Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
Az országgyűlés folytatta az ötéves terv vitáját (Folytatás az 1. oldalról) élelmiszerek mennyisége több, ára általában alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt. Áttekintve gazdasági helyzetünket, elmondhatjuk, hogy mint minden évben, most is vannak gondjaink, könnyebben és nehezebben megoldható problémáink. Ezek egy részét ez évben nem is tudjuk végleg megoldani. Sok azonban a pozitív jelenség és bíztató, hogy ezek vannak többségben. Tisztelt országgyűlés! Az idei és a jövő évi munkánkat meghatározza, hogy az 5 éves terv végrehajtásának megszervezésé vei egyidejűleg részletedben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Sokoldalú munka szükséges ahhoz, hogy a Központi Bizottság irányelvei alapján az új gazdasági mechanizmust kidolgozzuk, bevezessük, a gyakorlati életben ellenőrizzük. Pártunk az ellenforradalom leverése után az ország érdekeinek jobban megfelelő gazdaságpolitikát dolgozott ki. Ennek megvalósítására a régi mechanizmus alkalmatlan volt. Ezért a gazdaságpolitikával egy időben jelentős változatá- sokat eszközöltünk az eddig érvényben levő gazdasági mechanizmuson is. Az azóta eltelt tíz év alatt, az élet követelményeinek megfelelően, fejlesztettük a mechanizmus elemeit. A népgazdaság egésze már szocialista alapokon nyugszik, gazdaságpolitikánk megvalósításának feltételei is megváltoztak. E feltételeknek megfelelően kell a jelenlegi mechanizmust továbbfejleszteni, most egyidejűleg egész rendszerén jelentős változtatásokat eszközölni. A Központi Bizottság határozata tudományos alapossággal fogalmazta meg a teendők ösz- szességét. A reform alapvető célja a szocializmus gyorsabb építése előtt álló — jórészt önmagunk teremtette — akadályok elhárítása és a hatékonyabb gazdaságfejlesztési eszközök kidolgozása. A gazdasági mechanizmus reformja Ä határozatot nagy érdeklődéssel tanulmányozzák szerte az országban. A szakemberek széles köre vizsgálja, hogy milyen tennivaló hárul rá, milyen keretek között valósíthatja meg elgondolásait, hogyan alakul munkája a jövőben. A dolgozók többsége bízik benne, hogy a Központi Bizottság határozata, mint mindig, most is a népjólét ügyét szolgálja. Vannak — s ez természetes — aggályoskodó hangok is. Hiszen sokan még nem látják egyértelműen és világosan, mi következik a határozatból, figyelemmel erre, talán hasznos a fő vonásokat megemlíteni. A gazdasági mechanizmus reformájával azt kívánjuk elérni, hogy jobban kihasználjuk a szocialista gazdaságban rejlő lehetőségeket, szorosabb legyen a vállalati és állami érdekek egysége, kedvezőbbé váljék gazdasági fejlődésünk üteme. A gazdálkodás alapvető szervei, a vállalatok nagyobb önállósággal, több felelőséggel, a szükségletekkel jobban összhangban, a piac követelményeinek, a fogyasztók érdekeinek megfelelőbben dolgozzanak. A gazdasági mechanizmus reformja során továbbfejlesztjük tervezési rendszerünket, erősítve a központi és a távlati tervezést, nagyobb önállóságot adva a vállalatoknak saját tervük elkészítéséhez. Mindezt úgy, hogy a gazdasági vezetés hatékonyabb legyen, az anyagi érdekeltség fejlődjön, biztosítva, hogy a vállalatok eredményes működése közvetlenül hasson a személyes jövedelmekre. Azt akarjuk elérni, hogy a gazdasági kérdésekben ott döntsenek teljes felelősséggel, ahol az adott problémákat a legjobban ismerik. A vállalatok ügyeiket, termelési, létszám-, bér- és egyéb problémáikat maguk — a felsőbb szervek részletekbe menő beleszólása nélkül — intézzék. Ne írják elő különböző mutatószámok, mit, mikor és hogyan termeljenek, milyen felújításokat, beruházásokat hajtsanak végre, mit forgalmazzanak, milyen készleteket képezzenek. A tervgazdálkodásnak olyan rendszerét kívánjuk megvalósítani, ahol a központi szervek a legdöntőbb kérdéseket, a legfőbb arányokat, fejlesztési irányokat megalapozottan döntik el, a körülményeket messzemenően figyelembe véve, tehát kialakítják — a gazdaságpolitikának megfelelően — a népgazdaság fejlesztésének irányát. A helyi szervek pedig a termelés, a forgalmazás, az elosztás területén operatívan gazdálkodnak, a gazdaságpolitikai elveknek és döntéseknek megfelelően. Ebből a korántsem teljes felsorolásból is látható, hogy a gazdaságpolitika megvalósításának újabb, korszerűbb eszközét hozzuk létre. Olyan eszköz ez, amely eredményesen fejlődve, lehetővé teszi a gazdaságpolitika gazdagítását is. A Központi Bizottság határozata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez legszükségesebb állami intézkedéseket. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus életbe léphessen. A munka következő szakaszában, a népgazdaság egészét átfogó szervekre, elsősorban a Pénzügyminisztériumra, az Országos Árhivatalra hárulnak nagy feladatok. Természetesen szorosan együttműködve a különböző szervekkel, mert csak így képzelhető el a munka határidőre történő szakszerű elvégzése. Az új mechanizmussal kapcsolatos jogi rendezést is párhuzamosan el kell végezni. 1968. január 1-ére az alapvető új jogszabályoknak készen kell lenniök. hogy a munka törvényes alapokon folyjék. zötti elszámolás új rendszerét, A bér- és munkaügyi kérdések rendezésével kapcsolatban meg kell határozni az alkalmazandó bértételeket, a része, sedési alapból fizethető jövedelemkiegészítés szabályait és mértékét, a munkaerőgazdáí- kodással kapcsolatos intézkedések körét, a munkaviszony jogszabályainak módosítási elveit. Ki kell dolgozni a népgazdaság különböző területén folyó műszaki kutatómunkák összehangolásának rendszerét. A találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésére javaslatot kell kidolgozni. Az áruforgalommal kapcsolatban meg kell vizsgálni a termelővállalatok és a készletezők, a nagykereskedelmi, a külkereskedelmi vállalatok forgalmazásának rendjét és javasolni kell a szükséges szervezeti és működési változásokat. A külkereskedelem területét illetően ki kell dolgozni a speciális gazdasági eszközök, a központi és a viszonylati irányítás , az export-import engedélyezés rendszerét és elveit. A mezőgazdasági termelő. iy az új media leszámol az on aktuális tennivalók tükrében. Ügy véljük, a munka ilyen szervezése megfelel a felelősségnek, amellyel a kormány az országgyűlésnek tartozik. A kormány által adott információ a képviselők számára is hasznos, akiknek munkájuk során számos, ezzel kapcsolatos kérdésre kell választ adniok, ugyanakkor segítséget is kaphatunk a képviselők tapasztalataiból. A dolgozók informáláshoz, a gazdasági mechanizmus bonyolultabb kérdéseiben való eligazodáshoz nagy segítséget nyújtanak a társadalmi szervek. A társadalom különböző rétegeinek, a gazdasági vezetés különböző szintjein dolgozóknak más és más jellegű problémáik, helyenként kételyeik vannak és lehetnek még hosz- szabb ideig. Ezekre is választ kell adni. közéletünk af izmusa Az új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságra, a kezdeményezések kifejlődésére, a népgazdasági és vállalati érdekek jobb összhangjára épült. Számol azzal, hogy az eddiginél jobban kibontakozik a dolgozók alkotókészsége, a szocializmus felépítésére irányuló akarata. Ez azonban automatikusén nem következik be. Fontos feladat az embereket felvilágosítani, meggyőzni, v"'ónént úov oktatni és nevelni. hoev élni is tudjanak a na- '■"-'-'biH őri áll ósággal. Kérjük a társadalmi szer- vektől: támogassák azokat a ’"csókát, akik az új mecha- nizrr"» konkrét kidolgozásával foglalkoznak, ho"-- a kiadandó állami rendelkezések a lehető .’«•"lábban segf^ék elő a kitű- zői-f Cí>] megva!ósí+ását. Most, az átmenet időszaká- b n. tehát 1967 végéig, a mechan* zmussel kmrsclatban elsősorban arról kell a közvéle- . tájékoztatni, hogy mi Az egészségiig) min szter A szünet után Pólyák János Guiuiís. ete v el folytatódott a tanácskozás. Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a társadalombiztosítás ma már az ország lakosságának 98 százalékára kiterjed. Elmondotta, hogy a második ötéves terv során fordulat következett be a kórházi ágyfejlesztés módjában. Az eddig rosszabbul felszerelt megyékben a fejlesztés viszonylag nagyobb arányú volt, s így az egészségügyi ellátás feltételei arányosabbá váltak az ország egész területén. Bővült a szak- rendelés kerete és hálózata is, s így — elsősorban vidéken — ma már kevesebb lakos jut egy orvosi körzetre. — A második ötéves terv egészségügyi fejlesztési céljait T- folytatta a miniszter — általában eredményesen valósítottuk meg. A tervidőszak lezártával is maradt azonban még néhány megoldásán feladat. Az évi beruházási terveket. különösen a tervidőszak első éveiben, általában csak 80—85 százalékra teljesítettük. Több képviselő hozzászólása után dr. Trautman Bezső 'mtésüffyi miniszter szólalt fel. A miniszter részletesen tá: koptatta az országgyűlést arról, hogyan készült és készül fel az építőipar a harmadik ötéves térben teljesítendő felszövetkezetek önállóságának növelésére ki kell alakítani — a csoporttulajdonból eredő speciális adottságok messzemenő figyelembevételével —az új gazdálkodási, adózási és anyagi érdekeltségi rendszert. A tanácsok gazdasági tevékenységével kapcsolatban javaslatot kell tenni a különböző szintű tanácsok és az egyes tanácsi szervek gazdasági feladatainak elhatárolására, a tanácsok és a gazdasági minisztériumok együttműködésének módjára. Szabályozni kell a tanácsok szervezési rendszerét, jóváhagyási rendjét. Rugal masabb árrendszert kívánunk létrehozni A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: Ki kell dolgozni a különböző időtartamú nép- gazdasági tervek készítésének elveit és módszereit. Időben közölni kell a vállalatokkal, hogyan készítsék a jövőben éves terveiket. Az új beruházási rendszer kialakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általános elveket, a döntési jogköröket, az egyeztetési és jóváhagyási eljárás egyszerűsítését. Szabályozni kell a hitelfinanszírozás rendjét, a vállalatok és a finanszírozó bank kapcsolatát. A már folyamatban levő beruházások közül ki kell választani, melyek megvalósítása történhet a továbbiakban is központi pénzeszközökből, s milyen feltételek mellett. Ki kell választani, hogy a folyamatban levő beruházásokból melyeket kell hitelből finanszírozott beruházásokká átalakítani. Az 1968-ban kezdődő beruházások közül meg kell jelölni a központi eszközökből megvalósítható beruházások körét. Ki kell alakítani a beruházási hitelek feltételeit, meg kell határozni a vállalatfejlesztési alap képzésének és felhasználásának módját. Ismert, hogy az új mechanizmus egyik sarkalatos tétele az árreform. Ezért az árreform irányelveire a kormány külön határozatot hozott. A termelői árak rendezését úgy kell szervezni, hogy a konkrét árak megállapítása valameny- nyi gazdálkodó egységnél folyamatosan történjék, de legkésőbb 1967. szeptember 1-ig befejeződjék. Az árrendszer átalakítása után tisztábban láthatók majd a fejlesztési tennivalók, gyorsabban haladhatunk a műszaki fejlesztésben, a gyártmánystruktúra átalakításában, a társadalmi munka termelékenységénél emelésében. Olyan rugalmasabb árrend- mert kívánunk létrehozni, ahol az árak az eddiginél szűkebb körét határozzuk meg központilag. Ennek megfelelően lesznek rögzített hatósági árak pl. egyes alapanyagokra, alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Lesznek hatósági megkötéssel mozgó megállapodásos árak, pl. nyersanyagok bizonyos körére, a fogyasztási cikkek jelentős részére. Ez azt jelenti, hogy az árhatóság pl. vagy maximálja az árat, vagy az adott termékcsoportra irányárat állapít meg, korlátozva az eltérés lehetőségéi Végül lesznek szabad árak, többek között félgyártmányokra, alkatrészekre, bizonyos fogyasztási cikkekre. Az árrendszer nem lesz merev, az árképzés formáit a szükségletnek megfelelően lehet és kell majd alkaimazni. Folytatva a , főbb kormányzati feladatok felsorolását, megemlítem, hogy a vállalati jövedelem-szabályozás és a vállalati, anyagi érdekeltség új módszereinek kialakítására ki kell dolgozni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vállalatoknál maradó nyereség felhasználásának általános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nyereség felhasználásának általános rendjét és konkrét mértékét. Az új hitel- és pénzforgalmi rendszer megvalósításának előfeltételeként ki kell dolgozni a forgóeszköz finanszírozás irányelveit, a vállalatok köDobi István, Kállai Gyula és Fock Jenő elvtársak. A kormán időről-időre 3 Az állami szervek már elkezdték a munkát és a Gazda, sági Bizottság az elmúlt héten döntött a termelői árak rendezésének legfőbb elveiről — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány véleménye szerint az új mechanizmus bevezetésével kapcsolatos előkészítő feladatok, az államvezetésben dolgozók jó munkájával a szükséges időre elvégezhetők. Fock elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a kormány kötelességének tarja, hogy a mechanizmussal kapcsolatos munkákról időről idő. re beszámoljon az országgyűlésnek, olyankor, amikor a gazdasági élet valamilyen vonatokozást, pl. az állami költségvetés van napirenden. Ily módon itt, az országgyűlésben is tárgyalhatunk a gazdasági mechanizmusról — az Növekszik demokr Az új gazdasági mechanizmus alapvető vonásainak megmagyarázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a kiadandó új állami határozatok ismertetése, magyarázása is. Nem elégséges azonban a magyarázat, aktivizálni kell az embereket, hogv a határozat szellemében dolgozzanak. Ez azt is ielenii, hogv a most előttünk álló gazdasági, feladatokat igyekezzünk nagyobb felpiőszpoCTe1. több hatásfokkal végrehajtani. Ügy végezzük munkánkat, úgy teljesítsük az 1966. és 1967. évi népgazdasági terveinket, hogy ezzel is előkészítsük a reform bevezetését. A gazdasági mechanizmus reformja nem csupán gazdasági, hanem jelentős politikai fejlődést is eredményez. Növekszik közéletünk demokratizmusa. Bővül a dolgozók szerepe a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. Fokozódik a szorgalmasan és jól dolgozók, a nagyobb szaksép- zettséggel rendelkezők munkájának megbecsülése. Következetesebben érvényesül a szocialista bérezés elve. Az állami és a gazdasági élet minden területén új munkastílus honosodik meg. A személ’-’es felelősség, a politikai meggyő-~"dós, az új iránti fogékonyság szerepe jelentősen megnő. ni izmusról ízággy ölesnek történik az irányelvek alapján, a konkrét tennivalók kidolgozása érdekében. A közvélemény erejét is fel keli használni arra, hogy a Központi Bizottsági határozat szellemét a lehetőségekhez képest már most a Qgpi feladatok megoldásában érvényesítsék. Ez persze, nem jelenti, hogy már olyat lehetne követelni, ami még csak az irányelvekben szerepel, de megengedhetetlen, hogy azzal ellentétes szellemű intézkedések történjenek. Azzal számolunk, hogy az áj mechanizmus előnyei már a kidolgozás során felszínre kerülnek és a végrehajtásban érvényre jutnak, s ez mielőbb új lendületet visz a szocializmust építő munkába. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az új gazdasági mechanizmus segítségével. a mostani tervtörvénybea javasoltnál nagyobb feladatok elvégzésére leszünk képesek. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a kormány által betér; esztett 3. ötéves tervre vonatkozó törvényavaslatöt fogadja el és bízza meg a kormányt az éves tervek kidolgozásával és a menet közben a terv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések megtételével. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Oláh Pál, Bács—Kiskun megyei képviselő szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta: a törvényjavaslat világosan, egyértelműen foglalkozik a népgazdaság valamennyi ágazatának főbb feladataival, s ezek végrehajtása során mindenki megtalálhatja a saját munkaterületére vonatkozó tennivalókat. Beszéde további részében a mezőgazdasági kérdések közül a zöldségtermelés problémáival foglalkozott, s hangsúlyozta, hogy az egyik legfőbb feladat a zöldségfélék minőségének javítása. Javasolta, hogy a most meglehetősen szervezetlen sok fennakadással járó zöldségmag-termelést zömmel az állami gazdaságokba összpontosítsák, A törvény- javaslatot elfogadta. i és építésügyi felszólalása adataira, — A harmadik ötéves terv időszakában tovább nőnek az építőipar lakásépítési feladatai. Az előterjesztett törvényjavaslat összesen 300 000 — 100 000 állami és 200 000 magánerőből létesülő — lakás felépítésével számol. Az állami lakásokat az előző tervidőszakhoz képest gyorsabban, gazdaságosabban, jobb minőségben és jobb felszereltséggel kívánjuk megépíteni. Oly módon, hogy a lakások legalább 80 százaléka kétszobás legyen. — A lakáskérdés megoldásába fokozottabban kívánjuk bevonni a lakosság anyagi erejét. A népgazdaság ehhez biztosítja a szükséges feltételeket a magánerőből történő lakásépítés támogatására az állam öt év alatt tízmilliárd forint hosszú lejáratú hitelt nyújt. A magánlakás-építés támogatását illetően továbbra ts sokat várunk a társadalmi szervektől. Több képviselő felszólalása után az elnöklő Pólyák János a pénteki ülést bezárta. Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatja munkáját, (MTI)
