Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-20 / 222. szám
fi vezetés színvonalának emeléséről, a kommunista felelősségről nyilatkozik a gyárigazgató „Részmunkaidősök” jogai A kereskedelemben mind nagyobb számmal foglalkoztatnak 4—6 órás időtartammal úgynevezett „részmunkaidős” dolgozókat. A Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi osztályának szabályai szerint a rész- munkaidővel foglalkoztatott személyt megfelelő arányos bér illeti meg és a besorolásnál figyelembe kell venni szakképesítését, gyakorlati idejét. A részmunkaidős dolgozónak jutalék is jár és szabadság idejét a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval azonos módon kell megállapítani. Az üzemi étkeztetésben is részt vehetnek: a 4 órás munkaidővel foglalkoztatottak napi két forintot, a 6 órás munkaidővel dolgozók napi egy forintot térítenek az ebédért. Munkaruha tekintetében a 4 órás munkaidőben foglalkoztatottak részére a „kihordási idő” 100 százalékkal, a 6 órás munkaidőben foglalkoztatottaknál 50 százalékkal több. alkatrészeit tisztára mossák éa típusonként raktározzák el további felhasználás, értékesítés végett. A tapasztalat az, hogy egy-egy gép alkatrészeinek 50 százaléka felhasználható, értékesíthető, és ez nagymértékben járul hozzá az egyes típusoknál mutatkozó alkatrészhiány enyhítéséhez. Az üzem vezetője elmondja, hogy a régebbi eljárás szerint a MÉH-nek átadott traktorok teljesen az olvasztóba kerültek, míg most igen sok értékes alkatrészt mentenek meg. Megyénk határain túl is eljutott már a bontóüzem hírneve, és Szolnok. Borsod, valamint Pest megyéből is gyakran keresik fel a bontórészleget az alkat- részgondokkal küzdő gépjavító állomások, vállalatok, termelő- szövetkezetek. Az üzemben kilónként három forintért vásárolják az úgynevezett kilóra mért traktorokat, és kilónként 5—10 forintért értékesítik az alkatrészeket. Sok esetben előfordul, hogy az egyébként új árban levő 1000—1500 forintos alkatrészeket 100—120 forintért megvásárolhatják itt a gépjavítók és a termelőszövetkezetek. Nem fér tehát kétség a bontóüzem létrehozásának népgazdasági szinten mutatkozó hasznosságához, amely az idén már több mint 100 traktor bontását és alkatrészeinek értékesítését végezte el. Cs. I. és marhahizlalásnál, később a traktorüzemnél, az igatartásnál, a tehergépkocsi használatánál állították egymással szembe a költségeket és a hozamot. Az idén a kertészetben is alkalmazzák ezt a módszert. — A búzánál még aprólékosabban foglalkozunk az önköltségszámítással. Meg akarjuk nézni, hogy ha trágyázunk, van-e több termés? Megtérül-e a ráfordítás? Vizsgál juk a költségek hatását az elért termék- mennyiségre számítva. Többet és jobban akarunk látni, az elért eredménynek vagy kiesésnek tudni akarjuk az okát. Ennek különösen nagy jelentősége van a tervkészítésnél. Az agronómia részére „menet közben” szolgáltat adatokat a könyvelőség. a vezetőséget és a tagságot minden évben tájékoztatják a felismert költségpazarlásról, rosszul értelmezett takarékosságról. Az önköltségszámítás abban segít, hogy kisebb költséggel nagyobb eredmények szülessenek, min- \ den évben több legyen a haszon. Pilisy Elemér Gazdasági rendszerünk reformja nem valósulhat meg egy csapásra, a rendelet kibocsátásának napjától. Az új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságot biztosít a gazdasági vezetőknek, de egyben nagyobb felelősséget is ró rájuk. Ez a kérdés különösen bonyolultnak látszik az ipari nagyvállalat és a gyáregység kapcsolatára vonatkozóan. A jelenlegi helyzetről, a napi munkáról és a „holnap” feladatairól beszélgettünk Skultéti Jánossal, az Egyesült Izzó Félvezető és Gépgyára gyöngyösi igazgatójával. Hogyan látja a gyáregység Igazgatója az önállóság és a felelősség kérdését jelenleg és az új gazdasági mechanizmus időszakában? Jelenleg a gyáregységek az ipari nagyvállalat nevében nem vállalhatnak kötelezettségeket, illetve nem gyakorolhatják az ipari nagyvállalat jogait. Ez azt jelenti, hogy az ipari nagyvállalat a' lényeges vállalati vezetési funkciókat célszerűen nem osztja és nem is oszthatja meg. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában a termelés, az alkalmazott technológia, a műszaki fejlesztés, a beruházás, az áru- és pénzforgalom, a gyárfejlesztés, de az anyagbeszerzés is koncentrált elhatározáshoz és döntéshez kötött, meg kell felelnie a vállalati koncepcióknak. A gyáregység ezeket a funkciókat önállóan, elszakítottan nem gyakorolhatja, mert tevékenysége mozaikszerűen kell, hogy illeszkedjék az egészbe. De a Központi Bizottság határozatának új szelleme a gyáregységek életére is kétségkívül hatást fog gyakorolni, hiszen már ma is érezhetőek ezek a hatások. A gyáregységi hatáskör bővülését, a nagyobb önállóságot nem vállalati, hanem gyáregységi kategóriákban kell értelmezni. Például teljes egészében érvényre lehet juttatni a gyáregység igazgatójának egyszemélyi felelősségét és a gyáregység dolgozóinak kollektív részvételét a gyáregység ügyeinek intézésében, a meghatározott tervek alapján. De a vállalati nyereség alakulása szempontjából is lényeges szerepe van a gyáregységnek, hiszen a termelés a gyáregységekben valósul meg. A vállalati nyereség növelését a gyáregységek az önköltség csökkentésével érhetik el. Elképzelhető „a gyáregységi nyereség” kategóriájának bevezetése is, habár a gyáregységi nyereség alakulásában már nemcsak a gyáregység saját tevékenysége nyer kifejezést, hanem vállalati funkciók is. Például az árképzés, értékesítés stb. Ügy gondolom, tág tere lehet annak, hogy a nyereségtől függően a vállalat gyáregységei között bizonyos egészséges fejlesztési, szociális-kulturális és személyi jövedelem differenciálódás legyen. Hang- súlyozottabb feladata lesz a gyáregységeknek továbbra is a gyártásfejlesztés és az eszközökkel való gazdálkodás eredményesebb megvalósításában. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság ipari nagyvállalat 17 gyáregységében 20 000 ember dolgozik. Az Izzó gyártmányainak skálája igen széles. A gyöngyösi gyár félvezető eszközöket és vácuumtechnikai gyárberendezéseket gyárt, de készülnek más félvezetők és gépek az Izzó más gyáraiban is. Igen jelentős szakosítás és termeléskoncentráció valósult már eddig is meg az Izzó gyáregységeiben és ennek kapcsán _ igen sok a gyáregységek egymásnak szolgáltatott termelése. Az Izzó gyártmányainak jelentős hányada exportra kerül és az exportot maga az Izzó központja bonyolítja. Az ilyen hatalmas és sok tevékenységű vállalat termelését, fejlesztését csak igen szervezett, központosított koordinációval lehetséges megvalósítani a maximális eredményesség elérése céljából. A gazdasági mechanizmus reformja tárgyában folytattunk már megbeszéléseket az Izzóra Vonatkozóan, és megállapítást nyert, hogy a gyáregységek naÜj üzemrésszel bővült a Füzesabonyi Gépjavító Állomás január közepén, amikor annak káli részlegénél létrehozták a használt mezőgazdasági erő- és munkagépek bontóüzemét Az üzem munkába állása óta az egész megye területéről ide hozzák a termelőszövetkezetek és gépállomások a bontásra A ssahmáh leszoknak a Az egri ipari tai Minden eddiginél nagyobb létszámmal, népesebb I. évfolyammal kezdtek tanulásba az idei ősszel a MŰM 212. számú egri intézetének hallgatói. A tavalyi 516-tal szemben most nem kevesebb, mint 782-en járnak az első osztályokba, s ezzel már 1632 tanulója van az iskolának. A megnővekedett létszám természetesen tovább emelte a tantermek zsúfoltságát: így most egy-egy helyiségre (közülük tíz bérelt) átlagosan több mint 80 (!!!) diák jut. A mostani tanévre egyébként — a régebbiek mellett — több új szakma is vonzotta a fiatalokat. A lányok részére először indult nagyobbmérvű, szervezettebb villamosgépte- kercseLő-képzés, a fiúk számára pedig a faszobrászat tanulása jelent újdonságot. Szembetűnően nőtt az érettítélt elhasználódott gépeiket, és közel 9 hónapos működés után már kimutatható az új üzemrész munkájának hasznossága. Természetesen nemcsak bontásról van itt szó, hanem a szétszedett gép>ek alkatrészeinek újraértékesítéséről is. A szétszedett gépek használható ban lassan „divat”-ról nulók új tanéve ségizettek száma: a tavalyinak több mint kétszeresére duzzadt Érdekes, hogy a lányok körében is megnövekedett az érdeklődés a vasipar iránt, közülük sokan jelentkeztek köszörűsnek, marósnak, esztergályosnak, szerszámkészítőnek és műszerészn ek. A „divatos” szakmákról egyre inkább kezdenek leszokni az ifjú mesterjelöltek. Egyrészt mivel ezekre évről évre minimális az igény, másrészt pedis a fiatalok reálisabban szemlélik a jövőt, jobban figyelembe veszik a különféle munkahelyek perspektíváit. Ezért sok ipari tanuló inkább a fejlődő Finomszerelvénygyárat és a Hajtóműgyárat tekintette, s s könnyebb elhelyezkedést, Biztosabb megélhetést ígérő forgácsoló vagy éppen a lakatos szakmát választotta. Hasznos munkát végez a mezőgazdasági gépek káli bontóüzeme Versenysxerxődéa a határon túlra Ennek a versenyszerződésnek szintén két félre vonatkoznak a pontjai, megállapodásai, de annyiban különbözik más azonos jellegű szerződésektől, hogy a szerződő felek egyike az ország határain túl tevékenykedik, méghozzá az NDK-ban. Igaz, körülményei majdnem azonosak, tevékenysége pedig megegyezik: ércbányászattal foglalkozik. szerződő felek egyike a gyöngyösorőszi Mátrai Bánya és Előkészítő Mű, a másik tagja pedig a Lengenfeldben székelő VEB Vogtlandgruben. Nem államközi megállapodás szabta meg csatlakozásukat ahhoz a munkaversenyhez, amelynek segítségével igyekeznek termelésben, gazdaságosságban, eredményeikben a másik fölé emelkedni. Még úgy is, hogy átveszik egymástól a kipróbált, hasznos módszereket, eljárásokat. Ennek a szerződésnek a testvén barátság az egyetlen mozgatója. Barátság, mert a versenyben nem ellenfelekként, csak vetélkedőkként találkoznak. Azonos cél serkenti azonos erőfeszítésre mindkettőjüket. Hogyan mérik a verseny állását, most már ez lehet a kérdés. Ügy. hogy a szerződés pontjainak megfelelően elkészítik a teljesített százalékok kimutatását, azt megküldik egymásnak, és ebből az összevetésből könnyű már a jobbik üzemet kijelölni. Legutóbb, a féléves értékeléskor a gyöngyösoro- sziak előzték meg NDK-beli partnerjukat. Dicsőség ez, amely kötelez is, a további eredményekre ösztönöz. Nemrég abban is megállapodtak, a lengenfeldi vállalat javaslatára, hogy a féléves értékelést tartalmazó jegyzőkönyveket minden év január, illetve július végéig lezárják, mert így az esedékes termelési tanácskozáson már a párosverseny dolgairól is érdemben tudnak tárgyalni. Az elmondottakból kitűnik, hogy a szerződés nem valami formalitás, nem csupán gesztus, hanem jelentős eszköz, aminek segítségével az üzemek társadalmi hasznossága fokozódik, ugyanakkor a barátság, az egymásra utaltság érzése is elmé(gmf) felállítandó televíziós képesőgyár egyes berendezéseinek szállítása. A képesőgyári berendezések határidőre és jó minőségben való. teljesítése megfeszített munkát, fegyelmezett helytállást követel munkásainktól és mérnökeinktől egyaránt. De a várható jó teljesítés, a jó munka felett érzett örömön felül a további expwrtfeladatok fogadására is ösztönöz bennünket Szakmai kulturáltságunk ennek a feladatnak a megvalósításával kétségkívül növekszik és képessé tesz bennünket még bonyolultabb feladatok megoldására. — A szakmai hozzáértésen és a rátermettségen felül mi szükséges ahhoz, hogy a gazdasági vezető az új gazdasági mechanizmus időszakában is helytállhasson. Hogyan értelmezi a vezető kommunista felelősségét? A feladatok fogadása, jó minőségben és időben való megoldása elsősorban a vezetők megfelelő szakmai hozzáértésén és mozgósító készségén alapszik. A helyesen lebontott tevékenységi láncolat a vezetők felelősségérzetét ébreszti fel. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy saját beosztásában mindenki érezze feladatának súlyát és vállalja a felelősséget. A vezetők felelőssége azonban nemcsak egyszerűen szakmai felelősség, hanem azon túl politikai felelősség is. A vezetőknek saját és munkatársai munkájának megszervezésén felül éreznie kell a felelősséget azért, hogy tevékenysége a szocializmust építő társadalmunk érdekében történik. A vezető felelős azért is, hogy a rábízott kollektíva tudása legjavát adja és a napi munka mellett felkészüljenek a következő, még nagyobb feladatok ellátására. A vezetőknek látniuk kell intézkedések megtételekor, hogy a munka és a termelés nem öncélú tevékenység, hanem az ép>- pen az emberért van. A vezetők felelőssége lényegében tehát kommunista felelősség, még abban az esetben is, ha egy adott vezető éppenséggel nem párttag. Befejezésül Skultéti János igazgató elmondotta, hogy a gyöngyösi gyár jelenleg igen sok nehézséggel küszködik, hogy eleget tudjon tenni éves feladatainak. De bízik a kollektíva erejében, a vezetők kommunista felelősségérzetében, ezért reméli, hogy lemaradásaikat az év végéig behozzák és idejében felkészülnek az újabb feladatokra. (F. L.) gyobb hatásköre a saját eredményeik kimutatásával kell, hogy kezdődjék, és erre az intézkedések már meg is történtek. Véleményem szerint nem teljesen körvonalazott még ez a probléma. De minél előbb meg kell teremteni a nagyobb önállóság és a nagyobb felelősség ésszerű egységét, a nagy- vállalat és a gyáregység kap>- csolatában. — Mi a véleménye a vezetés színvonaláról, hogyan gondoskodik a gyáregység a műszakiak folyamatos képzéséről? Az új mechanizmus fokozott követelményeket támaszt a vezetés minden szintje iránt. Egyre kevésbé lehetséges a rutinmódszerekre épített vezetés, az új követelmények igénylik a közgazdasági módszerek alkalmazását, vagyis a vezetés minden szintjén emelni kell a színvonalat A gyöngyösi gyár néhány évvel ezelőtt mintegy 7—800 féle alkatrészt gyártott összesen és azt is évenként ismételve. Ma már évenként több új gyártmány kibocsátásával, mintegy 20 000-re tehető a gyártott alkatrészek száma. Ez önmagában is kifejezi, hogy a termelés feltételeinek megteremtése lényegesen bonyolultabbá vált és hogy gyökeresen megváltozott dolgozóinak műszaki kulturáltsága is. Az elmúlt két-három évben igen sok új munkatársat, főként vezetőket telepítettünk le Gyöngyösre. Ezeknek a vezetőknek kiválasztásánál az elegendő szakmai, tárgyi tudást, szervezőkészséget, irányítóké- p>ességet, az új iránti fogékonyságot. a dolgozókkal való bánni tudást állítottuk mércének a rendszerünkhöz való hűség mellett. Elért eredményeink — ha elbizakodottá nem is tehetnek bennünket — tanúsítják, hogy vezetőink általában megállják a helyüket. Igen fontosnak tartjuk, hogy vezetőink lép>ést tartsanak a követelményekkel és ezért szakmailag tovább képezzék magukat. Több mérnökünk szerzett az elmúlt években szakmérnöki vagy gazdasági mérnöki oklevelet. Bár jelenleg 48 egyetemet végzett dolgozónk van, 9 fő folytat egyetemi tanulmányokat; Technikusaink közül többen felsőfokú technikumi hallgatók. Művezetőink, akik zömmel szakmunkásokból lett művezetők, időközben végezték el a technikumot. Igen sok szakmunkásunk is képezi magát. Szakmai továbbképzésen ebben az évben több mint 160 fő vesz részt. Gyáregységünkben jelenleg igen nagy feladatot jelent a Szovjetunióban, Novgorodban A növénytermesztők és az állattenyésztők között sokáig kibékíthetetlen ellentét volt a kerecsenéi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Az állattenyésztők azt mondták, hogy rádolgoznak a növénytermesztőkre, ezek viszont a maguk ágát tartották jövedelmezőnek. Csak 1962-ben, amikor bevezették az önköltségszámítást, akkor dőlt el a hosszas vita. Major László főkönyvelő így bizonyítja, hogy mennyire fontos a költségek és a hozamok szembeállítása. — Nem lehet önköltségszámítás nélkül gazdálkodni, teljes bizonytalanságban lenni, amikor ilyen nagy egységet kell irányítani, tájékoztatni, hogy mit miért termelünk. Pénzügyi barométer Mint minden mezőgazdasági üzemben, úgy a kerecsenéi szövetkezetben is nagyon sokféle növényt termelnek, állatot tenyésztenek. Korábban előfordult, hogy olyat is, amire minden esetben ráfizettek. — Egy p>éldát mondok, a hagymamagot. Más vidékeken rendkívül jövedelmező, de itl nem lehet gazdaságosan termelni. A számok alapján meg is szüntettük a termesztését. Lehetne úgy mondani, hogy az onköltségszámítás a legjobb barométer, időben megmutatja változtatni, később új istállót építettünk, bevezettük a vizet. Olcsóbb lett az anyagi és élőmunka-ráfordítás és a tej önköltsége literenként már csak 3,95 forint. Lehetne alacsonyabb is, de az állomány gü- mőkórmentesítése hozamcsökkenéssel jár. — Olcsón termeljük a takarmányt és ez kihatással van a sertés- és marhahizlalásra is. Sertéshúst kilónként 14,11 forintért állítunk elő és 17—19 forintért értékesítjük. Az új sertéshizlaldában kevés munkaerővel oldjuk meg a gondozást és az állatokat már a választástól hízóba fogjuk. Fölözött tejet. írót, savót használunk takarmányozásra és így csökkentjük a szemes terménj felhasználását. Héthónapos korra a hízóba állított süldők elérik nálunk a 110 kilós átlagsúlyt. Tájékoztatják a tagságot Négy éve kezdték az önkölt ségszámítást Kerecsenden. Először csak néhány növényféle ségnél, majd a tejnél, sertés Kisebb ráfordítás — Nagyobb haszon Önkoltscg§zámítás Kerecsenden hatására ismét foglalkoztak vele, mázsánként 65 forintos hasznot értek el. Az idén 36 holdon termelnék burgonyát. — Megnéztük azt is, hogy mi az olcsóbb, ha saját traktorunkkal szántunk, vagy a gépállomásival? Az eredmény alapján döntöttünk a gépparkunk sorsáról. A bérelt traktorok normálhold-költsége 100, a saját gépünké pedig 63—64 forint. A vezetőség és a tagság, látva ezt a nagy különbséget, a gépparkunk fejlesztése mellett döntött. — Arra is rájöttünk, hogy a lófogatok tartására ráfizetünk. Számításaink szerint a lófogatokra eső költség sokkal magasabb, mintha a szállításokat gépekkel végeznénk el. Lovat ezért csak a legszükségesebb esetben tartunk. Kevesebbe kerül a lej, a bús — Négy évvel ezelőtt 5,76 forintba került egy liter tej, a költségtényezők elemzésével bebizonyítottuk, hogy ezt lehet csökkenteni. Elsősorban a takarmány összetételén kellett adott körülmények között milyen termék előállításával érdemes foglalkozni. — Nálunk a búza előállítása 162,35, a takarmánygabona 175,88, a burgonya 115,22, a cukorrépa 22,02 forintba kerül mázsánként. Az előállítási költségük lényegesen alacsonyabb az elszámoló árnál. Kerecsenden még az évelő pillangósok termesztése kifizetődő, így bizonyosodtunk meg arról, hogy csak néhány féle növényt termesszünk, de nagy területen. Lévai József főmezőgazdász legalább havonta tájékozódik a költségek alakulásáról. így jöttek rá arra is, hogy az előirányzottnál több az élőmunkaráfordítás. Ezért a vörösherét már gépp>el takarították be. Olcsóbb a gép, mint a lófogat A főkönyvelő asztalán tornyosulnak a könyvelési kimutatások. Az egyikről olvastuk, hogy a szövetkezetiek érthetetlen módon sokáig nem termeltek burgonyát. Tavaly, amikor az onköltségszámítás
