Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-28 / 125. szám
Könyv és kultúra Ünnepi könyvhét, 1966 í~* sókonaá Vitéz Mihály a Tempefőiben kétségoe- #etten panaszolja el, hogy a mr egyik legnagyobb költőjé- gk és gondolkodójának konyáit tűzijátékra és csomagolnia használták fel. S alig éb- sjd a magyarság kábult mű vétlenségéből, amikor Vörösmarty Mihály gyötrődve 'sér- ,ízi: ment-e előbbre a világ a Snyvek által? Amikor már hitte az emberiség, hogy jen is, ment előbbre a világ, pgy az emberi kultúra és civilizáció írásos kincsei a hu- -fedik század csúcsára emei- tfc őt, egyszerre a könyvmág- ’ Ják fellobbanó fényeiben ta- tflta meg újra a kételkedést : « emberi kultúrában. Thomas fenn könyveinek összezsugo- jdó lapjai lángok között örök »mentőként figyelmeztetnek ; modern barbárság veszélyei, lábét hat oívan időszak, Bpűkor az ember edfelejtkezik Vjindarrói a szépről, jóról és fezről, amit a könyvekben 6 uiga irt le? Lehet az, hogy az «aber elhagyja jó barátját, a Snyvet, akitől csak igazat, be- «Qletet, humanitást tanult, és fgyverrel a kezében gyilkol- f- i indul? Nem, biztosan nem ihet már! Hiszen már a köny- et ünnepeljük, amelynek , j-jévnapja” az emberi kultúra • » civilizáció hatalmas erejét, *•« ember szépre szomjazó jelének nemességét is jelzi. Nem is lehet talán azt hirte- en felmérni, hogy Csokonai torának sötétségétől az idei ünyvhét ünnepiéig milyen ha- almasat haladt előre a világ 'Sermyi mindennel — előíté- ittel, babonával, lustasággal U6 tudatlansággal — kellett megküzdeni, amíg az analfabétizmus rettenetes börtönéből rászabadult szegény ember elindult az emberi kultúra első lépcsői okál. Hány meg hány umber tanult már azóta emberséget, becsületet és tisztaságot a könyvekből. A szép vers és a szép regény nevelő, formáló et-eje szinte egyénenként végtelen. az emőszinte, torzítástól mentes kutatása és hű ábrázolása, de ugyanakkor a jelen életének árnyalt ábrázolása is. Minden valamire való írónk érzi azt a felelősséget, amelyet népünk sorsáért éreznie kell. Ugyanakkor ez a felelősségérzet népünk sorsát az emberiség sorsával kapcsolja egybe. Az atomháború árnyékában legtöbb költőnk és írónk magáénak vallja Garai Gábor figyelmeztetését: — „Ocsúdjatok! Mentsétek meg a Földet!5' Szinte felmérhetetlen az a hatalmas kincs, amit a művészetek és a tudomány az emberiség története során a könyvekben létrehozott Mindkettő — a tudomány is és a művészet is — az emberi valóság tükrözésére törekszik, de bizonyos, hogy a művészeteknek, így az irodalomnak is nagyobb az érzelmi hatása, mint a tudománynak. Elsősorban azért, mert a műalkotás, túl az ismeretnyújtó jellegén, gyönyörködtet is, alakítja, finomítja az ember ízlését, és ezen keresztül megszabja morális szándékait Ilyen funkciójában plédig egyik alapvető letéteményese az emberi kultúrának. A ma olvasóközönsége mindezt már nagyon jól tudja. Éppen ezért népünk történetében talán még soha nem volt ilyen nagy érdeklődés a könyvek iránt A könyv ünnepén — a számvetés pillanatában — világosodik meg az az út amelyet népünk megtett a művelődés terén. Milyen távolinak tűnik már az az idő, amikor egyetlen könyvként a kalendáriumot forgatták olvasni tudó szegény embereink. Menynyit változott a világ a pislákoló petróleumlámpásak félhomályától napjainkig, a korszerűen berendezett művelődési házak gazdag könyvtáráig, amelyben mindenki megtalálja a magyar és világirodalom legszebb alkotásait. A statisztika igazolja ezt, de legszebben mégis a ma emberének kulturált, a közösségben fegyelmezett magatartása bizonyítja. Az idei könyvhét elé is nagy várakozással tekintünk. Azt várjuk a mai írók és költők műveitől, amit a klasszikusoktól is: műveikkel egy-egy építőkövet helyezzenek el abban az épületben, amelyet emberi kultúrának nevezünk. S ha ez, így lesz, akkor ebben az évben is méltó- képpen ünnepeljük egyik legszebb ünnepiünket E. Nagy Sándor Játék a múzeumban bér saját tükörképét ke- Ezekből szeretné kiolvas- tteinek, múltjának igazo- ;, jövőjének alakulását. ;t különösen nagy szerepe l az emberi kultúra alakiéban azoknak a könyvek- ,-k, amelyek a ma életének orázolására vállalkoztak. Az mbert az érdekli elsősorban iogy helyesen él-e, hogy néltó-e múltjához, az évszázadok története során kialakult civilizációhoz, hogy helyes úton halad-e egy boldogabb élethez. A mai magyar irodalom igyekszik is ezt a hivatását betölteni. Megvan ebben az irodalomban a magyar múlt Az ünnepi könyvhét könyvei A magyar forradalmi munkásmozgalom története A Párt történeti Intézet és a Kossuth Kiadó közös gondozásában jelent meg a több kötetre tervezett mű első kötete. Hasznos és régóta nélkülözött könyv. Hosszú éveken át folyt a kutató- és rendszerező munka, s az eredményre nem vártunk hiába: részletekre kiterjedő, újabb összefüggéseket feltáró, s a magyar forradalmi munkás- mozgalom történetét alapvetően összefoglaló mű első kötetét kapta kézbe az olvasó. Az első kötet a XIX. század közeliétől — az 1848-as piolgári forradalomtól — egészen az 1919- es Tanácsköztársaság napjaiig, s az első magyar piroletárhata- lom leveréséig tárgyalja a magyar forradalmi munkásmozgalom történetét. A könyv a hősi időszak minden mozzanatára kitér: pontos képiét ad az I. In- temacionálé és a magyarországi munkásszervezetek kapcsolatáról, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt létrejöttéről és tevékenységéről. Nem hiányzik a kötetből a századforduló körüli munkás- és szegényparaszt-roegmoadulá- sok ismertetése, értékelése. Hiteles képiét ad a könyv a magyar munkásmozgalom első világháború alatti fontosabb eseményeiről, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyar- országi hatásairól is. Behatóan elemzi a kötet a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának körülményeit, s végül a Magyar Tanácsköztársaság történetét, a Tanácsköztársaság bukásának okait. A magyar munkásmozgalom történetét — Magyarország politikai történetével, a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével szerves összefüggésben — majd 300 oldalon tárgyalja a kötet A könyvet gazdag illusztrációs anyag egészíti kL Ez a rövid történet nem is annyira játék a múzeum romantikus és csendes környezetében, inkább komoly dráma. Igaz, nincsenek ebben a drámában nagy jelenetek, látványos és kiélezett viaskodások, mégis egy igaz és emberi tragédiának a képiéin, kell elgondolkoznunk. A 30-as évek Magyarországának egyik kisvárosában, közép- iskolások között él és tanít a szerzetestanár: Barcza Leander. A ciszterek fekete—fehér reverendája nemcsak öltözék ezen az emberen, de szükségszerűen kötelező magatartás is. Szegénységet, engedelmességet és szüzességet fogadott, mert hitt azokban az eszmékben, amelyekért kora fiatalságában lelkesedett. Ez a szerzetes tanár azonban a szagos misén elmondja botránykővé váló szentbeszédét a képmutatásról, az álszentekről. Ezt a hibáját még azzal is tetézi, hogy a város múzeumának rendezése közben a helyi nagyságok hamisítványait raktárba rakatja, és az eladdig szemérmetesen eltakart, pornográfnak minősített görög vázát méltó helyére emeli. Innen már csak egy lépés az alkalom: Márta, a csinos kamaszlány, észreveszi ennek a gyötrődő szerzetesnek belső küzdelmét, és szerelemre lobban iránta. S mintha csak éppien ez hiányozna, ez a csepipnyi víz a pohár kicsordulásához, bekövetkezik a tragédia. A paptanár meghal, mert kötöttségei és elhibázott hite miatt nem lehet tovább élnie. Akkor és ott azt hitte. Bán Róbert elsőfilmes rendező Huszty Tamás regényéből fogalmazta képekké a tragikus tanársorsot A barokk város akár Eger is lehetne. Győr utcasorait, bástyafalát látjuk a képieken, azokat a meghitt épületrészeket, amelyekben oly otthonosan lakik a múzeum és a történelem. Bán Róbert kitűnően részletez, amikor hangulatokat kell megörökíteni egy-egy séta, vagy esti jelenet megformálásánál. Azt is tudja, hogy a dráma hitelességéhez elő kell készíteni a nézőt. Szinte észrevétlenül — bár a kelleténél lassúbb és részletezőbb ütemben — érkeznek a kamasz hősök a színre, hogy rejtett szándékaikat, indulataikat tettekben és szavakban megvallják. A három középiskolás diák portréja apró mozaikokból rakódik össze, Mártáé már sokkal elnagyoltabb, Barcza tanár úr egyénisége néhány mondat, és múzeumi megjelenés után körvonalazott. Ahogyan észreveszi a diákok apró csínyeit, ahogyan barátsággal, mégis fegyelmezőMagyar film en rájuk szól, intézkedik, az a művelt, tudóstípus tanár viselkedése. Filmrendezői tévedés az, hogy ezt a tanárembert, az elvesztett hite miatt lázadó szerzetest, a társadalommal annak álnoksága miatt kibékülni nem tudó szónokot narrátorral mutatta bé. Mennyivel több, mennyivel nagyobb és igazabb hatást váltott volna ki egy templomi jelenet, amelyben a szagos mise kiöltözött piapagá- lyai, közéleti nagyságai és a kisvárosi ranglista piöffeszkedő potentátjai hallgatják a szószékről az őket nyíltan ostorozó bibliai dörgedelmet. Akkor jobban megértjük és hamarabb elhisszük ezt a lázadót, aki más közösség híján kamaszdiákjai előtt nyilatkozik meg. Reálisabban hatott volna az is, ha a délutáni háromórás séta asszonyától való elszakadása is hangsúlyozottabban bele- kapicsolódik a tanár karakterének megfestésébe. Nyilvánvalóbbá válnék a kispiolgári hierarchia hátat fordítása és a magány, amely rászakad arra a modern emberre, aki kőzépi- kori ruhát visel és egy kiszáradt hitet forgat forrósodó fejében. A rendező felfogása szerint csak a gondolati végpontokat kell képpé változtatni, a folyamatból csak annyit, amennyi a drámai vonulat megértéséhez feltétlenül szükséges. Nos, itt hibázik ennek a filmnek az alkotója minden jó szándéka és értéke ellenére is. A nézőnek bizonyos időt és képi élményt kell adni a folyamatból* a drámai váltásoknál is arra, hogy felkészüljön a következő logikai és pxszichológiai lépésekre. Két egészen rövid és nem is hibátlanul fogalmazott kis részlet vezeti be az indokolatlan öngyilkosságot A tanárban lezajló válság mélységét a néző nem tartja olyannak, hogy visszaút ne adódjék, hogy a hitében megcsalatott szerzetesnek a halált kelljen választania. Ha a kanonok látogatása, az alispáni rosszallás hívóereje, a kiközösítés veszélye a szerelmi megvallás elé sűrűsödik össze, hamarabb elhisszük a tragédiát. így hiányérzetünk támad, és éppen azon a pionton, amit erkölcsi tételként akar bizonyítani a mű alkotója: nem lehet hazugságban élni. Itt, ebben a filmben a társadalmi hazugság csak nagyon távolról, csaknem díszletként jelentkezik és nem töri át a kamaszgyerekek világának, a múzeum falainak a burkát. Még Barcza tanár úr arcán is inkább fáradt rezignáltságot ír fel, hogy aztán ez az arc is eltűnjön. Pedig Bán Róbert érzi, hogy a jellemeket képien is szabatosan íkell fogalmazni. Meg is teszi ezt a három kamasz esetében. Nagy szeretettel és aa emlékeknek kijáró gondossággal részletezi ennek a három elütő diáktípusnak érzelmeit, szenvedélyeit. A poétikus és hangulatos képek mellett ezért a három karakterfiguráért kell a rendezőt dicsérnünk. Forgács Ottó operatőri munkája dicséretesen szerephez juttatja a múzeumi tárgyakat az épületeket és a barokk város festői részeit Gábor Miklóst ebben a filmben nagy lehetőségektől fosztotta meg a rendezői elképzelés. Dalku Mária bájos jelenség, néhány jelenetben játékkészségét is megismerhetjük. Dományházt Gábor, Benkő Péter és Mayei Gábor civilek ugyan, de őszintén és hitelesen eljátsszák a kamaszdiákokat Farkas András Kiilönvonatok érkeznek Egerbe az ifjúsági béketalálkozóra A vasárnap megrendezésre kerülő, nagyszabású megyei ifjúsági bóketalálkozóra Icü- lönvonat érkezik Hatvanból és Gyöngyösről. A Hatvanból vasárnap reggel 7.20-kor induló különvonat 1400 fiatalt hoz Egerbe. Útközben (oda és vissza) megáll Hort—Csány vasútállomáson is, a megyeszékhelyre 9 óra 8 perckor érkezik. A Gyöngyösről reggel 7 óra 40-kor induló vonat 1200 főt szállít, s csak G yöngyöshal ászon, Váiaosgyörkön, Adácson, Karácsoo- don és Ludason áll meg, ahoi utasokat vesz fel még a találkozóra. (Vissza is csak ezeken az állomásokon áll meg?) Egerbe 9 óra 28 perckor érkezik. A két külörrvonat vasárnap este utasait vissza is szállítja: Hatvanba 19 óra 8 perckor indul (érkezik: 20 óra 43-kar% Gyöngyösre piedig 19 óra 45 perckor indul el Egerből, s Z1 óra 31-kor érkezik meg. A csehszlovákok által kiállított SD—080 típusú önjáró daru. Gyors, könnyű mozgású, különféle átrakodási, szerelési és építési munkák elvégzésére alkalmas. 8000 kiló tehernél forgási szöge még eléri a 360 fokot, 4 m magasságig emel és fordul. Kombinálni lehet kanalas magassági kotró és különleges átrakodó darugémmel. Jugoszláv fröccsöntő-automata. Segítségével sokféle műanyagcikk, háztartási felszerelés tetszetős kivitelben, termelékenyen készíthető. Világérdeklődésre tarthat számot a lengyel gyártmányul plazmavágó berendezés. Flazmasugarának a szunerkeméiqf fémek sem tudnak ellenállni. (Regős István felvételei) Budapesti Nemzetközi Vásár — 1966 Képek a fest vérországok kiállításáról
