Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

Ä villámok haszna Mn- hoz az őszi-téli dívái? Tudvalevő; a levegő 78 szá­zalékban nitrogén gázból áll. Ebben a formájában közvetle­nül kevés hasznára van a föl­di élővilágnak vegyületei vi­szont nélkülözhetetlen alkotói a talajrétegeknek. Szovjet ku­tatók megfigyelései során ki­derült, hogy a nitrogén nem­csak speciális baktériumok közvetítésével és műtrágyázás kapcsán jut el a talajba, ha­nem a villámok útján is. A viharok alatti kisülések hatá­sára a levegőben levő nitrogén egyesül az oxigénnel, és min­den egyes, villámcsapás nyo­mán a zuhogó eső mintegy 1500 kg nitrogénoxidult visz a talajba. Kiszámították, hogy egy év alatt a földre csapódó sok millió villám négyzetkilo­méterenként átlagosan kb 600 kg nitrogénoxidult „rak le” a felületre. Hasznos lenne, ha ezt a kü­lönös _mütrágyázáai formát* irányítani tudnánk. N. A. Zár barjev szovjet agro-meteoro­lógus ezzel kapcsolatban a vi­harfelhőkkel borított égbolt . .megcsapolását” javasolta Ta­nácsa szerint 0,01 mm vastag fémszálon kisméretű léggöm­böt kellene felbocsátani, ame­lyen keresztül az adott he­lyekre lehetne irányítani a ki­sülést. Igaz, hogy a roppant erejű elektromosság pillanatok alatt elégetné a finom drótot, de ez nem akadályozná meg a villámot abban, hogy az ioni­zált fémmolekulák útját kö­vetve befúródjon a földbe, közben létrehozva az értékes nitrogénoxidul vegyületet. B. 1. A párlat dtwatszenzáclÓ, a geometriai vonalai; a kozr moczstüus, a vibráló op-art- ménta most jutott el igazán hozzánk. A magyar divatter­vezők megszelídítve, mérték tartó ízléssel alkalmazzák. Rövidebb lett a szoknya, a csinos próbakisasszonyok térd Napenergia — minden mennyiségben Napjaink emberei hajlamo­sak arra, hogy a jövő energia- forrását csak az atomenergiá­ban lássák. Ugyanakkor keve­sen ismerik azokat a lehető­ségeket, amelyek a természeti energiákban, s elsősorban a napenergia hasznosíthatóságá­ban rejlenek. A Napból mérhetetlen ener­giamennyiség sugárzódik a Föld irányába, annak felületé­re, bár ennek egy részét a földi atmoszféra elnyeli. Egy 100x100 kilométeres terület elég lenne ahhoz, hogy ott a napenergiát megfelelően fel­fogva és átalakítva, a világ összes energiaigényét fedez­hessük. A napenergia hasznosítható­ságának kutatód, a heliotech- nikusok, még távlatilag sem tűzhek ilyen maximális célt maguk elé. De szorgosan munkálkodnak azon, hogy kis egységek alkalmazásával se­gítsék az egyre növekvő ener­giaigény kielégítéséit, vagy olyan földrajzi helyek ellátá­sát, ahová erőművi energia belátható időn belül nem jut­hat el. Huszonhét országban foly­nak ilyen irányú kutatások, melyek eredménye a követke­ző években lesz lemérhető. A napsugárzás hőjét kon­centráló úgynevezett hőcsap­dák a heliotechnika legegysze­rűbb és manapság leginkább használatos eszközei. Napsu­garakban bővelkedő vidéke­ken víz melegítésére használ­ják ezeket, mellyel azután háztartásokat, sőt kisebb tele­püléseket is ellátnak. Ipari vonatkozásban szárításra, víz- deszti-llálásra állítanak üzem­be hőcsapdákat. A tükrök segítségével össz­pontosított teljesítményre is képesek, például gőz fejlesz­tésére. Ezzel már generátorok és szivattyúk működtetők, te­hát elektromos áram, mecha­nikai munka állítható elő. A napenergia hasznosításá­nak legfontosabb irányzata azonban a közvetlenül elektro­mos energiává való átalakítás. A kutatók két irányban foly­tatják kísérletüket: úgyneve­W s , ***■ §! & «r #/■ v I 1 — A Szovjetunióban gyártott hőelemes generátor. zett hőelemeket és fényeleme­ket hoztak létre. Köztudomá­súan ezek nagyban hozzájá­rultak a világűrkutatás jelen­legi eredményeinek eléréséhez. A mindennapi életben' való alkalmazásuknak egyelőre két nagy akadálya van: viszonylag kedvezőtlen hatásfokuk és te­temes előállítási költségük. A fejlődés azonban nem áll meg. Tudományos folyóiratok hasábjain napról napra újabb eredményekről kapunk hírt. Az úgynevezett emeletes nap­elemekkel az eddigi 10—15 százalékos hatásfok helyett 50—60 százalék érhető el. Egy másik fejlesztési törek­vés nem a hatásfok emelésére irányul, hanem az előállítási költségek számottevő csökken­tésére. Az elképzelés az. hogy az olcsó iHipelemek sokszoro- zásával növeljék a teljesít­ményt. A helioteehnikusok munká­jának eredményeként ma már nagy sorozatban állítják elő a tükrös napkályhákat, melyeket Kazahsztánban és Türkménia- ban éppúgy használnak mint Japánban, Izraelben vagy In­diában. A tengervízből nyert ivóvíz előállítására ugyancsak számtalan kisebb-nagyobb ké­szülék van használatban szer­te a világon. Sok olyan ház épült már a földön, amelynek a fűtését és hűtését a nap­energia segítségével oldják meg. Megszülettek azok a konstrukciók is, melyek a tranzisztoros táskarádiók ener­giaigényét fedezik napelemek segítségével. Az Egyesült Ál­lamokban nemrégiben olyan traktor kísérleti példányát ké­szítették el, melynek 20 lóerős motorját az alkalmas módon hasznosított napenergia hajtja. A napenergia hasznosításá­nak tenaészetesen mindig lesz­nek bizonyos határai, elsősor­ban az évi napsütéses órák számának alakulása szerint egy adott földrajzi területen. Blahő István Értékes fa: a fűx Gyors növekedő képessége miatt az egyik legértékesebb fafajtánk. Ezen túlmenően még olyan előnyös tulajdonságai is vannak, amelyekkel más fa nem „dicsekedhet”. így pél­dául a vízjárta hullámtereken és a lápterületeken olyan ter­mőhelyet biztosíthatunk szá­mára, amely egyébként kiesne a termelésből. Ezenkívül egyi­ke azoknak a fáknak, amelyek a legsokoldalúbban felhasznál­hatók az iparban. Hazánkban a legelterjedtebb a fehérfűz, de megtalálható a törékenyfűz, a dekoratív szo­morúfűz, a káspifűz és a kecs­kefűz is. Mivel a fája tüzelésre nagyon gyenge értékű, ipari fel- használása viszont sokoldalú — szálerdőben érdemes termelni. Egyre kiterjedtebb a fűzfa­vessző felhasználása is. Ládá­kat. értékesebb szállítóeszközö­ket számos esetben helyettesít­hetünk kosárfűz-göngyöleggel. A csomagolóipar fűzfakosara­kat használ élelmiszer, g_yü- nölcs, szén, fa, hal stb. szállí- ására, de a palackok csoma- ‘olására is kosarakra van szük- •ég. Ugyancsak ismeretesek a esszéből készült bútorok. Az igas, vastagabb fűzfavesszőt .terítésnek, az egyenes, 20 mm-nél vastagabb vesszőt bú­torlábnak, hasítással pedig hor­dóabroncsnak használhatjuk fel. Újabban a fonásra alkal­matlan vesszőt éppúgy felhasz­nálják a papírgyártás és fa­rostlemezgyártás során, mint a vastagabb fűzfát. A közvetlen faanyagpótláson kívül haszon származik abból is, hogy termesztése fellendíti a házi- és kézműipart, kelendő kiviteli cikkekkel erősödik a kereskedelem, elősegíti a gyü­mölcs- és szőlőgazdálkodást, cserzőanyagot juttat a bőripar számára. A mezőgazdasági cé­lokra alkalmatlan területeken értéket termel, a folyók gátvé­delmét biztosítja és foglalkoz­tatja a csökkent munkaképes­ségűeket. ’ A fűzet ott kell termelni, ahol a terület a nyárfa számá­ra már túlságosan vizenyős, vagy tápanyagszegény. Ha­zánkban éppen ezek a terüle­tek vannak a legkevésbé ki­használva. A fűz termesztése fejlődő termesztési technikát igényel. Fenti előnyei, jövedelmezősége miatt —■ megéri a fáradságot. ujjaflan, a gallér maga« kánr asanyak, (ez a tubas kupakja). A ruha lefelé kissé bővül, hogy a lépégbőség meglegyen. A divatbemutatókon a szí­nek. kombinációk, díszítések sokféle variációja szerepel. Gyakori a nyakkivágás köré és az ujj szélére horgolt pikó. se­lyem. Másik divatos díszítés a kétujjnyi széles selyemszegély, más színű anyagból. Amíg tavaly a hazai divat- bemutatókat a kosztüm jelle­mezte, most a legdivatosabb ruhadarab télire is a kompié, hozzá fél, egész, vagy az ismét visszatérő kilenctizedes kabát. A téli komplék kabátgallérját gyakran díszíti szőrmegallér Á komplék kétsoros gombolás­sal készülnek, a ruha nyaka magas, zárt. Az anyagok közül a legdivatosabb a jersey. Pu­ha, meleg kellemes viselet, nem gyúródik, ciklámen, eper­szín, négerbama, puderrózsa- szín színekben divatos. Gya­koribbá vált a pepita, kockás, és virágos jersey, sőt Op-art mintával is készült. Alapvető változás a cipődi- vatban lesz Megszűnt a he­gyes orr és a tűsarok. Helyet­te lapos gömbölyű felsőrész, vastag, egyenes sarok lett a divat. A cipők orra más színű bőrrel csíkozott. Sokszor díszí­ti csat, szögletes kivágás a fel­sőrészt. Látható volt a divat- bemutatón fekete cipő, orra és sarka pepita bőrből készült A felhajtott szélű kalapok eltűntek, nappali öltözékhez divatos a svájcisapka, télen a hidegben áll alatt gombolható, részekből szabott űrhajós sap­kát viselhetünk. Anyaga mű­bőr, jersey, sőt fehér prém. E viselethez nem kell frizura és főleg nem kell tupír. A hajat lazán fésülik oldalt elválaszt­ják. Akinek hosszú haja van, a fejtetőn csigába fésűvé, úgy­nevezett láthatatlan hajháló­val borítva viseli. Egy igazán „tubus” alkalmi ruha. (Foto: Csuzi) A divatos nő tehát laza rö­vid hajat visel, ruhája magas­nyakú, lezseren követi a test vonalát, s szoknyája a harma­dik X-ig térden felül ér. S mert a divat többet mutat a lábból, változik a harisnya is. Vastagabb lesz és színes. A zöld. kék-sárga, piros minden­napi viseletté válik. De meg­jelent a fehér harisnya is! A lábon Op-art cipő, melynek a divatszabályok szerint illenie kell a fülben viselt klipszhea is Kovács Margit Karcsúsított, könnyű fcuklé­kabát, felett véget érő szoknyákat vi­selnek. A miniszoknya azon* ban még a fiatal lányok köré­ben sem lesz divat. Aki túlju­tott a harmadik X-en, annak a szoknyahossza fél térdig ér, aki a negyedük X felé jár, az térden alul érő szoknyát visel. A „tubusvonal” tulajdon­képpen egybeszabott ruha (ke­vesebb anyag kell rá, csak a ruha hossza, ujja rövid, vágj1 ÖIPK1 A minta az úgynevezett zab- láncszemekből készül. Készí­tése: a láncszemet megfelelő hosszúra, kb. Va cm-re fel­húzzuk, ráhajtjuk a tűre és a rá hajtást ugyanolyan hosszúra hagyva, a hurkon áthúzzuk. A tűn most egy hurok lesz és 3 szál egymás mellett. Az áthú­zott különálló szálba 1 rövid­pálcát öltve rögzítjük a zab­láncszemet. Anyag 60-as fonal, 10-es tű- vei készítve, de készíthetjük 20-as fonálból SÉ&sJkí^' 7-es tűvel. A ki­vánt hosszúsá- SlfSW gú, néggyel osztható alap- sorhoz magasí- tásnak még 2 zabláncszemet horgolunk és a horgolótűtől számított har- madík zabláncszem egyik szá­lába (3 szála van) beleöltünk egy szorosszemet (ezáltal ezt az egy szálat felhúztuk), ismét egy zabláncszemet horgolunk és újra beleöltünk a következő egyik szálába, ezután egy két- ráhajtásos pálcát öltünk a zab­láncszem következő rövidpál­cájába (mellyel rögzítettük az áthúzott szálat), ezután ismét egy zabláncszem szorosszemmel beleöltve a következő zablánc­szem egyik szálába, majd még egy zabláncszem hasonló leöl- téssel, ezután kétráhajtásos pálca a következő rövidpálcába és így haladunk a soron végig. Befejezés kórrá hajtásos pálca. 3. sor. Két zabláncszem után leöltühk az első sorhoz hasonlóan a szálba és ismétel­jük végig az előző sort, de itt a/ kétráhajtásos pálcákat a BAROMFIHÚS A baromfihúst sokféleképpen el­készíthetjük, minden nemzetnek megvan a maga speciális elkészí­tési módja. Ezekből közlünk né­hányat: CSIRKE, KAUKÁZUSI MÖDRA Hozzávalók: 2—3 fej vöröshagy­ma, vaj, paprika. 2—3 paradi­MINTA pálcákra öltjük, a sort is pál­cával fejezzük be. 4. sor. Az előző sor ismétlé­se, de itt minden második két­ráhajtásos pálca helyett az úgynevezett bogyóspálcát ké­szítjük. (Készítése: öt kétrá­hajtásos pálcát öltünk ugyan­azon helyre, ha kész, leenged­jük a hurkot és beleöltünk az első pálcába, ezután felvesszük a 'leengedett hurkot és áthúz­csom, citromlé, 3 dl tejföl, 1 csip­ke vagy tyúk, só. A vöröshagy- _ mát apróra vagdaljuk, és vajon- megpirítjuk. A csirkét apró dara- 1 bokra vágjuk, megsózzuk és a . hagymán egy kevés vízzel megpá­roljuk. Amikor a hús megpuhult, beletesszük a paprikát, a meghá­mozott, felvagdalt paradicsomot, és a citromlevet. Tejföllel leönt­jük és rizskörettel tálaljuk. ; SÜLT KACSA, VAGY LIBA Az előkészített kacsát, libát megsózzuk, a hasüregébe egy ke­vés majoránnát és egy zsemlét teszünk. Sütés közben 10 percig locsoljuk. Egy kevés zsírt is te­hetünk rá. Körülbelül 40—60 perc­- ig sütjük. Hagyma és fokhagyma nélkül készített uborka salátával és burgonyával tálaljuk. KACSA, SZERB MÓDRA i Hozzávalók: 1 pecsenyekacsa, 1- csésze rizs, 6 burgonya, 3 fej vö­- röshagyma, 4 zöldpaprika, zsír,- só. Az előkészített kacsát félpu- z. hára pároljuk, ezután egy tepsit c vagy tűzálló tálat megzsirozunk- és beleteszünk egy réteg főtt rizst. Rárakjuk a vagdalt vörös­hagymát, burgonyát és a csíkok­ra vágott zöldpaprikát. Tetejére tesszük a kacsát, és gyakran lo- csolgatva zsírral, sütőben megsüt­jük. zuk az előbb felvett hurkon). 5. sor: A harmadik sor is­métlése. A harmadik és negyedik sort ismételjük, mig a kívánt hosz- szúságot elérjük, a két utolsó sort csak kétráhajtásos pálcá­val készítjük. Ezután korbe- horgoljuk szintén zablánc­szemmel, de most nem a szál­ba, hanem mindig a hurkot rögzítő rövidpálcába öltjük le a 2—2 zabláncszemes íveket. A sarokszembe 6 kétráhaj tásos pálcát öltünk, közöttük 1—1 láncszemet készítünk. 2. sor: Az első és utolsó pál­cára 2—2, a többire 1—1 pál­cát teszünk, közöttük 3 lánc­szem. A zabláncszem-sor az oldalakon változatlan. 3. sor: A 3 láncszemen ívek­be 4—i pálcából bogyós páic kát készítünk, közöttük 7— láncszem. A zabláncszem s' az oldalakon változatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom