Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
Nem hívják, hanem tolják... — Kubikosokat keresnek? Hát nem hiszem, hogy találnak. Nincs ma már szükség kubikosra. Kiment a divatból ez a szakma. Gép csinál itt kérem mindent... * Már-már majdnem elhittük útbaigazítónk kubikos-elméletét amikor a gyöngyösi új lakótelep tarka házai között megpillantottuk a jól ismert talicskáikat — Tessék mondani, hogy hívják ezt a talicskát? —próbálkoztunk a jól ismert viccel — Ugyan, kérem, engem akarnak behúzni? Próbálják meg. Tolni kell ezt amúgy istenigazából. Rossz pácienst választottunk. Duhanyi Sándor nyolc év óta kubikos, ismeri a szakma csínját-bínját — Csak félig. A mai kubikos már nem olyan, mint a régi. Valamikor keserű kenyér volt. Csak addig kellett, amíg a munka el nem készült Vándorlás, nyugtalanság, nélkülözés. Ez volt az élete. Ez ma már nincs. Szállóban lakunk, meleg ételt eszünk, nyugodtan alszunk. Ha elkészül egy ház, kezdjük a másikat Ez a legfontosabb _ — Hol lakik? — A Nógrád megyei Bokros községben. — Mikor jár haza? — Hetente. — A pénz? — 1800—190« körül. Attőt függ, hogy megy a termelés. — Hogyan lett kubikos? — Szeretem. Egészséges munka. Mindig a szabadban. Én nem emlékszem, mikor voltam megfázva. Talán soha. Megedződik az ember. Nem fél az esőtől, a melegtől. Mert nekünk nem beszél az időjárás. Melózni kell és kész. — Mi az igazság a szakma divatjamúltjáról? — Kubikosra mindig szükség lesz. Azért mondják, hogy kihalófélben van, mert a mai kubikos már nemcsak az alapot ássa és talicskázik, hanem ha kell, kőműves, szerelő, ács. Mindenhez ért egy kicsit — Azt mondják, a Duhanyi „együttes” híres brigádot is alkot — Nem híreset, csak jót Háromszor nyertük el a szocialista brigád címet Jól együtt vagyunk. Megértjük egymást. — Brigádvezető? — Amikor az elődöm elment, rám esett a választás. Azt mondták, vállaljam el. Elvállaltam. Lehúzza a melegítője cipzárját cigarettára gyújt. Erős, vastag ujjai között meglapul a vékony cigaretta. Ki tudja, hány talicska öregedett már ki kérges tenyerei alól. Nem számolta... Molcsán Zoltán téglával megrakott talicskája alatt nyöszörög a palló. A talicskák tengelye is dalolni kezd... — Nehéz? — Meg kell szokni. A századik már könnyebb. — Hányszor fordul egy nap? — Ahányszor szükség van rá. — Estére elfárad? — Nem. Ha meg igen, nem veszem észre. — Hová valósi? — Selypre. — Mióta kubikos? — Még csak kilenc éve. — Nem únja? — Miért únnám? Azt mondták, vállaljam el— — A család? — Selypen. A lány hat-, s fiú hároméves. — Mennyit keres? — 1800-at. — Itt szállóban lakik? — Igen. — Szokott főzni? — Főzni? Miért főznék? Vwí itt étterem. — Jó a koszt? — Az hát. Meleg és mindig van. — Hidegben, melegben is dolgoznak. Melyiket szereti jobban? — Hát csak a meleget Ha hideg van, hamar megizzad az ember, és... — ... megfázik — — Azt már nem. A kubikos nem fázik meg. Csak akkor nincs megállás. De végeredményben olyan mindegy. A munkát el kell végezni. — Merre kubfkolt már? — Állandó munkahelyünk van. Itt a megyén belül. Nem vándorolunk. Azt -a régi kubikosok csinálták. Nem vágyunk rá. — Műszak után mft csinál? — Pihenünk és megiszunfe egy-két pohár sört A kubikosnak nem árt egy kis ital _ Nem várja meg a választ felemeli a talicskát megfeszülnek izmát a palló, meg a tengely ismét dalolni kezd Koós József Legyen-e darabszámlálás a vasúti szállításoknál ? AZ ÁTLAG Egy kissé torzon- borz hajú fiatalember ült a járdaszélen és sírt. A könnyek mindig meghatnak, különösen, ha járdaszélen hullatja egy torzon- borz hajú fiatalember, így hát érthető, hogy megkérdeztem, mi a baj? — Mi? Semmi. Relatíve semmi. Mert az igazság kategóriájában egyetlen por- szemnyi ember ügye nem meghatározó erejű — mondta és elővette hatalmas zsebkendőjét, hogy belefújja fájdalmas bánatát. — De hát mégis. I". Kissé furcsa, hogy maga itt sír a járdaszélen, legalább üljön fel oda a padra — mutattam a közeibe, de fsak leguhitclU— — Minek? Aki az előbb ott ült , az is sírt... Hát nem mindegy, hogy a tér melyik pontján sírok? — Ki ült ott az előbb? — Nem hiszem, hogy ismeri... Fiatalember. Olasz. Csak nálunk akart az egyetemre jelentkezni. Galileo Galilei... És nem vették fel... Együtt sírt Watt-tal és Bohrral, azok is fiatalemberek, azokat sem ismerheti. — Miért, azokat sem vették fel az egyetemre? — kérdeztem őszinte részvéttel, mert már tudtam, hogy ismét egy remény temetésének lehetek tanúja. ■ — Azokat sem. S engem sem. — Nézze, fiatalember—» Eev országnak nemcsak mérnökök, orvosok, tanárok kellenek, de kitűnő szakmunkásokra is szüksége van... És ma már egy jó szakmunkás olyan képzettséggel rendelkezik, hogy régen még a tudósok is megirigyelték volna. Nem kell csüggedni, maga előtt az élet. Fel a fejjel. És miért nem vették fel például magát? — Az átlagom miatt — sírta el magát ismét a torzon- borz fiatalember. — Na látja... Kevés pontot vitt magával, ugye? — Keveset. Az átlagom miatt. Énekből, rajzból, testnevelésből megbuktattak, irodalomból is csak közepesre sikerült... S az átlag, hát igen, az átlag — sóhajtott keserűen. — Így járt Galilei, Bohr és Watt is... — Van ilyen. De fel a fejjel, izé... hogy is hívják, uram? — Einstein... Einstein. .. így hívnak, uram. De felesleges megjegyeznie ezt a nevet. Rossz volt az átlagom — dugta zsebre a kezét, és fáradt, megtört léptekkel elindult a többiek után. Még hallottam, hogy valamit motyogott az orra alatt holmi térről, meg időről ... — Az agyára ment szegénynek — sóhajtottam őszinte részvéttel, mert akárhogy is van, azért mindig meghat, ha egy tor- zonborz fiatalember sír a járdaszélen. {egri) Szalmiákszeszből - tej Több tejet adnak a tehenek^ ha szalmiákszeszt kevernek a takarmányukba — állapították meg az Agrártudományi Egyetemen. A módszer hasonló elgondoláson alapul, mint a már régebben ismert karbamid- etetés, de annál sokkal egyszerűbb. A karbamidos takarmányozás ugyanis nagy szakértelmet és gyakorlatot kíván, emiatt nem is terjeszthető még el általánosan, a szalmiákszesz alkalmazása viszont minden gazdaságban könnyen bevezethető. A szalmiákszeszt a savanyított silótakarmányokra lecsóivá használják. A vegyületben levő ammónia — bonyolult biokémiai folyamatok útján — elősegíti, hogy a szarvasmarhák bendőjében levő baktériumok a takarmányból több fehérjét tudjanak felépíteni. Az Agrártudományi Egyetem kísérlete szerint egy mázsa, szalmiákszesszel kiegészített silótakarmány átlagosan legalább 10 liter tejtöbbletet eredményez. A mezőgazdasági üzemekben évente körülbelül 30 millió mázsa szilázs készül, s ha ezt az új módszer szerint kezelik, 300 millió literrel több tejet állíthatnak elő. (MTI) Mmüsm, 3 1966. április 14» csütörtök Gazdasági fejlődésünk • 7B _________rr I a a r • idő szerű kérdéséi 2. Népgazdasági egyensúly Egy ország gazdaságát hatalmas háztartáshoz hasonlíthatnánk. Gazdálkodni kell — mégpedig jól! —, éppen úgy minden földterülettel, épülettel, géppel, anyaggal és emberi erővel, mint ahogyan a háziasszony gazdálkodik a pénzzel, élelmiszerrel, tüzelővel, ahogy gondozza a kertet* a lakást, rendben tartja a ruháikat, bútorokat stb. Hazánkban több mint tízmillió ember él. Szükségleteiket folyamatosan ki kell elégíteni. A boltokban mindenből annyit és azt kell tartani, amennyi és ami a vásárlóknak kell. A gyárak, a mezőgazdasági üzemek sok anyagot, alkatrészt, gépet, műszert vásárolnak. Annyit kell ezekből forgalomba hozni, mint ameny- nyit az üzemek normális működésükhöz igényelnek. Amikor a kínált és a keresett termékek mennyisége azonos, akkor a termelés és a fogyasztás* a kereslet és a kínálat egyensúlyáról beszélünk. Egy ország azonban nemcsak határain belül kereskedik, hanem más országokkal is. Külkereskedelmi tekintetben akkor van egyensúlyban a népgazdaság, ha értékben — rubelben vagy dollárbon — kifejezve ugyanannyit ad el kűl földön, mint amennyit onnat vásárol. Sőt, az a kedvező, hi egy kicsivel több az exportbó származó bevétel, mint a: import miatti kiadása. Külke reskedelmi egyensúly nélkü a népgazdasági egyensúly i megbomlik. A belső piaci egyensúly fenn tartása sem könnyű. Évről év re meg kell tervezni, mekkors a lakosság vásárlóereje, és e hogyan oszlik meg a különféli fogyasztási cikkek, építőanya gok, szerszámok között. A szá mítás sohasem lehet elég pon tos. A lakosság igényei vál toznak, az új, korszerű vág; divatos termékek iránt sok szór váratlanul jelentkezik a kereslet, s ezt előre felmérn lehetetlen. Ugyanakkor a tér melés is eltérhet a tervezettől Különösen áll ez a mezőgazda ságra, ahol az időjárásnál nagy szerepe van. Arra az or szág gazdasági irányítás« ügyel, hogy a piacon megje lenő vásárlóerővel szem-bei elegendő áru legyen; így a átfogó, globális egyensúly lét rehozható, de nem elég! A globális egyensúly mellet az áruk választéki, összetétel beli egyensúlyát is biztosítan kell. E részarányok megterem tése a legnehezebb feladat. Ah hoz, hogy a piacon, az üzletekben tartósan részegyensúly legyen, az szükséges, hogy mindenből annyit termeljenek — vagy importáljanak —, mint amennyire vásárlóképes kereslet, szükséglet mutatkozik. Lehet olyan piaci egyensúlyt is teremteni, amely mögött nem a termelés és a szükségletek egyezése áll. Ha például valamiből sok van, s nehezen eladható, akkor leszállítják az árát és a készletek a szükséges színvonalra csökkennek. Az egyensúly ekkor helyreáll. Ha pedig valamiből nem tudják kielégíteni a szükségleteket, akkor felemelik az árát, ez mérsékeli a vásárlási kedvet Az ilyen árintézkedések a szocialista gazdaságban eléggé ritkák. A központi gazdaságvezetés inkább arra törekszik, hogy a termelést a szükségletekhez igazítsa. Ez nem megy egyik napról a másikra. Ilyenkor az árváltoztatásokat is alkalmazni kell. A szocializmus legfőbb gazdasági törvénye a dolgozok növekvő szükségleteinek minél teljesebb, jobb kielégítése. Ennek lényeges tényezője a népgazdasági egyensúly fenntartása. Dr. Pirityi Ottó szerűsitik a Hatvani Cukorgyárat Jól haladnak a toronydiffúzió építésével. Szezonkezdetre befejezik a beruházást, és az ősszel egyszerre, egymás zavarása nélkül dolgozhat a cukar- ós a konzervgyár. Nemcsak a beruházásokra fordított milliós értékekkel mérhetjük a városodás jeleit. Jelentős eredményeket értek, el Hatvanban a politikai és a gazdasági vezetés hatékony együttműködésében is. Az ipari üzemekben nőtt a pártszervezetek és a pártbizalmiak tervteljesítést előmozdító szerepe. A pártbizottságok, pártszervezetek mellett több helyen létrehozták a műszaki tanácsadó bizottságot, és ezzel jelentős lépést tettek előre a termelés sokoldalú elemzésére és helyes irányítására. A fejlődés üteme olyan gyors, hogy nem mindenütt és nem mindenki bírja erővel. Gond, baj és nehézség akad még bőven. De biztosak vagyunk abban, hogy az idei tervek megvalósításával Hatvan város ismét jelentős fejlődésről tesz tanúbizonyságot F. L. Mivel gazdagszik Hatvan város az idén? Befejezik a kórházépítést — 12 tantermes gimnázium fi/fooys vízhálózat- és útkorszerűsítés házépítkezést December SÍ-re minden rendben lesz-e a kórház körül? Fogas kérdés ez. Hiszen a kórház személyzetének lakásigénye 32, de jelenleg csak 18 lakás átadása biztos. Mikor és hogyan dől el a nővérszálló ügye? Ezt talán csak az Egészségügyi Minisztérium tudja. Vagy talán az sem — hallottuk Hatvanban. Pedig a vitás kérdéseket sürgősen rendezni kell, ezt kívánja a közérdek. Csak így lehet „szinkronban" a kórházátadás és az eredményes gyógyító munka. Végre új TÜZÉP-telepet építettek Hatvanban, az állomás közelében. A telepre iparvágányon járhat be a vonat, az őszszel már nem szemetelik tele kétszeres szén fuvarozással a város utcáit Nem áll még ilyen jól a MEK-raktártelep építésének ügye. De szép és korszerű lesz, erre garancia a gyöngyösi minta és a hétmillió forintos költségéi ffirányzat Van aki azt tartja, hogy luxus az új-hatvani túlzott kivilágítás. De ne feledjük, itt országos főútvonal torkollik Hatvanba és ehhez méltó a forgalma is. A villamos hálózat korszerűsítésére az idén 3.3 millió forintot, a vízhálózat korszerűsítésére 1,3 milliót, úténítésre 800 ezer forintot szán Hatvan város tanácsa. Az elmúlt év végén 11 894 fő volt a foglalkoztatottak száma. Mégis sok nő keres munkahelyet, ha nem is egész évre, legalább a nyári és őszi hónapokra. Éppen azért biztató jel, hogy tovább bővítik és kor> esőtérkép és gyorsasága adja meg a leeső csapadék pontos helyét és mennyiségét Az esőtérkép oly módon tartja fenn a szoros összeköttetést a meteorológiai állomásokkal, hogy a térkép fényérzékeny berendezése először végigsepri az esőmérő radarernyőt. A' radarkép intenzitását és részleteit jelző elektromos impulzusok aztán normál távbeszélő vezeték felhasználásával kerülnek a térkép számláló műszereihez. Ezek a műszerek a kapott impulzusokat átszámítják az illető helyeken leesett pontos csapadék- mennyiségeket jelző értékekre. at hks narsioK «r* merik Hatvant. De az 1936-ban megjelent Magyar városok és vármegyék monográfiája így ír Tőta: ^nagyközség a vármegye délnyugati tarkában, a MátrorJtegység végsó nyúlványai, a Strázsa-hegy és Előhegy alatt, a Zagyva mindkét pariján elterülő síkságon”. Hatvan múltját porosodó okmányok és az idős emberek apáról fiúra hagyott emlékei nnflr Iái pedig tanúi lehetünk ««*, bogy a faluból hogyan ]earn város. Mert az alapító leva csak az első lépés, a fejlődés mezsgyéje messzire kanyaA térné nemzedéknek ritkán jut ideje arra, bogy a múlt enw lékein borongjon, a távoli jövő kémlelésére pedig kevés a türelme. Maradjunk tarát a mánál, azt vizsgáljuk, mává gazdagszik Hatvan város az idén. Az UM tervek között szerepei a nyoJctantermes gimná- ium építésének megkezdése. Ken, sürgős, mert * régi már nagyon szűkös. Több mint nyolcmflBó forintot szántaik rá. Elhárítják az akadályokat, valóban hozzáfognak még az idén? Egyértelmű és határozott választ nem kaptunk. De az igény jogosságát mindenki hangsúlyozta. Éppen ez a garancia, hogy még az idén elkezdik és határidőre átadják. Vonattal, vagy járművel érkezzék a látogató, tekintete el nem kerülheti az épülő új kórház modem körvonalait. Mintegy 16 millió forintos beruházással az idén befejezik a kórElektroniku: Nemrégiben érdekes mechanizmusé esőtériképet szerkesztett egy amerikai rádiócsillagász: az elektronikus szerkezet pontosan ábrázolja az adott területre lehulló csapadék meny- nyiségét. A számláló műszerekhez az információk a térkép hatósugarában működő meteorológiai megfigyelő állomásoktól érkeznek, ahonnan a radar-adók kutató impulzusokat sugároznak ki az adott-légtérbe, a vevőberendezések pedig felfogják az esőcseppek, hópelyhe'k és daraszemek által visszavert hangokat. A kutató sugárnyalábok jíiBEaverődé&énels intenzitása A közelmúltban egy jelentős tanácskozás részvevői vetették fel; mennyivel gyorsabban menne a szállítás, ha a vasúton érkezett egyes árukat — például a különféle üvegeket, csempéket, stb. — nem kellene darabonként megszámlálni a kirakásnál, átvételnél. S ha eltekintenének ettől a régi szokástól — fűzték hozzá — nemcsak gyorsabbá hanem lényegesen olcsóbbá is válna a fuvarozás. Már csak azért is — magyarázták —, mert köztudott dolog, hogy a MÁV csak ezer darabon aluli mennyiséget számol, ennél nagyobb darabszámnál tanácsi megbízottat kell igénybe venni. Ez pedig — nyilván külön kiadást jelent. Elrettentő példaként pedig megemlítették azt az esetet, amikor egy egri 12 000 darabos számlálásnál nem kevesebb mint 3600-zal állapítottak meg „többet” a valóságnál, mire módosították a szállítólevelet, s természetesen megváltozott — a számla is. Később kiderült a tévedés, s jóváírták a többlet- bevételt, illetve kiadást. Csupán a 9000 forintos számlálási _ költség nem térült meg. Mindezt összevetve helyénvaló a kérdés felvetése: szükség van-e a darabszámlálásra._? A tapasztalatok szerint sok minden ellene szól. A hibás, törött áru gyakorlatilag olyan kevés, hogy a kár ösz- szege — lényegesen kisebb, mint amennyibe a számlál- gatás, a vasúti várakozás kerül. Egy fel® tehát úgy látsriíj hogy felesleges a darabszámlálás, ám — mert az éremnek két oldala van — azoknak is igazat kell adni, akik tiltakozz nának megszüntetése elleni Talán magyarázni sem kell különösebben: ml a biztosíték arra, hogy a feladó esetleg nemi csapja-e be a címzettet.. .1, Abban a tudatban, hogy a küldeményt úgysem számolj ákj vizsgálják meg egyenként — elképzelhető: kevesebbet küldenek belőle, esetleg a jók közé selejteket is becsúsztatnak; Nos, ezek után mi is legyen hát a darabszámolással? Véleményünk szerint — fokozatosan meg kellene szüntetni ...! A gazdaságosság feltétlenül ezt követeli. Az esetle-i ges visszaéléseket pedig úgy kell elkerülni, hogy a szállító sokat ki-ki lelkiismereti kérdéssé tegye! Ez persze nem zára ja ki a szúrópróba-szerű elleni őrzéseket, s azt, hogy aki keree^ kedelmi, szállító partnerét becsapja — szigorú felelősségi* vonásban részesüljön...! (— Hfi
