Népújság, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-27 / 124. szám

Ä BIVV-röl feleMi'iik \A% inmereiier jesxtö fl modern „aranycsinálók” felvonulása Tisztító homoksugár — Fotel a vízen — Felfújható bútorok A műanyag-kupolás építmény alatt és konyákén nehéz válo­gatni. A vegyipar feladata küzdeni az évi több milliárdos kárt tkozó korrózió ellen. Itt, az egyik üvegfalú, hűtőszek­rény nagyságú készülékben örriíik a nedves hofmoksugár. Sűrített levegővel irányítják a így azt még hosszú ideig hasz­nálhatja a jármű tulajdonosa. A megoldás olcsó, s tehermen­tesíti a gyártó ipart. Előttünk ■ az üvegvitrinben négy üvegtartály. Valameny- nyiben szennyező anyag úsz­kál, amikor a percenként ak­cióba lépő keverő megmozgat­Cjjávarázsolt gumikerekek — „futózás” után. bent elhelyezett tárgyakra, hogy azok felületét másodper­cek vagy percek alatt megsza­badítsa a rozsdaoxid-rétegtőL E masina mellől a drótkefe ha­marosan múzeumba vonulhat Itt mutatják be az elektro­mosság nélküli mkkelezést. Melegített folyadékban, kémiai eljárással visznek csillogó be­vonatot a lombikba helyezett tárgyra. Valóságos „aranyosi­ja a folyadékot Kettőben gyorsan tisztul a víz, s aljára száll a vizet szürkítő apró hul­ladék. E két tartályba varázs- csepp hullott. A Sedosan a víz varázscseppje, amely ily kitűnően szemléltethető, módon is bizonyítja, milyen jelentős találmány. Az ipari és ivóvíz tisztításában percekre vagy legfeljebb órákra csökkenti a derítés idejét. Kémiai újdonság háztartások száma. Mindenek­előtt a propán-butánt haszná­lók jobb ellátására új tároló- és töltőállomást nyitnak Buda­örsön — ez év végén. A fővá­ros és több vidéki körzet fo­gyasztóit innen látják el majd gázzal. Forgalomba állítják a gumikeréken járó „gázpalack­vonatot”, amely szükség esetén az egyes településeken a hely­színen cserélik ki az előfize­tők tartályait. S végül, sok közül az egyik legfontosabb: a gyógyszeripar. Karrierje irigylésre méltó. Ma termékei kétharmadát külföld­re szállítja, s jóformán nincs olyan pontja a világnak, ahol ne találhatnánk meg gyógy­szereinket Újdonságairól álta­lánosságban annyit, l^ogy a ké­szítményeknél hosszan tartó hatásra törekedtek. így jelent meg az új B—12-es, amelyből egy 100 gammás dózis annyit ér, mintha régebbi készítmény­ből ennek tízszeresét kapná a szervezet. A Nuredal a leg­újabb nyugtató. Ez is nagyobb hatású elődeinél, s külön ajánl­ható azoknak, akik már meg­szokták a korábbi készítmé­nyeket. A fekélybetegségek új szerei a Bispon és a Triospan. A Degrainol a bélfekélyek gyógyszere, és úgy készítették el, hogy a lenyelt drazsé ne oldódjon a gyomorban, csak a bélrendszerben, hogy itt legyén teljes hatása. A lista természetesen hosz- szú, s folytatni lehetne az anti­biotikumokkal és a tbc kifejlő­dését gátló szerekkel. A fel­sorolásnál fontosabb és so­katmondóbb azonban, hogy Készül a Darudon, a több célra is alkalmas hazai műszál. (Gábor Viktor felvételei) nálás”. Minden titokzatosság nélkül S ide sorolhatjuk a kü­lönleges rendeltetésű lakkot, a Vmikort A szállítandó vagy hosszú ideig álló értékes gépe­ket lefújják ezzel a percek alatt száradó anyaggal. Védi pára, sav, pór ellen. Amikor a szállítmány célhoz ér, vagy is­mét üzembe helyezik a beren­dezést a Vinikort egyszerűen lefejtik — nem marad nyoma sem... Erről sem gyakran haB az ember: felfújható bútorok, üsző fotelek. Mindez a Pálma- gumigyár camping-szenzációja. Népszerűségben vezet a. „sá­torosénak”. Egy- és kétszemé­lyes változatban készítik. Föl- íújt, összeszerelt állapotban kitűnő vízi jármű, de ha kell, néhány perc alatt hajlékot adó kis építmény. Súlya — kor­mányszerkezettel együtt — nem éri el a húsz kilót. S hogy jól üli meg a hullámo­kat, azt legjobban bizonyítja a szigorú vízi rendőrök enge­délye: az új csónak a Dunán is használható. Felfújható az asztal és a szék. S levegő for­málja a kagylófotelt. Ez utób­bi érdekessége, hogy nemcsak szárazon, de vizen is ülhet benne az utas. Katonás rendben sorakoz­nak a növekvő nagyságú gu­mi autóköpenyek. Ezúttal nem új gyártmány reklámai. A kül­földön jól ismert, nálunk azon­ban még alig alkalmazott „fu­tózást” ismerteti meg a látoga­tóval. A megkopott felületű, de még jó állapotú köpenyekre új réteget vulkanizálnak, s Eger a történelemben régen és ma Dr. Molnár József, amikor Egerbe került, magyart és tör­ténelmet tanítani, idegen, szin­te ismeretlen helyre csöppent. De ez már elég régen volt, azóta annyira ismerős lett szá­mára Eger, de még a 100—200 és az 500 év előtti is, hogy most ő viszi szerte Eger vár történelmi távlatokat idéző is­meretét és mai történelmét is — nemcsak mint főiskolai do­cens, hanem mint a TIT fá­radhatatlan előadója és mint idegenvezető is. A TIT megyei szervezetének ő volt az első titkára, akkor még félállásban. Tisztában van a feladatokkal és a társulat jelentőségével. — Mióta tart előadásokat a TIT keretében és hányat tar­tott eddig? — Még 1952-ben tartottam az elsőt. Aztán rendszeresen négyet, ötöt is egy hónapban, sőt, volt olyan hónap, amikor tízet is. Most már kevesebbet tartok, mert a természettudo­mányi-műszaki jellegű előadá­sok kerültek inkább előtérbe. De ebben a félévben is már csaknem tízszer adtam elő. Ha összeszámolnánk az évek fo­lyamán csaknem 500 előadás jönne ki. — Milyen történelmi tárgyú előadásokat tartott leggyakrab­ban.? — A második világháború­ról, a fasizmusról. Aztán spe­ciális egri vonatkozásiakat, például Eger vár 1552-es ost­roma, Eger és Heves megye a Dózsa-féle parasztháború, a Rákóczi és a 48-as szabadság­harc, a Tanácsköztársaság ide­jén, vagy Heves megye iskola- politikai helyzete 1919-től nap­jainkig. — Hol tartotta a legtöbb elő­adást? — A különböző honvédségi alakulatoknál és iskolákban, főleg az iparitanuló-intézetek- ben, de szinte mindenhol a megyében, mindenfajta hallga­tóság előtt. Legutóbb is a hon­védségnél és az iparitanuló-in- tézetben adtam elő a második világháborúról. — Milyen hallgatóságot ked­vel leginkább? — Ebben a tekintetben nem/ teszek különbséget. A lényeg az, hogy a különböző hallgató­ság előtt mindig másképpen kell előadni. Szeretem az egy­szerű embereket. Náluk a köz­vetlen hang a fontos, de ez a nehezebb. Magasabb képzett­ségűek előtt jobban fel kell ké­szülni, és részletesebben, tudo­mányosabban, több hiteles do­kumentumra való utalással le­het érdeklődést kelteni. — Hogyan készül fel, mi a legfontosabb egy TIT-előadás­ban? — Az előadások tartama ál­talában egy óra. Fölolvasni nem szabad, kívülről, szaba­don kell beszélni, mert csak így lehet kontaktust teremteni a hallgatósággal. A történelmi tárgyú előadásoknál rendkívül fontos a szemléltetés, rajzok, térképek, vagy film felhaszná­lása, Éneikül holt az előadás. Nem elhanyagolható az él­ményszerűség, hiszen ezek az emberek fárasztó munka után hallgatnak engem, saját jó­szántukból. Hiteles epizódok elmondása rendkívüli érdeklő­dést kelthet. — Melyik előadása jelentett a legnagyobb élményt önmaga számára? — Az elmúlt ősszel Szarvas­kőn tartottam előadást Kné­zich Károlyról és Lenkey Já­nosról, a két 48-as tábornok­ról. lenkey a 14., hogy így mondjam, aradi vértanú volt* aki megőrült és így a törvé­nyek értelmében nem akaszt­hatták fel, csupán fogva tar­tották. Elmondtam, hogy ami­kor meghalt, hogyan temették el az aradi polgárok. Maguk az aradiak ásták meg a sírt. Hatalmas tömeg gyűlt egybe és követte a ganéjhordó ko­csira feltett holttestet, amit egy fél raj katona kísért... Egy szabadsághős utolsó útja egy ilyen kocsin ... Bizony, köny- nyeztek ott, Szarvaskőn. — Miért vállal ennyi elő­adást a TIT-ben, mi viszi er­re? — Szeretem az embereket tájékoztatni. Szinte újjáéledek ilyenkor, csakúgy, mint ami­kor Eger nevezetességeit mu­tatom meg az idegeneknek. Dr. Molnár József foskolai docens, a megye fáradhatatlan történelmi kutatója és ismeret­terjesztője, most kandidátusi disszertációján dolgozik, amelynek tárgya — előadásai­ban is többször szerepelt: He­ves megye iskolapolitikai hely­zete 1919-től napjainkig. (berkovnts.) Az ünnepi könyvhét1 könyvei Lenin: Művészetről, irodalomról 1951-ben jelent meg utoljára egy rövid válogatás Lenin műveiből, „Az irodalom” tűm­mel. A most megjelent új gyűjtemény arra vállalkozott, hogy teljes áttekintést nyújt­son Leninnek a művészetről és az irodalomról vallott néze­teiről, a művészetre és az iro­dalomra vonatkozó megállapí­tásairól. A kötet 1894-től 1923- ig, időrendben közli Lenin egyes cikkeit, leveleit és egyéb írásait, kisebb-nagyobb mun­káinak egyes szemelvényeit, amelyek megvilágítják Lenin­nek az irodalomhoz, a művé­szethez való viszonyát, a Le­nin alkalmazta módszertani el­veket. Az értékes gyűjteményben megtalálni mindazokat a cik­keket és szemelvényeket, ame­lyekben Lenin az orosz forra­dalmi demokraták, s köztük különösen Csernisevszkij mun­kásságát értékeli. Fontos helyet foglalnak el a kötetben a Lev Tolsztojról szó­ló írások, s a Lenin és Gorkij kapcsolatát dokumentáló anya­gok, közöttük is elsősorban Leninnek Gorkijhoz intézett levelei. Az Októberi Szocialista For­radalom utáni szovjet időszak lenini munkásságát bőséges válogatás reprezentálja, ennek az időszaknak fontos része volt az új kultúra megteremtéséért vívott harc, s az új kultúra megteremtésén belül is a Pro- letkult hibáinak bírálata. Tel­jességre törekvőn adja a gyűj­temény az 1917-et követő évekből Leninnek azokat a megnyilatkozásait, cikkeit, le­veleit, más kisebb írásait, amelyek Lenin irodalmi állás- foglalásait, irodalmi és művé­szi érdeklődését olyannyira jellemzik. Szerepel a kötetben néhány olyan munka is, amely­nek tanulmányozása különösen elengedhetetlen Lenin mód­szertani elveinek megértéséhez. Régóta megoldásra vár Szi- halom község ivóivíz-éllátása. Az egyre fejlődő és szépülő község lakossága eddig az egészségtelen, rossz vizű, ásott és fűrott kutakra volt utalva. Az elmúlt években a községi tanács hozzálátott a probléma végleges megoldásához. Község, fejlesztési hozzájárulásból el­készült az új mélyfúrású kút, amely bőséges vízhozammal képes kielégíteni a lakosság vízigényét. A következő fel­adat, hogy a jól sikerült'kútfú­1966. május 27., péntek Jó pár hónapja élt már akkor a városban, de az ország más táján „kovácsolódotf’ fülé­nek mindaddig idegen, söt„ majdhogynem el­lenszenves volt az otta­ni beszéd. Egyik földi­jét, akivel egyszerre vetette ide a sors, s aki fél év múltán már úgy „ő”-zött, mintha itt lát­ta volna meg a napvi­lágot, emiatt csaknem renegátnak tartotta. — Barátom — mon­dotta ha a századfor­dulóig élnék is itt, so­hasem tudnék leszokni a mi ízes, otthoni nyelvjárásunkról. Hogy tehettél ilyet?! — von­ta kérdőre felháboro­dottan. A szerencsétlen csak hümmögött. De már a következő tavaszon megoldódott a rejtély, fény derült,, elhajlása” indító okaira. Megnő­sült, és a lányról ragadt rá a „kór”, úgy, hogy a mai napig sem vetkőz­te le, s minden bizony­nyal nem is fogja már soha! De ő tartotta magát, nem adta be a derekát. Mindaddig, amíg meg nem ismerte Évát. A haja barna, a dereka karcsú és ha nevet ki­nyílik, mint a virág... van benne valami a mi­lói Vénuszból, és — na­gyon sok az édesanyjá­ból. Ha a kacagása — nagy sétáik közben a parkban felcsendült, az a bolond szíve irgal­matlanul összefacsaro- dott. Különösen, ha má­sok jelenlétében, társa­ságban került sor erre a kacajra, öltött egészen rendkívüli méreteket a szívszorulás. Éva is ész­revette színváltozását. es nemsokára engeszte- lésképpen a fülébe súg­ta: — Szívem, későn van, haza köll mönnöm ... — Hogy mondod?! — vágták mellbe az „ő”-k. De azért egy percig sem tudott haragudni rá, mint egykor a ba­rátjára. Bele kellett nyugodnia, hogy Éva helybéli lány, s az „ak­centus” „jelen van” ná­la is, akárcsak sokezer inas. ottani beszédében. Mikor becéző nevet keresett neki, sokáig habozott a „cicabogár”, ..aranyvirág”. „csillagos ég” és egyéb magas röptű jelzők közt. Egy pillanatig a „Titing” is eszébe jutott. De mind­ez üresnek, tartalmat­lannak hangzott. Az­után sikerült olyan ne­vet találnia, ami a leg­jobban illik hozzá: „Édöske”. Ebben benne van a neki mindinkább nélkülözhetetlen, mond­hatatlan édesség, ami­vel megbűvölte, és a tájszólás is, ami le nem kopik saz ajkáról, s ho- va-tovább nem is sérti már a fülét. Muzsika volt, csodálatos za­mat... És belátta, hogy végeredményben éppen olyan szép be­széd, mint az övék, ott­hon, a fűzfákat tükröző víz partján. Aztán egy szép napon — a parkban rozsdás leveleket sodort a szél — magához húzta a leányt: — Löszöl-e a felesé- göm, Édöske? — Szömtelen, mán mög csúfolkodol — le­gyintetté meg duzzogva az arcát. — Ugyan, kicsim, higgyél neköm! Hát ve­led szeretnék boldog lönni, nem értöd ... ? Megszorította a ke­zét, és a nagy csodálko­zó szemében ott fény­lett a végtelenség. Ta­lán akkor vált „tősgyö­keres” helybélivé... Jóba Tibor a Nikéről rovarirtó szer is. Hatását több hónapon át meg­tartja, s igen nagy ellensége a burgonyabogaraknak és a ká­posztafélék kártevőinek. Siker­re számíthat a növényvédő Aldrinnal kevert szuperfosz­fát, amely rovarölő és talaj­fertőtlenítő egyszerre. Előkelő helyet kapott a kő­olaj- és gázipar. A fogyasztó számára inkább az utóbbi hoz újdonságot. Lassan a félmilliót megközelíti a gázzal főző-sütő rövid idő alatt megduplázódott kivitelünk Európába, Ázsiába háromszor, Afrikába másfél­szer, Ausztráliába kétszer any- nyi gyógyszert viszünk, mint 1961-ben. A vegyipar méltán foglalja el a legelőkelőbb helyet. Kiál­lítása bizonyítja, mennyire egészséges elképzelés volt a hazai lehetőségek jobb kiakná­zása. <*t. gy ) Törpevízmfl-társulat alakul Szilfáimon rás után a fahj egész lakossá­gát kiszolgáló törpe vízmüvet építsenek, a megfelelő vízháló­zattal együtt. Nagy anyagi erőfeszítést igénylő beruházás a törpe víz­mű létesítése, és ezért a köz­ség lakossága törpevízmű-tár- sulatot alakít a közös feladat megoldására. A Miskolci Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei elkészítették a vízmű teljes ter­vét, amely négymillió 200 ezer forintos beruházásból valósul meg. Ebből az összegből épül fel a hidrogtóbusz, a víztartály, a medence, a vezeték és a cső­hálózat. A község utcáin 250 méterenként lesz egy-egy víz­csap, és lehetővé válik, hogy minden család otthonába ve­zethesse be a vizet. A létesítmény elkészítéséhez szükséges millióikat bankhitel útján kapja a társulási, és ezt az összeget hét év alatt fizetik vissza. Átlagosan családonként két és fél ezer forinttal járói­nak hozzá hét ér alatt a tár­sulás tagjai, ezenkívül a feöz- ségfejlesztési alapból egymillió 200 ezer forintot adnak eme a célra A megyei tanács és a víz­ügyi igazgatóság egyaránt 300 —300 ezer forinttal járul hozzá a kezdeményezés megvalósítá­sához. A község lakosai társa­dalmi munkában segítik a cső­vezeték árkainak kiásását. A társulat közelgő megalakulása után a jövő évben látnák hoz­zá a vízmű építéséhez és az előzetes tervek szerint másfél év alatt megoldják Szí halom község ivóvíz-ellátásának prob­lémáit. C*. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom