Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-17 / 194. szám
Egy lenéllel kezdődött... Tíz évvel ezelőtt az egri kislány, Zsákai Marietta — aki jelen pillanatban már egyáltalán nem kislány — levelező partnert keresett a Szovjetunióban. Igen, mert bár tanulta az orosz nyelvet, megfelelő gyakorlás nélkül megtanulni nehéz. S ebben a levelezés sokat segíthet. Még másban is, de ki láthatta előre a fejleményeket? A sors úgy hozta magával, hogy a vityebszki Jelena Vla- gyimirovna Trunova lett a levelező partner. — Valahogy úgy kezdődött, hogy most iskolába járok, ennyi és ennyi idős vagyok, van testvérem... Aztán, mivel egyre jöttek és mentek a levelek, sor került más kérdések „tárgyalására'' is. A levelek barátságot teremtettek. Olyannyira, hogy a hosszú évek után már szükségét érezték a személyes találkozásnak. Ez úgy történt, hogy tavaly Marietta kiutazott Vityebszkbe, s ott volt harmincöt napig. Persze, megnéztek mindent, amit csak lehetett, a legfontosabb azonban a személyes találkozás volt. Akkor a két kislány már — nagylány volt. Jelena egyetemista Minszkben, ahol az angol nyelvet tanulja, Marietta pedig az Egri Tanárképző Főiskolán orosz-magyar szakon Harmincötmillió ad; az egyetemi és főis A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem működő számítóközpontban az idén első ízben „gépi agy” segítségévei dolgozzák fel az egyetemekre és főiskolákra jelentkezett, illetve felvételi vizsgát tett fiatalok adatait. A vizsgákat megelőzően úgynevezett nyilvántartó lapokat osztottak szét az érdekeltek között, személyi adatokra, a KÉM Fejlesztés és a nagyközönség A kísérleti kórház fejlesztésénél gondolnak a nagyközön4 Mmms&íí: 8866. augusztus l'L, szerda \ a Paramount, „grandiózus, ötmillió dolláros filmje”. Ezt a filmet úgy hirdették, mint az év kimagasló rémhistóriáját. Amikor Francis megnézte, nem csalódott. Izgalmat várt, s izgalmat kapott. Mégpedig újfajta izgalmakat, nem olyanokat, amelyekhez már az unalomig hozzászokott. Addig csak olyan filmeket látott, amelyek a bűnről, a szenvedélyről, az ármányról szóltak. Francis sohasem lelkesedett a gengszter-filmhősök iránt, ösztönösen irtózott a gyilkosságtól, a haláltól, és ezért a különböző gangek harcairól készített filmek vajmi kevéssé nyerték meg tetszését, nem keltettek benne lelkesedést. Az Atomváros egészen más. Ennek a filmnek írói, rendezői, szereplői újfajta izgalmakkal borzongatták meg Francis idegeit. Olyan embereket látott a vásznon, akiket egyetlen szigorú szabály köt, s ez „ne beszélj idegenekkel” ... Az „atomvárosban” a gyermekek azt mondták, hogy „ha felnövünk”, nem pedig azt, hogy „amikor felnövünk”. Az atom- város szüntelenül készült a vörösökkel való nagy leszámolásra. S a fú™ úgy fejeződött be, hogy nem hagyott kétséget az iránt; nemsokára eljön majd ennek a nagy leszámolásnak az ideje. Ebben az időben Francis rákapott az olvasásra. Kizárólag egyfajta könyveket olvasott. Olyanokat, amelyek az atombombáról, az atomháborúról szóltak. Jó néhány ilyen könyvet kölcsönzött Mrs. tngramot kis kölcsönkönyvtárából, ame• lyet a Rowers-család minden ; tagja rendszeresen látogatott. : Mrs. Ingramot özvegy asszony volt, a férje a háború előtt : ugyanabban az iskolában taní- tott, ahová Francis járt. A ta- : nár 1942-ben vonult be kato- , nának, a haditengerészethez, t 1943-ban szűkszavú, hivatalos ' értesítés érkezett, hogy elesett • a háborúban. Az özveggyel- együtt siratta meg az egész i környék, őszintén