Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
t/o4eJ^afu^í- tyrmu)) >w>? w Májusi történet — röviden. Két férfi a pádon, az egyik mesél, a másik bólogatva hallgatja: — __ és akkor azt mondtam a nőnek: elegem volt belőled. Sirt Azt kérdezte, hol kapok én még egy nőt, aki annyira szeretne, mint ő engem, akinek olyan gyönyörű teste lenne, mint az övé, meg minden. Mert tényleg nagyon szép volt a nő. Mindenki engem irigyelt De én meguntam. Azt mondta, öngyilkos lesz, ha otthagyom, de engem nem lehetett megijeszteni. Utóvégre a világ legszebb nőjéből is elég egy fél év. Nem igaz ? Ott is hagytam egy reggel, nem mentem vissza hozzá többé... — És öngyilkos lett? — Biztosan. Vagy nem is tudom, lehet, hogy nem. Nem emlékszem már pontosan. Mikor is volt? Várjunk csak, megvan, azt hiszem 1910-ben, vagy 12-ben — dőlt hátra a pádon és cuppogni kezdett, mért eszébe jutott, hogy tejbegríz lesz vacsorára, sok kakaóval beszórva. Egri sikerek a keszthelyi egyetemi és főiskolai ének-zenei fesztiválon Anikó kísért) és Kovács ZsnZsa (zongorán Rezessy László kísért) énekszóidban szintén ezüst oklevelet szerzett Az Egri Tanárképző Faiskolát képviselő mindkét kórus és szólistái arany és ezüst helyezést értek el, ezzel az öoaa- főiskolai nem hivatalos rangsorolásban, a szerzett okleveleket tekintve, igen előkelő helyen végeztek. Külön öröm számunkra; hogy a fesztivállal egybekötött országos minősítésen a főiskola női kórusa az aranykoszorús, a kamara vegyeskar pedig az ezüstkoszorús kórus megtisztelő címet nyerte eL Tí> NEMES GVŐRGV: ÜVEGKAUTKA tégesen elsorvasztjuk, még fűt- zottabbau hathat rá mindre ártalom. Miután laikus szakértelmem érvei egészségügyi vonatkozásban hatástalanoknak bizonyultak, a kalitkaelmélet társadalmi vonatkozásait iparkodtam kifejteni. Mi lesz a közösségben, a mi társadalmunkban egy így nevelt gyerekkel? Ezzel sem mentem semmire, s ezért kénytelen voltam elismételni a következő történetet (a tanulság levonásit barátom álmatlan éjszakáira bízva): Egy színésznő vadregényes, jól elkerített villájában kiskutyájával élt. A kutya nőtt, növekedett, de soha nem hagyta el a villa kertjét, amelyet át- ugorhatatlan kőkerítés védett. A kutya boldog volt, mindennel ellátták — nem is tudta elképzelni, hogy a kerten kívül van-e világ és az milyen lehet. Hároméves lett (ez ku- tyáéknál olyan húsz év körüli fiatalemberkornak felel meg), amikor egy nap úrnője orvét csatolt rá, pórázra kötötte és elvitte sétálni — a kerítésen túl. Már az utak, a fák, a sétáló emberek is megriasztották kissé a kutyát, ideges lett, _ de különösebb baj nem történt: ezek lényegében ismert jelenségeknek tűntek számára. De egyszerre földbe gyökerezett négy lába. Nyelve oldalt fityegve maradt, szemére a csodálat és a rémület vékony hálót szőtt — dermedten állt. Egy kutya ügetett felé, szabályos, négylábú, közönséges virgonc eb. Egyre közeledett, s a villa-kutyában egy szépen kialakult, felépített világ omlott össze. Eddig azt hitte, hogy más kutya, mint ő, nincs a világon, vagyis ebben a szőrös, kedves műfajban ő az egyetlen példány. S íme... Szívét valami összemarkolta, szeme előtt minden összeku- szálódott, s a felismeréstől — elnyúlt az út porában. szén a fStsknta női kórusa Tart Lőrinc vezetésével arany oklevelet nyert (Zongorán Nagy Miklós kísért) Szintén arany oklevelet nyert a Papp Mária—Medgyessy Erzsébet ének-duett és a Papp Mária—Medgyessy Erzsébet— Pozsonyi Szilvia ének-tercett (Zongorán Ocsenás Mária kísért) A főiskola kamara vegyes kórusa Csikós Andor vezénylésével ezüst oklevelet nyert (Zongorán Kelemen Imre kísért) Újvári Mária és Tejes Vera zongoraszólóban, Medgyessy Erzsébet (zongorán Herczeg Ja ehntfit » Keszthelyen, a Helikon ünnepségek városában gyűltek össze az ország valamennyi egyeteméről és főiskolájáról a fiatalok, hogy zenei fesztiválon mérjék össze tudásukat, tanúságot tegyenek a zene művelése terén elért eredményeikről. 34 egyetem és főiskola énekkarai, zenekarai, énekes és hangszeres szólistái mutatták ha Itt műsoraikat Az Egri Tanárképző Főiskola Is képviseltette magát ezen a seregszemlén két kórusával, valamint énekes és hangszeres szólistáival. Az elért eredményekre büszkék lehetünk, hiszerezhet: mumszot, bárányhimlőt, kanyarót, rubeólát, skarlátot; olyan szörnyűségekre nem is merek gondolni, mint a diftéria vagy a gyermekbénulás. .. Próbáltam néhány szelíd ellenvetést tenni, hogy aszongya: egyszer úgyis le kell majd engedni a városba, gyerekek közé, akkor mi lesz? Nem fél, hogy az ilyen üvegkalitkában, sterilen kezelt gyerek akkor egy hét alatt felszed minden nyavalyát? Igyekeztem azzal érvelni, hogy a tisztaság, az óvatosság nagyon fontos, de ha az ellenállóképességet mesterteát szoktam ajánlani. A másodiknál egyszerű langyos vizet. A harmadiknál nyugodtan engedhet friss vizet a csapból. Míg ezen a történeten méláztam, amikor barátom — az orvos távozása után — kifejtette nelcem, hogy Brigittát legalább hároméves koráig nem engedi le a városba, nem engedi gyerekek közé. — Itt, a kertben, tiszta levegőn nőhet fel — magyarázta. — A legfogékonyabb korban megóvhatjuk így a rá leselkedő veszedelmektől. Előre megborzongok, ha arra gondolok, hogy mi minden betegséget Barátom nem olyaa Jajáofiatal ember. Túl van az ötve- nen, haja ősz, f hasban kissé már túlméretezett a termete. A késői kor egyébként megérdemelt gyümölcseként nemrég egy nagyon helyrekis babát engedett le a gólya a hely- renagy villalakás központi fűtéses kéményén. Volt nagy öröm, érthetően még nagyobb, mint általában az első gyerek jövetelekor ifjú házasoknál szokásos. Ajnározzák, babusgatják, dédelgetik, széltől, fagytól, hőtől óvják a kis Brigittát — mert hogy ilyen érdekest antisematikus nevet adtak * szöszke kis jövevénynek. A háziorvos gyakori és rendszeres vendég a házban. Kávéval, barackpálinkával kínálják* s barátom, meg ifjú felesége azt szeretné, ha az orvos minél hosszabb népszerű tudományos fejtegetést tartana Brigitta koponyacsontjainak erősödéséről, a végtagok mozgásképességének növekvő rugalmasságáról, a főzelékek pé- pesitésének módozatairól, a ri- bizke vitamingazdagságának előnyeiről és az emésztési funkciók szabályozásának mikéntjéről. A múltkor, jelenlétemben, éppen arról volt szó* hogy a kisbabának (tisztelettel szólván) a beöntésre használandó kamillatea-főzetet milyen hőmérsékletre keU lehűteni a se hideg, se meleg, s így leghatásosabb langyos állapot elnyerése céljából. A beszélgetést hallgatva felötlött bennem egy régi emlék: feleségem telefonon érdeklődött volt a gyermekorvosnál újszülött kislányunk hasonló funkcionális problémája megoldásáról. — Hányadik gyerekük a kislány? — kérdezte az orvos, szórakozottan, vagy talán évőd- ve, mivelhogy pontosan ismerte családi státusunkat. — Második. — Akkor langyos vizet tessék használni. — Miért csak langyos vizet? — s a feleségem ingerült hangján érződött, hogy kicsit furcsállja az utasítást. Az orvos nevetve, némi cinizmussal, de nem minden lélektani megfigyelés nélkül így válaszolt: — Nézze, asszonyom, az első gyereknél langyos kamilladéseíbe. Megnő a vállalati vezetők társadalmi felelőssége, mert döntéseik közvetlenebbül érintik a kollektíva anyagi érdekeit A reform eredményes bevezetése, as áj irányítási rendszer zavartalan működése a gazdasági vezetők sok tekintetben újszerű munkáját igényit Többen felteszik a kérdést: képesek lesznek-e a vállalatok és más szervek vezetői az áj követelményeknek megfelelve dolgozni? Erre bátran felelhetünk Igennek A reformot nem néhány „okos ember” találta ki, hiszen ha valakik felvetették jelenlegi irányítási módszereink ellentmondásosságát, a túlzott kötöttségek értelmetlenségét — akkor éppen a mostani gazdasági vezetők, különösen vállalati vezetők tették ezt, akik minduntalan a saját bőrükön érzékelték a fonákságokat, a fejlődést nehezítő tényezőket. Persze, sokat kell tanulnunk. Tarrolniok keU azoknak is, akik a reform szükségességét és irányvonalát már megértették, hiszen a részleteket is tudniuk kell. Még többet keU tanulni ok azoknak, akik számára a reform még sok mindenben nem elég világos, de lehet Jő vezető az is, aki ma még nem ért mindent világosan a reformból, de holnap, holnapután megérti és különösen, ha azt jól is csinálja. Nagy többségben csak azoktól várhatjuk a reform gyakorlati bevezetését és eredményes működtetését, akik a szocialista építőmunkában edcfig la vezetési tapasztalatokat gyűjtöttek és az újabb feladatok megoldásában társadalmi rendünk mellett álltaik, szakmailag felkészültek és kellő emberi rátermettséget bizonyítanak. nemcsak a szakértők szűk köre, hanem egész társadalmunk érdekelt. A reformtól azt várjuk, hogy az ország rendelkezésére álló erőforrások kihasználása hatékonyabb, tervgazdálkodásunk még eredményesebb legyen. Néhány évi ^bejáratás” után a hatékonyság javulása minden bizonnyal gyorsítani fogja egész gazdasági növekedésünket, s így egyre bővebb lesz az életszínvonal rendszeres emelésének forrása is. Am a reform nem varázsszó, amelyet csak ki kell ejteni, vagy automatizmus, amelyet csak be keU kapcsolni és már is megy minden magától. ▲ reform lényege, hogy KedvesoDD restcCeft teremi az egyes ember, s a vállalatok, tehát a dolgozó emberek milliói cselekvésére, ■ Ily módon az emberi cselekvéstől, a szorgos munkától, és az egyre inkább H- i bontakozó alkotó tudományos műszaki tevékenységtől várhatjuk a nagyobb sókért. Ráért nem volna helyes Agy felvetni a kérdést, hogy egyik dolog a reform, a jobb ősztön- 1 ■és, a nagyobb önállóság, a másik dolog az öntudat éa a célratörő szervező munka. Itt a társadalmi tevékenység egymást feltételező, különféle területeinek egységéről van szó. ▲ reform arra Is hivatott, hogy erősitse társadalmunk gazdawágl alapját, a szocialista tulajdont, szocialista államunk politikai alapját, a munkás- panaszt szövetséget. Amikor hangsúlyozzuk az egyes ember és a vállalati kollektívák kezdeményező képességének aktívabb kibontakoztatását, amikor a nagyobb önállóságról szólunk; akkor a szocialista üzemek, köztük a mezőgazdaság termelőszövetkezetek tevékenységére, tehát a szocialista tulajdonban álló nagyüzemek vállalkozására gondolunk. Ez a ml szocialista ideálunk, anű mellett — a társadalomnak szükséges mértékig — elismerjük a nagyüzemen kívüli tevékenységet, a háztáj! és egyéb gazdaságok szerepét, s kisipar és szolgáltatások területén a magántevékenységet, sőt, bizonyos területeken a társadalom ehhez kedvezményeket Is ad. S ha a vállalatok rugalmasságát, leleményességét hangoztatjuk, illetve hangsúlyozzuk, és olykor tőkés vállalatok némely előnyös tulajdonságait emlegetjük, ekkor ezt nem azért tesszük, mintha a tőkés vállalatról akarnánk mintát vermi, ebed nem számít az ember — csak a profit. De nem nélkülözhetjük azt a szocialista vállalat- típust, amely kezdeményezésben, gyorsaságban, szervezettségben kiállja a próbát. Gazdaságunk eredményes növekedése a munkásosztály és a parasztság javát szolgálja, ezért a két osztály szövetségét is erősíti. A reform azonban, túl ezen, sajátos módon hozzájárul a munkás—paraszt szövetség erősítéséhez azáltal is, hogy lényegesen kedvezőbb gazdálkodási feltételek alakulnak ki a mezőgazdasági termelés számára, s ennek igen fontos mozzanata a felvásárlási árak helyes színvonalának megállapítása. E tekintetben 1966 elején jelentős lépéseket tettünk, s ha a városi emberek egy része ezt csak értelmileg tette is még magáévá, remélhetjük, hogy a mezőgazdaság eredményei majd érzeknileg is hatnak. A reform nem marad ba1 tástalan a szocialista demok■ ráciára sem, mert központosán irányított gazdaságunkban a decentralizált hatáskörök __ lényegesen kibővülnek. Kibővül 1 a vállalatok és tanácsok dön■ tégi jogköre, s ez a vállalati . kollektívák szerepét is megnöveli. Helyesebben tükröződik a tudatban a felelősség : megoszlása az országos vezető t szervek és a vállalati vezetők; . kollektívák között. Nagyobb . lesz a dolgozók beleszólása a 1 közvetlen vállalati ügyekbe, a ■ vállalati alapok felhasználásá- i ba, a vállalatiéi lesztés kérGazdSIkodásunkban az utóbbi években olyan, Ismétlődő negatív jelenségeket tapasztalaik, amelyek megszüntetésére ívről évre elszántuk magunkat Jelentős erőfeszítéseink ellenére is kiderült hogy a kedvezőtlen folyamatok teljes megszüntetése nem sikerült Ilyen problémák: nem kielégítő minőségű termékek és munka a gyárakban, a mezőgazdasági üzemekben, a műszaki fejlesztés lassúsága, az építkezések szétaprózása és bosszú megvalósítása a szükségletek által nem igényelt anyag- és árukészletek növekedése, a így tovább, Ismételten felmerült a kérdés: mi az orvoslás? Nem egyszer hallottunk olyan végletes véleményt hogy ezeket a gondokat csak a vezetők szigorú büntetésévet leváltásával, egyszóval ,.kemény kézzel” lehet megoldani A rend, a fegyelem, a szigorúság természetesen elemi feltétele a munkának. De az említett bonyolult problémák roegoldhatók-e csak utasításokkal, felelősségre vonásokkal? A kérdésre ■ szocialista országok többsége szinte egy időben kereste a választ a megoldást Alapos vizsgálódás után olyan következtetésre jutottak, hogy as Ismétlődő problémák eket* döntően nem a vezetők, a doigpzőfc munkájában kell keresőd, hanem főként a gazdálkodóid módszerek, irányítási formák merevségében, kötöttségeiben. A termelőerők fejlődése gazdaságunk bonyolultsága, az emberek szakmai és knttu- ráJta színvonala, a szocializmus egyre fejlettebb politikai intézményei korszerűtlenné tették gazdaságirányítási rendszerünket 1957-től ugyan több olyan Intézkedést tettünk, amelyek a gazdaságirányítás tökéletesítését, hatásosabbá tételét mig&ttfflc (begyűjtési rendszer eltörlései tervmutatők számának csökkentése; nyereségré- ■eaesedés bevezetése; ipari termelői árreform stb.) ezek axocv- trm pozitív szerepük ellenére sem bizonyultak elegendőnek. At szocialista épftőmunka további sikeres megvalósítása megkívánja tehát, hogy gazda- sátdráuyítáal rendszerűnket, «mellyel az elmúlt tizenöt évben hatalmas történelmi feladatot «Adottunk meg, és eredményesen szolgálta társadalmunkat, most gyökeresen átalakítsak, megreformáljuk. A vetnem alapgondolata: • qfg jjtmjmaMl gazdáÖEOdSst fettételek biztosítása a vállalatok mámára, a túlzott , centralizmus felszámolása, a vállalati döntési Jogkörök és felelősség kibővítése, aa anyagi érdekeltség következetes alkalmazása, a szocialista demokrácia elmélyítései Gazdaság munkánk tapasztalataiból azt a következtetést vonhatjuk le, bogy a fejlődés korábbi szakaszában szükségszerű és eredményes volt a gazdaságirányítás erősen központosított rendszere. Ezzel nem azt mondjuk, hogy mindent jól csináltunk és a vezetési módszerek teljesen tökéletesek voltak. Sőt, mai elméleti és gyakorlati ismereteink birtokában már tudjuk, hogy például a2 áraik és az anyagi ösztönzés nem kapták meg kellő helyüket, ami helytelen volt, amit legjobb tudásunk szerint most megszüntetünk. A gazdaságirányítás átfogó reformja magától értetődően igen bonyolult elméleti és gyakorlati kérdések sokaságát veti fél, s ezeket szakértők széles együttműködésével lehet megoldani. A legavatottabb tudósok specialisták és gyakorlati emberek alkotó közreműködése nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a reformból valóbar hatékony eszközt kovácsoljunk. De a reform, mint eszköz, egész társadalmunké és t cél is közös, aminek eléréséhe: alkalmazni kívánjuk. Ezer joggal mondhatjuk, hogy a re form nagy társadalompolitika intézkedés, amelynek életre *mlóságában, hatékonyságába! A társadalom részvételével — a társadalom javára Irta: Bálint József, az MSZMP K. B. Államgazdasági Osztályának helyettes vezetője 15 ran? Semmi! Smnhcly: » vámosgyörki utasellátó helyiségei Forrósáé, nyári melegség. Beszédre*: egy utas és s sseméiy- set egyik tagja. Kezdi aa utas: — Kérek egy — i— Nincs« —- Kérek egy bambit *- Nincs. •— Kérek egy pohár (Art ~ Nincs! — Kérek egy Öreges sört •— Nincs! •p* Akkor kérek egy duplát — Aa talán agy Ms Mé múlva less! Még néhány nyomatékosabb hangú mó váltás, és aa ntas advariasaa távosit, egyenesen as állomásépület elején lévő vtsesaphos. Tenyerét a csap alá tartotta, és Jól leitta magát! —- ( vóry)
