Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

Orvosok, rendelők, betegek Az egri egészségügyi ellátás helyzete riest tartott csütörtökön az Egri Városi Tanács végre­hajtó bizottsága. A tanács­kozás napirendjén a város lakossága egészségügyi el­látásának helyzete, az egész­ségügyi alapellátás és a kór­házi betegellátás is szere­pelt. Az egészségügy nem csupán az egészségügyi dolgozók, de az egész társadalom ügye. Sem az egyén, sem a társadalom számára nem lehet közömbös, milyen az egészségügyi ellátás helyzete. Körzetek = alapellátás A lakosság egészségügyi el­látásának alapja: a körzeti or­vosi ellátás. A körzeti orvoshoz fordul bajával, panaszával először a beteg; itt kezdődik a beteg gyógyítása, a betegségek megelőzése, s az esetleges kór­házi, intézeti gyógykezelések után is a körzeti orvosi ren­delőben történik a további fo­lyamatos gyógykezelés, utóke­zelés, megfigyelés és gondozás. Eger területén 11 körzeti or­vos, egy üzemi-körzeti orvos és 4 körzeti gyermekorvos dol­gozik. A négy gyermekorvos­ra 8000 gyermek ellátását szá­míthatjuk, s a város összlakos­ságából fennmaradó 35 000 lé­lek ellátása a 12 körzeti orvos­ra hárul. Az egy-egy körzeti orvosra számítható átlagos lé- lekszá-m megközelíti a három­ezrei. Egy betegre 4 perc sem jut! Háromezer lélek: egy körze­ti orvos... Ez az arány csak látszólagos, ilyen statisztikai arány csupán a papíron léte­zik. A valóságos helyzet az, hogy a 3—14 éves gyermek fekvőbetegek ellátása is a kör­zeti orvosok gondja, mert a gyermekorvosok — gyermek­beteghez — csak hároméves korig hívhatok házhoz. Növeli az orvoshoz tartozó lélekszámot a körzeti orvosi ellátás te­kintetében Egerhez csatolt két község is, Egerbakta és Szarvaskő. A körzeti, orvosok napi be­tegforgalma 60—70 fő. A napi négyórás rendelésből nem jut annyi ideje sem a<z orvosnak, hogy egy-egy beteggel átlag 4 percet foglalkozhasson. Ezek az adatok világosan in­dokolják: növelni kell a körzeti orvosok számát. A mai körül­ményekkel nem bírkózhatik meg az orvosok szakmai ké­pessége, gyakorlata. Körzeti orvosaink túlterheltek, s bi­zony a tárgyi feltételek sem biztosítottak az egészségügyi alapellátás színvonalának to­vábbi javításához. Tárgyi fel­tételek: kevés a körzeti orvosi rendelő, s ez a kevés is kicsi, szűk, levegőtlen, egészségtelen — a mai követelményeknek és igényeknek nem megfelelő. Az orvosok szakmai képzett­ségének színvonalával elége­dettek lehetünk. Az orvos munkáját segítő ápolónői és védőnői hálózat is fokozatosan szélesül. A múlt év második felében 521 beteget utaltak kórházba, s bizonyítéka az or­vosok szakmai képzettségének, hogy a körzeti orvosok diag­nózisai ritkán tértek csak el a kórházi kórmegállapításoktól. Betegségek listája A városi tanács egészségügyi osztálya reprezentatív felmé­rést végzett három orvosi kör­zetben, azt vizsgálták: mit mu­tat a rendelőkből megjelent A Heves fejlesztésére szánt pénzalap felhasználását három megoldásra váró feladat ha­tározza meg. Ebben az évben 2 millió 200 ezer forint van a községfej­lesztés kasszájában. Ebből a legnagyobb összeget a létesí­tendő törpe vízmű emészti fel. A község leendő hidroglóbusa most áll tervezés alatt. A szol­noki vízmű készíti a terveket. Az erre szánt 900 ezer forint, a terveken kívül, bizonyos anyagok beszerzésére szüksé­ges — ebben az évben. Jelentős összeget, 400 ezer fo­rintot szánnak a község járdái­nak korszerűsítésére. Hevesen évek óta megoldat­lan a szennyvízlevezetés. Az betegek betegségcsoportonkénti és kor szerinti megoszlása. A felmérés eredményeiből követ­keztettek általánosságban az egész város beteganyagára. A listán a keringésszervi megbetegedések (szív, érrend­szer betegségei, magas vérnyo­más stb.) vezetnek. A második helyet a légzőrendszeri megbe­tegedések foglalják el, s csak ezután következnek a mozgós­íts emésztőszervi betegségcso­portok. A keringésszervi meg­betegedések döntő részben az idősebb korú emberekre jel­lemzők. A légüti betegségek többsége az életkor első felére számítható. A felmérés eredményei sok segítséget adnak az egészség- ügyiek munkájához, megszab­ják a megelőzés irányát, s a be­tegségek megelőzése szocialista egészségügyi ellátásunk leg­főbb követelménye, feladata. Az egészségügyi alapellátás helyzetének megjavítására a végrehajtó bizottság megfele­lő határozatokat hozott. Bi­zottságot alakítanak annak megvizsgálására, hol kell a leg­sürgősebben javítani, segíteni a város rendelői hálózatában. (kyd) idei községfejlesztési alapból majdnem 1 millió 200 ezer fo­rintot tartalékolnak erre. De eddig még nem találtak kivi­telezőt. Ugyancsak régóta húzódik a szövetkezeti áruház felépítése. Már két éve tervezik. Kellene egy új strandmeden­ce is — egy 50 méteres. A községi tanács felajánlott erre a célra 400 ezer forintot. Az előző évekhez hasonlóan most is komoly összeget kitevő társadalmi munkaakciókra számítanak, hiszen 1965-ben a járás községei közül Heves volt az élen ebben a tekintet­ben. Napfogyatkozás lesz májas 20-án Május 20-án, pénteken de­rült idő esetén érdekes lát­ványban lesz részünk —mond­ta Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia Csillagvizsgáló igazga­tóhelyettese. — Reggel, Buda­pestről nézve 9 óra 20 perc és 9 másodperckor a Hold a naptányér elé tolakszik, lassan végigvonul előtte és a két égi­test képe csak 12 óra 1 perc 1 másodperckor válik újból szét. Persze a lassúság csak látszó­lagos: ez alatt a 2 óra 40 perc és 52 másodperc alatt a Hold a maga óránként több mint 100 000 kilométeres sebességé­vel csaknem 270 000 kilométe­res utat fut be. A napfogyatkozás nem lesz teljes, de ahhoz mindenesetre elég, hogy észrevehetően meg­változtassa a körülöttünk lát­ható világot. Ez a kép nem ha­sonlít majd sem a hajnali szürkülethez, sem az alkony­nak a vörös felé eltolódott szí­neihez. Az egész környezet egyhangúbbá válik, a színek elvesztik élénkségüket A vilá­gosság is csökken: a fotósok­nak négyszer akkora megvilá­gítási idővel kell majd dol­gozniuk, mint a Hold—Nap randevú előtt és után. S ezt a csillagászati eseményt még a hőmérséklet is megérzi majd. Más gondok is foglalkoztat­ják a község vezetőit, olyanok, amelyek nem fémek a község­fejlesztés keretei közé. Nem tudják megoldani a nők foglalkoztatását. Ebben az ügy­ben tárgyaltak több fővárosi vállalattal is: nem létesítené­nek-e telephelyet Hevesen? A Műszaki Tömítő Ktsz hajlandó erre, de ehhez fel kellene sza­badítani a volt Reményik- kastélyt, ahol jelenleg öt csa­lád lakik. Ennyi lakáshoz leg­alább 1 millió kellene. A Budapesti Fénycső Ktsz is vállalná, hogy egyik részlegét letelepítse, s £hhez biztosíta­nának is 6 millió forintot. A tárgyalások folynak. (berg) (MTI) Fejlesztési tervéh Hevesen Egymillióval több a község fejlesztésre, mint tavaly Vízmű? járdák — megoldatlan a női munka MIRBUHSZIN; j [ ’Valamikor, régen, városunk­nak 12 kapuja volt: Kukcsa, Csigitaj, Besagács, Tyesikkop- kon és így toixíbb. Ügy véle­kedtek annak idején: ha vala­ki mind a 12 kapuhoz megbíz­ható őrséget állít, akkor a vá­ros urának tekintheti magát... A hosszú adminisztrátori múlttal rendelkező Sziddik Azlarovics Azlarov már régi dolgozója a kutatóintézetnek. Noha semmiféle tudományos fokozata nem volt, mégis azt a reményt élesztgette magában, hogy valamikor az intézet igazgatója lesz. És ez a vágy annyira úrrá lett rajta, hogy a lakomázás kellős közepén nyitva felejtett szájához nem továbbította a villára szúrt húst. Máskor meg úgy elábrándozott, hogy felesé­gét gyöngéden más néven szó­lította, ami természetesen, szá­mára semmi jóval nem végző­dött. Titokban gyakran bejárt az igazgatói irodába, vágyakoz­va szívta magába a padlót bebo­rító zöld linóleum szagát. Még a lélegzete is elakadt, amikor a hatalmas asztal mögé kép­zelte magát, a két rikító színű telefon közé. Az idős igazgatót teljesen váratlanul nyugdíjazták. Az iroda üresen tátongott. A ka­rosszékben senki sem ült, a telefonok kagylói után senki nem nyúlt. Sziddik Azlarovicsnak való­sággal nehezére esett a járás­kelés az intézetben: ha csak egy pillanatra is megfeledke­zett magáról, lábai maguktól az igazgatói iroda felé vették útjukat. „Az ördögbe is, állan­dóan résen kell lennem!” Azután, amikor szórakozott­ságában néhány iratot az igaz­gató névaláírása helyén szig­nált, eljutott tudatáig a felis­merés: vagy elmeorvoshoz kell 4 JtJwiM 1966. május 6., péntek fordulnia, vagy határozottab­ban kell célra törnie. Azlarov mellet\t csak egy, de hatalmas mozgatóerő állt: fele­sége, Bodom. Neki mindössze röviden csak ennyit mondott: — Itt az ideje! — s eltávo­zott a teaházba. „Nemhiába küzdöttünk a nők egyenjogúságáért!” — gon­dolta önelégülten, miközben öt adag nyárson sült húst rendelt magának. Bodom ezalatt puha ujjacs­káival felemelte a telefonkagy­lót. S a Puskin utca egyik há­zában megcsörrent a készülék. — Hondzadahon? Hogy vagy, drágám? Tegnap miért nem jártál a varrónőnél? Jaj, pe­dig úgy szerettem volna vala­mit elmondani neked... tudod, az én Azlarovom — ideális ■igazgató lenne —, de ehhez az kellene, hogy a Tudományos Akadémia szavazásán ő győz­zön. A férjednek van ott is­merőse ... Egy kis idő múlva már az Uricki utca egyik házában csöngött a telefon. — Halló, Almahon? Itt Hondzadahon beszél. Voltál ma a kozmetikusnál? Mindnyá­jan voltatok? ... Nekem, saj­nos, annyi a dolgom, egy sza­bad percem sincs. Azlarovot kellene támogatni... tudod, Bodon férjét. A férjed ismeri Pulatovot, Pülatov pedig Bér-. düjevet. Figyelj csak, drá­gám! ... Fél óra sem telt bele, egy kissé molett nő emelte fel a kagylót a Kiszlovodszki utcai házban. — Zsannatahon? — kérdezte a telefonhang. — Te vagy, Ga- zellácskám? Egészen elfelejtet­ted legjobb barátnődet, Alma- hont? Már két órája nem be­szélgettünk, kis huncut! Talán megbetegedtél?... Aá... a bi­zományiban voltál? Semmi sem sikerült? ... No jó, ne keseredj el: Bodom barátnőm férje ha­marosan külföldi kiküldetésbe utazik és mindent, amit csak akarsz, hoz majd neked. Csu­pán támogatni kellene őt... Zsannatahon határozott és energikus nö lévén, azonnal felfogta a kombináció alap- gondolatát, s rögvest elkezdte a megvalósításhoz vezető út egyengetését. A telefon teljes erővel mű­ködni kezdett. — Humorhon? Leikecském! Humoricskám! Megvannak még azok a topáz fülbevalók, amiket tőlem kaptál? — .. .Szó­val ... jegyezd meg a nevet — Azlarov!... Humorhon ugyancsak nem vesztegette idejét: telefonált Gulihonnak, Csinnihonnak és Turszinának, s azok __maguk ré széről... A város telefonhálózata ha­marosan túlterheléssel dolgo­zott. — Azlarov, Azlarov, Azla­rov! — hallatszott a kagylók­ból. — Nem hiába, oroszlánok módjára küzdöttünk a nők egyenjogúságáért! — kiáltott fel Azlarov teaházi barátainak körében. A Bodomhon által vezetett vezérkar számításai szerint a város mind a 12 kapujánál megbízható őrség állt: a válasz­tásnál abszolút többséget biz­tosítottak Azlarov számára. De becsapott a villám. Az ülésen, ahol a jövendő igazga­tó személyét kellett eldönteni, Azlarovra szavaztak tízen, el­lene —' tizenketten. — Bodomhon a díványon feküdt. Barátnői köréje gyűl­tek, s gyógyszerrel kínálták — Validollal, Valeriánnal, Korva- lollal, Valokardinnal, Br óm­mal és Dehtyerev-féle tablettá­val. Bodomhon — biztos, ami biztos — sorba mind beszedte. — Miként számíthattuk el magunkat? — kérdezték. — Huszidinov és Muhamedov miért nem adta ránk szavaza­tát? Nyomoztak, nyomoztak, s ki­derült, hogy Huszidinovné és Muhamedovné telefonjai ezen a héten nem szuperáltak. — Ejnye, bizonyára támogat­ták volna Azlarovot — állapí­tották meg. — Ezek az átko­zott telefonok! .. .Csak nem azért semmi­sült meg Azlarov vágyálma, hogy két kapu... az ördögbe is!... két telefon őrség nél­kül maradt? ... 6, Allah!... Nem működtek, nem csörög­tek időben? Aligha ... nehezen hihető! Inkább valószínű az, hogy Azlarovot azért utasították el, mert mindössze hat osztályt végzett, s azt is 30 évvel ko­rábban. De hiszen tízen őrá szavaz­tak! A Krokodilból fordította: Szénási Mária Gőzfürdő az iskolában Nagyon szép az V-ős szá­mú Általános Iskola Gyön­gyösön. Á modern épület néhány évvel ezelőtt sok örömet szerzett, már külső képe miatt is. De amilyen szép ez az iskola, olyan bosszúságot is okoz: a tan­termek hőmérsékletével van baj. A hatalmas üvegablakok nagyszerű megvilágítást biztosítanak, de ezek az ab­lakok télen a hideget „ter­melik”, nyáron viszont a hőséget. Az emeleti tanter­mekben most már harminc fok fölött van a hőmérséklet. A gyerekekről folyik a víz, a szó szoros értelmében. Hiába nyitják ki az ablako­kat, amelyeket télen nem lehet jól bezárni, a hatalmas üvegfelületek vonzzák és su­gározzák a hőt. A szóbeszéd szerint az is­kolát „eltolták”, éppen száz- nyolcvan fokkal fordították el. De ez nem valószínű, hiszen a különbség csak annyi lenne különben, hogy a tantermek nem délután kapnák a napot, hanem dél­előtt. Vagyis: legfeljebb a felső tagozatosak szenvedné­nek délelőttönként a kibír­hatatlan hőségtől, mint ahogy most az alsósok izzad* nak szüntelenül. A hiba te­hát a tervezésben keresendő. Télen a frizsider, nyári idő­ben pedig a gőzfürdő kazán­jának szerepét töltik be az ilyen csupa üveg, árnyéko­latlan falfelületek. Beton­ráccsal, féltetőkkel szokás ezt a kellemetlenséget elke­rülni. A gyöngyösi iskola esetében azonban megfeled­keztek erről a tervezők. A szép, új, modern iskola így vált a kényelmetlenség for­rásává. De az a több mint har­minc fokos hőmérséklet már aligha minősíthető csupán kellemetlennek. Egyszerűen: egészségtelen. Rosszullétet, hőgutát okozhat. Tessék ki­próbálni! A megoldás egyszerűnek látszik: meg kell csináltatni az ablakok zárait, hogy télen ne legyen ujjnyi rés az ab­lakkereteknél, a nyári gőz­fürdő ellen pedig ventilláto­rokat kell beszereltetni. Ügy gondoljuk, a több száz fiatal tanuló egészségé­nek megóvása ezt az igényt joggal felvetheti, a városi tanács szakigazgatási szerve pedig igyekszik ezt a jogos igényt kielégíteni. (gmf) Egy test egy időben két helyen nem lehet Ahogy odaért a kocsi, azelőtt egy perccel zárták le a benzinkutat. Most vár­hat az ember addig, amíg a kútkezelő kiszolgálja a vá­rakozókat — a gázolajkút- n&L A két üzemanyagkút külön van — Hevesen. A kútkezelő ide-oda ro­hangál, az autósok károm­kodva várakoznak mindkét kútnál. Évek óta így van ez a községben, de kinek jó ez? A kezelőnek nem, a ve­zetőknek, utasoknak nem. a községnek nem ™ Senki­nek sem jó. A községi tanácson bi­zony szégyenlősen mond­ták, hogy bizony már végé­re kellene ennek járni — és meg is ígérték. Mivelhogy két kútkezelő alkalmazása nem kifizető­dő. Viszont fizikai' törvény: egy test egy időben két he­lyen nem lehet. Hát legyen egy helyen a két kút. (—vits) Könyv készül a Yerpelét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet történetéről A földművesszövetkezeti mozgalom hazánkban két év­tizedes múltra tekinthet visz- sza. A földművesszövetkezetek nagy szerepet játszottak és ját­szanak a falusi lakosság ellá­tásában, politikai és kulturális fejlődésében. Jelentős szere­pük volt a termelőszövetkezeti mozgalom előkésztíésében és fejlődésében. E tények feltétle­nül indokolják azt, hogy nem haszontalan dolog a földmű­vesszövetkezetekkel foglalkoz­ni. Eddigi történetükből hasz­nos tanulságokat vonhatunk le a jövő fejlődése számára is. Ebből kiindulva határozta el a Verpelét és Vidéke Körzeti Fmsz igazgatósága, hogy meg­íratja a földművesszövetkezet történetét. Ez a munka a ver­peléti és a tamaszentmáriai fmsz történetét foglalja magá­ban, megalakulásától kezdve 1965-ig. A tervezett munka út­törő jellegű lesz, mivel ilyen munkát Heves megyei viszony­latban még nem adtak áí. A könyv bemutatja majd az fmsz gazdasági, politikai és kulturá­lis tevékenységét. A munká­ban nagy súlyt helyezünk ar­ra, hogy bemutassuk azt, hogy az fmsz milyen nagy szerepet játszott a verpeléti Dózsa Tsz megalakulásában. Bőven fog­lalkozunk az fmsz keretén be­iül működő szőlő- és gyümölcs­termelési szakcsoport történe­tével is, amely 1954—1959 kö­zött tevékenykedett és belőle nőtt ki a Petőfi Tsz, amely 1966 márciusában egyesült a Dózsa Tsz-szel. A mű megírását alapos for­ráskutatás előzi meg. Felkuta­tunk minden meglevő irattári és levéltári forrást. Átnézzük a korabeli Heves megyei újsá­gokat és kiadványokat is. Ezenkívül gyűjtünk visszaem­lékezéseket a földmű vessző vet­kezeti mozgalom veteránjaitól. Átnézzük a fennmaradt fény­képanyagot is és néhányat fel­használunk majd. A munka előreláthatólag 1967 elején jelenik majd meg. Szecska Károly — Nézd, úgy áll rajtam majdnem, mint a kis Kova**,, Katin — (greskoj

Next

/
Oldalképek
Tartalom