Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

Egyszerű számadás ez a ri­port, úgy is mondhatnánk: név­sorolvasás. Kiválasztottunk egy egri ál­talános iskolát, egy külváro­sit, a nyolcas számút. Forgács Ernővel, az iskola igazgatójá­val végigjártuk az öreg iskola folyosóit, s megálltunk egy szépen keretezett tabló előtt. Szputnyikon utaznak a taná­rok fényképei, az antennák közül pedig 19 fiú, és ugyan­annyi lány néz vissza ránk, 1959-ből. Akkor végzett ez a nyolcadik osztály. Előkerül az osztálynapló is: lezárva 211 tanítási nappal, 1959. június 20-án. Ekkor volt az utolsó óra. Ferencz József, az osztályfőnök, még egyszer, utoljára felolvasta a névsort: Ácsai, Antal, Bárdos, Berecz, Borbás... , Mindenki jelen volt — erről árukodik a napló. És persze, még sok mindenről. Ötösökről, hármasokról és egyesekről is... De most ne firtassuk a napló titkát, őri zzék csak tovább a teleírt lapok. Nem a múltat, a jelent kutatjuk e riport során. •. Lévai Zsolt, ö volt osz­tálybizalmi. Most az egri ze­neiskolában találom. Még mindig gyerekes arc, csak a szemüvegtől tanáros. — Miskolcra mentem a zenei gimnáziumba. Érettségi után pedig elvégeztem a zeneművé­szeti szakiskola tanárképzőjét. Két hét múlva kapom meg a diplomámat. Most itt vagyok, a zeneiskolánál óraadó, hegedűt tanítok. De azért néha még visszajárok a régi iskolába. A Barátság őrs meghívott tiszte­letbeli tagnak. — Tervei? — Szeretnék tovább tanulni, művészettörténetet, vagy pszichológiát. — Ha most végezné a nyol­cadik osztályt, milyen pályát választana? — Elektroműszerész lennék.« De azért szeretem a pedagógiát is. — Az osztálytársak közűi ki­ről tud valamit? — Rusznyák Kati matema­tika-fizika szakos a főiskolán, Nagy Sándor, úgy tudom, mű­szerész, érettségizett is. És nős, már van egy gyereke. A kis Kozma Jóska pedig pincérnek mert, úgy mint az édesapja. Ki ne hagyjam Kiss Lacit! Öt na­gyon szerettük. Ügy tudom, kőműves. Az egyetlen MTK- drukker volt az osztályban. Ke­ressük meg, szívesen eikísé­Névsorolvasás harmadik osztályt. De szeret-! nék tovább tanulni a vendc'g- látódpari főiskolán... Komolyra fordítjuk a szót. — Az általános után kőmű­vestanulónak mentem, 62-ben lettem szakmunkás, aztán ka­tona. A télen szereltem le. Most már jó lenne pénzt keresni. — Mennyit havonta? — Ügy 1900 forint körül ke­resek. — Szereti a szakmáját? — Nagyon. Ez nekem való munka. — Osztálytársai? — Légrádi Sanyi kárpitosnak tanult, de úgy tudom, gépko­csivezető és szerelő lett. Antal Karcsi ipari tanuló volt, nem emlékszem, milyen szakmában. De hallottam, hogy megnősült, s van egy gyereke is. Madarasi Laci is szakmunkás lett. Seres Lali pedig érettségizett, de nem tudom, hol dolgozik. Érettségizett a Sztaskó Feri is, most itt dolgozik, a mi vállala­tunknál, valahol az irodán Még sorolná tovább a töb­bieket is, de kiáltanák érte, s ő nehéz léptekkel megy a má­sodik emeletre... rom helyen. Pécs Mari meny­asszony, a tanácsnál dolgozik. Poór Bea pedig a dohánygyár­ban titkárnő. — Hol dolgozik? — A csecsemőotthonban var­rók. Ugyanis női szabó a szak­mám. — Ha újra kezdené? — Szakközépiskolába men­nék. .. s 0 g Tárkányi Mária helyett már Tóth Árpádné írandó. Kisfalu­dy u. 9. Szép, kertes ház. A fiatalasszony — a fogtechnikus­feleség — elnézést kér, hogy a 11 hónapos Évike olyan gyak­ran zavarja a beszélgetést. Épp most hozta haza a „böicsi- ből”, s ilyenkor bizony elég türelmetlen. Sajnos, még nem tudja másik szobába vezetni a vendéget — nem egyedül lak­ják a házat De épül már az új lakás. Társasház az Arany Já­nos utcában. — Épp onnan jövök. Tudja ki dolgozik azon az építkezésen? — Ki? — Egy régi osztálytársa, a Kiss Lack — A Lacika? Jaj, de rég lát­tam! — És a többi ékről tud-e va­lamit? — Ficzere Éva, Imre Mária, és Vincze Erzsi is férjhez ment. Gyerek is van már mind a há­Holló Margit, Bárány u. 14. Nincs odahaza, csak az édes­anyját találom, de ő is pontos informátor. — Margit orvostanhallgató. A Gárdonyiban érettségizett, aztán Debrecenbe jelentkezett, az orvosira, de nem vették fél. Egy évig dolgozott a kórház baleseti osztályán, aztán ismét megpróbálta, de most már Bu­dapesten. És sikerült. Már má­sodik éves. Épp ma vizsgázik. Képzelje, péntek van és tizen­három. De én azért nem fél­tem, jó tanuló. 450 forint ösz­töndíjat kap és kollégiumban lakik. — A volt osztálytársai? — Itt van mindjárt a szom­széd kislány, a Veres Mari. Ö volt az első, aki férjhez ment, két gyereke van már. Most Pá­rádon laknak. Springer Márta érettségi után ment férjhez. Majoros Anna is férjhez ment, úgy tudom, van egy gyermeke is. Dósa Éva Szolnok megyében tanít, Skultéti Jancsi pedig a műszaki egyetemen tanul, üt­és hídtervező lesz... Búzás Imre. Ö katona. És nős. — Hét katona van az osztály­ból. Berecz Pista, Bárdos Ber­ci, Hartmann Pista, Román Sa­nyi Tóth Gabi, Pataki Pista és én. — Ha most kellene pályát vá­lasztani? — Lehet, hogy akkor is sza­kácsnak mennék. Jó szakma az. De előbb elvégezném nappa­lin a vendéglátóipari techniku­mot így most végzem csak a Hídvégi Erzsébet, Dayka Gá­bor u. 1. — A dolgozók gimnáziumá­ban érettségiztem. Övónő sze­rettem volna lenni, de azt mondják botfülem van, és ének-zene nélkül nem lehet valaki óvónő. Most végzem a hároméves egészségügyi szak­iskolát, s közben dolgozom is a gyerekosztályon. Most is ugyan­ezt a pályát választanám. — Osztálytársai? — Borbás Mari és Csőke Ró­zsi a dohánygyárban dolgoznak, Fehér Mari ápolónő és úgy tu­dom, a kórházban dolgozik Ju­hász Vali is, Tóth Ili pedig az SZTK-ban, Jósvai And érett­ségi után a borfolgalmihoz ke­rült. — Még két fiú van, akiről nem tudunk. — Ácsai Feri érettségi után a vízműtervezőkhöz került, mű­szaki rajzoló. Ügy tudom, to­vább akar tanulni. Várhegyi Pista pedig lelenleg londiner a Park Szállóban, de jelentke­zett a tanárképző főiskolára. Öt biztos ismerik, dobos volt a Nautilus-zenekarban... így sikerült összerakni az osztály életútját. A hetes most így jelenthet: 16-an érettségiztek, hárman tanulnak az egyetemen, ketten már tanítanak is. Három fiú megnősült, hét lány férjhez ment, van közöttük kőműves, esztergályos, lakatos, asztalos és műszerész. Van ápoló és er­dész, szakács és varrónő, mű­szaki rajzoló és pincér. De lesz tanár, orvos, és tervezőmérnök is. A létszám pontosan 38! Nem hiányzik senki sem. Tervek, beteljesült vágyak, harmincnyolc különböző sors. S mindezt összefogja egy tör­ténelmi kapocs: sorsfordulóban születtek, huszonegy esztendő­vel ezelőtt. Fényre születtek. És csendre. Akkor már elhall­gatott a csatazaj, nem szóltak a fegyverek. Békére születtek!... Márkusz László 0 $ Uj vasúti menetrend Csuklós autóbuszok Egerben A jegyelővétel előnyei — 27,4 millió autóbuszutas Kiss László. Darvas utca 3. Picinyke ház a város felett. Csak az édesanyját találjuk: feLaci dolgozik.” A kis házikótól egy épülő nagy házhoz vitt utunk. Arany János utcai társasház. 32 lakás épül. Építi Kiss László is. Hosszú percek telnek, amíg a nagy építkezés zajában megta­láljuk. Az egykori bizalmi „hajrá, MTK”-val üdvözli a régen lá­tott iskoltársat — Hol van az már, Zsolti­kám! De talán két év múlva ismét feljön a csapati Elmúltak a fagyosszentek, közeledik a nyár, főleg az üdü­lő- és kirándulóhelyeken nö­vekszik az utasforgalom. Ahol, szükséges és ahol lehet, sűrí­tik a járatok számát. Május 22-én új vasúti menetrend lép életbe. Ebben az évben a személy- forgalom 1,4 százalékos növe­kedésére számít a MÁV. Mint­egy 40 millió utast szállítanak a Miskolci Vasútigazgatóság vonalain. Ennél is meglepőbb adat: 27,4 millió utasra számí­tanak ebben az évben Heves megye autóbuszjáratain. Az igények kielégítését ne­hezen győzi a MÁV és még több gonddal küzd az AKÖV. A járműpark növekedése nem tud lépést tartani az utazási igények növekedé­sével és ezért nem mindenütt tudják olyan mértékben sűríteni a já­ratokat, mint ahogy azt a kul­turált közlekedés megkövetel­né. De kedvező jel, hogy az autó­buszok számának szerény mér­tékű növelésén kívül megyénk­ben növelték a férőhelyek szá­mát. Nagyobb, korszerűbb autóbuszok üzembe helyezésé­vel 7,9 százalékkal növekedett a szállítható utasok száma. A legutóbbi időben a Hatvan kör­nyékiek kaptak hat 80 szemé­lyes autóbuszt. Demj én-, Eger- szalók-, Egerszólát-, Novaj-, Eger és Ecséd—Hatvan között sürítették a járatokat. Jó hír az egrieknek, hogy helyi járatra öt csuklós autóbuszt kap a 4. sz. AKÖV. A május 22-én életbe lépő új vasúti menetrend összeállításá­nál figyelembe vettek több olyan javaslatot és észrevételt, amelyet a Heves megyei Ta­nács februári menetrend-érte­kezletén vetettek fel. Például: a Miskolc Tiszai pályaudvarról 12 óra 57 perckor induló sze­mélyvonat nagyon zsúfolt. Ezért Miskole-Füzesabony között 12 óra 57 perckor új vona­tot Indítanak és a budapesti személyvonat indítását 13 óra 15 percre tet­ték át. A nemzetközi személyszállí­tó vonatok menetrendje két éve készült el, ezért ezek közleke­désében lényegesebb változás nem lesz. Budapest—Kassa— Poprád—Tátra között egész évben megmarad a gyorsvonati összeköttetés. Ezenkívül Mis­kolc—Kassa között naponta két pár közvetlen személyvonat közlekedik. Sok panasz hangzott el, hogy sokszor valósággal megrohan­ják a vasúti pénztárakat, nincs idő a jegyváltásra. Nem min­denki tudja és még kevesebben élnek a lehetőséggel, hogy a belföldi vasúti jegyeket az utazás előtt három nap­pal valamennyi vasútállo­máson meg lehet váltani. A nyugati országokba szóló va­súti menetjegyek a nagyobb ál­lomásokon — megyénkben Egerben és Gyöngyösön — két hónappal előbb megválthatok. A szocialista országokba szóló vasúti jegyek érvénytartama odautazásnál két hónap, visza- utazásra négy hónapig érvé­nyes a jegy. Az érvénytarta­mon belül bármikor megkezd­hető és befejezhető az utazás. Ezenkívül számos vasútálllo- mást felhatalmaztak, hogy Csehszlovákiába közvetlen je­gyet adjanak ki. A MÁV és az Utasellátó Vál­lalat arra törekszik, hogy egyre kényelmesebbé és kulturáltab­bá tegye a közlekedést. Cserébe arra kéri az utasokat, hogy kí­méljék a vasúti berendezése­ket, ügyeljenek a tisztaságra. Ha már egyszer ezt hallhatnám: „A Meteo­rológiai Intézet jelenti: Várható hőmérséklet holnapra + 25 fok, az elkövetkezendő tíz év átlagánál két fokkal alacsonyabb ... ★ Én azt hiszem, hogy a bomba nö kifejezés voltaképpen a bikini divatjával nyerte el létjogosultságát. ★ És megteremté isten Ádámot, s adá neki há­zul a Paradicsomot... Arról azonban szó sincs, hogy a fenntartási költség kit terhelt — Ádámot-e, a lakót, vagy a PIK-et (Paradicsomi Ingatlankezelő Központ!), a fenntartót. Sze­rintem ezt még az isten se tudta. ★ Nagy kujon a Nap. Minden nőt képes levet­kőztetni. Bár ezt állítólag a Hold is megteszi. ★ A veszekedő asszony: — .. .mert neked adtam ifjúságom legszebb éveit... A szórakozott férj, aki természetesen már megint nem figyel oda: — .. .rajtam ne keresd, nálam nines... <-ó) __hogy a világbajnokságot mi nyerjük. A labdarúgó* vi lágbajnokságot. Erről győzött meg engem az a taktika —« mert szó sem lehet másról, csakis taktikáról —, amelyet •! magyar labdarúgó-válogatott és vezetői alkalmaztak a leg* utóbbi két nemzetközi válogatott mérkőzésen. Kikapni, esetleg, ha ez semmiképpen sem megy, legfeljebb döntetlen csinálni, s így félrevezetni a világ labdarúgó-közvéleményét képessé* geinket illetően. Még kikapunk egy-két válogatottól a világ* bajnokságig, azután az a csapat, amelyik az ellenfelünk les*, mondjuk a brazilok, vagy a portugálok, vállveregetve jönnek majd ki a pályára, hogy könnyeiket törölve térjenek vissza öltözőikbe. Mert jól becsaptuk őket. Ezért nem tudok egyetérteni — e kétségkívül rendkMM nagy horderejű kérdés lázas vitájában — azokkal, akik efféle naívságot fecsegnek össze-vissza: ne ilyen taktikát, hanem győzelmeket. Szép játékot. Jó játékot! Nevetséges. Szépen ét jól játszani nem. kunszt, de úgy játszani rosszul és csúnyán, hogy közben tudni, lesz ez másképpen is, csak nem most, hanem csakis a világbajnokságon — az döfi, kérem. Nem tudok egyetérteni az olyan hozzá nem értő megjegyzésekkel sem, amelyek azt kifogásolják, hogy a magyar labdarúgás hír­neve, nem a négyévenkénti röpke két hét alatt lezajlott mér­kőzéssorozaton dől el, hanem a négy év alatt. A két világ baj­nokság közben is! Vissza kell utasítani az ilyen álláspontokat is, wUnt dezorganizációját a tudományosan megalapozott felkészítés­nek. Mert igaz ugyan, hogy a csehszlovák ezüstérmes tizen­egy el sem jutott Londonba, s az ezüstérmet bizony beborí­totta, jó vastagon a sok és nem ajándékba kapott ruha... De lám, ugye Csehszlovákia legutóbb mégiscsak ezüstérmes lett, mi meg nem. Márpediglen, ha mi aranyérmesek akarunk lenni, akkor le van fütyülve a négy év kereken 1500 napja, éljen a fontos tizennégy nap! Olyan és egyszerűen érthetetlen, vulgáris, durván anya­gias megjegyzéseket is meg mernek kockáztatni egyesek — ez, kérem, felháborító, nem is tudom, miért tűrik, hol vannak az adminisztratív eszközök?! —, miszerint a magyar sportnak, mondjuk, esetleg, talán mégsem ártana, ha a focinkat kissé jobban jegyeznék a labdarúgás világpiacán... Már tudni­illik, hogy — fúj, kimondani is szégyellem — szóval, hogy talán több néző nézné, többet fizetnének, s ezért talán, esetleg több devizát is hoznának a magyar állam sportkonyhájára. Amikor pironkodva írom le ezeket a sorokat, magasra csap bennem a felháborodás az ilyen deviza- és pénzéhes emberek hallatán. Hát kell nekünk más pénze? Ha kimegy a focipá­lyára az a százezer, akarom mondani nyolcvan-, illetőleg tíz­ezer, esetleg csak kettőszáz ember, itthon, az fizet magyar forinttal, ha már annyira odavannak egyesek azért a rongyot pénzért. Nem igaz? S különben is, a labdarúgás nem a kufárok parat&csoma, s ha nem volna nálunk ateizmus, az isten fia bizony kikorbá­csolná az ilyen megjegyzéstevőket a Népstadionból! Mert, kérem, a labdarúgás sport. Játék. Szórakozás. Hm jól csinálják, az sem baj, de fő, hogy csinálják, minél többen, minél tovább. Erről van szó és nem arról, hogy az imént említett egyesek után mások meg arról fecsegjenek, hogy Kuala Lumpurban kies hazánkat a fociról ismerték meg nem is kevesen. De kérem: hát legfeljebb nem fogják ismerni ha­zánkat Kuala Lumpurban, de még Bergengóciában sem — lehet, hogy már nem is ismerik? —, miért fájjon az nekünk, fájjon nekik. Mi ismerjük magunkat, s ez nekünk teljesen elegendő. Megnyerjük a világbajnokságot és kész. Mi. Ezzel a válo­gatottal. A legújabb taktikával — 11 kapus! —, és akkor min­denki meg lesz elégedve. Utána aztán négy évig megint ver­nek, rúgnak bennünket, mint a répát, de a következő világ­bajnokságon, megint ott leszünk. Ezt nevezik szakaszos sze­replésnek, a szakaszos edzés mintájára. Nem mondom, hallottam róla, vagy olvastam mlohol, talán még ifjabb koromban, hogy olyan is volt, miszerint egy válogatott éveken keresztül jól szerepelt. Hol jól, hol job­ban, néha kicsit gyengébben, de általában jól és még ráadásul ott volt a világbajnokság legjobbjai között is. De miután pon­tosan megmondani nem tudom, hogy valóban volt-e, létezett-e, sőt, hogy egyáltalán létezhetett-e ilyen válogatott, úgy vélem, az egész a mesék birodalmába tartozik. Nem érdemes szóé fecsérelni rá. Egyszóval: egyébként az a véleményem, hogy megnyerjük a világbajnokságot, lesz örömünnep hazánkban, azt fogjuk hinni, hogy megállhatunk, mert itt van már Kánaán, azaz Futbólia ... Aztán meg is fogunk állni, ki is fogunk kapni, gyakran, mindig, nagyon, de sebaj, mi akkor készülünk a kö­vetkező világbajnokságra. Vébé Vili legyen a nevem, ha nem így lesz! Pécsi vagy egri f Melyik Fecske jobb ? A szenvedélyes dohányosok körében állandó beszédtéma, hogy melyik gyár cigerettája a jobb. A Fecske cigeretta arány­lag rövid idő alatt a legnépsze­rűbbek egyike lett. Hónapokig csak a pult alól lehetett kapni. Ez ma már megváltozott. Vajon mi a véleményük az illetékeseknek arról, hogy a közvélemény többsége szerint a pécsi Fecske jobb, mint az egri? A legilletékesebb válaszadó dr. Vendrei Géza, az Egri Dohánygyár igazgatója: — Szerintem nincs semmi különbség a két gyár Fecskéje között. Különben meglepetéssel hallom ezt a megállapítást, őszintén szólva még soha nem hallottam arról, hogy ez lenne az általános vélemény. Nincs semmi alapja, hogy egyáltalán minőségi különbségről beszél­hessünk, hiszen ugyanabból a dohányból, ugyanolyan techno­lógiával gyártjuk a Fecskét j Pécset is. és Egerben is. Egyet­len eltérés van: a mi Fecskénk filtere viszkóza, a pécsieké pa­pír. Viszont a viszkóza szopóka jobb. Az lehetséges, sőt való­színű is, hogy a Pécsi Dohány­gyár kevesebb problémával küzdött, hiszen ők később kezd­ték meg a gyártását, mint mi és így átvehették, hasznosítot­ták tapasztalatainkat, nem kel­lett megbirkózniok olyan prob­lémákkal, amelyeket mi már megoldottunk. Kezdetben igaz, sok volt a selejt: a filterlevá­lás, rossz volt a dohánykitöltés, de ma már elértük a megfele­lő minőségi színvonalat. A fővárosi dohányboltokban gyakrabban keresik a pécsi Fecskét. Lehet, hogy csak azért, mert később kezdte a termelést a pécsi gyár és később került piacra a pécsi Fecske? A vásár­lók — nem beszélve arról, ha valakinek szenvedélye az, amit vásáról — mindig szerették és szeretik az újdonságot, ebben az esetben a pécsi... B. Gy. Mpnűhrrt 5 1966. mája 15„ vasára»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom