Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-30 / 101. szám
Világéletemben udvarias ember voltam, így tehát érthető, hogy szívemben őszinte vonzódással a gyengébb nem iránt, megérkezvén az autóbusz, az előttem álló nadrágos, hosszú hajú hölgyet előre engedtem, mondván: — Parancsoljon, hölgyem öné az elsőbbség/ — Hülye! — nézett rám a pattanásos arcú kamasz és vigyorogva felszállt előttem. Világéletemben udvarias ember lévén, ezt megköveteltem másoktól is, így tehát, amikor a siheder, nadrágos kamasz hülye vékonyra stuccolt frizurájával, előttem akart felszállni, ráripakodtam: — Te, kis taknyos, nem tanított meg apád az illemre, hogy az idősebbeket előbbre engedd?! — Szemtelen, tolakodó huligán — förmedt rám a nő, s nadrágos combjaival úgy szökkent fel a busz lépcsőin, hogy az már kihívásnak is beillett. Most mit tegyek: ne utazzam autóbuszon többet? (-6) Iskolázás Néhány napja kezdték és két hétig eltart, mig az abasá- riak kiiskolázzák a tervezett kilencmillió szőlőoltványt. Oltványtelepnek megfelelő helyet az idén a halmaji haton, az emberek többsége már itt van. — Ma 65 családot számoltam, hétszázhúszan dolgoznak a telepen — mondja Szilvási János telepvezető, amint rövid tárban találtak. Messze van a községtől, de mire a nap a hajnali órákban megkezdi mindennapos munkáját az égbolsétát teszünk a 82 holdas területen. — Akiknek személygépkocsijuk van, azok négykor már ; BORZALMAS ÁLOM — Nekem is van munkaidőm! Nekem is van magánéletem! A három nyolcas rám is vonatkozik! Hol élünk, a kapitalizmusban, vagy a kommunizmus alsóbb fokán? Ezeket a szavakat vágták az arcomba, a nyolcadik óra hatvanadik másodpercében, s mert „nem ejtettem le semmif’, lehúzták az orrom előtt a rolót. En feláldozva a három nyolcas egyik nyolcasát, meglestem kedves ismerősöm — nevezzük Tészta Balázsnak — álmát. És most bosszúból elpletykálom ★ Még nem volt a neve Tészta, amikor kíváncsi volt arra, mi van ott kint, de csak hangokat hallott, hogy nem segíthetek, letelt a munkaidőm, tessék holnap jelentkezni. Kétségbeesett, hogy nem juthat ki, hogy végleg bentreked, de aztán az előbbi türelmetlen hang gazdája segített és ő hangosan, üvöltve üdvözölhette a napfényt... Aztán vált a kép: bent ül az iskolapadban, és nem ismeri még az i betűt. Pedig ha így megy haza, az apa szavaival élve: „Agyonverlek, felteszem a pontot az i- re ...” A tanító'néni pedig nem akar segíteni, mondván: vége az órának. Aztán mégis megszánja, és Tészta megismeri az i betűt, és nem ismeri meg az apja tenyerét ... Űjabb kép: már a pult mögött áll, és mellette a szőke Ibi. Régen szeretik egymást, de még nem érhetett be szerelmük. De talán most, hisz alig van forgalom, nagyon közeli már szerelmük beteljesülése. És akkor, mint hideg zuhany, józanítják ki Ibiké szavai: „Vigye el a kezét, Balázs! Vége a munkaidőnek!”... És a borzalmas álom még nem ért véget. Vilióznak a képek. Farkaséhesen ül a vendéglői asztalnál, már a szájánál tartja a ropogós sültet, amikor a pincér „Záróra!" — kiáltással, kiveri a kezéből az étket. Meginná maradék sörét, de hallja: „Nekem is van magánéletem!” és elragadják tőle a poharat. Rohan a felé a bizonyos, fontos helyiség felé, amikor a néni lehúzza az orra előtt a rolót. És ő utána nem mer kimenni az utcára ... Temetnek. Félúton vannak a sírtól, amikor a „huszárok” leteszik a koporsót, és a „három nyolcas rám is vonatkozik” csatakiáltással elrohannak fröccsözni. És ő ottmarad ... Felugrana, rohanna, de valami útját állja, végül homlokán egy dudorral, verejtékezve, de fellélegezve, felébred. Könyörgő hangon fordul élete párjához: — „Édeském egy borogatást’ — és már viccelődni is van kedve. — Nagyon kemény volt a fal!” S jön a hűvös visz- szautasítás: lejárt a második műszakom _ (papp) munkába kezdtek, pedig alig világosodik ki akkor még a* égbolt. Teherautón szállítja a termelőszövetkezet a többi szövetkezeti tagot és így kerekedik ki a számuk, hogy a Abasár itt található ezekben a napokban. A jövő hét még erősebb lesz. Kijön a falu apraja- nagyja, ezer emberre számítunk. Egy kilométer hosszú az oltványtelep. Az utak mentén mindenütt találunk csöveket} amelyeknek végén kiapadha- tatlanul áramlik a víz. Kis gödrökbe gyűlik össze, onnan meregetik kannákkal az öntözéshez. — Három nagy teljesítményű szivattyúnk dolgozik, hogy biztosítani tudjuk a folyamaton vízellátást. Egy nap kell öt- hatezer köbméter víz is. Via nélkül nem is lennénk meg. Dél felé forró a levegő. Barnára sülnék az izmos férfivál- lak, asszonyok sürögnek körülöttük. Tűzdelik az oltványokat, hordják a vizet a ..falrakáshoz”. A fiatalabbak kannákban körbehordják az ivóvizet. Szódavíz is akad sok! családnál. — Délben főzünk az embereknek. Ma gulyás lesz a menü. Sört, málnát lehet vennij A szikvizes kocsija reggeltől estig ellátja embereket hideg szódavízzel. Bármerre megyünk, szaporodnak a bakhátak. Hét, nyolcj húsz is egymás mellett. Attól függően, hogy hányán dolgoznak, mennyi a vállalás. — Kilencmillió a terv. Ennyi oltványt kiiskolázni sokáig l tart. Nagy szorgalom és szívós i munka kell ehhez. Abasáron £ egyikben sincs hiány. Ha a fiatalabbak nem győzik, jönnek az öregek is segíteni. Megállni nem lehet, mert a kiiskolázásnak itt van az ideje és ha valaki késlekedik, több száz munkaórája kárba vész. Kilencmillió szőlőoltvány. Ennyit szállít minden évben az abasári Rákóczi Termelő- szövetkezet a megye különböző községeibe, az ország számtalan szőlőtelepítéséhez. És tegyük hozzá, hogy kiváló minőségben, emelyre az eddig kivívott hírnév is kötelez. Ezért ^ is dolgozott oly fáradhatatla- t nul ezen a napon több mint ► hétszáz abasári szövetkezeti t tag. i P. «• Mwmsün 3 1966. április 30., szombat Erősítik a hatvani Zagyva-gátat (Tudósítónktól): A Jászságból Hatvanba vonultak, s egy hét óta a Zagyva partján dübörögnek a DT—54- es lánctalpasok: a folyónak ó- város felőli töltését erősítik a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság emberei. Tíz jókora gép vontatja a hatalmas szkréperládákat, amelyekkel — a tervek szerint — mintegy 20 ezer köbméter hordalékot emelnek ki a folyómederből s visznek a töltés tetejére, 50—60 centiméterrel magasítják a szolnoki vasúti hídtól a miskolci vasúti hídig terjedő szakaszt. A munkák célja, hogy nagyobb teret biztosítsanak a víztömegnek, s az esetleges ártól megvédjék a várost. A gáterősítés kétségtelenül hasznos, a gépek fülsiketítő zaja azonban meglehetősen kellemetlen a környékbeliek számára. Megnyugtatásukra szolgáljon azonban a munkavezető tájékoztatása: ha az időjárás engedi, a gépek" és az emberek két hét alatt elvégzik a kijelölt feladatot, s tovább vonulnak... J. F. Megváltozott gazdasági szemlélet Intézkedések az éves terv teljesítésére A MÁV Kilérőgyártó Üzemi Vállalat életében jelentős változást hozott az 1965-ös esztendő és ezt várják az 1968h>s évtől is. Üj gyártmányokat kaptak, több helyes intézkedést hajtottak végre, megalapozottabbá vált a terv, és többet törődnek a termelés előkészítésével. 1 A gyár már túl van az év első nehéz szakaszán, teljesítette első negyedéves tervét. Ez a ^ teljesítés még az önköltség vonatkozásában nem kielégítő, de ^ ennek főként vállalaton kívüli okai vannak. Biztosíték van azonban arra, hogy ezt az elmaradást a jövőben pótolni tudják. Az üzemvezetés munkáját már a múlt évben is, de főleg ebben az évben a í bátrabb • kezdeményezések ' jellemzik. Végrehajtottak egy J sor olyan intézkedést, amelyek t eredményesnek mutatkoztak, vagy a jövőben jelentkezik t majd az eredményük. Elsősorban szervezési intéz- kedések születtek. Míg azelőtt '( központilag irányították az , egész üzemet, az elmúlt évben j. öt üzemrészt alakítottak ki, és ^ ezek irányítását külön-külön c szervezték meg. Szükség volt erre a belépő új gyártmányok ' miatt, de szükség volt a mun- 2 kafegyelem és az irányítás mi- r att is. Azt mutatja a tapaszta- r lat, hogy a szervezés bevált. A g pontosabban meghatározott feladatok, a különféle költségek és ráfordítások előre történő megtervezése lehetőséget adott az alaposabb munkára. Így most már az üzemrészek £ meg tudják tervezni munkájú- t kát, gondot tudnak fordítani a j költségek alakulására. Jó példa 1 erre a felépítmény-üzem, ame- x iyik az év első negyedévében s is több mint félmillió forintot j takarított meg a részére kia- j dott költségekből. f Az intézkedések másik része j műszaki jellegű és a gyártással függ össze. Ezek az intéz- t Félszáznál t az ei Külföld Két község - az egész Az Erdei Termékeket Fel- c dolgozó és Értékesítő Vállalat „ a természet sok kincsének begyűjtője. Az ő munkájuk állal j hozzák a vadgyümölcsök, t gyógynövények a forintokat, c sőt a devizát is. c A vállalat egri üzeme ta- í: valy jó eredményeket ért el. ^ Jól megszervezték a munkát. * Ez nem könnyű feladat, mert ^ az egri üzem hálózata hat me- r gyében dolgozik. Mégis a t mennyiségi túlteljesítéssel, c szállítási költségmegtakarítással 138 százalékra teljesítették ^ múlt évi tervüket. Ezzel a 11 többi üzem között az első he- *■' lyen végeztek és megkapták a vállalat vörös vándorzászlaját, s nyereségrészesedésként pedig egyhavi fizetéssel jutalmazták r a dolgozókat. 8 A múlt évben a diófa-felvá- s áriás túlteljesítése volt a ieg- jlentősebb. Az import diófá- a VJ 250 ezer dollár értékű de- r viunegtakarítást ért el az s üzéi. A diórönknél idén is 10 s szá-lékos túlteljesítést tervez- , nek l Elvben sincsenek kis fel- t adata, hiszen tervszámúk r csa'ITn hatmillió forint. i: A vves gyógynövénytől 300 s ezer í'ntot vár az üzem. Az \ 51 féle y^gynövénybői 49 fé- j lét ko tian mennviségben vásárolt ^ tavaszi hérics t gyujtésenér megkezdődött, szárítása megindult, és májusban a ,ttnak indítják az ^ első sza. 1 ényt. k 53 közSgn gg gyűjtőállo- taés dolgo ég veszi át a fc kedések már többrétűek, a termelést célozzák. Általában ott születtek ezek az intézkedések, ahol évek óta problémák jelentkeztek és sok lehetőség úszott el. Már régebben észrevették, hogy a vasúti sínekhez szükséges GEO-lemezek gyártása eléggé lassú, mert az alkalmazott marási technológia sok munkát igények Külföldön is kísérletek folynak a gyártás meggyorsítására, de még nem érték el a kívánt eredményt. A ?yár műszaki szakemberei az addig alkalmazott módszerektől eltérően, új megmunkálási eljárást dolgoztak ki és eh- tez elkészítették a szükséges ?épet is. Az új módszer lényege, hogy automatikus adagolásé gépen fokozatos kihúzó őr gácsol ást alkalmaznak és ?gy asztalmozgás során elkerítik a munkadarabot Bár a nunka még kísérleti stádium- ián van, termelékenynek mu- atkozik. Egy újítás nyomán változtat- ak a GEO-szőri tők darabolási nódján. Évente több millió da- ab, sínek rögzítésére használt .zorítót készít a vállalat Ed- iig a darabolást fűrészeléssel végezték. Ehhez sok fűrészlap tellett és három milliméter veszteség adódott minden egyes larabnál. Most présgépen végük a darabolást, ami teljesen veszteség nélkül történik. Ez- el évente igen jelentős meny- íyiségű anyagot takarítanak neg és gyorsabb is az új módszer. sikerrel alkalmazzák i sínszékek gyorsmarását is. kz eredeti technológia még tyalulást írt elő, amely közis- nerten lassú megmunkálási nódszer. A gyorsmarás beve- setésével kereken ötven száza- ékra csökkent a gyártási idő. íhhez azonban előbb több dol- ;ot - közöttük az öntés mód- át is meg kellett változtatni. Országos jelentőségű felada- ok megvalósítása is folyik az öbb állomé L*dők a j én d re küldik hat megye g országnak farag — L saknem négy és fél ezer munkás” terményeit. A gyűjtőáUomások azt je- entették, hogy a gombagyűj- és még nem indult meg. Felig a gomba is fontos export- ikke az üzemnek. „Kalaposa- nk” Svédországba, Nyugat- lémet országba, Angliába, ’ranciaországba és Izraelbe is ■ljutnak. A vargánya és a ró- :agomba a legkeresettebb, ninden mennyiséget átvesz a leiföldi és a külföldi kereske- lelem. Szárítóberendezések — ván-! lorszárítók, téglagyárak bevo-! lása — biztosításával szeretnék] eljesíteni 150 mázsás tervüket. I A háztartási faeszközökből, | zerszámnyelekből — amelye- j :et két községben, Mátráké- j esztesen (35 család!) és Gyön-; yöstarjánban készítenek, — • zintén teljesíteni kívánják,. egalább a tavalyi eredményt,, ,z 1 408 000 forintot. Ezzel a1 nennyiséggel tavaly a két köz-] ég kielégítette az egész or-í zág igényeit , j Már az elmúlt három és félj [ónapban is jó munkát végezek, 41 százalékát teljesítették1 érvüknek. Minden lehetőségük riegvan tehát, hogy az idei év s sikerüljön. Ennek érdekében1 i Gyöngyös—Hatvan—Pásztó I láromszögben fejleszteni fog-1 ák a gyűjtőhálózatot. Az egy főre eső termelési éréket 5 százalékkal kívánják! ■melni. Tervezik a szállítási: :öltségek 10 százalékos csők- :entését is. A műszaki fejlesztési terv-; ien szerepel még 10 holdon' üzemben. Igaz, hogjt ennek a2 ügynek már előzménye van. . és legtöbbször elmarasztalták ■ miatta a gyárat De ebben mindig több volt az objektív ok, mint a gyár felelőssége. Nevezetesen a sínek felületke- ményítéséről van szó. Országos probléma, hogy a fordulókban kanyarokban igen gyakran kopnak és rongálódnak a sínek, ezért ezeken a helyeken gyakran cserélni kell a pályát ami igen nagy költséggel jár. Két évvel ezelőtt importból vásárolt a MÁV több millió forintért egy olyan berendezést amely elektromos hőkezeléssel a sínek felületén egy keményebb réteget képez. Ezáltal a sínek élettartama többszörösére növekszik. Szembeötlő tehát országos szinten a megtakarítási. /' probléma ott volt, hogyha vásárolt berendezés is még csak prototípus volt, annak összes hibájával, fogyatékosságával. Ezért a német szerelők is gyakran megjelentek a beállítások végett Sok módosítás és kísérletezés után az elmúlt időszakban már megfelelő eredménnyel üzeméit a gép. Igaz, hogy energiagondok miatt nem üzemelhet folytonosan — eléggé alacsonyra van ugyanis engedélyezve az üzemben felhasználható villamos energia csúcsa — de éjjel és csúcsidőn kívül mér működik a berendezés. Ennek tapasztalatait veszik majd figyelembe a német gyártó üzemnél is, amikor rátérnek a sorozatgyártásra. Ezek azok a mozzanatok, amelyek jellemzik a gyár elmúlt másfél évét. összességében úgy foglalhatók össze, hogy változott a vezetés gazdasági szemlélete, most már az eredményesség és a fejlődés szemszögéből nézik a munkát. Ennek alapján lehetőség van a nagyobb termelési feladat megoldására. K. F. tson gyűjtik ékát ombáit Ij léüzem Gyöngyösön málna és fekete ribizli telepítése is. A gyöngyösi telepen 9 és fél vagon somot és szedert tárolnak és várják az exportszállítást. Itt, Gyöngyösön terveznek 300 vagon gyümölcs feldolgozására alkalmas léüzemet. Ahogy javul az idő, egyre sokasodik a vállalat munkája. Reméljük, ez évben is bőkezű lesz a természet. (f. P.)
