Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
„Tihamér faluból” város lesz i Érvek és ellenérvek a jövőről Egri ismerősök ZOLI BÁCSI... Egerben, a Makiári út két oldalán kis családi házak sorakoznak. Csinos, friss vako- lásúak is, meg omladozóak, kopottak. Sok a „műemlék" jellegű, csak éppen a házak kora még nem elég öreg és egykori tervezésükben nem tükröződik egy-egy régi művészeti kor Aztán a Kertész utca. De szinte észre sem lehet /enni, hogy már másik utcában jár az ember. Rossz kövű járdáit, mellékutcákból csörgedező esővízárkok és a sok pdcurka ablaké, roggyant kis épület jellemzi ezt az utcát is. , A 136 holdnyi területen fekvő tíhaméri rész néhány utcáját bejárva nem a legjobb összbenyomása marad a szemlélődének. Sok a korszerűtlen ház, városiatlan ez a terület. A felmérés is erről számol be: *A lakóházak 54 százaléka avult, rossz állapotú, korszerűtlen, 75 százaléka tufakőből épült, 85 százaléka a századforduló és 1945 között." Jelen pillanatban 1121 ház van itt és benne több mint háromezer ember éL De elkészült már az a terv, amely ugyanezen a területen ötször annyi ember korszerű lakásáról gondoskodik. Terv — maketten Kis, kerek asztalon ma még maketten látható a jövő. Repülő nélkül fölé lehet emelkedni és látni leihet a rendezettség harmóniáját, a tervezettség célszerűségét Hat 120 lakásos, 20 emeletes parabolaház fogja egybe a területet, melyet sugarasan utak kötnek egybe a házakkal. A 80 lakásos, 11 emeletes „felhőkarcolók" ritmikusan fogják kör De a magas „házparabolákat”. De ott épülnek — ma még csak papírból — a többiek is, a sok kertes, földszintes családi ház, kétszintes, tízlakásos házak es a sávházak is. És papírba ott formálódik a nagy kertmozi, az áruház és a terület többi impozáns építménye Zöldre festett szivacsdarabkák a fákat a parkokat jelölik. Nem hideg betonerdö lesz a jövő tíhaméri területe számtalan kis szivacsdara bocs- ka jelöli « jövendő kertjeit, parkjait. Terv. Néhány évtized munkája teszi majd valósággá. Vajon ml az oka annak, hogy éppen a tihaméri területen épül ez új városrészt Az első ok maga a városrész korszerűtlensége: kereskedelmi, egészségügyi, művelődési intézményekkel szinte teljesen ellátatlan. Közművesítése is rendkívül alacsony színvonalú. Követelik a változtatást a megváltozott igények is. Olyan új városrészt kell kialakítani, amely megfelel a kor követelményeinek, elsősorban a jövőnek. A területet gazdaságosan kell kihasználni, úgy biztosítani a lakásszám-növekedést, hogy közben újabb holdakat ne kelljen birtokba venni. Kulturáltabb, egészségesebb, tetszetősebb városrészt kell kialakítani. Nagyon fontos indok Eger város lakóinak lakásproblémája is. Közel ezer kérvény vár kiutalásra a városi tanács lakásügyi osztályán és számolni kell a város további szívó hatásával is. És mivel Eger nem terjeszkedhet a „vakvilágba” — hiszen területét hegyek, szőlővidékek zárják körbe, belvárosa pedig műemlék jellegénél fogva megbonthatatlan, — a meglevő holdakkal kell ügyesen gazdálkodni. Ez pedig egyetlen módon lehetséges: nem foltozgatással, hanem gyökeres átalakítással. Tervszerű városfejlesztéssel, amely megakadályozza az ésszerűtlen építkezéseket, biztosítja az átgondolt fejlesztést. Ezért kell új városrészt építeni, méghozzá épp azon a meglevő területen, amely korszerűtlen, ahol érdemes és hasznos az átalakítás. enyém, az meg a közös, ez kedves családi ház, az hideg betonóriás. És a lakók nem gondolták át, hogy ez a több évtizedes terv a jövőnek szól, fiaiknak is. Sokon lelkesen várják az újat. Nemcsak a rozzant, vizes házak lakói sürgetik a városrész kialakítását, hanem azok is, akik megértették a kor követelményeit. ők is hallatják szavukat. Mindnyájuknál fő gond mégis a bizonytalanság. Nem tudják, érdemes-e még fürdőszobát építeni a kis házhoz vajon mikor költöznek új lakásba. És az öreg házakat mikor váltja fel az egészséges lakás. Tihaméri gondok Természetesen mindez nem megy zökkenőmentesen. Bizony érthető, hogy a háztulajdonos, aki sok takarékoskodással, nehéz munkával építette házát, nem akar megválni lakásától. Annak a paraszt- embernek a gondjai is indokoltak, akinek mindene a kiskert, a földszintes családi ház és nem akar öreg korára a kilencedik emeletre kö1 ózni Sajnos, nem kevesen vannak olyanok is, akik nem a jelenlegi nehéz lakásviszonyok, hanem a változásoktól való félelem miatt tiltakoznak. Az érvek és az ellenérvek azt is bizonyítják, hogy a ma elképzelései nem nagyon képesek befogadni a 20—30 év utáni vágyakat. A múlt kapcsai is kötik az embereket: az Az 6j teret hódit Négy tanácstagi beszámolói» vitatták meg az itt lakók és városunk vezet« az új terveket. E héten az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a távlati tervet. Gondos mérlegelés után helyesnek, jónak ítélte. Egy korszerű, hasznos és humánus tervet fogadott el az egész város és az itt lakók érdekeit is képviselve. Senki létére, lakására nem törnek az új házakat építő daruk. Mindenkit kártalanítanak, és az összeg negyven százalékának lefizetése esetén új, korszerű lakást kapnak ez itt lakók. Az új teret hódít a régi rovására. A Csákány utcai új házak már szinte beleharapnak a Kertész utcába. A fejlődés megállíthatatlan, de mindenkinek tudnia kell: nem könyörtelen, sohasem az emberek kárára, mindig az embereik érdekében történik Ilyen gondok — jogos, vagy jogtalan vágyak, konzervatív, vagy objektív ellenérvek — között születik újjá a déli terület Vannak feladatok, amelyeket a továbbiakban még nagyobb körültekintéssel kell megoldani, elsősorban a tájékoztatás, az időpontok viszonylag pontos közlése. És foglalkozni kell a termelőszövetkezeti tagok jogos igényeivel, hogy a lehetőségekhez mérten, eredeti környezetben építhessenek családi házat. Mert a városrész újjászületése csak az Itt lakók segítségéved sikerülhet. Fóti Péter Sajátos modem foglalta el helyét az egriek szivében, már hosszú évtizedek óta. Találkozol vele az utcán, a presszóban, hangversenyeken, ahol vagy hallgató, vagy zsűritag, vagy — ő maga áll a pódiumon, dirigálja a kórust, s nagy tapsot arat... Mindenütt megtalálhatod Egerben, válthatsz vele néhány szót, melyekből néha tanulságos több órahossza lesz: nyitott tenyérrel nyújtja át szívét, melyben az egész város benne van, s csodálkozol az idős kor ennyi derűje láttán. Persze, ennek is titka van. — A magam korúak társaságát nem szeretem ... Egyik a reumáról beszél, mások más keservekről panaszkodnak. Nem nekem való az ilyen. Jobban érzem magam a fiatalok között — nevet fel csengő tenor hangján. Az asztalnál ül, és késői reggelijét fogyasztja: egy csésze teát és kekszet. — Hogy én is panaszkodjam, most egy kis baj van a gyomrommal ... Ezt azonban úgy mondja, mint az a fiatal, aki pipára gyújt, hogy igazi felnőttnek lássék. Az albérleti szobában betten élnek az öccsével, aki fényképész. Egyszerű bútorozás: két fekhely, több szekrény, asztal, két székkel, a falon fényképek édesanyjáról és kislányáról, aki már a fénykép elkészülte óta anya lett, s Zoli bácsi határtalanul boldog nagyapa ... És kották, kották mindenütt Az a művészember, akinek egyformán sokat jeden* a társasági élet és a zene. — Tizennyolc éves koromban bátorságot vettan, s szerzeményemmel bekopogtam Kodály Zoltánhoz, a Zeneakadémiára. Elolvasta, és — biztos jókedvében —, azt mondta, hogy jól van, felveszem. De mit akar tanulni? — Mondom: hát zeneszerzést ... Csodálkozva nézett: hát milliomos a maga apja? Azt hiszi, zeneszerzésből meg lehet élni? Így másik szakra, az orgonára is beiratkoztam. Csak három esztendőt sikerült elvégezni a zeneakadémián, s közben felfigyeltek csodálatosan szép, tenor hangjára is. Sokszor szerepelt — aztán jött a világháború. Besorozták a szatmári honvéd gyalogezredbe. A kolozsvári születésű Huszthy Zoltán akkor lett egri, amikor ezredét Egerbe helyezték át S hamarosan híre lett a városban. A' háború után itt is maradt. Megalakította az egri műkedvelők zenekarát, majd átvette a már országos hírű Egri Dalkör vezetését is. Nemsokára már tiszteletbeli országos karnagy lett, nagy sdgatni. Még az sem jelentett sok segítséget, hogy írnok lehetett . a polgármesteri irodában, ahol az ő szavaival: öt polgár- mestert használt el... Zoli bácsinak nemcsak iratöfck erekkel a tarsolyában. Meghívások sorozata. Vezette a budapesti BESZKÁRT-kórust és a Pénzjegynyomda énekkarát ». A siker megvolt ugyan, de a pénztárcája sehogy sem akart megtelni Mert az emberek szerették a zenét, de csak — hallSZABÓ LASnÓ: Ezalatt az ONI emberei teljes gőzzel dolgoztak. Megállapították Yamamoto személy- azonosságát: valódi neve Itaru Tachibaka sorhajókapitány a japán flottánál. Múltja: a japán tengerészakadémián és a tokiói tengerészeti kollégiumban végzett, sorhajóhadnagyként került ki, majd rövidesen előléptették sorhajókapitány- nyá. 1930-ban az Egyesült Államokba költözött, s beiratkozott a pennsylvániai egyetemre, ahol Amerika történetét és külföldi kapcsolatait tanulmányozta. Amikor ezeket a tanfolyamokat elvégezte, a dél- kaliforniai egyetemre iratkozott be, Los Angelesben. Ezt követően évekig utazgatott a Csendes-óceán partvidékén, ahol japán üzletemberekkel, vállalkozókkal tartott fenn kapcsolatot Aztán mintha Részlet a szerzönefc a Zrínyi Kiadónál ősszel megjelenő könyvéből. 4 NmüsßJj 1966. július 17-, vasárnap megszakadt vdlna Yamamoto amerikai tartózkodásának fonala. .. Az ONI semmi egyebet sem tudott megállapítani róla. .. Csak jóval később tudták azonosítani, hogy Yamamoto nem más, mint a japán konzulátus egyik szerény kis alkalmazottja, aki évekkel előbb eltűnt az USA-ból, s síiig egy esztendeje érkezett csak vissza, de most már mint konzulátusi alkalmazott, persze más néven. Jóformán minden szabad idejét a Vörös Malomhoz címzett, hírhedt mulatóban tölti — legalábbis a tengerészeti hivatal hírszerzői és elhárítói ezt tudták később megállapítani. Ez a mulató viszont a japán hírszerzők találkozóhelye. De minderről Stanleyék ezekben a napokban vajmi keveset tudtak, noha Yamamoto súlyosan vétett az utasítások ellen, amikor Blake-kel közvetlenül felvette a kapcsolatot. Mert a parancs úgy szólt, hogy amerikai ügynökökkel a közvetlen kapcsolatot csak Kono, illetve a Vörös Malom japán „lánykái” tarthatják. A módszer a következő volt: az ügynökök betértek egy-egy pásztorórára a Vörös Malomba, s miközben a szerelem perceit élvezték, értesüléseiket átadták partnernőjüknek, akit azután szobácskájábán meglátogatott időnként Yamamoto, hogy átvegye a híreket. A Vörös Maiam minden alkalmazottja a japán hírszerző központ szolgálatában állt: férfiak, nők egyaránt S hogy a titok méginkább titok maradjon, a legcsinosabb japán lányokat válogatták ki erre a kényes és nem éppen lélekemelő feladatra. Mint később kiderült, a Vörös Malom nevű bordélyház női alkalmazottai- nál honleány! érzéseikre apelláltak, amikor először idegen férfiak ágyába fektették őket. S mivel a konspiráció szabályai megkívánták, a lányoknak bármely odavetődő férfit ki kellett szolgálniuk; híre ment a csinos és ügyes japán gésáknak, s a Vörös Malom forgalma fellendült. így aztán könnyen surrantak be az ügynökök, hogy néhány kellemes perc közepette — mert ez is dukált a jól dolgozó ügynököknek — átadják kémértesüléseiket. .. Nos, ide látogatott rendszeresen Yamamoto, a „kis szürke konzulátusi alkalmazott" is... És egy-egy ilyen Vörös Malom-beli útja után működésbe lépett a konzulátus különleges ehiffre-gépre, amely átalakította a bediktált szöveget a naponta változó kulcsra, hogy az éteren át továbbítsa Tokióba, a japán hírszerző szolgálat központjába... Persze, ezekről a mozzanatokról az ONI csak jóval később értesült. Most azonban még csak annyit tudott, hogy Yamamoto, az Amerika földjéről évekkel előbb eltűnt sorhajókapitány ismét amerikai földre lépett. Ám, hogy hol lakik, merre dolgozik, még semmit sem tudtak megállapítani. Ennek pedig az volt az oka, hogy Yamamoto egy-egy ilyen kiruccanása után mindig a Vörös Malomba tért vissza, ahol átöltözött, aztán több tucat japán közé vegyülve jött ki az épületből, s eltűnt a város forgatagában. Az ONI-nak viszont ekkor még nem volt elég ereje ahhoz, hogy egyszerre húsz—huszonöt embert is kövessen, figyeltessen... Pedig csak így állapíthatták volna meg, hogy a Yamamoto néven bemutatkozott férfi mindig a japán konzulátusra tér vissza, s Yamamoto azonos a konzulátuson dolgozó Kochi ba segéd- írnokkal. De nézzük, mi történt közben Blake-kel? Sétált az utcán sarkában a két némettel, s azon törte a fejét, hogyan teremtsen kapcsolatot Stanley- vel, s hogyan adja tudtára: neki holnapután repülővel Cisooba, onnan pedig a Mat- sonia nevű tengerjáróval Honoluluba kell elutaznia De semmi okos nem jutott az eszébe. Másnap délelőtt elment bevásárolni, hogy felkészüljön az útra. Most két japán volt a követője. Blake belépett az egyik textilüzletbe, hogy ingeket vásároljon magának. A japánok kint maradtak. Egy pillanattal később egy idegen férfi lépett be az üzlet alj táján, majd Blake mellé állt. mintha válogatta az áruban. Az izomember a japánokra fordította minden figyelmét, hogy egy alkalmas pillanatban elillanjon előlük, s eközben észre sem vette azt a nyurga fiatalembert, aki az üzletbe utána jött Csak akkor csodálkozott el kissé, amikor a nyurga férfi a kirakott áru között válogatva halkam megszólította Blake-1: — Mindenről tudunk, a Matsonián már nem lesz hely, s majd ezt követően, egy hét múlva indul csak hajó Honoluluba — suttogta az idegen. — Rádióval lehallgattuk az autóbeli beszélgetést.. Blake azonnal megköny- nyebbült. Micsoda ügyesen dolgozik az ONI... Még szeretett veri na kérdezni egy s mást az idegentől, de sziszegő hangú utasítást kapott, hogy gyorsan menjen ki az üzletből, és a japánok által megjelölt időpontban induljon San Prancisco- ba... Blake eleget* tett a parancsnak: repülőre ült és San Pranciscoba utazott. A hatalmas Csendes-óceán- parti város nyüzsgő életét élte, és hogy is gondolt volna arra, hogy falai között két hatalom kémei birkóznak, s a tét: az USA-t berántani a világháborúba, s lekötni és legyengíteni, hogy a Távol-Kelet fölött a japán imperializmus lehessen az úr... Blake, mihelyt megérkezett, nyomba bement a hajózási irodába. S minden úgy történt, ahogy az ingüzletben mondták neki: a Matsonián már nem volt hely és a következő hajó egy hét múlva indult csak Honoluluba. Blake boldog volt, de ez az öröme gyorsan lelohadt, ugyanis, amikor kilépet az irodából, egy japán került melléje és így suttogta: — Kövessen. (Folytatása következik) ja van! A nyugdíj nem jelentett reuma-kiújulást, mint ahogy a családi tragédiák sorozata sem tudta elvenni irigylésre méltó, elpusztíthatatlan optimizmusát Igen, mert a zenének óriási ereje lehet, ha értő ember művén azt Ez táplálta és adott hitet neki, ez tudott harmóniát teremtem — még a disszonáns élet-akkordok között is. A nyugdíj tulajdonképpen nem is jelentett „igazi” nyugdíjazást — és Zoli bácsi is így látja ezt jónak. Mit csinál? ..: Szakreferens például a megyei művelődési ház ének—zened szakbizottságában. Segít a zened események szervezésében. Kijár a megye* kórusokhoz, ahol tanácsát kérik. Tagja az egri városi központi énekkarnak, vezeti az 1957 óta a KISZÖV védőszárnyai alá vett Egri Dalkört. Boldog vagyok — mondta ha látom, hegy valahol kezdődik valami, mert tudok segíteni... Most például annak örülök nagyon, hogy az utóbbi időben ezek a tehetséges, fiatal muzsikusok milyen szépen dolgoznak Egerben. Ambíció nélkül nem is megy az ilyen... Erről jut eszembe: én már hetvenkét esztendős vagyok, s fiatalnak érzem magam ugyan, tisztában vagyok azzal, hegy egyszer én is elmegyek (persze, nem sietek vele...), s így a dalkörhöz utódot nevelek magamnak. így írd: az öreg Huszthy nem bízza el magát; utódját neveli, a fiatal, nagyon tehetséges Nyíri Józsefet! (kötői) A magyar tndósképzés A tudományos minősítő bizottság szerdai ülésével gazdag év fejeződött be a magyar tudósképzésben. 1965. szeptemberétől mostanáig 01 tudományok doktora és 302 kandidátu_ sí fokozatot ítéltek oda. A legutóbbi három év leforgása alatt 123 új doktort és 792 kandidátust vettek nyilvántartásba. A tudományos minősítés bevezetése óta elmúlt másfél évtized alatt 708-an kapták meg a tudományok doktora, 3597-en a tudományok kandidátusa fokozatot.
