Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-22 / 250. szám

\ A tisztségviselő büszkesége A kereskedelem íéli fel készüt ésérő! tárgyalt a Hatvani Városi Tanács vb (Juhász Ferenc tudósítótól) A kereskedelem téli felké- | szüléséről tárgyalt e heti ülé­sén a Hatvani Városi Tanács végrehajtó bizottsága. A beszá­moló alapján megállapították, hogy a város ellátása tovább javult, alapvető élelmiszerek­ből megfelelő készlet áll a vá­sárlók rendelkezésére. Az üz­letek vezetői már készülnek a várható karácsonyi nagy for- • galomra. A - rendszeres tejel­látás biztosítása érdekében a gyöngyösi tejipari vállalat elő­ző nap este kiszállítja a tejet a téli hónapokban, nehogy a szállítás miatt tej nélkül ma­radjon a város. Felkészültek a télre a ruhá­zati szaküzletek is, javult a választék. Problémát a zöldség- és gyü­mölcsellátás okoz, mert a MÉK-nek nem áll rendelke­zésére megfelelő tárolóhely. Hogyan lesznek ezek a szép és rendes gye­rekek csúnya és rakoncátlan felnőttek? •k Az őrült számára a mi világunk abnormá­lis. ★ Álmomban olvastam a következő plakátot: Igyék gyümölcslevet! Almuska, Meggylé, Birs­lé, Barackpálinka. ★ A reklám olyan, mint szép nőn a ruha: miatta figyelünk fe 1 n lényegre. •k Nem szeretem a viszonyításokat: egy ágyú­golyó száz puskagolyó pusztításával ér fel; egy atombomba, száz ágyúgolyóéval; egy hid­rogénbomba száz atom bombáéval.. . És egy élet hány élettel ér fel? (—ó) I Elkészült < az egri Felszabadulás tér végleges rendezési terve 9 millió forini térremle*ésre 19ó7-re elkészülnek a (állítalak, teraszok lápül a vízvezeték-hálózat» Az Egri Városi Tanács vég­rehajtó bizottsága 1964-ben el­készítette a Felszabadulás tér (Vorosilov tér)' részletes ren­dezési tervét A terv szerint ezen a területen épül fel az „Szeretnénk megtalálni a helyünket az új gazdasági mechanizmusban*’ Beszélgetés a Siilvásváradi Állami Gazdaság igazgatójával autóbusz-pályaudvar, egy iro­daház, egy társasház és parko­sítanak is. A jóváhagyott részletes rendezési terv sze­rint még az elmúlt évben meg­kezdték a Magyar Nemzeti Bahk és a Beruházási Bank közös irodaházának építését. A tér egységes kialakítása szükségessé tette, hogy az ér­seki kert hatalmas kőkerítését lebontsák. A tárgyalások ered­ményeként a végrehajtó bizott­ság közel másfél holdnyi te­rületet megvásárolt az Egri Római Katolikus Főegyházme­gyei Hatóságtól. A már megle­vő és az újonnan megvásárolt park kialakítására a Heves megyei Tanács Tervező Irodá­ja készítette el a tervet. A parkot úgy akarják kialakítani, hogy a gyalogosok számára biztosítsák az autóbusz-pálya­udvar legjobb megközelít: de ugyanakkor reprezentál"’v. méltó környezetet teremtsenek a Szovjet Hősök Emlékművé­nek is. Az új park kellemes, szép pihenőhelye lesz az egri­eknek. Az autóbusz-pályaudvar é* a bankház építési költségein kívül több mint kilencmillió forintba kerül ,a térrendezés. A szükséges költséget egy év alatt a város nem tudja bizto­sítani, de a téren folyó mun­kák sem teszik lehetővé, hogy egy év alatt elkészül jer rir ve­le. Ezért a tér kialakítását szol­gáló munkát több évre hatá­rozták meg. A bankház és az autóbusz-pályaudvar építésé­vel egy időben azonban már megkezdődtek a térrendzést munkálatok is. Megtörtént az érseki kert nagy kőfalának lebontása, épül a tér víz- és csatornahálózata. A terepren­dezés befejezése után 1967- ben készülnek el a teraszokat tartó támfalak. A hatalmas, ’ újjávarázsolt tér Eger város legszebb része lesz majd g munkálatok befejezése után. 1966. október 22., szombat Diákklub az egri Megtartotta alakuló összejö­vetelét Eger új diákklubja, amelynek tagjai a Szilágyi és a Dobó . gimnáziumok tanulói. Azok a fiatalok vettek részt a klub szervezésében, akik kul­turáltan szeretnének szórakoz­ni, s egyben tudásukat is gya­rapítani akarják. A klubhelyi­ség a vár püspöki palotájának földszinti terme. Az első össze­jövetelen javaslatokat tettek a klubfoglalkozások témájára. Lesznek filmesztétikai előadá­püspöki palotában sok, vita a modem képzőművé­szetről, beszélnek a dzsesszről és a fiatalok számos problémá­járól. Természetesen nem ma­rad ki a programból a tánc és i társasjáték. A vezetőség igyek­szik úgy összeállítani a foglal­kozásokat, hogy mindenki megtalálja az érdeklődési kö­rének megfelelő témát. A klub célja, hogy a fiatalok haszno­san töltsék el szabad idejük egy részét. Szvák Katalin Eger annak fejlődéséért hivata kötelességén túl is tesz vak mit. Nem arra gondolok, pei sze, hogy lapátot vesz a keze be és úgy segít utat építer — bár a társadalmi munká ban a személyes példamutató sem utolsó dolog — haner olyan embereket választ segí tőiül, akik lelkesen és áldó zatkészen támogatják neme erőfeszítését az új út létreho zásáért. S ha ez így van, aK kor ő épp olyan büszkén sé tálhat a falu vagy a város ut cáján, mint a példaként em lített építőmester. Büszkék lehetnek-e tehát ; tisztségviselők a község alko tásaira? Azt hiszem, egyértel műén válaszolhatunk igennel Ha nem is kívánjuk, hogy Ko­vács János példájára írják fe a nevüket is egy-egy ház hóm lokzatára, de ha jól képvisel­ték községük, vagy városul érdekét, ha a gondjukra bí­zott emberek ügyeit jól elin­tézték. érdemesek arra. hogj elismerően megemlékezzenek róluk. D. I. mondattal j alább ennyire nem óhajtunk védelmére kelni a fecsegő szel­lemességnek, ahol a leleplező, a javítani akaró szándék egy­szerűen elvész az öncélú gú­nyolódásban. De védelmére kí­vánunk kelni a szenvedélyes íjságírásnak, védelmére a szük­ségesen éles, kemény, vagy sza­tirikus, gúnyos hangnak — egy­szóval annak, amelynek olvas­tán vagy a kinevettetés, vagy a felháborodtatás eszközeivel so­rakoztatjuk fel olvasóinkat a 'libák ellen. t ehetne, természetesen je- hetne öt mondattal „fi­nomabb”' egy ilyen cikk, lehet­ne szenvtelen, száraz tényköz­lő, de miután az újság nem a íegyzőkönyvek stílusában író- lik, s miután a haladó magyar sajtó hagyományaihoz nagyon is, sőt egyedül a szenvedélyes hang a méltó — aligha nyílik nőd arra, hogy akár csak egyetlen mondattal is „fiitfr- mabban” fogalmazzunk, ha új­ságírói becsületünk, felelőssé­günk a tapasztalt hibák nyo­mán így diktálja. Rögtön le kell szögezni azt 's, hogy egyébként az ily vá­laszt fogalmazók maguk sem gondolják mindezt komolyan, maguk is unatkozva tennék 'élre a „tárgyilagos” hangú új­ságcikkeket, ők maguk sem finomabb ? háborodnának fel igazán a mu lasztásokon, a felelőtlenségen ha szenvtelen jegyzőkönyvi stí lusban szólnának mindezekrő az újságok. A felháborodá. csak akkor tör fel revdszerin elemi erővel, akkor fogalma zódnak meg a hozzáértő figyel meztetések arról, hogy mi mél tó a magyar sajtóhoz h< egyezik a házszám. /t magyar újságírás, köze lebbről a haladó,-a kom munista újságírás egyik legfon tosabb eszköze volt és marat életünk minden torZ^ kinövésé nek kellő időben és helyet kellően megalapozott bírá lata. S bárki beláthatja, hog] derűsen mosolygó, megértő arc cal, gyermekes tapsikolássc aligha lehet írni olyan kérdc sekről, amelvek egy kisebb vagy nagyobb közösséget érin tettek, mégpedig hátrányosan Nem tudjuk és nem'is ígérhet jük. meg. hogy jogos és helye megállapításainkban egyetlen mondattal is „finomabbak” le­gyünk. hogy ha szükséges, m használjuk fel a pártos, szen­vedélyes újságírás minder olyan módszerét — az élet hangtól a gúnyig, a kinevette- tésig —, amely alkalmasnak bi­zonyulhat a hibák elleni ered­ményes küzdelemhez. (gyurkó) kaja nyomán mennyit fejlő­dőt.^ a község, a város?­Sorolhatnék a példákat vé. nélkül, hogy a tisztségviselői milyen és mennyi munká' végeznek. Beszélni kellene ar- JÓ} is> hogy munkájuk igaz: örömét az adja meg; mennyi­re értenek szót választóikkal? Mert — a példánál maradva —, az építőmesternek csak a megbízóval kellett meg­egyeznie és ha neve ma is fenn van a ház homlokzatán, úgy nyilván elégedettek vol­tak munkájával. Tudom, fur­csa lenne, ha egy község új művelődési házán az építők és a tervezők neve mellé —.bár ezeké sem szerepel ott — oda­írnák azt is, ki volt akkor a tanácselnök. Keveset beszélünk arról, hogy a megbecsülés nemcsak akkor. jár a tisztségviselőnek, hí> kitüntetést kap, vagy ha nyugdíjba megy, hanem a r-sendes, egymást követő hét­köznapokon végzett jó mun­kájáért . is. M.ert ha a. tanács­elnök. a tanácstag igazán sze­reti községét vagy városát, Lehetne öt /£ közelmúltban választ ka- pott lapunk egyik bírá­ló cikkére: az illetékes a bírá­lattal egyetértett, de kifogásol­ta, hogy a cikk hangja éles, gúnyos, „méltatlan a magyar sajtóhoz”. Nem az első és nyil­ván’ nem is az utolsó eset, ami­kor az érintettek részben, vagy egészben ugyan egyetértenek ?gy-egy újság bíráló cikkeivel, ie egyáltalán nem értenek 2gyet a cikkek hangjával. Félreértés ne essék, távol áll­ton tőlünk. hogy valamiféle át­szeli, otromba hangot kíván­tunk most megvédeni, s leg­11ntek az egri őre tagjainak lap utolsó napján, október il-én mutatták- be. A film ci­ne: Lila akác. Az év végéig *iég műsorra tűzik a Földiá­iul ár. a Halal is tavasz és a licitesben című fifmeket. A következő év február 13-án -tartják e.7. utolsó elő- idást és a tervek szerint egy .9ö6-ban készült. filmet mu- uthäk be. A TIT Heves me- ;yei titkársága nem zárja ki innak a lehetőségét sem, hogy isetleg ősbemutatóra kerülne ;or ezen a napon, f' Mindig elgondolkoztat, ha falun vagy városon, régi há­zakon azt látom; „Épült 1892- ben, építette Kovács János építőmester”. így és_ semmi több. A sze­rény^ felírat azt jelenti, hogy Kovács János nem szégyene nevét megörökíttetní a há­zon, büszke volt rá, és gon­dolom. öreg korában, a vasár­nap délelőtti sétán, kézen fogva unokáját, boldogan ma­gyarázta: '„Látod, ezt is én építettem”. Talán az. is meg­történt, hogy több tapaszta­lattal, s a múló idővel Ko­vács János észrevette: „A szarufa nem úgy áll,' ahogy kellene”, de ez örömét nem rontotta, büszke volt a ház­ra. <5 építette, a ház az ő ke­ze nyomát őrzi. Mindez arról 'jutott eszem­be, hogy a minap egy községi vezetővel* beszélgettem, aki kissé szomorkásán azt mond­ta: — Négy évvel ezelőtt vá­lasztottak meg elnökhelyet­tesnek, de sokszor úgy érzem, nem látszik meg az, mennyit is dolgoztam. Vajon meglátszik-e tény­leg? Meglátszik-e hogy a tisztségviselők, tanácstagok nagy többsége milyen hittel és milyen hivatásérzettel vég­zi munkáját? Erről sajnos nem sok szó esik, valahogy mindig elke­rüljük. Arról persze könnyebb beszélni, ha egy-egy' tanács­tag vagy tisztségviselő nem jól végzi a dolgát. Az igazság­hoz tartozik az is, hogy meg­szoktuk: a tanácsnál ügyeket intéznek, ám ha jól végzik, mintha félnénk érte dicsérni. A közélet, a tanácstagi tiszt pedig kemény munkát jelent: munkát, ugyanúgy mint Ko- vács Jánosnak házat építeni. Ám tanácselnökeink közül hányat dicsérnek, hogy mun­Magyar arcliiv! Filmbarátok fi A ÍT1T Heves megyei titkár­sága az idén újra megrendezi Egerben a Filmbarátok Köré­nek filmelőadás-sorozatát. Az idei sorozat a magyar film tör­ténetét illusztrálja majd hét archívfilm levetítésével. A filmek között négy a felszaba­dulás előtt, három pedig az elmúlt húsz esztendő alatt ké­szült. A filmalkotásokat kéthe­tente tekintik meg a klub tag­jai a Szakszervezeti Székház nagytermében. A sorozat első filmjét a hó­Híre járt, hogy Szilvásvára­don az utóbbi hónapokban igen élénk az érdeklődés a társada­lom ügyei iránt, hogy a leg­utóbbi taggyűlésen is annyi kérdés hangzott el, annyi ügyet vitattak, hogy a válaszadás is majd két óra hosszáig tartott. Ez az érdeklődés kiterjedt a nyugdíjkorhatár szabályozásá­tól kezdve a'párton Kívüli ve­zetők funkcióba állításáig, a nemzetközi munkásmozgalom problémáitól a forint vásárló- értékének alakulásáig. Mégis mindezeken túl Kovács Mihály, az állami gazdaság igazgatója, úgy summázta az érdeklődés csúcspontját, hogy leginkább a gazdasági mechanizmus re­formja, a jövő foglalkoztatja az embereket. — Pontosabban? — Az, hogy mi lesz itt „ak­kor”. Hiszen két megye hatá­rában a legrosszabb körülmé­nyek között dolgozó gazdaság a miénk. — Vagyis: veszteséges. — Igen. így tartanak nyil­ván bennünket. És ez nagyon bosszantja az embereket, akik rendkívüli szorgalommal dol­goznak, hiszen nyolc hold föld megmunkálása jut gazdasá­gunk minden dolgozójára. És ilyen hegyi terepen ez külön megterhelést1 jelent, mégis töb­bet termelünk, mint az .egyé­ni gazdálkodás idején. — És mégis veszteségesek. — Persze, a számok mosta­nában nemigen fedik a való­ságot. Hisz éppen ezért van szükség a reformra. Hivatkoz­hatnánk <az árrendszerre, az adózásra, a sok-sok fiktív szám­ra. amelyekből kikerekedik a hárommilliónál is nagyobb ,,veszteség”. — Tehát az embereket ag­gasztja, hogy esetleg mint vesz­teséges üzemet, „felszámolhat­juk” gazdaságukat?. — Őszintén, szólva, tartanak ettől az emberek. Jó 250-en keresik itt meg a kenyerüket és a későbbi időben is számí­tanak még itt elhelyezkedésre. Éghető az aggodalmuk, de mégsem ez adja meg a gazda­sági mechanizmus reformjáról szóló beszélgetések, viták, alap­hangját. — Hanem? — A lehetőségek keresése. A számítgatások. Miként lehetne lefaragni a veszteségeket, meg­találni helyünket, az új mecha- nizmusbah, hogy mi sem lóg­junk ki a sorból, s ne kelljen gyámkodni felettünk. — A mostoha, gazdálkodási körülmények ellenére sem. — Ügy van. — És erre elképzelhető-e reális terv, megoldást nyújtó ötlet? — Természetesen ... hisz ezen dolgozunk, vitatkozunk már hónapok óta. Kidolgoztuk, miként lehet kijutni a „veszte­séges” gazdaságok közül, de ahhoz ... feltétlenül szükség lesz éppen a gazdasági mecha­nizmus kínálta lehetőségekre. — Mire gondol elsősorban?. — Nálunk a ló a „létkér­dés”. Vagyis a .gazdaságosság kulcsa. — Most talán nem hoz hasz­not a világhíres .csipkéskúti ménes tartása, a lovak neve­lése? — Bármily furcsa — nem. A 300 lóból álló ménesünk évi tartása nem is százezrekben mérhető „veszteségre” van ele­ve tervezve. ■— Ezt furcsa hallani, hiszel a ménes lovait világszerte is­merik. kedvelik. — Erre valóban nem pa­naszkodhatunk. Münchenben : négyes fogat remekül szerepelt Kecskeméten is megnyerte a; erős nemzetközi mezőnyben £ magyar derbyt. Most is kiala kulóban van egy jó vásárunk amerikai partnerrel. Egy tucat nyi kanca és csikó utazna ; tengerentúlra, különrepülő géppel, és ha megegyezünk utána öt évig csak nálunk vá sárolnának. És mennyi hason ló lehetőség adódna, ha ren deznék az exporttal kapcsola tos nézeteltéréseket, ha ilyei esetben megadnák az export ' jogot. Mert a mai lóárak... — Alacsonyak talán? — Valahogy így van. A ló hús ára maradt, a takarmán; drágább lett. Ha exportéról számolhatnánk lovainknál.. mégérné a tenyésztést. Mer „divat lett megint a ló”.>. t jó ló. Az itteni ménes pedig.. — Pillanatnyilag „vesztesége húsáru”... r-r- De sok nemzetközi elis méréssel, ami ezt a „húst arannyá változtathatja. A spa nyol lovasiskola, szakemberei , tői a jugoszláv tenyésztőkig elismerőleg szóltak erről a he gyi ménesről az itt járt kül földi vendégek. — És ha az árrendezés még sem teszi „érdekeltté” a gazde Ságot a lótenyésztésben? — Ezzel is számoltunk, és ahogy a javaslatok, számítások mutatják, érdemes itt pulykát, csibét, juhot tartani. Máris megnyílt exportlehetőségünk Görögországba, s az aprójószá­gok ezen a kedvező terepen sok hasznot hozhatnak a gaz­daságnak. — Talán nem is sajnálnák a ménest? — Dehogynem. Erről híres most is a gazdaság és ettől le­het még híresebb. Lovaink iránt nemcsak a külföld, de a környék is érdeklődik. Salgó­tarján, Eger lovaglóiskolát igé­nyel. AZ IBUSZ is hasonló ügyben tárgyal velünk, szeret­nénk lovps és fogatos túrákat szervezni, szóval jobban hasz­nosítani a ménest... és egy kis előleckét venni a gazdasá­gosabb lótenyésztésből. — Ezek szerint az eddigi leckék kissé „kemények” vol­tak? — Mondhatnánk úgy is. Jobb kapcsolatot kellene, „tisztessé­gesebb üzleti kapcsolatokat”, kialakítani a külkereskedelem­mel is. Most pillanatnyilag a2 a helyzet, hogy a kockázatai mi vállaljuk, a kereskedelem pedig viszi a hasznot. Csak amikor már két hete a külföldi vevő istállójában van és jól vi­seli magát a lovupk,. akkor ,sve­szi meg” a külkereskedelem tőlünk, s adja el formálisan a vevőnek. De ezek a furcsasá­gok más termékeknél is fel­lelhetők. — Például? — Az almánál. Negyvenkét 1 holdon termelünk, leginkább ! exportképes jonatánt. Ma is : két vagonnal küldünk az NDK- ba. Marad még ezenkívül is árusításra való, de azt a Du­nántúlra szállítjuk. Ide, Szil­vásváradra meg nem is tudjuk, honnét hozzák az almát. Meny­nyivel jobb lenne, ha itt ad- i hatnánk el az exportfelesle­get ... és ha még több gyü­mölcsöst telepíthetnénk. — A tervekben tehát ez is szerepel? — Még száz holdat szeret­nénk, és ha ez termőre fordul­na, búcsút mondhatnánk a veszteségnek, ötven holdnyi telepítés ügye már biztatóan halad. De jó lenne máshol is a termelési szerkezetet megvál­toztatni. Erre is sok javaslat „futott be”. — A legemlítésreméltóbbak? — Rendezni a kenyérgabo­na-termelés ügyét, mert pilla­natnyilag van olyan terüle- tünk, ahol kétszer-háromszor vetünk egymás után kalászost és az idén is csak hét és fél mázsás termést hoztak hegyi földjeink. És itt rögtön elju­tottunk ezeknek a művelésre nem éppen alkalmas területek­nek rendezéséhez is. 2400 hold szántónkból 600 holdnyi me­redek domb és lejtő. Ezek ha­gyományos művelése kész rá­fizetés. Ha ezt erdősítik legelő vagy gyümölcsös lesz a helyén, /egész másképp alakul nálunk a jövedelmezőség. Mert itt is adódik ezernyi lehetőség és úgy gondolom, a gazdasági mechanizmus reformja módot nyújt arra. hogy az eddiginél jobban éljünk ezekkel. Kovács Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom