Népújság, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
Qiai'ack■■■■■■BaaBKHBűKBMBBHBBHB izwwt (Vi»&ntán Kötényekbe, vedrekbe szedik ágaskodva, létráról nyújtózva a visontaj Reménység Termelőszövetkezet 75 holdas gyümölcsösében. A termelőszövetkezet tagjainak újat jelent a barackszüret. Egyrészt változatosságot a hagyományos növényápolási munkák után, másrészt ezt a gyümölcsöst nemrégen kapták kárpótlásul. A barackost különben nagyüzemi követelményeknek megfelelően ültették, így gépek végeznek el szinte minden munkát év közben és csak a szüret idején van szükség ennyi dolgos kézre. A végtelennek tűnő fasorok között mintegy 120—130 asz- szony gyűjti ládákba és rekeszekbe a sárga gyümölcsöt Két brigád, a Bállá Balázs és Szepes György brigádja versenyben szüretel. A verseny célja, hogy minden barackot leszedjenek a fákról és minél kisebb legyen a kár. A feltétel pedig az, hogy csak a kijelölt fasorokban lehet szedni a barackot. — Már reggel hatkor megkezdtük a szüretet — mondják. Az eredményt pedig le lehet már a déli órákban is mérni a csomagotoknál. A leszüretelt barackot ugyanis kocsi szállítja napjában többször is a szövetkezet tanyájába, ahol több mint félszáz asszony osztályozza a gyümölcsöt nagyság és érettség szerint. Innen már a MÉK szállítja el a közeli hűtőházba. Előhűtés után legtöbb esetben külföldre kerül a vi- sontai sárgabarack. Leleményes asszonyokat küldőt a szövetkezet barackot szüretelni. A csapatok között folyó verseny és teljesítmény elszámolására szüretelés közben nagyon kevés az idő, ezért az egyik csapat zöld ággal, a másik virággal, a harmadik éő P\npP*lüt\k Rekeszekben gyűlik össze a sárga gyümölcs. Berki Jő- zsefné munkacsapatában Gábor Éva a kötényébe szedett barackot óvatosan önti a többi közé, nehogy kárt szenvedjenek. tát szüreteljük. Nézzük a fákat, Járjuk a sorokat. A zöld lombok között messziről virít a sárga gyümölcs. Ahol már jártak a barackszedők, ott elvétve se találunk a fán gyümölcsöt. Jó munkájukat dicséri ez, de szorgalmukat, ügyességüket bizonyítja az is, hogy gyorsan csökken azoknak a fáknak a száma, amelyekről szedni kell a barackot. — Még korai lenne a termést pontosan felbecsülni, de számításaink szerint 20—23 vagonnal elszállítunk a szüret alatt — mondja a brigádvezető. Elmondja, hogy holnap másik brigád jön a barackosba. Ez a két brigád már a szüret kezdetén dolgozott itt, most szedik másodszor a gyümölcsöt. Azért csinálják így, hogy mindenkire rákerüljön a sor. A barackszüret ugyanis nemcsak változatosságot jelent az egyhangú növényápolási és egyéb növénytermesztési munkák után, hanem jó kereseti lehetőséget is. Teljesítményben |fizetnek. Akj jól dolgozik, az jól is keres. Jól jár így a termelőszövetkezet és a szövetkezet minden tagja. A nagyobb fizetség ugyanis azzal jár, hogy időben leszüretelik a termést, a 75 holdas barackos jő árat fizet a szövetkezetiek munkájáért. Pilisy Elemér 1966. július 17., vasárnap Országot építő katonák óradíjas elszámolással a teher- taxi-szolgálatba. Ezt a gépkocsit 15 órai kezdéssel a 17-03-as telefonszámon lehet megrendelni. Vállalatunk megérti a magán- fuvaroztatókat, iparkodik is igényeiket a jelenlegi lehetőségek keretében kielégíteni. Azonban figyelembe kell venni azt, hogy a csúcsforgalmi időszakban a szerződéses fuvaroztatók érdekei megelőzik a ma- gánfuvaroztatók igényeit — kaptuk a választ a vállalat illetékes vezetőjétől. MÉG KÉT ÉVVEL EZELŐTT is itt, a Mátra alján, Visontán, apró, szelíd dombocskák, méregzöld levelű szőlőtáblák határolták a falut Most nemcsak az idegen, de a régi ismerős is eltévedne „kalauz” nélkül. Hatalmas, égbe nyúló daruk, vasbeton oszlopok, műutak, hidak, hegyeknek beillő földhányások, vastraverzek, épületek, földgyaluk, ide-oda futó sínpárok, autók és több ezer ember. Épül harmadik ötéves tervünk kiemelt beruházása: a Visontai Hőerőmű. A munkát a 22-es Építőipari Vállalat dolgozói végzik, de segítenek a feladatok elvégzésében a katonák is, akiknek már nagy hírük van az építkezésen. — Való igaz, több száz katona segíti az erőmű építését — mondja Juhász Pál parancsnok, — akik az új rendszerű műszaki kiképzést a népgazdaság termelő területén hajtják végre. Ezzel nagy segítséget nyújtanak a népgazdasági feladatok végrehajtásához, ugyanakkor a katonák elsajátítják azokat a követelményeket, amelyek részükre elő vannak írva. A parancsnokkal sétára indulunk, hogy megnézzük: hol és milyen munkát végeznek a katonafiatalok? — Hatalmas területen folyik az építkezés és ők mindenütt ott vannak — folytatja tovább —, hiszen alakulatunknál technikusok, szakmunkások és segédmunkások vannak. Kőművesek, ácsok, asztalosok, vizes gázvezeték-szerelők segítik az építkezést Ahogy a főépítkezés helye felé tartunk az elkészült műúton, látjuk, hogy a civilekkel közösen katonák is dolgoznak az üzletsorok felépítésén, a betonozási és tetőszerkezeti munkák elvégzésén. Útközben megtudjuk azt is, hogy az év eleje óta, pontosabban tavasz óta vannak itt és előreláthatóan még hosszú ideig ittmaradnak. segítenek a visontai építkezésen. Több épületből álló laktanyában laknak, ahol az elméleti, politikai és katonai kiképzés is folyik, míg a gyakorlati kiképzést az építkezésen hajtják végre. Emellett a szórakozásra is van lehetőség. Tévé, rádió, lemezjátszó, újságok, sport- és kulturális lehetőségek várják a katonákat. Van egy aránylag jó öszetételü labdarúgó csapatuk, ökölvívó-együttesük, de gondolnak a többi sportág versenyszerű űzésére is. Él, dolgozik a KISZ-szervezetük. Már jó kapcsolatot teremtettek a halmajugrai és a mar- kazi kiszesekkel, akikkel több közös rendezvényük volt, s ilyen kapcsolat megteremtésén fáradoznak a visontaiakkal is. AZ ÉPÜLŐ ERŐMŰ TERÜLETÉN sok katona dolgozik. A tűző napfényben csillog napbarnított, izzadt testük és kezük munkája nyomán emelkednek a betonfalak, mélyülnek, szélesednek az árkok, földbe kerülnek a hatalmas betonoszlopok. Itt találkozunk Vágó József őrvezetővel, aki Tiszanánáról, Gyetvai Lajos, Bajzáth Gyula honvédokkal, akik Felsőtárkányból, Papp Sándorral, aki Erdőtelekről és Sípos Gáborral, aki Ludasról vonult be. s itt teljesíti katonai szolgálatát. Ők mondják el. hogy szívesen dolgoznak az építkezésen, mindent elkövetnek a feladatok sikeres teljesítéséért. Jól érzik magukat, nincs mire panaszkodniuk. — Legutóbb is 100 százalék fölött volt a teljesítményünk — dicsekszik Vágó József brigádjával, — s ha az eső nem zuhog annyiszor, még sikeresebben dolgoztunk volna... A katonák nem dicsekszenek, de nem is titkolják, hogy komoly szándékuk megmutatni mindenkinek: az általános kiképzés mellett a szakmai tudnivalókat is példamutatóan tudják végrehajtani a gyakorlatban! SOKÁIG BESZÉLGETÜNK így. Majd, amikor az ellátásra kerül a sor, valamennyien — parancsnokok és beosztottak — elmondják, hogy eleinte nem minden szempontból volt kielégítő. Azóta sikerült az étkezést és a vízellátást Is meg- javítaniok, s ma már ezzel is elégedettek. Csupán a művezetőkkel nem értik meg mindig egymást a katonák. Gyakran előfordul, hogy a munka szervezetlensége miatt megnő az állásidő, s az előírt feladatokat nehezen tudják teljesíteni a harcosok. Igaz, az anyagellátással is van baj, de ahogy múlnak a hetek, úgy javul a helyzet, úgy kerül minden fogaskerék a maga helyére, s úgy szűnnek meg a zökkenők is. A bátor katonák máris kitűnő eredményeket értek el, — végrehajtották a kiképzés eddig előírt anyagát...! Fazekas István gondok? — A felvásárlást mfmVrihtg alapos felkészülés előzte meg. A megfelelő raktártér rendelkezésre éli, • remélhetően nem lesznek raktározási gmóok an idén. — A szórttáff to|»ictMrf — Mint említettem, U8g még nem kellett a beérkezett gabonát szárítani, kielégítő rótt a szárazsági fok. Szükség esetén azonban a szárítás sem fog különösebb gondot ofco» ni, megfelelő szárítáai kapacitással rendelkezünk. , — Egyéb problémája f — Elmondhatom, hogy tincsének. A felvásárlás folyamatos, hasonló ütemben halad a cséplésekkeL A termelőszövetkezeteknél a részszállítások folynak, még sehonnan sem érkezett be a teljes mennyiség. Éppen ezért a termésátlagokról nem lehet még nyilatkozni, hiszen nem lenne körültekintő!. Az új gabona tehát elindult a malmokba, a magtárakba. Remélhetően kedvező lesz a termés, biztosítja az ország szükségleteit. K. L. P orlré-f ami Imány Lengyel Józsefről Lengyel Józsefről szóló életmű-tanulmányt küldött a héten a boltokba a Szépirodalmi Kiadó, amely ezzel a kötettel új sorozatot indít — „Arcok és vallomások” ezt a címet választották az elsőhöz hasonló műfajú könyveknek. Illés Béláról és József Attiláról jelentetik meg még az idén a második és a harmadik kötetet. Az 1967-es tervekben Babits Mihály, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tamási Áron és Füst Milán életútjá- ról szóló tanulmányportré szerepel. Az „Arcok és vallomások” 1968. évi kötetei Veres Péter, Radnóti Miklós, Kassák Lajos, Juhász Gyula, Áprily Lajos és Nagy Lajos életútját mutatják be, a későbbi megjelenési sor: Tóth Árpád, Gábor Andor, Illyés Gyula, Tersán- szky J. Jenő, Illés Endre, Szabó Pál, Darvas József, Vas István, Benjámin László, Kosztolányi Dcísö, Strabo Lőrinc, Déry Tibor, Juhász Ferenc, Mesterházi Lajos, God* Gábor* Szabó Magda. Jó ütemben halad a gabonafelvásárlás Nincs baj a minőséggel — Folyamatos a szállítás —- Dolgoznak a malmok Megyénk minden gabonatermelő közös gazdaságában az aratás jelenti a legnagyobb munkát ezekben a napokban. Szerte a földeken dolgoznak a gépek, a kombájnoktól megrakott teherautók szállítják az új búzát, az őszi árpát, a tavasa árpát a malmokba vagy a magtárakba. A termelőszövetkezetek saját szükségleteik kielégítésén túl jelentős meny- nyiségű gabonát adnak át a népgazdaságnak minden évben. Megyénkben is megkezdődött már az új gabona felvásárlása. Mennyit szállítanak a közös gazdaságok, milyen a gabona minősége, vannak-e szárítási, tárolási problémák — ezekre a kérdésekre kértünk választ Takács Sándor elvtárstól, a megyei tanács felvásárlási osztályának vezetőjétől. — Több mint egy héttel ez- I előtt kezdődött meg megyénkben az új gabona felvásárlása Az ütem kedvező, a közös gaz- I daságok folyamatosain szállítják a búzát, őszi és tavaszi árpát Eddig búzából mintegy 300 vagonnal, őszi árpából 350 vagonnal, míg tavaszi árpából szintén 300 vagonnal vásároltunk feL — Honnan főn a legtöbb gabona? — A hatvani, a káH én a gyöngyösi körzetekből. — A minőség? — Nagyon örvendetes, hogy a beérkezett gabonák minősége a követelményeknek megfelel. Az elmúlt évhez képest fejlődés mutatkozik, az idén jóval kisebb a szennyeződés, tisztábbak a gabonák. Ezt bizonyítja azt a tény is, hogy közvetlenül kombájntól mintegy 50—60 vagon sörárpát vásároltunk fel, pedig ennél magasak a követelmények. Kedvező az a tény is, hogy a gabonák szárazsága is kielégítő, elérték a kellő szárazsági fokot, s szárítani nem kelleti idáig. Pedig az időjárás elég csapadékos volt az elmúlt időszakban. Egy nagyon régi szólás azt art ja: „Beszédnek minden megjár!”. Mi pedig éppen azt fkajuk most bizonyítani, hogy jnnek a szólásnak mai élelünkben nem lehet érvénye. Elsősorban azért nem, mert a szépen szólás, a kellemesen hangzó, dallamos nyelv, az érthető, tartalmas beszéd alkalmasabb a nyelvi szerep teljesítésére, mint a színtelen, fakó. kenetlen, rozsdás hangokba belevesző, ízetlen és üres beszéd. Ma mindenkinek törekednie kell arra, hogy beszéde tartalmában és megformálásában egyaránt a nyelvi igényesség példája is legyen. Ez azt jelenti, hogy a beszéd tartalma, kompozíciója, grammatikai helyessége, szabatossága is elsőrendű követelmény. Nem lehet szép az a magyar beszéd, amiben nincsenek nyelvi finomságok, amin nem érződik a nyelvben is megnyilvánuló művészi szép felhasználásra való törekvés, ami nem igényes megfogalmazásában. Nem lehel szép az a beszéd, amelyik nyomorék gondolatok tárháza, amelyben a mondatszerkesztés pongyola, s a szavak szint« csak úszkálnak a lazaszövésű mondatszerkezetekben. Nem lehet szép a beszédünk akkoi sem, amikor tele van ízléstelenségekkel, zsargon nyelv, elemekkel. Egyesek azt hiszik hogy csak a „huligánok” élnél ízléstelen zsargon nyelvi formákkal. A valóság azonban az, hogy a trágárság, a durvaság, az ízléstelenség mind szélesebb körben kezd terjedni. Sokan azt tartják, hagyjuk, majd „kinövik” egyesek ezt a nyelvi használatot. A valóság mást mutat. A csurglizás (= tánc), a krapek (= ember, fiú),a csaj (= leány), a síiről (— néz, figyel) stb. szavakat azok is használják, akiket egy általa, ban nem illethetünk a huligár jelzővel. Hogyan válik ízléstelenné a beszéd? Ízléstelenül durván beszél pl. az a fiú, ak egy lánnyal való megismerkedését így adja tudtul: „Felszedtem egy csajt”. Sokan az hiszik, hogy az „állati klassz! és az „öltári frankó” nyelv formák humorosak. Tévednek Ezek a szavak sem hangulati lag, sem érzelmileg nem érté kés nyelvi elemek, s így nen érdemlik meg, hogy megtűrjüi beszédünkben. A helyes é szép beszédre való törekvé mellett természetes követel mény az is, hogy mindenki ért hetően beszéljen. Vajon elege tesz-e ennek a követelmény nek annak a fiatal lánynak . beszéde, amiben ilyen monda tok is jelentkeznek: bu nem az én kéglimben volt. A egyik ürge azonnal felkéi csurglizni. Fűzött, hogy va dohánya. De én azt mondtar neki, hogy én se most érkeztet, a hathúszassal, és kopjon le.” A főiskolai Magyar Nyelvészeti Tanszéken egyik szakdolgozat éppen a fiatalság zsargon beszédéről készült el A szerző, je ezt a „mondatot” így fordítja le érthető magyar nyelvre: „A házi rendezvény nem az én lakásomon volt. Az egyik fiú azonnal felkért táncolni és állandóan azt mondogatta, hogy sok pénze van, de én közöltem vele, hogy engem az sem érdekel.” Azok, akik zsargon nyelvi elemekkel élnek, nemcsak a nyelvi ízlés és igényesség ellen vétenek, hanem az érthetőség ellen is. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy üres hangoskodással, meghökkentő, ízléstelen zsargon nyelvi elemekkel ideig- óráig talán feltűnést kelthetünk, de csakhamar rá kell jönnünk arra, hogy a zsargon beszéd ízléstelen nyelvi képletei értelmi és érzelmi sivárságot takarnak. Ha erre azok is rájönnek, akik még élnek zsargon nyelvi elemekkel, akkor gyorsabban útját tudjuk állni az ízléstelen nyelvi formák nagyobb mérvű elterjedésének. A nyelvművelés, a beszédápolás ebben az esetben az emberformálás szép feladatát ií teljesíti. Dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár a nyelvészeti tudományok kandidátusa A helyes és szép beszéd (Miért veszélyes a zsargon i) Cikkünk nyomán - válaszol az illetékes: Nines több kocsi, de keresik a megoldást Lapunk 1966. június 24-i számában cikket írtunk Miért nincs tehertaxi Egerben? címmel. A fuvarozók érdekében szóvá tett kérdésünkre a 4. sz. Autóközlekedési Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője válaszolt A tehertaxi hiányát leginkább azzal magyarázza, hogy a vállalat kistehergépkocsi-park- ját az utóbbi időben a selejtezésekkel csökkentették és helyettük újakat eddig még nem kaptak. — Kistehergépkocsi-parkunk tavaly júniushoz képest hattal csökkent — írja az áruforgalmi osztály vezetője —, ezzel szemben tapasztaltuk azt, hogy a fuvarozók igénye állandóan növekszik. Júliusban vállalatunk 11 szerződéses kiskocsi-igényt nem tudott elfogadni, éppen a fcistehergépkocsik hiányában. Eger részére a jelenlegi kiskocsiparkunk és a szerződéses fuvarok figyelembevételével csak három 0,9 tonnás teherbírású kiskocsit tudunk teher- taxiként üzemeltetni. E kevés gépkocsi teljesítménye még azzal is csökken, hogy az üzemek és a különböző vállalatok ebéd- szállításai idején nem állhat a fuvaroztatók rendelkezésére. A vállalat vezetői találtak Ideiglenes megoldást? — Egyelőre abban látjuk a megoldást, hogy a 0,9 tonnás kiskocsik mellett 2 tonnás teherbírású gépkocsikat állítunk a fuvaroztatók igényeinek kielégítésére. A 2 tonnás teherbírású gépkocsikra a tehertaxi viteldíjszabást már megkértük a vezérigazgatóságunktól. Mindaddig, amíg a 2 tonnás viteldíjielző készülékkel felszerelt gépkocsik üzembe helyezésére sor kerül, egy kéttonás tehergépkocsit beállítottunk jelzés nélkül küldi a rekeszeket, ládákat a csomagolóba, ahol a mérést már a jelzések figyelembevételével végzik. Bállá Balázs brigád vezetővel beszélgetünk, aki a szállítást sürgeti minduntalan, és itt-ott segít a szedésben is. Fogja a létrát, rekeszeket emel, vödröt adogat. — Június 26-án ért be a legkorábbi fajta, a rózsabarack. Tíz fasor volt belőle csak, ezért a szedéssel is gyorsan végeztünk. — Most a legnagyobb meny- nyiségben található kajszi faj
