Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-07 / 133. szám

■ek ; ■; Eseményed. Hírek . t s Események ;. t Hírei:,«, Események 5 s ä Hírek , s s Események ; 5; Hírek , s Események ::; Hírek ; t , Események , s s Hírek ;: Eseménye Megnyílt Egerben a H. észak-magyarországi területi képzőművészeti kiállítás Sc&gófearján után most Eger­ben, vasárnap délelőtt, a Gár­donyi Géza Színház előcsarno­kában nyílt meg a II. észak­magyarországi területi képző­művészeti kiállítás. Az ünne­pélyes megnyitón megjelent többek között Bereez István, a Heves megyei Tanács V. B. elnökhelyettese. A kiállítást dr. Csicsai Jó­zsef, a Heves megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. örven­detes tényként állapította meg, hogy az I. területi kiállítás óta eltelt idő alatt az észak-ma­gyarországi szervezet bevál­totta a hozzáfűzött «menye­ket, A kiállításon kiható és a Kiállítási Intézmények által ki­adott katalógus szerint 127 művet láthat az egri közönség a Gárdonyi Géza Színház föld- r mti és emeleti előcsarnoká­ban. 68 festmény mellett igen jelentős a grafikai anyag, míg a szobrászok mindössze öt mű­vel jelentkeznek. Az idei tár­laton már faliszőnyeg is sze­repel. Az idei seregszemle az egri művészek számára nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is lemérhető fejlődést igazolt. Blaskó János, B. Dienes Klára, Gergely Pál, Kastaly István, Kátai Mihály, Nagy Ernő fest­ményei, Balogh László, Csont István, Dargay Lajos, Gergely Pál, Kátai Mihály, Trojan Ma­rian grafikai anyaga, Dargay Lajos és Király Róbert szobrai adhatnak élményt az egri mű­vészek korábbi műveit ismerő és művészi fejlődésüket szá­mon tartó egri közönségnek. Az egriek már a megnyitás napján komoly érdeklődést mutattak a tárlat iránt. A kiállítást Baranyi Judit művészettörténész rendezte. A kiállítás méltatására visszaté­rünk. (f. a.) h. és akkor a. kis kecske gidák vidám táncba fogtak — elevenedett meg a mese — szá­mos másikkal együtt a Szakszervezeti Székház színpadán. A megyei tanács hivatali napközi otthonának kis óvodásai számoltak be az egy év alatt tanul takról jól sikerült óvodai záró­vizsgájukon. A tél és a tayasz kedvezett a vadállomány fejlődésének A vadállomány számára ál­talában kedvező volt az idei enyhe tél, az alig háromhetes szigorúbb hideget a jó erőál­lapotban telelt vadfélék szá­mottevő veszteség, leromlás nélkül vészelték át. A jó tele­lés, a korai tavaszodás elle­nére az őzbakvadászatok az eddigi egyhónapos lövési idő­szakban nem váltották be a reményeket. Főleg külföldi va­dászvendégek körülbelül 900 őzbakot ejtettek eddig, de iga­zán kiemelkedő értékű trófeát nem zsákmányoltak még. Noha az agancsok hossza általában igen jó, viszonylag csekély sú­lyuk miatt nem érik el a jó évjáratok értékkategóriáit. A dámvad és a muflon a sokévi átlagnak megfelelő lét­számban, jól telelt át, szapo­rulata és tavaszi fejlődése ki­elégítő. Az utóbbi évtizedben rendkívül megszaporodott vaddisznóállomány' gyérítésé­hez országszerte hozzáláttak a vadgazdaságok, vadásztársasá­gok. Az apróvadakra — nyálra, fácánra, fogolyra — ugyancsak jó idők jártak télen is, ta­vasszal is, és ez valószínűleg meglátszik majd az idei szapo­rulaton. Az úgynevezett volier- tenyészetekben tavaly 2800 fá­cántyúkot tartottak, az idei to­jók száma pedig már elérte a háromezret. Emellett a tenyész- áilomány minősége is javult, a tojáshozam lényegesen emel­kedett. Ennek köszönhető, hogy míg a múlt évben 64 000 fácántojást keltettek ki gépek­kel és kotlóstyúkokkal, az idei előirányzat 90 000 volt, de má­jus végén már 75 OOO-néL tar­tottak. Valószínűnek látszik, hogy az idény végéig több mint százezer tojást keltetnek ki. (MTI) Legendák születőben Irodalmi színpadi bemutató Mezei András költészetéből Füzesabonyban Hosszú hallgatás után, az el­múlt szombaton este Füzes­abonyban, a Járási Művelődési Ház nagytermében ismét be­mutatóval jelentkezett és lé­pett színre a füzesabonyi járá­si könyvtár és művelődési ház irodalmi színpadának együt­tese. A bemutatóra az idei ün­nepi könyvhét alkalmából ke­rült sor, amikor is Mezei And­rás költő, az Élet és Irodalom versrovatának szerkesztője lá­togatott el Füzesabonyba, és folytatott klubszerű beszélge­tést a község irodalomszerető dolgozóival. Ez a találkozó adta az alap­ötletet Rátkai Istvánnak, az irodalmi színpad rendezőjének ahhoz, hogy ismét életre kelt­se a jó hagyományokkal büsz­kélkedő helyi irodalmi moz­galmat, és a költővel való be­Tegnap, az általános iskolások 1965/66-os évének utolsó tanítási napján, megyénk 5225 nyolcadikosa között elköszönt intézetétől elballagott végzős idiákjaival egy egri pe­dagógus is: Erzsiké néni, dr. Udvarhelyi Károlyné... A búcsúztató csen­gőszó előtt még eliga­zította a „gyerekeit ’: mint az úttörőcsapat rajvezetője javaslato­kat, ajánló leveleket adott a KISZ-be ké­szülő legjobbaknak. Aztán bement ő is az •utolsó órára. EgV kicsit emlékez­ni — a küszöbön in­nen.. . 1932-ben, a szegedi főiskolán szerezte diplomáját. Ahogy így, a zenei tagozatú Vili/A virágokkal dí­szített padsorai között visszagondol: mintha nem rég lett vol­na... Hej, pedig igen csak régen lehetett, mert akkor még olyan idő járta, hogy a dip­loma, a tanárnői ké­pesítés nem sokat je­pénzt férje fizetése mellé. „Abban az időben mindig június 30-án volt az elszámolás: az osztálykönyvbe be­terített. Ha picit be­hunyja a szemét, szinte most is látja, olvassa a miniszter megbízásából, osztály- vezető által aláírt le­velet, amit 11 éven keresztül, minden ősszel kikézbesített számára a posta: „Ér­tesítem, hogy állás utáni kérelmét elő­jegyzésbe vettem, de ez idő szerint nem teljesíthetem.. Hét évig alkalmi óraadóként próbálta hasznosítani a tanul­takat ... s próbált ke­resni egy kevéske jegyzett órák után, évente egyszer fizet­tek ...” 1952. szeptember el~ sején került az egri L számú Általános Is­kolába —, amelytől tegnap búcsúzott. Négy osztályt bocsá­tott szárnyára, szák­tantárgyán, a kémián kívül biológiát, fizi­kát és földrajzot taní­tott, tíz esztendőt töltött a zenei tago­zaton. Több társadalmi megbízatása között, az iskola egészségőre volt —, s a város ifjú­ságvédelmi körzeti felelőse, akit becsü­lettel, lelkiismerete­sen végzett munkája dicsér. Többször kapott kü­lönféle apróbb elis­merést, egy alkalom­mal rendkívüli előre- léptetésben részesült —, de talán mindezek­nél jobban örült an­nak, hogy nemcsak osztályában szeretik, hanem azok a diákok is: „akik a folyosó­ról ismernek.. Most nyugdíjba megy. Tulajdon gyer­mekei,unokái közé, haza. De azt mondja, hogy találkozunk még véle: „minden iskolai sportünnepélyen, év­záró hangverse­nyen ..És mint bí­rósági népi ülnök, to­vábbra is segít — el­sősorban a fiatalok útjának — a félresik- lott utak egyenesbe terelésében... (—ni) szélgetés előtt versein keresztül mutassa be Mezei Andrást a község dolgozóinak. Az irodal­mi összeállítás a költő egyik verseskötetének, a Legendák születőben címét viselte, és a költő verseinek szakszerű, hoz­záértő kézzel történő kiváloga­tásával három fő részre tagol­va, három fő gondolat és té­makör köré csoportosítva igye­kezett teljes egészet adni Me­zei András költészetéről. Az első tétel a Múlandóság sebei címet viselve, sötét hát­térben mutatta be a költő gyermekkori emlékeit, képze­letvilágának, a háborús évekre való visszaemlékezésének gyöt­rő maradványait. A második rész a Rejtett szobor címmel, vidámabb-derüsebb hangulatot árasztva mutatta be mai éle­tünk szépségeit, amelyben a szerelem, a vidámság, a termé­szeti képek sorozatával érzé­keltette a költő felszabadult vidám, de még mindig nem nyugodt és problémamentes életszemléletét. A műsor befe­jező szakasza Legendák szüle­tőben cím alatt feszegeti a mai élet, a mai fiatalság problémá­it, ostorozva a visszásságokat, és híven tükrözve mindazt, ami a költőt még bántja, gyötri mai életünk megfigyelése köz­ben. Az irodalmi színpad bemu­tatója igen jelentős kezdemé­nyezés, és mint a megye iro­dalmi színpadi mozgalmának új hajtása, feltétlenül pozití­van értékelhető. Rátkai István rendező a költemények alapos ismeretében igen jól csoporto­sította és értő kezekkel válo­gatta a verseiket a három fő gondolatsor köré és zenei alá­festésnek igen jól használta fel Beethoven Egmont nyitányá­nak egyes részleteit. Kezdetnek ez igen szép eredmény, és nem kétséges, hogy a jövőben más összeállí­tásokat is hasonló megoldások­kal tolmácsolnak majd a köz­ség irodalomszerető közönsége részére. Cs. I. 1966. június 7„ kedd RÓBERT napja A Nap kel: 3.47 órakor, nyugszik: 19.38 órakor A Hold kel: 23.27 órakor, nyugszik: 7.08 órakor 30 éve, 1936. június 7-én halt meg 47 éves korában Lambrecht Kálmán őslénytanbúvár, néprajzi kutató, a tu­dományos népszerűsítő irodalom kiváló művelője, az ős­lénytan modem biológiai irányának kitűnő képviselője. Különösen az ősmadarak élettana foglalkoztatta. 1909-ben lett a Madártani' Intézet tudományos munkatársa, itt fo­gott hozzá a kihalt magyarországi madárfajták leírásához. Hatalmas anyagot gyűjtött, majd a nevezetesebb európai gyűjtemények tanulmányozása nyomán írta meg Német­országban kiadott nagy művét, a Madárőslénytan kézi­könyvét. Ebben saját kutatásai és a szakirodalom alapján számos alapvető problémát — mint a származás, repülés, óriásnövés, kihalás — világított meg. Széles körű volt al­kotói és érdeklődési köre. Nevezetes két néprajzi munkája: „A magyar szélmalom” és „Magyar malmok könyve”. Megírta a madárőslénytan tudományának történetét és mesterének, Herman Ottónak kitűnő életrajzát. Vaskos tu­dománynépszerűsítő könyvei az „Őslények világa”, vala­mint „Az ősember”. Összefoglalta a Mount Everest ostro­mára indított addigi erőfeszítéseket. Műveket fordított magyarra, számtalan cikket írt, szerkesztette a „Gondolád úttörői” című életrajzi esszésorozatot, számos hazai és kül­földi lexikon és enciklopédia munkatársa volt. Várható időjá­rás kedd estig: időnk ént megnö­vekedő felhőzet, délutáni záporok­kal, zivatarokkal. Mérsékelt, válto­zó irányú, a ziva­tarok idején meg­erősödő észak- nyugati szél. Vár­ható legmagasabb nappali hőmér­séklet, 33—26 fok között. A Balaton vizé­nek hőmérséklete Siófoknál tegnap, 11 órakor, 19 fok volt. (MTI) — ALAGÜTBA TERELTÉK A FOLYÓT. A szovjet Vahs folyón átadták rendeltetésének a legújabb szovjet vízierőmű­vet. A folyó medrét több mint egy km hosszú alagútba terel­ték, az alagút magassága eléri egy négyemeletes házét. Az építési munkák terjedelme meghaladta a Bratszki vízierő­műét. — SZŰNIK A SÁR Vámos­györkön is. A község forgal­mas utcájában, a vasútállomás és az iskola között a közel­múltban új járdát adtak át a gyalogosoknak, — LABORATÓRIUM A MA­GASBAN. A romániai Retye- zát-hegység növény- és állat­világa kutatóinak laborató­riumháza 2000 méter magas­ságban van. A retyezáti labo­ránsok a különböző növények és állatok életét növelő mód­szereket tanulmányozzák, s megoldásokat keresnek, az al­pesi tavak halállományának szaporítására. — JAPAN RÁGÓGUMI AMERIKÁNAK. Valamikor az Amerikából behozott rágó­gumi valósággal elárasztotta a japán piacot. Most fordult a kocka: elindult az Egyesült Államok felé az első japán rágógumi-szállítmány. EGRI VÖRÖS CSTLEAG Nimden kezdet nehéz EGRI KERTMOZI A nap és az óra GYÖNGYÖSI PUSKIN Cicabatoák GYÖNGYÖSI SZABADSÄ A becsületes szélhámos HATVANI KOSSUTH Egy amerikai Párizsban FÜZESABONY A vonat HEVES Viharos alkonyat PÉTERVÁSÁRA A hétköznapi fasizmus Ma Pártnap Hevesen 19 órakor Horváth Nándomé, a nőtanács titkára összevont pártnapot tart Hevesen. — EGYRE NÉPSZERŰBB kirándulóhely a sástói cam­ping, sok látogatót vonz hétről hétre a kellemes, tavaszi idő. A sátrakban és a hangulatos kis lakóházakban május else­jétől több mint 1700 vendég­napot 'töltöttek eddig a turis- tás. — DIAGNÓZIS ULTRA­HANGGAL. A Kirovról elne­vezett szovjet katonaorvosi akadémia klinikáján ultra­hang-diagnosztikai készülék­kel ellenőrzik a kórismék he­lyességét. Az ultrahang-készü­lék daganatok és néhány más betegség felismerésére szolgál a sebészetben, az urológiában, a nőgyógyászaiban és a szülé­szetben, vagyis olyan esetek­nél, amikor az orvosnak a le­hető legpontosabb képet kell kapnia valamely belső szerv megbetegedéséről, s amikor az orvost a röntgenfelvételek sem elégítik ki. ■—„CIGÁNYKÉRDÉS" Csehszlovákiában. Nagy gon­dot fordítanak Csehszlovákiá­ban a cig ánylakosság foglal­koztatására. Az ország terüle­tén élő kb. 19 ezer cigány közül a férfiak 90 százaléka dolgozik. A cigányasszonyok foglalkoztatottsága ma még alacsony, mert sok a szakkép­zettség nélküli, s ezek részé­re munkaalkalmat biztosítani nehéz. Szlovákiában, ahol a legnagyobb a cigánylakosság, a foglalkoztatottság eléri az 57 százalékot. 23 ezer cigányfér.. finak nincs állandó munkája* 11 ezren általában nem dol­goznak, a többiek pedig csak idény- illetve alkalmi munkát vállalnak el. — VÉGE A TANÉVNEK, pihenni mennek az általános iskolák diákjai. Rövidesen megrohamozzák a Mátrát is: június közepétől gyermek-sá­tortáborok nyílnak a hegység legszebb részein. — HIDEG STERILIZÁLÁS. Oj módszert kísérleteztek ki a szovjet szakemberek az élel­miszerek tartósítására. A húst, a gyümölcsöt, a zöldséget mű­anyagba csomagolják, a mű­anyagcsomagból a levegőt ki­szivattyúzzák, s a termékeket rövid ideig elektronokkal és gammasugarakkal „bombáz­zák”. Az így tartósított élel­miszerek tartósítási ideje sok­kal magasabb, mint a korábbi módszereknél, s az élelmisze­rek tápértéke, íze is eredeti marad. 17.45: Műsorismertetés. Hí­rek. 17.50: Falusi dolgokról. — 18.15: Randevú a klubban. Közvetítés a SZOT-székházból. 18.55: Esti mese. 19.05: Puccini két egyfelvor.ásosának közvetí­tése a Szegedi Nemzeti Szín­házból. 1. A köpeny. 2. Gianni Schicchi. A szünetben: Tv- híradó. A hét könyvei. 21.25: Mit tudunk az átöröklésről? — 21.55: Tv-híradó. 2. kiadós. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. - Főszerkesztői PAPP JANOS. - Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz utca S. Telefon; 12-57. 12-73. Postafiók: 23. - Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: TÖTH JÓZSEF. - Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postaűók 23 Terjeszti: a Magyar Posta, Előfizetési dija egy hóra 12,— Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. - Index: 25 062. — Heves megyei Nyomda Vállalat, Ege*, Bródy Sándor utca 4. igazgatói Marosán József. ÜŰCSŰ Véget ért a tanítás az általános iskolákban Az ország több mint hatezer általános iskolájában, mintegy másfél millió gyermek szá­mára, hétfőn volt az 1965— 1966-os oktatási év utolsó ta­nítási napja. A csaknem 600 középiskolában — amelyekben 236 000 diák tanult nappali ta­gozaton — szerdán zárul a tanév. Ezt követően tartják meg az alsó- és középfokú ok­tatási intézményekben az osz­tályozó értekezleteket, amikor is elbírálják a tanulók maga­tartását, szorgalmát és tanul­mányi munkáját, s megállapít­ják érdemjegyeiket. A június 18-án, illetve 19-én sorra kerü­lő tanévzáró ünnepségeken kapják kézhez a diákok bizo­nyítványukat. Az általános iskolák 8. osz­tályaiban most végző fiata'ok száma megközelíti a 155 ezret. Tőlük hétfőn búcsúztak ország­szerte ifjabb diáktársaik és pe­dagógusaik. A márciusban tar­tott kötelező orvosi vizsgálat eredményétől függően, ősszel előzetes számítások szerint — 136 000 új elsős kisdiák kezdi majd meg általános iskolai ta­nulmányait. Az új első osztá­lyosok beiratásának időpontja június 20. és 21. Mind az álta­lános, mind a középiskolákba csak az első osztályba lépőket, illetőleg az iskolát változtató tanulókat kell beíratni. A szünidő alatt a nyári nap­közis táborokban több mint százezer gyerekről gondoskod­nak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom