Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

Kétszáztíz éves az egri NYOMDAIPAR NEM KEREK ugyan az év­forduló, de jelentőségteljes ah­hoz, hogy megemlékezzünk ró­la. A (reformáció már két év­századdal megelőzően nemzeti nyelven tanított és sajtóval rendelkezett, amikor Egerben meglehetősen későn, a XVIII. század köziepén egy barokk püspök, Barkóczy Ferenc meg­alapította az első nyomdát 1756-ban Royer Antal Ferenc pozsonyi könyvnyomatatót te­lepítette le Egerben, Néhány esztendővel később, 1760-ban királyi engedélyt is nyer a nyomda alapítására. Gróf Bar­kóczy Freencet a történetírás nem annyira mint írót, inkább az írók és általában az iroda­lom pártfogóját, mecénását emeli ki, bár egyházi körök­ben jelentősnek tartják szónok­latait és körleveleit is. Barkóczy Ferenc 1761-ben prímási kinevezést kap Eszter­gomban és így magával viszi Royer Antalt, akivel azután fel is állítják az első esztergo­mi nyomdát. Az egri nyomda ekkor már működik és annak vezetését Royer sógora, Bauer Károly Jó­zsef veszi át. Bauer azonban eladósodik és nyomdáját a püs­pöki iskolák részére foglalják le. Ettől kezdve mint püspöki nyomda működik 1805-ig, majd ezután, mint az érsekség nyomdája, Szent János néven szerepel. Vezetői közül két nevezete­sebbről tudunk. Az egyik a szegedi származású Joó Já­nos, híres rajzoló, metsző és nagy tudású ember. Az ő ter­vei alapján készült el a Főszé­kesegyház modellje, és ő volt az egri rajziskola alapítója is. A nyomda másik jeles vezető­je lovag Tóth István volt, Gu­tenberg életrajzának első ma­gyar nyelvű kiadója, nyom­dász és lapszerkesztő. A NYOMDA, AMELY főként egyházmegyei nyomtatványok és folyóiratok kiadására volt hivatott, 1861-ben megjelen­tette az első egri hetilapot, az Egri Értesítőt, amely egyben a Heves megyei Gazdasági Egye­sület közlönye is volt. A lap első szerkesztője a híres mon- tedégói Albert Ferenc, a líce- ceumi „csillagda” igazgatója és az egyházmegyei könyvtár vezetője volt. Ugyanez évben jelentették meg a Sopronból áthozott Zeitschrift für Natur und Heilkunde in Ungarn cí­mű gyógyászati szaklapot, amely az ide helyezett dr. t Wachtel David gyógyászati ta­nácsos szerkesztésében jelent meg. Egy esztendő elteltével az Egri Értesítőt felváltotta az EGRI POSTA című lap, amely 1864-ben az EGER cí­met kapta és ezen a címen je­lent meg 1913-ig. A sok-sok könyv és egyéb egyházi és vi­lági nyomtatvány között, egyik legjelentősebb kiadványa volt az érseki Szent János nyomdá­nak Cantu Cézár tizienhat kö­tetes világtörténelmének megjelentetése, amely 1866-tól kezdődött és tizenöt esztendő múltán, 1881-ben fejeződött be. Nem érdektelen és egyben fi­gyelemre méltó, hogy 1876- ban Irodalmi Szemle címen havonta megjelenő lapja volt Egernek, amely 18 esztendőn át tájékoztatta az irodalom barátait az irodalmi esemé­nyekről. 1893. decemberében szűnik meg a lap, hogy helyet adjon az 1894 január elsején megjelenő Irodalmi Közlöny­nek. Az sem érdektelen, ha megemlítjük^ hogy ebben, az időben a líceumi nyomda ad­ja ki az EGRI Híradót, amely hetenként kétszer jelenik meg, ugyancsak itt jelenik meg ha­vonta kétszer az Egyházmegyei Közlöny, és minden héten a Népiskolai Tanügy című lap. A líceumi nyomda adta ki Mindszenty Gedeon összes köl­teményeit és Tárkánvi Béla munkáit, az 1848-as szabadság- harc katonáihoz szóló Tábori éneket. Itt jelennek meg Kand- ra Kafcos, Bartalos Gyula, Ipo­lyi Arnold. Balássy Ferenc és mások helytörténeti munkái, az Egri Népújság, majd 1919. július 16-tól 32 Egri Munkás című kommunista napilap, 1919 július 25-ig. Augusztus 7-től ismét mint Egri Népújság je­lentetik. meg a lapot, amit ok­tóbertől dr. Barsy Károly je­gyez. 1929-től Eger-re válto­zik a lap címe. egiész a felsza- dulásig. Az utolsó lap, amelyet a nyomda állított elő, a kis­gazda irányzatú Egri Barázda volt. Az 1890-ES ÉVEKBEN több nyomdát is alapítanak Eger­ben. 1893-ban létesül a Kö­nig, a későbbi Egri Nyomda R. T., Lőw Sámuel Jókai utcai nyomdája és Kohn Dávid gyorssajtója. Ez utóbbi az Eger és Vi déke c. hetilapnak volt a kiadója, amely azonban mind­össze egy évig jelent meg. Jelentősebbek voltak a Kö­nig- és a Lőw-nyomdák. A Kőnig-nyomda adta ki Babó- csay Sándor szerkesztésében a Hevesvármegyei Hírlapot. A lap heti háromszori kiadásban 1910-ig folytatólagosan, megje­lent. Itt készült Bréznay Imre helytörténeti kutatásainak gyűjteménye. Híres volt a nyomda klasszikus színházje­gyeinek előállításáról. Az Ope­raházon és a Nemzeti Színhá­zon kívül Magyarország ösz- szes színháza számára itt ké­szültek a jegyek. 1906-ban a londoni Világkiállításom. szín­házjegyeivel elhozta a nyomda a kiállítás nagydíját, a Grand Prix-t. Itt készültek a várme­gyei nyomtatványok és a ha­vonta megjelenő tájékoztatók, sőt volt néhány próbálkozás napilapokkal is. Rt állították elő az első világháború uitán a Magyar Szó című lapot, amely Mayer János miniszter lapja volt. A véletlen úgy hozta, hogy a kommunista Pogonyi Antal szerkesztette, de jól a lapot. Amikor Pogonyi a laptól meg­vált, (letartóztatták) megszűnt a lap is. Az 1894-ben alapított Lőw- féle nyomda alakulásától kezd­ve kiadta a dr. Setét Sándor szerkesztésében hetenként két­szer megjelenő Egri Újság cí­mű lapot. Ez az ellenzéki lap volt a leghosszabb életű Eger város történetében, amely nel gyedszázadon át megjelent. 1919 május 9-től Egri Vörös Üjság-ra változott a címe és így jelent meg július 13-ig. Itt készült a második világ­háború után az Igazság c. lap. Kétszázitíz esztendős tehát ez egri nyomdaipar, amelyről rövid története alapján is megállapíthatjuk, hogy gazdag és eredményes múltra tekint­het vissza. NAGYOT FEJLŐDÖTT vá­rosunkban a második világhá­ború után, az utóbbi két évti­zedben a nyomdaipar. Nem azért, mert a regálékon, a sze­dőszekrényéken már nem pet­róleumlámpa világít és nem kell pénzt kérni a mestertől az eltörött lámpacilinderre, ha­nem azért, mert ma már tel­jesen modem nyomó- és vágó’ gépek, félautomata szedő- és nyomógépek könnyítik és teszik gyorssá a munkát. Äz újság­nyomó rótációs-gép másfél óra alatt húszezer hatoldalas újsá­got nyom és hajtogat össze. Ez a fejlődés a nyomdászat­ban és ezt köszöntjük most, amikor az egri nyomdaipar két­száztizedik évfordulóján a szakma múltjáról emlékezünk. Okos Miklós JELEN A RZSEVSZKAJA: HTTT FH VÉGNAPJAI MÍTOSZ NÉLKÜL Fordította: KIS TAMÁS XI. . Éva Braun tetemének orvo­si vizsgálatánál, amelyet a bi­zottság ugyanebben az összeté­telben, szintén május 8-án végzett el, megállapították, hogy az ő halálát is mérgezés okozta, de felfedezték a követ­kezőket: „A mellkason szakí­tott seb nyomai, amely haema- torrachist idézett elő és a szív­burkon is könnyű sérülést oko­zott, valamint hat kis fémszi­lánk”. Mit jelentsen ez? Rattenhubemer, Hitler test­őrsége főnökének vallomásai derítettek fényt rá. „Körülbelül délután 3—4 Óra felé bementem a szalonba .— írja — és erős keserűman- dula-szagot éreztem. A helyet­tesem, Hagel izgatottan mond­ta, hogy a Führer az imént végzett magával... Ebben a pillanatban odajött hozzám Linge, megerősítette Hitler halálhírét, és eközben CA Zrínyi Katonai Kiadónál ez év őszén megjelenő könyv rövidített szövege.) 4 jMmmuj 1966. október 7., péntek kijelentette, hogy teljesítenie kellett a Führer parancsát, amely a legsúlyosabb volt egész életében. Meglepetten néztem Lingé- re. Ű elmagyarázta nekem, hogy Hitler halála előtt meg­parancsolta, hogy tíz percre menjen ki a szobából, azután újra jöjjön be, várjon ott még tíz percig és teljesítse a pa­rancsot. Linge ezekkel a sza­vakkal gyorsan átment Hitler szobájába és egy Walter-pisz- tollyal tért vissza, amelyet le­tett elém az asztalra. Különle­ges külső megmunkálásáról felismertem, hogy ez a Führer pisztolya. Most kezdtem meg­érteni, hogy mi volt a Führer parancsa.' Hitler, úgy látszik, kételke­dett a méreg hatásosságában a sok injekció miatt, amelyet hosszú időn át mindennap be­adtak neki és ezért megparan­csolna Lingének, hoev a mé­reg bevétele után lője őt le. Beszélgetésünknél jelen volt Axman, 0 Hitlerjugend biro­dalmi vezetője, magához vette Hitler pisztolyát és azt mond­ta. hogy elteszi jobb időkre”. Rattenhuher előtt láthatóan ismeretlen volt még eav körül­mény. ami arra késztette Hit­lert, hogy ilyen parancsot ad­jon Lingének. Az történt, hogy amikor a mérget a két kutyán — a nőstényen és a kölyökku­tyán kipróbálták, a mérgezett kölyökkutya sokáig viaskodott a halállal és golyót eresztettek bele. Ezt először nem vették ész­re, csak a gödörben megtalált döglött kutyák boncolásakor1 fedezték fel. „A kutyák elpusztítása fel­tehetően‘így történt: először megmérgezték, lehetséges, hogy egy kisebb adag ciánvegyület­tel és a megmérgezett, agoni­záló állatot lelőtték”. Hitlerben, miután megfi­gyelte, hogyan múlnak ki a megmérgezett kutyák, kétség támadhatott a méreg gyors ha­tását illetően. „Linge belelőtt Hitiedbe”, — jelentette ki Rattenhuber, mert nem tudta, hogy a golyó­ra Éva Braunnak volt szüksé­ge. A döntő érv Május 8-án, ugyanazon a na­pon, amelyen Karlhorstban aláírták a Németország kapi­tulációjáról szóló jegyzőköny­vet, — és akkor még nem tud­tam erről — Gorbusin ezredes hivatott és átnyújtott nekem egy dobozt azzal hogy Hitler fogait tartalmazza és megőrzé­séért a fejemmel felelek. Önállóság és együttműködés Néhány szó a hatvani Bajza Gimnázium KISZ-szervezetéröl Mindenekelőtt gyorsan leír­juk, hogy a gimnázium 10 fős zenekara, amelyet a diákok „Tűzmadár”-nak kereszteltek el, a napokban tért haza több mint egyhetes szovjetunióbeli turnéjáról, sikerekkel a tarso­lyában. Kijevben, az ukrán hadsereg megalakulása évfor­dulóján 8 ezer főnyi közönség előtt adott hangversenyt az út­törőparkban, Ogyesszában a rá­dió műsorán és az INTURISZT- szálló nemzetközi közönsége előtt lépett fel, Kisinyovban a moldvai magyar • napok meg­nyitó ünnepségén ^arattak nagy sikert. Tőzsér Ferenc kísérő ta­nárt és Sütő György KISZ-tit- kárt az ogyesszai 58. számú is­kola Magyarország Ifjú Bará­tainak Társasága tiszteletbeli tagjául választotta. És útjukon nagyon sok ajándékot kaptak. BÜSZKÉN MESÉLTE ezt el Fülöp Eszter, a KISZ-bizottság lelkes szervező titkára. Ez a hír mindenesetre jó bevezető volt a beszélgetéshez; az iskola KlSZ-szervezetének életéről. — A tanév első feladata az elsősök fogadása volt. Őket a negyedikesek alapszervezete patronálja, meghívják taggyű­léseikre, és mindenben segítik az újoncokat. Aztán nemsoká­ra megkezdődik a politikai ok­tatás is, ennek a szervező munkája folyik jelenleg. A vi­taköröket a diákok vezetik. Persze, ha a téma meghaladja a ^ diák-vitavezető felkészültsé­gét, más előadót hívunk meg. Milyen témák szerepelnek majd? | Például: Miért mondott le U Thant?, vagy: De Gaulle utazása. Aztán sor kerül a vietnami kérdésre, majd a IX. kongresszusra is. egyik legfontosabb feladat, a fegyelem. Ezt nagyon szigo­rúan veszi a bizottság, s dön­téseivel sikerült a diákok kö­zött megszerezni a tekintélyt. Kilenc lány nem ment el a nyári építőtáborba, bár jelent­kezett. Emiatt megszakadt az első helyezés privilégiuma! Fe­gyelmi ügy lett belőle, a na­pokban tárgyalják. Az iskola rendjének megbontóival szem­ben is szigorúan járnak el. Kell is, mert a KISZ-szervezet igen nagy önállóságot kapott az igazgatótól. — Ahogy az idén elkezdték a munkát — mondta dr. Bartos Imre igazgató —, akár ~ ver­senyt is vállalhatnának. Van az intézetnek egy kis­lexikona, olyan alkotmányfé­le, amely a Bajza Gimnázium diákjainak életét szabályozza, teljesen közösségivé formálja. Ebben mindent meg lehet ta­lálni az intézet névadójától .életrajz) az ügyeletesek köte­lességéig. Többek között van egy ilyen kitétel: aki elégte­lenre felel, az másnap az igaz­gatód irodában reggel hét és nyolc között jelentkezik, s el­mondja, mi is volt az oka? — TERMÉSZETESEN a diá­kok, az osztályközösségek, év­folyamok versenyben állnak egymással. Mindent pontoznak, ami az intézeti vagy intézeten kívüli életükhöz tartozik. Van egy pontigénylő füzet, oda pél­dául beírják, hogy X. Y.-nak tíz ötöse van, és kémek érte ennyi és ennyi pontot. A pon­tozás feladata'a KlSZ-tanács- adó tanáré. Tanítás után min­dig nagy roham indul ^elle­ne”! Miben vesz részt még a KISZ? Itt van például az is-. kolatanács, ahol szintén meg­található képviselője az osz­tályfőnökök, a szülői munka- közösség képviselői között. A Bajza-vb minden szombaton összeül, s megvitatja az ak­tuális kérdéseket. A fegyelmi büntetéseket is ez a vb adja. Így aztán már lassan arra a kérdésre is feleletet adtunk, hogy milyen a KISZ-szervezet és az iskola vezetői közötti kapcsolat. Az alapvető feltétel biztosított: az igazgató megbí­zik a fiatalok szervezetében, önállóságot és segítséget ad. A pártszervezettel közösen tarta­nak üléseket, beszámolnak, ta­nácsokat kémek. — Az elvünk — mondta dr. Bartos Imre —, minden peda­gógus találjon munkát a KISZ- ben. A MÁSIK ALAPVETŐ fel­tétel szintén megtalálható: agilis, talpraesett KISZ-veze­tők, ötletekkel, leleményesség­gel, lefegyverző őszinteséggel; feladatuk alapos ismeretével. Tapasztalatok sorozata után érte el el ezt a szintet a Baj­za Gimnázium KlSZ-szerveze- te, ahol a munkáért kapható legnagyobb kitüntetés a több mint tíz esztendeje megalapí­tott „Kiváló munkáért”-jel- vény. Ennek egyik tulajdonosa például Tóth Rozália, a gim­názium hajdani növendéke is, aki jelenleg a KISZ-tanácsadó tanár! Az új tanév és az új munka, amely az ifjúsági szervezetre vár, nemrég kezdődött el. Szí­vesen számolunk be a gimná­zium KISZ-szervezetónek to­vábbi eredményeiről is. (kátai) A KISZ-tagofc, akik csak „di­vatból” léptek sorainkba, így rájönnek, hogy a szervezetben nemcsak tagdíjfizetésről van szó! A RENDEZVÉNYEK szerve­zése is a KISZ feladata. Az októberi ismerkedési est, majd a szalagavató, aztán a farsan­gi bál és később a Katalin-bál, a ballagó és a turistabál, és valamennyi ünnep... Aztán ki ne maradjon a sportélet: a labdarúgó-csapat a középisko­lák között megyei első, a női és férfi kézilabda-csapat me­gyei ifjúsági bajnok, részt vet­tek és vesznek országos atléti­kai versenyeken. „Házon be­lül” pedig évfolyam-bajnoksá­gokat rendeznek. Természetesen mindezzel még nem merült ki a gimná­zium KISZ-szervezetének tevé­kenysége, mert itt van az Kopott:, sötétbordó színű do­boz volt, belül atlasszal le- varrt puha béléssel — ilyen dobozokat készítenek az illat­szeres üvegek, vagy az olcsóbb ékszerfélék számára. Most ebben rejtőzik a döntő érv, Hitler halálának megcá­folhatatlan bizonyítéka, ame­lyet ezenfelül hosszú évekre meg lehetett őrizni — nincs az egész világon két ember, aki­nek a fogai teljesen egyfor­mák lennének. Ezen a napon, éjféltájban lefekvéshez készülődtem és az ajtót kulcsra zárva azon gon­dolkoztam, hogy mi lesz a do­bozzal? Viszolyogtam attól, hogy a közelemben iharadjon. A rendelkezésemre bocsátott szoba, az emeletes nyaraló földszintjén, meglehetősen ki­csi volt. Az ágyon és mellette levő éjjeliszekrényen kívül csak egy alacsony ruhásszek­rény volt benne. Erre tettem a dobozt, hogy valahányszor fel­ébredek, meggyőződhessem épségéről. De egyszerre meg­hallom, hogy a nevemet szó­lítják és a dobozt magamhoz véve az igen meredek lépcsőn felmegyek az emeletre, ahon­nan az engem szólító hang el­hangzott. A szoba ajtaja nyitva. Biszt- rov és Picsko őrnagyok a rá­diókészüléknél állnak és me­redten figyelnek rá. Furcsa dolog, hiszen készül­tünk erre, mégis mikor végre felhangzott a bemondó szava: „A német fegyveres erők fel­tétel nélküli megadásáról szóló jegyzőkönyv aláírása”, meg­hökkentünk, zavar ..vesz raj­tunk erőt ........A Nágy Honvé­dő Háború győzelmes befejezé­sének meffünnenlésére ..Ki­tárt karokkal kiáltoztunk túl­áradó örömünkben. Csendesen bort töltöttünk. A Megjeleni- a Jelenkor októberi száma Á szeptemberi Zrinyrszám után a most megjelent októbe- ri Jelenkort nyugodtan mond­hatjuk „pécsi” számnak. Nem­csak a pécsi szerzők számszerű aránya miatt, hanem főképpen azért, mert a lap jellegét meg­határozó legfontosabb írások szerzőjükkel, tárgyukkal vagy mindkettővel a városhoz kap­csolódnak A költők közül töb­bek között Berták Lásjzló, Pál József és a fiatal Kerék Imre jelentkezik új költeményeivel, az utóbbi Pécstől búcsúzó ver­sével. A szépprózai anyagból Bertha Bulcsú és Békés Sán­dor elbeszélései emelkedik ki. A „pécsi szám” gerincét a dobozt a földre helyeztem. Hármasban hallgatva koccin­tunk és fellelkesedve, borzong- va, elcsendesülve halljuk, amint Moszkvából ideáig száll az üdvözlések moraja. Május 9-nek reggelén szin­te minden forr a Berlin-Buch-i kolónián. Az .utcán egymást átölelve járkálnák katonáink. Várakozunk valamire, valami elmondhatatlan ünnepre és vi­dámságra, amely emlékezetes­sé teszi a Győzelem régen várt napját, mig itt is, ott is tánc­ra perdülnek, valahol pedig énekszó hangzik fel. A helység utcáin összeölelkezett katonák járnák. A katonalányok siet­ve mossák a gimnasztyorkát. Mi, Gorbusin ezredessel ezen a reggelen új feladathoz fo­gunk — fel kell kutatni Hitler fogsorát. Kurfüsterdamm 213. Az ép­ségben maradt külvárosból új­ra beérünk a lerombolt Ber­linbe. A romok néhol még füs­tölögnek. A város levegőjét a csaták korma tölti lse. A fal romjain füstös színű, vörös vá­szondarab büszkélkedik — egv. a maguk csinálta zászlók kö­zül, amelyet a harcosok készí­tetek útban Berlin felé és a keblükön őrizték, hogy maid kitűzhessék a német főváros­ban. A nyomozás során eljutot­tunk ide, a ..Charita” egyetemi klinika épülettömbjéhez. Az épületet álcázás céljából, szeszé­lyesen elhelyezett színes szala­gokkal aggatták tele. Közölték velünk, hogy az egyiknek — a fül-, orr- és gégeklinikának — a vezetője Kari von A:eben gégész professzor aki Hitlert gyógykezelte, pe hogy Berlin­ben tartózkodik-*! sdkerül-e megtalálnunk —, ebben nem vagyunk biztocak. 5 i (Folytatjuk) Csorba Győző 50. születésnap­jára megjelentetett két irvnyj ünnepi összeállítás alkotja. A szerkesztőség meleg hangú Köszöntője után Weöres Sán­dor Álom a régi Pécsről és Csorba Győzőnek c. versét ol­vashatjuk e rovatban. Ezt kö­veti Pomgáts Béla tanulmá­nya majd Csorba Győző vallom mása és egy egész eddigi köl­tészetét átfogó gazdag váloga­tás legjelentősebb verseiből.' Várkonyi Nándor tanulmánya zárja a rovatot, melyben mű­mellékletként helyet kapott még Martyn Ferenc Csorba Győzőnek ajánlott rajza. Az Élet és Kultúra rovat élén Tüskés Tibor Levél Veres Péterhez a Balaton „védelmé­ben” c. érdekes írását olvas­hatjuk, amely az augusztusi Jelenkor számban megjelent Veres Péter írással vitatkozik. Thiery Árpád a korábbi szá­munkból ismert Tájak, lelkek és látszatok sorozatában ezút­tal egy falusi orvosnőről raj­zol érdekes portrét. Az irodalmi tanulmányok közül kiemelkedik Bárdosi Né­meth János Emlékezés Tömör­kény Istvánra c írása és Vár­konyi Nagy Béla méltatása Bárdosi Németh János költé­szetéről, új kötetének megjele­nése alkalmából. Teljesítette kongresszusi vállalását az ifibrigád A IX. pártkongresszus tisz­teletére a petőfibányai gép­üzem Kun Béla ifjúsági bri­gádja vállalta, hogy két darab 50 méteres pajzsot öt nappal a hatá'ridő előtt elkészít. A vál­lalást túlteljesítve, a pajzsok szerelését határidő előtt hat nappal fejezték be. A vállalt 6 újítás helyett tízet adtak be és 140 órával 'túlteljesítették a vállalt 200 óra társadalmi mű­szakot. 35 ezer forint értékű haszenanyag-megtakarítást ér­tek el a vállalt 25 ezer forint helyett. Elvégezték két 50 mé­teres pajzs nagyjavítását, bal­eset az ő hibájukból nem volt, jó munkájukért többször dicsé­retben is részesültek. Most újabb vállalást tettek a IX. pártkongresszusra: határidő előtt elvégzik három 240 mé­teres, 800-es szalagrendszÄ felújítási munkáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom