Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-14 / 113. szám

— Mennyi az aktaforgal­muk? — Csupán a mi csoportunk­nak közel 700 aktája van ja­nuár 1-e óta. Az év elején há­romezerről indultunk... A községi tanácsok működé­sét jogszabályok rögzítik. A tanácsok, mint helyi államha­talmi szervek, rendkívül fon­tos szerepet töltenek be és te­vékenységük szerteágazó. A vb-elnökök, titkárok meghatá­rozott feladatköröket látnak el bizonyos jogokkal. A ta­nácsnak döntési joga van a községfejlesztési összegek ho- vafordítása tekintetében. Ab­ba azonban már kevésbé szól­hatnak bele, hogy az állami beruházásokat, illetve az ilyen célokra szánt pénzt mire for­dítsák. A járási tanácshoz menet feltűnt a régi, illetve a most felújításra kerülő tanácsház épülete. Az utcáról többen is odajöttek. (Nem tanácsi em- berek.) — Közel fél milliót ölnek bele ebbe a vén épületbe — mondja valaki. —• Az utcai fal vályogból marad. Egyik irodahelyisége két és félszer öt méter... — Miért nem építenek újat? — Kizárólag felújításra van pénz... A járásnál is szóba kerül az ügy. Megyei felújítási keretből hozzák rendbe az öreg épüle­tet. Távlati terv szerint majd modern irodaház épül. Az emberek ügyes-bajos dol­gaikat úgyszólván a születés­től a halálig a tanácsnál inté­zik. A községi tanácsoknak ál­talában tekintélyük van a fal­vakban. A hatáskör bővítését illetően azonban bőségesen lenne tennivaló. — Ml történik, ha valahol a Járásban öt hold vetést kiölt a víz? — Kiszárításra engedélyt csak a Járás adhat. Amennyiben egy feleségétől külön élő férj látni szeretné volt hitvesénél levő gyermekét, úgy „látogatási engedélyt” a járási tanácstól kérhet. A köz­ségi tanács elnöke 100 forintig bírságolhat, ennél nagyobb ügyek már a járáshoz tartoz­nak. Idősebb férfit szólítok meg. A háztetőn igazgat valamit. — Emlékszik még jól a jegy- zős világra? Bólint. — Ha kerítést akart valaki húzatni, mi volt a teendő? — Szólt a községházán. Ki­jött a törvénybíró, esetleg a bíró és a helyszíni szemle alapján ott nyomban kimérték a terítés helyét. — És a jegyző? — A jegyzőt Ilyen semmi ügyekkel nem lehetett zavar­ni. Senki sem vitatja, hogy a községi tanácsok, — ahol a dolgozók legszélesebb rétegei képviseltetik magukat — be­töltik hivatásukat. A különbö­ző bizottságokban dolgozók sok helyen hasznos munkát végez­nek és tevés olyan ember akad falun, aki visszasírná a hajdani községházát. Szükség lenne viszont arra, hogy egy- egy falu ügyes-bajos dolgait, vitás problémáit, fejlődése kérdéseit helyben döntsék el, és az állami beruházások is a községi tanáccsal egyetértésben valósuljanak meg. Azt, hogy Besenyőtelken, vagy Sarudon hová kell új járda, kút, kell-e orvosi lakás, hogy kiszáradt-e a kertben az öreg diófa, vagy sem, azt a legbiztosabban a helyi tanácsnál tudják meg­mondani. És erre a nagyobb bizalomra, önállóságra a köz­ségi tanácsok, minden bi­zonnyal rá is szolgáltak, Szalay István A külszíni komplexbrigád sikerei, gondjai A gyöngyösi XII-es akna egyik legeredményesebben mű­ködő szocialista brigádja a 109 fős külszíni komplexbrigád. Jó a munkafegyelem, kedve­ző az időkihasználás, magasak a teljesítmények. Egyszóval mintaszerűen helytállnak azon a poszton, ahová a gazdaságve­zetés állítatta őket — mondotta Berta Tibor szakszervezeti tit­kár. E jellemzés után kerestem meg a brigád központi munka­helyét, a fatelepet, ahol Lass« István brigádvezető távollété­ben Királyházi Tibor fatelepve­zető — aki egyben a brigád pat­ron álója — tájékoztatott a bri­gád munkájáról, problémáiról. — Jólesik a dicséret, mert igyekszünk mi is helytállni az üzem szocialista címért folyó nagy versenyében. A mi üzem­részünk, illetve az egész bri­gád kiszolgáló jellegű. Hozzánk tartoznak a külszíni gépkeze­lők, a fürdőkarbantartók, a lámpakamra, a vagonkirakás, mi látjuk el a bányát fával, és mi dolgozzuk fel a bányából ki­kerülő ócska fát. — A visszarabolt bányafából mintegy 600 000 forint értékű, 1000 köbméter új faanyagnak megfelelő mennyiséget dolgoz­tunk fel. Itt azonban fonák helyset állt elő. A visszarabolt bányaiéból készített termékeket árban jó­váírják, de a felhasznált meny- nyiséget beszámítják. Ez pedig lényegesen lerontja a fajlagos felhasználási mutatónkat. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezeket a már egyszer el­használt bányafából nyerjük. — Ea mivel indokolják ezt az illetékesek? — Azzal, hogy esd ismét a külszínről szállítjuk a bányába. Ha bent dolgoznánk fel a ra­bolt fát, ami lényegesen na­gyobb baleseti- és tűzveszélyt jelent, akkor nem terhelné az üzem fajlagos felhasználási mutatóját. Minket pedig még több ócska fa feldolgozására ösztönözne. Az illetékeseknek érdemes lenne foglalkozniuk a Király­háza Tibor által elmondott problémával, hiszen csupán könyvelési kérdés, míg a XII- es akna gazdaságmutatóinak szempontjából sokat jelent. Érdekes és követésié méltó a brigád életének, munkájának mindennapos rögzítése. A kü­lönböző munkaterületeken dolgozó csoportok a brigádvál­lalás pontjai szerint bizottságot hoztak lébe. Ezek értékelik és egy füzetben rögzítik a végre­hajtott munkát így bármely órában leellenőrizhető, hogy a vállalásokból mit teljesítettek. De arra is választ adnak, hogy kik betegek a brigád tag­jai közül, és ki ellenőrizte, il­letve látogatta őket Mely terü­leten és kik mennyi társadalmi munkaórát dolgoztak. Csekély energiát igénybevevő munka ez, de állandóan napra készen tükrözi a brigádot Talán ez a módszer is elősegíti a kis közös­ség sikerét. Az általános és szakmai műveltség területén itt-ott fehér foltok mutatkoz­nak. De beszéljen erről Király­házi Tibor. — A brigád közösen járat öt­féle újságot Ezeket mindenki olvashatja, mert az étkezőhe­lyiségünk asztalán helyezzük el... — És olvassák? — Rendszeresen. A brigád tagjainak mintegy 25 százaléka rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával, pedig az át­lagos életkor nem magas. Szak­mai szempontból pedig 63 fő egyáltalán nem rendelkezik semmiféle képesítéssel. A kö­vetkező években tehát az lesz a cél, hogy ezeket a fehér foltokat megszüntessük. Akik el akarják sajátítani a villanyszerelő, vagy a lakatos szakmát, azok részére tanfolya­mat indítanak. Az anyagi fede­zetet a tröszt biztosítja. No, ter­mészetesen olyanok részére* akik már elvégezték az általá­nos iskolát, Az április végén megtartott termelési tanácskozáson a fate­lepi brigád is társult a pártunk kongresszusára tett üzemi ver­senyfelhíváshoz. Vállalták* hogy a vagonokban érkező fát nem szórják ki, mint régebben* hanem egyenesen pályakocsik­ra rakják és bemáglyázzák. A bányából kikerülő használt fát pedig azonnal a tárolóhriyre szállítják és feldolgozzák. A vállalás teljesítésével teteme* költségmegtakarítást érnek eL Eredmények, gondok, problé­mák ... Ez a három tényező ott merül fél, ahol dolgoznak* és lelki ismeretesen mérlegelik a végzett munkát. És ahoi a problémákról bátran beszélnek; ott a biztosíték is megvan a hi­bák leküzdésére. Laczflc János Az első negyedéves tervteljesítés a hatvani városi párt-végrehajtó bizottság napirendjén A hatvani púrt-végrehajtó­bizottság megtárgyalta a Köz­ponti Bizottság decemberi ha­tározata alapján, hogyan dol­goztak az idei év első negyedé­ben a város ipari üzemei, ho­gyan a mezőgazdaság. A végre­hajtó bizottsági ülés elégedet­ten állapította meg, hogy poli­tikai és szervezeti intézkedé­sekkel olyan légkört sikerült kialakítani a városban, amely megfelel e határozat alapvető cél kitűzéseinek. A' Hatvani Konzervgyár pél­dától 111,9 százalékra teljesítet­te tervét, és 117 százalék felett van a termelési érték alakulása is. Megfelelő munkát végzett’ — a kedvezőtlen időjárás ellené­re ia — a Hatvani Téglagyár és az Építőipari Vállalat helyi épí­tésvezetősége. örvendetes tény­ként állapította meg a végre­hajtó bizottság, hogy tovább javult a fegyelem a váróé üze­medben a létszám gazdái! töd ást illetően is. Külön kiemelte a vég­rehajtó bizottsági ülés annak a jelentőségét, hogy ez év első negyedévében mintegy 78 milli- ó forint értékkel vettek részt a helybeli üzemek a népgazdaság export tervében. A mezőgazdaságról szólva a végrehajtó bizottság elismerés­sel nyugtázta, hogy a helybeli Lenin Tsz majd 400 ezer forint­tal teljesítette túl első negyed­éves bevételi tervét, és emellett tereken negyedmillió forinttal csökkentette az előirányzott ki­adások volumenét. A hatvani városi párt-végre- haj tóbizottság e napirend kap­csán megfelelő határozatokat hozott a város pártszervei, pártszervezetei, az üzemek és a termelőszövetkezetek kommu­nistái számára, hogy az év hát­ralévő részében a Központi Bi­zottság határozata szellemében tovább javuljon a munka. Mezőgazdasági tanulók értekezlete Füzesabonyban hate* szövetségi politika, bé­kés egymás mellett élés stb.) a tömegek szocialista tudatá­nak erőteljesebb formálása, az imperialisták fellazítási próbál­kozásainak elhárítása, a nem­zetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi helyzet kérdé­sei és más kérdések, szüksé­gessé teszik, hogy a párt mun­káját a fenti tényezők által tá­masztott követelmények szem­pontjából vizsgáljuk, és ah­hoz hozzáigazítsuk. A párt politikai* eszmei és cselekvési egysége - megyénkben a Vili. kongresz- sum óta erősödött és fejlő­dött. A párttagság döntő több­sége egyetért a Központi Bi­zottság irányvonalával, a szo­cialista építés célkitűzéseivel, az igénybe vett eszközökkel és módszerekkel. Tehát a párt- egység erősítéséhez jó alapot teremtett a Központi Bizottság marxista—leninista politikája. A pártegység erősödését elő­segítette a párttagság növek­vő politikai, ideológiai, és ál­talános műveltsége, tapaszta­latainak növekedése. A pártegység alakulását helytelen lenne elszakítva vizs­gálni a párttagság körében végzett politikai nevelőmunka tapasztalataitól, a párttagság körében folyó vitáktól. Tehát helytelen lenne ezt az egységet abszolutizálni. A közös akarat és cselekvés nem alakulhat ki másképpen, mint demokrati­kus úton, azaz a vélemények és javaslatok egybevetése és •negvitatása. majd a minden­eire kötelező határozatok ho­zatala és egységes végrehaj­tása útján. Látni kell azt is, hogy van­nak olyan tényezők, amelyek a pártegység ellen hatnak. Ezek a tényezők; — Az élet minden területén végbemenő rendkívül gyors fejlődéssel keletkező új jelen­ségek — társadalmi, politikai, gazdasági stb. — elemzése el­maradt, illetve a helytelen következtetések türelmes, de elvileg igényes, a kétfrontos harc követelményeinek eleget tevő kiigazítása és bírálata hiányzik. — A pártmunka stílusa és a szervezeti formák helyenként nincsenek összhangban elvi— politikai célkitűzéseinkkel. — A politikai, az ideológiai, a gazdasági szervező munka, a kádermunka, valamint a párt­élet kérdéseivel való foglalko­zás, mint a pártmunka fő területei, nincsenek megfelelő arányban, nem szerepüknek és jelentőségüknek megfelelő fi­gyelmet fordítunk az egyes fő területekre. — Meg kell még említeni azt is; hogy a párt politikájá­nak végrehajtásában helyen­ként, egyes kérdésekben, bizo­nyos torzulások tapasztalhatók, ami szintén a pártegység el­len hat. A párt és a munikásosz- “ tály vezető szerepével kapcsolatban félreértések, helytelen, sőt, káros nézetek is tapasztalhatók. Néhányan helytelenítik, hogy az állami, gazdasági szervek, tömegszer­vezetek, az alsóbb pártszer­vek önállóságát tiszteletben tartjuk, hogy napi operatív tevékenységükbe nem avatko­zunk be, hogy hatáskörük és felelősségük növelését tervez­zük. E nézetet vallók szerint a párt vezető szerepe akkor érvényesül, ha minden részfel­adatot a pártszervek határoz­nak meg, és a végrehajtás meg­szervezésében is közvetlenül részt vesznek. Ezek az elvtár­sak nem veszik figyelembe, hogy kialakult, erősödött a proletárdiktatúra mechaniz­musa, amely hivatott a bonyo­lult, sokrétű feladatok megol­dásában a párt politikáját köz­vetíteni. Néhány helyen a párt veze­tő szerepét le akarják szűkí­teni valami megfoghatatlan eszmei irányításra és helytele­nítik a konkrét kérdésekben hozott párthatározatokat. Az ilyen és hasonló nézetek a kis­polgári és értelmiségi körök­ből származnak, és azzal in­dokolják, hogy a párt „nem ért hozzá”. Helytelennek tartjuk azt is, hogy egyesek a munkásosztály vezető szerepét, annak elvi—po­litikai tartalmát összekeverik az egyes munkások tudati álla­potával. Vannak, akik a párt vezető szerepét a szocialista ál­lam adminisztratív rendszabá­lyaiban, a hatalmi eszközök alkalmazásában, az ún. „ke­mény kéz” politikájában lát­ják. Ezek az elvtársak nem ér­tik, hogy a proletárdiktatúra lényege nem elsősorban az erő­szak, hanem a szervezés, a nevelés, az új élet építése. A demokratikus centraliz­mus, a pártélet egyik legfontosabb szervezeti elve, ál­talában érvényesül. A válasz­tott pártszervek rendszeresen beszámolnak tevékenységükről. A felsőbb pártszervek határo­zatait az alsóbb pártszervek körültekintően igyekeznek végrehajtani. A kisebbség ál­talában aláveti magát a több­ség akaratának. Fejlődik a kol­lektív vezetés és erősödik a pártdemokrácia. A párttagok többsége betartja a pártfegyel­met és a párt erkölcsi normáit. A pártszervek és alapszerve­zetek többségében nyílt, őszin­te és elvtórsias légkör van. Az általános fejlődés ellené­re számtalan jelenséggel ta­lálkozunk, amely azt mutatja, hogy a lenini szervezeti elvek maradéktalanul nem érvénye­sülnek, alkalmazásuk sok for­mális elemet tartalmaz, a szer­vezeti elvek alkalmazását el­szakítják belső tartalmuktól, ezért fejlődésük nem a kívánt mértékű. A kollektív vezetés és a párt- demokrácia általában érvénye­sül. Előfordul azonban, hogy pártszerveink, alapszerveze­teink fontos politikai, gazdasá­gi, szervezeti kérdésekben nem kérik ki a párttagság vélemé­nyét. Ebből adódóan a párt­tagok egy része a célkitűzé­seket, a határozatokat nem tartja magáénak. A helyenként tapasztalható passzivitásban szerepet játszanak a politikai nevelőmunka gyengeségén túl a párttagság tájékoztatásában — országos és helyi kérdések­ben egyaránt — elkövetett hi­bák. Az alapszervi vezetőségi ülések, taggyűlések beszámolói, azok tartalma és színvonala helyenként elmarad a követel­ményektől. Az értekezleteket gyakran indokolatlanul hosszú ideig és sok részvevővel tart­ják, sok a párhuzamos érte­kezlet és ismétlés. A pártmunkában továbbra is sok energiát köt le az elem­zés* a következtetések rögzí­tése, de továbbra is elhanya­goljuk és elnagyoljuk e felada­tok kidolgozását, a végrehaj­tás gondos megszervezését és ellenőrzését. A legritkább ese­tek közé tartozik a határozatok végrehajtását elmulasztók fe­lelősségre vonása. A kollektív vezetés és demokratizmus nem párosul megfelelően a fegye­lemmel, a határozatok végre­hajtásában nem mindenütt és nem minden esetben érvénye­sítik a kommunisták személyes felelősségét. A feladatok kidolgozásá­” nak* a demokratizmus és a pártegység erősítésének fontos módszere a vita, a bí­rálat és önbírálat fejlesztése. E téren is vannak a számotte­vő fejlődés mellett helytelen jelenségek. Kevesen a határo­zatok meghozatala után is to­vább vitatkoznak és nem párt­fórumok előtt, eltérő álláspon­tot képviselnek. Vannak, akik az önkritikát kimagyarázko­dással helyettesítik. Még te­rületi pártszerveinknél, így a megyei pártbizottság szerveinél is előfordul, hogy a bírálat gyakorlásában túlzott óvatossá­got tanúsítanak, és szeméiyte- lenül bírálnak. (Folytatjuk) lésügyi és a munkaügyi mi­nisztériumok által közösen ki­adott rendeletet a tanulók kö­telezettségeiről, jogaikról és a tanulóidő alatt felmerülő jogi* valamint egyéb jellegű kérdé­sekről. A megbeszélés során igen sok Szó esett a tanulók gyakorlati foglalkozási idejé­nek tervszerű kihasználásáról* a gyakorlati idő alatti tenni­valókról. A mezőgazdasági tanulókép­zés számbeli növekedésével és perspektívájával kapcsolatban a mezőgazdasági osztály veze­tője elmondotta, hogy 1961 óta 68 fiatal szerzett a mezőgazda­ságban szakmunkás-bizonyít­ványt a tanulóképzés kereté­ben, a következő tanévre pe­dig 35 fiatal jelentkezett a szántóföldi, valamint az öntö­zéses növénytermesztő gépész* a szarvasmarha-tenyésztési, gyümölcskertész, baromfigon­dozói és juhász szakmák elsa­játítására. Cs. I. Tanácskozás Hatvanban Tegnap a Heves megyei Köz­lekedési és Balesetelhárítási Tanács kibővített ülést tar­tott Hatvanban, melyen a vá­rosi pártbizottság, tanács és a helyi szervek képviselői vet­tek részt. A tanácskozáson megvitatták egy úttörő közle­kedési park létesítésének le­hetőségeit, amely Budapest után a vidéki városok közül elsőként Hatvanban épülne. Vita után határozatilag mond­ták ki, hogy a megye három városa közül Hatvanban épül meg az úttörő közlekedési park. A városi tanács rendel­kezésre bocsátja e célra a Népkertből erre alkalmas terü­letet, amelyet a bizottság a helyszíni bejáráson alkalmas­nak is talált. A közlekedési park kialakítására készített tervet, melyet a városi tanács már előre készíttetett — köz­lekedésrendészeti szempont­ból a KBT felülvizsgálta és szakmailag kiegészítette. A munkák ellenőrzését a városi tanács építési és közlekedési osztálya, a kivitelezést a vá­ros- és községgazdálkodási vál­lalat végzi. Mmüsm 3 1966. május 14., szombat Mit nem'tehet ©9Y községi tanács? Valaki érkezik a tanácshoz. Igazolást kér, középiskolába járó fia részére. Egy asz- szony járlatlevél ügyben fá­rad. — Vásár lesz — mondja. — Ezért kell a papír. A vb-titkár értekezlete siet. — Ma három helyre hívtak kilenc órára. Ha sietős is, de a füzesabo­nyi vb-titkár mégis szentel a beszélgetésre néhány perc időt. Elkísérem az utca végéig, hogy néhány szóval megtold- h ássuk a diskurzust. — Mi a legnagyobb gondjuk? Éppen a nemrég megnyílt új gimnázium előtt haladunk el. A tanácstitkár három diák­lányra mutat —— Ez • • • A lányok vteeskannával a kézben, az artézi kúthoz siet­nek. — Három kút vsa a falu­ban. Hétezer embernek az ké­vé*. A vízprobléma 1960 óta mindig csak vajúdik. A köz­ségi tanács két hidroglóbuszt akart, de nem engedték. — Vízmüvet kell építeni. Ez szerepel a távlati tervben. Ar­ra viszont most egyelőre nincs pénz. Így aztán a gimnázium, az új áruház, a tbe-gondozó, a posta külön gondoskodik sar­ját vízellátásáról. Ha meglen­ne a két htdroglóbus... A járási tanács elé érünk. A Tb-títkár látható örömmel pOfemtja meg a* egyik Járási embert. __ Itt, a járástál kellerte ér­deklődni ... Aa értekezletem is kezdődik. A járási tanács ehsöldbrtyet- tesénefc, az építési csoport ve­zetőjének van órányi idejük; ők mondják; — A község há* hm »negyedén építési tilalom van a távlati tervek miatt — Mi történik, ha a W id­eán,- vagy másütt összedől egy ház? Az épftM csoport veaetöje välasaob — Megállapítom a tényt, ki­adom a bontási engedélyt, és utasítom a községi tanácsot, hogy szabad helyen házhelyet jelöljön ki a károsultnak. — És ha valaki egy nagyobb tyúkólért, egy rossz Istállót akar elbontani, mondjuk, Üj- lőrincfalvám? — Erre a községi tanács nem adhat engedélyt írásban kell art kérni a járástól, ha nagyobb az épület, a lebontás­hoz tervrajz is szükséges. Ugyanez a helyset egy kerítés építésénél, vagy áthelyezésénél is. Amennyiben valaki a kert­jéből öt fánál többet akar ki­vágni, vagy ablakot akar nyit­tatni a ház oldalára, úgy ezek­hez is járási papír szükséges. Évről évre örvendetesen nö­vekedik a mezőgazdasági ta­nulók száma a füzesabonyi járásban. A járás fiataljai kö­zül egyre többen érzik hiva­tásuknak és választják életpá­lyául a mezőgazdasági szak­mákat. Arra törekszenek, hogy ennek valamilyen ágában szakképesítést is szerezzenek. A járási tanács mezőgazdasági osztálya tervszerűen foglalko­zik a fiatalok beiskoláztatásá­val, akik odahaza maradva, a termelőszövetkezetekkel köt­nek tanuló szerződéseket. A mezőgazdasági osztály az elmúlt napokban Füzesabony­ba hívta össze a járás terme- ; lőszövetkezeteiben és az álla­mi gazdas ágak ban dolgozó szakmunkástanulókat, akik részére Bárczy Jószef oktatási előadó ismertette a földműve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom