Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-06 / 263. szám
XYIL évfolyam, 20. mám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. november 6, vasára»» A marxizmus—Icninizmus diadala írta: dr. Földi Pál A világtörténetem legnagyobb forradalmának évfordulóját ünnepeljük. Negyvenkilenc évvel ezelőtt győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely új korszakot nyitott meg az emberiség történetében. Lenin páratlan tehetségénél fogva felismerte a marxizmus legmélyebb lényegét és az új történelmi helyzetnek megfelelően, alkotó módón továbbfejlesztette a marxista elméletet Különösen jelentős a szocialista forradalom lenini elmélete. Lenin feltárta a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvényét az une- rializmusban és ebből azt a következtetést vonta le, hogy a szocialista forradalom nem győzhet egyidejűleg valamennyi országban, hanem egyetlen, vagy néhány országban fog győzni, míg a többi tőkés, vagy a burzsoa rendig el sem jutott országban marad bizonyos ideig a régi rendszer. Az emberiség haladása a szocializmus felé úgy megy végbe, ahogyan Lenin tudományos alapon előre látta. A szocializmus előbb egy országban győzött, majd más országok is szakítottak a kapitalizmussal. Ennek következtében két világrendszer alakult ki; a szocializmus és a kapitalizmus. A régi Oroszország hős munkásosztálya, a bolsevik párt vezetésével, hosszú és nehéz küzdelmet vívott a szocialista forradalom győzelméért A bolsevik párt első programja, .amely 1903-ban született, harcra szólította Oroszország munkásosztályát és minden dolgozóját hogy döntse meg a cári önkényuralmat majd pedig a burzsoá rendet s vívja ki a proLetáriátus diktatúráját a munkás hatalmat Az orosz nép demokratikus forradalma 1917 februárjában elsöpörte az elavult cári önkényuralmat az októberi forradalom pedig megsemmisítette a nép szemében gyűlöletes feudálkapitalista rendszert Megszületett a történelem első szocialista országa. Az első győztes szocialista forradalom megszüntette az elnyomás, a kizsákmányolás és a társadalmi igazságtalanság rendszerének gazdasági bázisát A szovjethatalom államosította az alapvető termelési eszközöket az ipari objektumokat a bankokat a vasutakat, tánsdalmd tulajdonba vette a földet Megszüntette a földesúri magántulajdont s valóra váltotta a földre vágyó parasztság évszázados álmát, örök használatra átadta a földet a dolgozó parasztságnak, amely a szocialista társadalom fejlődése során a lenini elveknek meg felelően közös gazdaságokba tömörült Az októberi forradalom megteremtette a szocialista társadalom megteremtésének minden szükséges feltételét A kommunista párt vezette szovjet nép a nehézségeket és a nélkülözéseket leküzdve, megvalósította a szocializmus építésének lenini tervét Az októberi forradalom nagy hatást gyakorolt az egész világ fejlődésére, megmutatta a szabadsághoz és a nemzeti függetlenséghez vezető utat példát mutatott a munkáshatalom kivívásában és a szocialista társadalmi rend megteremtésében. Közvetlenül az októberi forradalom győzelme után Európában és Ázsiában nagy forradalmi mozgalmak bontakoztak ki, amelyek már 1919-ben Magyarországon és Bajorországban a proletariátus ideiglenes győzelmére vezettek. Az októberi forradalom elmélyítette a kapitalista világrendszer általános válságát megnyitotta az emberiség előtt a szocializmus és a kommunizmus győzelmének korszakát. Az elmúlt 49 év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet igen bonyolult világtörténeti folyamat amelynek két fő fejlődési szakaszát lehet megkülönböztetni.Az első szakasz az októberi forradalom győzelmével elkezdődött. Ebben a szakaszban a szocialista forradalom kiállta az idő próbáját és legyőzhetetlannek bizonyult. Az új szocialista állam ellen a megdöntött uralkodó osztályok és velük szövetkezett külső imperialista erők polgárháborút és intervenciót szerveztek, amelyet azonban a forradalmi erők nehéz harcokban 1922-re felszámoltak. Ezután a békés építőmunka hősies korszaka következett. Bár a Szovjetunió létezésének első pillanatától kezdve rendkívül nagy hatást gyakorolt a nemzetközi élet menetére, mégis az imperializmus jelentős mértékben befolyásolta a nemzetközi kapcsolatok alakulását. Ezt bizonyítja többek között a második világháború, amelyet az imperial ista burzsoázia kény- saerített az emberiségre. Mindazonáltal az imperializmus már 'akkor sem volt képes szétzúzni a Szovjetuniót, már az első szakaszban sem tudta megakadályozni, hogy a szovjet társadalom hatalmas ipari állammá, a társadalmi haladás és a világcivilizáció bástyájává, az imp>erialista elnyomás és a fasiszta rabság ellen fellépő társadalmi—politikai erőit vonzási központjává váljék. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet második fejlődési szakasza a szocialista világrendszer létrejöttével kapcsolatos. Az októberi forradalom egy helyen tépte el a Sjlágkapitalizmus láncát, A szocialista világrendszer kialakulásával az imperializmus láncának frontális áttörése következett be. Az imperializmus nemcsak azokat az országokat veszítette el, amelyekben győzött a szocialista forradalom. Igen gyors ütemben veszti el úgyszólván valamennyi gyarmatát Az imp>erializmus gyarmati rendszerének általános és teljes összeomlása megmásíthatatlan történelmi tény. Ezeknek a csapásoknak és vezteségeknek következtében nagymértekben fokozódott a kapitalizmus általános válsága. A nemzetközi küzdőtéren az erőviszonyok megváltoztak a szocializmus javára. \ Korunk legfőbb jellegzetessége, lágy a szocializmus az emberi társadalom fejlődésének döntő és meghatározó tényezője. Ma már a kapitalizmus nem egyeduralkodó és nem képes rákényszeríteni a maga akaratát a világra. Az imperializmus természete nem változott, de lényegesen megváltozott a helyzete. Mindebből azonban nem szabad arra következtetni, hogy az imperializmus „elhanyagolható mennyiség”, amelyet ki lehet hagyni a számításból. Az imperialista világrendszer jelentős anyagi és katonai erővel rendelkezik. Ezért nem hanyagolható el az imperializmus elleni küzdelem/ Különösen időszerű erre emlékeztetni napjainkban, amikor az imperialista agresszió növekszik és a nemzetközi feszültség fokozódik. Az októberi forradalom győzelmének másnapján a szovjetek kongresszusa határozatot hozott a békéről, amelyben tárgyalásokat javasolt valamennyi hadviselő félnek' az igazságos, demokratikus béke megkötése érdekében. A szovjet állam azóta is következetesen küzd a világbéke biztosításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, határozottan törekszik a békés egymás mellet élés lenini politikájának érvényesítésére. Egyesek úgy vélekednek, hogy háborúk mindig voltak és örökké lesznek. Ez nem igaz. A háborúk történelmi kategóriát képeznek. Ez azt jelenti, hogy nem voltak és nem is lesznek mindig. háborúk. Megjelenésük a termelési eszközök magántulajdonának kialakulásával függ össze. A termelési eszközök magántulajdona elszigeteli és szembeállítja egymással a társadalom különböző tagjait, kibékíthetetlen társadalmi érdekellentéteket eredményez. A fentiekből az következik, hogy végérvényesen csak akkor szűnik meg a háborúk keletkezésének talaja, ha a termelési eszközök társadalmi tulajdona alapján megszűntek az antaganiszrtikus osztályellentétek. A szocializmus világméretű győzelmével megszűnnek majd a háborúk keletkezésének összes társadalmi és nemzeti okai, az emberiség mindörökre megszabadul a háború borzalmaitól, az emberek békében és boldogságban élnek a földön. Amíg a modem tömegpusztító fegyverekkel rendelkező kapitalista társadalom létezik, nemcsak potenciális értelemben, hanem gyakorlatilag is fennáll a háborúk veszélye. Erről a reális veszélyről nem szabad megfeledkezni, hiszen az imperialista burzsoázia agresszív természete mit sem változott. Ezt bizonyítják a vietnami események, * A társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszán az emberiség előtt a következő alternatíva áll; vagy a szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymás mellett élése, vagy pedig katasztrofális atomháború. A termonukleáris háború, amelyet az imperializmus igyekszik rákényszeríti az emberiségre, a megsemmisülés veszélyének tenné ki az emberi civilizációt és kultúrát. A fegyverkezési hajsza következtében óriási pusztító erők halmozódtak fel. Tudományos számítások szerint 250 000 Mtomna robbanóerejű nukleáris fegyver áll a nagyhatalmak rendelkezésére. Azt is kiszámították, hogy a világ amtofegyver-készletéből 12,5 millió oiyan bombát lehetne előállítani, mint amilyent az amerikaiak Hirosima ellen alkalmaztak. Különösen megdöbbentő a következő adat: a Föld minden lakosára több mint 80 tonna hagyományos robbanóanyagnak megfelelő nukleáris fegyver jut. Az elmondottak alapján érthető, hogy a legfontosabb a termonukleáris háború elhárítása, kitörésének megakadályozása. Mindenekelőtt ezt a célt szolgálja a békés egymás mellett élés politikája. Ez a politika megfelel az emberiség létérdekeinek, kivéve a háborús gyújtogatókat. A békés egymás mellett élés politikája feltételezi a vitás nemzetközi problémák megoldását tárgyalások útján; a különböző államok egyenjogúságát, az országok közötti kölcsönös megértést és bizalmat; a nemzeti szuverenitást és a területi sérthetetlenség szigorú tiszteletben tartását; a gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztését a kölcsönös előnyök alapján. A két rendszer békés egymás mellett élése a nemzetközi méretekben folyó osztályharc formája. A békés egymás mellett élés politikája tehát osztályharcos politika. Az októberi forradalom példája arra tanít, hogy következetesen harcoljunk a békéért. Tisztában vagyunk azzal, hogy a békét nem lehet kikönyörögni, csak aktív, céltudatos harccal lehet biztosítani. A béke hívei vagyunk,* de nem ítélünk el pacifista módom mindenféle háborút. A jelenlegi körülmények között a háborúk következő kategóriáit különböztetjük meg; világháborút és atomhadviselést; helyi háborút a kapitalista hatalmak között; valamint nemzeti felszabadító háborúja népi felkelést. Erre a megkülönböztetésre azért van szükség, hogy helyes politikát dolgozzunk ki a háborúk tekintetében. Határozottan elítéljük a háborúk első és második kategóriáját. De a háborúk harmadik kategóriáját igazságosnak és jogosnak tekintjük. A nemzeti felszabadító háború lényegét tekintve antiimperialista harc, amely a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Az elnyomott népek forradalmi harca az elevenen elrothadt reakciós társadalmi—politikai rendszerek ellen, a gyarmatosítók ellem irányul. A szocialista országok és a haladó társadalmi erők teljes mértékben támogatják a népiek felszabadító, függetlenségi háborúját. Ebből az elvből kiindulva, a szó szoros értelmében megadunk minden segítséget Vietnamnak. A fegyver és háború nélküli világ megteremtéséért folyó küzdelem azt jelenti, továbbra is legyünk éberek, fáradhatatlanul leplezzük le az imperializmus politikáját, figyeljük éberen a háborús uszítok cselszövéseit és mesterkedéseit. Szítsuk fel "a békeszerető népek haragját azok ellen, akik háborúra készülnek, agressziót követnék el a szabadságukért küzdő népok ellen; fokozzuk az ösz- szes békeszerető erők szervezettségét, erősítsük szakadatlanul a dolgozó tömegek aktív tevékenységét a békeharcban; szilárdítsuk az együttműködést az összes államokkal, amelyek nem érdekeltek az új háborúban. A háborúk elhárításának az a legfőbb biztosítéka, hogy a szocializmus az emberi társadalom fejlődésének döntő és meghatározó tényezője. Ezért mindennél fontosabb a szocialista világrendszer erejének növelése és egységének erősítése. Ebből következik, hogy elítéljük mindazokat, akik a szocialista világrendszer egységét bomlasztják és gyengítik a nemzetközi kommunista mozgalom összefo- rottságát. Pártunk IX. kongresszusára készülünk. Ez az időszak különösen alkalmas arra, hogy számvetést készítsünk. Visszatekintve az elmúlt évekre, értékelve az elért eredményeket* azt a fő következtetést vonhatjuk le, hogy lényegében sikeresen végrehajtottuk a VIII. pártkongresszus eszmei—politikai irányvonalát Az elmúlt évek során erősödött szocialista rendszerünk, gyarapodott az ország gazda- tóga, javultak az emberek életviszonyát Az elért eredményeket továbbfejlesztve é* kiküszöbölve a meglévő fogyatékosságokat, az eddigieknél is következetesebben küzdünk a szocialista társadalom teljes felépítése érdeké- ben. Az októberi forradalom évfordulóját a szocialista internacionalizmus jegyében ünnepeljük. Tudatában vagyunk annak, hogy hazánk a proletár internacionalizmus érvényesülése alapján került a nemzetközi haladás élvonalába és tudja megvalósítani nemzeti céljait. Meggyőződésünk szerint a szocialista hazafiság szerves része a nemzetköziség* a világ munkásosztályával, kommunista és munkáspártjaival való együttműködés. Ezért arra törekszünk, hogy tovább erősödjék a kommunista világmozgalom egysége és elítélünk minden egységben tó tevékenységet Változatlanul azt valljuk, hogy a szocialista internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz való baráti viszony. Szüntelenül erősítjük és mélyítjük a magyar—szovjet barátságot Mélységes meggyőződésünk, hogy szovjetellenes kommunizmus nem volt nincs és nem is lesz sohasem. A szovjet néppel vállvetve, a szocialista világrendszer egységét erősítve, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságát szilárdítva küzdünk a marxizmus—lanlnizmus teljes diadetóért
