Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

A f rakf óraikat részektől a vákuumtechnikáig Hat hónap alatti 1712 baleset, ELGONDOLKOZTATÓ sta­már mind gyakrabban jelent­kező berendezéseket folyama­tosan mérni tudják. Májustól éjjel-nappal folyt itt a munka. Három műszak­ban nyolc szerelő, több meós Vajon mennyit esöMten a vákkumtér értéke a szivattyú káQWss «táa? — ezt ügyeli Szekrényes! Ferenc szerelő. A be&Bfósnút a csoporthoz beosztott poiiteehnikás tanuló segít. öt ér időszaka két gyártási végétét ramt Gyöngyösön az Izzó Félwaetó és Gépgyárá­ban. Az előző, sokszor durva én igénytel«! munkát, a mot: vóJouusntechnikai gyártást. A* előzőről — ami a gyár létaafbásének első nyolcéves időszakára esett — nemigen érdemes beszélni. Gaak annyit, hogy akkor a gyár fő profilja a B—35-ös traktorok alkatré­szeinek a gyártása volt. Ebből a traktarífpnsból ma már a föl­deken is aíig látni, természet- szerű tehát, hogy alkatrészek­re sincs szükség. Inkább érdekesebb és Izgal­masabb a gyár fejlődésénél a közrimúlt és a Jelen, az „izzás házasság* időszaka. Ez hozta ugyanis a fejlődést a gyártmá­nyokban, tectmológiákban, gé­pekben, ennek következtében törtek rá a gépgyártás egyik ’egfeüettebb útjára, a vfflnram_ technikai berendezések gyártá­sára. zések áitaiában valamilyen tecbnoffógjal folyama* lefolyá­sát biztesftják, meghatározóéi; légrtgrftott térben. Hlyének pékiá«*: a ieszteatett csövek befarrasztása, az alumlnhan elpárologtatósa és felrakása a képcsövek belső faltára stb. Ezért «ekséges, bogy a beren­dezések aífcatnésaei a Vegnar- gyofob pontossággal készfllje- tttfcvéb töSréletesen ffleszfcedje- nek egymáshoz, mert máskü­lönben sohasem sikerül elérni a kávánk értékeket Pecfig ez gyakran már UMMI értékei is jelent ami a fSdíeisztoen lös« légnyomásnak a tizedes vessző után esek a hatodik [tollával kifejezhető néhány milliomod része. Ilyen alacsony légnyomás már szánté légüres térnek te_ ÁKn», hogy az üzem és a szerelők milyen munkát végez­tek; csak a próbateremben győződnek meg véglegesen. Ez elektromos laboratóriumhoz hasonlít Nemrégiben alakítot­ták ki a helyiséget, ÍS férőhe­lyet létesfteítek, bogy a most és eiektpomos szakember vé­gezte a szexeidében összesze­relt berendezések vizsgálatát és mérését. A tv-fcépcsövek lezá­rásánál szükséges berendezés bocsijaät mérték elsősorban. Ebből már a bárom&zázadik is elhagyta a mérőbeíyiséget Na­ponta általában tíz kocsi kerül ki A kocsik bemérése eléggé komplikált feladat, mert há­romfajta mérési módot és több órás ellenőrzést kíván. Először a Penráng-mérőfejeket mérik. Mindezek alapján állapítják I meg, hogy a berendezés bizton­ságosan alkalmas-e képcsövek gyártására. A mérési folyama­tokra egyébként pontos utasí­tás készült, amelynek betartá­sa feltétlenül szükséges. Ez a mérési mu nka és azad- fcatrészek elkészítése a méré­sig már nagyon távol esik a txaktoralkatrésztSl. De nem­csak a munka jellegére, ha­nem az emberek sokoldalúsá­gára, tapasztalatára is elmond­ható ugyanez. K. E. szabott 15 eentte magasság alatt hagyják a tarlót 215 hold tombájoos rekord Minden kombájnhoz adott a termelőszövetkezet vontatót de amikor távolabbi helyre men­nek aratni, a vontatók számát növelik, hogy a kiszolgálás miatt ne legyen fennakadás a kombájnok munkájában. A pótkocsik nagyobb része önürí­tős, a cséplőgép dobjába — amely már a vetőmagnak valót tisztítja — szállítószalag viszi a szemet Kedvező körülmények között mind a négy kombájn jól dol­gozik, sőt rekordtel jesítmények is születnek. Veret László kombájnt® az egyik legrégibb géppel — he­tedik éve használják az Egri Gépjavító Állomáson — egy nyújtott műszakban 22,5 hold búzát aratott le. Az SZK—3-as gép teljesítményének értéke azért is kiemelkedő, mert 13 mázsás holdanfeénti átlagter­més mellett érte eL — Eddig nem kellett segíteni kézi kaszásokkal — mondja örömmel a brigádvezető —, úgy vannak a kaszák a szögre felakasztva, ahogy tavaly oda- tettéfc. A négy kombájn Melős ve­zetője mind azt Ígérte: az idei aratás úgr fejeződik be Eger- szalókom, hogy a kaszák a he­lyükön maradnak... t Pilisy Elemér tj&ntka: Megyénk ipari, me- sóflMd—ági uzautteitw*-. az L0^- os év élte telében 1713 ba'anU történt, amelynek köveikenlé- ben 20 700 munkanap esett ki a termelésből. Még szomorúbb ez a sta­tisztika, ha összehasonlítást teszünk az elmúlt év azonos időszakának baleseti adatai­val: — 1965 első félévében az ipari üzemekben egy halálos, és 1157 különböző baleset tör­tént. A kiesett munkanapok száma 24 420. 1966-ban két halálos és 1177 baleset volt, a kiesett munka­napok száma: 21 883. Húsz bal­esettel volt tehát több, és ez még akkor is sok, ha a kiesett munkanapok száma, amely a könnyebb baleseteknek kö­szönhető 2537-tel csökkent. A mezőgazdaságban ennél is rosszabb az arány: 1965. el­ső félévében 3 halálos és 480 baleset volt, a kiesett munka­napok száma: 7068. 1966-ban négy halálos és 535 baleset történt, a kiesett munkanapok száma: 7817. 1712 baleset, 29 700 kiesett munkanap. Elgondolkodtató statisztika, különösen akkor, ha azt is megvizsgáljuk: ho­gyan történtek ezek a balese­tek. HOGYAN TÖRTÉNTEK? A baleseti jegyzőikönyvek szerint a 99 százalék gondatlanság­ból, figyelmetlenségből, nem­törődömségből. Gyakorlatilag szinte egytől egyig elkerülhe­tők lettek volna, ha a dolgo­zók betartják a balesetvédel­mi előírásokat, ha valamennyi balesetvédelmi megbízott úgy dolgozott volna, ahogyan el­várnák tőlük, a ha néhány gaz­dasági, műszaki, szakszerve­zeti vezető is nagyobb jelentő­séget adna a balesetvédelem­nek. De az áftalánosftásofc helyett néhány példát e szomorú sta­tisztikára: (Szülte érthetetlen, hogy a Máravidéki Fémművekben alig van olyan nap, hogy ne tör­ténne baleset. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy a gyár­ban igen nagy problémát je­lent a balesetekből adódó csök­kent munkaképességűek al­kalmazása. Egyre többen van­nak, és jól tudjuk, hogy a gyár nem jótékonysági intéz­mény — a volt pétervásári já­rás egyik végrehajtó bizottsá­gi ülésén mondta így a gyár küldötte —v de nem is balese­tet gyártó vállalat. Itt az ide­je, hogy a gyárban nagyobb figyelmet fordítsanak a bal­esetvédelemre. Annál is in­kább, mert a baleseti statisz­tikában már évek óta az el­sők között vannak. Nincs különösebb haj, de fejlődés sem az Egri Finom- szerei vénygyárban, a Hajtó- és Felvonógyár 4-es számú egri gyáregységében, a Hatvani Cu­kor- és Konzervgyárban. Sok volt viszont a baleset a recski kőbányában, a Gyön­gyösi Vas- és Fémipari, az ÉM Állami Építőipari VáTla- fartnál. Még ta elmúlt évekhez FORDÍTVA herenek az asztalon, élesen el­ütve az abrosz fehérjétől. Né­zem őket, gondolom, otthon, Amerikában nem szokhattak ilyen elegáns helyhez. Farmer lehet, vagy bányász az öregúr. Automata büfé, mozi, tévé — ez lehet áz otthoni igény. Nyaka, ellentétben kicsiny fejével, vastag és inas. És mindene barna, a nap beszí­vódott bőrébe, de keveredett a munka évtizedes porával, így minden sötétebb rajta, ráncai élesebbek. Csak a szeme vi­lágít, vizesszürke és becsületes. Nem volt itthon — mondja — harminc éve. Csodálkozik, hogy most ennyire becsülik ba­zárodban a dollárt. És mennyi merhítssgot képzelnek *J *xme- rikáról. Hogy csszwtevesztik a chicagói vágóhidakat a toliv- woodi éjszakáidnál, wr*eiytől ő ingekben távotehb «ulk, min* 0 «vvrar sznob házigazda rak»- oofc Temnásan beszél, tá» Wike- sen is, és .ed. óh&zsáttt Fe!*- 8é»:e nézi ember<% ros»- wm «0». «egszokta odMbica. hogy «unnak van czm te K9»a, akii állati robottal küzd a létárt A házigazda folytatná kt* buta panaszait, hogy drága az élet, hogy... De ők védik Magyarországot, mert ők, akik harminc éve el­mentek itthonról, hogy ment­sék életüket, ők harminc éve erről a hatóról álmodnak, mert harminc éve arra gyűjtik a pénzt, hogy hazajöhessenek, hogy mindenkinek ajándékot hozhassanak. Mert ők harminc éve ott kint baloldaliaknak szá­mítanak, mint ahogy baloldali volt nálunk a háborús években minden orosz hadifogoly, aki 1914-től vagy 18-tól itt rekedt és gyökeret wert, családot ala­pított, de oros* maradt és fájt, ha bántották hazáját. A házi­gazda, a házigazdák oono ve­szik észre, hogy ezek az rro- beeek nem akarov* n—art tmtlani hatóitokról, matt ahogy az anya sem lísdP szívesen rosuzat gyervaek^TO'l. Nekik egyszerűen ez a h***. a haza szó minden bébije nagybetűvé] vésődött a telkükbe Haza. élomképeidn^ róm—rlnfl ir­29700 kiess!! msnkasisp... viszonyítva is. 21-gyei emelkedett a bale­setek száma a > vány«'ívu-bün, ha a munka kra-ni m,. y ■ két nézzük, ez az atáay még a plusz 21 baJewpiúá is eltogud- ható, bár nagyabb figyeUnes- séggel, a balesetvédelmi «e- bélyok betartásával a felére sem került volna sor. A BALESETVÉDELEMRE a megye összes ipari, mezőgaz­dasági üzemei közül talán a legnagyobb gondot, figyelmet, a 4-es számú Autóközlekedési Vállalat vezetői, dolgozói for­dítanak Megvan az eredmé­nye is: 1966. első félévében 14 balesettel volt kevesebb, mint tavaly, és 314-gyel csökkent a kiesett munkanapok száma. Nincs varázspálcájuk, nem csinálnak különösen nagy dol­got, csak a vezetőktől, a dol­gozókon keresztül mindenki betartja a balesetvédelmi sza­bályokat. Legfőbb érték az ember. Ezt a mondást nemcsak vallani, hanem tartani is kell. Álla­munk milliókat költ a baleset­védelemre, hogy biztonságos, nyugodt, egészséges körülmé­nyek között dolgozhasson k. Vajon néhány üzem, vállalat miért nem él ezekkel a lehe­tőségekkel, miért nem törő­dik jobban a baleset-megelő­zéssel? Valamennyi üzemben, válla­latnál életre hívták a baleset­védelmi őrséget. A Mátraaljí Szénbányászati Tröszt KISZ- fiataljai feltérképezték a bal­esetveszélyes területeket, fi­gyelmeztető, tiltó táblákat he­lyeztek el ezeken a területe­ken, a Mátravidétö Hőerőmű­ben balesetvédelmi őrjárato­kat végeznek a KISZ-fiatalok, figyelmeztetik a dolgozókat a balesetveszélyre. A 4-es szá­mú Autóközlekedési Vállalat vezetői éppen a napokban ja= talmazták meg a legjobb balé jtsetvédcLm. őröket. Miért csak e nárom vállai latnai él ez a mozgalom? Elevenné, tartaimasea k*H tenni a többi vállalatoknál is, gazdát találni hozzá, mert az eredmények azt bizonyítják# szükség van ra. A baleseteknek nemcsak ál­dozatai, hanem tanulságai is vannak. De egyelőre csak szo­morú tanulságai: Kevés az eH len őrzés, néhány üzem, vál­lalat vezetői pedig egyenesen komolytalanul kezelik a bale­setvédelmet. Minden erőt a termelésre fordítanak, pedig, hogy milyen káros eredmé­nyei lehetnék ennek a szemlé­letnek, surra jó példa az 1966- os év első félévéből elveszteti közel 30 ezer munkanap. NE LEGYEN ELV a bünte­tés, de ha szükség van rá, ak­kor alkalmazzák. Küldjék haza azokat, akik nem használják a védőfelszerelése­ket, büntessék meg, akik nem tartják be a szabályokat, le­gyen as vezető, vagy fizikai munkás. Eredményt csak így lehet elérni. Mert fontos ugyan, hogy meg legyen a terv, hogy legyen majd nyereségrészese­dés, de mindennél fontosabb az ember épsége, egészsége. És az sem lehet közömbös, hogy 29 700 munkanap már ebben az évben is elveszett. Ügy is mondhatnánk, hogy a dolgo­zók, de főleg a népgazdaság kasszájából. A figyelmetlen­ség, a nemtörődömség miatt. 1712 beleset, 29 700 kiesett munkanap és a hat halálos baleset szolgáljon már végre tanulságként... Koós József Egy lehetőség — mindnyájunk érdekében Az eteő kísérlet nem sike­rült: ezzel a kevésbé vigasztaló megállapítással kell kezde­nünk. Hiába kínálta szolgála­tait Gyöngyösön az Ingatlan­kezelő Vállalat, a lakok nem végeztették él azokat a kisebb- nagyobb javításokat a vállalat szakembereivel, amik oly gyak­ran előfordulnák. 1963-ban és a következő évben még a vál­lalat létszámában szerepelt az a két dolgozó, akiknek csupán a javítások elvégzése volt a feladatuk. A részükre megál­lapított évi százezer forintos tervet azonban csak háromezer forintra tudták teljesíteni. Mit volt tenni? Kénytelenek voltak a javítások vállalásáról lemon­dani. El lehet-e ezt a kezdeménye­zést ezek után temetni? Gondoljuk meg. Gyöngyösön az ingatlankezelő most három­százmillió forint (.0 értékű épü­letállományt óv meg a ter­mészetes és a kevésbé termé­szetes rongálódástól, elhaszná­lódástól. Térre a tevékenysé­»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦»♦♦« tté-t-t-» tabbak, mint a szektás idő agi­tátorai voltak, úgy beszélnek és olyanokat mondanak közös hazánkra, hogy bár először ujjongok, azért érzem, ez sem egészen igaz. &s az eretnek házigazdák ki­nevetik őket, fogalmuk sincs, hogy mi játszódik le az ame­rikaiak lelkében. Szépen, tisz­tán beszél az amerikai ma­gyar, viszont igen helyett jeszt mond a hazai. Mozog egy ki­csit a gyomrom, elfordulok, de nem segít, mert az ember nem a szemével, de fülével hallja, amit hall. Szólok né­hány szót a lengyel kollégám­nak, hogy teljesen elterelődjön a figyelmem, ez sem segít. A véletlen jön segítségemre. Amikor a házigazda az isten tudja hányadik üveg bort akar­ja kikérni, megszólal az ame- riUr — Köszönöm, ne kérjetek ttfbbet, «rá nan szoktunk ilyen sokat tan« én tanén szoktunk HMééé. Aztán fiekBHdrfözátödnsk és etaaemmek. Jhtt a uiocér, le­rámol ia az asztalt, e szennyen tányérokkal és poé.-makkal együtt elvisa a zászlót, amely­re oly büszkék wAtak a há­KgszdáéK. Mmém gére évente négymillió forintot használ fel Olyan összegek ezek, olyan mértékű társadal­mi tulajdonról van szó, ami­nek állaga, használati értéke nem lehet a számunkra kö­zömbös. Szinte nine* olyan lakás, amelyikben évente egyszer- kétszer el ne romlana valamit Kihez fordulnak ezekkel a lur­kók? Megnéztük azt a tekintélyes vastagságú könyvet, amely az ingatlankezelő által végzett j®" vitások dijait tartalmazza. Hi­hetetlenül olcsó árakat talál­tunk. Csak egyetlen példát « bizonyítás kedvéért! Egy asz­tali lámpa hibájának megke­resése és a hiba elhárítása ősz- szesen 3, azaz: három forintba kerül. Egy fusizó jó ismerős megcsinálná ennyiért? Nem soroljuk tovább a téte­leket, de kijelentjük; a többi­nél is hasonló meglepetések értek bennünket. Feltettük a kérdést: tudnak erről a lakók? A házfelügye­lőkön keresztül igyekezett a x vállalat a tudomásukra hozni. fEz ugyan megoldás, de nem telég hatásos megoldás. A köz­ivéleményt szélesebb körben és § részletesebben kellett volna If elvilágosítani, állapíthatjuk tmeg a túlzás veszélye nélkül. I Végső soron annyit mondha­ttunk: az egyszer már kísérlet­tként bevezetett módszert jő I lenne felújítani, de bizonyos módosítással. Ha már annyi sző tesik mostanában a gazdasági ímechanizmus reformjáról, tt freie járó nagyobb önállóság Ibiztosításáról, tegyük lehetővé, fa vállalat felettes tanácsi ezen |re tegye lehetővé, hogy az jgatlankezelö saját rizikójára’* Í bevezethesse a jmrítások válla- | Zását. Ök maguk szívesen ven- \nék ennek a lehetőségnek a f biztosítását. t Mindenki jól járna: a közös- | ség, aminek hatalmas értékű % vagyonát szakszerűen lehetne Xóvni, a laktik, akik a tzüksé- S'Oes javításokat det^bban vé- Igezhetnék el, és a kontárkodás jelien is sredményeeeOben tud- inának feáépni. I Csak egy tanácsi rendeletien j múWc. femf) tcMMMí3 t JúMas 2&. k«*M $ Fent a hegyen a csücsökre I ragasztott vendéglőben a te- fraszról a város nagyfényű pa- Xnorámája mér nem is szép, ck fgiccs. Sok százan nézik, azérl | esznek-isznak és beszélgetnek ^Mellettem amerikai társaság fül. Heten vannak. Hogy ame- frikaiak, onnét tudom, mert a |csillagos lobogót nemrég he- flyezte asztalukra a szolgálat- ! kész pincér. Nem hallgatózom |de mindent hallok, mert han- fgosak. ;* Nagyon szép nógrádi palóc '»tájszólással azt mondja az egyik |asszony: „Tudod, drágám, itt- xhon minden olyan szép, olyar Ijó...” ■f Megszólal a másik is: X — Tévedsz, drága Idám, elég fsötét helyzet van Magyaror- $ szógon, emelkednek az árak. |ramlifc a forint, nem lebet sza­mbádon beszarni... f — ÄrdeJtoes. én oem így ló- I tóm ... y Aki szidja hazánk állapotait , elegánsai» vs»n öltözve. Akii f kallgMják, minit S:V»ffül, har» Amine éve kivándorolt tnagya- Xrok, egyszerűen turista ruhá­dba öltözve. A jdrugs Idám* s A vendég, rvehé.» kenő atuamny Jvad virágos -uhában, konttyai fe fején. PVejv. kww. irwdórfyM Aenvóerke, de neki is hatalma­Bgerszaiókoo a fcombájno* hozták meg idén az aratás hí­rét A Vörös Csillag Termeté- szövetkezet tagjai a követfceaf napokban már a learatott és elcsépelt terméssel fcftálkozhat- bak a megtárakban. A vonta­tókról ugyanis szállítószalagok emelték magasba a szemeket megmentve ezzel ez emberekei a nehéz fizikai munkától. Négy kombájn egy táblában Az aratást teljes egészéber gépesítették és kézi kaszásokra még a dombos helyeken sincs Tjilreé-g mert a szövetkezetbe küldött négy kombájn vezetője elvállalta itt is az aratást Ta­valy már bebizonyították, hogy kombájnnal gyakorlatilag rtn. te mindenhol lehet aratni. — Ez az első évünk, araikor tisztán géppel aratják a gabo­nát — mondja Fehérvári Jó­zsef brigádvezető és elégedet­ten nézi a melletünk húzódó táblában forgolódó kombájno­kat. — Jó időben minden egyes kombájntól naponta kétszáz mázsát várunk s négytől nyolc vagon terményt hordunk be a »erűre, tárulunk magtárakban. Éüfclig arattak J H Rövid számítást végzünk. A Crt^ftdvezető itamondja. hogy 7Z8 hold a túza, ZS® hóid az <wzi es wasza árpa, az összes airaimvató mintegy \ IOC hald. Sok az idő »és sűngeti a kom- bá>oos>ak«i különösen most hogy egyszerre hoeribájaéreti minden gfcJjone. — ftujna'ba* kelnek, lezsiroz- r.'Hr. rendbe hoxrAk a gépeket és arrant febrzárad a harmat beindítják a motorokat. Clt»a- 'if V aratnak, hwtzen vn-rseay- be»* állnak egyomtasiH sftnímá. tta a szaraveszteaég <ta t Szegre akasztották a kassákat Ez a fej regisztrálja ugyanis a kocsi vákuumrendszerében uralkodó nyomásértéket. Ez után következik a pontosabb ionizációs mérés, és az esésmé­rés P iráni-lámpa segítségével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom