Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-04 / 131. szám
rTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula megnyitó beszédet mondott AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam, 131. szám ARA: SO FILLER 1966. június 1„ szombat Közlemény a Német Szövetségi Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett JEGYZÉKÉRŐL A Hazafias Népfront Orszá- | goe Tanácsa pénteken Kállai j Gyulának, a Minisztertanács elnökének, a Hazafias Népfront I Országos Tanácsa elnökének elnöklésével ülést tartott a Parlament Vadász-termében. Kállai Gyula elnöki megnyitójában kegyelettel emlékezett meg az országos tanács elmúlt időszakban elhunyt tagjairól. A részvevők egyperces néma felállással adóztak emléküknek. A továbbiakban Kállai Gyula időszerű bel- és külpolitikai kérdéseikről szólt Megemlítette, 1966. JÚNIUS X A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Német Szövetségi Köztársaság londoni nagykövetsége — kormánya nevében — jegyzéket adott át a Magyar Népköztársaság londoni nagykövetségének a Magyar Népköztársaság kormányához való továbbítás kérésével. A jegyzék öt fejezetből áll és a következőket tartalmazza: 1. Egy új háború gondolata elviselhetetlen á német nép számára, mely békében kíván élni és nemzeti fő feladatának a megosztottság felszámolását tekinti. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya kijelenti, hogy a megosztottság felszámolásáért áldozatra is kész. (A jegyzékben nem jelöli meg, milyen áldozatra kész. A Német Demokratikus Köztársaság létét meg sem említi.) 2. Az NSZK jó viszonyt akar szomszédai vak a Kelet-Európaiakkal is. Sajnálatosnak mondja viszont, hogy politikáját „megalapozatlan bizalmatlansággal” figyelik. Hivatkozik arra, hogy hivatalos kapcsolatba lépett Bulgáriával, Lengyelországgal, Magyarországgal, Romániával s ilyenre törekszik Csehszlovákiával is. (Itt sem említi a Német Demokratikus Köztársaságot, de egyébként is csak a kapcsolatok javításáról és nem normalizálásáról beszél.) 3. Az NSZK feltételezi, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország békét akar, de rossz néven veszi, hogy súlyos kritikák érik ezek részéről a „nyugatnémet revansistákat”. 4. Az NSZK lemond az atomfegyverek gyártásáról. „Nem folytathat támadó háborút”, mivel „valamennyi harci egységét a NATO- nak, egy csak védelmi jellegű szövetségnek vetette alá”. Viszont nyíltan bevallja ez alkalommal is saját fő törekvését, hogy „valameny- nyi szövetségi partner részesedjen a nukleáris védelem felelősségében”. 5. A bonni kormány javasolja, hogy az atomfegyverekkel nem rendelkező országok Ilyen fegyvereket ne állítsanak elő, a nukleáris hatalmak pedig ilyen fegyvereiket ne adják át más országok nemzeti ellenőrzésébe. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az ezt óhajtó más kelet-európai államok kormányaival is „formai nyilatkozatokat” kíván cserélni, melyekben a vitás kérdések rendezésével kapcsolatban lemondanak az erőszak alkalmazásáról. Az NSZK és egyes európai szocialista országok megfigyelőket cseréljenek egymás hadgyakorlatain való részvétel céljából. (Nem tesz ilyen ajánlatokat a Német Demokratikus Köztársaságnak.) Végül a jegyzék azt állítja, hogy az NSZK kész közreműködni olyan leszerelési konferenciákon, melyek eredményesnek ígérkeznek. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának jegyzékével kapcsolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közzétételére hatalmazták fel: A nemzetközi viszonyok megváltozását és a Német Szövetségi Köztársaság rendezetlen nemzetközi helyzetét jól világítja meg az a szokatlan mód, ahogyan megkísérel diplomáciai eszmecserét folytatni olyan országokkal, amelyekkel nincs diplomáciai kapcsolata Kényszerítő erejűek azok a tényezők, amelyek a Német Szövetségi Köztársaságot erre az útra s új hangú megnyilatkozásra terelték. Kormányainak eddigi nézeteit és igényeit, jelszavait és terveit túlhaladta a történelem, s már a NATO Iegortoőoxabb tagjai részéről sem kapnak teljes támogatást. A változó viszonyok között a Német Szövetségi Köztársaság is kénytelen olyan külpolitikai vállalkozás útjára lépni, amely legalábbis azt a látszatot kelti, hogy igazodik az új történelmi tényékhez és viszonyokhoz. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya jegyzékében arra hivatkozik, hogy a legutóbbi években hivatalos kapcsolatokat vett fel Magyarországgal, Lengyelországgal. Bulgáriával, Romániával és hasonló kapcsolatokra törekszik Csehszlovákiával is. Ezeknek a kapcsolatoknak diplomáciai szempontból nem kielégítő voltát éppen a kísérletezéseknek az a sokfélesége mutatja, ahogyan a bonni kormány ^diplomáciai jegyzékét” ezeknek az országoknak a kormányához útra indította. Ennek a diplomáciai vállalkozásnak nemcsak a módja érdemel figyelmet, hanem a tartalma is, illetve a tartalmából éppen az, ami hiányzik belőle. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya azzal az igénnyel lép fel, hogy az európai biztonság kérdéséhez szóljon hoz- tá. A jegyzék azonban a maga egész teljességiben elvéti a célt, mert nagy terjedelme ellenére sem jut benne egyetlen mondat sem a német kérdés megoldásának ésszerű, igazságos és reális elképzelésére. Európai biztonságról beszélni, s a német kérdés reális megoldásának problémáit megkerülni — éppen németek részéről — elfogadhatatlan. Az új kezdeményezés kísérletébe valóban a kérlelhetetlen tények ereje szorítja a Német Szövetségi Köztársaságot. Az út ugyanis, amelyen a Német Szövetségi Köztársaság mai kormányának elődei elindultak, elérkezett a végéhez. Az eddig járt úton, az eddig követett irányvonalon nincs tovább. Amikor több mint másfél évtizeddel ezelőtt a nyugati hatalmak a nyugatnémet vezetőkkel együtt elkezdtek hátat fordítani annak, amiben Potsdamban megegyeztek: a nemzetközi együttműködésnek az Európa történetében oly felmérhetetlenül jelentős szerepet betöltő német nép egységes, békés és demokratikus jövőjének munkálásá- ban, akkor még hamis illúziók ködképei között áltathatták magukat, hogy célhoz érnek. Üj világháborúra készültek, s a nyugati hatalmak és a nyugatnémet területek vezetői arról álmondtak, hogy erőszak alkalmazásával befolyásuk alá gyűrik a keleti területeket is, és így a revansizmus, a militarizmus és a fasizmus örökségét továbbtenyésztő Németországgal tartatják állandó fenyegetés, a háborús konfliktusok állandó veszélye alatt a kelet-európai országokat. A ködös illúziók szertefoszlottak, az útról kiderült, hogy zsákutca, A nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. A nyugati hatalmak vezető körei ma már tudják, hogy az új világháború esélyei számukra sem ígérnek semmi jót. Ezért a Német Szövetségi Köztársaság eddigi revansista. militarista külpolitikai programja saját szövetségeseit is ingerlL Az utóbbi hónapokban még a Német Szövetségi Köztársaság szövetségeseinek a sajtóorgánumai is több pozitív hangú cikket közöltek a Német Demokratikus Köztársaságról, mint a Német Szövetségi Köztársaságról. A Német Demokratikus Köztársaság külpolitikai szerepe a szó nagyon komoly erkölcsi és politikai értelmében valóságos jóvátétel mindazért, amit a hitleri fasizmus Európa és a világ népeinek szenvedésében jelentett. Németország nyugati szomszédai is nem utolsósorban a Német Demokratikus Köztársaságnak köszönhetik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság re- vansvágyó és terjeszkedési törekvései nem sodorták eddig még őket súlyos konfliktusokba. Ez a mostani bonni jegyzék a Német Szövetségi Köztársaság kormányának nagylelkűsége jeleként kezeli azt a készséget, amellyel viszonyát rendezte nyugati szomszédaival mindazokban a kérdésekben, amelyek a második világháború után nyitva maradtak. Erre a nagylelkűségre a Német Demokratikus Köztársaság léte is nevelte az elmúlt különböző időszakok nyugatnémet kormányait. A Német Demokratikus Köztársaságnak különböző jellegű gazdasági kapcsolata van ma már a Német Szövetségi Köztársaság minden szövetségesével, és az csak idő kérdése, hogy ezek a kapcsolatok mikor fejlődnek át fokozatos menetben hivatalos és diplomáciai kapcsolatokká. Ilyen kényszerítő tények vezetik a Német Szövetségi Köztársaság kormányát oda, hogy diplomáciai eszmecserét kezdjen a kelet-európai szocialista országokkal. Ez a kezdeményezés önmagában jelentős annak ellenére, hogy — mind eljárási módja, mind nem kielégítő tartalma miatt — nem minősíthető a szó teljes értelmében új kezdeményezésnek. Jelentős mégis, mert az európai viszonyok változását mutatja, amelyek hatása elöl Bonn sem térhet ki. 3. Minden jel azt mutatja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság rendezetlen nemzetközi helyzete előbb-utóbb megoldódik és érdemleges diplomáciai eszmecserét lesz képes folytatni az európai biztonság kérdésében érdekelt országokkal. 1. Ehhez egyfelől ez szükséges: a Német Szövetségi Köztársaság meggyőző jelek között haladjon előre azon az úton amelyen lemond arról, hogy a) Az európai hidegháborús feszültségek forrása legyen; b) Szövetségeseit a fegyverkezési verseny fokozására ösztökélje; c) A katonai blokkok fenntartásának szükségességét politikai törekvéseivel igazolja; d) Területét a fasizmus maradványai nemzetközi szervezeteik főhadiszállásaként használhassák; . (Folytatás a 2. oldalon) gyarország teljes felépítéséért folyó munkának. Nemzetközi kérdéseikről szólva Kállai Gyula rámutatott, hogy a népfrontmozgalom — népünk képviseletében — hallatta szavát az elmúlt időszakban minden olyan fórumon, ahol a béke megvédéséről volt szó, s a világ-békemozgalommal egyeztetett akciókat hajtott végre a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Kállai Gyula ezután kemény szavakkal bélyegezte meg a nak népfron tmozgal munkra^ amely a szocializmus teljes felépítése és a béke megvédése érdekében nemzetünk minden haladó erejének tömörítését tűzte ki céljául. Ezután Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesztett elő beszámolót az országos tanács legutóbbi ülése óta végzett munkáról és a mozgalom előtt álló további feladatokról. A Parlament vadásztermében tartotta meg ülését a Hazafias Népfront OrszágosTanacsa. Képünkön; Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédét mondja. \ (Bozsán Endre felvétele) Emlékeztetett arra, hogy aa országos tanács tavaly márciusi felhívása arra szólította a népfrontbizottságokat és önkéntes segítőtársaikat: sajáté« eszközeikkel járuljanak hozzá a gazdálkodás javításához, a tartalékok feltárásához, a S3*- dasági és állami felelősség növeléséhez. Ugyanakkor kapcsolódjanak be a gazdaságirányítás reformjának előkészítő munkálataiba is. Hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban ezek a feladatok határozták meg a népfrontmunka fő irányát. A legtöbb területen haladást, eredményeket értek eL Hasznos kezdeményezés szü-, letett a falusi népfrontkörök és klubok hálózatának kialakítására, programjának gazdagítására, s munkájának eredményesebbé tételére, továbbá — más szervekkel, így a MEDOSZ-szal és a KISZ-szel együtt —, hogy a mezőgazdaságban is meghonosodjék és elterjedjen a szocialista munkaverseny új formája, a szocialista munkabrigádok mozgalma. A főtitkár ezután arról a tevékenységről szólott, amelyet a gazdaságirányítás reformja kiinduló irányelveinek széleskörű ismertetésére és megértetésére fejtettek ki a mozgalom hivatásos munkatársai és aktivistái. . 1 ' (Folytatás a 2. oldalon.) hogy a harmadik ötéves tervről szóló törvény tervezetét az országgyűlés legközelebbi ülésszaka tárgyalja meg. Az új terv az eddigi nagy eredmények alapján jelöli ki az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság többi ágában a további fejlődés reglis céljait, és a szocialista építés alapelveinek megfelelően gondoskodik arról, hogy magasabb szintre emelkedjék népünk anyagi jóléte és kulturális élete. A harmadik ötéves terv időszakában látunk hozzá a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetéséhez — folytatta. — Ennek irányelveit annak idején országos tanácsunk elnöksége is megvitatta, s megtette észrevételeit. Elmondhatom, hogy abban a határozatban, amelyet pártunk központi bizottsága nyilvánosságra hozott, benne vannak mozgalmunk tapasztalatai, és elnökségünk javaslatai is. A reform céljait vázolva Kállai Gyula kiemelte, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével magasabb színvonalra emelik a központi tervezést, megszabadítják a rendkívül nagyszámú, s ma már centrálisán áttekinthetetlen részfolyamat szabályozásának gondjától. Tehát lehetővé teszik, hogy a központi akarat jobban, következetesen érvényesüljön a népgazdaság fejlődését meghatározó alapvető kérdések eldöntésében és megoldásában. Ugyanakkor a reform minden szinten növeli a termelő- egységek, a helyi szervek önállóságát, a döntés jogát azokra ruházza, akik a helyi tények és tényezők ismeretében a legjobban tudnak dönteni, és határozataikat maguk valósítják meg. Ezáltal igen nagy mértéke ben kiszélesedik a szocialista demokrácia. Az MSZMP IX. kongresszusával kapcsolatban megemlítette: úgy tervezzük, hogy pártunknak ez a legfelsőbb vezető fóruma ez alkalommal is mélyrehatóan elemzi társadalmunk életének, hazánk fejlődésének legfontosabb politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kérdéseit, s olyan határozatokat hoz majd, amelyek újabb lendületet adnak a szocialista Mavietnami agressziót, s kijelentette: — Népünk továbbra is testvéri együttérzésről biztosítja a hősiesen küzdő vietnami népet, és megad számára minden lehetséges támogatást. fiz Egyesült ÉS^mak imperialistái egyre inkább elszigetelődnek, háborús politikájuk bázisa szűkül. Azok az erők is szembefordulnak vele, amelyekre korábban támaszkodhatott. Ezt mutatja a második polgárháborús frontnak a kialakulása Dél- Vietnamban, amelyet a buddhista tüntetések is jeleznek. Erősödik és növekszik a Délvietnami Nemzeti Felszabadítá- si Front nemzetközi tekintélye. Meggyőződésünk, hogy a népek szabadságharcát nem lehet legyőzni. — A békeszerető erők — közöttük hazánk népe is — egységesen elítélik azokat az újabb provokációkat is, amelyeket az amerikai imperialisták a független, szabad Kubai Köztársaság ellen elkövettek. Népünk most is teljes támogatásáról biztosítja a szocializmust építő hős kubai népet. Kállai Gyula végül hangoztatta, hogy nagy feladatok várFellőttéh a Gemini 9. űrhajót CAPE KENNEDY: (MTI) A Reuter hírügynökség jelentése szerint pénteken a tervezett időben fellőtték a Gemini 9. űrhajót Thomas Stafford és Eugene Cerna.n űrhajósokkal a fedélzetén. ★ Hat perccel a fellövés után az űrhajó rátért kijelölt pályájára és megkezdte a célrakéta üldözését, amellyel találkoznia kell, ha minden a programnak megfelelően történik. Az űrhajó pályájának Földtől való legnagyobb távolsága 269 kilométer, legkisebb távolsága pedig 150 kilométer volt útjának első perceiben. Röviddel azután, hogy a Gemini 9. levált az őt hordozó Tita-n rakétáról, Stafford az űrhajó parancsnoka megkezdte az első manővert. SIKERÜLT AZ ÜRRANDEVU A Gemini 9. kétszemélyes űrhajó a Föld-körül tett harmadik fordulata idején megvalósította a program szerinti űrrandevút, a szerdán felbocsátott Agena rakétával — jelentették be hivatalosan Ca,pe Kennedyben.
