Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
I DOHÁNY Aa 1866. évi dohánytermelést mintegy 84 ezer mázsára becsülték és a termésátlagok ka- tasztrális holdra átszámítva is elérték a 8—9 mázsát. Korabeli könyvek így IhmV a hevesi dohányról: „A dohány állati és növényi alkatrészekből áll, legnagyobb súlyát hazánkban, ezen belül is Heves megyében éri el, mivel az édes és sós alkatrészeket talajunkból a legnagyobb mértékben felszívja* Hol tartunk ma és miért itt tartunk? Ha a puszta számokat nézzük, nem titkolhatjuk a meglepetést. Ma, 1966-ban ugyanis megyénkben csupán nyolcad- nyi területen termelnek dohányt, mint száz esztendővel korábban. Dohánytermelő őseinknek a termésátlagok tekintetében sem lehetne szégyenkeznivalójuk, hiszen a holdankénti hozam seprűn ivei sem több ma, mint egy évszázada. Heves megye évente 22—2S ezer mázsa dohányt termel. Az idén körülbelül 15 ezer mázsa zamatos Virgíniára, és hétezer mázsa száraz szabolcsi dohányra számíthatunk. — Ez nem túl sok — állapítja meg joggal az olvasó, sőt, csodálkozhat az alacsony termésátlagok miatt is. Miért tartunk itt, ahol tartunk? Nem a bizonyítványt akarjuk megmágyarázni, csupán a dolgok jobb megértéséhez sorakoztatunk fel néhány tényt, amely az évszázados összehasonlítást helyes megvilágításba hozza, másrészt a dohány- termelés jelenlegi helyzetét is érthetővé teszi. Leghelyesebb, ha mindjárt azzal kezdjük, hogy a Heves megyei dohány jó híre az évtizedek során semmit sem csorbult és mind a Nyugat, mind a Kelet jelenleg is érdeklődik áruink iránt, bár az exportigényeket megfelelő mennyiségű és minőségű áruval nem tudjuk kielégíteni. A megye dohánytermő területeinek csökkentését elsősorban az okozta, hogy Szabolcs megye — jobb adottságai miatt — nagyobb részt vállalt az ország dohányszükségletének termeléséből. Így jelenleg hazánk harmadik dohánytermelő megyéje lettünk. Amikor a hozamokat összehasonlítjuk a száz év előttivel, mindenekelőtt arra kell gondolnunk, hogy akkor úgynevezett .kapadohányt” termeltek csibukos őseink, ma viszont a finom levelű, igényes, sok emberi munkát felemésztő Virginiát, amely rendkívül kényes növény és fogékony a különböző fertőzésekre. Ezt az állítást a múlt esztendő is bizonyítja, amikor a dohánybetegségek jelentős károkat okoztak a termésben. Tapasztalható olyan törekvés, hogy az elkövetkezendő években Heves megye dohánytermő területeit növe- l'k. Ehhez azonban mindenekelőtt az szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek az eddiginél érdekeltebbek legyenek a dohánytermelésben. A jelenlegi dóhányfelvásárlási árak nem ösztönöznek kellően és több gazdaság úgy 'véli, nem különösebben érdemes a munkaigényes dohánytermeléssel foglalkozni Az állam több intézkedésével segítette már eddig is a termelőket, megtérítette a fertőzés okozta károkat, viszont a termelési kedv lényeges fellendüléséhez magasabb átvételi árak kialakítására lenne szükség. Ezt kívánja tőlünk a régi, patinás hírnév, a növekvő exportigény, a termelőszövetkezetek, de a népgazdaság érdeke is. Szalay István h aratit/dipto mák. Könnyű leírni, de nehezebb végiggondolni: ötven évvel ezelőtt, hatvan évvel ezelőtt képesítőzött X. Y„ fél évszár- zaddal ezelőtt, vagy még annál- is régebben kezdte el azt • munkát, amely mindig a legszebb munkák egyike lesz — a tanítást, a gyerekek nevelését, formálását, az emberré tálást segítő nagyon felelősségteljes tevékenységet. Azt a munkát, amit nem is lehet munkának tekinteni, amit jól csak hivatát- szeretetből lehet végezni. „ És most, a tanév kezdetén ők, életük nagy részét a gyerekekre áldozó, ősz hajú pedagógusok meghatottan, egy kicsit talán megilletődötten is vették át az arany- és gyémántdiplomát, hallgatták a köszöntő szavakat, a fehér inges, piros nyakkendős úttörők köszöntőjét. Néhány ünnepi csendességií és töltésű perc jutott osztályrészükül, hogy emlékezzenek a tűnő évtizedekre, hogy emlékeztessenek másokát a jól végzett munka igaz örömére. így volt ez Gyöngyösön is. Az 1. számú Általános Iskolában Kovács Margit a gyémántdiplomát vette át, az aranydiplomát pedig Balogh József né. A III. számú Általános Iskola két aranydiplomást köszöntött Bokh Jenőné és Kovács József személyében, a IV. számú Általános Iskola pedig Kruzslicz Erzsébet aranydiplomást. A Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet okmányai nemcsak a régmúlt képesítő ma már megszépült emlékeit idézték fel, nemcsak az emberöltőnyi munka örömeit elevenítették fel, hanem —, ha szerényen is, de egyértelműen —• a ma társadalmának, a mai szülőknek és gyermekeknek a szeretetét, a tiszteletét is tudtül adták: egy nemzedék hajtott megilletődötten fejet az ezüst hajú, meleg szívű pedagógusok előtt. Tisztelet és hála azoknak, akik gyermekeinket a tudományok elsajátítására serkentik, akik a legszebb emberi tulajdonságok megerősítésén fáradoznak egy életen át lankadatlan hittel és meggyőződéssel, hirdetve az igaz emberséget és a tudás hatalmát. Ügy illik, hogy szeptember első napjaiban, a tanévkezdés ünnepi perceiben rájuk emlékezzünk, őket köszöntsük. És kívánjuk, mindaz a sok szép és jó, amire életüket tették, minél tökéletesebben valósággá váljék. Ami örömeinkben, a mi eredményeinkben, az 6 fáradozásuk is úgy berme van, mint a gyümölcsben a kezdeti rügy. (gmf) Az „öreg olajos" Fiatal kora ellenére is „öreg olajos” Kovács Károly termelési csoportvezető: idestova 15 éve, hogy eljegyezte magát nem mindennapi szakmájával, az első szivattyúk munkába állása óta a jubiláló egri mezőn dolgozik. Jól emlékszik a kezdetre, az első napra, amikor leszerelése után a borsodi Mezőkeresztesen a fúrótornyok mellé szegődött. Nem sok jóval biztató* máig is feledhetetlen november végi nap volit az: háromezer méter mélységre akartak lehatolni, de alighogy túljutottak a kétezren, megakadt, eltörött a fúró. Nem is tudták már kiszedni többé... igy plántálom a hazafias érzést. Persze beszélek is a gyereknek a múltról, az életkori sajátosságokhoz igazodva magyarázom neki a társadalmi átalakulásokat. Az egyik legfontosabb dolog, a mozgás a .szabad levegőn. Erre ebéd után kerül sor, mokozót zseblámpával világítom meg. Kérem, én mondom, nincs ennél jobb nevelési módszer. Ha elgurul a labda, a gyerek nem szalad ki az országúira, ahol aztán elüti egy autó; mert hol van ilyenkor autó? Különben is, csak egyszer gurulhat el a labda, többé nem találjuk meg a sötétben. Egyszóval, nincs az sokféle veszély, mint nappal. Ilyenkor nem jár a villamos sem. Nincs az a sok ember, meg utcagyerek, akitől rosszat hallana ez a kis emberpalánta. Mert, akik ilyenkor az utcán vannak, azok többnyire már nem tudnak beszélni, az alkoholgőz pedig nem fertőző. Természetesen ilyenkor is foglalkozom a gyerekkel, magyarázok neki. Ha éjjeliőrt látunk valahol, biztatom a fiam, hogyha nagy lesz, még belőle is válhat ilyen derék őr, aki senkitől sem fél. Rendszerint akkor indulunk haza, amikor a kakas először megszólal. Ekkor az asszony veszi át a gyerek nevelését, én meg pihenek egy kicsit, majd megyek borotválkozni, mert vár a hivatal. Kicsit törődöttnek látszom, s a feleségem sincs éppen elhízva a maga 30 kilójával. De hát istenem — első gyerek. Kaparom a szakállam, s hallom, ahogy az asszony foglalkozik a gyerekkel. — Nézd csak, kisfiam! — hallom a feleségem hangját —, már késő hajnal van. Júj, júj... mindjárt itt a reggel. Ilyenkor a rendes gyerek már alszik . No, csúcsúkáljál szépen. — És mesél a gyereknek: Hű, haj, ha feljön a nap, hát az milyen borzasztó... Hetedmagával süt... — Mi az a nap? — kérdezi a fiam félálomban. — Majd megtudod kisfiam, — biztatja egyre az asszony —, ha nagy leszel, akkor egyszer, egy vasárnap délelőtt mentek el apáddal sétálni... Dékiss János Most már derűsebben séli a régi történetet, mosolyog: jobb lett a folytatás. Merre, hogyan kanyargóit a* útja i..? Fúrómunkásból idővel kollektorrá lépett elő. Rétegvizsgálatot végzett a geológusok mellett, bejárta a nádudvari határt, majd hogy visszakerül-- jön a családjához: a kutak, szír vattyúk mellé kérte magát, új-í ra a falujába. Ettől kezdve dől-! gozik a termelésen. ötvenhat nyarán csomagolt újra, amikor a megbeszélés szerint két hétre a demjéni mező „beindításához”- rendelték. Azt mondták néki, hogy csak addig marad, amíg a kezdőket, az Eger környéki munkásokat be nem tanítja. A kél hétből azonban két hónap, ti* esztendő lett: a fiatalember látogató lett régi falujában... Az egri üzemben Böjti Illés telepvezető és Tatot József termelési mester mellett tanulta meg tankállomások kezelését, s a kétéves szakmunkásiskola kitűnő eredményű elvégzése után vált olyanná* hogy a hatalmas olajmezőa ma már úgyszólván mindenhez ért. Az iskola elvégzése óta termelési csoportvezető, övé ma a DA 3-as tankállomás, az egri vasútvonaltól keletre eső terület, egészen Ostorosig, s tíztagú brigádjának —. a nyírábrányi* andornaktályai, demjéni, egri embereknek — gondja, baja. Szeretettel beszél munkatársairól, kis csapatáról, örömmel újságolja, hogy a szocialista címért versenyeznek, napról napra változnak, formálódnak* javulnak. S magáról is elégedetten szól: a munkáját megbecsülik* különféle kitüntetéseket, jó fizetést adnak érte. Szeretik, tisztelik: tagja a szakszervezeti műhelybizottságnak. Egerben lakást kapott, már teljesen berendezte, s feleségével együtt szépen nevelik két gyermeküket, akik közül fiát olajtechnikusnak szánja..: Az idén végre családjával együtt eljutott a Balaton partjára, neki is része volt a kéthetes szakszervezeti jutalomüdülésben. Boldog fiatalember: megtalálta a számításait, megteremtette kényelmes otthonát, letelepedett a városban. Egri lett... De azt mondja, hogy ha netalán kimerülne valamikor az egri mező, az utolsó csepp olajat is kiszippaaitanák a föld alól, s megint menni kellene, tovább ,egv állomással: bizony csak szedné ő is a „sátorfáját”, a többivel tartan*, oda, ahová a munka hívja. Ahová az olaj hívja. Mert a munka nála már esyet jelent az olajmezővel* * Életével... tevóni) Barnét, pipa, cigaretta. Százmilliók szenvedélye. A dohányt mutatják be olvasóinknak, a világhírt! hevesi dohányt, amely na is keresett rikfe. Megyénk a dohány őshazájának számít, így Illő, hogy ml egy kicsivel többet tudjunk róla másoknál. £s most parancsoljanak egy cigarettát. Szívjanak egy mély stukkót, hiszen a nagy szenvedély rőt, • dohányzásról les* •zó. „fl dohányzáson kapott égvén orra levágatik” A dohányt, amint azt bizonyára tudják, spanyol szerzetesek ismertették meg Európával. A keresztségben először a királynőfű nevet kapta, majd szentkeresztfű néven emlegették. Mai nevén 1650 körül vált általánossá és körülbelül ebben aa időben hódította meg a világát. Európában is gyorsan terjedt a dohányzás és minden tilalom ellenére hazánkban is meghonosodott. A dohányzás legősibb formája a bumótolás volt. Ezt éppúgy, mint a dohányzás bármely más formáját, szigorú törvények tiltották. Nézzünk néhányat ezek közük Németország: A dohányzáson kapott bűnöst elevenen be kell falazni Oroszország: A dohányzáson kapott egyén orra levágatik... Hazánkban is szigorú törvények tiltották a dohányzást és tudomásunk van aról, hogy Heves megyében több dohánytermelésen kapott paraszt kertjét az állam elkobozta. Pápai okmányok a dohányzást a főbűnök közé sorolták és egy kalap alatt emlegették a dohányzókat a tolvajokkal és a paráznákkal. A drákói szigorban fordulat akkor következett be, amikor 1760-ban Benedek pápa maga is megkedvelte a dohányzást és megtűrte e kellemes szenvedély terjedését Volt idő, amikor Eger főutcáján csak büntetés terhe mellett lehetett füstölgő cigarettával végigsétálni. Ám hiába minden törvény, megannyi levágott orr, | befalazott egyén, a dohányzás) világhódítását feltartóztatni j nem lehetett ) 1867-ben Heves megye j 696 font burnótot j fogyasztott j 4 Ma már kevesen használnak 1 burnótos szelencét, és legfel-! jebb akkor tüsszentenek az i emberek, ha a nátha előveszi j őket. Nem úgy száznegyven 5 évvel ezelőtt, amikor a bumó- j tolásban megyénk az élen járt.; A levéltárban talált adatok í szerint 1867-ben Heves me- j gye 696 font burnótot tüsszen- < tett el. Tudós férfiak akadtak, | akik e nemes szenvedélyre j még biztatták is az embereket, j Így írtak: „A burnót az agyra vidámí-< tólag hat, az elme működését) serkenti, gyuladásos szemek- < nä használata, szerfölött aján-; latos ...n i Érdekes, hogy a burnótolásj ltom Egerben, hanem Gyöngyö-! eön terjedt el inkább. A me- ( gyében elfogyasztott burnót 47) százalékát a gyöngyösiek tüsz- • szentették el. J Hevesben az 1800-as évek 1 végén már 39 község kapott j dohánytermelésre engedélyt.. Minden valószínűség szerint) először Debrőn ültettek do- j hányt az ottani házikertekben.; Innen terjedt át a szántóföldij dohánytermelés Verpelétre, 1 Kálba, Hevesre, a Tama menti; homokvidékre. 1866-ban a megyében 10 477 [ magyar holdon termeltek do- ( hányt, ebből 2649 holdról már exportra vitték a füstölnivalót. A kápolnai dolhánybeváltó ez évben 49 ezer mázsa dohányt vett át 354 ezer forint értékben (egy mázsa dohány ára 7 forint 25 krajcár volt). 6 UMM& 1966. szeptember 4., vasárnap ámwmmiám kokat. Amint azonban a Kossuth-adó befejezi a híreket, verbunkosokat és csárdáMert a gyereknek ugyebár nevelés kell. Csakhogy — sokan kérdezik ezt! — Mikor? Mikor neveljék a gyerekeket? Ezzel magam is így vagyok. Reggel elmegyek otthonról és este térek haza: munkaidő, túlóra, másodállás, esti iskola, ugye. A feleségem ugyancsak... Szóval, hogyan lehet így nevelni, ha nappal ezernyi mást csinálunk? Megmondom. Éjszaka. Igenis éjszaka! Nálunk ez már így van, s az én ötéves fiamból soha nem lesz huligán.. — Kérlek —, mondom esténként a feleségemnek, ahogy a Tv-híradó 2. kiadásához érünk —, készítheted a gyerek ,reggelijét, mindjárt ébred. Azzal bemegyek a fiam szobája ' ba, felkattintom a kapcsolót. ' kigyullad az óriás csillár mind a tíz százas égője. — No, te hétalvó — rikkantok — a hamsadra süt a villany. 1 A gyerek erre kilép az ágy- • bál, kiszalad a fürdőszobába. . ahol néhány percet időzik, s 1 természetesen mindent maga ] végez. A feleségem azért ilyenkor is figyeli egy kis rejteknyi- ! láson, amit a kamrából fúr ; tunk a fürdőszobába; mert \ugye felügyelet ilyenkor is 1 csak szükséges. [ Én közben szélesre tárom az I ablakokat, hadd áradjon befelé az a jó friss, egészséges éjiszakai levegő. A gyerek ugyan- I is ezután tornászik, majd hi* [ deg vízben megfürdik, és bőségesen eszik. } Mindezek után nagy meny- \nyiségű, s főként kalóriadús [táplálékot fogyaszt. Éjfél után, , pontban 2 órakor van az ebéd, í amikor meleg ételt kap, s >ahggy pitymalUk, s közeledik > a lefekvés ideje, könnyű, s ke- I vés eledelt vesz magához. > Éjfélig együtt játszunk, pay i kos, tréfás, sokmozgásos játésokat tanítok a gyereknek. A modern technikát is fel kell használni a nevelésben, ez csak természetes. Sőt, a Himnuszt mindig vi- gyázzba meredve hallgatjuk: úgy éjjel 3 körül. Lemegyünk a parkba, s elengedem a gyereket, hadd mozogjon. Ha nincs telihold, hosszú zsineget kötök a derekára, s így vigyázok rá. A hintát, meg a ho-
