Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

100 kilométerrel a folyón A Gorkij-Kujbisev folyam­hajózási vonalon új szárnyas- hajót indítanak, amely órán­ként 90—100 km-« sebesség­gel szállítja utasait. A 63 sze­mélyes légpárnás Diesel-hrvjó kis merülése következtében se­kély vizű folyókon is járhat és nem lesz szüksége standardki­kötőre. A hajó ott „csúszik ki” a partra, ahol az utasok meg­kívánják. Az évad végéig több ilyen hajót indítanak a Je- nyiszejen, a Volgán, és az Ir­tás folyón. Egy kellemes „sétahajózás"* például Moszkvától Asztrahá- nyig (1530 km) első osztályú fedélzeten 43 rubelbe kerüL A tavaszi—őszi idényben az utasok 40 százalékos kedvez­ményt kapnak. 1965-ben Oroszország folyóin 106 milliós utasforgalmat bo­nyolított le a folyamhajózás. Ez a szám idén előreláthatóan 113 millióra növekszik. A képen: százharminchét vo­nalon közlekednek ezek a ké­nyelmes szárnyashajók. mmAs Mm§:" * ^ IS is Az urbanizáció problémái AZ EGÉSZSÉGÜGYI Világ­szervezet, amelynek hazánk is tagja, az egész emberiség jövő­jét egyformán érdeklő témát, az urbanizálódásit tűzte az 1966. évben napirendre. A városiaso­dás problémái már napjaink­ban is érezhetők, — minden desurbanízációs törekvés med­dő marad, — mert a társadal­mi fejlődés, a termelőeszközök, a munkamódszer változásai, a technika elkerülhetetlen kö­vetkezménye a városiasodás. Az urbanizáció problémája komplex kérdés, ezért is fog­lalkozik vele sok tudós, filozó­fus, statisztikus, népgazdász, mérnök, orvos és még sok más ágazat képviselője. Az orvos- tudomány természetesen első­sorban a megelőzés közegész­ségügyi szempontjait vizsgálja. Megbízható statisztikai adatok­kal igazolni lehet, hogy míg idő­számításunk előtt 4—5000 évvel eleinte 2500, majd 2000, aztán 1500 évre volt szükség ahhoz, hogy a Föld népessége meg­duplázódjék, addig 1960-tól 3000-ig mindössze 40 évre van szükség, hogy Földünk három- flrilliárdnál több népessége hat- műliárdra, vagy még ennél is hőbbre szaporodjék. A városiasodás szoros össze- ftggésbe hozható a népesség maporodásával, valamint a társadalmi fejlődéssel A népesség-szaporodás össze­függ a születések aránylag ma­gasabb számával mégis első­sorban a csecsemőhalandóság örvendetes javulásával és nem utolsósorban az emberi életkor meghosszabbodásával. 150 év­vel ezelőtt a születéskor vár­ható átlagos emberi életkor még Európa leghaladottabb or­szágaiban is 30 életév körül mozgott, jelenleg ez számos or­szágban már eléri, sőt megha­ladja a hetven évet is. A VALÓ EREDMÉNY azon­ban ennél is jobb, — lényege­sen hosszabb az aktív életkor, a testi és szellemi érés korább­ra helyeződik és az öregedés tüneted későbben jelentkeznek. A városodás pedig szoros ösz- szefüggésben van a rohamosan fejlődő iparosodással Statisz­tikai adatokkal igazolható, hogy míg. a múltban száz em­ber mezőgazdasági termékek­kel történő ellátására 25 mező- gazdasági dolgozóra volt szük­ség, addig ma már egy fejlet­tebb agrárországban száz em­ber ellátására mindössze 4—5 mezőgazdasági munkásra van szükség, a korszerű mezőgaz­dasági gépesítés következtében. Nyilvánvaló, hogy a mezőgaz­daságban feleslegessé vált munkaerők az iparba fognak átállni, az ipari munkásság pedig elsősorban a városokba tömörül. A viharosan gyorsuló váro­siasodás tömérdek egészen új problémát vet fel, mert a vá­rosi környezet elszakítja a benne élőket a természetes környezettől. A városi mesterséges kör­nyezet levegőszennyezettsége, az ivóvíz-ellátás nehézségeivel, a belső városmag túlzsúfoltsá­gával, idegesítő életritmusával, közlekedésével, zajával, a zöld felület hiányával létrehozta a civilizált és kultúrált nagyvá­rosokat, azok minden előnyé­vel, de számtalan egészségi és közegészségügyi hiányaival. A zsúfolt együttéléssel a fertőző betegségeknek nagyobb kaput nyitott, a közlekedés gyorsítá­sával a forgalom növekedése hatalmasan megemelte a köz­lekedési balesetek számát, a közlekedés olyan éjjeli—nappa­li zajt idézett elő, amelynek idegrendszerünkre semmiképp sincs előnyös hatása. A robba­nómotorok kipufogógáza, a la­kóhelyek fűtése, az ipari cent­rumok hőenergiagépei, a mér­gező gázok elképzelhetetlen mennyiségét szórják a levegő­be. AZ IPARI CIVILIZÁCIÓ va­lósággal pazarolja az oxigént Az a mennyiség, amelyet az üzemek, gépkocsik, repülőgé­pek, stb. naponta elfogyaszta­nak, 40 milliárd ember életé­hez volna elegendő. Milliók dolgoznak, sőt élnek munka után is porban, mérgező füst­ben, gázban, gőzben, igen erős zajban, folytonos rázkódás köz­ben, legkülönbözőbb sugárzó energiák, elektromos és mág­neses előterek körzetében. Ezek legtöbbjét műszaki szem­pontból javítani lehet. A ro­hanó, túlfeszített élet, az élve­zeti szerek serkentő és csilla­pító gyógyszerek túlzott fo­gyasztásával, amellyel a leg­több városi ember él, minden bizonnyal egészségrontó. Sze­münket, de különösen ideg- rendszerünket e civilizációs ár­talmak állandóan veszélyezte­tik. Az urbanizációs megbetege­dések között kell említenünk a városi környezetet, mint in­gerlő háttért. Ide soroljuk, a nagyvárosi stressz-hatásokat, a mozgáshiányt, a pszichés életre gyakorolt közvetlen be hatásokat. A nagyvárosi roha­nó élettempó a benne élő em­berre, annak idegrendszerére, részben közvetlenül, részben áttételeken át, jelentős hatást gyakorol. Az ilyen stressz-ha- tások neurózisokat, szervi el­változásokat, megbetegedéseket idézhetnek elő. Tapasztalati megfigyeléseink igazolják, hogy a természetes környezetben la­kóik vérnyomása általában a normális, szemben a városi la­kókkal, ahol sok a magas vér- nyomású. A! városi ember köztudomású kevesebb ideig van szabad le­vegőn, kevés testmozgást vé­gez, emiatt gyakran elhízik, amely nem kívánatos jelenség. Szerepet játszik ebben a váro­sok közlekedési alkalmatossá­ga, de a magánautók elszapo­rodása is. Találó kis cikket ol­vashattunk New York-i közle­kedési sztrájkkal kapcsolatban: a sztrájk után a földalattin, az autóbuszon három és fél szá­zalékkal csökkent az utasforga­lom, — kiderült, hogy a kény­szergyaloglás óta sokan rájöt­tek, milyen áldásos hatással van a napi séta egészségi álla­potukra. A FENTIEKBŐL LATJUK, hogy van elég sokféle urbani­zációs tényező, mint a civili­zációs betegségek forrása. Ezekkel a tényezőkkel érde­mes, de kell is foglalkozni. Ezek közül van olyan, amelyet jó tervezéssel, szervezéssel és megfelelő anyagi áldozattal ki lehet küszöbölni, viszont van­nak olyan problémák is, ame­lyek megoldása a mai napig még nem tökéletes. Az Egészségügyi Világszer­vezet a világ minden tudósá­nak felhívja erre a problémára a figyelmét, felhív minden szakágazatot, amelyek ezzel a témakörrel foglalkoznak, hogy a jövő és a jövő generáció egész­séges viszonyainak megterem­tésére és megőrzésére már most kutassanak, kísérletezze­nek, keressenek és találjanak lehetőséget az urbanizálódással kapcsolatban felvetődött prob­lémák megnyugtató megoldá­sára. Bízunk abban, hogy a tudo­mány gyors fejlődése erre is megtalálja a megoldást Dr. Körfy I.óránd Villanyfűtésű cserépkályha Antoni Sándor energetikus újszerű villanyfűtésű hőtároló cserépkályhát konstruált. A kályha, a beépített elektromos fűtőtest és a kerámia „hőtáro­lómag” mérete egyaránt a fű- tendő helyiséghez igazodik. A fűtőtest 800 Ceisius fokon iz­zik, a kályha belső légrétegét 250—300 fokra hevíti fel és 8 órás fűtés alatt annyi meleget halmoz lel a kályhában, árrá a nap hátralevő 16 óráján át is elég a szoba megfelelő hőmér­sékletének fenntartására. A je­lek szerint ez a villanyfűtés semmivel sem drágább a többi fűtési eljárásnál. Ma még csak néhány ilyen kályha működik hazánkban, de megkezdődtek a tárgyalások az egyik szövetkezettel a típus so­rozatgyártásának bevezetéséről is. Egy pedagógus naplójából | Ma írásórán figyeltem a gyerekeket- Nagy buzgalom­mal rótták a sorokat, még az örökké izgó-mozgó Peti is csak a nyelvét dugta ki a nagy igyekezetben. Senkit sem kel­lett rendreutasítani. Vajon mit kell tenni, hogy a gyerekek mindig így viselkedjenek? És miért van az, hogy az egyik családból csupa izgága, csin­talan gyermeket kapunk, a másik családból csupa rendes, igyekvő gyerek érkezik hoz­zánk. Pisti már a negyedik — és egyben utolsó gyermek a családból, aki nálunk kezdte meg az első osztályt. Két test­vére még idejár. Valamennyi­en szófogadó, udvarias gyere­kek. A múltkor megkérdeztem Pisti édesanyját, hogyan tudja ennyire „kordában tartani” a gyerekeket. Milyen pedagó­giai módszere” van. Elmondta, egyetlen elvből indult ki: az unatkozó gyerek csintalankodik. Ö már apró koruk óta igyekszik egyfor­mán biztosítani nekik a szóra­kozást is, meg a munkába is bevonja őket. Még totyogó volt a kisfia, amikor már ap­ró megbízatásokat adott neki: kisfiam, hozd ide anyukának a törlőruhát. ■. tedd el a kocká­iéit. .. törölgesd le a széket. A kisgyermek szívesen csinálja mindezt, szórakozásnak látja a munkát. És ahogy nőttek, úgy nőtt a házi megbízatás mérté­ke is. Bár fiai vannak — a há­zi munkában soha sem marad magára hagyva. Hetenként váltakozva vannak beosztva a gyerekek. Az egyik héten egyik a „szobalány”, a másik a mosogatótál „parancsnoka”, a harmadik a bevásárló, a ne­gyedik az „udvarbíró”. Heten­ként váltják egymást, tehát mindegyikre jut olyan mun­ka is, amit szeret, olyan is. amit nem szívesen csinál. Vi­dáman halad így a munka, még versenyeznek is egymás­sal a gyerekek, ki ügyesebb­Természetesen nem halmoz­za agyon a házi munlcát. Ma­rad idő a tanuláson túl a szó­rakozásra, játékra, olvasásra is. Ezt a rendet a férjjel együtt dolgozták ki, s egyikük sem tér el tőle. A gyermekek szí­vesen dolgoznak otthon, mert érzik, a szülők is éppen ayy- nyit törődnek velük. Pisti édesanyja sokat fáradozik, hi­szen egy hattagú család ellá­tása még akkor is sok munkát jelent, ha mindenki segít. De úgy érzi, hogy megérte a fá­radozást, mert az ő gyermekei nem nézik tétlenül, amíg az anyjuk behoz egy vödör vizet, s nem várnak kiszolgálásra. Az otthon megszokott rend, fegyelem az iskolai viselke­désre is rányomja bélyegét. Pisti testvéreivel együtt szíve­sen vesz részt a közösségi munkában, igazolva, hogy a társadalomnak is hasznos tagjaivá az olyan családokban nevelődik a gyermek, ahol már korán murütára szoktat­ják, s bevonják a kis családi közösség minden gondjába. András Lajos né Összérakható bútorok Bútoriparunk a már forga­lomban levő Hangulat, Varia I. és II., Csillag, Csobánc gar­nitúrák, a Derű és a Panni-fal mellett új típusok kialakításán Készülnek az úgynevezett „szeletelt” bútorok, amelyek tetszés szerint variálhatók az összerakásnál. A Faipari Gyár­tástervező Vállalat új szab­f WW 951M Bemutatjuk az új bútortípust, az elemekből összeállítható szekrénysort — kárpitozott garnitúrával. is dolgozik. A kísérleti lakó­telepen már elkészült néhány új, a modem lakberendezési el­veknek megfelelő, variálható be­rendezés. Például az olyan la­kásokban, ahol az előszobában hatalmas garderob-szekrény van, a szobából „száműzhető” a kétajtós szekény, — s szek­rény nélkül hangulatosabban, változatosabban rendezhető be a lakás. ványkönyve szerint a „szele­telt” alkatrészekből egy szek­rényt hatvankétféle módon le­het összerakni. Az új bútorfaj­ta gyártását már az év elején megkezdték a Budapesti Bú­toripari Vállalatnál. Az új tí­pusú bútorokon a csukás mág­neses megoldású, felülete mű­anyaggal bevont. Vasárnapi vendéglátás Ismerős családok szívesen töltik együtt szabad idejüket. Az egész héten át dolgozd háziasszony természetesen sze- retné úgy megoldani ezt a ven­déglátást, hogy minél kevesebb munkája legyen. Segítségül néhány recept: HÖVIRAG-SZENDVICS A zsúrkenyeret szeleteljük ujjnyi vastagra. Megkenjük vajjal éa minden szelet kenyérre papirvé* kony Hóvirág-sajtot borítunk. Me­leg sütőbe tesszük, s ha a sajt megolvadt, forrón tálaljuk. PARADICSOMOS VICS SZEND­A zsúrkenyér-szeleteket jazzuk, sűrű paradlcsom-pürévei megkenjük. meghintjük reszel* sajttal és tepsibe egymás mellé rakva megsütjük. GOMBÁS PIRÍTÖS öt deka vajból és ót deka liszt­ből világos rántást készítünk, ke­vés tejjel péppé kavarjuk. A gom­bát apróra vágjuk, és zöldpetres zselymes zsíron átfuttatva, beleke­verjük a pépbe. Megsózzuk, meg­borsozzuk, belekeverünk egy nyer» tojást és ezzel kenjük be a plrí- tósszeleteket. ÉDES TEASÜTEMÉNY Porhanyós tésztát gyúrunk; 31 deka lisztet, 12 deka vajat, reszelt citromhéjat, citromlevet, 8 deka cukrot, egy tojássárgáját összedol­gozunk. Különféle formákat szú­runk, megkenjük toj ásfehérj évelt megszórjuk dióé cukorral. VANÍLIÁS KIFLI Deszkán összegyúrunk 31 lisztet, 29 deka margarint, 1# deka hámozott, őrölt mandulát (esetleg diót), T deka porcukrot. Kis kifli­ket formázunk, gyorsan világossá sütjük, ■ forrón megforgatjuk va­níliás cukorban* MELEG SOS POGÁCSA Egyenlő súlyú juh túrót; marge- tint és lisztet összedolgozunk, két- ujjnyi magas pogácsákat formá­zunk és azonnal sütjük. Tetejét tojással kenjük. DIVAT Néhány szó az új divatról A KGST-n belül működik a népi demokratikus államok divattervezőiből és szakembe­reiből álló Öltözködési Kultú­ra Tanácsa, amely évente megrendezett, úgynevezett di­vatkongresszuson határozza meg a következő év divatját Ez azért szükséges, hogy lé­pést tudjanak tartami a világ­divattal, ugyanakkor az öltöz­ködést szolgáló iparágak — textil-, konfekció-, bőrdíszmű­ves, cipész-, sőt az ékszeripar is felkészülhet időben a je­lentkező igények kielégítésére. Divatunk követi a geomet­rikus formákat színekben az élénkebbek lesznek divatosak, de a középtónusúak is- Ná­lunk is elfogadott már az op­art, s az Öbudai Pamutnyomó­gyárban elkészült az első feke­te—fehér kockás op-art-anyag. A párizsi divatot mérsékel­ten követjük, kerüljük a túl­zásokat nem fogadjuk el pél­dául a jóval térden felül érő szoknyát, de átvettük a több színű anyagkombinációt, a sötét paszpóllal hangsúlyozott szabás- cs szegésmegoldáso- kat. A kiegészítőkben is követ- nes, félmagas sarokka). A női, kák kicsik, bugyorszerűek, a jük a párizsi divatot. Két férfi- és gyermekcipők orra férfiak utazó- és aktatáskái színben készülő cipők, egye- kényelmes, gömbölyű. A iá»- lapos dobozra emlékeztetők. íme néhány divatos ruhaforma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom