Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
A kép festő ecsetjére való: Háttér a Mátra, déli lankáin A verőfénybem haragoszöld szőlőtáblák, fölöttük repülők kötöznek. — A permetező brigád dolgozik — mondja a vb-titkár. A faluban a szövetkezeti felvásárló úgyszólván megállás nélkül veszi át a ropogós húsú cseresznyét — Eddig öt vagonnyit szállítottak el a kocsik. Gyöngyös- tarjánból közepes termés esetén, évente mintegy 200 vagon szőlő, zöldség, gyümölcs indul útnak... Egy ember áll a tanácsháza előtt. Beszélget a cimborájával, aki üres hátival jött vissza a felvásárlótóL — Igér-e valamit a barack? — Jobb lesz a cseresznyénél. — A szőlő? — Az új telepítés szépnek ígérkezik, a csemegefajták az idén is vékonyak... A tsz-ben mondják, hogy a gyöngyöstarjániak jövedelmének „hetven” százalékát a szőlő adja. Ha van szőlő, van forint, ha baj éri a termést — mint tavaly is —, akkor a forinttal is baj van. A szövetkezet az elmúlt években hadat üzent a direkt termőknek és félezer holdon vágták ki a vén, hatvan—hetven esztendős tőkéket. Helyükön ma már új szőlő díszük és ez évben már megmutatja a termést. A régi noah helyén most traktor kapál, gép permetez— A fiatal tanácstitkárral a fajimról, az emberekről beszélgetünk. ö maga levelező úton végzi a tanárképző főiskolát, ötve- nen járnak — a legifjabbakat is beleértve — középiskolába. Orvosi egyetemen négy falubeli fiatal tanul. A nyolcadikosok közül mindenki középiskolába, vagy ipari tanulónak jelentkezett, ugyanakkor a tsz műhelyeiben kevés a szerelő, a traktoros. — Beszéltek ezekkel a gyerekekkel? El vitték-e őket a szerelő műhelybe, hogy lássák, milyen munkalehetőség van ott? — m fis a házak. Sok szép új ház Van a faluban ott, ahol nyolc évvel ezelőtt még keresni kellett a köves utat, a járdát. — Évente 15 új ház épül. A személygépkocsik száma tizenhárom. Három tsz-tagnak, egy bányásznak, egy villanyszerelőnek is van saját kocsija. Mo- Aorkerékpár annyi, hogy csak a A víz rangja Egyre nagyobb szerephez jut a járás mezőgazdaságában a víz, az öntözéses gazdálkodás. A termelőszövetkezetek, a felsőbb szervek és a Vízügyi Igazgatóság segítségével hét tárolót építettek, amelyeknek hasznát kétezer-ötszáz hold megművelésében kamatoztatják. Főként a takarmánynövények és a kertészetek élvezik a víz áldását. Nemrég adták át az egyik legnagyobb víztárolót Gyöngyöspatán. De amilyen nagy volt az öröm a szövetkezet gazdáinak körében, szinte olyan mértékben lohasztotta le kedvüket a csalódás, ami nem sokáig váratott magára. Csak egy nagyobb mennyiségű csapadék kellett hozzá, hogy kiderüljön: a víztároló nem mindenben kifogástalan. A lefolyó csapadék a tárolót mintegy fél méter magasságban telehordta földdel. A csőhálózat műszakilag ugyan kifogástalan, csak arról feledkeztek meg az építői, hogy a szőlőket ma már gépekkel is művelik, és ha az öntözőberendezés csatlakozófejei a sorközök végére esnek, a traktorok nem tudnak ráfordulni a sorra. Ebben a helyzetben a kérdés: a szőlők gépi műveléséről, vagy az öntözésről mondjanak-e le? A víztárolók és az öntözőberendezések építésével kapcsolatban egyébként is van kérésük a tsz-eknek. Szeretnék, ha gyorsabban és jobb minőségben folyna ez a munka ha a kitűzött határidőket az építők megtartanák. Mert a víznek ma már rangja van a gyöngyösi járás termelőszövetkezeteiben, az öntözéses gazdálkodást már betervezik, de az elkerülhető, vele járó bosszúságokat nem fogadják szívesen. ÖTSZÖRÖS ELUZEM A megye legjobb gazdaságaként emlegetik a Gyöngyös- ** domoszlói Állami Gazdaságot és nem is ok nélkül. Az elmúlt évben terven felül három és fél miliői forint nyereséget értek el. öt évvel korábban is már kétmillióval haladták túl a nyereség tervezett mértékét. Ezt az egyenletességet állapíthatjuk meg a részletek esetében is. Kósik István főkertész sorolja az adatokat, ezek közül emeljük ki a tejértékesítés mennyiségét, amely öt év alatt hatszázezer literrel növekedett meg. Az állatállomány növekedése mellett a szelektálás, á korszerű takarmányozás alkalmazása is ott található az eredményben. A fejési átlag tehenenként évi 3600 liter, ami kétszáz literrel jobb, mint ameny- nyi öt évvel ezelőtt volt. A gazdaság legerősebb üzemága a gyümölcs- és a szőlő- termelés. Itt is érdemes megemlíteni, hogy amíg 1961-ben. összesen tizenöt vagon almát értékesítettek és ennek huszonegy százaléka volt exportképes, tavaly már az értékesített alma mennyisége 173 vagonra nőt, exportminőségű pedig 79 százaléka volt. A szőlőtermelésről Lengyel Béla központi kertész elmondotta, hogy az eredmények ellenére is elég nehéz helyzetben vannak, mert az új telepítésű szőlőik még nem adják azt a termést, amire képesek, a régiek pedig már kiöregedtek, azért gyengébb a terméshozamuk. A gondjukat tetézi a Fáy-tanya kétszáz hold területű csemegeszőlője. A tanyát nemrég csatolták a gazdasághoz. Sok az a kétszáz hold csemegeszőlő egy tagban, jobb lenne, ha borszőlővel lenne felesben. Egyébként is szeretnék a szőlők rekonstrukcióját meggyorsítani, de ez nem rajtuk múlik. És a gazdaság dolgozói? Az ő szorgalmas munkájuk nélkül a szép eredmények soha nem születtek volna meg. Molnár Gusztáv párttitkár mindenekelőtt a munkakedvet hangsúlyozta, ami jellemző a gazdaság dolgozóira. A munkakedv és a jövedelem kölcsönhatása lemérhető az átlagkereset alakulásában is, ami évente 180—200 forinttal növekedik. Most már havi átlagban túl vannak az ezerötszáz forinton. Egyre szélesedik a szocialista brigádmozgalom. A tavalyi tizenhét brigád közül tizenöt érte el a szociálisa címet, az idén viszont már 48 brigád mintegy hatszáz taggal vesz részt a versenyben. A téli hónapokban a pártoktatás folyik eredményesen, legutóbb több mint százötvenen ismerkedtek politikai* ideológiai kérdésekkel. Szó szerint is idézzük a párttitkár következő megállapítását, mintegy summázva is ezzel az éveik óta meglévő egyenletes, jó munka indítékait: — A gazdaság vezetésére az egység jellemző. Anélkül* hogy az igazgató, Prjevara János egyszemélyi felelősségét, az egyszemélyi vezetés elvét megsértenénk, a kollektív irányítás gyakorlata is elevenen él nálunk. A tények, az adatok is ezt bizonyítják. A karácsondi „titok” A szűcsi gyümölcsösben Nagy Józsefné és Kovács Tibor- né szedi a cseresznyét, az első minőségi ellenőr pedig Kovács Tibi. ennyire egyoldalú a gazdálkó- Az állattenyésztéshez, a máda??,„„ . .... , . sodik üzemághoz nyújt nagy leA tsz-ben mondjak, a tanacs- ..... , , titkár is bizonyítja, hogy a je- “hősegeket a nemreg elkészült lenlegi állattenyésztés nem ki- víztároló, amelynek segítségé- fizetődő. vei sok, eddig úgyszólván hasz._______________________________navehetetlen területet lehet majd öntözni. Ezzel a módszerrel lehet megteremteni egy igazán gazdaságos és jövedelmező állattenyésztéshez is szükséges takarmányféléket... Most kétszáz holdat öntöznek, de a lehetőségek ennél sokkal nagyobbak. Csak élni kell velük. Hétszázan dolgoznak a gyöngy östar jáni határban. Géppel és kézzel azon fáradnak hogy ez évben megóvják a mutatkozó termést. A szőlőt, a bort, amely itt milliókat jelent. Vizük már van a határban, de a törpe vízmű, amely az ivóvizet adná, még csak terv. Egy feladat ez is a holnap gondjai közül, amelyet meg kell majd oldani. Ezt is a többi után, szépen, sorjában . Lényegében nem is titok, nagyon egyszerű a magyarázata annak, hogy Karácsondon tartalmas, széles körű és vonzású kulturális élet folyik. Hogyan indokolta ezt Dán Gyula, a művelődési otthon igazgatója? — Nálunk a művelődés közös ügy. A párt-, tanács-, a tömegszervezetek és a tsz éppen úgy feladatának tartja a népművelést, mint azok, akik közvetlenül is ezzel foglalkoznak. Mit említsünk a művészeti csoportok közül? Az irodalmi színpad, a tánccsoport és a bábszakkör egyaránt színvonalas műsorral áll a közönség elé. Éveken át példaként emlegették a könyvtári munkát. Minden házba könyvet! Ez a jelszó késztette a könyv barátait azoknak a családoknak a felkeresésére, ahová még nem jutott el a könyv. Emlékszünk még az érdekes megoldású térképre is: gombnyomásra villanyégő gyulladt ki: azoknak a házaknak a helyén, amelyekben a könyvtár olvasói laktak. — Ma már az olvasók nevelése az elsődleges célunk: beszélgetni velük a könyvről, arról is, amit elolvastak, arról is, amit elolvasásra ajánlunk — mondja Dán Gyula. Hatezerötszáz könyv kínálja magát az olvasni vágyó hatszázötven könyvtári tagnak. A számuk volt már magasabb is, és év végére ismét el akarják érni a kilencszázas létszámot. Méghozzá úgy, hogy ne csak a kartonjuk legyen bent a könyvtárban ezeknek a személyeknek, hanem valóban aktív olvasók is legyenek mindany- nyian. A télen nagyszerűen sikerült a kombinált mezőgazdasági szakkör programját megvalósítani. Szakemberek ismertették a szövetkezeti tagokkal a gépészeti, szőlészeti és állattenyésztési kutatások legfrissebb eredményeit. Havonta tíz ismeretterjesztő előadást is megtartottak, , külön a fiatalok részére is rendeztek előadásokat, amelyeken esténként ötvenhatvan ifjú is megjelent. A Gárdonyi Géza Színház, a Déryné Színház és az ŐRI rendszeresen tart előadásokat a községben, Saját színjátszóik is sok emlékezetes estén szórakoztatták már a lakosságot, de eljutottak a környező községekbe is. — Anyagi gondjaink nekünk is vannak — mondja Dán Gyula befejezésül. — Költség- vetési keretünk elég szűk. Ebből fedezni az összes költségeA gyöngyöstar jáni Győzelem Tsz II. brigádjának második csapata a szőlőt kötözi. két, a tiszteletdíjakat is j eáág sok fejtörést okoz. Eddig még mindez sikerült. Persze, egy kicsit gazdagabb költségvetéssel könnyebb lenne. Ez az élet: még ott is található elégedetlenség, ahol pedig az eredmények egészen mást tételeznének fel. A falu és a Táros Ha a gyöngyösi járás községeiről esik szó, nincs olyan téma, amivel összefüggésben a várost is meg ne említenék. Vegyük például a mezőgazdaságot. A szőlő, gyümölcs, zöldségfélék legjobb piaca a város. De a városi munkások is méltán várják el a szövetkezeti parasztságtól, hogy egyre jobb és egyre több árut adjanak nekik. A lehetőség adott: az fmsz közvetlenül felvásárolhatja a termékeket, sőt, a nyereség jelentős hányadát vissza is téríti a szövetkezeteknek. Ez a megoldás mindenki számára egyaránt előnyös. Egy kicsit azonban mintha az fmsz i® kényelmes lenne. Valahogy úgy fest a dolog: a felvásárlók elvárják, hogy a helyükbe vigyék az árut, pedig a háztáji gazdaságokba jó lenne kimenni még azért a néhány darab tojásért vagy baromfiért is, amit a tulajdonosok nem tartanak arra érdemesnek, hogy velük a piacra beutazzanak. De p felvásárlóknak szívesen átadnák. Igaz, kettőn áll a vásár. Jelen esetben: az sem mindegy* mennyit kínálnak az áruért Ha a községekben 20—24 forintot ajánlanak a baromfiért* és ugyanazt a gyöngyösi piacon már 50 forintért árusítják* a háztáji tulajdonosa joggal kérdezheti meg: mi indokolja a vételár és az eladási ár közötti ilyen nagy különbséget. De ugyanezt kérdezi a városi lakosság is. Senki sem vitatja: az üzlet — üzlet. A nyereség lényeges. No, de ilyen mértékű nyereség ...? írták: G. Molnár Ferenc Koós József Sznlay István Fényképezte: Kiss Béla június is,, vasárnapi 'k is rossz! udvarhoz építenie, különben egy darab fát sem tud beszállítani. Egy Loydl Tamás nevű mérnök készítette a tervet. Azt mondta, Londonban látott hasonlót, és majd megszokjuk mi is. A falu felháborodva tiltakozik a terv ellen, de velünk senki sem tárgyal. Ne felejtsék már el az illetékesek, hogy ezek a lakások nem ajándékházak lesznek, a mi pénzünkből épülnek, elvégre a lebontásra ítélt falut azok építették, akik majd az új faluban is laknak. Hát kérdezzenek már meg bennünket is! Ez a terv a falunak nem kell! Egy új lakás 170 ezer forintba kerül, építsenek hát olyan házat, olyan falut, amely azoknak is tetszik, akik majd benne laknak. Nem azt mondom én, hogy építsék fel a mostani falut, szó sincs róla. Legyen az új falu modern, korszerű, de ne annyira, hogy a kert végén menjen az út, és majd mi építünk utat az udvarokra. Lehet, hogy ilyen terv Angliában jó, bevált, de nekünk nem kell. És csak fölöslegesen háborgatják vele a falut. Nem beszélve a lakóházakról, amelyek egytől egyig egyformák lesznek, lapos tetőkkel évülnek, s úgy néz majd ki a falu, mint egy barakk. Miért nem jßnnek le a tervezők hozzánk, megkérdezni a faru véleményét...? Teljes mértékben egyetértünk a vb-titkárral. Mert ugyan a technika korát éljük, sok szenzációnak vagyunk a tanúi, d.p azért mi sem vagyunk kíváncsiak olyan falura. amelyben az utak nem rj házakhoz, hanem a kertekhez vezetnek. Még jó, hogy a füst azért a kéményen megy majd ki. Nem ártana, ha a megye vezetői is megtekintenék ezt a. tervet, mert szerintünk ez még: viccnek, is rossz. Még mccnt Ha nehezen is, de azért megnyugodtak a kedélyek Vison- tán. Nem szívesen ugyan, de beletörődtek a község lakói a xfalucserébe”, és most már nem is ez nyugtalanítja az embereket, hogy lebontják a falut, hanem sokkal inkább az a terv, amely alapján fölépül majd az új falu. De ez aztán nagyon, olyannyira, hogy szinte feszültté vált a hangulat a községben. Azt megértették az emberek, hogy miért kell lebontani a falut, de hogy olyan faluban lakjanak, amilyennek az új falut tervezték, azzal sehogy sem tudnak kibékülni. De ha közvéleménykutatást végeznénk az országban, nem valószínű, hogy eggyel is többen lennének azok, akik elkészítették, elfogadták, jónak tartják ezt a tervet, mert ez a terv még viccnek is rossz. Különösen úgy, ahogyan a készítői feltálalták a visontaiaknak ... De hallgassuk meg Kamarás Lajosnak, a Visontai Községi Tanács vb-titkárának a véleményét, amely különben teljesen azonos a falu lakóinak a véleményével. — Jó, népgazdasági érdek, hogy elköltözzünk. Ezen itt már túl vannak az emberek. De azt az eljárást, azt a módszert, hogy az új falu tervének az elkészítése előtt a falu lakóival, vezetőivel senki sem beszélt, hogy meg sem hallgattak bennünket, csak egyszerűen leküldték a tervet, már soknak tartjuk. De megbocsátanánk, ha legalább olyan tervet készítenek, amely legalább a nagy többségnek tetszik, de erről szó sincs. Képzeljék el, a terv alapján az utak nem a házak előtt haladnak el, hanem a kertek mögött. A házsorok között csak járda lesz. így minden egyes családnak utat kell itoajd a kertjén keresztül az 125 köbcentisnél nagyobbakat tartjuk nyilván a tanácsházán. Valaki hív, hogy nézzük meg a cukrászüzemet, az üzleteket. Gyöngyöstarjánban a szőlő, a bor jelenti a gazdagságot. Az életük hetven százaléka függ ettől. — De tesznek-e valamit, hogy ne legyen ilyen nagy a rizikó, — Baj lenne, ha ebből kellene megélni, — így tartják. A ; jövő útja mégis ez. A szőlő mellett a korszerű állattenyésztés. Ehhez viszont sok takarmány kell, hogy ne kelljen évente 5—6 vagonnyit pénzért, meg borért máshonnan vásárolni. így láttam Gyöngyöstariant...
