Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

A népi ellenőrök megvizsgálták s Titkos dossziék - panaszos levelek Talán egy év is elmúlt már, hogy az egyik olvasónk pana­szos levelével felkerestük az egri GELKA-t, érdeklődtünk, miért tart hónapokig levél­írónk tv-íkészülékének javítá­sa. Mivel nem kaptunk egyér­telmű és megnyugtató választ, az igazság érdekében szeret­tük volna megnézni a készü­lete „beteglapját” is, hátha ar­ról többet tudtunk volna meg, mint a szűkszavú válaszokból. — Ezek az íratok hivatali titkok — kaptuk a nagyon gyors választ a szerviz vezető­jétől és azon nyomban be­csukta előttünk a dossziét... Ha a Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság legutolsó ülésén, és az ezt megelőző vizsgálatokon nem pattantak volna fel az előttünk lezárt dossziék, a magunk részéről talán már el is felejtettük vol­na a történteket, de a népi el­lenőri vizsgálatok most ismét eszünkbe juttatták és egyben feleletet adtak arra is. hogy miért lettek az egri GELKA- ban az átvételi jegyzéket tar­talmazó dossziék titkosak. Utólag teljes mértékben „meg­értjük” a szerviz vezetőjét, mi sem dicsekedtünk volna ezek­kel a dossziékkal. Nem az ön­kritika hiánya miatt, egysze­rűen azért, mert nem lett vol­na mivel dicsekedni. A népi ellenőrök által megkérdezett 800 tv-tulajdonos válaszával, és a többi panaszos levél tar­talmával támasztjuk alá ezt a véleményünket. Mert ezek a levelek sok mindenről beszélnek. Például arról, hogy odalett a becsület, a bizalom, aligha van a város­ban már olyan rádió-, tv-tu­lajdonos, aki nyugodtan, fenn­tartás nélkül javíttat az egri GELKA-val. Népszerűbbek lettek a műkedvelők, a fu- sízók, a házhoz menő esti ja­vítók. Gyorsabbak, olcsóbbak és nem utolsósorban kifogás­talanul dolgoznak. Ezt bizo­nyítják a 800 kérdőív kitöltői, meg a készülékek is. Jóindulattal ugyan elfogad­hatjuk a szerviz vezetőjének a népi ellenőrzési bizottság ülésén elmondott véleményét, miszerint az utóbbi időben je­lentős fejlődés, változás tör­tént. Csak akkor meg azt nem értjük, hogy miért esett a ta­valyi évhez viszonyítva is a mélypontra a javíttatok szá­ma, mert a kereskedelem egy­re több készüléket ad el, az egri GELKA-nál pedig egvre fogynak a „gyógyulásra váró” rádiók, televíziók. Bárcsak úgy lenne, hogy jobbak az újabb készülékek, de sajnos nem így van, inkább az baj. hogv sok­szor nem javítás a javítás, ha­nem olyan valami, amelyről egyik tv-tulajdonos levele is árulkodik. Példaként elmond­juk: ♦ Oda a bizalom ♦ Nem mindig javítás a javítás Hamisak az átfutási idők ♦ Nem adják vissza az alkatrészeket ♦ Felkészülés nélkül nehéz okosnak lenni Elromlott a készüléke, kérte a GELKA-t, menjenek ki, néz­zék meg. Gyorsan volt a vá­lasz: nem mennek, vigye be. Bevitte, megvizsgálták, majd közölték vele: nincs komo­lyabb baj, mindössze egy 24 forintos alkatrész romlott el, de sajnos várnia kell, mert ilyen alkatrészük jelenleg nincs. Várt, aztán ismét érte­sítették: jó a készülék, elvihe­ti. Biztos, ami biztos, átvétel előtt bekapcsolta. Ez volt a szerencséje: a készülék a’ig volt jobb. mint azelőtt. Üjabb vizsgálatok következtek, maid közölték vele: rossz a csator­naváltó. kicserélése 700 forint­ba kerül. Nem hitte el, vitat­kozni kezdett. Eredményesen, két hét múlva már ismét csak a 24 forintos alkatrész volt hi­bás, és a munkadíjjal is csak 130 forintot kérték tőle. Alig 570 forinttal kevesebbet, mint két héttel azelőtt. Hogyan is szokták mondani: csak egyszer lehet becsapni ,az embert. Hát ez a tv-tulajdonos is aligha lépi át még egvszer a GELKA küszöbét. Szóval így fogynak a javíttatok, így nem javítás a javítás. így megy el a becsület, a bizalom. Vagy itt vannak a javítási idők. Például a 300854-es szá­mú készpénzes számlára ezt írták rá a GELKA-ban: az át­futási ideje kilenc nap. Ez volt a papíron, aztán a néni ellenőri vizsgálat megállapí­totta. hogy ez a kilenc nap a valóságban hatvan napnak felel meg. Aztán azt. is megál­lapította ez a vizsgálat, hogv a fent említett példában nem elírásról van szó. mert az az igazság, hogv a GELKA soro­zatban és rendszeresen meg­hamisította az átfutási időket. Nem tudjuk milyen szándék* kai, mert ez még csak pénzt sem hozott a konyhájukra. Bár ki tudja... Más GELKA-nál az a szo­kás, hogy a kicserélt alkat­részeket visszaadják a javítta- tóknák. Egerben nem. Bizto­san ennek is megvan, az oka, meg az értelme is. Már a GELKA dolgozóira gondolva. A javíttatok úgysem tudnak mit kezdeni a kicserélt alkat­részekkel. .. Negyven “falu tartozik az eg­ri GELKA-hoz. Rendelet is előírja — más GELKA-nál zökkenőmentesen megy —, hogv hetente két alkalommal kötelesek kimenni a területük­höz tartozó községekbe. Az eg­riek csak egyszer mennek, fel­téve ha nem esik az eső, nem fuj a szél. nincs hófúvás, égi- háború. Mentségükre legyen mondva: az egy gépkocsi va­lóban kevés, szinte lehetetlen lenne vele kétszer végigjárni ezt a területet. Bár ha végig­járnák, akkor még azt is meg­értenénk, hogy miért nem vé­geznek itt a városban helyszí­ni javításokat. Tagadhatatlan, hogv újabb kocsikra van szük­ségük, de addig is nem ártana a jelenlegi kocsi menetrendjét is kissé speciálisabban irányí­tani. Azon is érdemes lenne el­gondolkodniuk az illetékesek­nek, hogv vajon mi lehet az oka annak, hogy a gyöngyösi GELKA-ban tizenhármán dol­goznak. az egriben csak nyol­cán. Vajon nem kevés ez a szám? Kívülről úgy tűnik, hogy igen. Egyébként a gya­korlat is ezt bizonyítja. A népi ellenőrzési bizottság ülésén képviseltette magát a GELKA-központ is. Nem tud­juk milyen szándékkal, mert nem árulták el, a hozzájuk intézett kérdésekre. — Mi az oka, hogy az egri GELKA ilyen gyengén dolgozik? Ho­gyan teszik érdekeltté a dolgo­zókat a munkában? Lehet-e jelentős fejlődésre számítani? Miért nem vállal az egri GET .KA határidős javítást? — csak részben, vagv egyáltalán nem is tudtak válaszolni. Az volt az érzésünk, többen szó­vá is tették, hogy nem készül­tek fel alaposan, megfelelően ehhez a témához. Felkészülés nélkül pedig még okosnak is nehéz lenni.. . A Heves megyei Néoi Elle­nőrzés] Bizottság vizsgálati je. lentése mellé javaslatokat is tett, olyan javaslatokat, ame­lyek megvalósításával jelentős változások történnének az egri GELKA munkájában. Az ille­tékes szerveknek mielőbb fon­tolóra kell venniük a fent em­lített problémákat, a néoi el­lenőrzési vizsgálat megállaoi- tásait. javaslatait, mert téved a'ki azt hiszi, hogy itt kis do­logról van szó. A lakosság pa­naszairól, véleményeiről, ame­lyeket semmiképpen sem le­het közönbösen kezelni. És ez az egri GELKA-ra is vonatkozik, márcsak azért is, mert a titkos dossziék, a pana­szos levelek tartalmait már so­kan ismerik... Koós József Évforduló az olajmezőn Térülő-forduló tartálykocsik, morgó, készülő teherautók... A nyolctonnás platóján hatal­mas szivattyú, valamelyik kút­hoz cipeli. — A közelben halk pukkanás: meggyújtsák a he- gesztőpisztolyt. Sziszegve csap elő a láng, nyújtózik egyet, majd engedelmesen összébb húzza magát és munkához lát. A dombon kezdődik a déle­lőtti műszak... Kis csoport beszélget mellet­tem: a fúrósok még csak az eligazítást tartják, latolgatják, hogy hol és miként folytassák a heti feladatokat. A völgyben szomjas, fekete madár-óriásokként látszanak a himbák, amelyek egyhangúan kortyolgatják, küldik szaka­datlanul az olajat az ezüstö­sen csillogó tankállomásokra. Az elsők közül Van-e még valaki a régiek­ből, ugyan akad-e a csoport­ban olyan, aki itt volt már az első kútnál is ...? Középkorú férfi — Pelyhe György — lép közelébb a kér­dezésre. s mondja, hogy az el­sők közül való ő is. Még azok­ból, akik annak idején Bogá­cson kezdték, megjárták a no- vaji, tardi, szomolyai, meg a hangonyi mezőket, s csak azu­tán jöttek ide, Eger mellé, a demjéni határba. Kereken tíz esztendeje, hogy munkához fogtak a DE 1-es fúróponton, magyarázza, de úgy emlékezik, mintha mosta­nában lett volna. Kilenc lyu­kat fúrtak akkor a „béunegy- venesekkel”, s hétben találtak is olajat. Egyet azonban mégis elhagytak, mert keveset adott. Így maradt csak hat, amelyek közül éppen a hatodik kezdte meg elsőként a termelést. Áp­rilis 4. tiszteletére, az ün­nep előtt egy nappal. .. No, de hol van már az az idő?! — fordul egyet gondolataiban a fúrómunkásból idővel vezető fúrómesterré előlépett, több­szörösen kitüntetett demjéni ember. Hiszen akkor még két- hengeres Hentschell-motor hajtotta a himbát, s egy nyi­tott. húsz köbméteres tartály­ba gyűlt a kőolaj. Most meg...?! Hát igen, azóta kétségkívül változott „valamit” az egri olajmező is. A tíz esztendő itt sem múlt el nyomtalanul. Példaként elegendő talán a kutakat számba venni: egy év­tizede 6—7 furatból jött csu­pán az olaj. s mennyisége de­cember végéig alig haladta meg a kétezer tonnát Most meg már csaknem másfél száz szivattyú dolgozik, s a tavalyi év végén több mint nyolcvan­hatezer tonnás termelést je­gyeztek fel. S nem kevesebb mint 9 millió köbméter gázt! Juratovics András, a terme­lőüzem vezetője, egvmás után sorolja, hogv m!kV=! gazdagod­tak az utóbbi időkben. Tank­állomások épültek, kompresz­szortelepet létesítettek, meg­vetették egy korszerű segédgá­zos üzem alapjait. 150 működő kút Jelenleg napi, mintegy 80 ezer köbméter gázt kompri­málnak, amelynek segítségé­vel 58 kútból tudják a hagyo­mányos módszereknél gazda­ságosabban, kevesebb vesződ- séggel felszínre hozni a folyé­kony kincset. A működő 150 kút — mert egyébként négy­százra tehető már a számuk — hetven százaléka automati­kus, nem igényel külön kezelő­személyzetet. A termelő és fú­ró üzemben együttesen több mint hatszázan dolgoznak. Az olajukat a vasútállomásra, a gázukat a városi házakba szál­lítják a csővezetékek: számot­tevő mari bázissá fejlődtek az évfordulóra. Változott a táj, s az idő ki­csit átformálta az embereket is... A több faluból idesodródott, különböző gondolkodású mun­kások jelentős része egyakara- tú, szocialista brigádokká ko- vácsolódott. Közülük sokan el­végezték az általános iskola hiányzó osztályait, szakmun­kásképesítést szereztek, s technikumokba iratkoztak. Ta­nul az is, akit különben — ko­ránál fogva — már nem köte­lezhetnének erre. A hetedik, nyolcadik osztályok elvégzése után is, napról napra újra könyvet vesz elő, irkát és tol­lat, ceruzával, vonalzóval, kör­zővel ügyeskedik például a demjéni Fehér István. S csil­logó szemekkel magyarázza, hogy az idei nyárra túl jutott már a gépipari technikum fe­lén. Különben negyvenöt éves, s betanított munkás. Mit akar .. .? Derűs mosollyal mondja: egy kicsivel többet tudni, mint most. De ugyan­itt, ezen a helyen. A műhely­ben ... Mostoha körülmények között is Belőlük alakul a törzsgárda, a legtöbbet érő segítség, amely­re aztán mindig számítani le­het. Amely a még meglehető­sen mostoha körülmények kö­zött is kitart üzeme mellett» nap nap után, őszi esőben, té­li fagyban és nyári melegben újra megjelenik az olajmezőn. Ott, ahol ma még gond a mun­ka is: hiányzanak a megfelelő műhelyek, szűk bódékban» ponyvafalú színben dolgoznak» s nemegyszer várakozni, bosz- szankodni kell a legalapvetőbb anyagok, alkatrészek hiánya» késlekedése miatt. S probléma a tisztálkodás — Egerből laj- ton hordják a vizet — a mű­szak előtti, utáni átöltözés és sok minden függ az időjárás szeszélyeitől. A bányászhűség — áll az olajmunkásokra is. Hétről hétre, hónapról hó^ napra, évek óta visszajönnek. Mert a munkájuknak élnek» mert a munkájukban, eddigi eredményeikben hisznek, 9 mernek bizakodni a jövőben is. Jól emlékszem rá, hogy kez­detben gyalogosan, kerékpár­ral jártak dolgozni, aztán ponyvás teherautót kaptak. Most meg autóbusz hozza—vi­szi őket szinte háztól házig! Látják, hogy felszerelésre vár a hidrofor, készül a vízveze- tokrendszer, s végre építik a korszerűbb műhelveket. raktá­rakat, szociális létesítménye­ket is: remélhetően rövidesen kislakul az igazi üzem. Az igazi üzem, amelyhez valószínű, hogy még jobban ragaszkodna«: majd, mint a mostanihoz, többet törődnek vele, inkább gondját viselik, s nagyobb örömmel érkeznek falai közé műszakról műszak­Új tervek érnek Régi álmok valósulnak. m tervek érnek a termelés technológiájának további kor­szerűsítésére. A vincellér-isko­lái kedves hangulatú telep fél- száznvi lakását a városban már az idén továbbiak követik. Biztos kenyeret adó munkát» kényelmes otthont kapnak az olaibányászok. Múlt, jelen, jövő. Fekete himh-Sk ezüstösen csillogó ola­ios tartályok. Fekete—fehér jubileum. az első tíz esztendő után ... Gvóni Gyula űí rendelt a fuvarozási tevéken ységrrol A földművelődésügyi és a közlekedés- és postaügyi mi­niszter — az Országos Árhi­vatal elnökével egyetértésben új rendeletben szabályozta a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, a termelőszövetkezeti önálló közös vállalkozások, a halászati termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti cso­Dortofe közúti fuvarozási tevé­kenységét. A rendelkezésnek megfelelően a termelőszövet­kezetek tehergéni árműveikkel és fogataikkal jogosultak fu­varozásra. de ez a munka nem terjedhet ki az országos köz­pontosított fuvarozási rendsze­rének keretében végzett tevé­kenységre. mint legjobb módszert és mint igényt kívánjuk felvenni, hogy a bűncselekményt elősegítő és lehetővé tevő okokat a jövő­ben még fokozottabb mérték­ben jelentsék a dolgozók. Az ilyen adatok és jelzések igen hasznosak, mert jobb szerve­zéssel és az egyéb intézkedé­sekkel ezen okok megszünteté­sével már a bűncselekmény el­követésére sem kerülhet sor. A z ifjúság nevelésének kérdése igen komoly feladat az egész társadalom részére. Megyénk vonatkozá­sában ezzel a nagyon fontos feladattal, annál is inkább fog­lalkozni kell, mivel az elmúlt évben a fiatalkorúak által el­követett bűntettek száma bizo­nyos mértékben emekedett. A korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a fiatalkorúak ál­tal elkövetett bűntettek több­sége a tiltott határátlépés, ga­rázdaság, testi sértés, társadal­mi és személyi tulajdon elleni lopás, valamint a társadalmi és személyi tulajdon elleni be­töréses lopások voltak. Ezek a problémák arra figyelmeztet­nek. hogy a . rendőrségnek, valamint a társadalmi szervek­nek még nagyobb erőfeszíté­seket kell tennie az ifjúság ne­velése és a fiatalkorúak által elkövetett bűntettek számának csökkentése érdekében. A rendőrség s fontos munka vég­zése során szoros kapcsolatban van és együtt tevékenykedik az állam igazgatási és a gyám­ügyi szervekkel, a városi és járási ifjúságvédelmi albizott­ságokkal, a helyi párt- és KISZ-szervezetekkel, a Nőta- nácc-ia] és a Hazafias Népfront szerveivel. E szervek aktívan segítik a rendőrséget az ifjú­ságvédelmi munka területép. Az ifjúságvédelmi muriká- val és a fiatalkorúak ál- ' tál elkövetett bűntettek meg­akadályozásával kapcsolatban az első számú felelősök a szülők. Az ő feladatuk: gyer­mekeiket olyan szellemben ne­veljék, hogy ne kövessenek el bűntetteket és szocialista emberekké váljanak. A legtöbb szülő így neveli gyermekét. Vannak azonban olyan szülők is, akik keveset tesznek gyer­mekük nevelése érdekében, sőt. vannak esetek, amikor ma­gatartásukkal, helytelen visel­kedésükkel gyermekeiket a bű­nözés útjára viszik. Ide sorol­hatók az iszákos szülők, akik elhanyagolják gyermekeik ne­velését, azokkal brutálisan bánnak. Pl. P. A. egri lakos napirenden italozott, gyerme­keit ok nélkül bántalmazta, az utcára kergette, éjjelre ki­zárta őket a lakásból. Ezért a gyermekek a piacon és máshol kisebb lopásokat követtek el, hogy napi étkezésüket így „biz­tosítsák” 15 éves leánya a könnyelmű életet kereste, ma­gatartása a prostitúció felé hajlott. P A ellen ifjúság el­leni bűntett miatt eljárási in­dítottak és a bíróság 18 hó­napi szabadságvesztésre ítélte. A társadalmi szervekre még nagyobb felelősség hárul az ifiúság nevelése és a fiatalko­rúak által elkövetett bűnözés megakadályozása érdekében. Közös erőfeszítéseket kell ten­ni a bűntettek elkövetésének megelőzése érdekében, de egyéb területen is. |tt szeretnénk felhívni a 1 lakosság figyelmét, hogy saját értékeikre a jövő­ben még körültekintőbben vi­gyázzanak. Sokkal kevesebb bűnelkövetésre kerül sor, ha a bűncselekményt lehetővé te­vő vagy elősegítő okokat és körülményeket már rrtaguk az állampolgárok megszüntetik. Az életszínvonal emekedé- se, az igények növekedése foly­tán rohamosan megnövekedett gépjárműparkunk, de mindezt nem követte megfelelően útvi­szonyaink javulása, a köz- utaink biztonságosabbá tétele. Fentieknél fogva a veszélye- zettség növekedett. Ezen a te­rületen is sok segítséget ké­rünk és kapunk a lakosságtól. Milyen lehetőségek vannak ezen a téren, hogy a lakosság segítse a rendőrséget? Az egyik ilyen lehetőség az, hogy a dolgozók egymást figyelmezte­tik a KRESZ betartására. Ez különösen nagy jelentőséggel bír a gyermekbalesetek elhá­rítása tekintetében. Itt szeret­nénk megemlíteni, hogy a gyermekek egy szűkebb cso­portja. mint közlekedési úttö­rő-járőr. vigyáz többi társa balesetmentes közlekedésére. Ilyen csoport működik már Egerben. Hatvanban, Heve­sen. mintegy 490 fős létszám­mal Célunk az. hogy a többi járási székhelyeken is mi- e’őbb megszervezzék és mun­kához lássanak az ilyen cso­portok, mert a nyár rendkívül sok gyermekbaleseti veszélyt rejt magában. XJitékony támogatást kap- tunk és a továbbiakban is számítunk a tolmács társa­dalmi aktívák segítségére. A külföldi turisták — eddigi ténykedéseik alapján — elis­merően nyilatkoztak erről, a még kevésbé elterjedt tájékoz­tató szolgálatról. Célunk az, hogy a jövőben a tolmács tár­sadalmi aktívák csoportját ki- bővítsük, s hogy ilyen tekin­tetben is még több segítséget kapjunk a lakosságtól. A dolgozók leghatékonyabb segítsége azonban a segítség- nyújtás elmulasztásával járó (cserbenhagyásos) baleseteknél jön számításba. Ilyen balese­teknek mindenki lehet közvet­len vagy közvetett tanúja. Ilyen baleseteknél minden ap­ró mozzanatra, észleletre szük­ség van ahhoz, hogy a tettes elfogása megtörténjen Sajnos, ez a bűncselekmény-fajta az elmúlt évben elszaporodott, de éppen a dolgozók segítették hozzá a rendőrséget, hogy a felderítés terén eredményesen tevékenykedjen. Ilyen esetek voltak pl. a közelmúltban az alábbi helyeken: pz év április 24-én Ecséd községben egy ismeret­len motorkerékpáros elütötte P. L helybeli lakost. A mo­torkerékpár vezetője megállás nélkül tovább hajtott A kö­zelben tartózko'ib személyek közül többen megi»gyezt°k valamit a motorkerékpár rend­számából, de ezek annyira el­lentétesek voltak, hogy ered­ményt nem lehetett elérni. A későbbiek folyamán azonban az egyik személy jó megfigye­lése alapján sikerült megálla­pítani a tettes kilétét. 1965. június 12-én Kál köz­ség belterületén H. B. és F. L. fiatalkorúak szüleik lakásáról a motorkerékpárt ellopták, és azzal a községben motorozva elütötték az egvik kerékpárján toló vasutas dolgozót. A bal­eset megtörténte után a hely­színről eltávoztak anélkül, hogy a kötelező segítségnyúj­tást megadták volna. Ez eset­ben is az egyik személy tájé­koztatása folytán sikerült fel­deríteni és elfogni a tetteseket. Ez év június 17-én a 3. sz. főútvonalon haladó Batki Ist­ván lovaskocsi-hajtó, a kocsi­járól leesett és súlyos sérülést szenvedő O. X.-t segítségnyúj­tás nélkül a helyszínen hagy­ta. A helyszínre érkező Ma­gyar István motorkerékpáros nyújtott segítséget az eszméle­tét vesztő O. I.-nak, majd a helyszínre érkező rendőri szer­veknek jelentette, hogy ami­kor a baleset áldozatát meg­találta. egy lovas kocsit látott 600 méterre haladni a baleset színhelyétől. Ennek alapján a rendőrség Batki Istvánt elő­állította a rendőrségre, aki be­ismerő vallomást tett. Ezek a példák is mutatják, hogy a közlekedésrendészet területén milyen sok segítséget adnak a dolgozók a rendőri szerveknek. Amikor a rendőrség és a la­kosság kapcsolatát értékeljük, szeretnénk szóvá tenni, hogy felmerül egy olyan természe­tes igény, hogy az élet minden területén érvényesíteni szüksé­ges azt, hogy az állampolgá­rok észleljék a rendellenessé­geket. tegyék szóvá és adjanak róla jelzéseket a rendőri szer­veknek, Az ilyen irányú össz- hanensk föltétien eredményez­nie ke'l a bűnmegelőzést, az együttélési szabályok fokozot- t=Kh mérvű betartását. iemelten értékeljük azt a sokoldalú segítséget» amit a munkásőrségtő! és az önkéntes rendőr elvtársaktól kapunk megyénk területén a közbiztonsági viszonyok szilár­dításához. A munkásőrök és az önkéntes rendőrök szolgálataik teljesítése társadalmi munká­ban történik, ebből követke­zik, hogy az így végzett mun­kájuk, tevékenységük nagy je­lentőségű. melyért tisztelet éa megbecsülés illeti meg őket. A jövőben azt kérjük a la­kosságtól, hogy ha lehet az eddigieknél nyújtsanak még fokozottabb segítséget a rend­őri szerveknek, hogy megyénk közbiztonságát még szilárdab­bá tudjuk tenni. Dr. Libertiny Sándor r. alezredes, a főkapitányság vezetője MmuútMn 3 1966. július 3., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom