Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

NEB-dosszié Beszéljünk a külvárosok és mmnkástelepülések kereskedelmi ellátásáról A megye három városában és tizenkét ipartelepen 36 élelmiszer-, 7 zöldség- és 5 háztartási iparcikkboltot, 8 közétkeztetési üzemi konyhát, 17 vendéglátóipart egységet látogattak végig a népi ellen­őrök. Megvizsgálták: a napi fontosabb cikkekből, az alap­vető élelmiszerekből (kenyér, hús, tej, zöldség) mennyiség­ben és minőségben megfele­lően biztosítják-e az ellátást? A vizsgálatot széles körű köz­vélemény-kutatás előzte meg, 1500 vásárlót kérdeztek meg kérdőíveken, s ezek tanulmá­nyozása után 800 kérdőív adatait a vizsgálati összefog­laló jelentésébe is beépítet­ték. Ugyanakkor a népi ellen­őrök az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szakembereivel közösen próbavásárlásokat, -méréseket is végeztek, hogy a vizsgálati megállapítások még inkább bizonyítottak le­gyenek. A vizsgálat nem volt öncélú. A népi ellenőrök nemcsak a hiányosságokat tárták fel, de a hibák okait is felderítették. Bar van mindig a kenyérrel! Bervai lakótelep, délelótt 11 óra; már nincs kenyér! (Ide mindig másnapos kenyeret szállít az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat. Késve szál­lát És nem eleget!) Késve kapja a kenyeret a recski fmsz önkiszolgáló bolt­ja, a visontai Déli akna büfé­je. Azon a napon, amikor a né­pi ellenőrök Rózsaszentmárton- ban jártak, a boltokba csak délután 2—3 óra között érke­zett a kenyér. (Délután 3-kor a rózsái boltok mind bezár­nak.) Fellapozták a népi ellen­őrök az egercsehi-bányatelepi 144-es bolt panaszkönyvét, s abban nyolc bejegyzést talál­tak a kenyérellátást kifogáso­landó. Baj van mindig a ke­nyérrel szombatonként, s még inkább kettős ünnepek előtt — ilyenkor az emberek hosszú sorokban kígyóznak a kenye­respultok előtt. A péksütemény-ellátás még siralmasabb képet mutat. Recs­kien háromnegyed 9 előtt a né­pi ellenőrök 5 db sóskiflivel „találkoztak”. Egercsehi-bánya- telepen pedig fél tízkor talál­tak ugyanennyit, zsemléből. A siroki, liszikói 155-ös árudában 400 kiflit vártak az ellenőrzés napján, s érkezett 300. A gyön­gyösi XII-es akna árudájában elfogyna naponta 500 sóskifli, rendel is ennyit az egységveze­tő, de meg kell elégednie 150 —200 darabbal. És sorolhat­nánk a tapasztalatokat hosz- szan, vég nélkül, nemcsak a mennyiségi, de a minőségi ki­fogásokat is összegezve. Sokat­mondó, figyelmeztető adat: a lakosság körében a vizsgálattal összefüggően végzett kereslet- kutatás során a megkérdezet­tek 40 százaléka (600 ember) kifogásolta a kenyér minősé­gét. A kenyér- és péksütemény- ellátás fogyatékosságai — mint a NEB-vizsgálat megállapítja — az igények helytelen felméré­séből, a sütőipari vállalatok késedelmes szállításából adód­nak. Javítani lehetne az ellá­tást, ha a kereskedelmi szer­vek következetesen megköve­telnék a sütőipartól a szállítá­si feltételek betartását, s mu­lasztás esetén élnének kötbér­igényükkel. (Ám a kötbérezés­re példa sehol sem akad!) Se­gítene a helyzeten az is, ha a kereskedelem vállalná az igé­nyek teljesítése kockázatát, s nemcsak azt a mennyiséget venné át az ipartól, amely „biztosan eladható”. f agyasztott hús — «fagyasztott” igények nélkül A húsellátás a külvárosok és a munkástelepülések bolt­jaiban — kielégitó. Hús van. á Nwüsőg, 896szeptember 2., péntek Hiba azonban, hogy eltolódás mutatkozik a kereslet-kínálat viszonylatában, hogy az egyes húsféleségek aránya nem min­dig megfelelő, gyakorta inga­dozó. Míg például a tőkehús­ellátás akadozik, fagyasztott hús (a 12. héten ennek aránya 80 százalék volt!) bőségesen található a boltokban. Előbbit szeretik és igénylik a fogyasz­tók, utóbbit egyáltalán nem szívesen vásárolják az embe­rek. Igen kedvelt a vágott ba­romfi és az aprólék, de ezek­ből sem jut elegendő azokra a helyekre (Bélapátfalva, Sirok, Recsk, Egercsehi-bányatelep stb.), ahol még élő baromfihoz is csak nehezen juthatnak a dolgozók. Akár a kenyér esetében, a tejellátásban is főként ott mu­tatkoznak hiányosságok, ahol az igényeket nem ismerik, s a felmérés elnagyolt, felületes. A hűtőtér hiánya még csak menteni tudja az „óvatos” bolt­vezetőket, nem tudják tárolni a tejet, s érthetően csak any- nyit rendelnek belőle, ameny- nyit egy-kettőre elvisznek, megvásárolnak. Ám előfordul olyan is, és nem kevésszer, hogy bár a hűtőkapacitás meg­felelő, mégsem rendelnek annyit a tejből, hogy minden­kinek jusson. Ilyen történt péládul a selypi 48-as árudá­ban, ahol van megfelelő hűtő­tér a tej hűtésére, de már ne­gyed 8-kor nem tudták meg­tölteni a vásárlók kannáit s üvegeit. A zöldség- és gyümölcsel­látás lebonyolítására a kiala­kított üzlethálózat számszerűen alkalmas. Számszerűen. Mert az üzletek, a kereskedel­mi elárusítóhelyek különben gyatra felszerelésűek, a raktá­rak korszerűtlenek, hőmérsék­letük nem szabályozható, s az áruk tönkremennek, megkáro- sodnak. A siroki lakótelep, a gyártelep, Bélapátfalva — az ellátás fehér foltjai. A gyön­gyösi lakótelepi szakbolt kép­telen a jelentkező igények ki­elégítésére. Egercsehi-bányate- lepen kb. 3 éve állított pavi­lont a MÉK, de nem használ­ják. A szállítás a zöld- és gyü­mölcsáru ellátásnál is nagy probléma. A vizsgálat idő­pontjában a megrendelt zöld­ségfélék mennyiségének csak 30—40 százalékát szólította ki a MÉK. Kocsmai rangosodás Vendéglátó egységet a vizs­gált területeken szép számmal találtak a népi ellenőrök, s keveset olyat, amelyek a kul­turáltság és a higiénia köve­telményeinek megfelelnek. Ke­veset olyan, amely az igények­nek és szükségleteknek meg­felelő osztályban üzemel. Egercsehi-bányatelepen van két presszó és egy kisvendéglő; negyedosztályú vendéglátó egység nincs. Ha valaki sörre, vagy rövid italra szomjas, an­nak az élelmiszerboltba kell mennie, amíg — délelőtt fél 10-től 12-ig — a presszó és a vendéglő zárva tart. Az élelmi­szerbolt „kocsmai rangosodá- sa”: ott isznak az emberek a bolt ajtajában, vagy a lépcsőn ülve. A kisvendéglő? Népi el­lenőri vizsgálat kellett ahhoz, hogy három év után kifessék. Bélapátfalva, Petőfibánya, Selyp, Gyöngyösoroszi mun­kásaira eddig nem gondolt a vendéglátóipari illetékesség; e helyeken nincs semmi, ami a lakosság, s az idegenforgalom kulturált szórakozási és étke­zési igényeit kielégíteni tud­ná. Az üzemi vendéglátás is a hiányosságok „bőségszaruját” kínálja. A vizsgált egységek­nél az ételek minősége, a vá­laszték, az adagok mennyisége s a higiénia erősen kifogásol­hatótó. Az üzemi éttermek berendezései elhasználódtak, kopottak (Rózsaszentmárton, Egercsehi-bányatelep stb.) Egyféle ménüt főznek a gyön­gyösi Váltó- és Kitérőgyártó ÜV üzemi konyháján, s a gyöngyösoroszi ércbányánál. A Mátravidéki Erőmű üzemi konyhájának étkei ízetlenek stb., stb. Megméretett hevésnek találtatott! Valamit a próbavásárlások és mérések eredményeiről... A sütőipari vállalatok ter­mékei szinte valamennyi eset­ben $y,lyhiányosak voltak. 61 mérést végeztek, e ebből 15 esetben a mért súly egyezett az előírttal; 5 esetben többlet­súly mutatkozott, 41 esetben pedig hiányzott az előírt súly­mennyiség. Megmértek a népi ellenőrök 38 zsák lisztet is, s csak 7 volt az, amit rendben találtak. A „kiszerelő részleg­nél” (pl. az egri malomban) kiderült aztán, miért súlyhiá­nyosak a zsákok: nincs tize^s, tolósúlyos mérlegük! Nyolc boltban végeztek az ÁKF emberei és a népi ellen­őrök próbavásárlásokat: 7 boltban 22 féle árunál számol­tak a pénztárnál többet, vagy kevesebbet; egyetlen bolt volt csak ahol az elszámolást és a mérést rendjén találták. Az előre csomagolt áruk általá­ban súlyhiányosak — állapí­tott ameg a NEB vizsgálata. Pataky Dezső Jól működik a Magyar Autóklub Heves megyében XVI. Rosa nem bánkódott túl­ságosan, hogy nem követheti férjét új mun­kahelyének vá­rosába. Rowers valóban nem volt szórakoz­tató férj, s jól­lehet, felesége a maga mód­ján szerette, jobban érezte magát odahaza, a szülei környe­zetében, mint Rowers mel­lett. Annál is inkább, mert Mrs. Rowers már szívből unta Bad Wal- dot és egész Nyugat-Né- metországot. Tipikusan ameri­kai lány, aki az amerikai kon­tinensen kívül úgy érezte ma­gát, mint a szárazra vetett hal. Nem elégítette ki az a szűk társaság, amelyből a támasz­pont társadalmi élete állott. Amerikaiak voltak azok is, szó se róla, s a parancsnokság — amint a légierőket népszerű­sítő prospektusok ígérik — va­lóban mindent megtett, hogy amerikai módon élhessenek, de to x? /yr^iv ^ ^ TKÉMREPUi ban berezel, s akkor kész. Ha viszont visszatartják a havi ez­reket, az két-három esztendő alatt tekintélyes summa. A leg­jobb orvosság gyenge idegzetű alakok idegeinek megnyugta­tására. Rowers és társai egy új re­pülőgéppel ismerkedtek. A gé­pet U—2-nék hívták, és ki­vívta valamennyi pilóta csodá­latát. Pedig ezek a fiúk ritkán szoktak csodálkozni, nagyszerű gépeken repültek addig is. De ez az U—2! Nemcsak a gépekkel ismer­kedtek, hanem a légi felderítő feladataival is. A légi fényképezést oktató tiszt így kedélyeskedett: — Boys, le kell fényképez­nünk a káposztát a levesük­ben, amint az asztalnál ülnek! Ti lesztek Amerika szemei! Az U—2, a ti fotomasinátok, min­dent lát, s az elnök tudomá­sára hozza. Nem lehetnek töb­bé titkaik, előttünk. Mi le­szünk azok. akik kinyitjuk az orosz eget, hiába akarják be­csukni! Akkoriban Eisenhower elnök előállt javaslatával. A szov­jetek a leszerelést hangsúlyoz­ták, mondván: csak a leszere­lés lehet a béke biztosítéka, a „nyílt ég” önmagában nem old meg semmit, legfeljebb azt, hogy az Egyesült Államok koe- kázatmentesen kikémlelje a Szovjetunió védelmét. IFolytatjuk.) CIA-nál felkínált állás mellett marad. „Végtére, ki az a bo­lond. aki 2500 dollárt kereshet, s inkább a 800 mellett marad?” Nyolc hónapra egy amerikai kisváros melletti kiképzőtelep­re került. A kisvárosban ép­pen úgy tudták, mint Mrs. Ro­wers, akit Francis — a főnöke tanácsára — tájékoztatott így: különleges meteorológiai meg­figyelő gépek pilótái kapnak itt kiképzést. Ennek megfelelően Rowers is leszerelt, „polgári repülő” lett. S mégis, ezen a „polgári” kiképzőtelepen jóval szigorúbb fegyelem uralkodott, mint egy katonai táborban. A pilótáknak — csupa első osztályú, vasegészségű, tapasz­talt, válogatott boy — nem sok idejük maradt a kemény ki­képzés mellett egyéb dolgok­ra. De hát így is tartották he­lyesnek, — a 2500 dollárt nem adják ingyen! Azaz, hogy... Az első fize­tési napon kiderült, hogy a 2500 tulajdonképpen csak 1500. Ezret félretesznek, s akkor fi­zetik ki, ha a pilóta végrehajt­ja a nagy feladatot. Azt, amiért kiképezték, amiért annyi pénzt költöttek rá. A fizetésnek ezt a rendjét valamennyien igaz­ságosnak tartották. Természe­tes, hogy a gazda biztosítja ma­gát, s nem hajítja ki a pénzét az utcára. Még valamelyik fic­kó, aki felvette évek óta a havi 2500-at, a döntő pillanat­Fortuna, s magától megoldód­tak összes gondjai. S ráadásul milyen szerencsésen! Több mint háromszorosára növeke­dett a fizetése, ráadásul pedig a munkája sem szaporodott meg, sót. Rowers nem sokat töprengett azon, hogy Bad Waldban vala­mennyi más repülőnek mégis­csak meghosszabbították a le­iárt szerződését. Felajánlották neki is, hogy maradjon á légi­erőknél, de akkor már aláírta az új megállapodást. Már nem választhatott, de ha megtehette volna, akkor is alighanem a hát Amerika mégis más, s nem helyettesíthető egy európai kis­város mellett felépített „Ame- rikácskával”. Rowerst sem bántotta túl­ságosan. hogy hosszabb időre eí kell szakadnia a feleségétől. Magának élő ember, „ahogy esik, úgy puffan” gondolkozá- sú, aki mindennél jobban irtó­zott attól, hogy egyszer meg kell harcolnia a sors kegyeiért. Örömmel töltötte el, hogy amint annak idején a középis­kola elvégzésekor, most a légi­erőkkel kötött szerződése le­jártakor is kegyeibe fogadta A Magyar Autóklub or­szágos viszonylatban egyre többet hallat magáról. A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumnak ez a fontos és szükséges társadalmi szerve­zete vidéken is összefogja a magánautósokat. Heves me­gyében az egri, füzesabonyi és hevesi járás autósait az egri, míg a gyöngyösi és hat­vani járás autósait a gyön­gyösi helyi szervezet segíti, támogatja, készíti fel a hazai és a külföldi utakra. Ezért ke­restük meg az egri szervezed titkárát, dr. Simon Józsefet az AKÖV-nél — itt dolgozik igazgatói minőségben a szer­vezet helyi elnöke, Borsányi Lajos is —, hogy tájékoztassa olvasóinkat és a 400 főnyi klubtagságot, milyen portyá­kat terveznek az őszi idényre, hogyan segíti a szervezet a klubtagságot műszaki kérdé­sekben és milyen előnyöket élvez a magánautós, ha be­lép a klubba? Két külföldi túra az őszi idényben — Tavaly jártak nálunk a lengyel Bitumból az ottani autósok, s most az ő meghí­vásuk alapján szeptember 7-én tizenhat fős csoportunk indul hétnapos túrára Len­gyelországba. Űtba ejtik a magyar turistáknak oly jól ismert helyeket, mint Zako­pane, Katowice és Krakkó. E csoportban a helyi klub isme­rős autósai, többek között Ludányi Béla, Kozma László, Gömöri Bernát AKÖV-dolgo- zófi:, Négyessy Zoltán bank­tisztviselő, Vida Gyula IBUSZ- alkalmazott is részt vesznek. Egy másik csoportban a központ által rendezett, de a hélyi csoport szervezésében sorra kerülő nyolcnapos tú­rán Majoros Bernát, Debre- ceny László, Balogh Bertalan és Boros Miklós is részt vesz­nek feleségükkel. Ezeknél a külföldi túráknál jegyezzük meg, hogy a helyi szervezet tagjai részletes tájé­koztatást kaphatnak a klub eg­ri vezetőségétől, mert a részle­tes felvilágosítást nyújtó füze­tekkel és kiadványokkal Ausztria, Bulgária, Jugoszlá­via, Lengyelország, NDK és Olaszország tekintetében bár­mikor szolgálhatnak. Az őszi programból érde­kesnek Ígérkezik a Magyar Autóklub Steyr Puch szakosz­tályának kétnapos egri szüreti túrája amely október 15-én kezdődik. Itt szükséges megjegyezni, hogy a magyar magánautós 1964. októberétől csak az au­tóklub által kiállított gépjár­mű-nyilvántartó lappal lépheti át a határt. Felvilágosító munka az autóklubban Az ősz' folyamán a klubta­gok részére Egerben, Gyön­gyösön és Hatvanban a Közle­kedési Balesetelhárító Tanács a Heves megyei Rendőr-főka­pitányság közreműködésével 8—10 előadásból álló oktatási sorozatot rendez. Az ittas ve­zetés jogi következményeiről a közlekedési ügyész tart majd előadást. A klubtagok a szervezetnél szakmai felvilágosításokat kaphatnak, de készséggel tájé­koztatják a tagságot személyi, valutáris és autós vámokmá­nyok tekintetében is. Gondos­kodik a klub térítés mellett autótérképekről is a tagok szá­mára. Fontos és szükséges lenne a budapestihez hasonló aktív klubélet megszervezése is, de ennek egyelőre komoly akadá­lya az a tény, hogy az egri szervezet 400 tagja közül csu­pán 56 lakik Egerben, míg a többiek szétszórtan, a három járás területén élnek. A Wartburg- és Trabant- gyárak őszi propagandaelőa- dása is a felvilágosító munka keretébe tartozik. A Park Szálló igazgatósága már nem első ízben ad helyet ennek a hasznos és érdekes ismertetés­nek, amely közkedvelt és láto­gatott. Azok a bizonyos „sárga angyalok“ A Magyar Autóklub harminc segélyszolgálati kocsival, az un. „sárga angyalokkal” rendel­kezik. Ezek a kocsik két-két szerelővel a főidényben a fő­útvonalakon tartózkodnak, az idegenforgalom fontos szaka­szain, a Bécs—Balaton, Buda­pest—Balaton úton. Az eddigi tapasztalatok szerint indokolt a Balaton körüli fokozottabb Nemzetközi vizsgáznak a i Szeptemberben szinte heten­te kerül sor a világ különbö­ző országaiban nemzetközi film-seregszemlékre. Szeptember 2-a és 13-a kö­zött Párizsban rendezik meg a főiskolások fesztiválját, ahol az ifjú magyar filmesek három alkotással: Nagyfülű, Testa­mentum és Képek és emberek című kisfilmmel szerepelnek. Kosa Ferenc és Józsa János közös alkotása, a Gyermekbe­tegségek című játékfilm kép­viseli filmművészetünket a szolgálat. De megjelented ezek a kocsik már megyénk­ben is, 1966-ban három alka­lommal: műszaki felülvizsgá­latot tartottak 150 klubtag ko­csiján. A nyári csúcsidő elmúltával ezeket a segélyszolgálati ko­csikat kiosztják a megyék au­tósaikhoz. Így kerül majd Egerbe is szeptember folyamán 2—3 „sárga angyal” és tesz jó szolgálatot az egri autósok­nak. lagsagi díj és anyagi előnyok Évenként 100 forint a tagsá­gi díj az autóklubban. Ha a tag a második félévben lép be, csak 50 forint tagdíjat kell fizetnie. A már felsorolt és nem lebecsülendő előnyökön kívül az autóklub összes camping-helyein, főidényben a szálláshelyeket igénybe vevők részére 20 százalékos kedvez­ményt nyújt. . A Nemzetközi Camping Szö­vetség 1966. júliusában befo­gadta a Magyar Autóklubot és már 1966. augusztusától több országban, így Ausztriá­ban, Franciaországban, az NDK-ban és Svájcban is 20 százalékos szállás- és parkiro- zási kedvezményt élveznek a magyar klubtagok. ★ Á két megyei autós csoport vezetősége a fogadóórák alatt —, de mert ez a feladat tár­sadalmi munka, olykor hiva­talos időn túl is! — készséggel áll a tagok rendelkezésére útmutatásaival, felvilágosítás., sál, akár egyéni, akár csopor­tos külföldi utazás előkészíté­séről, vagy bármilyen fontos, az autós program végrehajtá­sához szükséges tudnivalóról van szó. Ennek a szervezetnek a fontosságát a növekvő turis­táéi et és a közlekedési problé­mák, a közlekedési fegyelem* erősítése egyaránt hangsúlyoz­zák. tfarkad fesztiválokon nagyar filmek Szalonikiben szeptember 14— 21 között megrendezendő film­versenyen. A kanadai Vancouverben 8-án megnyíló seregszemlén három filmünket is bemutat*« jak; Hintsch György rendező Iszony című munkáját — mely Németh László regényéből ké< szült —, továbbá a Kedd és a Koncert című kisfilmeket. Szeptember 18—25 között lesz Írországban a corki fesz­tivál, ahol filmgyártásunkat az Álmodozások kora képviseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom