Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-05 / 262. szám
Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) többsége őszinte és művelt, tiszteli a tudást és az idősebbeket, jól szolgálja a szocializmus építésének ügyét s nem kevés ilyen fiatalról van szó, hiszen a megyében már több mint 22 000 KISZ-tag és negy- venezemél több úttörő és kisdobos él szervezeti életet, s ők a megye fiatalságának több mint felét jelentik. De a KISZ tömegbefolyása jóval több fiatalra terjed ki, amit a különböző ifjúsági rendezvények, mozgalmak sikere is bizonyít A Vádoljuk az imperializmust politikai akcióban megyénk ifjúságának döntő többsége hallatta véleményét, körülbelül egymillió forintra tehető az az összeg, amelyet segítségként a hős vietnami népnek küldtek. Ezekből a jelenségekből kell megítélni megyénk ifjúságát, s bár gondok is akadnak a fiatalok nevelésében, kirívó esetek néhányuk viselkedésében, nagy türelemmel, szívós nevelőmunkával elő lehet segíteni, hogy ezek a fiatalok is helyes életmódot folytassanak. A feladatokról szólva Sebestyén János elmondotta, hogy tovább szeretnék erősíteni a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellegét, hogy még több fiatalt vonhassanak be a szocializmus építésébe. Végezetül a megye Ifjúsága nevében megköszönte a párt szerető gondoskodását, a kommunisták segítségét a fiatalság nevelésében, s ígéretet tett a fiatalok nevében, hogy azon lesznek, hogy a pártértekezlet, valamint a IX. pártkongresszus határozatainak végrehajtásához minél több segítséget adhassanak. lősségről, amely az új gazdasági mechanizmusban hárul a bánya dolgozóira, amikor remélhetőleg nagyobb önállóságot kapnak. Ez, mint Wágner István mondotta, nagyobb felelősséggel jár, nem lehet csak felsőbb utasításokra hivatkozni, de nagyobb lehetőség nyílna a saját elképzelések célszerű megoldások valóra váltására. Azokról az ellentmondásokról is beszélt, amelyek a mechanikusan megállapított terveknél jelentkeztek sokszor úgy. hogy sem a bánya sem a népgazdaság érdekeit nem szolgálták. Elmondta, ho"v a látszatsikereknek nem ritkán több becsületük volt, mint a valós eredményeknek, s örömmel állapította meg, hogy egyre kevesebb az ilyen ellentmondás. Bírálta azt a nézetet, amely szerint az új gazdasági mechanizmusban, ha nem lesz szükség a lignitre, akkor szélnek kell ereszteni a bányászokat. Szerencsére — mondotta a párt biztosítékot nyújt arra, hogy az új gazdasági mechanizmusban az eredményesebb, olcsóbb termelés mellett az értéktörvény nagyobb érvényesülése mellett féltőén vigyáz arra a párt és a kormány, hogy ne szoruljanak háttérbe a politikai és szociális szempontok sem. Befejezésül ismertette, hogy milyen sikereket értek el a kongresszusi munkaversenyben, s hogy a bánya szocialista brigádjainak együttes célja: harmadszorra ig elnyerni a szocialista üzem címet TÓTH JÓZSEF: A tiszanánaiak a kongresszusi versenyben bizonyítottak — A tamazsadányiak által kezdeményezett kongresszusi versenyhez mi is csatlakoztunk — jelentette be a pártér- ■ tekezletnek Tóth József, a ti- szanánai Petőfi Tsz elnöke. — Tettük ezt azért, hogy e versenyben bizonyítsuk helytállásunkat E verseny eredményeként 4500 holdnál valamivel nagyobb területen végeztük el az őszi vetést s úgy véljük, hogy a pártkongresszus idejére a mélyszántást is befejezzük. Ilyen eredményre öt év óta nem volt példa községünkben. Pedig raj tűrik kívülálló okok miatt is sokszor hátrányos helyzetbe kerültünk. A vízkárok is igen súlyosan érintettek bennünket ez év tavaszán is 1600 hold őszi búzát kellett kiszántani s a cukorrépát a belvíz miatt még májusban is vetettük. Ennek ellenére 