Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-28 / 229. szám
Munkál kérnek a nők Lőrinciben siker, most Petőfibányán a 9or X hatvani járás egyik legnagyobb problémája, hogy sok nő nem jut munkához. Dolgozni szeretnének, de nincs megfejelő munkaalkalom. A bányákban alig, az erőműben <és a vasútnál kevés lehetőség nyílik arra, hogy nőket alkalmazzanak Mégis hogyan lehetne segíteni? A Mátrovidéki C w *r tromu •vezetői megoldást találtak. Bceéd határában, de az erőműtől csak mintegy két kilométer távolságban olyan üzemi épületeik voltak, amelyeket nélkülözni lehetett. Megegyeztek a Műanyagipari Ktsz-szel, átadták a ki nem használt üzemi «épületeket, gépekkel, szerszámokkal és különféle módon sejtették a berendezkedést és most is ápolják a jó kapcsolatokat. Mintegy' 50 ember talált munkát a ktsz-ben főleg «ae erőmű dolgozóinak felesége^ leányai. Petőfi bányán irrem tudnának a lőrincihez hasonló megoldást találni? Épületek \%nnak,és főleg milyen jó hely lenne az iskolával szemben. Igaz most ott találjuk a Hatvani Konzervgyár paprika- csúmózóját. A semminél jobb, de ez nagyon is idénymunka, a petőfibányai asszonyok és lányok állandó foglalkozást szeretnének. A tröszt és a járás vezetői tárgyaltak már két budapesti ktsz-szel, hogy főleg nőket foglalkoztató részleget költöztessenek Petőfibá- nyára. De úgy látszik köny- nyebb volt a belvárosi temlo- mot síneken arrébb tolni, mint a vidéki ipartelepítést megoldani. Pest, az Pest, mondták a ktsz vezetői és maradtak. Most a Bányászati Építő Vállalattal folytatnak tárgyalásokat. hogy vertikális üzemét Petőfibányára költözteti. Az épületek egy részé rendelkezésre áll, a szükséges beruházási (költségeket is előteremtik, csak költözzék le Pestről az asztalos, festő, mázoló, lakatos és hegesztő részleg Két esztendeje költözött a Mátravidéki Hőerőmű mögé s azóta már gyökeret vert, számottevő munkahellyé erősödött a Budapesti Gumiipari Ktsz üzeme is. Az utóbbi hónapokban különösen sokat fejlődött. Gépeket, a környéken eddig ismeretlen berendezéseket szereltek be a helyiségekbe, új csarnokot építettek 470 négyzetméteren s októberben átadják rendeltetésének a mintegy 6000 ezer forintos községgel létesített szövetkenő műhelyt is. Három műszakban már közel százan dolgoznak a telepen — többségükben kömyékbeh nők — g nem kisebb tarvet vettek sorra, miint a gumicsizma-gyártás elkezdését. Az elképzelések szerint még az idén hozzáfognak az u. n. gazdacsizmák készítéséhez s ha belejöttek, jövőre már exportra is dolgoznak: Welling- tón-csizmákkal üzennek Belgiumba, Franciaországba. Űjabb, további építkezésről, létszámbővítésről beszélnek. Már most alapanyag-ellátói a ktsz valamennyi telepének, s maholnap azt is elmondhatják hogy Dunaföldváron kívül hazánkban csak ők készítenek gumicsizmát. S aztán? Aztán pedig azt, hogy a pesti ktsz legjelentősebb, legnagyobb üzemének a dolgozói... Lőrinciben sikerült. Új munkaalkalom teremtésével sok családon segítettek. Most Pe- tőöbányá-n a sor. Közös épületbe vont bölcsőde-óvoda 4-Z ipari üzemek telepítésénél jól bevált tömbösítési elvhez hasonlóan az a cél, hogy egy épületbe kerüljön a kölcsőde és az óvoda az új lakótelepeken is. Ez a telepítési mód ugyanis lehetővé teszi, hogy ne csak az épület, hanem a gazdasági részleg is közel legyen. Lényeges megtakarítást jelent az is, hogy elegendő kisebb telek és kevesebb az építési és közművesítési munka, mintha külön óvoda és bölcsőde épülne. Az Építésügyi Minisztérium nemrégiben pályázatot rendezett tömbösített bölcsőde-óvoda tervezésére. A győztes pályamunkák felhasználásával a Típustervező Intézet és a Lakó- épülettervező Válallat mérnökei megkezdték a közös épület tipizálási munkálatait. Hétféle programtervi vázlatot dolgoztak ki. A legmegfelelőbb tervet a minisztérium szakértői -bizottsága választja ki. T^anít/u el&tt- tanítás ntán Megszokott kép fogadja a város munkába siető dolgozóit Hatvanban mindennap, a reggeli csúcsforgalom idején. Tanítás előtt és délben, tanítás után, közlekedési úttörők vigyáznak társaik épségére, a baleset- mentes közlekedésre, a nagyobb forgalmú átkelőhelyeken. A közlekedési úttörők nemcsak a pajtásaik átkelését irányítják, hanem udvariasan figyelmeztetik a magukról megfeledkező felnőtteket is. Több segítséget érdemelnek, hogy minél kevesebb legyen a baleset. (Répási István felvétele) Féfholtan szüleien felvond Halvaszületést ismer a köztudat, de félholt»! születést még nem. Mindez egészen addig tartott, amíg Egerben meg nem építették és át nem adták az első kilenceme- Ietes lakóházat a Hadnagy utcán. Nos, itt sült ki, hogy félholtan születés történt. A lift félholtan született. Furcsa, ugye? De így van. Az emberiség egy ideig meg volt győződve róla, hogy a lift először elsőrendűen működik, s csak közben bolondul, vagy hal meg. Ilyenkor azt szokták kiírni, hogy a lift nem működik. Olyat viszont a világ még nemigen látott, hogy a természetet legyőző ember félholt lifteket gyártson. A kilencemeletes lakóépületben a lakók lifttel mehetnek fel, s odafent a lift megdöglik, tetszhalott lesz, s lefelé semmi protekcióval nem hajlandó szállítani az embert. Mert olyan rendelet született, hogy a liftet csak felfelé lehet használni, lefelé csak a legszükségesebb esetben, ami nagy betegséget jelent. Máskor nem. Megkérdeztük, hogy ea miért van, hogy egy talpraesett találmány jelenléte ellenére is gyalog kell az itt élőknek alászállniuk, s azt a meglepő választ kaptuk, hogy a Budapesti Liftszerelő Vállalat által készített személy- felvonó átadásakor a szakértő közölte: lefelé jövet fennáll az a veszély, hogy a lift beszorul! S ha a házmester nem tartózkodik otthon, kínos órákat tölthet a siető lakó a liftben két emelet között. A hiba a szerelésben van, s állítólag ki sem lehet javítani. (Az első liftet átadása óta már kétszer is vizsgálgatták a pesti szerelők). Azóta elkészült az újabb kilencemeletes épület is, ahol szintén hasonló kilátásaik vannak az egyébként boldog új lakóknak. A felvonó tehát félholtan született, vadonatúj állapotban agonizál. Esetleg ki lehetne írni, hogy „A lift csak félig működik! Járjon gyalog, lefelé, lazítsa izmait! Az alpesi túrák ruganyossá teszik testéi!” K. G. Hetven nagykövet tXívatalosan senkisem adott 11 megbízatást nekik, mégis olyan tevékenységet fejtenek majd ki Olaszországban, még közelebbről: annak Friuli tartományában, amely elmélyíti majd kapcsolatainkat, megerősíti a két nép barátságát. Talán kissé merész dolog ezt állítani arról a hetven olasz vendégről, akik néhány napot töltöttek Gyöngyösön, bemutatták szőkébb hazájuk ének-, zene- és táncművészetét, akik azért is látogattak el hozzánk, hogy ismerkedjenek életünkkel, munkánkkal, terveinkkel és gondjainkkal is. öt nap ehhez nem sok, de még mindig sokkal több, mintha csak áttételesen, mások véleményére hagyatkoznának. A személyes élmény, a közvetlen tapasztalat ereje mindennél többet ér. És ez a plusz sóikat enyhített azon a nehézségen, amit a köIELENA RZSEVSZKAJA: HITLER VÉGNAPJAI MÍTOSZ NÉLKÜL Fordította: KIS TAM ÁS m. Berlin egét még lángok festik vörösre. A birodalmi kan" cellaria épülete füstölög. A pincében nem működik a szellőztető berendezés, a levegő fülledt és nedves, sötét van. Ezekben a napokban a pincében — a birodalmi kancellária óvóhelyén — a Papírok és dokumentumok tömegét, kellett átnéznem. Jelentések a berlini utcai harcokról Berlin náci pártve- zetöségének összefoglalói a helyzet reménytelenségéről, a lőszerhiányról, a katonai fegyelem bomlásáról. Borman levelezése. Hitler személyes iratai kerülnek a kezembe. Elsősorban azt kutatom, ezekben az iratokban, ami valami fényt vethet az utolsó napok itt lezajlott eseményeire, valamilyen támpontot nyújt a következtetésekhez, segít feladatunk helyes megoldásában. Itt egy távirat, amelyet Borman küldött adjutánsának, Hummelnek Obersalzbergbe, (A Zrinyi Katonai Kiadónál ez év őszén megjelenő könyv rövidített szövege.) Nwüsäg 1966. szeptember 28., szerda rajta a vörös színű pecséttel: „Geheim!” — „Bizalmas!” április 20-ról keltezve. A benne foglalt rendelkezésekből megállapítható. hogy előkészületek történték Hitler főhadiszállásának áthelyezésére Berchtes- gadenbe. Ügy látszik, arra készültek hogy kitörjenek Berlinből.'* Azután egy dosszié kerül a kezembe — a szövetségesek rádióadásaiból szerzett értesü. lések. április utolsó napjaiból" a Reuter hírügynökség jelentései a szövetséges főhadiszállásról, a moszkvai rádió adásai a fronton folyó harci tevékenységről, táviratok Londonból, Rómából, San Francisco- ból, Washingtonból. Zürichből a világ eseményeiről Hitler főhadiszállása ezekből a forrásokból igyekezett tájékozódni arról, mi történik április utolsó napjaiban magában Berlinben és a többi frontszakaszokon. Ebben az időszakban már végleg megszakadt mindenféle kapcsolatuk a hadsereg egységeivel. A dossziéban található valamennyi iratot hatalmas betűkkel gépeltek. Sohasem találkoztam eddig ilyen különös gépírással. Meghökkentő volt. Mintha nagyítóüvegen keresztül néztem volna a szöveget. Mire kellett ez? Később megtudtam, hogy Gertrud Junge, Hitler titkárnője minden iratot egy különleges gépen átgépelt, Hitler ugyanis presztízs- okokból nem akart szemüveget használni íme, egy külföldi rádióból lehallgatott adás Mussolininak és szeretőjének, Clara Petacci- nak Milánóban történt • kivégzéséről. Hitler ceruzájával aláhúzta a „Mussolini” és a „fejjel lefelé felakasztották*’ szavakat. .. Vajon milyen gondolatokat ébresztett benne ez a hír? És milyen elhatározásra késztette? De ezeknek az iratoknak az értéke túlmutatott a közvetlenül előttünk álló feladat határain. Belevilágítottak az éppen véget ért háború történetébe. Kulcsot adtak a fasizmus vezetőinek és ideológusainak szociálpszichológiai arcképéhez Az egyik legfontosabb leletünk Göbbels naplója volt. Tíz vastag füzet sűrűn teleírva egyenesen álló, keskeny, az olvashatatlanságig egymás mellé zsúfolt betűkkel. A napló első füzetei 1932-ről szóltak. még a fasizmus hatalomra jutása előtti időről, az utolsó 1941 közepén ért véget. Nagyon bosszantott, hogy nincs módomban nekiülni ennek a meglehetősen nehezen olvasható naplónak. Ez napokig tartó szívós munkát igényelt volna, nekünk pedig minden perc értékes volt — meg kellett oldanunk feiada- tunásafc megállapítani, hogy mi történt Hitlerrel és megte-fálm őt. Felkutattuk az összes dokumentumokat, sietősen átnéztem őket, jegyzeteket készítettem róluk és aztán valamennyit a frontparamcsnokságra továbbítottuk. a. Göbbels és gyermekei Május 2-án este történt. A berlini helyőrség már néhány órája beszüntette az ellenállást. Még tart a fegyverek átadása, ez délután 3-kor kezdődött. A városháza előtti tér megtelik a géppisztolyok, puskák és gépfegyverek halmaival. Az utcákon összetört német ágyúk, csövükkel a földbe fúródva. Szemerkél az eső. ,A Brandenburgi kapun vörös zászló leng, alatta pedig a megvert német csapatok menetelnek. Sok katonának a fején — immár céltalanul — ott van még a sisak. Mennek elkínzot- tan, megcsaltan, megfeketedett arccal, ki letörve és elcsüggedve, ki látható me°könnyebbült- séggel, de a legtöbben leverten és közömbösen. A tüzek még nem aludtak el. Berlin ég. öreg fogatos-ka- tana hatja a lovát és a füstölgő konyha zötyögve gurul át a torlaszokon. Egy kövezetbe fúródott német tankon katonák pihennek, ülnek a tornyokon, az ágyúcsöveken, énekelnek, dohányoznak. Cigarettaszünet. Göbbels holttestét kihozzák a berlini utcára. Fekete, elszenesedett arc. A szél belekap a félig elégett sárga nyakkendőbe. Rajta a náci formaruha cafatokban, rozsdaszínűre égve. Berlin pincékből előjött népe nézi ezt az embert, aki az egyik főbűnös nyomorúságában. Felvételeket készítenek róla a soron következő filmhíradó és a történelmi film- archívum részére, ő gyújtotta meg aa első bönyvmáglyáfcat ás ezeknek a máglyáknak a lángja rettenetes tűzbe borította Németországot. Berlin védelmi biztosaként aljasul halálra kárhoztatta honfitársait, hamisított és hazudott utolsó leheletéig: „Wenck hadserege közeledik Berlin felmentésére!” Felakasztatta a ka tonákat és a tiszteket, ha visszavonultak. Göbbels úgy rendelkezett, hogy halála után égessék el a holttestet. Amikor rohamcsapataink behatoltak a birodalmi kancelláriára, a tűz csak belekapott a ruhájába és elszenesí- tette az arcát. Magda Göbbels mellett ott feküdt a ruhájából kiesett 1-es számú arany párt- jelvény és az elégett cigaretta- tárca Hitler fakszimile aláírásával. Halála előtt Göbbels megölte a saját gyermekeit. A gyilkos kör bezárult. A jegyzőkönyv így hangzik: „1945. május másodikén, Berlin városának központjában, a birodalmi kancellária épületének óvóhelyén, a bejárattól néhány méternyire, Klimenko alezredes, Bisztrov és Hazin őrnagy, a német Lange Wilhelm — a birodalmi kancellária szakácsa — és Schneider Kari — a birodalmi kancellária garázsának technikusa — berlini lakosok jelenlétében 17.00 órakor megtalálták egy férfi és egy nő elégett holttestét, mégpedig egy alacsony termetű férfi tetemét, akinek jobb lábfeje görbe (dongalábű), egy elégett fém protézissel, az NSDAP egyenruhájának megégett maradványaival és egy elégett arany jelvénnyel együtt”. Klimenko alezredes akkor még fiatal, harmincegy éves ember volt és hivatásos katona. Hazin őrnagyot nem ismertem. Bisztrov őrnagy biológus, a tudományok kandidátusa, Szibériában élt és a háború folyamán került a hadseregbe. (folytatjuk.) rünkben tóitott rövid idő okol zott. Még mindig élhet bennünk kétség: vajon mindezeket egybevetve is, nem a lelkes túlzás adja-e toliunkra a kifejezést, amely szerint olasz vendégeinket nagyköveti rangra emeltük. Mi a biztosíték arra, hogy őkl valóban a mi szószólóink lesznek hazájukba visszatérve, értve és megértve bennünket beszélnek majd rólunk, az igazat; a valóságot tolmácsolják majd életünkről, körülményeinkről? Nincs más bizonyítékunk, mint az az ígéret, amit ők hangoztattak hétfőn délelőtt a hivatalos búcsúzáskor, a város párt- és tanácsi vezetőinek jelenlétében. Ez is lehet azonban csak üres formalitás, udvarias gesztus, hiszen ilyen alkalommal „illik” szépeket mondani. A búcsúzás lélektana is így követeli meg. A zonban az üres frázisok ** mindig hidegen konganak. A szavak mögött nem érződik az átélés melege, a meggyőződés hevülete. A rutin-fordulatok tetten érhetők így. Ennél a búcsúzásmál azonban a szavak hitelét az érzések melegsége bizonyította. Nincs több bizonyítékunk, de ennyi tökéletesein elég. Ök hetvenen a mi barátainkként távoztak tőlünk, egy olyan országba tértek vissza, amellyel régi, történelmi kapcsolataink vannak, ahonnan évszázadokkal ezelőtt uralkodót is hoztunk magunknak, ahonnan Garibaldi származott, és amelynek kultúrájával való kapcsolatainkat már az igazságos Mátyás megkezdte kiépíteni. Mélyek ezek a gyökereik, haladó hagyományok talajába kötődnek: innen a ma is eleven érdeklődés egymás iránt. Innen a szimpátia, azon tül, hogy mi ma már annak a társadalomnak az építésén fáradozunk, amelyet az olasz nép legjobb fiai is sajátjuknak akartak tudni: mi is példakép vagyunk ma előttük. Az olaszok érdeklődése minden iránt, ami a ma valósága nálunk, ezzel is magyarázható és magyarázandó. ök ki is mondták ezt, félre- erthetetlenül. És azonnal hozzátették, olyan tapasztalatokkal mennek haza, ami megerősíti őket elhatározásaik helyességében, ami büszkeséget adhat nekünk. E z az ötnapos látogatás, ez a szokatlan tapasztalatcsere azt is kimondatja vériünk, hogy a közvetlen kapcsolat kiépítése a leghatékonyabb eszköz hírünk terjesztésében, így nyerünk meg barátokat magunknak, így erősítjük meg; azok jó szándékát, akik eddig) csak hallottak rólunk. fg. mofrtáty
