Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

A PA­RA­DI­CSOM A paradicsom a burgonyafé­lék: családjának D él-Ameriká­ból származó faja. Cserje ala­kú, dudvás szárú, egynyári zöldségféle. Hazánkon kívül Közép- és Dél-Európában, Indi­ában Is termelik, Heves megyé­ben körülbelül 300 év óta ter­melnek jelentős mennyiségű pa­radicsomot. De az öntözéses termesztés csak 1045 után kez­dődött eL Megyénket az ország zöld­ségeikért jeként emlegetik. Er­re a megtisztelő elnevezésre, — szerénytelenség nélkül szól­va rászolgáltunk, hiszen Heves­ből ma már sok ezer vagon zöldség, így paradicsom is ke­rül a hazai és külföldi piacok­ra. Rákóczi háztartási jegyzéke Mivel Heves megye a para­dicsom magyarországi őshazá­jának számít, talán nem fö­lösleges egy pillantást vetni e fontos zöldségféle múltjára. Egészen a XIII. századig nyúl­nak vissza azok a feljegyzések, amelyek Heves megye zöld­ségtermesztésére hivatkoznak. A paradicsomról ' n. Rákóczi ferenc JITIO. évi hiteles ház­tartási jegyzéke tesz említést. Feltűnést kelt Kubinyi—Vár­hat Magyarország és Erdély képekben című könyve, amely 1753-ban jelent meg. Ebben az alábbiakat olvashatjk: Eger­ben a szőlőművelés mellett nem csekély fontosságú a kertművelés. A városnak nagy hóstyái vannak és ezeken há­zitelkek. Egész utca áll kerté­szekből, neve Kertész sor. A paraszt-kertészek, akik bele­tanultak a zöldségtermelésbe, annyi zöldséget, paradicsomot, egyebet termeltek, hogy még a tehenek is ezekkel cseme­géznék. A város zöldségféléit Miskolc, Putmok, Gyöngyös pi­acaira viszik... Egy 1885-öt kataszteri felvé­tel szerint Heves vármegye területének öt százaléka volt kert. Az 1903-as hatvani ker­tészkiállításon már a paradi­csom is főszereplő volt. Írásos feljegyzésekből tudjuk, hogy megyénkben a századforduló táján jelentek meg a bolgár kertészek, akik sokat tettek a szakszerűbb zöldségtermelés meghonosításáért. Bonovszky állítja 1909-ben a következő­ket: „Az egri kofák az egész Eszak-Magyarországot ellátják répával, gyökérrel, paradicsom­mal .. Amis eljutottunk a négyezer vagonig ízelítőnek ennyit a paradi­csom múltjáról. Ebből látható, hogy a paradicsom-termesz­tésnek Heves megyében már gazdag hagyományai vannak. A termelés a felszabadulás előtt általában zárt kertekben történt, és csupán néhány esetről tudunk, amikor a bol­gár kertészek egy-két holdnál nagyobb területen termelték e keresett zöldségfélét. A mezőgazdaság szocialista átszervezése döntő fordulatot jelentett a megye zöldségter­melésében. A MEK 1951-ben vásárolt fel először oaradicso- mot. Ez évben a felvásárolt paradicsom 368 vagon tett ki. Először 1955-ben sikerült ezer vagon paradicsomot felvásárol­6 Hénwsw 1966. október 2., vasárnap A cigánytelep fifések észségögyi helyzetéi vizsgálták ü népi ellenőrök V KÖJÁL-lal, a megyei tar s építési, közlekedési és ügyi osztályával közösen ytatott vizsgálatot a ci- i nytelepülések egészségügyi elyzetének felmérésére a He" es megyei Népi Ellenőrzési bizottság A megye 15 nagyobb igány települését vizsgálták: milyen a vízellátás, világítás, az orvosi" ellátás, a cigánygye­rekek beiskolázásának helyze­te, a munkaképes cigánylakos­ság foglalkoztatottsága stb. Vizsgálták az elavult, a szociá­lis követelményeknek nem megfelelő települések meg­szüntetésére hozott rendelet végrehajtását, valamint a la­kásépítkezésekre rendelkezésre álló összegek felhasználását. A népi ellenőri viizgálat a napokban befejeződött, s je­lenleg a tapasztalatok összege­zése. az összefoglaló jelentés készítése folyat. Nevetséges uram, teljesen nevetséges ..: Mii nyavalyog itt nekem, hogy ősz van és jön a tél... Hát érdekes ez? Hát hol van az ősz és hol lesz a tél? Itt. Magyarországon, esetleg Észak-Európában, vagy mondjuk az északi félgömbön... De a déli félgömbön nincs most sem ősz, sem tél és ha ott is az lenne, akkor is, mit számítana, hiszen Földünk csak egy szerény tagja a naprendszernek ... Sőt! Bizo­nyára tudja, hogy a naprendszer is csak egy kis porszeme a galaktikának, sőt, ha nem tud­ná, azt is megmondhatom, hogy a tejútrend­szer is csak része egy nagyobb rendszernek, amely szintén csak része a... Szóval érti? Évmilliárd fényévekről van szó, s itt maga az ősszel nincs kibékülve ... Hova megyek? Sietek, uram az SZTK-ba, megfáztam az el­múlt éjszaka és most félek, hogy kétoldali mellhártya-gyulladást kapok ... Minden ősszel elővesz ■— Viszlát! (-6) A halál oka? Szedik a másodvetésií uborkái, borsát, és zöldbabot Sarudon (Szerelmi három es ap s zeq ... Amikor Pacolai meg­tudta, hogy felesége, született Kebel Árnál rendszeresen, folyta­tólagosan és vissza­esőként megcsalja őt, keserűen sikoltott fel: — Kivel, mert azt is megölöm?! Az aggódó és jó szándékú barátok szemérmesen közöl­ték vele, hogy többel is, most — ezt Ka- jevác közölte Paco- laival — egy Keme- csei nevezetű félkö­vér anyagbeszerzővel. — Kemecsei? Ke- mecsei? — töprengett Pacolai, mert nem emlékezett, hogy ilyen barátja lett vol­na. — Nem annak a Zöltainak az unoíta- öccse? Mikor megnyugtat­ták, hogy Amálka igenis azzal a Keme­cseivel csalja meg, aki annak a Zoltai- nak az unokaöccse, Pacolai arcát a meg­békélés és a megbo­csátás lágy mosolya öntötte él, — Mi van, te örülsz, hogy a fele­séged a Kemecseivél csal meg? — kérdez­te meghökkentve Ka­jevác. — Nézd, nem érted te a dolgot. Már egy­magában az is vala­mi megnyugtató ön­bizalmat ad az em­bernek, ha legalább tudja, hogy kivel csalja meg a felesége. De most nem is er­ről, illetőleg nem csak erről van szó. Mikor megtudtam, hogy a Kemecsei annak a Zöltainak az unoka­öccse, eszembe jutott, hogy a Zoltai felesé­gének az unokahúga a Gömbkerekitő Vál­lalatnál dolgozik ■.. Na már most, ott, ahol dolgozik, udva­rol neki egy fiú, bi­zonyos Kovács, aki­nek az apja a Min­dent Kiszerelő Vál­lalat főkönyvelője. Nos, ez a vállalat rendszeres kooperá­cióban van az Olcsó­ságok Áruházával, amelynek főkönyve­lője viszont rendsze­resen együtt horgá­szik Burbúlya Bálint igazgatóval. Es ez a jó. Ezért örültem, hogyha már Árnál megcsal, akkor Ke- mecseivel csaljon meg, mert ez a Ke­mecsei annak a Zol­tóinak az unokaöccse, tiki... — Nene... kö­nyörgöm — jajdúlt fel riadtan Kajevác — ne kezdd elölről... Csak azt mondd már meg végre, hogy ki az a Burbulya Bálint és hol igazgató ... — Burbulya már nyugdíjban van, azért Van ideje horgász­ni... de az unoka­öccse, Pöszméte Teo- fil intézi a gépkocsi­kiutalásokat ... Érted már? Istenem, hogy fog visszarohanni hozzám az én Amál- kám, ha meglát a kocsin, amiért ő szól majd Kemecseinek. hogy rohan majd vissza hozzám és a kocsimhoz... Te mondd. Kajevác, re­mélem, nem valami csélcsap ember ez a Kemecsei? műnk gyermeke volt már: a dátumok szerint. Ám utána­nyúlt a múlt és ott ragadva meg, rántotta a halálba, ahol nem lehet dátumokkal kóro­kat, csak korokat gyógyítani. Ezt tudom ezt tudjuk vála­szolni levélírónknak Tóth László gyöngyöspatai fiatal" ember tragikus halálával kap­csolatban. Mert a halál oka végül i£ nem kérdéses. (ggurkó) Csak feiedékenység ? Van egy kazánház, amely­nek nincs fűtője. De hiába igyekezne serénykedni a fűtő a kazánházban, nem tudna mit csinálni, mert tüzelő egy deka sincs. Mindez így még semmi ve­szélyt nem jelent, hiszen a hi­vatalos fűtési idény kezdetéig mintegy két hetünk van még hátra. Csak az a kérdés, ez alatt a rövid idő alatt elő le­het-e majd a személyzetet és a fűtőanyagot teremteni? De miért kellett ezt a nem kis gondot az utolsó percek­re hagyni? Ugyanis a gyöngyösi déli lakótelep központi kazánhá- záról van most szó, amelynek feladata a körzeti orvosi ren­delő, a tizenhat tantermes is­kola, a vendéglátóipari kom­binát és az áruház fűtése. Az igaz, hogy a vendéglátóegy­ség még riem készült el, az áruház is várat magára, de a körzeti rendelő már hónapok óta működik, az új iskola is megnyitotta kapuit szeptem­berben. Ki üzemeltesse a központi kazánházat: merül fel a kér­dés, amikor az négyféle léte­sítményt is kiszolgál, és en­nek a négyféle létesítmény­nek négy gazdája van, négy szakigazgatási osztályhoz tar­tozik. A beruházó ugyan he­tekkel ezelőtt kijelölte a ven­déglátóipari vállalatot a ka­zán üzemeltetésére, de a vál­lalat elhárította magától a megbízatást, mondván: neki még vajmi kevés köze van a kazánházhoz, hiszen arra egyelőre csak a körzeti ren­delőnek és az iskolának len­ne szüksége. De miért nem kap megbí­zatást a városi tanács műve­lődésügyi osztálya erre a fel­adatra? Miárt nem bízzák az ő gondjaira a központi kazán­ház üzemeltetését? Bizonyá­ra ennek is megvan az oka, az illetékes szervek a magya­rázatát is meg tudnák adni, de ebből még nem lesz fű­tés. Véleményünk szerint az esetleges tárca-sovinizmust most félre kellene tenni, és a megyei beruházási irodának sürgősen ki kellene jelölnie a kazánház üzemeltetőjét, hogy a fűtési idény kezdetére semmi akadálya ne lehessen a kazánok begyújtásának. Csak azt nem értjük: miért kellett erre ilyen sokáig, az utolsó percig várni? (g. mól—) «■a»® f Sok kiesést és veszteséget akozott az idei ár- és belvíz a sarudi Tiszamente Termelőszö­vetkezet tagságának. Éppen ezért a vezetőség úgy határo­zott, hogy a kiesések részbeni pótlásaként olyan zölségfélé- ket termesztenék, amelyek a nyár végi és őszi időszakban is igen jól értékesíthetők. Az aratás után közvetlenül 60 hold uborkát, 25 hold bor­sót és 25 hold babot vetettek a búza tarlójába, és a kedvező időjárás hatására tervük nagy­szerűen sikerült. Az elmúlt na­pokban kezdték meg a zöld­borsó szedését, értékesítését, és rövid idő alatt 200 mázsát ad­tak át a MÉK-nek. Ugyanak­kor az uborka szedését is megkezdték. Általános iskolai tanulók és a füzesabonyi gim­názium diákjai segítenek a szövetkezetnek ebben a mun­kában és fáradozásaik ered­ményeképpen eddig 3 vagon uborkát szedtek le és szállí­tottak el a szövetkezet földjei­ről. A zöldbab szedésére és értékesítésére is sor kerül a közeli napokban, amelyből mintegy 4—5 vagonnal adnak át értékesítésre. —Cs. 1» kiló marhahúst hazavinni) nem rossz dolog. Az lett! Tragéc&a lett belőle A kezén sérült fiatalember egy hét múlva meghalt a fer­tőzött hústól — csak az érin­tésétől, mert végül üs szeren­csére nem ettek belőle. Két kiló hús. Ennyi az egész. És az évszázadok; amelyek belénk és belé is oltot­ták, hogy amit lehet, megra­gadni, megszerezni, mindenbe megkapaszkodni, mert legyen az a „minden” bármilyen ke­vés, kicsi, de egy lépést je­lenthet a többhöz. Nem volt szüksége Tóth Lászlónak a két kiló húsra, de szüksége volt az átkozott megszokásnak, az ösztönnek amely dehogyis en­gedné el úgy az alkalmat, hogy meg ne ragadja. Ez az ösztön állította szembe és nemegyszer állítja még ma is a testvért a testvérrel} gyerme­ket a szülővel néhány arasz­nyi földért, annyiért amennyi­be temetni, egy rokkant ház negyedéért, amiben élni is képtelenség. Levélírónk azt kérdi, kit ter­hel a felelősség Tóth László haláláért. Lehet, hogy törvé­nyileg senkit. De vannak dol­gok, amelyeket nem lehet pa­ragrafussal mérni, vagy kiló­val, mint a húst. Sok-sok harc küzdelem, okos szó, nemes szándék szállt már szembe és kell még úgy látszik, sokáig szembeszállnia azzal a kóros bajjal, amelynek okozóját húsz esztendővel ezelőtt leküz döttük, de amely áttételeiben még mindig pusztítani képes a lelkekben, hogy mint most, vele pusztuljon a test is Tóth László a mi társadal­A levél eiső olvasásra meg­döbbentőbb, mint a valóság, ám a valóság sem nélkülöz» a tragédiát A Gyöngyöspatáról írt sorok arról számolnak be, hogy a községben egy lépfené- ben elpusztult szarvasmarha nyúzása közben — bűnös fe Időtlenség miatt? —, fer­tőzést kapott és egy hét múl­va meghalt Tóth László 22 éves gyöngyöspatai fiatalem­ber. A levélíró arra kér ben­nünket, vizsgáljuk meg, kit tértid a fiú haláláért a súlyos feüdősség. Huszonkét év<es korban, ilyen körülmények között meghalni valóban meghökken­tő és megdöbbentő tragédia és a körülmények teljes tisztázá sa nyilván nem is marad el azok részéről, akik illetékesek ebben az ügyben. Éppen ezért most nem is ezzel, illetőleg nem elsősorban ezzel kívánunk foglalkozni. Még csak az sem a szándékunk, hogy a lap nyil­vánossága előtt orvosolni pró­báljuk a szülői fájdalmat —, tehetetlen vállalkozás lenne amúgy is. Ami miatt mégis meg kellett születniük ezeknek a soroknak, az egy régről ma- radt, magunkkal és magunk­ban hordott és Ián, még a fia­talokban is ott fés&elő, ebben az esetben tragédiát hozó sa­játos önzés. Az elhullott áHat — amely­ről akkor még nem lehetett tudni, hogy miben pusztult el — szakszerű' nyúlására a szö­vetkezet egyik hozzáértő tagját bízták meg. Tóth Lászlónak ott semmi dolga, keresnivalója nem volt: azazhogy nem lett volna. Ám úgy gondolta, hogy ki látja, ki ellenőrzi, egy-két ni. Ezt követően a termelőszö­vetkezetek szakadatlanul nö­velték termőterületüket, de a hozamokat is. Hírre mutat, hogy 1857 óta a MÉK ezer vagon alatt nem vásárolt fel paradi­csomot a szövetkezetektől. 1959-ben jelentkezett az ehsö paxadicsomdomping. Az ez évi felvásárlás a mostanihoz ha­sonló, 1700 vagon volt. A termel őszövetkezetekkd a MÉK-en kívül a Hatvani Kon­zervgyár is szerződik paradi­csomtermelésre. A hatvani gyár jdenleg is három műszakban dolgozik és mindent elkövet, hogy az idei óriási termést mi­nél előbb és minél jobb minő­ségben feldolgozza. A konzerv­gyár mintegy két és fél ezer vagon paradicsomot termelte­tett ez évben a megye szövet­kezeteivel. Ez azt jelenti, hogy a Hevesben termett, a MÉK és a konzervgyár által fdvá- sárolt paradicsom, meghaladta a négyezer vagont. Bées, München, Prága, Berlin A Heves megyei paradicsom Európa-hírű. Osztrák szomszé­daink, a csehszlovákok, a né­metek régi vásárlóink közé tar­toznak és az idei ezer vagon exportunk java részét is ők vásárolták. A közelmúltban honosodott meg nálunk a pa­radicsommag termesztése. Ver­pelétire évek óta termelnék paradicsommagolt, amely je­lentős bevételi forrása a terme­lőszövetkezetnek. Ha a termelőszövetkezetek bevételi forrásait vizsgáljuk, kiderül, hogy a kertészettel foglalkozó gazdaságok jelen­tős jövedelmet kapnak paradi­csomból. Különösen a primőr jelent sok pénzt az üzemek­nek. A modem termesztési módszerek, a szakismeretek széles körű elsajátítása tehető­vé teszik, hogy a megyéből év­ről évre mind nagyobb meny- nyiségű korai paradicsom ke­rüljön piacra. És hogy a pa­radicsommag termesztés milyen jövedelmet biztosit az üze­meknek, arra világosam utal e néhány adat: a megyében ez évben. 4 ezer vagon paradicsom termett, amelyet az üzemek vagy a MÉK-nek, vagy a kon­zervgyárnak adtak el. Ez 1,90 kilónkénti átlagot véve alapul, hatvanmillió forint. Azok a gazdaságok, amelyek az önköltségüket az áttagszánt alá szorították és a közepesnél magasabb hozamokat értek el — primőr áruikat is ide szá­mítva —, jelentős bevételhez jutottak a paradicsomtermesz­tés révén. Van pár olyan szö­vetkezet a megyében, ahol a holdankéntS termés eléri a 300 mázsát, a megyei átlag vi­szont csak 110—120 mázsa kö­zött van. A paraefiesomtenmő terüle­tek növelése a jelenlegi 3500 hold mellett a jövőben nem feladat, annál inkább a hoza­mok tartása, az önköltség csök­kentése. A termelő üzemek feladatul tűzhetik lei — és er­re a reális tehetőségek fe adva vannak — a holdankénti I5o mázsás átlag elérését. ★ Az elmúlt évben nagy utat tettünk meg a paradicsom- termesztés terén. E közkedvelt és keresett zöldségféle a kis házikertekből a szántóföldek­re kerül, ahol napjainkban már szakszerű termesztése fo­lyik. A paradicsom megyénk fő termékei közé tartozik, amely nemcsak pénzt, szép jö­vedelmet, de megtisztelő hír­nevet is biztosít a hevesi ter­melőknek. Szalay István

Next

/
Oldalképek
Tartalom