Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

Hadilábon a higiéniával Ellenőrzésen ... hogy nincs jobb annál, ha mondjuk egy termelöszöveéi. kezet vezetői szemben állnak egymással. Ilyen jó csak az í*"i hét még, ha mondjuk egy vállalat vezetői húzzák keresztül rendre egymás intézkedéseit. Jó ez, márpediglen a tagoknak * szövetkezetben, a vállalat dolgozóinak a vállalatnál, mert at, egyik vezetőt ki lehet játszani a másik, a másik vezetőt pedig az egyik vezető ellen. Természetesen ez a vezetősdi sakkij játék nem akkor kerül sorra, ha mondjuk az egyik szövet3 kezeti tag vagy brigádvezető tökéletesen jó munkát végzet fii hanem akkor, amikor éppen tökéletesen és ostobán nem csi-J nált semmit. ! Az ilyen helytelen heuréka a lógósoknak, a swmákolókíj nak, az öröm napjai a maga felé hajló kezűeknek és mind­azoknak, akik egy fél tál lencséért odaadnák a fegyelmet, 4 rendet és ráadásnak minden tagtársuk jövedelmét is — téri mészetesen a sajátjukon kívül. Ez a vélemény a minap ala­kult ki bennem, az egyik termelőszövetkezetben — nem iram ki a nevét, majd rájönnek maguk is, nehogy azt mondják: én is a két vezető között kívánok lavírozni. Megelégedetten ál­lapíthattam meg, hogy az utóbbi időben ebben a szövetkezet­ben érdemes, de ha eddig még nem, akkor nagyon rövidesen tényleg lottónyeremény lesz lógós szövetkezeti tagnak lenni. Nincs még nagy baj — most. Tart még a lendületből, 4 tavalyi termésből, az elmúlt év jó munkájáiuik méze az ínye- ken, pénze a zsebekben van. De, hogy mi lesz ezután? Hát azt csak a két szövetkezeti vezető, az elnök és a főagronómus tudja megmondani, ha akarja és ha tudja. Az a véleményevei hogy tudni-éppen tudnák, csak nem akarják — legalábbis egyelőre nem akarják. Es miután a köztük fennálló ellen­tét — egyébként ez a véleményem — nem egyedülálló a maga nemében, bizony tartok tőle, hogy lesz módjuk táncra per­dülni másutt is azoknak, akik legszívesebben csak a munka temetésén ropnák el az örömteli csárdást. Az elnök a tagokért van. A tagokért mindent, néha még olyat is, ami ugyan nem törvényellenes, de nem is ok- és cél­szerű a gazdálkodásban. De hát a szövetkezet a tagságé! — vallja az elnök. A főagronómus is a tagokért van. Kemé­nyen, határozottan, szinte vita nélkül hajtja végre a szövet­kezet számára szükségesnek vélt és a tények szerint valóba» szükségesnek is tűnő intézkedéseit. Mert a szövetkezet a tag­ságé, és itt az ideje, hogy a tagok közös gazdasága korszerű gazdaság legyen. Ügy is lehetne mondani, hogy egy kissé a joviális és emiatt népszerű szövetkezeti vezetés került itt szembe — és kerülhet bizony majd másutt is! — az energi­kus, emiatt egyes emberek érzelmeit figyelmen kívül hagyáí a jelent kissé kézlegyintéssel elintéző és a jövőt példaképnek tekintő vezetési stílussal. Most légy okos, Domokos!: kinek lehet ilyenkor igaza? Mert ki vitathatná, hogy a szövetkezeti vezető csak azt valósít­hatja meg, amit a szövetkezeti tagság akar, jóváhagyott, ami­vel egyetért, s amihez ért?! Az ám: de ki vitathatná, hogy • joviális gazdálkodás lehet népszerű egy ideig: békességes ist mint a karácsonyeste, de a szövetkezet nagyüzem, ait kor­szerűen, tervszerűen és főleg mind magasabb szintű szerve­zettséggel illik és kell dolgozni?! A két vezető hajtogatja a magáét, s ebből minden leheti csak eredményes gazdállcodás és nyugodt, békességes belső élet nem. Márpedig enélkül a legnagyszerűbb elképzelések, a legenergikusabb intézkedések sem hozzák meg eredményüket mint ahogy energikus intézkedések nélkül egy hajítófát sem ér egy olyan közvetlen hangulat és kapcsolat, amelyben a* elnök még Laci fiam is lehet, sőt az is, ha nem lehet a tegezé* mellé megfelelő jövedelmet is letenni. Kedves olvasóm, aki e sorokat végigtünödöd, ugyanúgy) mint én tettem e problémán töprengve, most * homlokodra csapsz: — Mit kell itt ezen és ennyit töprengeni? Az elnök közvetlen modorából tanuljon a főagronómus és a főagronö- mus korszerű elképzeléseit segítse éppen kötetlen és közvet­len kapcsolataival az elnök. Világos és egyszerű, mint a két­szer kettő négy. Az a véleményem azonban, hogy ami a kívülállónak olyan egyszerű, mint pofon, olyan világos és tiszta, mini a hegyi patak vize, azt egészen másnak, sötétnek, zavaros­nak látja az, aki nyakig benne ül a vitában. Amit mi patak­nak nézünk, még ha kissé zabolátlanul forrongó pataknak iss azt ők széles és zátonyok körül örvénylő folyamnak, amelyen nincs híd, hogy a két part közelebb kerüljön egymáshoz. Sajnos, elég sok ilyen híd nélküli folyót volt szerencsém fel­fedezni az elmúlt években gondolkodásunk hegy- és vízrajz térképén, bár igaz, hogy nem kevés volt azoknak • száma sem, amelyeken sikerült a hídverés. Az ilyen hídverőket csak úgy egyszerűen kommunisták^ nak szokták nevezni. Nem mintha ők olyan hallatlanul töké­letes emberek lennének — dehogy azok. Talán csak annyi­ban mások, hogy tudják, baj van még azzal a tökéletességgel és kellene valamit tenni éppen ezért a tökéletességért. Eset­leg valamiféle lelki, sőt elvi hidat! Az a véleményem, hogy ilyen esetekben ebben és más termelőszövetkezetben, vállalatnál vagy üzemnél a vezetők között hidat építeni, az összhangot megteremteni — ha azok emberileg méltók és alkalmasak erre — a kommunisták fel­adata. Pontosabban a kommunisták feladata — is/ Mert azért nekik, vezetőknek is akadhat tennivalójuk, hogy legyen jobb azért annál, mintsem, hogy a szemben álló két vezető között a felesleges vitának egy nevető harmadik örüljön. Ez a véleményem erről és egyelőre: Az elmúlt esztendőben me­gyénkben 162-en betegedtek meg ételmérgezésben. Kesédről egyetlen ember hibájából 47-en kerültek kórházba. Vajon tanultak-e az elmúlt esztendő tapasztalataiból a cukrászdák, vendéglők veze­tői, dolgozói, s mindazok akik élelmiszerrel foglalkoznak? Ezt vizsgálták a napokban a KÖJÁL szakemberei — dr. Marton Tibor higiénikus orvos és Fazekas István közegészség- ügyi ellenőr. A riporter is melléjük szegődött, hogy köz­readja a figyelmeztető tapasz­talatokat. KI IVOTT AZ ÜVEGBŐL? Kora délelőtt a kerecsendi kisvendéglőben. Az étterem­ben ízlésesen terített asztalok, csend és tisztaság. De egy aj­tóval beljebb... A konyhán és környékén teljes a rendetlenség, és ezzel együtt a szabálytalanság is. A zöldségelőkészítőben nincs víz, a szűk kis mosogatóban pedig piszkos edények tányérok... Az orvos kérdez: — Miért nem mosogatták ti tegnap az edényeket? Az üzletvezető nem vála­szol. Tudja, hogy szabálytalan. Aztán a presszóban néznek szét a KÖJÁL szakemberei. — Miért nem fagyasztják s fagylaltot7 — Tegnap este hootak Ftt- ataabonybóL, meleg volt, a ezért nem tudtuk lefagyaszta­ni — hangzott a bizonytalan válasz. — Jól tadják bogy meleg íagjaltot nem szabad szállíta­ni és nem szabad másnapra eltenni sem. A fagylalt na­gyon veszélyes... Ha még egy­szer ilyet tapasztalunk, kiönt­jük a fagylaltot... A Füzesabony és Környéke Körzeti Földművesszövetkezet központi cukrászműhelyében naponta 100 liter tejből készí­tenek fagylaltot, hat községbe szállítják rendszeresen és 13 községi cukrászdát látnak el süteménnyel. Az ellen őrzés időpontjában testbe ts dolgoztak a műhely­ben a fehér köpenyes cukrá­szok mellett, festették kapar­ták a falat, hullott a vakolat, ez asztaloknál készült a süte­mény, egy sarokba állított üst­ben pedig főtt a fagylalt(?). — Miért szállítják melegen a fagylaltlét? — Későn kapjuk Egerből a tejet Előfordul, hogy már hét órakor megérkezik, de gyak­ran tízkor, sőt van úgy, hogy 11 órakor hozzák. így későn főzzük le a fagylaltot, s nem tudjuk megfelelően hűteni, — védekezik a cukrászműhely vezetője. A hűtés csakugyan nehéz­kes. Vízbe rakják a fagylalttal teli kannákat. Egy egyszerű spirál kellene, s mindjárt el­kerülhető a szabálytalanság. És ha a fagylaltoskannákat nem papírszelettel ragasztanák le, hanem ahogy az előírás mondja, leplombálnák, ismét kevesebb lenne egy szabályta­lansággal. Az orvos tovább kérdez: — Hogyan mossák a tojást? — Néhány szem neomagnol tablettát teszünk a vízbe, úgy mossuk. — Ez semmit nem ér. Fél­százalékos M. nitrogenolos víz­ben kell mosni 3—i percig, majd utána tiszta vízzel öblí­teni. A mosatlan tojás köny- nyen salmonella-fertőzést, s így ételmérgezést okozhat. . Csak a füzesabonyi cukrász- műhelyben 500 tojást dolgoz­nak fel naponta! Kinn az udvaron fagylaltos tricikli áll. A tégelyek alján vanília- és osokoládéfagylalt- maradék. Ismét egy szabály­talanság: mozgóárus csak gyü­mölcsfagylaltot árulhat. A te­jes fagylalt könnyen romlik! Jól ismert kép: kisgyerekek üvegből isszák a bambit Sen­ki nem gondol arra, ki ivott ebből az üvegből: tbc-s, tifu- szos, vagy talán májgyulladás­ban szenvedő? Mindegy. Töl­tés előtt kimossák és fertőtle­nítik az üvegeket — így vélik az emberek. Kimosni ugyan kimossák, de nem fertőtlenítik. Legalább­is Füzesabonyban, a szövet­kezeti töltőállomáson nem. így naponta egy-egy fertőzött üvegről több száz, vagy több ezer üvegre is átterjedhet a baktérium. A Hypót nem „Is­merik" Füzesabonyban... FEKETE FAGYLALT ÜJ és ízléses a kápolnai bisztró, ötletes a belső étter­mi berendezés, de úgy látszik, a konyhára, a raktárra és az öltözőkre már nagyon kevés jutott a több mint egymillió forintból. A mosogatókagyló csupán háztartási méretű, de azért abban is lehetne szabá­lyosan, előírásszerűén moso­gatni. De csak Ultrát használ­nak, fertőtlenítést nem, így egyik kanálról a másikra ván­dorolhatnak a baktériumok. (Egyetlen kórokozó is okozhat hastífuszt! Egy fertőtlenítés nélkül elmosott kanálon száz­ezer baktérium is lehet!!) Az ellenőrzés más szabály­talanságot is talált. Egy le­zárt kanna hívja fel magára a figyelmet. — Mi van a kannában? Sápadt csend... A kanná­ban fagylaltlé árulkodik az újabb szabálytalanságról. — Honnan van ez a fagy­lalt? a KÖJÁL-lal — Egyszer már figyelmeztet­tük, hogy nem szabad a kony­hában fagylaltot főzni, majd ha lesz külön helyiségük, ak­kor főzhetnek... Aztán előkerül a földműves­szövetkezeti elnök is, aki az utasítást adta a fekete fagylaltfőzésre. S amíg a jegy­zőkönyv készül, arra gondolok, hónán vesznek egyesek bátor­ságot arra, hogy emberek szá­zainak egészségét kockára té­ve kövessék el a szabálytalan­ságokat? MACSKA A KONYHÁBAN A Gyöngyös Étterem kony­hájában zúg a mosógép, (mert ott van konnektor!?), a szenny­víz-lefolyóban tárolják a sze­metet, az udvar közepén pe­dig, kölykei társaságában, jól- lakottan nyújtózkodik a ven­déglő macskája. Megbecsült jószág, üldözi és pusztítja a patkányokat (?). A mosogatás­hoz itt sem értenek, bár a rak­tárban van tömény fertőtle­nítő, csak éppen nem használ­ják. Nem használnak fertőtlení­tést a mátrafüredi Benevár Étteremben sem. Nem is tud­ják, mi fán terem a háromfá­zisú mosogatás. Az orvos jog­gal ideges, amikor aznap már tizedszer magyarázza a ven­déglátóipar egyszeregyét: — Száz liter 35—40 fokos víz­be 20 dekagramm zsíróidét (Ultrát) kell tenni és ebben mosogatni az edényeket. Utá­na jön a fertőtlenítés: 100 li­ter, ugyancsak 35—40 fokos vízbe két deci Hypót és 3-4 percig áztatni az edényeket Ezután következik a harma­dik fázis: kézmeleg folyóvíz­ben az öblítés. Persze, ehhez folyó meleg viz kell, csakhogy a Benevár ban, kint az udvar­ban, üstökben melegítik a vi­zet! (Igaz, Gyöngyösön az üzemélelmezési vállalat Ne- mecz József téri konyhájában is így melegítik a vizet, pedig ott 600, sőt szezonban 1300 adagot főznek naponta!) Már elkészült a mátrafüredi diáktábor főépülete, a hatalmas területet kerítés zárja körül. Itt üdülnek majd a jövőben a gyöngyösi iskolák napközis ta­nulói a nyári szüneben. Az idén ugyan még nem vehetik birto­kukba a tábort a gyöngyösi fia­talok, mert két, egyenként négy helyiségből álló lakóépületet csak a következő év tavaszán adják át az építők. A városi tanács edig 550 ezer forintot fordított a főépület el­És Mátrafüreden is láttunk egy jól felhizlalt macskát, ott nyújtózkodott a Benevár kony­hájában, a tűzhely közelé­ben.!?) ★ Több, kisebb-nagyobb sza­bálytalanságot tárt még fel az ellenőrzés. A kerecsendi füszer- üzletben, a hatvani csemegé­ben a péksüteményt is önki- szofgálási alapon árusítják — így összefogdossák a vásárlók A selypi füszerüzletben és az italboltban nem a hűtőben, ha­nem a pult tetején tárolják a könnyen romlandó virslit, a hatvani tej boltban pedig két kilogramm romlásnak indult krinolint kellett kivonniuk a forgalomból az ellenőröknek. Több helyen nem kapcsolják be a süteményes hűtőpultokat, kevés a hűtőgép, a női kony­haszemélyzet nem hord fityu- lát, a mosdók, törülközők és WC-k pedig sok helyen minő­síthetetlen állapotban vannak. Csaknem általános a tapasz­talat: a konyhákban egészség­telen a levegő, nincs megfele­lő szellőztetés, csaknem min­denütt raktározási gondokkal küszködnek, és hiányosak, sző­kék az öltözőhelyiségek, s nincs minden rendben az or­vosi vizsgálatokat igazoló egészségügyi könyvek körül sem. Ez év első felében 873 élel­miszer-bakteorológiai vizsgá­latot végzett a KÖJÁL és 96 esetben találtak fertőzést. Nagy kár, hogy Egerben nincs bak- teorológiai labratórium, így Miskolcon kell végezni a vizs­gálatokat. Ez elég körülmé­nyes, rendkívül lassítja a munkát. Megyénkben mintegy 1700 különböző, élelmiszert gyártó és árusító egység egészségügyi ellenőrzése vár a KÖJÁL-ra. Eléggé hadilábon állunk a hi­giéniával. Többett kellene se­gíteni mindenkinek, a körzeti orvosoknak, de a lakosságnak is. Elsősorban: betartani az egészségünket védő szabályo- kat­készítésére, százezer forintot a tereprendezés és a kerítés költségeire, a két lakóépület 250 ezer forintba kerül majd, a felszerelés biztosítására is közel százezer forintra van szükség. A mátrafüredi diáktábor ket­tős célt szolgál. A nyári szünet­ben kéthetes váltásokkal száz­hatvan gyerek részére nyújt majd üdülést egy-egy alkalom­mal az iskolai év időszakában pedig a mátrafüredi általános iskola napközijeként működik. A művelődésügyi osztály úgy tervezi, hogy a diáktáborban csereüdültetést is szervez, va­lamelyik Balaton-környéki vagy debreceni iskolával fog össze, hogy a gyöngyösi gyere­kek ..salát költségen” — a szo­kásos nanközis ellátás díjsza­bása mellett ellátogathassanak a Balatonhoz. A nyári diáktáborban kézi­labda-pálya, sportszerek, tábor­tűzi színpad nyújt majd sporto­lási és szórakozási lehetőséget, a felfrissülést pedig a zuhanyo­zók biztosítják. A szép környezetben elhelye­zett üdülőtábor bizonyára ked­velt tartózkodási helye lesz a jövő nyártól kezdve a gyöngyö­si általános iskola tanulóinak. Nincs szavatosság Lapunk július 19-i számában cikket közöltünk a televízió-tu­lajdonosok jogairól. Cikkünkre válaszolt a GELKA központja, amelyben közölték, hogy a há­roméves szavatosság csak a gyártó vállalatok és a kereske­delem közöt áll fenn. A televí­zió-tulajdonosokra így termé­szetesen csak az egyéves garan­íiiemelkedő Nincs ok a panaszra, sőt, egy­re több a lehetőség a dicséret­re. Ezt a figyelemre méltó és megnyugtató megállapítást a MÉK gyöngyösi kirendeltségé­nek vezetői közölték — egyelő­re csak paradicsom-ügyben. Véleményüket két adattal tá­masztották alá. Az elmúlt évben csak július 11-én kapták a termelőktől az első tétel paradicsomot az idén már majdnem egy hónappal hamarabb érkezett meg az első szállítmány. Az idén július 20- ig hetvenhat vagon paradicso­mot vásároltak fel ami csupán egy félvagonnal kevesebb a ta­valyi egész évi mennyiségnél. És hol vagvunk még most az idény végétől... ! A mennyiségre vonatkozó eredmények különbségek mellett érdemes a minőségi változást is nyomon kísérni. Tavaly a paradicsom­nak csak negyvenhat százaléka felelt meg az export-követel­ményeknek, az idén pedig 86 százalék. Ebből szinte termé­szetesen következik, hogy az átlagár is magasabb most, hi­szen eddig 3,52 forintot számol­hatnak el átlagban kilónként, míg tavaly csak 2,60 forintot ért átlagban egy kiló paradi­csom. Ezek a számok tehát beszé-' des bizonyítékai annak a fejlő­désnek, ami a termelőszövetke­zetek munkájában bekövetke­zett. A szövetkezeti gazdák szorgalma is kimutatható, érzé­kelhető ebben a fejlődésben — a tények erről is szólnak. — Itt főztük a konyhában. ^Diiuujeper Három bírósági tárgyalás után jelenleg szü­netel a dinnyeper a Hevesi Járásbíróságnál. Most a. felek kiegyezését várják. Azt, hogy a szövetkezet — üzletrontás elkerülése miatt nem írjuk meg a nevét — kifizesse a kártérí­tést Tóth Istvánnak és társának. A fentiekből kiderül, hogy Tóth István és társa kártérítést követel az egyik szövetkezet­től, a szövetkezet pedig nem fizet. Emiatt ke­rült sor a három tárgyalásra, emiatt folyik tavasz óla a per, amelynek a végére a mai napig sem sikerült pontot tenni. De nézzük a részleteket: 1966. április 2,1-én a szövetkezet szerződést kötött egy külföldi céggel dinyemagtermesz- tésre. A szerződő cég kikötése szerint a ma­got termő terület ezer méteres körzetében tilos másfajta dinnyét termelni. Megjött a külföldi vetőmag, a dinnyét a tsz május 13-án kezdte kiültetni, miközben észre­vették, hogy az egyik ötven holdas tábla szom­szédságában egyéni termelők bérelt terüle­teken dinnyét ültetnek. A főmezőgazdász nyomban intézkedett és csereajánlatot tett Tóth Istvánnak és társának, valamint egy másik egyéni termelőnek is. A szövetkezet a községi tanácsnál megtartott tárgyaláson ismertette külföldi partnerével kötött szerződési kötelezettségeit és ajánlatot tett. Felajánlotta az egyéni termelőknek, hogy az övékéhez nagyságban és minőségben ha­sonló területet palántákkal beültet és így kár­talanítja őket a szomszédos területért. Ezt az ajánlatot az egyik termelő elfogadta, u másik elutasította és azt követelte, hogy a tsz palántánként 10 forintot fizessen kártérí­tés címén. Az összeg így mintegy negyvenezer forintra rúgott volna. Ebbe a szövetkezet nem ment bele és azt mondta: mi tisztességes és korrekt ajánlatot tettünk, kártérítést ilyen formában nem fizet­hetünk. A bíróság szakértőt rendelt ki, aki megál­lapította, hogy a szóban forgó területen 70 százalékos vírusos fertőzés tapasztalható, amely a várható termést erősen befolyásolja, nem szólva az időjárásról. A szakértő a 2 hol­das dinnyetáblán 4782 dinnyetövet számlált meg. A tsz jogi képviselője szerint a felperesek most már negyvenezer forintnál kisebb összeg­gel is beérnék, és az eljárás most szünetel. Miért mondtuk el ezt a dinnyeügyet? Először is azért, mivel a tsz közel másfél milliója forog kockán, másrészt azért, hogy felhívjuk a figyelmet: a termelőszövetkezete­ket államunk minden vonatkozásban sokolda­lúan segíti, érdekeit törvényeink védik. A szövetkezetek gazdálkodását személyes és egyéni érdekek nem gátolhatják. A szóban forgó esetben az egyéni termelők csak maguk­ra vethetnek, amiért nem fogadták el a tsz teljesen igazságos ajánlatát. Nem áll szándékunkban a bíróság döntését bármilyen formában is befolyásolni. Állás­pontunkat viszont elmondtuk, nehogy valaki azt gondolja, bátran perelheti okkal, ok nél­kül a tsz-t, a közös kasszából úgyis könnyen gurul a forint. A szövetkezetek érdekeit, jo­gait ebben az országban mindenkinek tiszte­letben kell tartania, . < - ... -t A- .. Márkusz László Diáktábor épül Mátrafüreden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom