Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)

1966-11-04 / 261. szám

A megyei pártértekezlet beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) . fiatalabb részével a jelenlegi tendencia káros következményeit és fokozattabban kell felkel­teni a felelősségérzetet a jövő nemzedéke, a nemzet jövőbeni sorsa iránt A társadalmi-politikai kérdéseket taglaló kérdéscsoport befejezéséül megállapítható: a régi — an tagon iszti k us jellegű — ellentétek megszüntetése nem jelenti az ellentmondások teljes kiküszöbölését. Azt tapasztaljuk, hogy a munkásosztályon és a parasztságon belül, a munkásosztály és a parasztság, valamint a tár­sadalom egyéb rétegei között az új helyzet­ben, új körülmények között új ellentmondások keletkeznek, amelyek nem antagonisztikus jel­legűek ugyan, de léteznek, hatnak, előrelendí­tenek és fékeznek, megoldást követelnek'. Az élet természetes rendje ez, annak dialektiká­jából. az ellentétek egységéből és harcából kö­vetkezik. Éppen ezért magától érthetődének kell tartanunk, elkeseredésre okot nem szol­gáltathatnak, de arra köteleznek bennünket, hű'gy az élet különböző jelenségeit rendszere­sen elemezzük, az ellentmondásokat felismer­jük és időben megtegyük, vágj’ javasoljuk megtenni mindazokat az intézkedéseket, ame­lyek feloldásukhoz szükségesek. csökkent. Az autóbuszokkal történt személy­szállítás ugyanezen időszak alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A beszámolási időszakban éppen a gépko­csiforgalom és a gépkocsikkal történő teher- es személyszállítás növekedése következtében jobban a figyelem középpontjába került a megye úthálózatának helyzete. Az úthálózat a nagyobb igénybevétel következtében egyre sürgetőbben követelte és követeli az arra ille­tékes szervektől az úthálózat fenntartására, valamint a korszerűsítésre irányuló céltu­datos tevékenységet, öt év alatt kö?f] 30Q-. millió_ fQrintot--fQi^tbttnk-niégyenk.jj t hál óza.i - TShalcfejlesztésére, karbantartására, korsze­rűsítésére, de a viszonylag nagyarányú kor­szerűsítés ellenére is közutaink egy része igen rossz állapotban van. A harmadik ötéves terv­ben úthálózatunk is tovább korszerűsödik, azonban előre látjuk, hogy a fejlesztés az igé­nyeknek csupán töredékét elégíti ki. Kereskedelem A beszámolási időszakban megyénk kis­kereskedelmi forgalma 32 százalékkal emel­kedett. Az iparcikkforgalom emelkedése ennél kisebb mértékű, de említést érdemel, hogy az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek forgal­ma emelkedett a legnagyobb mértékben. 58 százalékkal. Jelentősen emelkedett a vendég­látó-forgalom is, azon belül különösen az étel- forgalom. Eredmények születtek a hálózatfej­lesztésben, főleg földművesszövetfkezeti vona­lom. Nagymértékben elterjedtek a korszerű árusítási módszerek, egészében előre léptünk a kereskedelem és vendéglátóipar kulturált­ságának fokozódásában, — Mindezek ellenére e területen alig csök­kentek gondjaink. A hálózatfejlesztés elma­radt a forgalom növekedésétől, ami még in- -teább kiemelte fő gondunkat, azt, hogy a me­gye kiskereskedelmére az elaprózottság, túl­zsúfoltság jellemző és egyes peremkerületek kereskedelmileg ellátatlanok. Részben a rossz adottságokból, részben a kereskedelmi dolgo­zók egy részének hibájából adódik, hogy gya­kori jelenség még a kulturálatianság, a figyel­metlenség és lelkiismeretlemség. A vezetés gyengesége, hogy a piackutatásban csak a kezdetnél tartunk. Nem mindig megfelelő az áruk terítése. A III, ötéves tervben további erőfeszítések szükségesek a hálózat fejleszté­sére, valamint a kereskedelem és vendéglátás kulturáltságának fokozására. Mezőgazdaság Á másik alapvető népgazdasága ág, a me­zőgazdaság helyzetéről, elsőként a terrrteioszo* vetkezetek helyzetéről, a megyei pártbizott­ság az alábbiakban számol be: a termelőszö­vetkezetek megszervezése után alapvető fel­adat a megszilárdítás volt. Jelentjük a tiszteit pártértekezletnek, hogy a termelőszövetkeze­tek megszilárdítása eredményesen előrehaladt, számottevő eredményekkel járt. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a dol­gozó parasztság számára a termelőszövetke­zet, a mezőgazdasági nagyüzemi termelési forma ma már általánosan elfogadottá vált. Ebben olyan tényezők játszottak döntően köz­re. mint a munkakörülmények javulása, a szövetkezetek jelentős részében a gazdálko­dás megfelelő színvonala és ennek alapján a szövetkezeti tagság jövedelmének emelke-“ dése, valamint a rendszeres politikai munka. Megítélésünk szerint a szövetkezetek politikai megszilárdításának kezdeti nehézségein túl va­gyunk.- Ennek ellenére termelőszövetkezeteink­ben vannak még olyanok is, akik nem sze­rették meg a szövetkezeti gazdálkodást, min­denekelőtt a vele járó fegyelmezettség és felelősség miatt. Termelőszövetkezeteink szervezetileg is jelentősen erősödtek. Számuk 213-ról 136-ra csökkent az egyesülések következtében, össz­területük lényegesen nem változott, de jelen­tősen megnőtt az egy gazdaságra jutó összes terület. A beszámoló ezután a tsz-ek munkaszer­vezetének fejlődéséről, a párt- és az állami szervék támogatásáról, s ennek következtében a termelőszövetkezeti vezetés és a gazdálko­dás megszilárdításának eredményeiről szólt, Majd a gondokról beszélt. A termelőszövetkezetek gazdasági helyze­tét illető gondjaink közül legjelentősebb, hogy többszörösére emelkedett a beruházási hitel- esedékesség. A helyzetet tovább fogja nehezí­teni a gép- és ültetvén y-amortizáció belépése, mert nálunk az árintézkedések és elvonások a szőlős tsz-ekben nem eléggé pozitívan ha­tottak. Ami a termelőszövetkezetek termelését és gazdálkodását illeti, arról elsősorban azt a társadalmilag, politikailag és gazdaságilag leg­jelentősebb eredményt lehet jelenteni, hogy sikerült a kettős feladat teljesítése: az át­szervezés következtében a megye mezőgazda­ságának termelése nem csökkent, ellenkező­leg, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hal- mozatlan termelési értéke 1960-hoz viszonyít­va 27 százalékkal emelkedett. A legjelentőseb­ben a növénytermelés fejlődött. A növénytermelés és állattenyésztés ará­nya az ötéves terv során lényegesen nem mó­dosult. Ami a két fő termelési ágat külön- külöm illeti, a következő jellemző rájuk: A növénytermelés szerkezete egyszerűsö­dött. Bár megyei összegezésben jelentős vál­tozás nem következett be, számottevő a vál­tozás az egyes szövetkezetekben oly módon, hogy egy-egy szövetkezetben lényegesen ke­vesebb növényféleséget termelnek. A párt Központi Bizottsága álláspontjának megfele­lően, megkülönböztetett figyelemben részesí­tettük a kenyéi'fiabona-teunelésk amcájíneis II. A megye gazdaságának kelyiele és fekdalai Ipar, építőipai* közlekedés A második kérdéscsoport a megye gazda­sági helyzetének és ebből adódó feladatoknak taglalása. A jelentés nem igazodik szorosan az előző pártértekezlet, tehát az 1962 óta eltelt időszakhoz, hanem az ötéves terv időszakát foglalja magában. Ipari termelés Megyénk ipara a második ötéves terv idő­szakában számottevően fejlődött A szocialista ipar termelése az 1961—1965-ös években 39 szá­zalékkal nőtt, 'az _országosnál .némileg,kisebb arányban. A termelés növekedése évenként nagyjából egyenletes volt és elsősorban a meg­lévő vállalatok bővítésével és rekonstrukció­jával vált lehetővé, ami lehetőséget adott új termelési, technológiai eljárások alkalmazá­sára. Néhány új üzem is létesült a megyében. Kezdetét vette a harmadik ötéves tervre is át-_ nyúló jelentős ipari beruházás, a visontai kül­színi bánya és hőerőmű építkezése. A tervidőszak alatt a megyében beruházási célokra hétmilliárd forintot használtak fel, amiből az állami beruházás közel ötmilliárd forint, a szövetkezeti beruházás több mint egy milliárd forint, a fennmaradó rész pedig a magánlakás-építkezések összege. A beruházások révén jelentősen bővültek a termelő kapacitások. A beruházások döntően építkezéssel valósultak meg, amit jól érzékel­tet, hogy például 1965-ben az építkezések ará­nya 59 százalék. Ugyanakkor évről évre emel­kedett a gépi beruházások aránya. Megyénk­ben az ipari beruházások voltak túlsúlyban, mintegy 50 százalékos részaránnyal, zöme a ne­héziparban került felhasználásra. A megye ipara, igazodva a népgazdasági igényekhez, a terme' \s növekedésénél nagyobb ütemben fokozta az exporttermelést és -ér­tékesítést. A 39 százalékos termelésnöveke­déssel szemben az ipari export 84 százalék­kal nőtt. Az exporttermelés nemcsak abszo­lút -nagyságban, hanem részarányban js növe­kedett, mert amíg 1960-ban az ipari termelés­nek csak 11 százaléka került exportra, addig 1965-ben már a termelés 15 százalékát expor­táljuk. Az exportban legjelentősebb szerepet továbbra is az élelmiszeripar játssza 48 szá­zalékos részesedéssel, de a gépipari export növekedése is erőteljes. Az 1966. első félévi exportkiszállítási tervet nem teljesítettük, amiben elsődlegesen a külföldi megrendelések csökkenése játszott szerepet, azonkívül a vá­lasztékában is egyre bővülő exporttermelésünk egy része, például a rézszínpor, vákuumtechni­kai gépek, cigaretta, nem mindig felelt meg a külföldi vevők által támasztott minőségi köve­telményeknek. Az ipari munka termelékenysége öt év alatt 20,5 százalékkal nőtt. Ez nem éri-el a második ötéves terv célkitűzéseit. ‘ amiben a ] munkaerőgazdálkodás hibái, a műszaki fej- j iesztés viszonylag lassú üteme, a munka- ésj technológiai fegyelem lazaságai, a munka- és' üzemszervezés alacsony színvonala és az anya­gi ösztönzés fogyatékosságai játszottak közre.- E fogyatékosságok ellenére a megye iparának termelésnövekedése 74 százalékban a munka termeteken ységének emelkedéséből adódott, ami meghaladta az országos átlagot. Ezután a megye iparában bekövetkezett szervezeti változásokkal foglalkozott a beszá­moló, majd a következőképpen folytatta. A megye iparának termelése az ötéves tervidőszak folyamán ugyanazokat a gyenge­ségeket mutatta, amelyek az országos terhe­lésre is jellemzőek voltak, amelyeket pártunk ; Központi Bizottsága 1964 decemberi határo­zata erőteljesen hangsúlyozott. így a mennyi­ség egyoldalú szorgalmazása, a termelés mi­nőségi oldalának elhanyagolása, valamint a szükségletek nem kellő figyelembevétele. A határozat alapján 1965-ben megyénk pártszer­vei és pártszervezetei, valamint az üzemek vezetése intézkedéseket tettek a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére vagy csökkenté­sére, a termelés minőségi oldalának erősíté­sére. A III. ötéves terv időszakában, megyénkben az országos átlagnál nagyobb ütemű iparfej­lesztés valósul meg. Teljes erővel folyik a vi- gontai külszíni bánya és hőerőmű építése, meg­kezdődött a tiszai második vízlépcső első sza­kaszának építése, jelentős beruházásokkal bő­, vül több ipari üzemünk. • A tanácsi és szövetkezeti ipar termelése is növekedett a beszámolási időszakban és szerkezetében is tapasztalható változás. Foko­zódott az úgynevezett helyi iparpolitikai tevé­kenység, vagyis javult a lakosság javító-szol­gáltató igényeinek kielégítése. A teljesítmény értéke több mint 10 százalékkal emelkedett. Kedvezőtlen, hogy a szolgáltatások aránya a tanácsi iparnál csökkent, amelyet a szövetke­zeti ipar szolgáltatói tevékenységének növeke- nem tudott kelteképpen ellensúlyozni# így annak ellenére, hogy a szolgáltatások ab* szolút összegben növekedtek, számottevő el­maradás van az igények megfelelő szintű ki­elégítésétől. Itt említendő meg, hogy a lakos­ság javító-szolgáltató igényeinek kielégítésé­ben még jelentős szerepet játszó magánkisipa­rosok száma állandóan csökken. A helyi ipar­politikai tevékenységben nemcsak mennyiségi gondjaink jelentkeznék, hanem — különösen, egyes ágazatokban — a lakosság részére ál­landó problémát okoz a végzett munkák mi­nősége is, Építőipar A megye építőipara az egyik teg gyorsat»» bárt-fejlődő ‘tpaiág. •TStmélési volumene sTmá­sodik ötéves' terv "időszakban közei -ddteWt'- -lekkal nőtt. Komoly mértékben és kedvező .aranyban vai:ozoft_ az. építőipar - gépésfceffségS" A termelés ilyen mértékű növelése ellenére a megyében jelentkező építési igényeket az építőipar nem tudta kielégíteni. Az ötéves terv során mintegy félmilliárd forint megala­pozott termelési igény nem valósulhatott meg Az építőipar évekig a legtöbb gondot okozó iparág volt. A megyei pártértekezlet vala­mennyi részvevője előtt ismert, hogy az épí­tőipari vállalatok által végzett munkák álta­lában nem készültek el határidőre. Jelentős és sokszor ismételt határidő-eltolódások kö­vetkeztek be, és a munka elhúzódása ellenére, vagy gyakran éppen amiatt, a minőség sem telelt meg a követelményeknek. Az építőipar­ban e gondok részben a vállalatoktól függet­len tényezők következtében állottak elő, mini amilyen például a gépesítettség ál ácson y fo­ka. -a beruházók hibái, ide ugyanrfaioi »„almos vállalaton belüli, elsősorban a vezetésből szár­mazó hiba okozott nagyon gyakori és jogos bosszúságot a beruházóknak és a lakosságnak egyaránt. Pártunk Központi Bizottságának 1964. évt, az építőiparról szóló határozatának végrehaj­tása nyomán határozott központi és helyi in­tézkedések születtek. Ezek kedvező változást idéztek elő az építőipar helyzetében. Nőtt az építőipari vállalatok és a ktsz-ek belső szer­vezettsége, számottevően emelkedett a terme­lékenység — 1965-ben már a termelés növe­kedésének 90 százaléka a termelékenység nö­vekedéséből származott —, javult a munka- fegyelem. A javulás ellenére továbbra is van­nak gondjaink. A megyei építőipari kapaci­tás, valamint a tervezői kapacitás jelenleg sem ( elégíti ki a megyei igényeket, ezért kényte­lenek vagyunk igénybe venni még helyi jel­legű beruházások megvalósításához is1, nem megyei építőipari vállalatokat, ami esetenként i segítséget jelent, más esetekben pedig ko­moly gondot és bosszúságot okoz, mint pél­[ dául az ÉM 22-es vállalat, tevékenysége To­vábbra “is nenezseget okoz a beruházási el­járás vontatottséga, ami természetesen csak országos intézkedésekkel javítható. Megítélé­sünk szerint nemcsak lehetséges, de feltétle­nül szükséges is, hogy a beruházási eljárás egyszerűsödjék, gyorsuljon a beruházások meg­valósítása. Nem kis gondot okoz a megyei ve­zetésinek az érintett országos és a helyi szer­veknél egyaránt fellelhető pontatlanság az igények és a lehetőségek felmérésében és összeegyezte lésében. Az előadó ezután az előttünk áTló időszak feladataira hívta fel az építőipari és tervező vállalatok vezetőinek, az ott dolgozó kommu­nistáknak a figyelmét. Közlekedés Az ötéves terv időszakában megyénk köz­lekedése is fejlődött. A vasúti pályák és a vontatás korszerűsítésében viszonylag sze­rény, de mégis figyelemre méltó lépést tet­tünk előre. Ez hozzájárult, hogy csökkent a rakodási késedelem és a kocsi-meghibásodások száma, kisebbek a csúcsforgalmi időszakban fellépő szállítási nehézségek és javult a ko­csiforduló is. Ennek ellenére helyenként még gondot okozott ez évben is a zöldáru elszál­lítása. A harmadik ötéves terv időszakában a KPM tervei szerint részben beruházásokkal, részben a szállítás szervezését javító egyéb intézkedésekkel további javulás következik be. tóbusz-közlekedésben van. A tehergépkocsik- —ksd'-^ZáirftÖtt áruk súlya az'~Öt év alatt közel duplájára emelkedett, nagyjából hasonló arányban növelve a raksúly-tonna-km meny- nyiséget is. Megjegyzendő, hogy a jelentős fel­futás ellenére — amely részben a helyes fu­varszervezés, másrészt a rakodások gépesí­tésében beállott kedvező változással magya­rázható — az egy üzemképes gépkocsira jutó teljesíteti gépnapok száma számottevőé« vetésterüle te 2 százalékkal emelkedett és ter­mésátlaga az előző öt évhez viszonyítva mint­egy másfél mázsás emelkedést mütat. Ami a növénytermelés termésátlagait illeti, a kép meglehetősen vegyes. Az előző pártértekezlet határozatában foglalt termésátlagokat nem minden növényféleségiiél sikerült elérni, sőt, a szálas takarmányok termésátlagában csök­kenés következett be. Ennek okai: az agrotech­nika alacsony színvonala, a termelt fajták nem megfelelő kiválasztása* a szemléletben megtalálható maradiság és a kedvezőtlen idő­járás Zöldségtermesztésben a terület is nőtt, ■ a ■■termésátlagok is emelkedtek, a vetőmag­termesztésben pedig mennyiségét tekintve a jobbak között vagyunk. Szükségesnek tartjuk, hogy a III. ötéves terv időszakában^ epiket a termelési ágakat az országos célkitűzéseknek megfelelően tovább fejlesszük. Figyelemre méltó eredményeket ért el me­gyénk a szőLőterületek rekonstrukciójában. E vonatkozásban céltudatos, bátor kezdeménye­ző gyakorlat alakult ki. A megye termelőszö­vetkezeti és állami gazdaságai, beleértve a pincegazdaságot is, nagy területen telepítet­tek szőlőt nagyüzemi gépi művelésre alkal­mas módon. E szőlőterületek egy része már termőre fordult és az eddigi termésátlagok* valamint a gépi művelhetőséggel jelentősen csökkentett termelési ráfordítások kétséget kizáróan bizonyítják e telepítési mód előnyeit. Az állattenyésztésben a kép kedvezőtle­nebb, mint a növénytermelésben. Megyén k állatállománya számosállatban jelenleg 3 szá­zalékkal kevesebb, mint öt évvel korábban es 15 százalékkal kevesebb az átszervezés előtti­nél. Részleteiben a helyzet a következő: je­lentősen emelkedett a sertés- és baromfiállo­mány és növekedett a juhállomány is. Ugyan­akkor érthető okokból nagyon lecsökkent a ló­állomány. Jelentősen csökkent a szarvasmar­ha-állomány is. Igaz, az állami gazdaságokban és a tsz-ekben egyaránt, emelkedett a 100 kh- ra eső számosállat-létszám, de ezt az emelke­dést nagyrészt ellensúlyozza a háztáji állat­állomány csökkenése. Megítélésünk szerint különösen a szarvasmarha-állomány terén nem kielégítő a helyzet. Mennjdségileg is ke­vés a szarvasmarha-állományunk és a meg­levő állatállomány minősége is gyenge. Nö­veli állattenyésztési gondjainkat az évek óta állandósult takarmányhiány, elsősorba» ab- raktakarmánybóL A harmadik ötéves terv időszakába» ez ól la ttanyés ztés ben legfontosabb feladatunk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, mennyi­ségben és minőségben. Az állattenyésztés szer­kezetét oly módon kell változtatnunk* hogy az egészében megfeleljen a takarmányiermelésl adottságainknak és lehetőségeinknek, hogy ilyen módon felszámolható legyen a takar- mánytermelés és az állattenyésztés közötti fe­szültség. El kell érnünk, hogy a jelenlegihez képest számottevően növekedjenek az állat- tenyésztés hozamai. A mezőgazdasági termények és termékek felvásárlásának növekedése a második ötéves terv időszakában a termelés növekedésénél nagyobb ütemű volt, az árutermelés növeke­dése meghaladta a termelés növekedését. Fel- vásárlási terveinket a legtöbb cikkféleségből sikerült teljesíteni. Az értékesített hízott ser­tés a termelőszövetkezetekben 1960-hoz vi­szonyítva közel négyszeresére emelkedett. Fo­kozódott napraforgó és ...gdldségféléki -a~teL.a .tojás és a gyapjú “érté­kesítése is. A felvásárlás^növekedésével együtt ’“szán iottó vűrn, több mint kétszeresére emelke­dett a megyéből exportra kerülő mezőgazda­sági termények mennyisége és aránya. Megyénk mezőgazdasága az ötéves terv­időszak alatt jelentős beruházásokat eszkö­zölt. A termelőszövetkezeti beruházásokban évről évre emelkedett a saját erő aránya. A mezőgazdasági beruházásoknál kettős gondunk van: egyrészt nem elégíti ki a szükségleteket, másrészt a keretek nem igazodnak kellően az igényekhez. A mezőgazdasági beruházások, különösen pedig az építési beruházások megvalósítása távolról sem volt zökkenőmentes. Gátolta az építőanyag hiánya, a kivitelezés teryszerűt- lensége, a nem megfelelő típustervek és a be­ruházási eljárás rengeteg merev kötöttsége. Jelentős elmaradás van a járulékos beruhá­zások terén. Az átszervezés után nagy ütemben, mint­egy 50 százalékkal emelkedett a megye mező­gazdaságának gépi ellátottsága. Az erő- és munkagépek számának növekedése, az egy traktoregységre jutó terület csökkenése ked­vezően hatott a mezőgazdasági termelésre és nagy szerepe van abban., hogy a mezőgazda- sági munkák általában időben és megfelelő minőségben kerülnek elvégzésre. A megye gépesítésének ugynákkor komoly gondja, hogy hiány van nehéz talajművelő és szőlőművelő gépekben. Ugyancsak hiány van betakarító gépekből is, ami különösen ősszel, a betaka­rítási csúcsmunkák időszakában okoz nagy gondot. Mindezeken kívül általános gondunk az állattenyésztés gépesítésének nagyfokú el­maradottsága. 1960-ban a termelőszövetkezetek tulajdo­nában a gépeknek mindössze 15 százaléka volt, 1965-ben pedig már 86 százaléka. A gépállo­mások a fokozatosság elvének betartásával gépjavító állomásokká szerveződtek át. A gép­állomásokból szervezett gépjavító állomások egyre több, a gépjavításhoz szükséges kor­szerű technikával rendelkeznek és a munka megkönnyítésére és minőségének javítására fokozatosan specializálódtak az egyes géptí­pusokra. Megyénk területén az állami gazdaságok számában és területében az előző pártértekez­let óta változás nem következett be. Terüle­tük és termelési szerkezetük kialakult. Állami (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom