Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

Világéletemben udvarias ember voltam, így tehát érthető, hogy szívemben őszinte vonzódással a gyengébb nem iránt, megér­kezvén az autóbusz, az előttem álló nadrágos, hosszú hajú hölgyet előre engedtem, mond­ván: — Parancsoljon, hölgyem öné az el­sőbbség/ — Hülye! — nézett rám a pattanásos arcú kamasz és vigyorogva felszállt előttem. Világéletemben udvarias ember lévén, ezt megköveteltem másoktól is, így tehát, amikor a siheder, nadrágos kamasz hülye vékonyra stuccolt frizurájával, előttem akart felszállni, ráripakodtam: — Te, kis taknyos, nem tanított meg apád az illemre, hogy az idősebbeket előbbre en­gedd?! — Szemtelen, tolakodó huligán — förmedt rám a nő, s nadrágos combjaival úgy szök­kent fel a busz lépcsőin, hogy az már kihí­vásnak is beillett. Most mit tegyek: ne utazzam autóbuszon többet? (-6) Iskolázás Néhány napja kezdték és két hétig eltart, mig az abasá- riak kiiskolázzák a tervezett kilencmillió szőlőoltványt. Oltványtelepnek megfelelő helyet az idén a halmaji ha­ton, az emberek többsége már itt van. — Ma 65 családot számol­tam, hétszázhúszan dolgoznak a telepen — mondja Szilvási János telepvezető, amint rövid tárban találtak. Messze van a községtől, de mire a nap a haj­nali órákban megkezdi min­dennapos munkáját az égbol­sétát teszünk a 82 holdas te­rületen. — Akiknek személygépkocsi­juk van, azok négykor már ; BORZALMAS ÁLOM — Nekem is van munkaidőm! Nekem is van magánéletem! A három nyolcas rám is vonatkozik! Hol élünk, a kapitaliz­musban, vagy a kom­munizmus alsóbb fo­kán? Ezeket a szavakat vágták az arcomba, a nyolcadik óra hatva­nadik másodpercé­ben, s mert „nem ej­tettem le semmif’, le­húzták az orrom előtt a rolót. En feláldozva a há­rom nyolcas egyik nyolcasát, meglestem kedves ismerősöm — nevezzük Tészta Ba­lázsnak — álmát. És most bosszúból elpletykálom ★ Még nem volt a ne­ve Tészta, amikor kí­váncsi volt arra, mi van ott kint, de csak hangokat hal­lott, hogy nem segít­hetek, letelt a mun­kaidőm, tessék hol­nap jelentkezni. Két­ségbeesett, hogy nem juthat ki, hogy vég­leg bentreked, de az­tán az előbbi türel­metlen hang gazdája segített és ő hango­san, üvöltve üdvözöl­hette a napfényt... Aztán vált a kép: bent ül az iskolapad­ban, és nem ismeri még az i betűt. Pedig ha így megy haza, az apa szavaival élve: „Agyonverlek, felte­szem a pontot az i- re ...” A tanító'néni pedig nem akar segí­teni, mondván: vége az órának. Aztán mégis megszánja, és Tészta megismeri az i betűt, és nem isme­ri meg az apja te­nyerét ... Űjabb kép: már a pult mögött áll, és mellette a szőke Ibi. Régen szeretik egy­mást, de még nem érhetett be szerel­mük. De talán most, hisz alig van forga­lom, nagyon közeli már szerelmük betel­jesülése. És akkor, mint hideg zuhany, józanítják ki Ibiké szavai: „Vigye el a kezét, Balázs! Vége a munkaidőnek!”... És a borzalmas álom még nem ért véget. Vilióznak a ké­pek. Farkaséhesen ül a vendéglői asztalnál, már a szájánál tartja a ropogós sültet, ami­kor a pincér „Zár­óra!" — kiáltással, kiveri a kezéből az étket. Meginná maradék sörét, de hallja: „Ne­kem is van magán­életem!” és elragad­ják tőle a poharat. Rohan a felé a bi­zonyos, fontos helyi­ség felé, amikor a né­ni lehúzza az orra előtt a rolót. És ő utána nem mer ki­menni az utcára ... Temetnek. Félúton vannak a sírtól, ami­kor a „huszárok” le­teszik a koporsót, és a „három nyolcas rám is vonatkozik” csata­kiáltással elrohannak fröccsözni. És ő ott­marad ... Felugrana, rohan­na, de valami útját állja, végül homlokán egy dudorral, verejté­kezve, de fellélegezve, felébred. Könyörgő hangon fordul élete párjához: — „Édeském egy borogatást’ — és már viccelődni is van kedve. — Nagyon kemény volt a fal!” S jön a hűvös visz- szautasítás: lejárt a második műsza­kom _ (papp) munkába kezdtek, pedig alig világosodik ki akkor még a* égbolt. Teherautón szállítja a termelőszövetkezet a többi szö­vetkezeti tagot és így kereke­dik ki a számuk, hogy a Abasár itt található ezekben a napokban. A jövő hét még erő­sebb lesz. Kijön a falu apraja- nagyja, ezer emberre számí­tunk. Egy kilométer hosszú az olt­ványtelep. Az utak mentén mindenütt találunk csöveket} amelyeknek végén kiapadha- tatlanul áramlik a víz. Kis gödrökbe gyűlik össze, onnan meregetik kannákkal az öntö­zéshez. — Három nagy teljesítmé­nyű szivattyúnk dolgozik, hogy biztosítani tudjuk a folyamaton vízellátást. Egy nap kell öt- hatezer köbméter víz is. Via nélkül nem is lennénk meg. Dél felé forró a levegő. Bar­nára sülnék az izmos férfivál- lak, asszonyok sürögnek körü­löttük. Tűzdelik az oltványo­kat, hordják a vizet a ..falra­káshoz”. A fiatalabbak kan­nákban körbehordják az ivó­vizet. Szódavíz is akad sok! családnál. — Délben főzünk az embe­reknek. Ma gulyás lesz a me­nü. Sört, málnát lehet vennij A szikvizes kocsija reggeltől estig ellátja embereket hi­deg szódavízzel. Bármerre megyünk, szapo­rodnak a bakhátak. Hét, nyolcj húsz is egymás mellett. Attól függően, hogy hányán dolgoz­nak, mennyi a vállalás. — Kilencmillió a terv. Ennyi oltványt kiiskolázni sokáig l tart. Nagy szorgalom és szívós i munka kell ehhez. Abasáron £ egyikben sincs hiány. Ha a fia­talabbak nem győzik, jönnek az öregek is segíteni. Megállni nem lehet, mert a kiiskolázás­nak itt van az ideje és ha va­laki késlekedik, több száz munkaórája kárba vész. Kilencmillió szőlőoltvány. Ennyit szállít minden évben az abasári Rákóczi Termelő- szövetkezet a megye különbö­ző községeibe, az ország szám­talan szőlőtelepítéséhez. És te­gyük hozzá, hogy kiváló mi­nőségben, emelyre az eddig ki­vívott hírnév is kötelez. Ezért ^ is dolgozott oly fáradhatatla- t nul ezen a napon több mint ► hétszáz abasári szövetkezeti t tag. i P. «• Mwmsün 3 1966. április 30., szombat Erősítik a hatvani Zagyva-gátat (Tudósítónktól): A Jászságból Hatvanba vo­nultak, s egy hét óta a Zagyva partján dübörögnek a DT—54- es lánctalpasok: a folyónak ó- város felőli töltését erősítik a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság emberei. Tíz jókora gép vontatja a hatalmas szkréperládákat, amelyekkel — a tervek szerint — mintegy 20 ezer köbméter hordalékot emelnek ki a folyó­mederből s visznek a töltés te­tejére, 50—60 centiméterrel magasítják a szolnoki vasúti hídtól a miskolci vasúti hídig terjedő szakaszt. A munkák célja, hogy nagyobb teret biz­tosítsanak a víztömegnek, s az esetleges ártól megvédjék a vá­rost. A gáterősítés kétségtelenül hasznos, a gépek fülsiketítő zaja azonban meglehetősen kellemetlen a környékbeliek számára. Megnyugtatásukra szolgáljon azonban a munka­vezető tájékoztatása: ha az időjárás engedi, a gépek" és az emberek két hét alatt elvég­zik a kijelölt feladatot, s to­vább vonulnak... J. F. Megváltozott gazdasági szemlélet Intézkedések az éves terv teljesítésére A MÁV Kilérőgyártó Üzemi Vállalat életében jelentős vál­tozást hozott az 1965-ös esz­tendő és ezt várják az 1968h>s évtől is. Üj gyártmányokat kaptak, több helyes intézkedést hajtottak végre, megalapo­zottabbá vált a terv, és többet törődnek a termelés előkészí­tésével. 1 A gyár már túl van az év el­ső nehéz szakaszán, teljesítette első negyedéves tervét. Ez a ^ teljesítés még az önköltség vo­natkozásában nem kielégítő, de ^ ennek főként vállalaton kívüli okai vannak. Biztosíték van azonban arra, hogy ezt az el­maradást a jövőben pótolni tudják. Az üzemvezetés munkáját már a múlt évben is, de főleg ebben az évben a í bátrabb • kezdeményezések ' jellemzik. Végrehajtottak egy J sor olyan intézkedést, amelyek t eredményesnek mutatkoztak, vagy a jövőben jelentkezik t majd az eredményük. Elsősorban szervezési intéz- kedések születtek. Míg azelőtt '( központilag irányították az , egész üzemet, az elmúlt évben j. öt üzemrészt alakítottak ki, és ^ ezek irányítását külön-külön c szervezték meg. Szükség volt erre a belépő új gyártmányok ' miatt, de szükség volt a mun- 2 kafegyelem és az irányítás mi- r att is. Azt mutatja a tapaszta- r lat, hogy a szervezés bevált. A g pontosabban meghatározott feladatok, a különféle költsé­gek és ráfordítások előre tör­ténő megtervezése lehetőséget adott az alaposabb munkára. Így most már az üzemrészek £ meg tudják tervezni munkájú- t kát, gondot tudnak fordítani a j költségek alakulására. Jó példa 1 erre a felépítmény-üzem, ame- x iyik az év első negyedévében s is több mint félmillió forintot j takarított meg a részére kia- j dott költségekből. f Az intézkedések másik része j műszaki jellegű és a gyártás­sal függ össze. Ezek az intéz- t Félszáznál t az ei Külföld Két község - az egész Az Erdei Termékeket Fel- c dolgozó és Értékesítő Vállalat „ a természet sok kincsének be­gyűjtője. Az ő munkájuk állal j hozzák a vadgyümölcsök, t gyógynövények a forintokat, c sőt a devizát is. c A vállalat egri üzeme ta- í: valy jó eredményeket ért el. ^ Jól megszervezték a munkát. * Ez nem könnyű feladat, mert ^ az egri üzem hálózata hat me- r gyében dolgozik. Mégis a t mennyiségi túlteljesítéssel, c szállítási költségmegtakarítás­sal 138 százalékra teljesítették ^ múlt évi tervüket. Ezzel a 11 többi üzem között az első he- *■' lyen végeztek és megkapták a vállalat vörös vándorzászlaját, s nyereségrészesedésként pedig egyhavi fizetéssel jutalmazták r a dolgozókat. 8 A múlt évben a diófa-felvá- s áriás túlteljesítése volt a ieg- jlentősebb. Az import diófá- a VJ 250 ezer dollár értékű de- r viunegtakarítást ért el az s üzéi. A diórönknél idén is 10 s szá-lékos túlteljesítést tervez- , nek l Elvben sincsenek kis fel- t adata, hiszen tervszámúk r csa'ITn hatmillió forint. i: A vves gyógynövénytől 300 s ezer í'ntot vár az üzem. Az \ 51 féle y^gynövénybői 49 fé- j lét ko tian mennviségben vásárolt ^ tavaszi hérics t gyujtésenér megkezdődött, szárítása megindult, és má­jusban a ,ttnak indítják az ^ első sza. 1 ényt. k 53 közSgn gg gyűjtőállo- taés dolgo ég veszi át a fc kedések már többrétűek, a termelést célozzák. Általában ott születtek ezek az intézke­dések, ahol évek óta problé­mák jelentkeztek és sok lehe­tőség úszott el. Már régebben észrevették, hogy a vasúti sínekhez szüksé­ges GEO-lemezek gyártása eléggé lassú, mert az alkalma­zott marási technológia sok munkát igények Külföldön is kísérletek folynak a gyártás meggyorsítására, de még nem érték el a kívánt eredményt. A ?yár műszaki szakemberei az addig alkalmazott módszerek­től eltérően, új megmunkálá­si eljárást dolgoztak ki és eh- tez elkészítették a szükséges ?épet is. Az új módszer lé­nyege, hogy automatikus ada­golásé gépen fokozatos kihúzó őr gácsol ást alkalmaznak és ?gy asztalmozgás során elke­rítik a munkadarabot Bár a nunka még kísérleti stádium- ián van, termelékenynek mu- atkozik. Egy újítás nyomán változtat- ak a GEO-szőri tők darabolási nódján. Évente több millió da- ab, sínek rögzítésére használt .zorítót készít a vállalat Ed- iig a darabolást fűrészeléssel végezték. Ehhez sok fűrészlap tellett és három milliméter veszteség adódott minden egyes larabnál. Most présgépen vég­ük a darabolást, ami teljesen veszteség nélkül történik. Ez- el évente igen jelentős meny- íyiségű anyagot takarítanak neg és gyorsabb is az új mód­szer. sikerrel alkalmazzák i sínszékek gyorsmarását is. kz eredeti technológia még tyalulást írt elő, amely közis- nerten lassú megmunkálási nódszer. A gyorsmarás beve- setésével kereken ötven száza- ékra csökkent a gyártási idő. íhhez azonban előbb több dol- ;ot - közöttük az öntés mód- át is meg kellett változtatni. Országos jelentőségű felada- ok megvalósítása is folyik az öbb állomé L*dők a j én d re küldik hat megye g országnak farag — L saknem négy és fél ezer munkás” terményeit. A gyűjtőáUomások azt je- entették, hogy a gombagyűj- és még nem indult meg. Fe­lig a gomba is fontos export- ikke az üzemnek. „Kalaposa- nk” Svédországba, Nyugat- lémet országba, Angliába, ’ranciaországba és Izraelbe is ■ljutnak. A vargánya és a ró- :agomba a legkeresettebb, ninden mennyiséget átvesz a leiföldi és a külföldi kereske- lelem. Szárítóberendezések — ván-! lorszárítók, téglagyárak bevo-! lása — biztosításával szeretnék] eljesíteni 150 mázsás tervüket. I A háztartási faeszközökből, | zerszámnyelekből — amelye- j :et két községben, Mátráké- j esztesen (35 család!) és Gyön-; yöstarjánban készítenek, — • zintén teljesíteni kívánják,. egalább a tavalyi eredményt,, ,z 1 408 000 forintot. Ezzel a1 nennyiséggel tavaly a két köz-] ég kielégítette az egész or-í zág igényeit , j Már az elmúlt három és félj [ónapban is jó munkát végez­ek, 41 százalékát teljesítették1 érvüknek. Minden lehetőségük riegvan tehát, hogy az idei év s sikerüljön. Ennek érdekében1 i Gyöngyös—Hatvan—Pásztó I láromszögben fejleszteni fog-1 ák a gyűjtőhálózatot. Az egy főre eső termelési ér­éket 5 százalékkal kívánják! ■melni. Tervezik a szállítási: :öltségek 10 százalékos csők- :entését is. A műszaki fejlesztési terv-; ien szerepel még 10 holdon' üzemben. Igaz, hogjt ennek a2 ügynek már előzménye van. . és legtöbbször elmarasztalták ■ miatta a gyárat De ebben mindig több volt az objektív ok, mint a gyár felelőssége. Nevezetesen a sínek felületke- ményítéséről van szó. Országos probléma, hogy a fordulókban kanyarok­ban igen gyakran kopnak és rongálódnak a sínek, ezért ezeken a helyeken gyakran cserélni kell a pályát ami igen nagy költséggel jár. Két évvel ezelőtt importból vásárolt a MÁV több millió forintért egy olyan berendezést amely elek­tromos hőkezeléssel a sínek felületén egy keményebb réte­get képez. Ezáltal a sínek élet­tartama többszörösére növek­szik. Szembeötlő tehát országos szinten a megtakarítási. /' probléma ott volt, hogyha vásárolt berendezés is még csak prototípus volt, annak összes hibájával, fogyatékossá­gával. Ezért a német szerelők is gyakran megjelentek a be­állítások végett Sok módosítás és kísérletezés után az elmúlt időszakban már megfelelő eredménnyel üzeméit a gép. Igaz, hogy energiagondok mi­att nem üzemelhet folytono­san — eléggé alacsonyra van ugyanis engedélyezve az üzem­ben felhasználható villamos energia csúcsa — de éjjel és csúcsidőn kívül mér működik a berendezés. Ennek tapaszta­latait veszik majd figyelembe a német gyártó üzemnél is, amikor rátérnek a sorozatgyár­tásra. Ezek azok a mozzanatok, amelyek jellemzik a gyár el­múlt másfél évét. összességé­ben úgy foglalhatók össze, hogy változott a vezetés gaz­dasági szemlélete, most már az eredményesség és a fejlődés szemszögéből nézik a munkát. Ennek alapján lehetőség van a nagyobb termelési feladat megoldására. K. F. tson gyűjtik ékát ombáit Ij léüzem Gyöngyösön málna és fekete ribizli telepí­tése is. A gyöngyösi telepen 9 és fél vagon somot és szedert tárol­nak és várják az exportszállí­tást. Itt, Gyöngyösön tervez­nek 300 vagon gyümölcs fel­dolgozására alkalmas léüze­met. Ahogy javul az idő, egyre sokasodik a vállalat munkája. Reméljük, ez évben is bőkezű lesz a természet. (f. P.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom