Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
Nagyobb nyereség — több bér' Ezreit egy célért A munka szerinti elosztás elve az új gazdasági mechanizmusban A gazdasági mechaniz- ^ mus olyan összefüggő, komplex rendszer, amelynek jellegét az adott társadalmi formának megfelelő irányítási rendszer lényeges eLemeinek (például a tervezési-, ár- és ösztönzési rendszer) jellemzői határozzák meg. Éppen ezért a gazdasági mechanizmus reformja nem oldható meg egy-egy ilyen elem tökéletesítésével. A gazdasági jelenségek úgynevezett „tiszta” elemei nem vizsgálhatók és nem ig alakíthatók 'egymástól függetlenül, az egész jelenség-komplexumból kiszakítva, A munkadíjazás és az anyagi ösztönzés új rendszerének kialakításakor iis számolni kell az irányítási rendszer egyéb, előbb említett tényezőivel, és a munka szerinti elosztás elvét ennek megfelelően kell majd a gyakorlatban alkalmazni. A szocialista elosztás marxi alaptételei — mint bármely tudományos elmélet — konkretizálásra szorulnak az új gazdasági mechanizmus kialakítása során. Ennek magyarázata főként az, hogy egy sor, jelenleg fennálló különféle tényező létezésével Marx még nem számolhatott. Hiszen annak ellenére, hogy a marxi alaptételek lényegüket tekintve ma is érvényesék a szocialista társadalomra, az ezeknek megfelelő törvényszerűségek mégis más és más . , .... Huszonöt— huszonnyolc fokos a Leányka A szeptember közepe óta tartó rendkívül száraz, napsütéses, meleg időjárás kedvezett a szőlőnek és éppen ezért a gazdaságok késleltették a szedést. A szüret kezdetén elért 15—18 fokról ugyanis általában 18—22 fokig gyarapodott a szőlők cukortartalma, sőt, néhány vidéken — a villányi, siklósi, valamint a szekszárdi hegyoldalakon és a gyöngyösi borvidék dombjain — a Riz- ling, a Furmint, a Szilváni, a Leányka és a Hárslevelű egyes területeken már 25—28 fokot is produkált. A Sopron vidéki Kékfrankos színeződése kiválóan sikerült: szinte tintasötét mustot ad. A tokajhegyaljai szőlőkben az álagosnál máris több az aszúszemek aránya. Az idei termés holdankénti átlaga — a gyenge tavaszi fürtképződés ellenére is — valószínűleg eléri a 25—28 mázsát. A dél-olaszországi és ausztriai tapasztalatok alapján nemrég kialakított magasművelésű (kordonos) szőlők a szakemberek számára is meglepő nagy hozamokra képesek: ezer hold átlagában megadták a 45 mázsát, de kisebb Leányka-táblákról 72, a Cbasselas- táblákról helyenként 90 mázsát szüreteltek holdanként. SZEPTEMBER DEREKÁN Kairóban felkerekedett tizenegy arab, átkelt a tengeren — és „megszállta” a gyöngyösi üzemet. Aztán pedig felszerelték magukat késeikkel és „szörnyű mészárlásba” kezdtek. Mivelhogy ez a szakmájuk: kettő híján — az orvoson és a technikuson kívül — valameny- nyien hentesek. Tanulni jöttek a Heves megyei Húsipari Vállalat szurdokparti vágóhídjára, ismerkedni a korszerű feldolgozó vonallal, amelyhez hasonlót a közelmúltban vásároltak az egyiptomiak a GÉPEXPORT és a KOMPLEX közvetítésével. Az új kombinát már épül is Szuezben: ez a tizenegy kreol bőrű, fekete hajú, kurtabajuszos afrikai lesz a mestere. Vas Pál, a vállalat főmérnöke, kitűnően szervezte meg a vendégek oktatását: saját szaktudásán kívül legügyesebb kollégáinak sokoldalú képzettségét, régi gyakorlatát hívta segítségül. — Műszaki, technológiai, állategészségügyi, általános higiéniai ismereteket szereznek nálunk az arabok — magyarázza —, hazájukban eddig is- tneretlen berendezéssel, szerszámokkal kerülnek barátságba, mintegy féléves tapasztalatszerzésük idején, . , módon valósulhatnak meg, a konkrét társadalmi-gazdasági feltételektől függően. C gyre több közgazdász *■ jut arra a következtetésre, hogy az új gazdasági mechanizmusban helyes módszernek tekinthető majd a vállalati nyereség tömegének növelésére való ösztönzés. Ugyanis a ráfordításoknak megfelelő ármechanizmus esetén a vállalati nyereség helyesen tükrözi a vállalati tevékenység gazdasági hatékonyságát. Konkrétabban foglalkozva a problémával, egyesek nem \ tartják szükségesnek az általános. minden vállalatra kiterjedő bérfejlesztést (például az eddig alkalmazott átlagbérgazdálkodást,) hanem azt javasolják hogy a bértömeg és a nyereségtömeg közötti viszony alakulásának mikéntjét fogadják el a bérgazdálkodás ellenőrzésének mutató- számául. Tehát aki nagyobb mértékben járul hozzá a vállalati nyereséghez, az több bért kapjon. Természetesen a munkadíjazás és az anyagi ösztönzés új rendszere több intézkedést tesz lehetővé és szükségessé. Mindenekelőtt fontos, hogy az árak az értéket tükrözzék, a társadalmilag szükséges ráfordításokhoz igazodjanak, mert ennek hiányában aligha lehet pontosan megállapítani a tényleges vállalati nyereséget. Továbbra is szükséges, hogy iparáganként differenciált legyen az alapbérbesorolás. Egyre általánosabb a követelmény, hogy a vállalatok kapjanak nagyobb szabadságot a bérezési formák megválasztásában és a bér- gazdálkodásban. Sokan javasolják, hogy a munkahelyek vezetői önállóan dönthessenek a szükséges létszám alkalmazásának kérdésében, bedolgozókat és 4—6 órás munkaidejű dolgozókat is alkalmazhassanak. A megvalósítandó új ” munkadíjazási és anyagi ösztönzési rendszer kiküszöbölné az eddig alkalmazott átlagbér-gazdálkodás hibáit, és elsősorban a munkatermelékenység növelésére ösztönözné a vállalatokat. Darvas László Szarkalogika Az ősz! határ nagy csábítója a tolvajlásra hajlamos embereknek, s hogy ez az „alkalom” mennyi tolvajt szül, annak a rendőrségi, tanácsi szervek a megmondhatói, nemkülönben a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ahonnét százszámra jönnek be panaszok, feljelentések a mezei tolvajok ellen. Az Egri Járási Tanácsnál is fél ezernél több ilyen ügyben kellett az idén már intézkedni, bírságot kiszabni, de «re panaszkodtak a hevesi pártértekezleten is, nagyobb szigorúságot, erélyesebb intézkedést várva és sürgetve. A mezei tolvajok azonban nemcsak annak a módját értik, hogy miként lehet az őrök éberséget kijátszani, s lehetőleg észrevétlenül megtömni a zsákot, hanem arra is vigyáznak, hogy 200 forintot ne haladja meg az ellopott termény értéke, mert így „csak” szabálysértés lesz az ügyből (ha lefülelik), de ha ettől nagyobb értéket lopnak, a büntetést már a bíróság szabja ki, amitől borsózik a háta minden mezei szarkának. Ez tehát a szarkalogika: lehetőleg észrevétlenül lopni és semmi esetre sem a 200 forintos határon felül. Részükről „érthető” ez az óvatosságra intő alapszabály, az azonban már kevésbé, hogy a szabálysértési ügyeket nézegetve feltűnt, hogy menynyi 195. 198 forintos érték szerepel, amely azt bizonygatja: néhány helyen elnézőek a mezei szarkákkal szemben. Mert történetesen miként lehet azt megállapíta- pítani, hogy egy 9 tagú libacsapat egész nyáron 197 forint értékű búzát csipegetett-e fel, vagy 210 forintnyit? De az esetek többségében mindig „biztosan tudják”, hogy 200 forint alatt fogyasztottak a libák a tilosban. És elképzelhető-e, hogy az állami gazdaságtól tízen lopnak lucernát és mindannyian pontosan 180 forint értékűt? Nem hinnénk, hogy ez a módszer elriasztó- Iag hatna azokra, akik a közös vagyonhoz nyúlnak. A nagyobb szigorúság, a károk valóban pontos felmérése minden bizonnyal csökkentené a most már járásonként százakra, sőt fél ezerre tehető, lopás miatti szabálysértési tárgyalásokat. Mennyi embernek kell ez ügyben utazni, tanúskodni (volt olyan négy nap. hogy mezei lopások ügyében 115 embert kellett megidézni), akiknek nemcsak a napjuk veszett el, valamint az útiköltségük, de egész sor dolgozót vontak el más munkától. És talán az sem lenne eredménytelen megoldás, ha a közös vagyon őrzését olyan emberekre bíznák, akik képesek elriasztani a tolvajokat, elfogni a közös tulajdon ellen vétőket, akik tekintélyt és biztonságot tudnának teremteni a közös tulajdonnak a mezei szarkák... és mindenki előtt. K. E. Mr. Mohamed Ali sertést bont Gyöngyösön Arab vendégdolgozók a vágóhídon Két éve múlt, hogy felkerestük Gulyáé Sándort, a nyolc hevesi tóz közül az egyik elnökét, akit az egyesülés napján több mint ezren a Rákóczi Tsz elnökéül választottak. Tele volt gonddal, aggodalommal, de bizakodással is ... — Vállaltam, csinálom — mondta akkor. Gondja temérdek volt, hiszen hiányzott a vetőmag, a pénz, az üzemanyag, nyolc kisebb szövetkezetből kellett egy nagy közös családba összehozni az embereket. Azóta két év tel el. Két hosszú, nehéz, de eredményes esztendő. Most, 1966. őszén, a közel nyolcezer holdas gazdaságban példamutatóan halad a munka, megértés van a vezetők és a tagok között. betakarítás, az őszi vetés időszakában vagyunk. Gépek zaja, traktorok félelmetes dübörgése hangzik a távolból. Ezen a részen 45 lovas fogat hordja a szárat és legalább húsz-huszonöt erőgép szánt-vet. A gazdaság negyven erőgépe végez talajmunkát és egyetlen napon 60—80 holdon kerül földbe a mag. AZ ELNÖK: összevontuk az erőket. Nem akarunk dicsekedA kísérleti telepen szépen fejlődnek a baromfiak. A jó eredményekben része van Tari Pálné és özv. Balogh Lajosné baromfigondozók lelkiismeretes munkájának is. A tágas csarnokban — hátsó lábainál felfüggesztve — sertések lógnak a fejünk felett. A ki tudja hányadik állomásnál a birkózó Hering József mellett a hasonló alkatú — egykori ejtőernyős — Mr. Mohamed Ali hasogatja az állatokat. Jó kézzel, nagy ügyességgel, de némi fintorral: vallása ugyanis a disznóhúst ősidők óta kitiltotta az arab konyhákból, asztalokról..: Lehet, hogy ez a derék ember talán itt nyúlt először a kiközösített jószághoz Talán Allah is megbocsátja majd neki egyszer, hiszen kétségtelen Ali jó szándéka: tanulni akar. S kedvéért természetesen a gyöngyösi hídra sem hozhatnak mindig bárányt, borjút... — GYAKORLOTT LEGÉNYEK mellé osztottuk be a vendégeket — mondja Körösi Lajos üzemvezető —, s az úgynevezett kulcsponti helyek munkájára három dolgozót tanítunk be. Kéthetes váltásokban végzik egyébként feladataikat, úgy, hogy csínját-bin- ját elsajátítsák a „szalag” műveleteinek. Igyekvői, szorgalmas, gyors és ügyes emberek valamennyien: látni rajtuk, hogy nem szórakozni jöttek hozzánk. Nemcsak a vendéglátók, hanem a vendégek is elégedettek. Egy fiatalember — az egyetemi tanulmányai megkezdése előtt tolmácsnak szegődött — Túrái Tamás segítségével szóra bírjuk dr. Badr Eweis urat, a csoport vezetőjét. — Miért elégedettek? — Azért, mert azt tapasztaljuk lépten-nyomon, hogy jó helyre jöttünk, korszerű üzembe, amelyhez hasonlót úgyszólván még a kezemben forgatott szakkönyvekben sem láttam eddig. Nagyon „praktikus” kombinátnak találjuk a gyöngyösit, jónak tartjuk a munka- beosztást, a létszámcsoportosítást, s látjuk, hogy az itteniek nagyon szeretik szakmájukat ELNÖK. FÖMEZÖGAZ- DÁSZ, FŐKÖNYVELŐ: Küzdelmes két esztendő volt. Nyolc szövetkezetből egyet csinálni, nehéz feladat. Akkor a tiszta vagyonunk 17,4 millió volt, most 28,7 millió. Mindez úgy, hogy az egy tagra jutó részesedés értéke közel ötezer forinttal emelkedett. Az emberek? Iparkodnak, dolgoznak, ritka eset a veszekedés, az értetlenség. És ha még akad is ilyen? Csoda-e, két év és egynéhány hónap után? Gondolja csak meg: nyolc volt elnök, ugyanannyi elnökhelyettes, sok régi vezetőségi tag és ezer szövetkezeti gazda tartozik a Rákóczihoz. Valamennyien jól érzik magukat, hiszen tudják: megbecsülik őket. Látják, hogy eredményeinkben az ő munkájuk is benne ■van. Szétnézünk a nyolcezer holdas határban. Százával találkozunk emberekkel, gépekkel, fogatokkal, hiszen a terrnésAz üzem rendes, tiszta, az emberek végtelenül kedvesek és segítőkészek. Ügyi véljük, hogy sikerül majd mindazt elsajátítanunk, ami szükséges ahhoz, hogy Közép-Keleten is ugyanilyen szintre emeljük saját vá- góhidunkat. Napközben tanulnak, munkájukat végzik. — És utána? — A kényelmes Mátra Szállóban lakunk. Ismerkedünk a várossal és környékével: jártunk már a Mátrában, meglátogattunk a legnépszerűbb kirándulóhelyeket és voltunk Egerben is. A vidék gyönyörű, egész napot tudnék mesélni szépségéről. No és a borok...?! Azokra egyszerűen nem találok szavakat! (?) A VÁGÓHÍDIAK igazi vendéglátók: külön konyhát rendeztek be az araboknak. Ügyesen is főznek, majd hogy nem teljesen a keleti szájíz szerint. De ha még a „kabab” készítését is megtanulják — fűzi hozzá dr. Badr Eweis, miközben sorolja a vasnyársra tűzött csemeg ínycsiklandozó tartozékait —, akkor már valóban nem tudjuk eléggé dicsérni őket...! Gyónj Gyula ni, de közel két hónap előnyünk van a múlt évvel szemben, tíz nap kellemes, jó időre van még szükség ahhoz, hogy nyugodtan várjuk a telet. A mai napig 2200 holdon került földbe a mag és sok helyen már üdén zöldéit a friss őszi vetés. _ — Ugye meglepte, milyen ütemben halad a kukoricaszár letakarítása? Csak egyetlen ben 45 ezer húscsirkét nevelt itt, ezenkívül 2500 pulykát, ugyanennyi libát, 3500 tyúkot. Ebben a gazdaságban a megyében egyedülálló kísérlet folyik: meghonosítani a húshibrid tyúktartást, tojásaikért 70 százalékkal kapnak többet, mint a „közönséges” tojásokért. FÖMEZÖGAZDÁSZ: Jól jövedelmez a baromfitenyésztés, de nem szégyenkezhetünk a sertéssel, szarvasmarhával sem. Jövőre 400 marhát hizlalunk, így kiló húst 14 forintért álltunk elő. ötven hízómarhát a apókban vittek el az olaszok, arabjáért 13 ezer forintot kap- ink. Hizlalunk 1300 sertést és ■gy kiló húst 4,3 kiló takarmányból állítunk elő... Manapság a számokhoz hoz- á kell szoknunk. A számok »mereteket közölnek, szárazon nutatják a valóságot, akár jó, ikár rossz az. Itt a hevesi úákóczá Tsz-ben a számok az mberek munkáját dicsérik... A gazdaság egyévi bruttó bevétele 38 millió. A gazdaság másik fő profilja a kertészet. Néhány perc múltva már egy hatalmas tábla szélén állunk, ahol az asszonyok — közöttük egy szocialista brigád tagjai — a paprikát szüretelik. Távolabb a mag- linnyét szedik, amelynek magáért mázsánként 16 ezer forintot kapnak. FÖMEZÖGAZDÁSZ: Az idén sgyes termékek kimagasló •redményt hoztak, mások nem dták a várt termést. A kérészét nálunk az összes bevétel 25 százalékát adja, így érthető az ez irányban megnyilvánuló különös figyelem. Ez évben 200 vagon paradicsomot termeltünk, holdanként 15<f mázsa termett, közel 2 millió értékben. A paprikáért több mint egymilliót kaptunk. ★ Egy fél nap kevés ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas gazdaságot írásban és képekben egészen bemutassunk. Amit látnak, amit oLvasnak, elegendő arra, hogy igazolva lássák: Befejezéshez közeledik a paprikaszüret. Paprikáért az idea több mint egymillió forintot kapott a gazdaság. adatot: tavaly januárig nem vittünk be annyi szárat, mint eddig. Az idén a búza, kukorica és vöröshere után kerül a földbe, rendbe hoztuk a vetésforgót is. Űjabb állomás a baromfifarm. Néhány asszony ez éva hevesi Rákóczi Tsz jó úton halad a boldogulás, a biztos felemelkedés felé. A hajdan nyolc szövetkezet gazdái ki tettek magukért. Szöveg: Szalay István Foto: Pilisy Elemér r Uj tudományos szakma született A Központi Földtani Hivatal támogatásával gazdaságföldtani szakosztály megalakítását határozta el a magyarhoni földtani társulat vezetősége. Ez az elhatározás, amely tulajdonképpen új, kettős arculatú tudományos szakmát hív életre, szoros kapcsolatban van a gazdaságirányítási rendszer reformjával. Eddig ugyanis a geológiai kutatásoknak szinte egyetlen célja a felszín alatt rejtőző ásványi nyersanyagkincsek megtalálása és a készletek felmérése volt, anélkül, hogy a kutatók különösebb figyelmet fordítottak volna a gazdaságossági, rentabilitási vonatkozásokra. A következő időszakban azonban a geológusoknak is jóval nagyobb önállósággal kell dolgozniuk és már a nyersanyag-előfordulások kutatásának időbeli sorrendjét is nekik kell — nagyrészt gazdaságossági szempontok figyelembevételével — meghatározniuk. Nmüsw 1966. október 2fi„
