Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-26 / 201. szám
Kétezer család öröme fedi' több mint 100 ezer termelőszö- ' vetkezeti családnak mintegy 17 millió forintot kézbesítettek. Óbból csaknem IS millió forintot a Julias 1-én érvénybe lé- . pett kormányrendelet alapján fizettek ki. Heves megyében te nagyon ,;->k termelőszövetkezeti család kapott az eddiginél lényegesen több családi pótlékot, és nagyon sok olyan család is van, ahová először kopogott be családi pótlékkal a postás. Az állam lényegesen kiterjesztette szociális támogatását a falusi gyerekeikre, kedvező hatása lemérhető a szövetkezetekbe visszatérő új tagok számával« a fokozódó munkakedwéL Az új kormányrendelet érvénybe lépése után felkerestük taá&pár Ivánnét, az Egri Társadalombiztosítási Igazgatóság családipótlék-csoportjá- nak vezetőjét, hogy e rendelet jelentőségéről« hatásáról beszélgessünk. . 343 helyett 2363 családot érint — A' rendelet megjelenése előtt 343 család kapott legalább három tíz éven aluli gyerek után családi pótlékot Egy hónapra ez az összeg alig haladta meg a 65 ezer forintot. Most 2363 család részesül családi pótiákban, és a részükre kifizetett egyhavi ösz- zeg mintegy 365 ezer forint Az egygyermekes, egyedül állóknak a rendelet előtt te megvolt az igényjogosultságuk, most számuk mégis duplájára emelkedett, a gyerekek korhatárának felemelése miatt — Kétezer család eddig egyáltalán nem élvezhette az állam támogatását, a rendelet ezért elsősorban az 6 örömük. 3444 gyerek után fizetnek először Tehetnénk összehasonlítást az igazgatóság területéről? — Az egri igazgatóság területén 659 gyerek kaphatott csak eddig állami segélyt, a családi pótlék kiterjesztése után számuk már 3232-re szaporodott Hasonló arányú növekedés tapasztalható a gyöngyöst kirendeltségnél is, ahol most 2016 gyerek után kapnak családi pótlékot a szülők. —- Heves megyében most 3444 olyan gyerek után fizetünk családi pótlékot, akik eddig egyáltalán nem részesültek ilyen kedvezményekben. Különösen a kétgyermekes szülők örülhetnek, mert azokra eddig nem terjedt ki a kormányrendelet „ Határidő előtt készen voltak a kiutalások Ax új rendelet sok munkát Jelentett a csoport dolgozódnak, hogyan oldották meg időre, rendben ezt a feladatot? — Április 6-án érkezett hozzánk a SZOT társadalombiztosítási Főigazgatóságának utasítása és ennek alapján láthattunk munkához. Május 4—5- én, a termelőszövetkezeti főkönyvelők és ügyintézők részére értekezletet tartottunk, ahol ismertettük az új rendeletet és azt, kinek jár ezután családi pótlék és hogyan kell megtenni az igénybejelentéseket. — Külön munkát jelentett, hogy a rendeletnek érvényt szerezzünk. 102 termelőszövetkezetből a kért ütemezésnek megfelelően érkeztek az igény- bejelentések. Jól megértették a kérésünket és keveset kellett visszaküldeni a hiánypótlásra. Ennék köszönhetjük, hogy az előírt határidő előtt, július 25. helyett, már július 22-én készen álltak a kiutalások. Az első családi pótlékot augusztus 18-án reggel, minden zavaró körülmény nélkül postára adhattuk. — A közelmúltban eimfró gépet kaptunk, amely lehetővé teszi, hogy hibátlan legyen a termelőszövetkezeti dolgozó családi pótlékjának kézbesítése. Az első alkalommal 2363 családnak időre küldtük az új rendelkezés után járó 364 560 forintot. A pontossággal a későbbiekben sem lesz baj, ez újonnan bevont kétezer család örömét nem árnyékolja be semmiféle adminisztrációs, vagy egyéb hiba. , P. E. Miben lesznek önállóak a vállalatok? A gazdasági mechanizmus “ reformja lényegesen megváltoztatja a vállalatok helyzetét, működésük feltételeit. Az új gazdasági viszonyok szükségessé és lehetővé teszik a vállalatok önállóságának, döntési hatáskörének és felelősségének növelését Itt azonban nem a jelenlegi önállóság cs hatáskör egyszerű mennyiségi fokozásáról van szó, hanem arról, hogy a vállalatok önállósága és felelőssége új tartalommal telítődik. A vállalatok tulajdonosa a szocalista állam, vezetőit — az igazgatókat — az állam nevezi ki. A vállalatok önállósága az új mechanizmusban sem abszolút korlátok nélküli önállóság, hanem olyan cselekvési szabadság, amelynek kereteit és alapvető irányzatait az állam szabja meg, összhangban a népgazdasági terv célkitűzéseivel. A vállalati önállóság éppen olyan irányítási eszköz a gazdasági hatékonyság, a racionális gazdálkodás és ennek révén a társadalmi méretű gyarapodás szolgálatában, mint a gazdasági mechanizmus más eleme. Ezért az állam meghatározza — a közvetlen tulajdonosi jogokból fakadó ténykedésén túl (vállalatok alapítása, megszüntetése, összevonása stb.) — azokat a szabályokat is, amelyek alapján (és amelyeknek megfelelően) az állam és a vállalat „osztozkodik” a tiszta jövedelmen, továbbá azokat az elvéket, amelyek alapján a vállalatok a maguk részét felhasználhatják. Szólni kell arról is, hogy a vállalatok önállósága, döntési hatásköre nem egyszer s mindenkorra adott A kör az általános gazdasági helyzet, a piád viszonyok és feltehetően az ágazati sajátoságoktól függően is változik. A reformot követő időszakban az önálló döntések (és az ezekhez szükséges eszközök) köre, a vállalatok választási szabadsága valószínűleg korlátozottabb lesz, a nagyobb feszültségektől. Az önállóság határait, illetve korlátáit tehát minden esetben a népgazdaság helyzetének komplex megítélése alapján vonhatjuk meg. E bben a szabályozott közegben a vállalat önállóan dönt az álló- és forgóeszközök, továbbá a szellemi kapacitások felhasználásáról. A vállalat — ennek megfelelően — a jövőben maga alakítja ki terveit, főleg a folyó termeléssel kapcsolatban, de fokozatosan mód nyílik arra is, hogy a központilag szabályozott határok között a fejlesztés és a bővítés terveit is maga alakítsa ki. Mindenekelőtt tehát a helyi termelési- és üzletpolitika kialakítására vonatkozik a vállalati önállóság. Ennek) kapcsán érdemibbé válik a tervezés, hiszen a vállalatoknak érdekük lesz reálisan számításba venni a meglévő és az időközben gyarapodó erőforrásokat Lényeges, hogy a vállalatok olyan információs rendszert teremtsenek, amely a népgazdasági szintű jelzésekkel együtt elégséges tényanyagot biztosít az ésszerű döntés és az optimális terv kialakításához. Ennék kapcsán a vállalatok a jövőben önállóan alakítják ki szervezeteiket, ügyviteli rendszerüket stb. Végeredményben tehát a vállalatok maguk döntik el, hogy tevékenységi körükön belül milyen választékot biztosítanak és mennyit kínálnak eladásra, Illetve a folyó termelés megvalósítása érdekében mikor és milyen vállalattal létesítenek kooperációs vagy üzleti kapcsolatot. Az eladók és a vevők szabadon állapodhatnak meg a szállítás feltételeiben. Meg kell jegyezni, hogy a vállalat maga határozhat arról is, hogy közvetlen eladásra, tehát rendelésre termel-e, vagy egy későbbi, kedvező piaci lehetőséget remélve, rendelés nélkül, raktárra. A vállalat fejlesztési alapjából (és amortizációiból) kicserélheti elavult állóeszközeit és fejlesztheti, bővítheti álló- és forgóalapját. A vállalat maga dönti el, hogy avult berendezéseit felújítja-e, vagy inkább újakat vásárol: az állóeszközgazdálkodás körébe tartozó döntések tehát lényegében vállalati hatáskörbe kerülnek. Ugyancsak a vállalat határoz arról, hogy a részesedési alapból kifizetésre kerülő bér- kiegészítéseket milyen arányban osztja szét a dolgozók között, a vállalat össztevékeny- ségére gyakorolt befolyásuk mértékétől függően. A fentiekben vázolt ön- " állóság csak akkor érvényesülhet a népgazdasági érdekekkel összhangban, ha a vállalat részben maga viseli a gazdálkodással járó kockázatok anyagi következményeit is. Ennek forrása a vállalatnál maradó nyereségből képzett tartalékalap. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak az ésszerű kockásatok vállalására szolgál és nem lehet fedezete a rossz vezetésből származó veszteségnek. Dr. Varga György Ceáváxó gépék Bérve vehetők a növényvédelmi szolgálat csávázó gépei. A bérbeadásnál — mint a tájékoztatók hangsúlyozzák — a gazdasági szempontok szem előtt tartásával ügyelnek arra, hogy csak olyan termelőszövetkezet vegye igénybe ezt az újszerű szolgáltatást, amelyik részben saját gazdaságban, részben az ugyanbban a községben, városban működő többi termelőszövetkezet szükségletével le tudja kötni a gép teljes kapacitását. A csávázógépet bérlő termelőszövetkezet, ha csak egy traktort és egy traktorost ad a munkához, akkor mázsánként 2,40 forintért, ha pedig a gép teljes kiszolgálását vállalja, mázsánként 7,20 forintért végezhet a többi gazdaságnak csávázási (MTI) Találós kérdés A kérdés így hangzik: egy olyan helyre, ahová tíz ember fér be, hogyan lehet ötven embert beszorítani? Aki azt hiszi, hogy a kérdés mögött valami jó tréfa lappang, az nagyon téved. Halálos komoly a dolog, mert feltételezzük, hogy autóbuszvárót senki sem szokott tréfából építtetni. Valószínűleg még Gyöngyösön sem. A déli városrész lakói azonban most nem tudják, hogy bosszankodjanak vagy nevessenek-e. A Szövetkezet ntcá- ban hozzákezdtek az évek óta esedékessé vált fedett autóbuszváró elkészítéséhez. Vasváz, vasbeton-alj bizonyítja, hogy nem kis horderejű létesítmény épül itt. Igaz, az egész nem lesz nagyobb két négyzetméternél. Hogy minek ehhez vasbeton és vaa- váz? Ki tudja? Most már csak az a kérdés, ha elkészül, esőben, hóviharban milyen küzdelem alakul majd itt ki az autóbuszra várakozó legalább fák száz főnyi tömegben, hogy. bejuthassanak a fedél alá« ahová viszont tíznél többen sehogy se férhetnek be. Mondhatják erre az fH«46*. kesek: nem ilyen céllal épít-, tetik a nyitott elejű várakozói Hanem? Hát az csak olyan — Izé... Olyan „nesze semmi, fogd meg jól", —« hogy neve legyen a gyerek; nek. Szellemes ötlet, kétségtelen, Csak a kidobott pénzért kár, (g. mól—) Zsákbamacska-üzlet ÁLLUNK EGY ÜVEG LETÖRT, felhúzó-hibás karóra két oldalán. Én, aki szeretném megjavíttatni e nélkülözhetetlen szerkezetet, s túloldalon a mester, aki már tel is csippentette nagyítóját szemére, s a hátlapot felnyitva ékként morfondírozott — Hát bizony, itt lesz egy kis munka. Lehet hogy a követ is ki kell cserélni, kereket ... egyéb. Az eltört üveg.. . Hát, kérem, tíz nap múlva tessék érte jönni, 116 forintba fog kerülni. És most rajtam lett volna a beszéd sora, de a határidőt és a javítás összegét hallva, bizony lélegzetet kellett előbb venni Számot vetve mindezzel, továbbvittem újabb mesterhez, hátha ő olcsóbb módját találja a javításnak. Találta. Rövid nézelődés után 96 forintban állapította meg az óra' javítási költségét, s már-már ráálltam a kényszerű alkura, amikor valami ördög azt súgta: „próbáld meg még a harmadik helyen is”. Megpróbáltam. A rossz óra túloldalán ülő mester szakszerűen felnyitotta az óra fedelét, szemére csippentette nagyítóját, miniatűr csavarhúzójával néhányat iga- zítot az óra belsejében. Aggódó kérdésemre válaszolva, hogy érdemes-e egyáltalán az órát rendbe hozni és az menynyibe kerül? — így szólt! — Az óra már rendben van, uram, holnapra kicserélem rajta az üveget is, s fizet mindezért 15 forintot. Természetesen az órát otthagytam, nem mertem a negyedik, ötödik mestert is felkeresni, nehogy a végén még nekem fizessenek, hogy munkát adtam számukra. DE KOMOLYRA FORDÍTVA A SZOT, valóban sok bosszúságot, vitát, elkeseredést szült, hogy a vevők, megrendelők. javíttatok sokszor ki vannak téve egyes munka- vállalók, mesterek, iparosok kénye-kedvének, pillanatnyi hangulatának, vagy éppen anyagi helyzetének. Sajnos, sok ilyen pillanatot produkál az élet Az előbb említett eset a kisebb horderejűek közül való, de, hogy a bizonyítás teljesebb legyen, idézhetünk mást is. Nemrég egyik levelezőnk írta, hogy tv-készülékének javításáért több mint kétezer forintot számoltak, s ebből az első reklamálásra 800 forintnál is többet „engedtek eT. Egy másik esetben —, hogy a televíziójavitásnál maradjunk — háromszori javítás utón te ugyanazokat a hibákat lehetett felfedezni a tv-n (természetesen több mint 300 forintos javítási díj ezen mit sem változtatott) végül tulajdonosa néhány centimé ternyi gumi- és műanyag-cső közbe- itatásával tette használhatóvá a készüléket, amely azóta is jól működik. Nos, akkor került sor a szakmai önérzet firtatására, arra a kérdésre, hogy miként lehetséges különösebb lelkiisme- retfurdalás nélkül „levágni” a a megrendelőt a pár száz forinttal, hogy végül barkácsolással kelljen a hibát rendbe hozni? Erre azt felelte az említett szakember: . — Kedves uram, mi is pénzből élünk. Ügy látszik, azt nem is tételezte fel, hogy netalán a vevő, vagy megrendelő ús abból tartja fenn családját, fedezi életszükségletét. És ekkor került sor arra a vitára is, hogy a javító-szolgálat van-e a lakosságért, vagy fordítva? Mert sajnos, erről is vitázni kellett. POFON EGYSZERŰ pedig ... nekünk. Hogy „mi tartjuk el”, vevők, megrendelők a javító- szolgálat —, s általában a szolgáltatóipar dolgozóit... természetesen munkával, amelynek elvégzéséért tisztességes összeget vagyunk hajlandók fizetni. Sértés lenne a szolgáltató— _ javító vállalatok dolgozóira!, 'vezetőire, ha úgy fogalmaz- nánk, hogy ez a helyzet a jel-: lemző. Jogos sértés lenne, de ezek a jelek azt mutatják, hallgatni azért mégsem lehet ró: la. És, hogy az említett mesteren kívül másik lelkiisme-: retes iparost is példaképpen hozzunk, említhetném annak a hevesi órás kisiparosnak az esetét is, aki lelkiismeretes, precíz, olcsó munkával, az általa biztosított jótállással olyan hírnévre tett szert, hogy nemcsak a faluból, a környékből, de Egerből is tucatszámra kapja a megrendelést és tőle valóban úgy távoznak az ügyfelek, hogy nem érzik becsapva magukat. A viták során, amikor a megrendelők—mesterek viszonya került szóba, nagyon sokan emlegették és sürgették a konkurrencia pozitív hatásának mielőbbi érvényesülését, hogy a kiszolgáltatottság, a szakmai egyeduralom ne legyen jellemzője a javító—szolgáltató iparnak. Hogy válogasson a megrendelő, hol javíttathatja meg óráját olcsóbban, televízióját, vízvezetékét, hogy érezze azt: pénze nem a fo- rintterv-teljesítés oltárán úszik el és nem is az egyéni haszon- szerzés mohó erszényébe kerül, hanem azt a munkát fizeti meg, amelyet valóban elvégeztek. MERT EZEK A MOST előforduló zsákbamacska-üzletek ugyancsak sürgetik a népgazdaság ezen ágában is a gazdasági mechanizmus reformjának érvényesülését. De addig se árt, ha a jobb szervezés, ellenőrzés, felelősségre vonás nehezíti ezt az egyenlőtlen „üzletkötést”, s az sem ártana, ha a szakmai önérzet is nagyobb szerepet kapna e helyzet megváltozásában, addig is. amig ez a zsákbamacska-üzlet szemlélet végleg átadja a helyét a becsületes adok—vészeknek. Kovács Endre Az égen még ragyog a nap. A nyugati égbolt rózsaszínjébe azonban már sötétebb színek is vegyülnek. A tó nem látszik, csak zöld sás meg nádi buzogány mindenfelé. Olyan tocsogóféle ez, valóságos vadkacsa tanya. A gumicsizmák az iszapot tapossák. Ahol ember megy el, ott alázatosan fejet hajt a nád. csapás keletkezik. — Csak a fűzfa irányába — mutat a távolba a komlói vadászelnök. Itt a nád már embermagasságú, óvatosan kell lépni, hogy a csizma meg ne merüljön. Ha kézzel félrehajtom a nádat, alant, csillan a víz, a fűvel, ingovánnyal benőtt vadvíz. Itt a fűzbokor. Takarásba állok és úgy veszem szemügyre a ■ tájat. Hat óra. Egy vadászkutyás ember — a vadőr — kifelé iparkodik. Feltartott kézzel, vékony füttyel ad érkezéséről jelt, aztán megindul ő is a nádi világba. Egy darabig még látom a kalapját, aztán már csak a sás ringásá-ból gondolom, merre tart. A kutya szinte fúrja magát a nádba, orra folyton szimatot keres. Loccsanás hallatszik, aztán fütty, fojtott parancsszó. — Vissza! A nád ringásán látni, hogy a kutya engedelmes és visszafelé indul. A nap egy felhő mögé bújik, szellő suhan. A láp torokcsavaró illatát érzem. A tenyérnyi száraz helyről, amely a talpain alatt van, düliedt szemű béka ugrik fejest a vízbe, a levegőben gólya köröz. Sandít a tó felé, aztán jobbnak látja, ha tovább vitorlázik, békésebb tájakra. tJjabb vadász érkezik. Halk fütty, és mutatja az irányt, merre indul. Így aztán mindenki tud mindenkiről, mire megkezdődik a húzás. A tóparton búzatábla. Két behemót masina most este kezdi az aratást. Nekikészülnek, aztán beállnak a kalászok közé. A gépek felhördülnek és néhány pillanatig úgy tűnik, mintha a két kombájn úszna a búzában. Látom a galambcsapatot, amelyik hazafelé röpül a gabonaföldekről. Hűvöskés levegő érkezik, amint búcsúzni készül a nap. Éhes szúnyogok jönnek, meglepni készülnek arcomat, kezemet, aztán meggondolják és menekülnek. A szúnyogűző ' krémet az elnöktől kaptam, ettől menekül a vérszívó raj. Egy kacsa húz el váratlanul a tó fölött. Éles durranás, aztán valahol a nád között nagyot loccsan a víz. A vadász keresni indul, a kutya lihegé- sét ide is hallom. — Beljebb, a fűzfa irányába... Mutatják a kacsát,>a kutyára nincs tovább szükség. Hét órív A kombájnok gyomrából kocsira ömlik az élet. — Szépen fizet! — kiabál a kombájnos, szavát erre hozza a szél. Érdekes a nádi világ, a láp alig látható élete. Parányi rigó ugrik elő öklömnyi fészkéből és riadtan menekül, ki tudja mitől. A száraz földnyelven gyík fut keresztül, beljebb bíbic kiált és vízi rigó huppan a sás közé. Legyek, szúnyogok felhő alakban rajzanak, sikló úszik a part mellett... Negyed nyolc körül újabb puskalövés, aztán a távolban nagyobb csapat kacsa tűnik fel az égen. — Húzódj le... — jön a parancs. A leshelyről behúzódnak a vadászok a sás közé. A csapat magasan húz ei a fejek fölött és mintha itt se lenne a tocsogó, távolabb repül. Újabb szúnyoginvázió. A szemtelenebbek fittyet hánynak a kenőcsre és vért szívnak. — Húzóóóódj lee ..: Mire észbe kapok, már ropog körülöttem a puska. A kacsák itt is, ott is nagyokat huppannak a vízben, a szerencsésebbek menekülnek, de néhány perc múlva újra köröznek a tó fölött. A nap elbújt, hűvösebb lesz. Durranás innen is, onnan is. Valaki rádupláz az egyik kacsára. Magasan nyújtott nyakkal, toronyegyenesen felfelé repül, majd mint a hajított kő, egy ponton megáll és tehetetlenül lefelé zuhan; — Szép volt — küldi a dicsérő szót az elnök. Erősen esteledik. Megnőnek az árnyak, a nádat muzsikáltatja a szél. A kacsák jönnek, egyre jönnek. Egy-egy csapatban öt, három, kilenc. Köröznek, aztán éjjeli szállásra a tóra ereszkednek. Fejem fölött húz el egy csapat. Puska dörren, aztán már tölteni is alig van idő. A kutya a vízben csapkod, látni, amint egy szárnyazott kacsával a szájában úszik. Leszáll a sötét. Látni már nem lehet, pedig a kacsák most úgyszólván leverik az ember kalapját. Innen, onnan gágogás hallatszik és a láp között esti koncertet tartanak a békák. Nyolc óra, amikor gyülekezünk a tóparton. A tó helyén nagy feketeség. A kacsák a földön sorakoznak, és a vadászok izgalomtól pirult arccal mutatják, egy-egy felvillanó zseblámpa fényénél a zsákmányt. Egy magányos kacsa riadtan gágog, aztán beül a sás közé, ahol megvárja a., hajnali pirkadatot... Szalay István AUpniiLfSffl 3 ,rffi e-j 1966. augusztus 26., péntek
