Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-31 / 205. szám

Vállalta, amit tennie kellett

Emlékezés Hámán Katóra, halálának 30. évfordulóján

Nj

| inas olyan fiatal, aki olykor ne álmodoznék arról, hogy valami nagy tettet, hősi cselekedetet hajtson végre. Mi tesz valakit hőssé? Honnan meríti az erőt, hogy ne ismerjen félelmet, rettegést? Más ember-e, mint a többi, különleges tulajdonságokkal? Minderre filozófiai általánosításban is válaszolhatunk, de többet mond mindennél, ha egy hős — az éppen 30 éve halott Hámán Kató — életút- öában keresünk feleletet.

Ebben az életútban sok kimagasló tett van. Az első, ami- bor 1918 júniusában — a háborús kivételes állapotok kö- ssepette — a MÁVAG-ban eldördült csendőrsortűz nyomán részt vesz a vasutas munkások sztrájkjának megszervezésében. A Tanácsköztársaság leverése után borzalmasan meg- Idnozták, börtönbe, majd internáló táborba zárták. Kiszabadulása után ismét a mozgalomnak szentelte életét

Többször illegálisan lépte ■ át a határt, tartotta a kapcsolatot a Bécsben székelő pártvezetőséggel. Részt vett az MSZMP megalakításában és vezetésével. Küldött volt a KPM I. kongresszusán, ahol a párt hazai vezetőségébe választották. Még alig kezdték el a munkát, amikor 1925 szeptemberében a rendőrség több vezetőt letartóztatott. A sta- táriális tárgyaláson — a szó szoros érelmében a bitófa árnyékában — egy pillanatra sem tagadva eszméit, Hámán Kató társaival együtt vádlóként lépett fel a fasiszta Magyarország embernyomorító rendje ellen. A kommunisták hősies magatartása elgondolkoztatta a polgári világot is: e nemzetközi és hazai közvélemény a szolidaritási mozgalom megmentette a vádlottakat

a kivégzéstől.

1927 februárjában betegsége miatt megszakították büntetését. A pártvezetés Hámán Katóra bízta a Vörös Segély megszervezését, amelynek feladata volt, hogy az embertelen körülmények között élő politikai foglyokat és hozzátartozóikat segítse. 1934-ben ismét letartóztatták. Megviselt szervezete már nem bírta a borzalmas kínzásokat és a börtön okozta szenvedéseket. Ki- szabadulása után néhány héttel, 1936. augusztus 31-én meghalt.

E néhány dátum mögött

^ ott rejlenek a mindennapok hősies áldozatai: a munkanélküliség, a mozgalmi munka mindennapi gondja, feszültsége.

Nem félt, nem reszketett Hámán Kató a bebörtönzéstől, kínzástól, letartóztatástól? Biztosan félt. Aki csak egyszer is kipróbálta a hírhedt defenzív osztály szörnyű vallatási módszereit, aki -csak egyszer is szenvedett a börtön, a fegyház kietlenségétől, magányától — annak emléke minden porci- kájában élt és rettegéssel tölthette el. Ö ötször-hatszor végigszenvedte mindezt, beteg is volt — és már nem is fiatal. Hősiessége éppen abban mutatkozott, hogy legyőzte magában mindezt és vállalta azt, amit hite szerint tennie kellett, agyon kellett ismernie annak minden emberi szenvedést, aki az elnyomottakért, szenvedőkért ilyen nagy cselekedetekre volt képes. így vallott erről 1926-ban a bíróság előtt, az utolsó szó jogán: „Munkásnő voltam ... Ha semmit sem hallottam volna a szocializmusról és a munkásmozgalomról. .. egyés-egyedül azok

a tapasztalatok, amelyeket az ő körükben gyűjtöttem — az ő kínjaik, fájdalmaik, szenvedéseik arra bírtak volna, hogy minden erőmmel küzdj ek a proletariátus felszabadításáért. Hosszú évek szenvedésein keresztül jutottam el a kommunista meggyőződésig, amelyért most a bíróság előtt állok. Érzem, hogy a vádlottak padján szembekerültem azzal az egész rendszerrel, amely a proletariátust állati életre kényszeríti ... Tudják önök, bíró urak, mit éreznek a munkásanyák, ha gyermekeik kenyeret kérnek és nem tudnak adni nekik? Megmondom önöknek: a tíz körmükkel is képesek harcba menni, hogy ezt a helyzetet megváltoztathassák.”

Szemere Vera

A RAI

Szabó Magda rádiójátéka

Ns

Külföldi tanszerek, magyar iskolákban

Az iskolák szemléltetőeszköz-ellátását a Művelődésügyi Minisztérium importtal is biztosítja.

A hangos filmvetítő iránti fokozódó igények kielégítésére első alkalommal szerez be az IFÉRT a Szovjetunióból, illetőleg Csehszlovákiából Ukrajan és Klub típusú 16 milliméteres vetítőket. Csehszlovákiától újabb komplett nyelvi laboratóriumot is vásároltunk, amely 30 tagú tanulócsoport egyidejű oktatására alkalmas. Ugyancsak Csehszlovákiától vettünk 500—500 darab összecsukható Merkur elektro-, illetve mechanikai építőszekrényt, valamint kisebb nyelvi laboratóriumokat. Ezeken kívül egyebek közt importálunk nagy mechanikai gyűjteményt, amelynek alkotóelemeivel 90—100 féle mechanikai-fizikai kísérlet végezhető el. A két optikai rendszerrel működő epidiaszkóp diafilmek, diapozitívek és képek vetítésére egyaránt alkalmas.

Ä KA

A rádiószínház a látható színpadtól való megfosztottsá- gában — a műfaj születése idején — sokakban a fából vaskarika képzetét keltette és sokan úgy is gondolták, hogy ez a színházi forma nem lesz életrevaló. A tények rácáfoltak erre. S hogy ez az írói forma mennyire rugalmas, határai mennyire merészen tágíthatok, arra most éppen Szabó Magda játéka az eleven példa. Az író ez esetben arról is lemond, hogy felfedje hősének kilétét, pontosabban: nem fontos számára, hogy a hős- iről az általa szándékolt, csak

Pillanatkép a Német Demokratikus Köztársaságból, Lipcséből.

(Foto: Márkusz)

távolról tájékoztató adatoknál többet elmondjon, egészen a darab befejezéséig. Csak az utolsó mondatokban kapjuk meg a hős történelmi arcát, a markáns vonásokat, amiket egy egzaltáltan felfokozott hangú párbeszéd ismertet és eszményit.

A rádiójáték írója kitűnően ismeri a család börtönné válásának bonyolult folyamatát Ennek a kitűnően felépített párbeszédsornak az a küzdelem az alapanyaga, ahogyan az egzisztenciájukat, társadalmi megbecsülésüket, vagyoni érdekeiket féltő, szűk látókörű, önző, a rabra értetlenül féltékeny és ezért félszeg rokonok, a katona, a részeges öcs könyörtelenül meg akarják semmisíteni a rab szellemét. Nem tehetnek róla, hogy tervük nem sikerül, mert ez a szellem hozzájuk képest óriás. Kazinczy Ferencé. De épp az a küzdelem, az a dráma az életben és ebben a játékban, hogy ezek a kicsinyek, ezek a gyávák és önzők elhiszik magukról, hogy Ke győzhetnek, legyőzhetik a náluk sóikkal erősebbet!

Az író nem zárja le a játékot a végleges döntés igényével. Izgalmasan és hitelesen szikráztatja hősei gondolatait. A család veszélyt és átkot lát a rabban, aki hazatér. De az anya szereti és megérti azt a fiát, aki eszméiért, önmaga belső törvényeiért harcol és vállalja a várbörtönt is — testi és lelki megkínzatásával együtt. Az anyai indokok néhol erőtlenek, de a t.űz, amely a szeretetből árad, erősíti ezeket az indokokat. Szinte érezzük: az anya tudja, hogy fia sorsa a családi környezetben, a rab testvéreinek állandó szemrehányásai közepette talán idegőrlőbb lesz, mint a börtön. A cellafalak helyett a küzdeni tudó emberek fonnak majd gyűrűt a szabadult rab köré, aki csak a fogságból szabadul, hogy egy ki nem szabott büntetést, a rokonok teljes ellene fordulását elviselje. Mennyivel kevesebb a remény a második esetben, amikor sem években, sem formákban nincs határa a megkínzatásoknak. Ezt érzi, tudja az anya, idegeiben a pusztíthatatlan szeretettel.

Szabó Magda az anyában vall a legtisztábban írói szándékáról, ebben a nőalakban

keresi meg, az anya küzdelmében keresi meg a családi tartalom hibáit, értelmét, veszélyeit. A hallgatóban kérdéseket szül ez a játék: érdemes-« ezért a családért, ennek a formának a folyamatosságáért az anyának bármit is tennie? Hiszen felnőtté érett gyermekei a maguk módján vállalják saját döntéseikért a felelősséget, szenvedélyeik adnak magyarázatot is. Hol van a családban az a demarkációs vagy védelmi vonal, a családtagok között, amely embereket összetart és elválaszt, anélkül, hogy jogtalanság vagy etikai hibák, kegyetlenség keletkeznének? S itt találjuk ennek a rádiójátéknak — bizonyos dramaturgiai változtatások mellett színpadon ig sikert jelentene! — a lényegét: változó korunkban, a családok atomra bomlásának idején elgondolkoztat és megoldásra ingerel gondolkodó embereket egy fontos erkölcsi és etikai kérdésben.

A rádiójáték néhány kitűnően jellemző színészt szólaltat meg. Bulla Elma az anya megfogalmazásában a játék hősei fölé nő, de Benkő Gyula, Tomanek Nándor, Kállai Ferenc, Vass Éva, Kovács Károly, Keres Emil és Makláry János is a jellemék, a figurák hitelességére törtek.

Cserés Miklós dr. rendezése az anya reménytelen küzdelmére koncentrál és ezt Sikerrel oldja meg. A patétikus hangvétel néhol inkább árt, mint használ a mondanivalónak.

(farkas)

Mozgó

bélyegkiállítás

Az Egyesült Nemzeteik postaigazgatásának mozgó bélyegkiállítása 18 országot érintő körútja során Budapestre érkezett. A Városligetben felállított kiállítást kedden délelőtt dr. Wurm Ferenc postaszakosztályvezető és René Gaward az ENSZ postaigazgatásának osztályvezetője nyitotta meg. A megnyitón felolvasták U Thant ENSZ főtitkár távíratát.

*~ér'Af r<?7-ysi V

1

• Ebben költöttek. Igaz.

a regényben a nevek de maga a történet

XIV.

Tökéletesen kielégítette, hogy Rosa a gondját viseli — vagyis most már nem neki kellett bevásárolnia a konzerve- ket a vacsorához, hanem megtette azt Rosa. Esténként legtöbbször otthon ültek, valami füzetes regényt olvastak, nagyokat hallgatva közben.

Gyerekük nem született, Rowers maga sem vágyott rá túlságosan, mert emlékezetében élt, hogy mennyit vesződött az öt gyermekével az öreg Rowers.

Az apa és fia között egyébként a házasság óta eléggé meglazultak a kapcsolatok Nem azért, mintha a fiú szülei ellenezték volna a házasságot. Ellenkezőleg, büszkék voltak rá, hogy fiuk Mr. Rubin lányát veszi feleségül. Inkább arról volt szó, hogy Francis, aki pilótává válásával magasabb társadalmi kategóriába került, valahogy kevés alkalmat talált hogy a szüleivel találkozzék.

Ha a feleségével hazautazod

szabadságra, mindig a lány szüleinek házában szálltak ; meg. Hiszen sokkal kényelmesebb és tágasabb, mint Ro- . wersék lakása, s ráadásul ele- . gendő személyzet állt rendel- ; kezésre, s nem terhelték munkával Francis édesanyját. Pedig az öregasszony szivesen ; vállalta volna ezt is, csakhogy t néhány napig a közelében tud- [ ja a fiát. De hát ő is kénytelen . volt belenyugodni abba, hogy . a fiú elszakadt tőlük, s édesanya módjára azzal vigasztalta ’ magát, hogy Francis máris to- 1 vább jutott, mint ők, nem kell' tízcentes gondokkal küszköd- t nie.

Rowers annyira ragaszkodott a szüleihez, amennyire kőiéit lességének érezte, és ebben " Rosa nemcsak nem akadályozta, hanem serkentette. Ha ha- “ zalátogattak szabadságra, a vakáció elején és végén elmen- , tek az idősebb Rowersékhez. Ezek a látogatások — bármennyire is tárt karokkal fogadta és csókokkal halmozta

;1 az édesanya a fiát — soha lem váltak meghitt családi isszejövetelekké. Inkább amo- yan hivatalos aktusokhoz ha- ionlítottak, amikor valamelyik ij városlakó levizitel azoknál, ikiknél illik.

Bad Waldból minden ünnep slőtt — karácsonykor, húsvét- kor — küldtek üdvözlő lapot a szülőknek. Nyomtatott kártyát vásároltak, s nem írtak rá mást, csak a nevüket. Ez megkímélte őket attól, hogy törniük kelljen a fejüket -r- mit is írjanak. Az idősebb Mrs. és Mr. Rowers minden születésnapjára is kapott jókívánságokat menyétől és fiától. Ezeket a születésnapokat Rosa a jó titkárnő gondosságával tartotta nyilván naptárában, nehogy megfeledkezzenek róluk.

Rosa mindenttudó noteszében a születésnapi előjegyzéseken kívül többnyire fizetési határidő’- -'rakoztak. 800 dollár nagy z, s ebből sok mindenre tel.. A részleteket mindig pontosan fizették, és Rosa

Rowers — mint feleség, s mint a család pénzügyi igazgatója — nagy gondot fordított rá, hogy mindent pontosan fizessenek, és ebben a tekintetben is rendben menjenek a dolgok.

Csak ritkán gondoltak arra, hogy ez a biztonság, zavartalan .lóiét bizonyosan csak négy esztendeig tart. A fiatal repülőtisztet ugyanis ennyi időre szerződtette a légi erő, s azután — a szabályok szerint — újabb négy esztendőre új szerződést kellett kötni. Kérdés, meghosszabbítják-e a szerződését? Rowers nem lehetett benne biztos, mert a politika egén bárányfelhők úsztak — a leszerelésről tárgyaltak az állam- és kormányfők.

Francis valamelyik bárban találkozott egy részeg kapitánnyal. A tisztből dőlt a szesz és úgy harsogta:

— Nadrágtartót vegyenek! Kedves uram, önnek rendkívül előnyös lenne egy eredeti ..Kékmadár” nadrágtartó . . . Pompás színei megsokszorozzák életkedvét, kedvező hatással varnak üzleti sikereire . .. Uram, nagyszerű nyakkendők vannak cégünk kollekciójában. Nem parancsol nyakkendőt? Uram. ne szalassza el az alkalmat! Egy nyakkendő hetven cent. három két dollár, öt három dollár! Nagyszerű alkalmi vétel!

Többen nem tudták mire vélni, miért játssza ez a repülőtiszt a nyakkendőügy noköt.

— Megőrültél, Jim? — kérdezték tőle.

— Nem! A nagyfejűek őrültek meg! Leülnek dumálni az oroszokkal, aztán mi mehetünk a fenébe! Nyakkendőt árulni, nadrágtartót ajánlani. Nem hallottátok még? Kussol- nom kellene, de kipofázom! Hadd tudjátok, fiúk, hiszen a

ü bőrötökre megy a játék, egy .égcsavar a fenekébe minden lagyfejűnek! Egy csomó tisz- :et leszerelnek. Ma kaptuk a parancsot, hogy a lejárt szerződéseket csak kivételes esetben lehet meghosszabbítani. Kifizetik az embereket, meg- Eogdossáfc a koszos mancsukat, aztán, ki merre lát...

A kapitány tovább szitkozódott. Rowers behúzódott az agyik sarokba, ott szürcsölte. italát. Amit hallott, megdöbbentette. Eszébe jutott néha, hogy csak négy évre vették meg a munkáját, de eddig mindig elhessegette ezeket a gondolatokat. Kiválóan képzett pilóta, parancsnokai nemcsak a szemében — hanem, amint hallotta — a háta mögött is dicsérték. Bizonyos volt benne, hogy meghosszabbítják a szerződését. Most akarva, nem akarva, szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy sorsának alakulására a külső világ eseményei is befolyással lehetnek. Az oroszok leszerelést akarnak, s le is szereltek már egy csomó katonát. Ha a nagyfejűek belemennek ebbe a játékba, akkor neki is útilaput köthetnek a talpára. Hiszen van jó néhány olyan képzett repülő az Egyesült Államok légi erejében, mint ő. Mások, ha nem is olyan képzettek, jobb családi kapcsolatokkal rendelkeznek. Hiszen Mr. Rubin hiába nagy hatalom, csak egy kis városkára terjed ki a befolyása. Az ilyen szerződés-meghosszabbítások pedig Washingtonban dőlnek el, ahol talán egyetlen ember sincs, aki tudná, Amerikában akad egy Mr. Rubin nevű ember, nem hogy valamit is tenne a kedvéért.

S gondtalan Rowersből egyszeriben gondterhelt ember vált Reggelenként lapozgatta

az újságokat, a leszerelési tárgyalásokról szóló híreket olvasta. Amit az Egyesült Államok vezetői szándékairól mondtak, készpénznek hitte: nem volt még gyakorlata abban, hogy az ottani politikában legtöbbször mások a szavak és mások a tettek. Rowers- szel együtt aggódott a felesége is, Rosa, aki papírral és ceruzával bizonyította be: legalább évi tízezer dollárt kell keresniük, hogy továbbra is valakiknek számítsanak. Rosa kis családi házra vágyott, alig valamivel kisebbre, mint szülei otthona. Az asszony az együtt töltött unalmas estéken apróra eltervezte, miként rendezik majd be ezt a házat, ha megveszik. Most, hogy a munkanélküliség réme ott lebegett Francis feje fölött, Rosa még többet beszélt tervérőL A férfi minden meggyőződés nélkül bizonygatta: a leszerelésekről szállongó hírek bizonyára tévesek, s kizárt dolog, hogy őt a kiváló pilótát, ne tartanák meg továbbra is a légi erő szolgálatában.

Rosa férje ölébe ült, s úgj dorombolt, mint egy kis cica.

— Nézd, Francis — mondta —, én hűséges feleséged vagyok. De hát mégsem nézhetem, hogy ne menj előre. Te ügyes vagy, tehetséges;.. Ér képesnek tartalak téged évi 2! ezer dollárra. Nálad kevésbe rátermettebb fickók is kapna! ilyen állást. Éppen néked ne jutna?

Ebben az időben isméiké dett meg Rowers Sammel Sam szintén a légi erők egyen ruháját viselte, beosztása sze rint térképész tiszt volt, s há rom hónappal azelőtt, hogy le járt volna Francis szerződés« tűnt fel Bad Waldban;

(Folytatjuk)