Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
Ki pontozza a magatartást? Az úttörőmunka is ajánlást érdemel 3x8 és 4x6 Soft családban szerez örömet ez a tömör értesítés, amely arról ad hírt, hogy felvették a gyereket a középiskolába. És természetesen most is vannak és lesznek olyan értesítések is, amelyek nem szereznek örömet: a középiskolák ez évben bem tudnak felvenni valameny- nyi jelentkezőt. Az elmúlt esztendőben 2532 jelentkezőből 1562 tanulót vettek fel a középiskolákba. Ebben az évben 1800 diákot vár a megye 12 középiskolájának 44 első osztálya. Egészséges túljelentkezés Bár a Jelentkezések és a felvételek pontos statisztikája még nem készült él, az máris megállapítható, hogy átlag 30—40 százalékos a túljelentkezés. Az érdeklődés homlokterében a szakmát adó középiskolák állnak. Az egri közgazdasági szak- középiskolába például 100 százalékos volt a túljelentkezés, míg a Gárdonyi Géza Gimnázium hat első osztályába mindössze 287-en jelentkeztek, s ebből 240-et vettek fel. Érdekes, hogy Egerben a gimnáziumi osztályok között csupán a Dobó orosz tagozatos osztályára volt jelentős túljelentkezés, 78-an pályáztak a 40-es létszámú osztályba. Az igazgatók elégedettek: a tavalyinál jobb előmenetelű tanulók kerülnek ősszel az első osztályokba. Vannak szakközépiskolai osztályok, ahol 4,6 a tanulmányi átlag, de általában 3,8-es átlagnál gyengébb tanulót nem vettek fel a középiskolákba. Nem mindig ötös az ötös A számadatokon túl érdekes tanulságul szolgál a felvételek formája is. Az egyes középiskolák saját magúk határozták meg a felvételek módszerét Az egyik iskolában csak a jelentkezési lapok alapján döntöttek, a másikban egy kis beszélgetésre hívták a jelentkezőket de kialakult a középiskolai felvételek egy egészen komoly, majdnem egyetemi formája is. Bizonyára valamennyi iskola meg tudja védeni a saját álláspontját a maga módszerét, mégis úgy érezzük, a beszélgetés, a tanulókkal való megismerkedés jóval több, alaposabb döntést biztosít, mint a papírforma. Nem biztos, hogy a jelentkezési lapok alapján is el lehet dönteni, ki alkalmas a szakközépiskolába. Hiszen éppen a középiskolai tanárok tudják a legjobban, hogy nem mindenütt ötös az ötös. Hiába egységes a tan terv, hiába egyformák a követelmények, egyedül a tanulmányi átlag még nem biztos mutató. A legszigorúbb felvételi rendszert az egri Dobó és a gyöngyösi Vak-Bottyán gimnázium és szakközépiskola vezette be. Mindenre kiterjedő felvételi módszerük azt igazolja, hogy nem kell várni a felsőbb utasításokat, lehet önállóan és bátran kezdeményezni. Igaz, bőven lehet vitázni a két iskola túl szigorú, az egyetemeket kissé másoló felvételi módszerével, de az vitathatatlan, hogy ez a két iskola tud legtöbbet diákjairól és a szülök szociális körülményeiről. Kár, hogy a dolgozatírásnak túl nagy jelentőséget tulajdonítottak a pontozásnál. így a három tantárgyból szerezhető 15 pont meghatározó szerepet játszott a döntésnél, az általános iskolából hozható 5 ponttal szemben. Túlzásai, rosszul kialakított pontarányai ellenére is úgy érezzük, hogy a jövőben ez a módszer a középiskolai felvételek követendő útja. A középiskolák egyre rangosabbak lesznek, s többségük megszabja a pályaválasztást is. Ezért követel nagyobb felelősséget a felvételi, de az ajánlás is. Mi fér el hat sorban ? Érdemes lenne gondolkozni azon is, hogyan lehetne kibővíteni a jelentkezési lapok adatszolgáltatását A szakközépiskolák, a tagozatos osztályok tanulóinak felvételénél a tanulmányi átlag mellett a fontosabb tantárgyak eredményeit is nagyon jól hasznosíthatnák. De bővíteni lehetne — sőt, keli is! — a jellemzést. A mostani kérdőív hat sort biztosít a középiskolába készülő diák jellemzésére. Mit lehet elmondani hat sorban? Különösen úgy, ha elég gyakori még a mellébeszélés. És ezzel elérkeztünk egy másik problémához, az általános iskolák osztályfőnökeinek, igazgatóinak felelősségéhez. A jelentkezési lapok jellemzési rovatában ugyanis minden gyerek jófejű, szorgalmas, tisztelettudó és csaknem mindenkit javasolnak középiskolába. Jól tudjuk, nehéz nemet mondani kint a községekben, mégis bátran kell élni ezzel a joggal is. Éppen a gyerekek érdekében. Ne maradjon ki a politika sem A középiskolák felvételi módszerei bár különbözők, de egyben megegyeznek: a gyerek magatartását sehol sem pontozták. A jelentkezési lapokon már nem jutott hely arra, hogy értékeljék a kisdiák úttörő- munkáját. így éppen a politikát hagyták számításon kívül a felvételeknél. A gyerek világnézeti fejlődése, társadalmi, közösségi munkája nem kapott pontot. (Igaz, így van ez sajnos az egyetemi felvételeknél is!) Miért ne érdemelhetne néhány jó pontot a több éves úttörőmunka, a magatartás? Az úttörővezetők éveken keresztül figyelemmel kísérik az úttörőcsapat munkáját, talán ők ismerik legjobban a gyerekek jellemét. Miért nincs szavuk a középiskolai felvételeknél? Nem kellene tovább várni az országos kezdeményezést. A mi megyénk is elindíthat egy mozgalmat. A legjobb úttörők kapjanak ajánlólevelet, olyat, amely megér néhány jó pontot, amely előnyt jelent a középiskolai felvételinél. Hasznát látná ennek a módszernek az úttörőmozgalom, de a középiskola és a KISZ-szervezet — sőt később az egyetem is. A tehetség jogát, a tanulmányi eredmény jelentőségét nem vitatjuk, de nem lehet közömbös számunkra a magatartás sem... Márkusz László M NAGW IfMMSZtöT ' .................. ««sags Az Eichmann.lilncs nyomában Dr. Julius Mader jelentése dokumentumok alapján (Ford.: Tihanyi Vera) A 3x8 as 24 és a 4x6 is ugyanennyi — 24 óra. Annyi, mint egy nap. Ez időtlen idők óta így van, nem változik. De, hogy az ember hogyan tölti el ezt a 24 órát, ax már viszont megváltozott. Hogy az ősember mennyit dolgozott, azzal még a kutatók behatóan nem foglalkoztak. Valószínűleg egész nap, de legalábbis addig, amíg a betevő falatot meg nem szerezte — tehát 24 órát A rabszolgák, ha még aludhattak is röpke öthat órát akkor is 16—17 óra hosszat húzták az igát. A jobbágyok sem tölthettek kevesebb időt munkával, és az első proletárok is majdnem két műszakot teljesítettek egyfolytában. Huszonnégy óra nem is olyan hosszú idő, hogy több mint a felét munkában töltse el az ember. A munkások egyszer csak követelni kezdték a 3x8-at: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. Követelésüknek úgy adtak nyomatékot, hogy 1889-ben, Párizsban a II. Intemacionálé ülésén elhatározták, hogy minden évben megünneplik május 1-ét — a háromszor nyolc jegyében. Ma már ez a 3x8 természetes. S ahogy fejlődik és változik világunk — egyes kezdeményezések mutatják — a 4x6 sem elérhetetlen (?). Hát hogyan töltik a 3x8-at az emberek? A 3 x 8-ból, kettő V. Miklósné reggel héttől délután fél négyig (szombaton fél egyig) szivart készít az Egri Dohánygyárban. Már csaknem egy évtizede. Szőke fiatal- asszony, négyéves kislánya van, férje kőműves. — Hánykor kei? — öt óra, fél hat Reggelűt készítek, felöltöztetem a gyereket és jövünk a gyárba. As óvoda itt van, helyben, — Mennyi szivart készít egy műszak alatt? — Attól függ, milyen szivarból. Árpádból például 430-at, Cubából 320-at Ennyi a norma. — Tehát Árpádból óránként 50-et, Cubából majdnem 40-et Nem sokkal több, mint egy perc alatt egyet. Sok ez, vagy kevés? — Meg lehet csinálni. Azelőtt magasabb volt a norma, de levették, — Könnyen teljesíti, vagy nehezen? — El kell találni egy bizonyos ritmust. Ami a legmegfelelőbb. Akkor megszokja az Hová lett a rablott arany ? AZ AMERIKAI tábornoki karnak már eleve tisztában kellett lennie azzal, hogy Mer- kerben nem akármilyen aranyat, hanem Himmler és Eich- mann zsákmányolt SS-aranyát találták meg. Patton amerikai tábornok, az első nyomás hatására, 1945. április 12-én a következőket jegyezte naplójába: „A papírpénzen és az aranyrudakon kívül nagyon sok francia, amerikai és angol aranyérmet, továbbá rengeteg kézitáskát találtunk, tele ezüst és arany cigarettatárcákkal, karórákkal, evőeszközökkel, vázákkal, aranyfogakkal, tömésekkel, stb. A táskákon nem volt jelzés és láthatóan rablott nemesfémet tartalmaztak. Eisenhower tréfásan panaszkodott, milyen kár, hogy nem volt közöttük egy gyémántokkal kirakott szelence is...” 1966. május I., vasárnap Patton egyébként már 1945. április 7-én írásban rögzítette: „Telefonáltam Bradley-nek (a tábornoknak), hogy tekintettel a zsákmány értékére és az ezzel kapcsolatban megjelent közleményekre, inkább politikai, mint katonai ügyről van szó, ezért az európai nyugati szövetséges hadsereg főparancsnokságának (SHAEF) G—4 osztálya küldjön valakit az átvételhez.” (A kiemelések tőlem J. M.) Az Egyesült Államok hadseregének illetékes körei nagyon is tisztában voltak az Eichmann-örökség politikai horderejével, a legjobban Edwin Luther Sibert dandár- tábornok, Eisenhower G—2- titkos szolgálati főnöke, aiki az elszállítást irányította. A VEB Kalikomibinát „Werra” munkatársa, Strohm, szemtanúk beszámolója alapján megállapította, hogyan szállították el a kincseket: „Az arany elszállítása 1045. április elején kezdődött meg. A bánya közelében lakókat már jóval előbb más negyedekbe költöztették, hogy senki se tartóz- kodhassék a közelben. Csak néhányon léphettek be az üzembe, például az erőműben dolgozó kollégák, akik az áramtermelésért voltak felelősek, továbbá egy szállítógépész és egy csillés. Az aranyat külföldi munkások hozták fel a föld felszínére. Közben állandóan katonai repülőgépek keringtek a levegőben, amelyek később átvették a biztosítást a Frankfurt am Main irányába útnak indított, súlyosan megrakott tehergépkocsik felett.” AZÖTA BIZTOS, hogy az Eichmann-aranyat az amerikai hadsereg vette birtokába. A New York Times tengerentúli kiadása 1945. október 3-án eldugott kis jelentést közölj amely szerint „Rotterdamban hajóra rakták a Németországban zsákmányolt arany jelentős részét és különleges védő- intézkedések mellett az Államokba szállították.” A Reichsbank SS-aranytar- talékának kezelője, Emil Puhl alelnök, 1946. május 6-án, a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság előtt eskü alatt vallotta, hogy az SS 1942. nyarán — mint ismeretes, az SS vezetőség 1942. január 20-án Berlin— Wnnnseeben határozta él a zsidókérdés „végső megoldását”, — kezdte meg a később megtalált rablott kincsek beszállítását. Puhl, mielőtt még háborús bűnösként elítélték volna, így vallott: Fűnknél (A Reichsbank igazgatója) érdeklődtem az SS által beszállítandó arany, ékszer, pénz és egyéb tárgyak eredete iránt. Funk azt válaszolta, hogy a megszállt keleti területeken lefoglalt értékekről van szó és hogy hagyjam abba a kérde- zősködést.” Puhít a bonni kormány kérésére, mér egy évvel az amerikai katonai bíróság által történt elítélés utált szabadon bocsátották. Haláláig bankigazgató és a Dresdner Bank AG elnökségi tagja volt Edwin L. Sibert amerikai vezérőrnagy, akinél Vineyard Haveriben .Massachusetts állam) az akkori aranyszállítási akció részleted iránt érdeklődtem, jellemző hallgatásba bun- kolódzott és nem az amerikai államkincstárra, hanem az amerikai külügyminisztériumra tett célzást! George Marshal külügyminiszter az 1945. után folytatott nemzetközi tárgyalások során a jóvátétel! listákon már egy szó említést sem tett az öröklött Eichmann-kincsről Az Egyesült Államok kormánya nem jelentette be a talált kincseket a Németországban zsákmányolt arany összegyűjtésével és arányos elosztásával foglalkozó háromtagú bizottságnál, amelynek székhelye Brüsszelben volt és Francia- ország, t nglia, valamint az Egyesült Államok képviselőiből tevődött össze. LEHET, HOGY az amerikai kormány időközben az átokkal sújtott SS-araonval finanszírozta az új halált hozó fegyverek előállítását, amelyekkel ismét bűnöket fognák elkövetni ütemet az ember. A szivarkészítés igényes, pontos munkát követel. Figyelem-összpontosi- tást. Például a Cuba szivart hajszálpontosan kell fonni. A legfontosabb a szivar kidolgozása és alakja. — Mostanában sokfelől lehet hallani: nálunk lassú a munkatempó. Mit szól ehhez? — Nálunk az emberhez szabják a munkatempót. Any- nyit tudok mondani, hogy lógásról szó sem lehet, mert akkor nincs teljesítés. Egy-két szót elvétve válthatunk csak egymással. Aki dohányzik, az megengedheti magának, hogy rágyújtson egyszer délelőtt és egyszer délután. No, meg van egy félórás ebédidő. — Melyik időpontban megy a munka a legnehezebben? — A műszak végén. De a kezdés is nehéz. V. Miklósné néha mosolyogva beszél. Amikor megkérdezem: lenne-e még valamilyen észrevétele, azt mondja, hogy tulajdonképpen elmondott mindent, amit meg lehetett említeni. Aztán négy órakor a gyár óvodájából elhozza kislányát. Hetenként kétszer művészi tornára kíséri. Ö közben bevásárol, vagy ott marad és figyeli, milyen új mozdulatokkal ügyesedett kislánya, S otthon, mint minden más asszonyra, rá is a második műszak vár. Igen, a férje segít télen fát hozni, befűteni és vizet hordani, mert az nincs bevezetve a lakásba. Strandra csak vasárnap juthat ki és szabadságra is még eddig csupán egyszer utaztak el férjével. Ahogy számoltuk: négy órát elvesz a másik nyolc órából az otthoni műszak. A fő szórakozás a tv. De a harmadik nyolc órát, azt pihenéssel tölti: „nyolc órát, azt alszom”. — S mi lenne, ha megrövidítenék, mondjuk hat órára a munkaidőt? Mosolyog. Beugrató kérdésnek vette? Pedig van már, akinek ennyi a munkaideje — hivatalosan A 4x6 szabálytalanul A. Oszkár 24 óráját nem hivatalosan és önkényesen így osztottam fél: 4x6. Építészmérnök. Csoportvezető a megyei tanács tervezőirodáján. Az első két hat óra között nem lehet éles különbséget tenni. Munkája természetesen állandó szellemi tevékenységet követel. Hivatalos munkaideje fél nyolctól négyig tart. Ilyenkor nemcsak tervez, hanem ellenőrzi munkatársai munkáját, tárgyal, helyszínre megy, tervbírálatokon vesz részt, különböző szervekkel egyezteti a terveket — néha ideje van rajzasztal mellett is ülni. De ilyenkor sem csak tervez, illetve nemcsak a mérnöki számításaira és fantáziájára támaszkodik, mert figyelembe kell vennie a különböző gazdasági, pénzügyi, városfejlesztési, technológiai, építőanyag-, és távlati városfejlesztési problémákat is. Tervét ezekhez is idomítja. Munkacsoportja jelenleg egy 420 főnyi munkásszállást és az egri várba egy kis pavilonsort tervez. Aztán 47 lakóépület és a megyei postaházak felújításán is dolgoznak. Vagyis — hadd válasszam meg ismét önkényesen most már a szavakat — hat órát szervez, szaladgál, tárgyal, ellenőriz és másik hatot tervez. Érleli a terveket. Mert ha valamilyen megbízás foglalkoztatja, akkor állandóan ez jár a fejében, reggel, délben, este, otthon. Sokszor ráhúz a hivatali munkaidőre és tovább is bent marad. Vagy otthon folytatja tovább. — A tervezőmérnök számára a legfontosabb a tervek érlelése. Nem lehet azon nyomban nekiállni, rajzolni, számolni. Sokszor bizony kevés idő jut a teljes kiérlelésre. Az ember ilyenkor lelkiismerete szerint rádupláz munkájára. Nyolc órán túl is dolgoznom kell, ha igényeimet a munkában ki akarom elégíteni. — Mi a programja a mos* már „meghosszabbított” munkaideje után? — Nagyon le van egyszerűsítve. Megvacsorázom, s ha elcsendesedik a család, éjfélig, vagy még tovább, egy óráig tanulok. A mérnöki továbbképzőt végzem. Még egy magasabb fokú diplomát kapok. — Akkor jó, ha hat órát alszik. — Igen. De én ezt már megszoktam. Levelezőn végeztem el az egyetemet is. Még két év és megszerzem a másik diplomámat is. Addig nincs szó több pihenésrőü. — Utána? — Aztán egy kis kulturális igényt is ki kellene, hogy elégítsek. Szeretem az irodalmat, néha jó lenne kirándulni ... — Mégis, ha ki akar kapcsod lódni, mivel foglalkozik legszívesebben? — Megnézek a tv-ben egy színházi közvetítést. A szellemi tevékenység és a munkaidő — Több ideje lenne hatórás munkaidő esetén? — A szellemi tevékenységei nem lehet elosztani 3x8-ra, de még 4x6-ra sem. Én most felosztottam 4x8 órára A. Oszkár idejét, igaz, szabálytalanul: 6 óra az inté-' zetben, 6 óra „tervérlelés”, 6 órás tanulás és kikapcsolódás és 6 óra pihenés. De hát az alkotómunkát nem lehet időkorlátok közé szorítani. Viszont a munkaidő azéri lényeges, mert az ember a> többi idejét úgy osztja be, ahogy jónak látja. A. Oszkár így látja jónak. Berkovits György az emberiség ellen. Megkérte a Ludas Matyit egy olvasója, hogy közölhesse anagrammáit, vagyis annak a játékos szórakozásnak az eredményét, amellyel értelmes szavak betűinek összeke^verér sével más értelmes szavakat készít. Ilyen értelemben olvashattuk nála, hogy pl. DARVAS LILI — VAD LILA SIR, vagy hogy MAJOR TAMÁS nem más, mint MAJAS TORMA, stb... Nem maradhatunk el a Ludas Matyi mögött értelem dolgában, és javasoljuk a következő idegenforgalmi anagrammák sürgős használatát: NYÁRI — IRÁNY legyen EGER VÁROSA: A REGE VÁROS, benne van EGER VÁRA, ahol mindenkit VÁR A REGE, ahol szép a NYÁRI ÉJ és a sok ÉJI ÁRNY... ★ Olvastuk, hogy egy tsz bekerített gyümölcsösében két szép szarvas legelészett. Amikor az emberek közelebbről meg akartak velük ismerkedni, az egyik átugrott a kerítésen. Egy kis hajsza után a másikat megkötözték, elszabadult, de aztán megint csak sikerült elfogni, és így meg lehetett ak& dályozni, hogy másban és önmagában kárt tegyen... Megható volt ez a mélységes gondoskodás a szegény pára testi épségéről. Mikor az olvasó letörölte szeméről a meghatottság fakasztotta könnyeket és továbbolvasott, akkor megtudhatta, hogy a súlyosan sérült állatot levágták és úgy kímélték, hogy a húsát kimérték... Mégiscsak jobban jár egy szarvas, ha azonnal, meglép a kerítésen át... (Szemelj
