Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-29 / 281. szám
ÜLÉSEZIK AZ MSZMP IX. KONGRESSZUSA (Folytatás a 2. oldalról) dünik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a népek barátságának megvalósulásáért, a tartós, és egyetemes békéért. Támogatunk minden kezdeményezést, amely ezeket szolgálja: az általános leszerelésre, az atommentes övezetek megteremtésére, az atomfegyver elterjedésének megakadd' lyozására, az atomfegyverek betiltására és megsemmisítésére irányuló javaslatokat Mindezt bonyolult helyzetben tesszük. De a legbonyolultabb külpolitikai helyzetben is van megbízható iránytűnk, amely a jó utat mutatja: az összehangolt magyar nemzeti és osztályérdékek a marxista— leninista elmélet, a proletár internacionalizmus, melyek alapján kidolgoztuk külpolitikánkat. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának céljai változatlanok, e tevékenység alapjául szolgáló elvek: 1. minden imperialista törekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket, a Magyar Képköztársaság szuvei rénitását; 2. küzdünk a szocialista, országok egységének es összeforrottságának erősítéséért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért 3 szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élő munkástestvéreinknek a demokratikus szabadságjogokért, a békéért es a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel; 4. támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcáét a régi és új gyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen; S. fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika, Latin-Amerika független országaival; 6. küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért; 7. egész nemzetközi tévé kenységünk köz éppgrdjá - ban változatlanul a világháború kirobbantásának elhárítása áil az egész békeszerető, emberiség erejének összefogásával. Bármennyire is bonyolult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet, harcunk reményteljes, mert végső óráit éli a gyarmati rendszer, válságban van a kapitalista világ, van erős szocialista világrendszer, és a lehaladóbb erők között ott van független, szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. dent megtett, hogy a mezőgazdaságot megfelelő számú géppel, gazdasági épülettel, a szükséges kémiai anyagokkal, más termelőeszközökkel erősítse, ez után is így lesz. Ugyanezen okokból mindent meg kell tennünk, hogy a termelés és a munka termelékenysége a mezőgazdaságban tovább növekedjék és csökkenjen a termékek önköltsége. A gazdaságirányítási rendszer reformjának keretében erősítenünk és fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a szervezettséget és a szerződések rendszerét. Javasoljuk, hogy a jövő év folyamán üljön össze a temelőszövetkeze- tek országos kongresszusa,, amely megtárgyalja a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelőTársadalmi fejlődésünk, az osztály viszony ok alakulása, eredményeink Tisztelt kongresszus! Kedves Elvtársak! Áttérek társadalmi fejlődésünk és az osztályviszonyok alakulásának tárgyalására, a belpolitikában elért eredményeink ismertetésére. A társadalmunk osztályszerkezetében végbement mélyreható változás számszerűen mérhető. Az 1949-es állapothoz képest 1966-iig a következőképpen alakult a helyzet: A szocialista iparban dolgozók száma 521 ezerről 1,480 ezerre, csaknem a háromszorosára növekedett. A munkások és alkalmazottak össz-létszárna 1 630 ezerről kereken 3 400 ezerre, több mint kétszeresére nőtt, A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak száma 10 ezerről 1 millió 50 ezerre növekedett. A kisipari termelőszövetkezetek taglétszáma 8 ezerről 192 ezerre emelkedett. A kisárutermelők száma viszont 2 millió 322 ezerről 142 ezerre csökkent. Az ország gyors ütemű és nagyarányú parosodásámak megfelelően. 1949. óta az összes dolgozók számán beiül a mezőgazdasag- ban dolgozók részaránya 52 százalékról 32 százalékra csökkent. Adatok bizonyítják, hogy nálunk a földbirtokosok és kapitalisták kisajátításával a kizsákmányolás megszűnt, társadalmunkban csalt dolgozó osztályok vannak. Majd később, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista átalakulás a népgazdaság minden területén végbement. Az osztályviszonyokban beállott jelentős változások a társadalom fejlődésének eredményei, egyben további átalakulásnak, a szocialista társadalom teljes felépítésének új alapjai és feltételei. Munkásosztályunk az utóbbi négy évben odadó munkájával nagymértékben hozzájárult a népgazdaság fejlesztéséhez, a döntő folyamat, a társadalom szocialista átalakításának élén haladt, helytállt, mint társadalmunk vezető osztálya. A munkásosztály vezető szerepe mind hatélíonyabb módon érvényesül, mégpedig elsősorban abban, hogy a párt útján a munkásosztály kormányoz, gyakorolja a hatalmat, másodszor, hogy ma már a társadalom nagy többsége magáévá tette a munlcásosztály forradalmi cé - ját a szocializmust, s ennek felépítésén dolgozik, végül harmadszor, hogy az állami es társadalmi élet területén mintegy negyedmillió emberével a munkásosztály közvetlenül tölti be a vezető funkciókat. A párt 1958-ban, tízezrek bevonásával átfogóan megvizsgálta a munkásosztály helyzetet e» megfelelő határozatokat holott. £ határozat végrehajtásának eredményeként növekedett a munkások politikai, társadalmi szerepe, anyagi és kulturális helyzete. A beszámolási időszakban a Központi Bizottság ellenőrizte ennek a ma is érvényes határozatnak végrehajtását és a gyakorlatot — ahol erre szükség volt — kijavította és tovább fejlesztette. A párt — az egész társadalom érdekében — mindenkor elsőrangú feladatának tekinti a munkások helyzetének, életkörülményeinek a lehetőségek szerinti rendszeres javítását. Tisztelt Elvtársak! Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, azzal, hogy a magyar parasztság a szocializmus útjára lépett, céljaiban, tartalmában, , tehát minőségileg erősödött a munkás—paraszt szövetség, következésképp az utóbbi években tovább erősödött államunk politikai alapja. A munkás- paraszt szövetség állandó erősítése pártunk mindenkori feladata. Ehhez most új, minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel rendelkezünk. Tudnunk kell azonban, hogy a munkásparaszt szövetség erősítése nemcsak a szándékon és a politikai kijelentéseken múlik, hanem mindenekelőtt népgazdaságunk arányos fejlesztésének megfelelő gazdaságpolitikát is kíván, és a két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehangolását követeli meg. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a két dolgozó osztály, a munkások és parasztok közös érdekeinek megfelelően, és a kettős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyidejű emelésének sikeres megoldásával ment végbe. A legmesszebbmenőkig igyekeztünk parasztságunknak megkönnyíteni az elhatározó lépést: demokratikus megoldást biztosítottunk a termelőszövetkezetek vezetésében, bevezettük a földjáradc- kot,' az öregségi járulékot, a társadalombiztosítást, e ^®rT jesztettük azt a részesedési rendszert, amely a tudást es a szorgalmat díjazza, mmdezez eredményeként megszilárdulták a szocializmus alapjai a magyar falun , Parasztink megtalálta a helyet a közös gazdaságban, becsülettel dolgozik és jobban él, mint ko- ^rT Mivel a munka falun L ú? Hiteden másnál előbbre való becsületet nyert, megkezdődött az a folyamat, amely az egységes, szocialista termelőszövetkezeti parasztság kialakulásához vezet. A szocialista viszonyok között parasztságunk is munkája révén boldogul. Ezért partunk, népi államunk eddig i* minmm Hn m PISI É3ÉINÍ|te?ÍÍ fM apapssal l( % : ■ kié! ■ ■ •- 7. . . Kádár János elvtárs a Központi Bizottság beszámolóját mondja. Társadalmunk megbecsült tagjai azok a kisemberek, városi kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik tevékenységüket. Nem szüntetve meg a harcot a jelentkező élősdiség szelleme és esetei ellen, mindenkinek meg kell értenie, hogy a szocializmus építése és társadalmi viszonyaink között hasznos az adott számú önálló kisiparos és kiskereskedő munkája. Társadalmi szükségletet elégítenek ki, ezért tevékenységük társadalmilag hasznos, munkájukra ezután is szükség lesz. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai igazolták a volt uralkodó osztályok tagjaival szemben alkalmazott politikánkat is. Mindazok, akik leszámoltak a múlttal és becsületesen dolgoznak, megtalálják helyüket a társadalomban. A továbbiakban a nők és a fiatalok helyzetéről, sokrétű problémáiról szólt a beszámoló. Számokkal, adatokkal illusztrálva, hogyan nőtt a dolgozó nők szerepe társadalmunkban; s vitába szállt azokkal a hamis általánosításokkal, szélsőséges nézetekkel, amelyek az ifjúságnak gondolkodásmódjáról, magatartásáról zajlott vitákban felmerültek. Aláhúzta, hogy a fiatalok többsége elítéli a kapitalizmust, értékeli a felnőttek harcát, amely elsöoörte a régi világot. A mai fiatalok túlnyomó többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti a haza iránti kötelezettségét. — Népünk szocialista összefogását az utóbbi években is jól szolgálta pártunk belpolitikája, amely hirdeti és megvalósítja a dolgozó osztályok szövetségét, a kommunisták és pártonkívíiliek összefogását és ezviiUrnuködAsöt. államunk, társadalmunk szocialista jellegének és dómokra Hzmusának erősítését, fejlesztését. Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvőén részt vett és részt vesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja meg a kommunisták ás párt on- kívüliek politikai együttműködését és tömöríti mindazokat a hazafiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját. Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egy párt, a munkásosztály forradalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt felelősségét, a tekintetben, hogy a tömegekkel összeforrva dolgozzék és megnyer" je közérdekű céljainak megvalósításához a társadalom különböző osztályainak és rétegeinek képviselőit, azokat is, akiknek egy vagy más politikai kérdésben még fenntartásaik vannak, s akik világnézetünket nem fogadják még el egészében. A párt a Hazafias Népfront vezető erejeként, e mozgalom keretében valósítja meg a különböző foglalkozású és hivatásbeli emberek, a nem hívők és különböző felekezetekhez tartozó hívők, mindazok összefogását, akik felismerve társadalmunk alapvető és közös érdekeit. ma készek együttműködni a haza felvirágoztatásában. A fontos közjogi funkciókkal is felruházott Hazafias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, amíg különböző társadalmi osztályok lesznek, ameddig társadalmunk egésze politikailag és világnézetileg teljesen egységes nem lesz. A jövőben az ipari és a mezőgazdasági termelői árrendszert úgy kell alakítanunk és összehangolnunk, hogy fejlődjék a szocialista mezőgazda- sági üzemek jövedelmezősége, ezenkívül, bizonyos feldolgozó ipari tevékenységet is létre kell hozni a termelőszövetkezetékben. Tovább kell emelni a következő években a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát is, részben a nyugdíj és a társadalom- biztosítási ellátás további fejlesztésével. szövetkezetek kongresszusa válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának kérdésében. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megalakulása után az állami szervek, a termelőszövetkezetek összességét érintő alapvető gazdaságpolitikai kérdések és jogszabályok kidolgozásával kapcsolatos álláspontjukat egyeztessék e tanáccsal, Az új választófogS törvény kedvezően hat az országgyűlés munka fára Kendezni kell a tsz-földek jogi helyzetét A mezőgazdasági termelőszövetkezetek további megszi- i rakásának, gazdálkodási biztonságának, a parasztság és a társadalom érdekeiből kiindulva javasoljuk: megfelelő jogszabállyal meg kell teremteni a termelőszövetkezetek földtulajdonának törvényes alapjait. A termelőszövetkezetek birtokában levő mezőgazdasági rendeltetésű földek közül sok ma nem a faluban élő emberek tulajdonában van, más földek öröklés révén folyamatosan városban lakók tulajdonába kerülnek és jogbizonytalanság van a termelőszövetkezetek által ma használt más földek birtoklásában is. Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elvileg lehetővé teszi, hogy a tsz-ek birtokában lévő föld megfelelő megváltási ár ellenében a termelőszövetkezetek tulajdonába menjen át. Az elgondolás szerint, a jelenleg városban élő földtulajdonosnak kellő időt biztosítva, magának kellene elhatároznia, hogy a tsz-be megy-e dolgozni, vagy megváltási ár ellenében felajánlja földjét. Ugyanezt a jogot biztosítani kell a nem tsz-tag örökös számára is. A földtulajdonnal rendelkező termelőszövetkezeti tag számára biztosítani kell azt a jogot, hogy időhatár nélkül, bármikor maga válasszon, fötdjáradékot élvez élete végéig, vagy megváltási ár éPe- jiSKr-ri a t«z tulajdonába adta e foltot. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek, hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban lévő földet — ha igényli — saját tulajdonába vegye át. A rendezést a termelőszövetkezetek és a föld név szerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megállapodására és elhatározására bízzuk. Tisztelt Elvtársak! Társadalmunkban mint szövetségeseink, más dolgozó osztályok és rétegek — így a kispolgárság, illetve az értelmiség 'is — részt vesznek a szocialista társadalom építésében. A párt kellő figyelmet ford-'t a szövetség ápolására és sajátos kérdéseire — hangsúlyozta Kádár János, maid megállapította, hogy a tudományok, a technika, valamint a kultúra szerepének növekedésével együtt növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősége is. A magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a népoel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért. A politikailag leghaladóbb értelmiségiek nagv számban a párt tagiaiként dolgoznak, harcolnak céljainkért. A párt és a kormány politikáiéval, a szocializmus magvar gyakorlatával az értelmiség túlnyomó töHtwéffe e°vetért. ezt munkájával igazolja. A nártnak azonban figyelembe kell vennie. hoffv értelmiség egyes ré+egei érzékenyebben reagálnak a fe’merült nehézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatásaira, ezért soraikban fáradhatatlanul terjeszteni kell a marxista-leninista elméletet, meghonosítani, erősíteni a közösségi gondolkodást. a forradalmi állhatatosság és helytállás szellemét. A Magyar Népköztársaság jogrendje biztosítja az állampolgárok teljes egyenjogúságát, államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja. Saját történelmünk és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkásosztály hatalmát megvalósító állam funkciójára a kapitalizmusból a kommunizmusba való hosszú történelmi átmenet egész időszakában szükség van. Ebben az időszakban, ha a helyzet valamely oknál fogva nem éleződik, az állam működésében az elnyomó funkciók mindinkább csökkennek és nagyobb szerepet kap az egyszerű dologi igazgatás, a gazdasági és kulturális szervezés alkotó munkája, az emberek mindennapi gondjaival való foglalkozás. A párt, az állam szerepének ebből a felfogásából kiindulva szükségesnek tartja az állam és az állam különböző szerveinek erősítését, demokratikus továbbfejlesztését. Tovább kell fejleszteni a lefőbb törvényhozó szerv, az országgyűlés szerepét. Fokozni kell törvényalkotó tevékenységét, az alapvető társadalmi kérdésekben szélesíteni kell hatáskörét, ellenőrző szerepét. Az országgyűlés munkájával összefüggésben fontosnak tartjuk a.z új választójogi törvényt, amely az egyéni képviselői- választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremi a képviselő és a választói között, s ez is kedvezően hat majd az országgyűlési munkára. Egész népi államunk, kormányszerveink, az állami, gazdasági és kulturális irányító szervek, valamint a helyi néphatalmi és igazgatási szerszervek, a tanácsok működése is eredményes, és mivel a nép alapvető érdekeit szolgálja, demokratikus. Az alapvető jó mellett állami munkánkban nem kívánatos bürokratikus vonások is vannak, s részben ennek folva- mányaként „kjárás” úgynevezett „szocialista összeköttetés” és más egészségtelen befolyások is hatnak, sőt megvesztegetés és korrupció is előfordul. A párt felada+a az állami szervekben, a tanácsban dolgozó elvtársak a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és más tömegszervezetek. az egész társadalom segítségévei erősíteni és fejleszteni állami, tanácsi szerveink munkájának demokratizmusát, hatékonyságát és támogatni, ami abban jó, és leküzdeni a bürokratizmust, a megengedhetetlen befolyásolást, mindazt ami rossz a jelenlegi gyakorlatban. Államéletünk demokratizmusának az állami és tanácsi munka hatékonyságának további erősítése, a munka rossz vonásainak és gyengeségeinek megszüntetése mindenekelőtt irányítási rendszerünk és vezetési módszereink megjavítását és fejlesztését, a szorosan vett hatósági munkában pedig igazgatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja meg. Rendszerünk demokratizmusát erősíteni egyértelmű azzal, hogy a dolgozók, a lakosság közvetlenül, vágj' képviselői útján mind nagyobb mértékben hozzászólhasson érdemileg azokhoz a kérdésekhez, amelyekben érdekelt. Hogy ez a jelenleginél hatékonyabb legyen, a gazdasági, a kulturális és szociális, de még az államigazgatás sok kérdésében is. nagyobb hatáskört kell kapniuk az üzemeknek és intézményeknek, a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsoknak. Ez állami munkánk továbbfejlesztésének útja. Mint társadalmunk minden döntő kérdésének megoldásában. gr állami, a tanácsi munka további javításában is a pártnak, a cárt szervezeteinek, a kommunistáknak példát kell mutatniuk a helyes intézkedések kidolgozásában, azok vág* rehakásának ellenőrzésében és segítésében. ,A w,v-or a TCnzoonti Ttizr>ttság a- állami, a tanácsi munka hatékonyságának és a lényegét teCFolufatás a 4. oldalon) 1966. november 29., kedd Mi. __________________________