155 mázsás átlagtermést értünk él cukorrépából, s több száz mázsa aprómagot is termeltünk. A Petőfi Tsz elnöke ezután arról beszélt, milyen piroblémát okoz termelőszövetkezetükben az elöregedés. Az átlagos életkor máris 55 év és 455 nyugdíjasa van a szövetkezetnek. Fokozza a gondunkat, hogy mintegy 300 munkás jár el dolgozni a községből, s a munkacsúcsok idején a fokozott gépesítés mel_ lett Is nehézséget okoz a munkaerőhiány. A gondok között említette a szövetkezeti demokrácia betartása körüli hibákat, amelyek különösen az egyesülés után mutatkoztak. Néhányan ugyanis úgy értelmezték a demokráciát, hogy szabadon vihetik szerteszét a közösség vagyonát. Másik oldalról a centralizmust sértették az olyan esetek, amikor a vezetők, a tagok nyomására, olcsó népszerűségre törekedve, megváltoztatták korábbi, helyes döntéseiket, s ez károsan hatott a munkaszervezésre. Tóth József felszólalásában vázolta azokat a lehetőségeket, MOLNÄR GYÖRGY: Jó a kapcsolat az atkári pártszervezet és a szövetkezet vezetői között — Gyakorlati p>éldával szeretném bizonyítani, mennyire fontos a pártszervezet gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munkája, a jó kapcsolat a gazdasági és politikai vezetők között — mondotta Molnár György, az atkári Új Élet Tsz párttitkára, majd arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt rossz volt a kapcsolat a gazdasági vezetők és a pártszervezet között, s ez oda vezetett, hogy romlott a munkafegyelem, a gazdasági helyzet. Azóta lényeges változás történt, közösen dolgoznak, a kapcsolat nem arra épül, mint régen, hogy „én se bántalak, te se bánts”,- hanem elvtársi és se-] gítő, amely .meghozta az ,ere<4-*» ményt. 1964-ben ötmillió fo-j rinttal tudták csökkenteni az önköltséget az együttműködés segítségével, a munkaegységre az elmúlt évben már 40 forintot meghaladó összeget fizethettek amelyek kihasználásával a ti- szanánai közös gazdaság még nagyobb eredményeket érhet el. Ezek között említette a takarmánytermelés növelését, az erőteljesebb gépesítést, a garantált munkaegység bevezetését, az erőteljesebb védekezést a belvizeik ellen, nagy hozamú búzafajták termesztését, amelynek aránya máris meghaladja vetésterületük felét. Ide sorolta a szikes és savanyú talajok kémiai javítását, a talajerő-visz- szapótlást, az állattenyésztésben a korszerű takarmánykeverékek alkalmazását, a gépi fejés bevezetését, amelyet pillanatnyilag akadályoz, hogy nem tudnak vásárolni fejőgépet. E tervek, célok megvalósításában nagy szerepet szánnak a szocialista brigádoknak, s bíznak abban, hogy a harmadik ötéves terv követelményeinek eleget tudnak tenni a tiszaná- nai közös gazdaság tagjai is. A pártszervezeteknél most is elsőrangú feladat a gazdasági szervező, irányító munka tökéletesítése, amellyel szeretnék elérni az egy holdra jutó termésátlagok növelését, az állat- állomány fejlesztését. Az atkári párttitkár felszólalásában végezetül hangsúlyozta, milyen komoly szerepet töltenek be a nők a szövetkezeti munkában. Korábban száz munkaegységet is alig teljesítettek a nők, mert nem kapták meg munkájukért azt a fizetséget, mint a férfiak. Most, mióta nagyobb megbecsülésben részesítik őket, jól dolgoznak, s az idén már 150—220 munkaegységet teljesítenek. WAGNER ISTVÁN: Egyre kevesebb az ellentmondás A gyöngyösi XII-es akna párttitkára arról tájékoztatta a tanácskozás részvevőit, hogy üzemükben az előző pártértekezlet óta évről évre emelkedett a terv, húszezer tonna lignittel kértek többet tőlük, s a bányavizek ellenére úgy tettek eleget e megnövekedett kívánságoknak, hogy 1962-ben és 63-ban is elnyerték az élüzem címet. Nemcsak többet, Hmúsls 1966. november 5„ szombat de olcsóbban és korszerűbben termeltek. — Kollektívánk — beleértve a párttagságot —, de a párton- kívüli műszaki, gazdasági vezetőket is, úrrá lett a nehézségeken — mondotta Wágner István, majd örömmel jelentette. hogy máris 1 730 ezer forintos megtakarításuk van és ez már tíz napi nyereségrészesedésnek felel meg. Ezután arról szólt, hogy a műszaki fejlesztés ütemével még nem elégedettek, különösen a szállítóberendezések teljesítményét kellene növelni, hogy dotáció nélkül termelhessenek. Részletesen szólt arról a feleBlRÓ JÓZSEF: Az emberek ügyes-bajos dolgainak gyors, bürokráciamentes intézésével növelhető a tanácsok tekintélye meg Bíró József, a megyed tanács vb-elnöke, majd ennek bizonyítására felsorolta, hogy a második ötéves terv során megközelítően egymilliárd forintot költöttek a városok, falvak fejlesztésére, szépítésére. A tanácsok irányításával, a párt- és társadalmi szervezetekkel együttműködve a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági megszilárdításában is jelentős sikert értek el, hiszen 1961-ben 649 millió forint értékű árut adtak a közös gazdaságok, az elmúlt évben pedig már majdnem egymilliárd forint értékűt Az emberek gondolkodásában^ szocialista tudatának formálásában is kedvező változásról számolt be Bíró elvtárs, mint mondotta: különösen szembetűnő a falusi emberek, termelőszövetkezeti tagok gondolkodásában végbement változás. Jó részük megszerette a közös gazdaságot, védi, fejleszti a közös vagyont. Ezen eredmények mellett számos fogyatékosság is mutatkozik a tanácsok testületi munkájában. Az előterjesztések nagyon sok esetben bőbeszédűek, nélkülözik a mélyreható elemzést, következésképpen a határozati javaslatok is általánosak esetenként, nem elég differenciáltak, vagy részkérdéseket tartalmaznak. A megyei tanács vb-elnöke hangsúlyozta, hogy igen lé— A tanácsok és szakigazgatási szervek komoly fejlődést értek el mind az államhatalmi, államigazgatási funkció ellátásában, az állampolgári fegyelem megszilárdításában, mind a tanácsi gazdaság fejlesztésében, a gazdaságszervező és kulturális neveiőmunkáhan, az egészségügyi szociális feladatok ellátásában — állapította nyeges a hatósági munka tökéletesítése, hiszen ez rengeteg embert érint. Az ügyiratok száma évente megközelíti a 300 ezret. Vagyis majdnem minden lakosra jut egy ügyirat Nyilvánvaló, hogy a hatósági munka színvonalának továbbfejlesztésével, az emberek ügyesbajos dolgainak gyors, a szabályoknak megfelelő, bürokráciamentes intézésével nagyban növelhető a tanácsok és' szak- igazgatási szervek tekintélye. • A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos tennivalókat elemezve Bíró elvtárs elmondotta, hogy a terveket már ennek szellemében készítik, már megvitatták a mező- gazdaság fejlesztésének távlati irányelveit, kidolgozásra kerül a megye kommunális ellátottságának és vízgazdálkodásának távlati tanulmánya is. Semmi esetre sem tartható fenn tovább az irányítás régi módszere — mondotta Bíró elvtárs. A termelőszövetkezetek irányításánál a politikai és közgazdasági követelményeket az eddiginél jobban figyelembe kell venni. A termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztésével, a vezetés Színvonalának növelésével lehet ezt többek között elősegíteni. Az eddiginél nagyobb lehetőséget kell biztosítani a helyi iparpolitikai feladatok jobb megoldásának, hogy a javító-szolgáltató ipar a megnövekedett igényeket ki tudja elégíteni Sajnos, a tanácsi helyi ipar javítószolgáltató teljesítménye a második ötéves terv végére sem emelkedett, mindössze 2,5 százalékot tesz ki, ami jóval kevesebb az országos átlagnál, amely 7,3 százalék. Befejezésül hangoztatta Bíró elvtárs. hogy legfontosabb feladatnak a gazdaságos termelést, a minőség állandó javítását, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését és a takarékos gazdálkodást tartják. VADASZ JÓZSEF: A kádermunkát egyre inkább a bizalom és az őszinteség jellemzi A Gyöngyösi Városi Pártbizottság első titkára felszólalásában a kádermunka és a politikai felvilágosító munka néhány kérdésében mondott véleményt, hangsúlyozva, hogy városukban a vezetők többsége politikailag, szakmailag megfelelő, képesek a megnövekedett feladatok ellátására, s a kádermunkát a bizalom és az őszinteség jellemzi. A gondokról szólva Vadász József elmondotta, úgy vélik» még mindig keveset törődnek a káderek életkörülményeivel, családi gondjaival, nem ismerik eléggé az embert, jó és rossz tulajdonságaival együtt. Kevés hélyen foglalkoznak céltudatosan az utánpótlás nevelésével is. Gondot okoz, hogy nincs kellően tisztázva a különböző vezetők hatásköre, ezért sok a párhuzamosság. A politikai felvilágosító munka, helyzetével kapcsolatban elmondotta, hogy javult az agitáció pártirányítása, növekedett hatékonysága. E tevékenység azonban elmarad a lehetőségektől, nines meg a kellő folyamatosság és a gazdasági, állami vezetők egy része sem tartja feladatának a felvilágosító munkát. Hangsúlyozta, jobban meg kell követelni minden párttagtól, hogy eredményesebben terjessze a marxizmus—leninizmus tanításait, hogy határozottan lépjen fel a helytelen nézetek ellen és példamutatóbban tevékenykedjenek a párt politikájának megvalósításáért. HAVELLANT FERENC A falu és a város közötti különbség megszüntetésén dolgozunk — A földművesszövetkezeti mozgalom szerves és elválaszthatatlan része a fejlődő, szocialista falunak — hangoztatta Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, majd arról beszélt, hogy ez a mozgalom 114 ezer embert foglal magába, s működési területén élő lakossága egyre növekvő termelési és vásárlási igényét hivatott kielégíteni. Ennek a követelménynek mindjobban eleget tud tenni a szövetkezeti mozgalom, a szerződéses zöldség- termelés öt év alatt kétezer holdnyi területtel bővült, a primőráru-termelés három és félszeresére nőtt, különböző épületeket, gépeket kaptak a termelők, akik viszont évente ezer vagonnal több zöldséget, gyümölcsöt adtak közfogyasztásra, körülbelül egymilliárd forint értékben. A zöldséggyümölcs nemcsak több lett, de minősége is javult, az exportarány 23-ról 42 százalékra emelkedett. A külföldi országokban mindegyre népszerűbb a megyénkben termelt szőlő, dinnye, paradicsom Természetesen sok figyelmet fordítunk a helyi ellátásra is, megépült többek között az egri vásárcsarnok, a gyöngyösi hűtőház után 25 millió forintos költséggel Egerben is nagy meny- nyiségű árut hűthetnek, tárolhatnak. A MÉSZÖV elnöke ezután arról beszélt, hogy a felvásárlás mellett milyen jelentős kereskedelmi tevékenységet végeznek, hogy a megye szövetkezeti boltjaiban, vendéglőiben az évi forgalom meghaladja az évi egymilliárd 100 millió forintot, hogy televízióból tizenegyszeresére növekedett a forgalom, mosógépből csak az elmúlt évben négyezernél többet értékesítettek, a vendéglőkben, cukrászdákban két és félszeresére növekedett a fogyasztás. — Nagy gondot fordítottunk a régi falusi kereskedelmi hálózat átalakítására, korszerűsítésére, új eladási formák alkalmazására. öt év alatt 171 millió forintot költöttünk erre a célra, s olyan üzletek épültek, mint a pétervásári, füzesabonyi áruház, a hevesi ABC üzlet, a felsőtárkányi, parádi, hatvani, tartamérai vendéglő, presszó, bisztró. A kereskede(Folytatás a 3. oldalon)
