Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

rí Mg proletárjai, egyesüljetek» AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVML évfolyam, 138. szám ARA: 80 FILLER. 1966. juntas 12., vasamap Kongresszusi versenyzászló és oklevél alapítását határozta el a megyei párt-végrehajtó bizottság Hat verseny zászló és 16 oklevél a kongresssmsi munkaverseny győzteseinek A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságának felhívásához csatlakozva, nagyarányú versenymozgalom bontakozott ki megyénkben. A IX. pártkong­resszus tiszteletére indított munkaverseny ki­terjed az ipari és mezőgazdasági üzemek túl­nyomó többségére. A versenyvállalások egészé», ben véve megfejelnek az 1966. évi tervfelada­tok követelményeinek. A megyei párt-végreJiajtőbizottság legutób­bi ülésén úgy határozott, hogy a kongresszusi munkaversenyben kiemelkedő eredményt elért üzemeket, vállalatokat, erkölcsi, politikai elis­merése jeléül kongresszusi versenyzászlóval és ci kievéllel jutalmazza. A megye sajátos hely­zetének megfelelően összesen hat kongresszusi versenyzászló és 16 oklevél alapítását határoz­ta el a párt-végrehajtóbizottság. A kongresszusi munkaverseny értékelése, a SZOT és a KISZ központi bizottsága verseny- felhívásában szereplő szempontok alapján tör­ténik. Az értékelés részletesebb szempontjait bíráló bizottság dolgozza ki, és a bíráló bizott­ság javaslata alapján a megyei párt-végrehaj- tóbizottság dönt a kongresszusi versenyzászló és oklevél odaítéléséről. A megyei pártbizottság kongresszusi ver- senyzászlaját és oklevelét legkésőbb 1961. má­jus 1-ig ünnepélyes keretek között adják át a győzteseknek a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács vezetők A versenyzászló és oklevél odaítélését az átadás előtt a Népújságban nyilvánosságra hozzák. ENSZ szeminárium Budapesten A magyar kormány meghí­vására az ENSZ június 14— 27. között Budapesten regio­nális szemináriumoit rendez az ENSZ európai tagországai és szakosított intézményei képviselőinek részvételével. A szemináriumon „A helyi igaz­gatásban való részvétel, mint az emberi jogok előmozdítá­sának eszköze” című témát vi­tatják meg. Az ENSZ felkérte B. Chap­man n, a manchesteri egyetem professzorát, A. Dutheillet de Lamotte, a francia államta­nács szakértőjét és Kovács István egyetemi tanárt, a Ma­gyar Tudományos Akadémia állam- és jogtudományi inté­zete igazgatóhelyettesét, hogy készítsenek a részvevők szá­mára olyan tanulmányokat amelyek elősegítik a napi rendre tűzött problémák meg vitatását. Ülést tartott a Heves megyei képviselőcsoport Javult a megye kenyérellátása |»fapfrenden o kereskedelem helyzete és fejlesztése ♦ Tovább kell korszerűsíteni a kereskedelmi hálózatot ♦ Mi az oka az ipari települések gyenge zöldségellátásának ? V&Bu* ««gye onszSggyűteá Bépvsselő-csoportjának tegnap délelőtt megtartott ülésén a megye kereskedelmi eUátofcfc- aága. és fejlesztésének lehető­sége szerepeit napirenden Pá- Unkás Győzőitek, a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya vezetőjének előadásában. A képviselő-csoport ülésén — amelyet a Hazafias Népfront megyei titkárságán tartottak, t«egjeJent ár. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alet- nöke és Súlyt János, a Haza­fias Népfront megyei titkára is. Az előadó először számada­tokban ismertette az áru­forgalom és az ellátás jelen­legi helyzetét Az állami és szövetkezett kereskedelem 1966. évi áruforgalma a ter­vezés szerint — együtt a ta­nácsi érdekeltségű fiókokkal: 2 milliárd 692 millió forintot tesz ki, amely arányosan osz­lik meg a különböző kereske­delmi ágazatokban, illetve az irányító és fenntartó szervek kezében. Heves megyében je­lenleg háromszáznyolcvanegy állami, 661 szövetkezeti keze­lésben levő kiskereskedelmi bolt van; a vendéglátó egysé­gek közül 266 állami, 291 egy­ség pedig szövetkezeti keze­lésben van. összesen 5400 ke­reskedelmi dolgozó tart nyil­ván a megyei statisztika. Mi­vel önálló nagykereskedelmi vállalat nincs a megyében, a bolthálózat ellátását a külön­böző lerakatok biztosítják. Ezután a lakosság ellátásának helyzetére terelődött a szó. Az elmúlt esztendő fejlődése az előbbiekhez képest csupán mérsékeltnek mondható. En­nek oka főképpen a hiánycik­kekben kereshető. Ami pél­dául a húsellátást illeti, a tő­kehús kivételével biztosított ugyan, de a heti 1000 mázsát kitevő megyei ellátás túlnyo­mó része fagyasztott marha­hús, amely után nem nagy az érdeklődés. A sertés és a mar. hahús aránya 40, illetve 60 százalék. A fogyasztás a ba­romfifélék felé tolódott el. Meg kell még jegyezni, hogy k minőségi problémák miatt Tmncüg marad a kővetkező hétre a heti 1000 mázsa hús­ból... Sokat javait a kenyér- és péksütemény-ellátás, zavart csupán vidéken lehet tapasz­talni a késedelmes szállítás miatt A javulás főképpen annak köszönhető, hogy a me­gyei tanács vb határozata alapján a sütőipart most már kiemelt iparágként kezdik, és biztosítják az egységek korszerűsítését, fejlesztését. A zöldség- és gyümölcs-ellá­tás fejlődését elősegíti a ter­melők és a felvásárlók közös érdekeit szolgáló új elv, amely főképpen a városok, já­rási székhelyek és idegenfor­galmi centrumok kielégítését célozza. Jó lenne elérni, hogy a községek igényeiket saját termelésből tudnák kielégíte­ni. Az ellátásban azonban van egy nagy hiba is, néhány fon­tos ipari település ellátása (Petőfibánya, Egercsehi és Bélapátfalva) hosszú évek óta nincs jól biztosítva. Ami a vendéglátást illeti, színvonalának emelését nagyban akadályozza egy­részt az áruhiány, más­részt a szűk éttermi és konyhakapcitás! Márpedig az idegenforgalom szem­pontjából ez igen fontos lenne. A ruházati cikkek iránt megnőtt kereslet azt eredmé­nyezte, hogy nőtt a hiánycik­kek száma is. A pótlásra az egyik leghelyesebb módszer a helyiipar termelésének növe­lése. Az elmúlt esztendőben például több mint 5 millió forint értéket termelt a helyi­ipar megyénkben a kereske­delemnek, főleg gyermekru­hákat. Súlyosabb a helyzet az iparcikk-ellátásban. A vas- és műszaki áruk jelenleg is csak 30—40 százalékban elégítik ki a keresletet. Igen kicsi a vá­laszték, vagy nagy a hiány a rádiókban, nagyképerrtyős tele­víziókban, a kályhákban stb. Ez pedig arra enged követ­keztetni, hogy a megyére biztosított ke­retszámok nem elegen­dők! Másrészt a rendelés­ben nem mindig tapasztal­ható a következetesség. Hogy lehetne mindezeken se­gíteni? A legkézenfekvőbb: fekutatni a helyiipar nyújtot­ta lehetőségeket, és fokozot­tabban alkalmazni az újabb kereskedelmi módszereket. A nagyszámú boltok hely­zetét vizsgálva azt a követ­keztetést vonta le az előadó, hogy megyénk kereskedelmi hálózata igen szétaprózódott. Kicsik a helyiségek, s több mint 200 bolt például magán- házban van, így ezek felújí­tását, korszerűsítését jelen pillanatban nem tudják vég­hez vinni. Figyelembe kellene venni az új lakótelepek ter­vezésénél a kereskedelmi lé­tesítményeket is! A kereske­delmi hálózat fejlesztését sür­geti az idegenforgalom is, er­re azonban beruházási keretet nem biztosítottak, a megye pe­dig saját erőből képtelen rá. Szükségessé vált a boltok ésszerű profilozása is, szak- üzletek létrehozása a kereske­delmi központokban. A kul­turált kiszolgálást például akadályozza a csomagoló anyagokkal való túlzott taka­rékoskodás. Szó volt a munka­erő-utánpótlásról és a szak- képzettség növelését elősegítő akciókról is. A képviselő-csoport tagjai ezután kérdéseket tettek föl, amelyekre Pálinkás Győző válaszolt. Többek között elmondotta, hogy szaporodtak a piacokon a termelőszövetkezetek önálló árusítóhelyei, a megyében az idén már harminchét „stand­dal” rendelkeznek a tsz-ek. Itt az a hiba. hogy a tsz-ek árui elég drágák. Az új keres­kedelmi létesítmények meg­valósítását az építőanyagok hiánya (cement, tégla) akadá­lyozza, így Eger csak a 3. öt­éves tervben kap új áruházát. | Az ipari települések zöld­ség- és gyümölcs-ellátásával kapcsolatban elmondotta, hogy a kül- és belföldi kötele­zettségek miatt igen ne­báz az elosztás, és az idő­ben történő szállítás. Sokat javult a munka a fel­vásárlásban, az akadály csak a szállítás miatt mutatkozik, s így például a „csúcsforga­lom” idején sokszor a hon­védség segítségét kell kérni. Jó lenne, ha a tsz-ek szállí­tanák be áruikat a felvásár­lás helyére. Itt említette meg Pálinkás Győző, hogy már igen régen elkelne a megyé­ben egy vasúti kocsimosó. Volt már olyan eset, hogy a határon nem fogadták az ex­portárut a kocsi nem kielégítő tisztasága miatt. Hatvanban meg lehetne ezt valósítani, de eddig ez csak ígéret volt... Végül sok szó esett a keres­kedelmi tanulóképzésről is. Sajnos, a gyakorlati foglalkoz­tatáshoz a megyében csupán egy helyen, Gyöngyösön van nagy kapacitású bolt, ahol 30 tanulót is tudnak fogadni, az egri tanbolt viszont csak nyolc főt „bír el”. A kis üzle­tek forgalma viszont nem te­szi lehetővé, hogy a tanuló­val megfelelően tudjon fog­lalkozni a bolt vezetője. Megyénkben az egy főre eső fooyasztás a kereskedelem szempontjából nem rossz, fej­lődése eléri a 7 százalékot az elmúlt évhez képest, s közel is áll az országos átlaghoz ám a helyes áruellátás, a kereske­delmi hálózat korszerű fej­lesztése, a lehetőségek jó ki­használása és a magasabb szervek segítsége eredménye- kéopen még emelkedhetne ez szám, amely igen jelentős dokumentum a megye lakos­sága életszínvonalának szem­léltetésében. K. G, Táborban Tizenegyedszer kúszott fel ma reggel a felsötárkányi Hámán Kató KISZ-vezetőképző tábor idei lakóinak zászlajat, amely egyben a 11. nap kezdetét jelentette. Az üzemi titkárok turnusa után, jelenleg a gazdasági, ve­zetők népes csoportja tölti hasznos tanulással, vidám szórako­zással napjait a festői környezetben. A bükki tábor életéről számolunk be képes riportunkban lapunk 6. oldalán. A kon tu mi csata a vietnami háború legjelentősebb ütközete A „Galagonya” hadművelet Óriási amerikai hadi-megrendelések SAIGON (MTI): A UPI hírügynökség jelen­tése szerint a vietnami szá­razföldi háború legjelentő­sebb, jellegében új szakaszt nyitó ütközete folyik kedd óta Kontum tartományban, Sai­gontól 450—500 kilométernyi­re, a laoszi határszéli dzsun­gelben. Az amerikai szóvivő közlé­seire hivatkozó jelentések megállapítják, hogy a parti­zánalakulatok már felhagytak a hagyomá­nyos, rajtaütésszerű — visszavonuló gerilla-takti­kával, most beásták ma­gukat és tartják a frontot. Az amerikai tengerészgyalo­gosok létszáma több ezerre rúg, s közülük két századot a hazafiak bekerítettek. Szombaton hajnaltájban B— 52-es típusú óriás gépek újabb szőnyegbombázást hajtottak végre a tartományban. Ez be­letartozott az amerikaiak hadműveletének keretében, amelynek új fedőneve „Ga­lagonya”. A Business Week című ame­rikai foylóirat arról ad hírt, hogy az amerikai hadügymi­nisztérium rohamos ütemben fokozza a hadiipar vállalatai­nak nyújtott megrendeléseit. Az elmúlt évhez viszonyítva összegük megtízszereződött. Csupán fél év alatt több mint 20 milliárd dollár értékű megrendelést kaptak a ha­dianyagot és felszerelést előállító cégek. Mint a Szovjetszkaja Rosz- szija című lap megállapítja, hírügynökségi jelentések sze­rint amerikai cégek képvise­lői szakembereket toboroz­nak Kanadában, hogy az ame­rikaiak dél-vietnami katonai építkezésein használják fel őket. A dél-vietnami diktatúra a világszervezettel akarja szen­tesítetted szeptemberre terve­zett „választásait”, amelyek — még a hivatalos saigoni tervezet szerint is — eleve meghamisítják a népakaratot, a baloldal teljes kizárásával. A Ky-kormány, mint ismere­tes, ENSZ-megfigyelőket kért a választásokra. A Biztonsági Tanács soros elnöke, az új-zélandi Frank Corner, kapta azt a feladatot, hogy nem hivatalos felderítő tárgyalásokat folytasson a BT tagjaival ebben az ügyben. Corner jelentést tett U Thant ENSZ-főtitkárnak. Másnap újságírókkal folytatott beszél­getéséből kitűnt, hogy a Biztonsági Tanács nyu­gati tagjai közül sem min­denki helyesli a saigoni kormány kísérletét. Az ENSZ-diplomata vélemé­nye szerint egyébként az ENSZ-megfigyelők kérdése nem minősíthető eljárási kér­désnek. Ez gyakorlatilag any- nyit jelent, hogy az amerikai delegáció és támogatói nem hajszolhatják keresztül a ha­tározatot, ha azt a Szovjetunió ellenzi. Magyar íróküldöttség New Yorkban NEW YORK (MTI): Szombatra virradó éjjel megérkezett New Yorkba a Magyar Pen Club küldöttsége, amely részt vesz a Nemzet­közi Pen Club jövő heti, 34» kongresszus án. Az íródelegáció tagjai Illyés Gyula Kossuth-díjas, Boldi­zsár Iván — a Magyar Pen Club alelnökei Weöres Sándor és Károlyi Amy köl­tők. A csoport a nemzetközi Pen által bérelt különgépen, más európai írókkal együtt' érkezett New Yorkba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom