Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
Szombattól vasárnapig Miit), október 18., kedd — Mondja, ember, miért iszik? ■— Miért... miért? — nézett rám köny- nyes szemmel, aztán a csaposra. — Még egy felet, drága ... Hogy miért iszom? Hogy elfelejtsem a halálomat... Igen, uram, a halálomat, amely úgy közeledik felém, mint egy sötét szárnyú denevér, vagy mint valami fekete hátú patkányhadsereg. Ügy jönnek, kérem, a halál patkányai, hogy ugrálva is alig tudom kikerülni őket — dobta be gyakorlott csuklómozdulattal a féldecit. — Szóval, beteg. Súlyos? — támadt fel a szívemben a részvét. — Hogy súlyos-e? XJram. megvannak az éveim számlálva. Én tudom. Mindenem beteg nekem, mindenem. A májam, az egykor gyönyörű, erős májam, a gyomrom, amellyel az üzemi ebédet megemésztettem, az idegeim __ Né zze, uram, nézze, hogy remeg a kezem — mutatta sovány és remegő ujjait. — Nem volna szabad innia — tettem meg szerény javaslatomat. — Hahaha... nem volna szabad... JódiatiM, a hálátlan pofa. En is tudom, hogy nem volna, de a szívem majd megszakad a fájdalomtól, azért iszom, uram... A fájdalom és az egyedüllét miatt. Mert könnyű magának. Bedobja azt a fél liter töményt és megy haza a családjához. De én? Uram, én egy liter után is hová mehetek? Sehová. Beteg, nyomorult ember, akinek nincs családja, akire csak a halál vár már... Hát azért iszom, hogy feledjem a májam, a vesém, a gyomrom, a tüdőm, a betegségem, a család- talanságom ... Kedveske, még egy féldecit, hogy feledni tudjak. — öntötte el a szemét újfent a könny. — Hát az bizony... szóval... nem könnyű úgy, hogy család sem. Miért nem nősült meg? — Miért nem nősültem meg? — sikolr Az elfelejtett autóbusz Amikor már tíz perccel elmúlt a síkfőkút—noszvaji autó- buszjárat indulási ideje, az utasok érthetően türelmetlenkedni kezdtek. A bizalmatlanok még egyszer megnézték a menetrendet a táblán, de az minden kétséget kizáróan hirdette: vasárnap is indul a 12,30-as járat. » Legalábbis elvben, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy negyedóra elteltével sem jelentkezett az autóbusz, sőt az utasok sürgetésére az AKŐV- telep sem, ahonnét a gépjárművet várták. A késés már a fél órát is meghaladta, amikor a forgalmista örömhírt közölt: a garázsból elindult az autóbusz. Am ez a hír is csak a reményt táplálta, mert mint később kiderült, egyszerűen elfelejtették, hogy ez a járat még egyáltalán létezik, s mindezek következményeként se autóbuszról, se gépkocsivezetőről. se kalauzról nem gondoskodtak. Ezek után már csak ezt a három kelléket kellett megszerezni a síkfőkúti utazáshoz, s azután, hogy az utasok eszébe juttatták a vállalatnak, hogy mégis létezik egy ilyen járat, jó summás késéssel elindulhatott a hegyek közé az autóbusz. A háborgás még utazás közben is tartott, miközben megjegyezték, hogy az ilyen eset nem vall túlszerve- zettségre. Vagy éppen arra? K. E. A BOHOC Viktor Rozóv színműve rádióváltozatban Viktor Rozov több darabja Sikerrel futott már magyar színházakban. A Boldogság, merre vagy?, a Felnőnek a gyerekek és az Udvarol a gyerek után nem meglepetés, hogy Viktor Rozov a fiatalság zárókörón túl jelentkező konfliktust, a mai élet felnőttjeinek a drámai találkozásait örökíti meg. Szándékosain nem drámáról szólunk Viktor Rozov színművei esetében, mert Rozov egyénisége, életszemlélete jóval derültebb, szemlélődöbb, semhogy kihegyezett drámai konfliktusokra törne. Ez a most rádióváltozatban bemutatott Rozov-mű is mélyebb, veszélyesebb és bonyolultabb erkölcsi kérdéseket takar annál, mint ami előttünk megjelenik. Hőseit olyan időpontban és olyan körülmények között engedi játszani — az élei nem egyéb komoly, de sokszor komolytalanul vett játéknál! —. amikor és ahol már az erkölcsi hiba, tévedés már megtörtént. Itt már csak az az Ú1 látható, amit a tévedések után a darab hősei az igazság felé megtesznek. Valentyin és Szergej Galinát szerették. Valentyin önzőbb volt és az ügyészségen dolgozó apja segítségével Szergej t a szó szoros értelmében kiütötte a nyereből. Valentyin karriert csinált a fővárosban, Szergej egy tengerparti üdülőben — mit csinálhat egy bukott, lebuktatott ember? — szertáros és „hangulatfelelős”, mélyen saját képességei és jogosnak vélt fiatalkori tervei alatt. Valentyin véletlenül találkozik ezen a tengerparti üdülőhelyen Szergejjel, hogy egy ingadozó beszégetés és váratlan gúnyolódás után valamennyi hős emberi tragédiája feltáruljon. Valentyin bohócnak tartja Szergejt és gyűlöli, mert Szer- gejt csak kiütni lehetett Galina mellől. Hiába vette feleségül, hamar kiderült, hogy Galina csak megfélemlítésében, gyávaságában nem tudott ellenállni Valentyin és apja kérésének. Galina is boldogtalan, házaséletük megromlott Valentinnal. a gyermek hiánya i még csak kfnzóbbá teszi ezt r a szabályosnak látszó, de rideg , együttest. Valentyin apja a i nem létező unoka játékaival- szórakoztatja magát és altatja 7 minden bizonnyal érzett fele- lősségét. Galina végül is dönt- a kritikus helyzetben és elin- c dúl — ha későn is — a boldog- i ság felé. Rozov távolról és eléggé át- 1 tételesen fogalmazza meg azt- az emberi tragédiát, amely a ' hatalommal való visszaélésből ■ fakad. Valentyin apja ügyész- , ségi dolgozó, akinek módjában i áll a törvényesség érdekében i a törvények szabta keretek- között kötelességét tejjesíteni. , De az élet nem ennyire egy> szerű. Vannak helyzetek, kö- rülmények, amikor az elfogult- ember szubjektív szándékai- mellékvágányra terelhetik,- zsákutcába juttathatják az t igazságot. Rozovnak van egy c mondata: Nem szabad túl sok .! hatalmat adni egy embernek!- Azt már nem mondja meg, mi- hez viszonyítottan kell a ha- t talmat, a társadalmi felépí- í tésnek ezt a röviden fogalma- i zott. de személyekben megtestesülő erőforrását kiszabni. t Kell-e bűnhődnie Valentyin > édesapjának azért, mert egy j adott pillanatban, fia érdeké- ! ben, szubjektív érzéseitől in- ; díttatva sajátosan alkalmazta t hatalmi fegyvereit Szergejék- j kel szemben? Kell-e és ho- . gyan kell — a boldogság el- . vesztésén kívül — Valentyin- j nek meglakolnia önzéséért, a i mások életébe való durva be- i avatkozásért? Van-e reparáció, erkölcsi és : egyéb elégtétel Szergej számá- í ra, aki éveket vesztett, élete j legszebb éveit, a fiatalság és- a boldogság mindent bearanyo- zó állapotát nem kaphatta meg? S ha meg is kapja, késve, j az lehet még ugyanaz? Rozov szelíden és a maga . mércéje szerint igazságosan . bünteti Valentyint, Valentyin . apját. Galinát a krízis közepébe állítja és a döntésig meg- kínzatja. S mire a játék végé- re érünk, az az érzésünk támad, mint vihar után, amikor I a házak falait, a fákat, a te- j tőket, az utcákat — és egy kicsit minket is — tisztára mossa az eső. És kiderül. Szorongásunk felenged, de csak lassan feledjük el Valentyin-t és főképp az apját, akinek lelki- ismeretét mi jobban megterheljük. mint ő a saját magáét. Vagy egy újabb Rozov-darabban már erre a lelki tartalomra, erre az erkölcsi dilemmára, a hatalmon levő és a hatalommal visszaélő ember megha- sonlására is választ kapunk Ro- zovtól? Az őszinte és friss hangú írás rádióváltozatban is hatásos. A szereplőgárda tagjai közül ki kell emelnünk Sinkovits Imre, _Latinovits Zoltán és Kohut Magda hangját. A darabot Varga Géza rendezte. A párbeszédek, fojtott hangú párharcok uralkodnak a rendezői munkában. (farkas) Halló, itt Velence! Ez volt a címe a velencei filmfesztiválok sikere alapján megrendezett olasz táncdalfesztivál bemutató műsorának. Meg vagyok győződve arról, hogy a filmfesztiválok nagyobb művészi és közönségsikert hoznak a lagúnák városa számára, mint ez — legalábbis a képernyőn figyelemmel kísérve. Két-há- rom invenciózus, muzsikájában és előadásában egyaránt emlékezetes számmal volt csak szerencsénk találkozni a töbt mint egyórás műsoridő alatt. Ungorkodik az emberben a gondolat: ha már képfelvétel, nem lehetett volna megkurtítani, a műsorból jobban válogatni? Mert a kevesebb, minden bizonnyal, itt is több let volna. Grekova nevével a Nagyvilág világirodalmi folyóirat ismertette meg a magyar közönséget. A „titokzatos” írónő, akiről eladdig csak azt tud tűk, hogy tudományos műn* kát végez és az irodalmat inkább csak maga és gyermekei számára művelte, kilépet' a teljes névtelenségből, a hangja is „megjelent” a televízió képernyőjén. Az „Irodalmi képeskönyv” sorozat, amely a: irodalom élő és klasszikus jeleseit, új csillagait kívánja bemutatni, helyesen tette Greko va Hölgyfodrászának műsom tűzését. S ha elsősorban csal a televízió nyelvére fordított lényegében dramatizált bemutatása volt célja e novellának akkor nem sokat vitatkoznánl e bemutató sikerét illetően. A probléma ott kezdődik hogy Szemes Mihály rendezi a Hölgyfodrászból lényegében önálló televíziójátékot kíváni és akart készíteni — ez pedig nem sikerült. A novella bel sí monológjait, a kis, de jellem zó epizódok tégláit, amelybő a mű eszmei váza összeáll meglehetősen bizonytalanul helyenként siváran rakta ősz- sze. Az emberi szándék, akarat, a minden munkában fellelhető alkotó szépség, a kicsinyességgel szembeni kitartás kötelessége, egyszóval mindaz, ami a novella lényegét jelentette, s amely oly meghitt és bensőséges hangon formálódik Grekova tollán — itt valahogy elszürkült sőt helyenként lélektanilag is indokolatlanná vált. Az álarcos játék utáni felháborodott szónoklata Marjának, a tudományos intézet igazgatójának ebben a forrná ban még a televízióváltozal stílusát is darabokra töri. Hogj négis volt részünk művészi élményben, az Grekova előadáson is átsütő lírájának és Bulla, Ilma helyenként valóban ki- .űnő játékának köszönhető. Vitalij szerepében Iglódi István villantott fel néhány őszinte pillanatot. A vasárnap este fő műsora sgy magyarul beszélő angol Sím volt. Szerencsére igazán volt idő elegendő szinkronizálni ezt a filmet, lévén legalább negyedszázados, ha nem több. ha ötleteit vesszük alapul. Az elrabolt és a vele ösz- >ze tévesztett ember, az ápolónő és magánnyomozás, a hajsza és a fejük tetejére állított kémek, a geggek elkoptatott trükkjei — bizony mindezt már a némafilmek korában csinálták és nemegyszer jobban is. Hogy mégis nevettünk, legalábbis időnként? Ha egy kövér ember, kalapja után futva hasra esik, — sajnos, akkor is Válaszol as illetéke Nem a liftbe Lapunk szeptember 28-i számában „Félholtan született felvonó” címmel tolmácsoltuk a2 egri toronyház lakóinak panaszát, azt, hogy a kilencemele- tes házban a lift csak felfelé közlekedik, a lift konstrukciójára való hivatkozással a lefelé közlekedést nem biztosították. A cikkre az ÉM. Gép- és Felvonószerelő Vállalat felvonó- szerelő üzemének üzemmérnöke válaszolt: „Az Eger, Hadnagy utca M 3. számú épületben a Hajtómű- és Felvonógyár által készített felvonót szereltük fel. Megállapítottuk, hogy a felvonóberendezést a gyártómű a beruházó megrendelésének megfelelően belső egyetemes vezérlésű és külső hívótablóva] látta el, és azt mi a generál- kivitelezővel megkötött szerződésnek megfelelően szereltük fel. A felvonó műszaki adottságainál fogva fel- és lefelé tartó irányba egyaránt igénybe vehető. Nincs is olyan jogszabály, amely e tekintetben korlátozná a felvonó használatát. Az EMI Felvonóvizsgáló Állomás szakértője, Gráf Ferenc, az Egri Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat műszaki ellenőre, Szűcs Sándor, valamint a házfelügyelő^ Szi József és fetott fel hörögve, mert kissé félrenyelte a fél- decit. ■— Bár ne nősültem volna meg soha. Volt nekem feleségem. Gyönyörűt szép, fekete hajú, karcsú, de mégis molett, és hogy tudott főzni... Uram. olyan korhely- leveseket tudott főzni, hogy öröm volt érte berúgni... Volt, nincs. Én vagyok csak, betegen, rokkantán, egyedül... — Otthagyta a felesége? — Ott. Egy \lyen beteg, szerencsétlen embert, egyszerűen csak otthagyott, pedig hányszor elmondtam, hogy: Matild, Maiild, nálad senki sem főz jobb korhely- levest. Hát érdemes volt mondani, hát érdemes volt szeretni a korhelylevesét, hát érdemes volt egyáltalán megnősülni? Ugye, hogy nem. Egyszerűen elhagyott, otthagyott faképnél. — De hát miért? — Az ital miatt, uram, az ital miatt — sóhajtott, aztán odatolta a féldecis poharát, hogy buggyantsák még meg. — Pedig milyen korhely- levest tudott főzni! De hát ilyen hálátlanok a nők... nevetünk. Aztán elszégyelljük magunkat. Majd így voltunk ezzel a filmmel is: nevettünk, hogy aztán gyorsan körülnézzünk, ki vette észre. Mert mi, emberek, annyira és úgy szeretünk nevetni, hogy azzal visz- sza is lehet élni. Nemcsak professzornak nehéz lenni, de néha nevető embernek is. Ha sok jót nem tudtunk elmondani a két nap esti televízióműsoráról, egyet igen: a Radnóti-emlékezés rendezései operatőri munkája, Latinovics Zoltán, Horváth Ferenc, Táltos Endre és Bitskey Tibor helyenként döbbenetes verstolmácsolása magas fokú művészi élményt nyújtott. Aki Radnóti szívfájdító. vádoló és a halálban is mélységesen emberi, optimista líráját szereti, sokáig emlékezni fog erre az alig fél órára. Mert lám; a művészetet nem idővel mérik! Gyurkó Géza ís: a volt a hiba lesége jelenlétében a műszaki megbízottak felülvizsgálták a felvonót. Megállapítást nyert, hogy a birtokba adást követően a környék iskolásgyerekei engedély nélkül használták a felvonót. Hogy ezt megakadályozzák és így az esetleges baleseteknek elejét vegyék, Szűcs Sándor műszaki ellenőr olyan utasítást adott a házfelügyelőnek, hogy a felvonót további intézkedésig csak ő és a felesége kezelheti. Ezt csak úgy tudták biztosítani, hogy minden menet után a felvonó alapállásán az aknaajtót biztonsági zárral lezárták, amivel a külső áramkört megszakították. s így a felvonót nem lehetett az eredeti műszaki adottságai szerint bármelyik állomásról hívni. A balesetelhárításnak és az illetéktelen beavatkozásnak ezt a nagyon radikális és a lakók érdekeit sértő módját mi sem helyeseljük. Helyesebb volna, ha e megoldás helyett gondosabb felügyelettel biztosítanák a ház belső rendjét és megakadályoznák az illetéktelen felvonóhasználatot. Az Egri Ingatlankezelő Vállalat még most sem döntött sem a felvonó karbantartásáról, sem a la- ■ kők felvonóhasználati rendjéről, A lakók felvonóhaszmálati jogának biztosítása érdekében az Egri Ingatlankezelő Vállalat az eddigi gombtablós hívóberendezést kulcszáras hívóbe- reijdezésre kívánja átalakítani, s erre vállalatunkkal november 30-i határidőre szerződést is kötött. Az M. 3. épületben felszerelt felvonó tehát kizárólag a ház belső rendje miatt használható csak korlátozottan. a lakossággal a lakosságért A VÖRÖSKERESZT lom szervezőit is ezeken a tanfolyamokon készítik fel feladataikra. Heves megyében az idén 49 ilyen tanfolyam indul, 1050 részvevővel. Az üzemegészségügyi tanfolyam mellett 76 tanfolyammal és 1800 fővel az anyák iskolájának is nagy a népszerűsége. A kismamák, nagymamák, az anya- és csecsemővédelem társadalmi aktivistái megtanulják a terhes anyák helyes életmódját, a csecsemő gondozását. A házi betegápoüsi tanfolyam és a rövidített összevont tanfolyam is mintegy kétezer hallgatót mozgósít ebben az oktatási évadban. A Vöröskereszt a közhasznú tanfolyamok mellett erősíti saját szervezetét is. A vöröskereszttitkárok részére egy- kétnapos tanfolyamot tart, biztosítja a véradófelelősök és a propagandisták továbbképzését is. Megrendezi az egri, hevesi és a hatvani járásban a tsz-egészségügyi felelősök háromnapos továbbképzését. Az egészségügyi tudnivalók terjesztésével a Vöröskereszt fontos feladatot old meg. Az október—március között megrendezendő tanfolyamait joggal kíséri nagy érdeklődés a közönség körében, a nagyüzemek kollektíváitól kezdve, a legkisebb település néhány lakójáig. (F. A.) megtanulják, és saját életükben is alkalmazzák azokat Figyelemre méltó, hogy a vöröskeresztes tanfolyamok éppen a legelhanyagoltabb kulturális területeken — a tanya- világban —, az orvos nélküli községekben, a cigánytelepeken — a legnépszerűbbek. A vöröskeresztesek és az előadók nagy erőfeszítéseket tesznek tanfolyamok szervezésére, a közlekedési szempontból nehezen megközelíthető rétegek számára nemcsak azért, mert itt van a legnagyobb szükség az egészségügyi felvilágosításra, hanem azért is, mert a külterületek lakossága szereti és igényli ezt az oktatómunkát. A legismertebb és a legrégibb az elsősegélynyújtási tanfolyam. Ezt az adott munkahely baleseti veszélyei szerint szakosítják, különös tekintettel a mezőgazdaság fokozódó gépesítésére, kemizálására. A hallgatókat megtanítják a korszerű élesztési eljárásokra, a balesetek megelőzésére, — 85 ilyen tanfolyam indul, csaknem kétezer hallgatóval. Az egészséges életről, a személyi és környezeti higiéniáról, a helyes táplálkozásról szóló tanfolyamok a helyes egészségügyi szemléletet, a mindennapi szokásokat és magatartást hivatottak kialakí- ■ tani. Az országszerte elterjedt és népszerű tisztasági mozgaA népművelési évad kezdetén országszerte megindulnák a Magyar Vöröskereszt tanfolyamai is. Ezeken a tanfolyamokon a hallgatók elsajátítják az egészséges élet és a betegség megelőzésének legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalóit. Az idén a megalapozott tervek szerint már 311 tanfolyamot kell szervezni. A részvevők létszáma előreláthatólag meg1 haladja majd a hétezret. A tanfolyamok és a hallgatók létszámának az emelkedése elsősorban a gondos szervező és előkészítő munkának tudható be. Nem kis része a sikernek abból ered, hogy a Vöröskereszt vezető szervei, az egészségügyi és a népművelési szakszolgálat egyre több figyelmet szentel a tanfolyamok színvonalának, a tanfolyamformáknak. A legjobb előadókat biztosítja, a tanfolyam anyagául szolgáló egészségügyi problémák közül azokat választja ki, amelyek iránt érdeklődés mutatkozik meg, vagy amelyeket éppen az egészségügyi szervek tartanak fontosaknak. A legkorszerűbb felnőttoktatási módszerek érvényesülnek ezeken a tanfolyamokon. A tananyagot filmekkel, képekkel szemléltetik, a feladatokat gyakoroltatják. Egyre inkább megvalósul az a célkitűzés, hogy a hallgatók az egészség- ügyi ismereteket nemcsak megértik, de szívesen, alaposan
