Népújság, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
Sértett ember? Megsértett törvények! Ki tagadná, hogy valakit valóban meg lehet sérteni és, hogy akadnak olyanok, kommunisták és pártonkívüliek, akik valóban jogosan sértődnek meg egy-egy ügyetlen, kellően át nem gondolt intézkedés nyomán. Rögtön hozzá lehet azonban tenni, hogy egv kommunista számára a jogos sértődés egyben még nem okos sértődés is, mert éppen neki elsőrendű feladata, hogy saját ügyében, de más ügyében is, pártszerűen, az igazság mellett lépjen fel: hogy minél kevesebb legyen az embereket indokolatlanul sértő intézkedés. Most azonban nem is azokról van szó, akiknek valóban és ténylegesen van miért or- rolniuk, hanem azokról a sértett elvtársakról, akiknek mindenhez van joguk és okuk, osak éppen a megsértődéshez nincs. Életünk természetes ve. lejárója, hogy munka közben az emberek hibát követnek el, hibákat a kommunisták is, akik semmiféle elnézésre, indokolatlan megbocsátásra nem számíthatnak csak azért, mert a párt tagjai. Éppen olyan határozottan — a párt, az állam f - gjelme, törvényei, szervezeti szabályzata alapján — lehet és kell is őket elkövetett hibáik alapján felelősségre vonni mint bárkit ebben az országban, akinek például nincs tagsági könyv a zsebében. A kommunisták döntő többsége érti is ezt, egyet is ért vele, s ha jól éppen nem is esik, de tudomásul veszi és igyekszik levonni megfelelő következtetéseket, ha valamiféle párt-, vagy állami szankciót alkalmaznak vele szemben,- akár alapszervezetében, akár munkahelyén. Van azonban egy sajátos és furcsa réteg, amely ugyan a világért sem mondaná ki, hogy számára, lévén párttag, megkülönböztetett eljárás dukál, de adandó alkalommal mélyen és főleg indokolatlanul megsértődik, méltánytalanságról beszél, sőt, arról is, hogy ebben az országban újabban nem becsülik eléggé a kommunistákat. Rögtön hozzá kell tenni: valóban nem sok megbecsülés jár az olyan kommunistáknak elvtársaik részéről, akik képtelenek kellő konzekvenciáidat levonni, akik a munkásosztály vezető szerepét összetévesztik a munkásosztály pártja egyes tagjanak úrhatnámságával, amely szerint nekik mindent és mindenkor lehet. A visontai külszíni fejtés egyik művezetőjét felelősségre vonták például, mert eltűrte, hogy beosztottjai munkaidő alatt lógjanak. Az illető párttag. És most meg van sértődve, pártfunkciójából való lemondással fenyegetőzik, — mert teljesen jogosan, figyelmeztetésben részesítették. Nagyfügeden évekig kérték, figyelmeztették a szövetkezetek volt elnökét: javítsa meg munkáját, teremtsen rendet maga körül, a szövetkezet ügyeiben. Nem és nem. Végül is a tagság is, a felsőbb pártszervek is megúnták — leváltásra került. Most Szilágyi Tűz e7Jen — hanglemezzel A kor technikája bizonyítja, hogy ez is lehetséges. Segítségünkre siet az emberi beszéd, a zene, hanghatások, eredeti felvételek. Mindezt magában foglalja a tűzrendészeti hangos magazin. Az ábrás, feliratos tasak kétfelé nyílik, s mindkét szárnyában, egy-egy mikrobarázdás lemezt rejt. A több mint félórás anyag négy témát tartalmaz. Az elsőben egyiptomi — japán — és hazai históriák engednek bepillantást a védekezés történetébe. Külön fejezet a tűzrendészeti felvilágosítás, a megelőzés és elhárítás. A párbeszéd, s magyarázó szöveg közben megszólalnak az ősrégi jelző hangszerek, s az őrséget ébren tartó aquinciumi vízi orgona... Friss muzsikával átszőtt, érdekes- anyag segíti a tűz elleni védekezést, házunk táján, munkahelyünkön. Hasznos tájékoztató a legfontosabb tudnivalókról. Eddig több ezres rendelést továbbítottak az újdonságra a minisztériumok és főhatóságok útján. A költő nem lesz, hanem születik. Ahogy emelkedik a születési statisztikánk, — egyre több. Költőnemzet lettünk! ★ Azért helyes, ha a dolgozó házaspárok együtt mennek üdülni, mert hosszú évek után végre van idejük egymással — jól kiveszekedni magukat. Egy asszony számára három dolog kelletik az üdüléshez: egy új fürdőruha, egy új ruha, és egy üdülő. Esetleg egy férj. Ez azonban lehet más férje is. Aki önmagán tud nevetni, az bölcs ember; aki máson, az szellemes; aki sem magán, sem máson nem képes nevetni — az humorista, ★ Egy keleti bölcs megállapítása: napszúrás ellen legjobb módszer — oz éjszaka. Amikor megvettem a világ legnagyobb gyémántját szívem kedvesének, a Koh-i Nor-t, bájosan jegyezte meg: — Igazán kedves. lAtod milyen aprósággal is boldoggá lehet tenni egy nötl <—ó) / Szol őper met esés Az időjárás megkívánja, hogy a szőlőt másodszorra is permetezzék a molyok ellen. Nem késnél- ezzel a munkává'- a gy• ngyösi Mátragyöngye Termelőszövetkezetben sem, és brigádokban végzik a permetezést. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\N\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\V\V\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ A régi, vedlett ház lakói úgy éltek, már hosszú évek óta, mintha egy kitömi készülő vulkán felett vertek volna tanyát, örökös vitákban pattanásig feszültek az idegek. Naponta füstölte kedélyüket a szitok, kormozta a pletyka, égette a rágalom. A legtöbb bajt az egyedül élő öregasszony okozta. Felette meddőn szálltak el az évek, s ki nem állhatta a gyermekzsivajt. Minduntalan rákiabált a csintalankodó apróságokra, elkergette ablaka, ajtaja elöl az aprónépet. Labdájukat elvette, játékukba beleszólt. a felháborodott szülők sokszor majd megverték. Ilyenkor aztán felkerekedett az öregasszony, keserű panaszaival végigjárta az egész utcát, de még a hivatalos helyeket is. Egyetlen vigasztalója, az egyetlen lény, amihez ragaszkodott, egy lusta, agyonhizlalt macska volt. Az járkálhatott az asztalon, heverhetett az ágyon. S amikor asz- szonya ölébe simult dorombolva, az öreg arcon megenyhült a hidegség, szivében rég Elfeledett meleg ébredt. Sgy viharos veszekedés Szúmszédsúg ... után a gyerekek bosszút forraltak az öregasszony ellen, akit maguk között csak boszorkának „becéztek”. Agyonvertek a macskát, egy kiszolgált cuclit dugtak a szájába és az öregasszony ajtaja elé tették. Meghúzódtak a függönyök mögött, s előre nagyokat röhhentve várták a hatást. A vénség keserves sírással, hangos átkozódással búsult a veszteség felett. Még hetek múlva is emlegette, s ettől valahogy nem volt olyan édes a bosszú. Még a szülők sem tudtak hosszú ideig egymás szemébe nézni. Lassan feledésbe merült a dolog, új esemény kötötte le az érdeklődést. Tatarozták a házat. Először mindenki örült, aztán kis idő múlva egymást túllicitálva kezdték szidni a lakók a kőműveseket. mérgelődtek az állványok. a gödrök miatt. Csak a gyerekeknek tetszett ez az állavot. Széthordták a téglát, alagutat fúrtak a homokba. Jókat lehetett rendetlenkedni a téglarakások, a gödrök, buckák mögött. Az öregasszony gonoszkodva leste a gyerekeket, s magában nagyokat fohászkodott: bár csak rátok dőlne a fal... A macskaügy óta égett benne a gyűlölet. Az elégtétel nem váratott soká magára. A hároméves Jancsika ott téblábolt egy csendes délután a meszesgödör körül, s azon mesterkedett, hogyan meríthetne abból a szép fehér tejfelből az ő kis homokháza számára.. Az öregasszony az orgonabokor mögé húzódott. A kicsi már átbújt a védőpalánkon. és az egyik alsó léc reccsenve hajlott le a lába alatt. Az öregasszony megdöbbent: Űristen! Még beleesik az a gyerek, összeég a mészben... Korát menhazudtoló fürgeséggel ugrott a meszesgödör felé. Megbol’ci; egy kőben, de még a unni lélekjelenléte volt. hogy estében megkapta a gyerek lábát.„ Az emeletről hangos sikoly hallatszott. A kicsi anyja észrevette a veszélyt, s szinte repült le a földszintre. A lakók az ő sikítására csődültek ki. Akkor már csak annyit láttak, hogy a fiatalasszony1 könnyezve csókolgatja az öreg kezét, s a kis Jancsi mit sem értő szemekkel bámul rájuk. Az öregasszony csendesen elvonta a kezét, beballagott a leonyhába, leült egy kis székre. És sokáig, nagyon sokáig nézett maga elé. A szomszédok között sokáig volt beszéd tárgya az eset. Aztán egy reggelre, kék szalagai átkötött, kilyuggatott tetejű csomagot raktak az öregasszony ajtaja elé. Az csodálkozva fedezte tel a különös küldeményt. Kibontotta. s egy ugijanolyan cirmost talált benne, mint az a régi. cs^k valamivel kisebb kiadásban. Azóta elcsitult a „harci zaj” az öreg ház falai között. Elmentek a kőművesek is. És mintha az új köntösbe tp*öz tetett házban az emberek is szívet cseréltek volna ... András Lajosné ' A szakma ifiú mestere a kereskedelemben A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál is megszervezték A szakma ifjú mestere-mozgalmat és ehhez 104-en csatlakoztak. A jó felkészülés és a sikeres vizsga érdekében 10 előadásból álló konzultációt szerveztünk a három városban: Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban. A vizsgákon 69 fiatal vett "észt. 36-an nyerték el A szakma ifjú mestere-jelvényt, 33-an oklevelet. A 36 fiatal közül 11-en aranyjelvényesek lettek. A részvevők igen jó elméleti és szakmai felkészültségről tettek tanúságot. A tanfolyam hasznos volt, mert a szakmai továbbképzés hozzájárul a kereskedelem kulturáltságának növeléséhez. Csépány Ferenc Gyöngyös cNmműt5 1966, június 19., vasárnap —, hogy az ilyen embereknek mindig van, vagy lesz valamiféle udvartartása, publicitása, akik hajlamosak arra, hogy akár jobboldalról, akár balról a párt belső élete és rendje elleni „kritikának” használják az efféle sértődötteket és eseteiket. Igen, el lehet képzelni, hogy valakivel, vagy valakikkel igazságtalanul jártak el. Sehol sem ülnek csalhatatlan emberek, és még az is elképzelhető, hogy szándékos lépésekről volt szó. De azt nyugodtan ki lehet jelenteni ország és világ előtt, hogy nem ezek az esetek a jellemzőek. s különösen nem a „sértettek” ügyében, akiknek szinte döntő többsége nagyon is jogosan és nagyon "is okosan kapta meg hibái arányában a megérdemelt büntetést. Megsértődni könnyű dolog. Csak éppen nem becsületes. Amit én elrontottam, javítsa ki más — fe’elő^’en hánvaveti- ség ez, amely ellen éppen a kommunisták érdekében is fel kell lépni. Aki valamilyen büntetést, fegyelmit, figyelmeztetést kapott, az munkájával bizonyítsa be elsősorban, hogy tud és akar dolgozni, hogv tanul a közösség bírálatából, képes és alkalmas rá, hogy a kommunisták soraiban még nagyobb feladatot is megoldjon. Nem a sértődötteknek, hanem azoknak van Igazán becsületük, akiknek van erejük szembenézni önmagukkal és tettekkel igazolni: va- lóhan kommunisták. Természetes, hogy ez a nehezebb. De mióta keresik a kommunisták a könnyebb oldalt?! Gyurkó Géza Sándor sértett ember, részt sem vesz a közgyűlésen, vezetőségi ülésen, úgy érzi és véli, hogy igazságtalanul bántak el vele, a kommunistával. Lehetne hozni még példákat máshonnan, Domoszlóról, avagy a megye más községeiből is, ahol kisebb-nagyobb hibáért, a párt vagy az állam a megfelelő fokon és formában felelősségre vonta azokat a kommunistákat, akik nem tudnak, pontosabban akik nem akartak jól dolgozni, akik megfeledkeztek a kommunista példamutatás erejéről és fontosságáról, de még inkább a saját, a párt becsületéről. És ezeknek egy része most sértett ember. Méltatlankodva húzódnak vissza a pártmunkától, volt, vagy sohasem volt érdemeikre hivatkoznak, méltánytalanságról, személyi intrikáról beszélnek, vagy éppen saját esetük fényében, illetőleg árnyában akarják mérlegre tenni a párt politikáját. Azt le. hetne erre mondani: néhány és elszórt eset, néhány megzavarodott, szubjektív ember. — minek ebből ügyet csinálni?! Természetesen ez lenne a legkönnyebb. Csakhogy nekünk nem az a fontos, hogy elszigeteljük az ilyen elvtársakat, hanem, hogy rádöbbentsük magatartásuk mélységesen szubjektív voltára; hogy a meg- és kiszabott büntetéssel ne kirekesszük, hanem közelebb hozzunk embereket, kommunistákat a párt feladatához, nagy és bizony minden emberre igényt tartó munkájához. És nem utolsósorban azért is kell erről szót ejtenünk, — mert sajnos, ez is az igazsághoz tartozik reményekkel, hivatásszeretettel foglalják el munkahelyüket. Sok fiatal már munkához is látott azokban a gazdaságokban, ahol otthont nyújtottak számukra. De otthonra találtak-e igazán ezek a fiatalok? Tíz fiatalt kérdeztünk — találomra — száz választ kaptunk — tömör, őszinte megfogalmazásban. Mindenekelőtt szakmai végzettségükre voltunk kíváncsiak. A válasz legtöbb esetben egyetem, felsőfokú mező- gazdasági technikum és a legalacsonyabb: mezőgazdasági technikum. Beosztásuk: mezőgazdász, főállattenyésztő, gépcsoportvezető, műhelyvezető, gyakornok. Egy dologban minden válasz megegyezik — mind a tíz kérdezett kapott már önálló feladatot, vagy önálló munkaköre van és bebizonyíthatja, mire képes? MIT GONDOLNAK a megbecsülésükről? — Végzettségemnek megfelelően foglalkoztatnak. (S. M.) — Korai lenne a vélemény- nyilvánítás. (F. Gy.) — 1966. április 3-án kiváló oklevéllel tüntettek ki. (C. T.) — Tűrhetetlenül rossz. (T. L.) — A tsz-vezetőség és a tagság szeret. (S. G.-né.) Egy már jutalmat is kapott. Mi az, ami befolyásolta a fiatalok véleményét? S. M. lakásproblémája nincs megoldva, falujában nem talál semmilyen szórakozást. Még nem döntött, marad-e, vagy sem. F. Gy. szolgálati lakásban lakik, szórakozási lehetőséget ő sem talál falujában, mégis hosszabb időre választotta jelenlegi helyét. C. T. rendesen berendezett szolgálati szobát kapott, falujában szélesvásznú filmszínház, zenés szórakozóhely van, tv-t nézhet, közel van a városhoz. Minden egyes esetben kérése meghallgatásra talált, elintézést nyert. Addig marad, amíg az igazgatóság magasabb beosztásba át nem helyezi. T. L. elhelyezése elfogadható, de semilyen szórakozási lehetőséget nem talál. 1968-ig marad, akkor nyeri el levelező úton a mérnöki diplomáját. S. G.-né saját lakásában lakik, jó körülmények között és ezért marad. Szórakozást 6 sem talál mást a mozin és a tó-« kívül. A KÖZSÉGI, JÁRÁSI pártés tanácsi vezetők általában foglalkoznak problémáikkal, de tőlük nagyobb gondoskodás* várnak. Jelenleg hárman folytat}® tanulmányaikat, hárman előadóként működnek közre. Megkérdeztük azt is, milyen feladatot látnának el szívesen? — Jelenlegi beosztásom«* szeretem, de nagyobb önállóságot akarok. (K. V.) — Közvetlenül a termelés irányításával, szervezésével foglalkoznék szívesen. Sajnos, meg van kötve a kezem a termelés adminisztrálásával. Ez a probléma nézetem szerint csak akkor oldódik meg, ha a kö- zépkáder-gárda szakmailag és üzemszervezési szempontból sokkal magasabb színvonalon fog dolgozni... (C. T.) Valamennyien szívesen dolgoznak a mezőgazdaságban, lelkiismeretesen ellátják szakmai szervező és irányító tevékenységüket. Keresik új helyüket a falu életében. Több támogatást várnak ehhez a munkához és több lehetőséget a szakmai továbbképzéshez. Aki otthonra talált, az többet akar nyújtani a mostaninál. Tanulni és sokoldalúan művelődni, hogy hivatásának mind jobban eleget tegyen. Tíz FIATAL agrárértelmiségit kérdeztünk —találomra választottuk ki őket a több száz közül, száz választ kaptunk — tömör és őszinte megfogalmazásban. Érdemes elgondolkodni valamenny'n azok miatt is, akik csak ezután kerülnek majd a mezőgazdasági üzemekbe. Pilisy Elemér lO kérdés lOO felelet SZÁMARÁNYÁBAN leggyorsabban növekszik ma falun az agrárértelmiségiek száma. Termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozó szakemberek egyre jelentősebb szerepet töltenek be a falvak társadalmi, politikai és gazdasági életében. Az országban jelenleg 24 ezren dolgoznak, 1968-ra, az igényeknek megfelelően, számuk 64 ezerre nő. Az új szakemberek a fiatalok soraiból kerülnek ki, akik nagy