szólva, amíg . élt, nem nagyon szerették a férfit, mert meglehetősen í nyersmodorú, barátságtalan ember volt. Hősi halála azon- ban feledtette a kellemetlen i, emlékeket Akkoriban szinte egész Amerika a Hitler elleni háború szent lázában égett. Ügy érezték, hogy nemcsak Amerika, hanem az egész világ szabadságáért harcolnak. Mr. Ingramot ezért az ügyért áldozta az életét, s ezért a városka lakói tisztelték, becsülték emlékét. A tiszteletből azonban nem lehet megélni. Az özvegy kevéske járadékából sehogyan sem boldogult és végül is elhatározta, hogy kölcsonkönyv- tárat nyit. A vállalkozás nem sikerült túlságosan, különösen az első időben látogattak kevesen Mrs. Ingramot kis boltját. A kölcsönkönyvtár alapját ugyanis azok a könyvek képezték, amelyeket az özvegy férjétől örökölt. A tanár angol irodalmat tanított, s szenvedélyes könyvbúvár volt. Könyvespolcán Shakespeare, Mark Twain, Burns, Balzac, a világirodalom nagyjainak művei sorakoztak. Ilyen olvasnivalót pedig vajmi kevesen kerestek a városka lakói közül. Mrs. Ingramot azután — barátai tanácsára — kölcsönt vett fel, s „modern” könyvekkel, bestsellerekkel, detektívre- gényekkel és nem utolsósorban háborús emlékiratokkal bővítette az olvasnivalók tárát. Az elgondolás bevált, ettől kezdve sokkal többen keresték fel a kölcsönkönyvtárat, s ami Mrs. Ingramot számára fontosabb volt, többen fizették be a havi kétdolláros kölcsönzési díjat. Mrs. Ingramotnál Francis egész sor olyan könyvet talált, amelyek a Hirosimára és Naga- szakira ledobott atombombákkal foglalkoztak. A fiú sokszor hajnalig, lélegzetvisszafojtva olvasta ezeket a könyveket, amelyek a japánokat, mint valamiféle „sárga állatokat” ábrázolták, s amelyek hosszú oldalakon keresztül írták le az atombomba pusztító hatását. A szerzők legtöbbje természetesen nem feledkezett el arról sem, hogy bizonyítsa: „Az atombomba az amerikai technika, a civilizáció és tudás diadala, s Amerika számára kizárólagos eszközt ad, hogy a világon biztosítsa a szabadságot”. (Folytatjuk.) na: az egyéniség az, aki különbözik másoktól, s a maga gondolatai, hajlamai szerint él. A szabadság alatt pedig azt értette, hogy mindenki azt tesz, amit akar, kivéve, ha az a törvényekbe ütközik. Persze, soha nem gondolt rá, hogy az egyéniségnek bizony jó néhány korlátja van a sokat emlegetett és dicsőített amerikai életformában, nem is szólva a szabadságról, ami viszont csak a lehetőségekig terjed a gyakorlatban. 2. Franciéhoz hasonlóan gondolkoztak osztálytársai is. Legtöbben felnőttként éltek — í szülői ház nemigen ellenőrizte őket. Francisnak elég sok vitája volt a édesapjával amiatt hogy az öreg nem engedte s fiát szabadjára, szinte minder percéről elszámoltatta. Nemigen fordult elő. hogy az őrei Rowers valamit megtiltó! volna a fiának, de mindenrő tudni akart. Nem is igen vol mitől tiltania Francist. A fiú nem érdekelték a lányok, aza: csak az az egy. Rosa Rubin aki viszont még arra sem adót alkalmat, hogy a fiú kifejezz' előtte vonzalmát. Francis ezen kívül szenvedélyes és jó base ball-játékos volt, ott töltötte ; pályán minden szabad idejéi Még moziba járt el hébe-hóbs Esvkorú társaihoz hasonlóa az izgalmas fimeket szerette Különösen megnyerte a tetsző sét az „Atomváros” oímű filn ván kizárólag a levegőben folyik majd, Francis elképzelte magát, mint bátor repülőt: atombombával terhelt gépén messze berepül a vörösök birodalmába, s az előre kijelölt helyen, millimétemyi pontossággal dobja le terhét, eldöntve ezzel a háború sorsát, megmentve a „vörös mételytől” Amerikát, az amerikai életformát. Persze, a fiú nemigen tudta, hogy mit értsen „vörös métely” alatt. De hát abban az időszakban élt, amikor az amerikai lapok, a rádióadók, a televíziós társaságok szünet nélkül beszéltek a „vörösök aknamunkájáról”, „felforgató tevékenységéről”. Francis nem lett volna tizennyolc éves amerikai, ha nem ad hitelt ennek a propagandának. A vörösök úgy jelentek meg képzeletében, mint félig vad emberek, akik ugyan európai ruhában járnak, de mindent közösen, parancsszóra végeznek és arra készülnek, hogy eltiporják az egyént, a szabadságot. Hogy mit jelent az a szó „egyén”, s hogy mit jelent „szabadság”, azt Rowers természetesen szintén nem tudta. őszintén szólva nem is nagyon gondolkozott rajta, hiszen az csak magától értetődő, hogv egy amerikai fiatalember egyéniség és szabadnak született. Ha megkérdezik tőle, hogy mit ért e fogalmak alatt, Francis alighanem úgy válaszolt volm. Francis diáki- társaival együtt villámgyorsan teljesítette az előírást. Letérdelt háttal az ablaknak, térdét összezárta, a padba előre elkészített fehér lepedőt borított magára, karjait összekulcsolta a térde előtt a földön, s arcát karjaiba temette. Éppen úgy, ahogy ezt tanították a tanárai, akik ezt a furcsa tudnivalót a közoktatási tanács utasítására sajátították el diákjaikkal. Az atom-próbariadó keréken tíz percig tartott. Ezalatt Francisnak volt ideje gondolkozni. Azon is, ami Mrs. Fielddel történt és amit erről az esetről a matematikatanár mondott, s arról is, hogy mi történne akkor, ha a vörösök valóban megtámadnák őket atombombával. Francis, mint annyi más 18 éves abban az időben az Egyesült Államokban, meg volt róla győződve, hogy ez a támadás előbb-utóbb bekövetkezik Politikával soha nem foglalkozott, de rendszeresen átlapozta a helyi lapot. Elsősorban a bűnügyi és a sportrovat érdekelte mint fiatal társait általában. Éppen a minap akadt meg e szeme az újságban egy cikken Arról szólt, hogy a Gallup-fé le közvéleménykutató intéze körkérdést intézett az amerikaiak egy —, a közvélemény kutatás szempontjából kidolgo zott módszerrel összeállított - csoportjáról és a megkérdezet tek 73 százaléka elkerülhetet lennek vélte a harmadik világ háborút. ( Friyicis gondolatvilágábai úgy élt a világháború, min nagyszerű alkalom arra, hog: megmutassa bátorságát, rátér mettségét. ügyességét. S mive a harmadik világháborúról a? írták a lapok, hogy az úgyszól * Ebben a regényben a neve költöttek, de maga a történ igaz. forgalmi vonzásban is az egri borokkal. Közelebbi tervek és lehetőségek Az egészségügyi szervek elvben már elfogadták a súlyfürdő létesítésének a tervét. A lehetőségek adottak arra, hogy ez a gyógyítási forma még ebben az évben megvalósuljon Egerben. Egyelőre keresik a súlyfürdő legmegfelelőbb helyét, mert a törökfürdő épületénél sok-sok előírás, szabály , — át nem kutatott műemlék- épület ez! — köti a tervezők és a kivitelezők kezét. Végigjártuk ezt a hasznos intézményt az elmúlt napokban. A huszonöt beutalt beteg a folyosóként és társalgóként használt épületrészben valóban társalgóit, társasjátékot űzött és szórakozott. Ez is a gyógyulást szolgálja! De mintha szűkén lennének! Az a kertecske, ami a kórház és a Lakatos- árugyár fala között terül el, nyári napokban nem nyújt elég tágas teret sétára, meghitt beszélgetésekre. ★ A Lakatosárugyár áttelepítésének a beruházási programját már jóváhagyták. Ha a reális lehetőségeket a hatóságok jól kihasználják, már a III. ötéves terv végére új telephelyén működik a Lakatosáru- ; gyár és akkor a reumakórház környezete átalakul: sor kerülhet olyan létesítmények megvalósítására, amelyek a gyógyfürdő-szálló és a reumakórház ; vendégeinek szórakozását és ; kényelmét szolgálja. ★ ; Egy nagyon hasznos intéz- ’ mény, a kezdet szerényebb keretei között működni kezdett ’ 1965 tavaszán. Fejlesztik is érdeme szerint. A valóra vált gondolat minden szorgalmat és támogatást megérdemel, a gyógyítás és a fejlődni akaró 1 város érdekében. (farkas) ségre is — mondja dr. Hortobágyi István, a megyei tanács tervosztályvezetője, aki az első gondolattól kezdve kitartóan munkálkodik e nagy jelentőségű kezdeményezés fejlesztésén. Az egri gyógyvizei közvetlen közelében létesített reumaosztály miatt a jelenleg: tisztasági fürdő átalakítása elkerülhetetlen. Ezt a volt törökfürdőt elsősorban a huszonöt ágyas kórház kiszolgálásért és a járóbetegek ellátását is biztosító hidroterápiás fürdővé kell alkalmassá tenni. Eddig is mulasztás és kár volt ezeket a gazdag gyógyhatású forrásokat csak tisztasági fürdőként használni. Hogy ezek a távlatot nyitt tervek megvalósulhassanak gondoskodnunk kell a város közönsége által joggal igényel új tisztasági fürdőről, Anny: bizonyos, hogy az átalakítás: munkák tervei készen áil-nak s az átmeneti állapot megnyugtató rendezése folyamatbar van. A III. ötéves tervben Egei tisztasági fürdő problémája végleges megoldást nyer. Ehhej azonban az is szükséges, hogj a lassan épülő fedett úszód? megvalósuljon, a források közelében levő terület és az azor tervezett beruházások megvalósuljanak. A fejlődés organikus, semmiféle kényszerhelyzetet nem teremt átmenetilei sem a gőzfürdőzésben és a hő- légkamra-szolgálatban. Az ú; tisztasági fürdő minden igény kielégítő, modern létesítménj lesz. Tervei készen állnak. Az átgondolt tervszerűség jellemzésére még leírjuk: a helyi kezdeményezés eredményé és életképességét bizonyítja a; is, hogy a megye eddigi áldó zatvállalását előreláthatólag egy, a strandfürdő kevésbé kihasznált területén központi hi telkeretből építendő gyógyfürdő-szálló koronázza majc be. S akkor minden bizonnyá felveszi majd az egri víz í versenyt hírnévben és idegen Az annáleszek feljegyezték, s de így tudja a szájhagyomány t is, hogy már a törökök is sze- t rették az egri „meleg vizet” és s pompás fürdőket létesítettek t Egerben. A vár bejáratával 1 szemben levő ház udvarán a 1 mai tisztasági fürdő helyén 1 hasznosították az egri hévfor- r fásokat. A víz gyógyító hatása- t ról is lehetett hallani az egri 1 strandfürdővel kapcsolatban, r mígnem egyszer az orvosnak c is, lokálpatriótának is kiváló é és fáradhatatlan dr. Lengyel t •Endre — álmainak valóra vál- v fása előtt halt meg gyenge szí- i ve miatt — tudományosan is 1 foglalkozni kezdett a víz gyó- r gyítási lehetőségeivel, 1 I szakvéleménytől * a műszaki átadásig f I960 áprilisában így indokol- f tek többek között a kísérleti t kórház létesítését: r „A gyógyvizek ranglistáján s az egri gyógyforrások előkeLő t helyét biztosítja rendkívül ked- v vező fizikai és kémiai tulaj- t donsága. Forrásvizeink ma- v gyón gazdag és változatos ősz- £ szetételben tartalmaznak kü- £ lönböző gyógyhatású ásványi r sókat, széndioxidot — melynek 2 gyógyászati hatása a fürdőkú- t iában szintén nagyon jelentős 1 —, valamint rádióemanációt 1 olyan mértékben, hogy nem- t csak hazai, de világviszonylat- s ban is a radioaktív vizek be- 1 osztásában az igen erősen ak- t tív vizek közé sorolt, főleg a 1 tükör- és gőzfürdők forrásrend- 1 szere.” „Az egri gyógyvíz- és fürdő- j hasznosítás úttörő lépéseit tesz- j szűk meg a megyei kórház ^ gyógyfürdő osztályának a ki- . Blakításával.” A szakvéleményt és előter- 2 Jesztést, ha nem is mindjárt e — tett követte. Ebben az eset- } ben is érvényesült az a sza- ^ bály, hogy az újat nem mindenki támogatja, és főképp 1 nem mindenki ismeri fel az új 1 jelentőségét. Ehhez idő és sok j energia kell! , 1963-bah elkezdődött ennek az osztálynak a megépítése. A jelenlegi tisztasági fürdőhöz csatlakozik az épület egy folyosószerű nyaktaggal. Az osztályt 1965 májusában adták át rendeltetésének. A létesítményre a megyei tanács saját erőforrásaiból biztosította a költségeket és a gyógyító munka megindulásáig az épületek és a berendezések számlája hárommillióra rúgott. De megérte! Kéthetenként huszonöt beutalt Ez a kísérleti reumakórház, rendelőintézeti beutalás alapján, kéthetenként huszonöt beteget fogad be falai közé. A betegeket rendszerint csak a megyéből utalják be, de fogadnak gyógyulásra várókat a tiszafüredi járásból és Jászárok- szállás környékéről is. A gyógyítás szanatóriumi rendszer szerint történik. Nem kell nagyobb számítás az eddigi forgalom megállapítására. E kísérleti intézménynél nem is annyira a mennyiségé a döntő szó. mint inkább a minőségé. A huszonöt ágy mindig foglalt. Sok beutaltat törés utáni utókezelésre küldenek ide, de sokan jelentkeznek isiásszal és más betegséggel is. A betegek megelégedéssel nyilatkoznak a kéthetes gyógyításról. Bátran elmondhatjuk, hogy a kísérleti kórház beváltotta a gyakorlatban az elképzeléseket és a reményeket. Alig esztendős működés után a statisztikai adatok tükrében is szükségesnek mutatkozik az új egészségügyi létesítmény továbbfejlesztése. Ha figyelembe vesz- szük a Heves megyei és a tiszai környék igényeit a reumatikus megbetegedések gyógyításával kapcsolatban, nyilvánvaló, hogy a kéthetenkénti huszonöt személyes gyógyítási kurzus nem korlátozhatja a nagyobb mérvű hasznosítást. K kísérleti reumakórház fejlesztése — az egri „meleg v/z" dicsérete „hallgat”. Ezen a nyáron Jelena a „soros”, most ő jött el barátnőjéhez Egerbe. — Húszadikán, a múlt hónapban érkeztem meg... Nagyon furcsák ezek a szűk utcák, a vityebszki és a minszki utcák után.. . És természetesen a vár tetszik a legjobban, at a „gépi agyban” kólái felvételekről a középiskolai és a felvételi eredményekre vonatkozó kérdésekkel, A számítóközpontban a nyilvántartó lapokon rögzített mintegy 35 millió adatot részletesen feldolgozzák. A gépi agy segítségével készülő értékelés eredményeit előreláthatólag szeptemberben hozzák nyilvánosságra. (MTI) mert olvastam az Egri Csillagokat! — Jártak másfelé is? — Már voltunk Budapesten, s nekem nagyon tetszett, mert Leningrádra emlékeztetett. Kirándulni is megyünk a hegyek közé, aztán Miskolcra, és Debrecenbe is elutazunk. — És Szegedre is — tette hozzá Marietta, aki egyébként a tolmács szerepét tó betölti. — Jól megértjük egymást, és nagyon sok közös témánk van. Nem győzünk beszélgetni... — Mára mi a további program? — Ebéd után strandra megyünk. Az „ebéd” szóra eímosolyodik a szovjet kislány: — Paprika... A barátság egy levéllel kes- dődött — tíz évvel ezelőtt. Megnőttek már azóta, s nőtt a ragaszkodás is. A kapcsolatot a vityebszki és az egri kislány továbbra is tartani fogja. K. G.
