Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

Ä természetben tanulták megismerni a szabadságot Üdvözlünk, május! Köszön­tünk ünnepünkön. Köszönjük, hogy lombot fakasztottál a rü­gyekből, köszönjük, hogy vi­rágba bontottad erdeinket, me­zeinket. így köszöntötték a májust dicső elődeink, a veterán ter­mészetbarátok is, akik kint a természetben tanulták megis­merni a szabadságot A szocia­lista élet magasiskolája volt a rejtett erdei tisztás, a csörge­dező patakok partja, az üdítő források környékének áhitatos csendje. Ezeken a helyeken rás az aktív pihenés egyik sa­játos formája. A nagy városok lakói a hét végén nem ok nél­kül hagyják maguk mögött a város zaját, porát, benzingőzös levegőjét. A természetjárás hozzászoktatja az embert a ne­hézségek leküzdéséhez, a ter­mészet elemeivel való küzdel­mekhez, fokozza az ügyességet, az életrevalóságot, megnöveli a bátorságot, a találékonyságot, a leleményességet. A termé­szetjárás önuralomra szoktat, közvetlenné, természetessé te­szi az érintkezést a társakkal, természetben szembe mer néz­ni a vésszel, a viharral, a mélységek örvényeivel, az ele­mek támadásaival — abban lesz annyi erő, hogy az élet viharaiban, a munka frontján is megállja a helyét. Még egyre tanít a természet- járás: az érdekközösség felis­merésére. A hegyekben nincs érdekellentét, mindenki gond­talanul, szabadon élvezheti azt, amit a szépségek halmaza nyújt. Az emlékek közössége nagy összekapcsoló erő, na­gyobb mint az évek óta tartó Sportolj velünk! Sportnapok és sporthetek nagyszerű programja megyeszerte egyik, legszebb, legkeresettebb kirándulóhelye; az ősi siroki vár. eMették a vagy elhatározások, mmélyekxt tettek követtek. Kövessük a veteránokat út­jaikon. Járjunk a nyomukban, hogy megértsük a természet szavát, a természetjárás ma már nem egyesek szeszélye, vagy mámája, hanem tömegje­lenség! A síkság gyaloglóját, az er­dős ligetek barátját, a nyitott szemű völgyjárót, a középhe­gyek vándorát, a magas csú­csok bátor legyőzőjét egy és ugyanaz az érzés sarkallja, megnyitni a szépség birodal­mának kapuit. Elfásult ember az, aki nem tudja értékelni a természet szépségeit, s nem veszi észre hivó szavát. Érdemes járni az erdőt, a hegyeket, a rónát és a vizek partjait, hiszen a természetjá­s a tájak szépsége mellett meg­ismerte,( a szocialista építés al­kotásaival, a szocialista ember­rel. Csak hálával gondolhatunk azokra, akik a sziklák kövei­ből először raktak menedékhá­zat, ott, ahol a sasok járnak, az örök hó mezsgyéin, vagy a felhők szomszédságában, s tisztelettel gondolhatunk azok­ra, akik először kapaszkodtak felfelé a sziklafalakon, a gör- geteges hegyoldalakon, a jeges világ ösvényein — ők utat mu­tattak olyan erőforrásokhoz, amelyek annál gazdagabban buzognak, minél többen isznak belőle! Elődeink megmutatták a szépséget, amelyet pazar bő­kezűséggel kínál a természet. És az az ember, aki kint a ismeretség, vagy a közős hiva­tal A kölcsönös bizalom és ál­dozatkészség fenn a hegyen és lent a völgyben egyaránt ösz­szekapcsől Bármerre járunk, nincs olyan hely széles-e hazában, amely­hez ne fűződnék valami neve­zetesség, valami emlék. Ha a budai hegyek, a Vöröskö-szik- la, a Gödi ligetek beszélhetné­nek, bizonyságot tehetnének arról, hogy az elnyomás éveiben a fiatalok a szórakozás mellett sokat tanultak is! Tanuljatok tehát ti is, mai fiatalok! Hazánk kínálkozó ezernyi szépségét fel sem kell fedeznetek, csak felkeresnetek! Ismerjétek meg hazátokat, elé­gítsétek ki tudásvágyatokat, nézzétek meg az újat, de lás­sátok meg a régit is. Dr. Lénárt János SPORTNAPOK A járások területén, a köz­ségekben és a sportkörökben lelkesen készülnek a sportna­pok megrendezésére. A szerve­zőket szinte mindenütt az az elgondolás vezeti, hogy a sport­napot, a sportünnepélyt akkor bonyolítják le, amikor a helyi labdarúgó-, vagy kézilabda­csapat rangadó jellegű mérkő­zést játszik. Ezen a napon műsorba iktat­ják: a falusi spartakiád és egyéb helyi bajnokságok döntőit, az iskolák tornabemu­tatóit, villámtomáit és a kü­lönböző tréfás vetélkedőket (kötélhúzás, zsákfutás, póz­namászás). Több községben fel­elevenítik a régi népszokáso­kat (csizmában futás, szappa­nozott rúdra mászás, célbatalá- ló versenyek, stb.), s ezekben tetszés szerint mindenki részt vehet Általában az egész sportnap majálisszerűen kerül megrendezésre: a sportprog­ram befejezése után a helyi kultúrcsoport is bemutatja tu­dását, majd sportbál követke­zik. A járási központi sportünne­pélyek előkészületei is jól ha­ladnak. Érdekes, hogy ezeket a hevesi járás kivételével nem a járási székhelyeken bonyolít­ják le, hanem egyéb más köz­ségekben: Verpeléten, Porosz­lón, Atkáron, Ecséden és való­színűleg Tarnaleleszen. Az eg­ri járásban a központi ünne­pélyt megelőzően Egercsehiben és Kerecsenden körzeti sport­napot is tartanak, amely Kere­csenden egyben a most felépült pálya avatója is lesz. A füzesabonyi járásban má­jus 14. és 22. között sport- és kulturális hetet rendeznek. Május 14-én Mezőtárkányban találkoznak a járás úttörői, s a sporthét legjelentősebb esemé­nyei a festői szépségű Tisza- parti községben, Poroszlón zaj­lanak le. Ide várják nagy szeretettel él­ménybeszámolóra Pócsik Dénes válogatott vízilabdázót, a több­szörös olimpiai és Európa- bajnokot, s a sportesemények mellett népi tánc-bemutatóban, irodalmi műsorban, kiállítá­sokban is gyönyörködhetnek a nézők. A sporthét sikeréért és a május 22-i poroszlói záróün­nepély sikeréért példamutató­an fognak össze a járás külön­böző szervei. A gyöngyösi járásban Atkárt érte a megtiszteltetés, hogy a központi ünnepségek színhelye lehet E szép múlttal rendelkező község sportszerető vezetői, la­kosai mindent elkövetnek, hogy az OSN alapgondolatához mél­tó módon ünnepeljenek és a nap jelentőségét csak növeli, hogy akkor lesz 10 éves jubi­leuma az atkán sporttelepnek! A műsorban itt is szerepelnek a spartakiád döntő számai, az általános iskolások tornaünne­pélyei, az MHS versenyei, és a tréfás vetélkedők. Persze Gyöngyös sem marad esemé­nyek nélkül — június 5-én kü­lön városi sportnapot tartanak az összes iskolások és sporto­lók részvételével és lesznek villámtomák, atlétikai verse­nyek is. Hevesen május 22-én délelőtt a strandon kezdődnek el az ün­nepségek, úszóverseny és vízi­labda-mérkőzés szórakoztatja majd a járás fiatalságát A hí­rek szerint Egri Gyula, az MTS elnöke is jelezte részvételét s a délutáni műsort kint a sport­telepen, ő nyitja majd meg. Nagy érdeklődésre tarthat számot az erdőtelki, kiskörei és a hevesi iskolai tanulók nagy­szabásúszabadgyakorlata és 100 fiatal feldíszített kerékpárjá­val látványos gyakorlatokat mutat majd be. A hatvani járás központi eseményeinek színhelye Ecséd, ahol a spartakiád döntők mel­lett tornabemutatók, tréfás ve­télkedők alkotják a műsort, de Hatvanban is lesz külön városi Az ötödik labdarúgó-világ­bajnokság a FIFA fennállásá­nak 50. évfordulója alkalmával került sorra Svájcban, 1954. június 16 és július 4. között. Ennek a világbajnokságnak kétségtelen favoritja a ma­gyar csapat volt, amely az 1952-es helsinki olimpia óta nem szenvedett vereséget. Az olimpia és a világbajnokság közötti időben lejátszott tizen­három mérkőzésből együtte­sünk tízet megnyert és csupán három alkalommal mérkőzött döntetlenül. A világbajnoki döntőig is sima volt az út, többek között Brazília és Uru­guay „skalpjával” tarsolyuk­ban állhatták fel a végső küz­delemre a magyar játékosok. Az ellenfél Nyugat-Németor- szág csapata, amelyet a cso­portmérkőzések alkalmával 8:3 arányban legyőztünk. S mégis, bár 2:0 arányban mi vezettünk, a végeredmény 3:2 lett a nyugatnémetek javára. A harmadik helyet Ausztria csapata szerezte meg Uruguay legyőzésével (3:1). Ä legjobb góllövőnek Ko­csis Sándor bizonyult, aki ti­zenegy gólt szerzett. Jellemző fölényére, hogy az utána kö­vetkezők hat góllal kerültek a második helyre. Felejthetetlen név A svájci világbajnokság leg­nagyobb sztárjai kétségtelenül e magyar labdarúgók voltak. Hidegkúti, Puskás, Kocsis, Bo- zsik és a többiek messze ki­magaslottak a mezőnyből. Őket nem kell különösebben A labdarúgó VB-k nagy egyéniségei Magyarok a legjobbak között 10 JtßlMS&ß 1966. május 1„ vasárnap bemutatni. Inkább ismerked­jünk meg közelebbről egy olyan játékossal, akinek nevét úgysem tudjuk soha elfelejteni, már azért sem, mert rengeteg bosszúságot szerzett nekünk. Mellesleg ez a játékos „magyar színvonalon” művelte a labda­rúgást. Fritz Waltert mutatjuk be, mint a svájci világbajnok­ság egyik hősét és a világbaj­nok csapat kapitányát. A nyu­gatnémet csapat ekkor már 34 éves balösszekötője az együt­tes esze, irányítója volt. Ritka szép játékospályafutása alatt a második világháború miatt mindössze hatvanegyszer volt válogatott. Először 1940-ben öl­tötte magára a válogatott mezt és utoljára 1959-ben képviselte hazáját a nemzetközi porondon. A minden idők legjobb német labdarúgója balösszekötőt ját­szott a legszívesebben, de ab­szolút kétlábas volt és ezért középcsatárként is jól megáll­ta a helyét. A számunkra szo­morú döntő mérkőzésen a tí­zes számú mezben, az előző ( 8:3-as) mérkőzésen a kilences mezben játszott. A döntőben testvére, Ottmar Walter játszott a csatársor tengelyében. Fritz Walter a szürke emi­nenciás szerepét töltötte be. A svájci világbajnokságon is mindössze három gólt lőtt, ti­zenegy játékos előzte meg a góllövőlistán, de ennek ellené- 1 re sokat beszéltek róla. Csapa­tának valamennyi akciójában szerepet vállalt, a saját tizen­hatostól az ellenfél kapujáig mindenütt ügyködött, és nehe­zen lehetett elválasztani a lab­dától, ha már egyszer birtok­ba vette. — Szórakoztat a játék és én elsősorban ezért futballozok — mondta. — Ha egyszer befe­jezem pályafutásomat, csak mint néző járok ki a pályákra és minden egyéb kapcsolatot megszakítok a labdarúgással. Nem sikerült ezt a fogadal­mát megtartania. Egy kis csa­pat vezetősége addig könyör- gött neki, amíg szívességből el­vállalta az edzőséget. S mint kommentátor is gyakran írja le véleményét egyes mérkőzések­ről a különböző lapokban. Hív­ták már nagy csapathoz is ed­zőnek, de ő nem vállalta. — így sokkal nyugodtabb az életem — mondta kérlelőinek. A mienk is nyugodtabb lett volna, ha nem ismerjük meg nevét egy számunkra szomo­rú mérkőzés alkalmával. Mindig a fényben Négy év múlva Stockholm­ban találkoztak a világ leg­jobb labdarúgói. Nagyot for­dult azóta a labdarúgás kere­ke, kiegyenlítődtek azok a kü­lönbségek, amelyek a svájci VB-n még megvoltak az egyes országok csapatai között. Svéd­országban nem volt egyetlen esélyes csapat sem. A brazi­lokról tudtuk, hogy sokat ja­vult csapatmunkájuk, de első mérkőzéseiken nem árultak el különösebben jó formát Az eléggé mérsékelt tudású oszt­rák csapatot 3:0-ra verték, Angliával gól nélküli döntet­lenre végeztek, Walest mind­össze egy góllal győzték le. Az­tán az elődöntőben és a dön­tőben nagyszerűt produkáltak: elbűvölték a világot. Előbb a franciákat, majd a döntőben a svédeket egyaránt 5:2 arány­ban legyőzték. A harmadik helyért Franciaország—Nyu­gat-Németország 6:3 (3:1). A magyar csapat nem jutott a legjobb nyolc közé. Csopor­tunkból a továbbjutást eldöntő második mérkőzésen Walestől 2:1 arányban vereséget szen­vedtünk és így ők jutottak to­vább, az első helyen végző svédekkel. Ezen a világbajnokságon bú­csúzott a világbajnoki küzdel­mektől egy hazánkban is jól is­mert, népszerű angol labdarúgó, Billy Wright Ritka karrierje során 105 alkalommal játszott Anglia válogatott csapatában és azzal büszkélkedhetett, hogy klubjában, a Wolver­hampton Wanderesnél sem et­te soha a tartalékok keserű ke­nyerét. Tizennégy éves korá­ban került a csapathoz, amely­nek edzője Buckley először el­küldte őt azzal, hogy túl kicsi és nem eléggé fejlett. Később azonban mégis magához vette, és amikor kitört a háború, az első csapatba is bekerült Egé­szen visszavonulásáig senkinek sem sikerült kiszorítania on­nan. Határtalan szorgalmával hamarosan kitűnt a többiek közül. Bár nem volt olyan zseni, mint például Stanley Matthews, de a közönség ked­vence lett. Huszonnégy éves korában már az angol válogatott kapi­tánya. Erről a „posztról’’ csu­pán három alkalommal hiány­zott játékospályafutása alatt, akkor is sérülése miatt, ötven­egyszer volt jobbösszekötő, nyolcszor balösszekötő és negy- venhatszor középhátvéd. A Wolverhampton Wanderesnél mint jobbösszekötő kezdte, az­tán hét különböző poszton ját­szott. A világbajnoki küzdel­mekben háromszor vett részt: 1959-ben Brazíliában, 1954-ben Svájcban és 1958-ban Svédor­szágban. 1959-ben megnősült és abban az évben visszavonult a játéktól is. A visssavonulás Ha egy klasszis- játékos ki­öregszik csapatából, rendsze­rint más egyesülethez távozik, mindig lejjebb és lejjebb, míg neve a feledés homályába vész. Billy Wright nem ezt az utat járta végig. Amikor meghal­lotta, hogy csapatában a kö­vetkező évre George Shewelt vették számításba az ő helyén, rövid gondolkodás után ezt mondta vezetőinek: — Nem haragszom, de visz- szavonulok. Legalább kitűnő formában fejezem be sport­pályafutásomat. „Hattyúdalát” a Wembley stadionban játszotta. Nem va­lami nagy mérkőzésen — de százezer néző előtt — egy ba­rátságos találkozón búcsúzott el a labdától és az őt szerető közönségtől. Nagyszerű sportember volt. ünnepség a Kinizsi SK sport- telepén. Délelőtt általános és középfokú iskolák, valamint a Honvéd SK tomabemutatóit láthatják majd a nézők, délután pedig a labdajátékok villám­tornái követik egymást. A pétervásári járás sporto­lói, fiataljai Tarnaleleszen ta­lálkoznak. Már korán reggel elkezdődik a nagyszabású sportnap, ahol — többek kö­zött — öt község általános is­kolásai közös, nagytömegű sza­badgyakorlatot mutatnak be, az istenmezeji úttörők kendő­gyakorlattal emelik a sportün­nepély színvonalát, de látható lesz Kilián aranyjelvényes gyakorlat is. Délután pedig az ózdi és a pétervásári járás labdarúgó, valamint kézilab­da válogatottja mérkőzik egy­mással. A május 20 és 29 között Egerben sorrakerülő megyei rendezvények rengeteg él­ményt ígérnek. 20-án a Nép­kertben úttörők baráti találko­zójának keretében kigyullad a barátság lángja, s megnyüik az „.Úttörő a hazáért” mozgalom megyei kiállítása. Másnap az uszodában felállított tutajon kulturális seregszemlére kerül sor, a stadionban pedig úttö­rő sportünnepély, nagygyűlés* zászlóátadás* tűzijáték követ­kezik. Bizonyára nagy közön­séget vonzanak majd az aláb­bi sportesemények: ifjúsági és serdülő asztaliteniszezők se­regszemléjének országos döntő­je, a középiskolások birkózó és ökölvívó megyei bajnoksága; az országos kosárlabda és ké­zilabda ifjúsági kupa megyei mérkőzése, a két napos megye* középiskolás atlétikai bajnok­ság, az úttörő olimpia megyei döntők Felejthetetlennek ígér­kezik az úttörőavatás, az úttö­rők játékos vetélkedője a Nép­kertben (roller-verseny, aszfalt: rajzverseny, repülő irányítás; stb.) A május 28-i záróünnepély körülbelül két és tél óráig tart, s több ezren vesznek: részt rajta. 800 fős lesz az ál­talános iskolások szabadgya­korlata, a közgazdasági tech­nikum és a Gárdonyi gimná­zium leánytanulói szalaggya­korlatot, az ipari tanulók lát­ványos gúlákat és OSN-gya- korlatokat, a Dobó és Szilágyi gimnázium közös szabad, ta­laj, művészi torna és tánc­gyakorlatokat mutatnak be. A fegyveres testületek váltófo- tással, az MHS pedig motor é® repülőmodell bemutatóval szén repel a műsorban* amelyet különböző futóversenyek, technikai sportok és labdajá­tékok rövid bemutatója egészít majd ki Este a várban korhű jelmezes, élő sakkfigurák játé­ka teszi emlékezetessé a na­pot, a hatalmas sakktáblán az egri várvédők és a törökök üt­köznek majd meg egymással. Nyugodtan mondhatjuk te­hát: ilyen jól és gondosan szer­vezett, ilyen nagyszabású tö­megsport-megmozdulás még nem volt a megyében! (somody) A vasárnap sportműsorából Kosárlabda: E. Tanárképző —Salgótarján NB II-es férfi mérkőzés, Eger, Népkert 10.45. Labdarúgás: NB III-as mér­kőzés: MÁV HAC — Kisvár da 16 óra. Megyei I. osztály: Heves — Mátraalja 16.30, Rózsaszent- márton—Bélapátfalva 15.30, E, Spartacus—Apci Vasas, Nép­kert 13., Bervai Vasas—Gyön­gyösi Spartacus, Népkert, 16_, Verpelét—Gyoroszi 16, Recski Bányász — Egri Honvéd 15.30. XJszás: A Hevesi Vörös Me­teor ünnepi versenye és vízi­labda-tornája. Kézilabda: Egri Lendület— Debreceni VSC NB II-es női mérkőzés, Eger, Tündérparti pálya, 10 óra. Teljes forduló a megyei női és férfi bajnokság­ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom