Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-16 / 245. szám

Bemutatjuk olvasóinknak a füzesabonyi járást. ízelí­tőt adunk tizenhét községének életéből, lakosainak mun­kájából. A járás Tiszán innen terül el, a folyón túl már Szolnok megye a szomszéd. Nyugati részén folyik végig a Tama, ez a rakoncátlan folyó, amelynek szabályozása fo­lyamatban van. Keleten a Matyófölddel, Illetve Borsod megyével szomszédos a járás. Északi részén még dombok húzód­nak, a Bükk lágyan ívelő lankái, amelyek aztán szinte észrevétlenül ölelkeznek össze a síksággal, az Alfölddel. A járásban jelenleg valamivel több mint 38 ezer em­ber lakik, akiknek nagyobbik része a mezőgazdaságban talál megélhetést. A termelőszövetkezetek — egy-két ki­vétellel — jelentős sikereket értek el az utóbbi években, politikailag és gazdaságilag megszilárdultak. A járás a megyénk egyik legjelentősebb kenyérgabonatermő terü­lete, és fő helyet foglal el az állattenyésztés szempont­jából is. A mezőgazdaság fejlődésére jellemző, hogy amíg 1963-ben 66,5 millió forint értékű árut adtak el a szövet­kezetek, addig ez évben már több mint 8 milliós bevé­telre számítanak. Füzesabony és Kál-Kápolna két nevezetes vasúti csomópont, ahonnan naponta sok ezer ember száll vo­natra. A járásban sok a vasutas, de jelentős a számuk azoknak is, akik a jó utazási lehetőségeket kihasználva, távolabbi iparvidékekre járnak el dolgozni. A járásban az elmúlt négy év alatt szinte átformá­lódtak a falvak. Közel 600 új ház épült, ugyanez idő alatt 36 millióval nőtt a lakosság takarékbetétállománya. Az utóbbi években több új iskola, — Füzesabonyban gimnázium, tbc-gondozó — a járásban számos kultúrház, vendéglátó egység épült, műveltebbek lettek az emberek. Négy év alatt 1350-en végezték el az általános iskola VII—Vin. osztályát és 650-en mint levelezők tanultak a középiskolában. A járásban élénk politikai élet folyik, a községi párt­szervezetek mind jobban hivatásuk magaslatán állnak. Ma jelentős eseménye van a járásnak, most tartják Fü­zesabonyban a járási pártértekezletet, ahol megválasztják a járási pártbizottságot, annak vezető tagjait. A pártérte­kezletnek ezúttal is gyümölcsöző, eredményes munkát kívánunk. Tíz emelet magasságban A falvak gimnáziuma;i. Háromszáz diákja van a káli gimnáziumnak. Nyolcvan szá­zalékúk bejáró. Van közöttük olyan, akit minden reggel Fa- rádóhutáról hoz az autóbusz, olyan tanuló is akad, aki a Borsod megyei Tibolddarócról bi években jelentősen gazda­godtak. Vonatkozik ez mind a kémiai, mind a biológiai, a fi­zikai szertárakra. Mindezek mellett nyilvánvaló, hogy az iskola kinőtte régi kereteit és az elkövetkezendő évek gond­ja lesz a további fejlesztés, amely megfelel majd az okta­tó-nevelő munka korszerű igé­nyeinek. Mindent együtt Tíz emelet magasan 42 méternyire a földtől emelkedik az impozáns épület, a káli magtisztító üzem. A nemrég üzembe lépő, mintegy harmincmilliós beruházással ké­szült épület, hazánk legmodernebb magtisztító üzeme. A befogadóképessége négyszáz vagon. Az üzem jelenleg borsót tisztít, amelyet Svájcba, Olaszországba, Ausztriába szállítanak. A KGST keretében az NDK-nak vöröshere ve­tőmagot tisztítanak, fémzárolnak és szállítanak. Az export­feladatokon kívül, hazai vetőmagvakat is előkészítenek az új üzemben. Szőke István az a fajta em­ber, akiből még nagyon sok el­kelne. Egészséges, piros arcú, örökké vidám, csillogó szeme, megnyerő beszéde barátjává tesz mindenkit, aki környeze­tében van. Szőke István a párt­titkár Kápolnán. Egy éve választották meg először, s nem csalódtak benne az emberek. Így aztán a veze­tőségválasztó taggyűlésen újra ő lett a titkár. A termelősaö- vetkezet gazdasági vezetése és a pártszervezet között nem volt meg a kellő összhang, hiány­zott az egyetértés, s ez rányom­ta bélyegét a közösségi életre. — Ahhoz, hogy a munka jól menjen — mondta Szőke Ist­ván — elsősorban egyetértés kell. Az, hogy szépen oüljünk együtt az asztalhoz, s mindéin problémát megvitassunk. Sze­rintem ez az alap, itt kezdődik minden; mindent együtt végez­zünk Azóta a kép már megválto­zott. Jó a munkahangulat, a kedély, nőtt a tsz vonzóereje. Elég egy példa: a tsz-tagság létszáma 23 fővél emelkedett, azokkal, akik az iparból jöttek vissza. 1964-ben a tsz 27 fo­rintot fizetett, 1965-ben már 33-at, s a féléves (1966) mérleg alapján már megvan a 33 fo­rint, A szövetkezet jelentős tar­talékkal is rendelkezik. Mindez jó példa a pártszer­vezet által kitűzött egyi'k cél megvalósításában: tovább erő­síteni a termelőszövetkezetet Ez pedig csak úgy megy, ahogy a titkár is mondta: mindent együtt! Együtt a tagság idő­sebbjeivel, fiataljaival, együtt a község valamennyi lakójával. A gazdasági vezetőkkel. — Gondoskodunk a fiataioiK.- ról is, hiszen nagy szükség van rájuk — mondta Szőke István. — Az ötvennégy fős KISE- alapszervezettel tartjuk a kap­csolatot, segítünk nekik, ked­vükben járunk. Az idén pél­dául elvittük őket országjáró kirándulásra. Számítunk rájuk a párt soraiban is. utazgat és mindennap százegy- néhány kilométert tesz meg. hogy tanulhasson. Mezei Jánosné igazgatónő — a megye egyetlen gimnáziumi igazgatónője — elmondja, hogy iskolájukban 180 levelező hall­gató is tanul. Az utóbbi évek­ben szép eredményeket értek el az oktató-nevelő munkában, igaz, bőven akadnak gondjaik is. Ilyen többek között a neve­lői lakások hiánya. Emiatt a tanárok nehezen eresztenek gyökeret, nagy a vándorlás. Ezt az iskolát a falvak, a pa­rasztok gimnáziumának tartják a járásban. Nem véletlen, hogy az iskola jelentősen hozzájárul mind az ifjúság, mind a fel­nőttek magasdbb szintű neve­léséhez, a műveltség széles kö- tű elterjedéséhez. A nevelőtestület munkáját ^csérét és elismerés illeti. A» iskola szertárai az utób­A mezőgazdasági kutatás fellegvára: KOMPOLT A lombik alatt lobog a gáz­láng A kémcsőben elszínese­dik a folyadék. A kísérlet si­került. A kutató reggel hét órakor kezdi meg a munkát. Ellenőrzi a cserépben megbetegített bú­zahajtásokat, aztán a lombi-, kok világába lép. Kísérlete­zik. Azon fáradozik, hogy a hazai körülményekhez igazítsa a növényfajtákat, új agrotech­nikai1 megoldásokon tépelődik, a Védekezés hatékonyságát vizsgálja. Legtöbbször késő estig. A vasárnap abban kü­lönbözik a hétköznapoktól, hogy akkor kevesebb ideig dolgozik. Szívós, kitartó mun­kát végeznek, nem gyors, lát­ványos eredményekért. Ugyan­is amíg egy kísérlet a gyakor­latban jól vizsgázik, tíz év is eltelik kudarcokkal, sikerek­kel tarkítva. Nem könnyű hát a tudósok, laboránsok munkája itt. a me­zőgazdasági kutatás fellegvá­rában: Kompolton. De 48 éve, egymás kezéből véve át a sta­fétabotot. végzik nélkülözhe­tetlen munkájukat. Fleischmann Rudolf mun­kássága óta sokat fejlődött az intézet és kutatási területe is kibővült. Növénynémesítő osz­tályának kutatása kiteljese­dett az ipari növények, takar­mánynövények, a gabonafélék nemesítésére. A növényter­mesztők a legaktuálisabb ag- i roteehnikai feladatok megol­dását keresik, például a lejtős területek talajvédelmének biz­tosítását. A kísérletek színhe­lye a Kerecsené—Demjén kö­zötti Albert-major. Különösen értékes az a munkájuk, amely­nek eredményeként a meddő­ket kívánják hasznosítani. Kísérleteik természetesen a gyakorlatot szolgálják. Jók a kapcsolataik a megye közös gazdaságaival, szám . szerint több mint hússzal, amelyek­ben megvalósítják az új mód­szereket, és szaktanácsot kér­nek az intézet munkatársai­tól. És javaslataik jól vizsgáz­nak a gyakorlatban, elsősor­ban a talajgazdálkodásban, a műtrágyák alkalmazásában se­gítik a közös gazdaságokat. A kukorica gyomirtás terén hét tsz-ben is hasznosítják az in­tézet tanácsait. De nemcsak a belföldi kí­váncsi kutatási eredményeik­re, jönnek a külföldi szakem­berek is. Az idén 15 országból fogadtak vendégeket, köztük szovjet, angol portugál kuta­tókat is. Több hétre érkeztek vendégek Bulgáriából Az intézet munkatársainak is jók a külföldi kapcsolatai. Dr Bocsa Iván, az intézet igazgatóhelyettese, személyes kapcsolatot tart fenn francia, dán, lengyel szakemberekkel és tagja a KGST rostnövény­kutatással foglalkozó bizottsá­gának. Az intézet többi mun­katársai is eljutottak külföld­re, például a Szovjetunióba, Lengyelországba. A lombik alatt újra fellob­ban a gázláng. Űjabb kísérlet­be kezdenek a kutatók. A közösség erejét jól fel le­het- használni a nemes cél ér­dekében, különösen, ha olyan emberek is dolgoznak benne, mint Szőke István, aki közösség nélkül el sem tudja képzelni az életét. Bi szíró az országút mellett Nem reprezentatív, nem szükséges „beugrót” /izeim, olcsóak és nagyon fino­mak az ételek. Egyszerű he­lyiség, amely éppen úgy tet­szik az átutazóknak, mint a szihalmiaknak. A bisztró ott áll az országút mellett, május 1. óta lát vendégül minden arra járót. Az egyik felében kisebb asztalkák: az a presszórész, a másik felében pedig az éttermi rész. ahol ízletes ételeket fogyaszthat az éhező. — Mi a konyha sepciali- tása? — Káposztaleves, főtt kolbásszal — mondja ISIagy Richárdné üzletvezető-he­lyettes — és a birlcagulyás. Ja és a babgulyás is. Fagylaltot még most is lehet kapni. Igen melegen sütött a nap, amikor arra jártunk, nem is csoda, ha néhány kisgyerek kedvtelve nyalogatta a hús vanília- gombócot. — Jó volt a nyári forga­lom. Augusztusban például a 170 ezer forintot is elér­te. .. Estefelé inkább a község­beliek látogatják, s azt mondják, hogy ha néha még zene is volna, ne-m mennének máshová. Az autósoknak is jól jött ez a bisztró, mert építettek egy kocsimosót is a parkí­rozóhelyen. Jóllaknak és fényesre mosott kocsivcf, hajtanak tovább, itthagyvt az éhséget és az út porát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom