Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

Évad végén, új évad előtt

Beszélgetés as egri Gárdonyi Gésa Ssínhás igazgatójával

Az edmúlt év augusztusában a színházról, a közönségről, valamint a színházak összevonásáról beszélgettünk Lendvai Ferenccel, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójával. Az évad eleji beszélgetést azzal zártuk, hogy „reméljük, Eger és közönsége jól vizsgázik az új színházi évadban ..Most folytatjuk a beszélgetést a Gárdonyi Géza Színház igazgatójával.

— Elsősorban arra szeretnénk választ kapni, mi a véleménye a közönségről, hogyan vizsgáztak az egriek?

— Erre a kérdésre röviden válaszolhatok: jól vizsgázott az egri közönség.

— örülünk ennek a válaszvak, de ugyanakkor megjegyezzük. hogy voltak előadások, amikor nagyon kevesen ültek a nézőtéren.

— Igen, ilyen is volt. Mégis azt mondom, jól vizsgázott az egri közönség. Ezt elsősorban Németh László drámájának fogadtatásával bizonyítom. A divatos, A vágy villamosát le kellett venni a műsorról, s helyette ismét Németh László drámáját játszottuk- Ilyen még nem fordult elő, hogy egy ^szex-dráma" helyett egy nagyon súlyos problémákat feszegető új magyar drámát részesít előnyben a közönség. Eddig mindig a fordítottja történt.

— Hogyan fogadta a közön- jég o többi bemutatót?

— Az operetteknek sikerűk ♦ott, bár a Mayától többet vártunk. Gárdonyit természetesen □agyon szereti az egri közön- aég, így a Fehér Anna biztos sikert hozott. A közönség si kénén túl az is értékelendő, hogy milyen jól megértette az egri közönség Maugham és Molnár Ferenc humorát. De úgy látszik, a romantika is távol áll kissé az egri közönségtől. Ezt a Cyrano gyenge fogadtatásán mérhetjük le.

— Igen, a közönség gyakran jjmegtrejál ja” a színházat. Emberi számítás szerint a Cyranó- mk nagy sikert kellett volna aratnia az egri színpadon i*. Vem hisszük, hogy Rostand tenne a ludas abban, hogy elmaradt o siker. Ugyanezt mondhatjuk a Sirályról is. Vem Csehov számlájára írjuk azt, hogy az egész világon nagy Sikerrel játszott drámát kevesen nézték meg és még kevesebben értették meg Egerben. A színháznak is le kell szűrőié a tanulságot: csak akkor szabad bemutatni egy drámát, ha megvan, a megfelelő színésze és rendezője. A Sirály be-1 mutatójához hiányoztak az előfeltételek• Elsősor lan a címszereplőre gondolok.

— Igen, ebben sok az igazság, de azt is meg kell mondani, hogy látszólag megvoltak a Sirály bemutatásának feltételek De amikorra eljutottunk a főpróbáig, kiderült, hogy a címszereplő nem tudja megfelelően eljátszani szerepét.

— A Nagy család szinte operettsikert hozott. Ez a siker nemcsak Németh Lászlónak, a jó drámaírónak, hanem a mai témának is szól. A Nagy család hősei a ma emberének gondjairól, a mi társadalmunk problémáiról cserélik ki gondolataikat s természetesen mindezt magas írói hőfokon, irodalmi megfogalmazásban, önként adódik a tanulság, több ■mai témával foglalkozó drámát kell bemutatni, s bátrabban kell kezelnie a színháznak a mai írók alkotásait.

— Ez valóban így van. De! hadd tegyem hozzá: nem elég a mad téma, jó színházat kell csinálni, gondolatokat ébresztő drámát kell bemutatni. Ezt | szereti a közönség. A színháznak a mában kell élnie.

— Csakhogy az egri színház ebben az évadban csupán két mai témával foglalkozó drámát mutatott be. Ebből is az egyik A vágy villamosa volt. Úgy gondolom, most már kimondhatjuk: Tennessee Williams drámáját nem kellett volna bemutatni— így utólag már könnyebb ezt megállapítani. A színháznak az is feladata, hogy j bepillantást engedjen a világ drámairodalmába. Ami viszont a mai témát illeti: én nem szűkíteném le ezt a kört. Nemcsak

4 filmmé

1966. április 17-, vasárnap

a mai történet jelenti a mai témát A Hamletet is lehet úgy rendezni, hogy mondanivalója a mának szóljon, vagy ki mondhatná például, hogy a Háború és béke mondanivalója nem aktuális, nem mat

— Ebben egyetértünk. De így is kevés mai témát nyújtott az egri színház.

— Erről nemcsak a színház tehet. A magyar dráma, sőt, az egész világ drámairodalmának problémáit ne a színház- igazgatótól kérjék számon.

— De a színháznak az is feladata, hogy bábáskodjék az új drámák születésénél.

— Az elkövetkező szezonban ezt fokozottabban megtesszük. Garancia erre a színház két dramaturgia: Karinthy Ferenc és Sándor Iván.

— Térjünk át a következő évadra. Milyen gyakorlati változást hoz az egri és a miskolci színház összevonása?

— A legjelentősebb gyakorlati változás: emelkedik a művészi színvonal, jobb és gazdagabb kiállítású színházi előadásokat lát a miskolci és az egri közönség. Heves megyében öt helyen 30 tájelőadást tartunk, Egerben pedig 195 előadást. Tehát ugyanannyit, mint eddig. Egerben csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap tartunk előadást, a hét első három napján nem játszik a színház. Ezeken a hét eleji napokon különböző hangversenyek, fesztiválok, helyi rendezvények vagy más műsorok színhelye lehet a színház.

— Kik lesznek az összevont színház tagjai?

— Vannak, akik elmennek

tőlünk, és helyettük újak jönnek. Az egri közönséget bizonyára az érdekli elsősorban, hogy régi kedvencei közül kik játszanak az egri színpadon? Felsorolom névsor szerint. Bálint Gvörgy, Csapó János. Csíkos Sándor, Dariday Róbert, Fekete Alajos. Géczy József, Hegedűs László. Kautzky Ervin, Kovács Mária, Kopetty Dia, Lenkey Edit. Lőrinczy Éva, Náday Pál, Olasz ErzséHírünk a világban nagyra nőtt: Heves megye székhelyéről cikkeket írnak Kelet és Nyugat lapjai, látogatók tömkelegé érkezik nap nap után a világ minden tájáról. Eger ma már az idegenforgalmi kategóriában a negyedik helyen áll a Balaton, Budapest és a Du- na-kanyar után. Amit a városról írnak vagy beszélnek, mind népszerűsítő, mind a szépséget, a múlt nagyszerű emlékeinek életben tartását dicsért

Hogyan fogadja a város az

idegeneket? Mit tud biztosítani szórakoztatásukra, kényelmükre?

A kérdés nagyon is időszerű, hiszen már az első negyedév, amikor még tulajdonképpen nem beszélünk idegenforgalmi szezonról, túltett 5—600 fővel a tavalyi hasonló időszakon.

SZÁLLODÁK

A 109 személyes Park Szálló negyvenhat, a 192 személyes Eger Hotel hetvenkettő és a 168 személyes Diák Turista- szálló tíz szobával várja a vendégeket. Természetesen a nagy forgalomban, mint eddig is, j kevés lesz a három szálló, így j az Idegenforgalmi Hivatal biztosítja a fizetővendég-szolgálatot is: az idén így „plusz” öt- ' ven szoba áll a vendégek részére. Hogy ez elég, vagy kevés, azt a forgalom dönti el, de valószínű, hogy — kevés.

— Sajnos, az egri camping még csak terv, a területe ugyan már megvan, de az idén még nem készül el — mondta Csé- pány Ferenc, a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőié. — Ha elkészül, még ötszáz főnek tud biztosítani szállást.

— Milyen programot biztosítanak a vendégek részére?

— A csoportok részére negy- vennvolc vizsgázott idegenvezetőnk van, ezek közül 25-en különböző nve'veket js beszélnek. A vámsnéws'ben van kialakult menetvonal Rendszebet, Paláncz Ferenc, Pálffy

György és Somogyi Miklós. Bizonyára örömmel fogadják az egriek régi ismerősüket, Szabad y Józsefet és Varga Gyulát is. Azoknak a színészeknek a nevét, akik eddig a miskolci színpadon játszottak, nem akarom felsorolni, őket is megismerik majd, néhánnyal közülük — Némethy Ferenccel, Fillér Istvánnal, Gonda Györggyel és Balog Emesével már találkozott az egri közönség. Elmondom még, hogy Békéscsabáról a színházhoz szerződött egy régi ismerős: Szoboszlay Sándor, s ugyancsak visszatér Egerbe, illetve Miskolcra Füzessy Ottó és OI- gyai Magda is. Es tagja lesz a színháznak a népszerű primadonna, Petress Zsuzsa is.

— Milyen bemutatókat tervez a színház a következő évadra?

— Mielőtt válaszolnék a kérdésre, elmondom, hogy bér- letezésí rendszerben és a műsor összeállításánál is szakítottunk az eddigi gyakorlattaL Abból indultunk ki, hegy az egyesített színház az ország legnagyobb vidéki színháza lett. Dolgozóink száma meghaladja a kétszázat. Van 55 színészünk, 24 tagú énekkarunk, 12 tagú tánckarunk, s elismerten jó zenekarunk. Azt is figyelembe vettük, hogy Eger és Miskolc rendelkezik az ország két legszebb vidéki színházával. (A nyáron forgószínpadot is szerelünk az egri színházba.) Nem hagyhattuk figyelmen kívül a következő évad műsorának összeállításánál azt az örvendetes körülményt sem, amelyről már fentebb is szóltam: az egri közönség jól vizsgázott ebben az évadban. Eddig bérleteseinknek „kapcsoltuk" az előadásokat Együtt adtuk például a Nagy családot a Marica grófnővel. Véleményünk szerint a közönség ma már eléggé felnőtt ahhoz, hogy ne kelljen így „csomagolni" az előadásokat. Ezután négyféle bérletet ajánlunk, s a közönségre bízzuk, melyiket választja.

Az első bérletsorozatunkat Gondolati esték címem terveztük. Ennek keretében négy magyar szerző művét mutatjuk be. Ebből három ősbemutató lesz. Bemutatjuk Németh László Csapda című drámáját*

amely Puskin utolsó napjairól szól. A Kossuth-díjas író ezt a drámát színházunk számára írta. Műsorra kerül Hubay Miklós Római karnevál című drámája, amely arról szól, hogy gyakran milyen erőfeszítésre, helytállásra képesek a megfáradt, öreg emberek. Har- madik ősbemutatónk Sándor Iván drámája lesz. Még nincs végleges címe, de tartalmáról elmondhatom, hogy a dráma az egyén igazságkereső útjáról szól. E bérletsorozat negyedik bemutatója Gyárfás Miklós Egérút című, Budapesten is nagy sikert aratott műve lesz.

A második bérletsorozatunk a Látványos esték címet viseli. Ennek keretében láthatja a közönség Capek: Harc a szalamandrákkal című világsikert aratott regényének színpadi változatát, Kálmán Imre Ördöglovas című nagyoperettjét, a My fair Lady-t és egy osztrák politikai pamflettet, Ralf Benaczki Az esernyőldrály című zenés játékát.

Meghitt esték a harmadik bérletsorozat átfogó címe. Bemutatjuk O’Hara: Camber felügyelő utolsó esete című bűnügyi vígjátékát, Nádas Gábor és Kövesdi Nagy Lajos Szegény kis betörő című új musicaljét, valamint Németh László már említett drámáját és Az esemyőkirály című zenés vígjátékot

Negyedik sorozatunk lesz a Színházbarátok hét estje. Ez tulajdonképpen egy kombinált bérlet Műsoron szerepel a négy magyar dráma, s három zenés darab: az Öröglova®, a My fair Lady és a Szegény kis betörő.

A közönség tehát tfz darabot láthat a következő évadban az egri színházban, s önmaga dönti el, hogy milyen bérlet- sorozatot vált

— Mikor és mivel nyit a

színház a következő évadban?

— Október 1-én lesz az első egri premier. A My fair Lady- vel nyitjuk az évadot Gazdag kiállítású, szép előadást láthat az egri közönség.

— Befejezésül: mi lesz a színház neve?

— Miskolcon Nemzett Színház, Egerben pedig Gárdonyi Géza Színház.

Márkusz László

Eger felkészült...

rint a tanárképző fői^colával kezdődik, ezután átmennek a székesegyházba, ahol a híres, felújított orgonán hangversenyt is hallgatnak. A továbbiakban megtekintik Fazola kovácsolt vaskapuit majd fölmennek a várba. Itt külön program van a múzeum kiállításai szerint A következő állomás a minaret majd a minorita-templom. Ete- után kimennek a strandra. A befejező program a boré, vagy a Szépasszonyvölgyben. vagya pincegazdaság pincéjében kóstolják meg az egri bort

LESZ-E ELÉG?...

Felvetődhet a kérdés, hogy ha annyi idegen „szállja” meg a várost lesz-e élég élelem és ital? S természetesen nemcsak a vendégeknek, hanem a „bennszülötteknek" is? Az idén még nagyobb hullámban jönnek a kirándulók, mint tavaly — a csoportok létszámát megnöveli a Nemzetközi Camping és Karaván Szövetség több tízezres táborának magyarországi látogatása, akik természetesen Egerbe is eljönnek, augusztus 3. és 17. között. Az előtáborozás már augusztus 3. előtt meekezdődik. Nem beszélve a belföldi látogatók csoportjainak százairól. Nagy tömeget kell ellátni az idegenforgalmi szezonban étellel, itallal.

— Az illetékes szervek — mondta Pálinkás Győző, a me- gvei tanács kereskedelmi osztályának vezetője — az elosztásban figyelembe vették az idegenforgalmi lehetőségeket. A heti átlagos 650 mázsa hús, amit a megye kap — ez persze változó, hiszen hol többre, hol kevesebbre van szükség —, biz- tosítia az éttermek, a boltok, az üdülők, az üzemi konyhák stb. szükségletét. Ami az italféleségeket illeti, az első fél évre 12 ezer hektoliter bort, és 27

ezer hektoliter sört kaptunk. A második fél év még nem ismert, de félő, hogy a sör kevesebb lesz, mint az igény, hiszen májusban már kezdődik a melegebb idő, a „sörszezon” ideje. Minden a sörgyáron múlik.

A bor szükséges mennyisége

— és a minőség is! — egész esztendőre biztosított. Etet — érdeklődésünkre — Dancz Pál, az Egér-Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság igazgatója közölte. A' vállalat biztosítani tudja a szükségletet az elmúlt évi terméskiesés és az export- kötelezettségiek mellett i*.

FONTOS A „KÜLCSÍN"

Ez örök kérdés Egerben, ahol tulajdonképpen minden nagyon szép, de... A „de” megoldatlan probléma, s felszökik az ember vérnyomása, ha erre gondol. Hiszen az sem mindegy, hogy a szórakoztató intézmények, műemlékek mellett maga a város képe milyen. A „külcsín”. A tiszta utcák* parkosított terek. Amelyekre az egriek képtelenek vigyázni.

— Ebben az esztendőben — felelte kérdésünkre Novák György üdülőhelyi előadó — 2,9 millió forintot fordítunk parkosításra, az utcák és terek csinosítására. Ezek mellett nagy segítséget adtak az iskolák tanulói is, akik csak márciusban 20 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a Népkert lombtalanításában, a Klapka utca —, amely idegen- forgalmi szempontból jelentős

— mindkét oldalának rendbe hozásában.

Üj parkírozóhelyeik is létesültek. A volt húspiaci és a Telekessy utcai korszerű, befejezés előtt álló parkíixxaóhelyek

A pártoktatás kedvező tapasztalatai a Finomszerei vénygyárban

AMIKOR a Finomszerelvény- gyárban a pártoktatás idei tapasztalatairól érdeklődtünk, azt a tanácsot kaptuk, hogy a technológiai osztályon Debreceni Tibort keressük. Mi köze a technológiai osztály vezetőjének a pártoktatáshoz? Kérdés nélkül is hamarosan kitűnt, hogy sok. A technológiai osztály dolgozói közül is többen részt vesznek a pártoktatás különböző formáin, de különösen az osztályhoz szervesen kapcsolódó szerszámüzem munkásai jelentkeztek szép számban. Ezek után nem véletlen, hogy az üzemi pártbizottság mellett működő oktatási bizottság elnöke Debreceni Tibor, a technológiai osztály vezetője. De fordítva is megállja a helyét az okfejtés: „házon belül” sikeres volt a pártoktatás, mert politikailag is példát mutat és helytáll a műszaki vezető.

Az ősszel nem vaktában és nem találomra kezdték a tanfolyamok és az előadások szervezését. Üzemenként összeállították a párttagok és tagjelöltek névsorát. Gondosan megvizsgálták, hogy a kommunisták közül a korábbi években ki, milyen oktatási formában vett részt. Azután a szükséglet, az igények és a lehetőségek szerint hirdették meg az idei pártoktatás programját. Nemcsak a felsőbb szervek véleményére hallgattak, hanem megkérdezték a jelentkezőket is és ezután döntöttek, hogy hol, milyen létszámmal és melyik propagandista irányításával szervezzenek pártoktatást. A gyár 339 kommunistája közül az idei oktatásra 220-an jelentkeztek és 247 pártonkí- vüli vett részt pártoktatásban.

A SZOCIALIZMUS építésének időszerű kérdései váltották ki a legnagyobb érdeklődést, összesen 357 dolgozó iratkozott be erre az oktatási formára. Űj vonás és nagyon eredményesnek bizonyult, hogy az idén alapszervezetenként rendezték meg ezt az előadás- sorozatot. Az alapszervezetek voltak a gazdái a pártoktatás gerincét jelentő előadássorozatnak. Az alapszervek vezetősége jelölte ki a propagandistát, közvetlenül ellenőrizhették az előadásokat. Idejében és eredés a főiskola körüli parkolóhelyek egy időben körülbelül 130—150 személygépkocsi befogadására alkalmasak. Ideiglenes parkolóhelyet létesítettek a turistaszállóval szemben lévő, egyelőre üres telken is. Itt nemsokára új, 120 férőhelyes szálló épül — étteremmel!

(Csak egy nagy hiányosság van, amit már régen orvosolhattunk volna, hogy nincs Egerben — szervizállomás).

A felkészülés tehát megtörtént — többé-kevésbé — a nagy idegenforgalmi szezonra. Mindenki azon fáradozik, hogy a város vendégei jól érezzék magukat, s szívesen emlékezzenek vissza Egerre.

(hátai)

menyesen segíthettek, ha másik előadóról kellett gondoskodni, vagy ha egyik-másik hallgatót meg kellett kérdezni, hogy miért maradt el a konzultációról. Másrészt az egy alapszervhez tartozó, egy üzemben dolgozó emberek bátrabban és őszintébben kérdeztek és vitatkoztak a legkülönbözőbb politikai kérdésekről.

Kevesebb sikerrel járt a gazdaságpolitikai tanfolyam. A központi iroda és az üzemek főleg műszaki-gazdasági vezetői közül 41 fő jelentkezett. Szervezési hiba és hiányosság is előfordult, de főleg a hallgatók szorgalma kifogásolható. Pedig többségük beosztása alaposabb gazdaságpolitikai tudást igényel. Szóvá is tették ezt egyik-másik hiányzónak, de nem elegendő sikerreL Jó lenne, ha a pártbizottság idejében megtalálná a módját, hogy a magasabb beosztású párttagok a tanulásban jobban példát mutassanak.

HUSZONEGY fős kihelyezett marxista—leninista középiskola működött az idén a Finom- szerei vénygyárban. Az első féléves vizsgájuk után dicséretben részesültek. Az év második felében megtört egy kicsit a lendület, alábbhagyott a szorgalom. Igaz, a csorbát még kiköszörülhetik. Az év végi vizsgák még hátra vannak.

Amikor a megyei pártbizottság és a MTESZ meghirdette a korszerű gazdaságszervezés tanfolyamot, a Finomszerei- vénygyárból 43-an jelentkeztek. Megfelelő előképzettség és hely hiányában csak 24 főt vettek fel. Többségük nagy figyelemmel hallgatta az előadásokat Most már rajtuk a sor, hogy a szerzett tapasztalatokat a napi munka során hasznosítsák.

Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy a Finomszerelvénygyár 16 dolgozója jár a Marixsta—Leninista Esti Egyetemre és jó né~ hányan középiskolai és egyetemi tanulmányaik kötelező tantárgyaként részesülnek politikai oktatásban.

A városi és az üzemi párt- bizottság mintegy 300 fő pártoktatását tervezte az idei oktatási évben és 467 dolgozó jelentkezett. Legjobban kitett magáért a 26-os üzem. Közülük is legszorgalmasabbnak bizonyult a kovácsbrigád. Szántó Károly, Bozsik István és Hornét Imre már az idősebb generációhoz tartozik. De tanulni akarnak, hogy többet tudjanak és jobban helytállhassanak. Természetes kötelességnek érzik ezt, hiszen szocialista brigádtagok.

A FINOMSZERELVÜNY- GYÄRBAN feltétlenül kedvezőek az idei pártoktatás tapasztalatai. A számszerű eredményekkel a szigorú kritikus is elégedett lehet. Jövőre a minőségre kell nagyobb gondot fordítani. Rövidebb, tömörebb előadásokat és több kérdést, eredményesebb vitákat szeretnénk haliam.

r. l.

Péter vására minden lakója boldoguljon

(Dr. Czibolya László tudósító):

Pétervására község lakossága jelenleg 2716 fő, amleyből 167

a cigány származású. Érdekes képet mutat a községen belüli elhelyezkedésük. Egy részük az úgynevezett Téglaháznál, míg kisebb csoportjuk a Várhegyen települt le. Az utóbbiak kulturált körülmények között élnek, házaik rendezettek, tiszták, legtöbben rádió szól, villany- és vízhálózattal ellátott.

Más képet mutat a téglaházi cigányok élete. Itt még mindig a régi putrikban húzzák meg magukat, legnagyobb részük egy helyiségből álló viskójuk földjére lehintett szalmán alszik. Pedig őket is segítette a tanács. Kisajátításokkal ingyenes telekhez juttatta őket, azonban egyikük sem építkezett, legfeljebb sajátkezűleg összeeszkábáltak egy szalmatetős viskót. A telekvásárlás tehát csak azt jelentette, hogy viskóikat egy másik helyen építették fel. A' tégla háziak azt mondják a várhegyiekről: ők

„úti cigányok” és nem igazi „romák”. Elz utóbbi kijelentésük lehet, hogy bennük élő rossz előítélet, de mindenképpen nagyon káros és elsősorban a számukra jelent békjót. Mert a községi tanács hiába próbálkozik ilyen szemlélet mellett akár munkahelyek szerzésével, ingyen telkek juttatásával, kórházi ápolási költségek elengedésével, vagy rendszeres segélyek folyósításával — ők nem kívánják a felemelkedést a régi tespedésből. Helyes lenne, ha a már felemelkedőben lévő várhegyiek közelednének a téglaháziakhoz, megmagyarázva a maguk módján, hogyan lehetnének az utóbbiak is „úri cigányok”.

A községi tanács vb legutóbbi ülésén határozatot fogadott el arra nézve, hogy a téglaházi- telepet fokozatosan felszámolják, és a községben meglévő foghíjas telkeket juttatják az itt élő cigányoknak és fokozott egészségügyi ellenőrzéssel igyekeznek elejét venni az elmaradottságnak éa betegségeknek,