Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-27 / 98. szám

Nyitás előtt az egri strandon Üj arcával fogadja vendégeit május elsején az egri strand. Az utolsó simításokat végzik már területén. A kertészek ki­ültették a virágokat, tegnap a gyepet ápolták, s az ő részük­ről ezzel befejeződik az előké­szület. Máshol annál lázasabb mun­ka folyik. A régi nagymeden­cét, tisztítják, homokot egyen­getnek a parton, s építik a szí­nes befonutat végig a meden­cék mellett. Néhány épület fa­la mellett még ott az állvány, de egy-két nap, s a régi házak, Oj ötletek is napvilágra ke­rültek már, hogy mi kellene még, mi lesz még? A kertészet­től kapott területen új meden­cét építenek majd, talán hul­lámfürdővel ... S télen is lehet már a strandon nyugodtan fü­rödni: a régi kertészházból fű­tött öltöző • lesz, a medence partjáig könnyen felépíthető és lebontható, műanyag-kifutó­val. Tervezik azt is, hogy jö­vőre a hátsó medencét kivilá­gítják, így este is fürödhetnek a strand vendégei. Mert a nyit­va tartás egyelőre reggel nyolc­tól este hatig lesz — május­ban, azután pedig este hétig. Ismét járhatnak május 1-től a korai fürdőzők: számukra reg­gel hattól nyolc óráig tart nyit­va az egri strand. Megnyílik újra az önkiszolgáló étterem, a a kedvelt sörösbódék is vendé­geket várnak. Most már csak egy kell: jó idő!...' Május éjszakáján- V1 ’1 • I I < a lányom után a virágom is?! (— vits) 1841 tavaszán — ötnegyed ázaddal ezelőtt határozta el a reformkor haladó érelmisé- geinek a népért, s a tudomá­nyért rajongó kis csoportja* 4 MmüsUi 1866. április 27., szerda hogy megalakítja a Magyar Természettudományi Társula­tot A Magyar Természettudo­mányi Társulat jogelődje volt annak a jelenleg 22 ezemd több tagot számláló népműve­lő egyesülésnek, gárdának* amely 1953 óta Tudományos Ismeretterjesztő Társulat né­ven fejti ki műveltséggyarapí­tó tevékenységét. A 125 éves jubileum alkalmából dr. Ortot- tay Gyula akadémikus, a TIT elnöke, kedden sajtókonferen­ciát tartott a budapesti Kos­suth Klubban. Számokkal, adatokkal Illuszt­rálta tájékoztatóját a társulat ezerarcúnak mondható munká­járól, érzékeltette, miképpen fejlődött, vált egyre szélesebb körűvé az ismeretterjesztés* különösen a felszabadulás után, illetőleg az utóbbi tíz­egynéhány esztendőben. Egyre korszerűbb módsze­rekkel segíti a TIT, a megyei és a járási szervezetek orszá­gos hálózata a felnőttek neve­lését, művelődését. TIT-klubok* természettudományi bemutató- termek, csillagvizsgálók, mező- gazdasági szakmunkásképző­tanfolyamok, szabadegyetemek — jelentik egyebek között aa ismeretterjesztés módjait. A jubileum alkalmából á TIT országos elnöksége május 28-án ünnepi ülést tart. Át­nyújtják a társulat legrégebbi tagjainak az évfordulóra ado­mányozott okleveleket, kitün­tetéseket Bugát Pálnak, a tár­sulat alapító tagjának új sír­emléket állítanak, és már elfo­gadott javaslat alapján a Fő­városi Tanács .utcát nevez el róla Budapesten. (MTIJ i perc múlva a vonat áthaladt, a sorompót felemelték és ők to­vább indulhattak. MÉG MIELŐTT közel értek volna végcéljukhoz, Klement- nek bekötötték a szemét. Meg­érkezésük után kiszállították a kocsiból és bevitték a házba. A csendet továbbra sem törte meg senki. Amint beléptek a szobába, legelőször is a fogoly­ról levették a felső- és alsó- ruhát, hogy elvegyenek tőle mindent, amivel esetleg ön- gyilkosságot követhetne el. Az­után leszedték a ragtapaszt és megnézték a fogait, nincs-e benne mérget tartalmazó am­pulla. Ekkor Klement, most először, fáradt hangon megszó­lalt. Szavai rögtön elárulták, hogy tökéletesen tudatában van, hová került „Ne higy- gyék — mondotta —, hogy 15 év után óvatos voltam. A fo­gaimban semmit sem rejtet­tem el.” Ennek ellenére a mo­tozás tovább folyt. A fogoly bal karját felemelték, és hón­aljában megtalálták az égetés nyomát, a sebhelyet ott, aho­va SS-ek vércsoportjelzését szokták tetoválni. Csak a vizs­gálat befejezése után fordult hozzá J: „Ki ön?” „Adolf Eichmann vagyok” — felelte azonnal a kérdezett. Mind meg­hökkentek. Senki addig ki nem ejtette a nevét. Senki sem kö­vetelte tőle a beismerést. Sen­ki még csak nem is remény­kedett, hogy rögtön felfedi ki­létét. Ezért most döbbenten nézték a reszkető kezű és sá­padt arcú meztelen embert. Az pedig hallgatott egy dara­big, aztán hozzátette: „Tudom, . hogy 'az izraeliek kezében va- i gyök.” (Folytatjuk.) vert, de helyette egy zseblám­pát talált. Csak most döbben­tek rá mindnyájan, hogy mi­ről is van szó: az egyik leg­utóbbi jelentés hírül adta, hogj néhány napja Klement az au­tóbuszból kilépve zseblámpái kezdett használni, hogy a mel­lette elsuhanó járművek észre­vegyék a sötétben. J felneve­tett, de rögtön észbe kapott Előzetesen megállapodtak, hog> megőrzik a teljes csendet; jobb ha a fogoly nem jön rá, kill fogták el. Egész úton csak e; a mondat hangzott el: „Egyet­len mozdulat — és ön halott!’ Csak mérsékelt sebességgé! haladtak, nehogy a közlekedés rendőr megállítsa őket gyors hajtásért egy ilyen alkalmat­lan percben. Mintegy háronr kilométer után a gépkocsive zetö a tükörben meglátta D é társa autóját. Ez azt jelentette hogy Klement elfogását senk sem vette észre. Nagyobb se bességre kapcsoltak és a ké kocsi egymástól harminc mé térré haladt tovább. Útjuk so rán még két sorompó várt rá juk, ahol kényszerű megállás ra kerülhetett sor. A kocká zatot az jelentette, hogy mij a kocsi áll, más autók utoléri! őket, melléjük kerülnek, és vezetőjük észrevehet valamil Annak lehetősége sem volt ki zárva, hogy Klementnek eszé be jut kiabálni. Az első átjárón szerencsései keresztüljutottak, de a máso diknál meg kellett állniuk. . 30 méterrel előbb észrevette - piros jelzést a sorompón, elő vette a készenlétben tartót ragtapasz-csíkot és leragasztoi ta Klement száját. A váraké zás ideje alatt mind izgatot tak voltak, de egy autó ser állt meg a közelükben. Ké ban benyomva kezét a zsebé­be, másik öklével pedig hir­telen állón ütötte. Klement ka­pálózni kezdett. Még mielőtt G és J odaért volna, ledöntötte D-t a lábáról, és összeakasz­kodva mindketten begurultak az árokba. D tovább szorítot­ta Klement karját, de az egy pillanatra lélegzethez jutott és kiabálni kezdett. Mint később D elmesélte, úgy tűnt neki, hogy Klement vagy öt percen át kiáltozott. Valójában csak négy másod­perc telt el. Habár több járó­kelő is elment az autó mellett, senki sem figyelt fel rájuk, mi­vel az árokban voltak, a ka­vicsrakás mögött, és senki sem hallott semmit. J és G beug­rott az árokba és megragadta Klement lábát. Néhány másod- percnyi harc után, mialatt Kle­men tét a lábánál fogva húzták és D szorította a torkát, min- ; den véget ért. A gépkocsive- ! zető kiszállt, leengedte a mo­torház fedelét, kinyitotta a hát­• só ajtót és begyújtotta a mo- . tort. Klementet betuszkolták és hanyatt fektették. D tartotta a . fejét, G a kezét, J pedig saját . lába közé szorította a lábát. Az autót már előzőleg lefüg- : gönyözték. A motor felbúgott t és a gépkocsi elindult. EKKOR J KI AKARTA húz­• ni Klement zsebéből a revol­I ban nem láthatta arcvonásait. J egyszer csak összerezzent: Klement a zsebébe dugta a kezét. „Revolver! — gondolta J. — Észrevett minket!” Ké­sedelem nélkül figyelmeztetni kellett D-t, méghozzá anél­kül, hogy felkeltenék Kle­ment gyanúját, aki továbbra is nyugodt léptekkel közeledett. J gyorsan, de látható sietség nélkül kiszállt az autóból és G mellé lépett. Három méter­rel előtte állott D, Klement már csak öt méternyire volt tőle. Behajolva a motor fölé, és tettetve, hogy G-nek segít rendbe hozni a hibát, J oda­súgta: „Revolver! A jobb keze! A zsebében!” D, AKINEK a gondolatait teljesen a feléje haladó Kle­ment foglalta le, meglepődött, amikor meglátta J-t, aki a megbeszélt idő előtt lépett ki a kocsiból. Most pedig hirtelen még valami szavakat is hallott a motorház fedele alól, de nem értette tisztán azokat. Ebben a pillanatban Klement már mellette is volt. D feléje for­dult, hogy megszólítsa, de ugyanabban a pillanatban tu­datáig jutottak a szavak: „A jobb zsebe.” Ami ezután következett, az mindössze 27 másodpercet vett igénybe. D megragadta Kle­ment jobb könyökét, még job­31 A PILLANATOK lassan tel­lek. Kezdett fokozatosan es­teledni. Már 20 perce, hogy lement a nap, szürkült az ég, sötétedett. 18 óra 29 perckor az őrkö­dök észrevették a közeledő autóbuszt. Elment mellettük, lelassított és lefékezett a meg­állóhelyet jelző kis tábla előtt. Egyetlen utas szállt ki belőle: Klement Megvárta, míg a busz továbbmegy, majd elindult a lakása felé. Óvatosan lépkedve a homályban az árok mentén, az út szélén álló autó közelé­be jutott. Odapillantott, de mi­vel látta, hogy a motorház fe­dele alatt javítás folyik, nem törődött vele különösebben és folytatta megszokott útját. D mozdulatlanná dermedt, minden pillanatban készen ar­ra, hogy megszólítsa Klemen­tet; G háttal fordulva a kö­zeledő felé és behajolva a mo­tor fölé, továbbra is nagy igyekezettel tett-vett. J, aki bent ült az autóban, le nem vette szemét Klementről. Jól megkülönböztette a körvona­lait, de a sűrűsödő alkonyat­125 éves a népszerű tudományos ismeretterjesztés őrzés legnagyobb társadalmi munkatársa, örvendetes adat: a múlt évben 242 bejelentés érkezett a népi ellenőrzési szervekhez a lakosságtól. A bejelentések túlnyomó többsé­ge alapos, és olyan közérdeke­ket érintő hiányosságokra hívják fel a figyelmet, ame­lyekben intézkedni kell. Az alaptalan bejelentések oka rendszerint az, hogy a bejelen­tők régen elkövették hibáikat, szabálytalanságokat tesznek szóvá, s ezek már kellőképpen nem bizonyíthatók. A névtelen bejelentések száma — a múlt évben 34 volt — még mindig sajnálatosan, s elgondolkozta- tóan magas. S az sem meg­nyugtató ebben, hogy a 34 névtelen bejelentés közül 15 bizonyult igaznak, alaposnak. A hatékonyság példatára Vizsgálódjunk a számadatok mögött, tallózzunk a közérdekű bejelentések statisztikáját ki­egészítő példatárban... A Heves megyei Építőipari és Épületszerelő Vállalat mun­kahelyein visszaéléseket követ­nek él — így szólt az egyik be­jelentés. A népi ellenőrök vizs­gálatot indítottak, s megállapí­tották, hogy valóban visszaélé­sek történtek az egri izraelita templom bontásánál, de a piac- téri építkezésnél is: el nem vég­zett munkákért jogtalanul több tízezer forintnyi bért fizettek ki. A megyei NEB a vállalat igazgatójától intézkedéseket sürgetett a tapasztalt hibák megszüntetésére, s javaslatot tett a vétkes dolgozók megbün­tetésére is. öten kaptak fegyel­mit — figyelmeztetést, megro­vást, s ugyanakkor 5—15 száza­lékos részkártérítésre is köte­lezték az öt vétkest Két em­bert még azzal is sújtottak — joggal! —, hogy nyereségrésze­sedésük 50, illetve 25 százalé­kát elvonták... A gyöngyösi MÁV Kitérő- gyártó Üzemi Vállalatnál egye­bek között a társadalmi tulaj­don egyes kérdéseit, a pénzgaz­dálkodás néhány területét vizs­gálták a népi ellenőrök, jelen­létükben derült fény egy súlyos sikkasztásra is. A pénztárosnő 18 000 forintot sikkasztott. Jól­lehet, tettét a gyár vezetői már korábban felfedték, de a szük­séges intézkedésekkel várakoz­tak. Mikor a népi ellenőrök vizsgálatba kezdtek, mindjárt megtették a pénztárosnő ellen a büntető feljelentést a gyá­Ratisztikat készítünk az idegenforgalomról, a mozik és színházak látogatottságáról, a kávéfogyasztásról, a válások­ról és sok más egyébről. Jól­lehet a népi ellenőrzés nem „divatos” területe a statiszti­kának, most mégis a számada­tok tükrében vizsgáljuk: ho­gyan s mint végezték eszten­dőn át munkájukat a népi el­lenőrök? Visszatekintés 1965-re A dossziéban egy esztendő dokumentumai... A múlt év során félszáz témát vizsgáltak a népi ellenőrök, s a témavizs­gálatok — megyénk jellegének megfelelően — döntő részben a mezőgazdaságra, kisebb rész­ben az iparra és a kereskede­lemre terjedtek ki. Olyan je­lentős témákat vizsgáltak pél­dául, mint a bútoripar fejlesz­tésének lehetőségei, a műsza­kok felhasználása a bányászat­ban; megvizsgálták, hogy mi­iyen a mezőgazdasági gépek és járművek javítása, a pótalkat­rész-ellátás, milyen a tejter­melés helyzete, mennyiben tervszerű a hálózatfejlesztés az állami és a szövetkezeti keres­kedelemben, hogyan érvénye­sül a fogyasztói érdekvédelem a vendéglátóipar területén stb. A népi ellenőrök pontos di­agnózisát adták a vidék köz- egészségügyének; de olyan té­mákat sem hagytak érintetle­nül, mint a termelőszövetke­zetekhez érkezett kérelmek és panaszok intézése, vagy a kul­turális és gyermekintézmé­nyek gazdálkodása. A téma­vizsgálatokban — a félszázból 16 volt országos jellegű — 1327 népi ellenőr vett részt, s a vizsgálatokra, ellenőrzésekre több mint négyezer munkana­pot fordítottak. A Heves megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság, s ennek öt já­rási bizottsága, megszabott munkatervek alapján végzi feladatát A munkatervek nem merev, megváltozhatatlan pa­rancsolatok, hanem mindenkor a párt és a kormány, egyszó­val a népgazdaság igényeihez, követelményeihez alkalmaz­kodó programok. A népi ellen­érzés munkatervében — kö­vetkezésképp — nem szerepel­nek időszerűtlen, vagy jelen­téktelen kérdések, témák vizs­gálatát Társadalmi és közéletünk térképészet a népi ellenőrök, sok segítséget és támogatást kapnak munkájukhoz a külön­böző szervektől, s a lakosság­tól is. A lakosság a népi ellen­riak. A sikkasztót a bíróság jogerősen 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Kétely és cáfolat Meglehetősen elterjedt nézet, hogy a népi ellenőrzési szervek lefolytatják ugyan a vizsgála­tokat, ezekről ír az újság is, de a vizsgálatokat követő intézke­déseket már homály fedi. So­kan kételkednek abban, hogy a hibát, szabálytalanságot vétő vezető beosztású emberek fe­lelősségre vonása valóban meg­történik. A kételkedők már ed­dig is alapos cáfolatot kaptak, de toldjuk meg ezt a bizonyí­tást néhány számadattal. A’ múlt évben a népi ellen­őrzés vizsgálatai alapján, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság közbelépésével 7 bün­tető feljelentésre, több mint 50 fegyelmi eljárásra, 20 kártérí­tési és 24 szabálysértési eljá­rásra került sor. A népi ellenőrzési bizottsá­gok megvizsgálják a bejelen­téseket, panaszokat, felmérik egy-egy gazdasági terület prob­lémáit, s nemcsak a hibák megszüntetésére sürgetnek in­tézkedéseket, hanem azon tál azok megbüntetéséért is síkra- szállnak, akik rossz, felületes munkájukkal, súlyos mulasz­tásaikkal a hibákat, szabály­talanságokat elkövették. A népi ellenőrzést vizsgáló­dásaiban nem öncélúság vezé­reli. Népi ellenőreink azon munkálkodnak, hogy felfedjék s kiszűrjék közéletünkből, tár­sadalmunkból mindazt, ami természetellenes, ami rossz. S ezért a nemes célért megtettek mindent 1965-ben is. (pataky) Népi eílenoriés Egy esztendő a dossziéban „Élő újság" Egerben Hétfőn este szerkesztette meg Egerben, a Gárdonyi Géza Színház színpadán a Magyar- ország című hetilap szerkesztő­sége — a megyei művelődési ház kiadói közreműködésével — az „Élő újság” első számát. A hetilap főszerkesztője, dr. Pálfy József, helyettese Gárdos Miklós és Sugár András, a lap külpolitikai munkatársa az Ál­láspont rovat formájának és tartalmának megfelelően ak­tuális és kényesnek mondott külpolitikai kérdésekről adott kerekasztalt. Szellemes volt az a tájékoztatás, amely a nyug­állományú Hruscsov születés- napi esőmosta szalonnasütésé­ről számolt be. A külpolitikai rovatban a NATO-kötélhúzás hátterét és De Gaulle politikájának okait, indokait vázolta fél dr. Pálfy József. A mai nemzetközi hely­zet legnehezebb kérdése, az amerikaiak vietnami szennyes háborúja jelentős helyet fog­lalt el ebben az újságban is. Gárdos Miklós azt a hadászati lépcsőt ismertette, amelyet az USA Vietnamban kiépített. Az ausztrál újságíró Bruchett film­je a Nemzeti Felszabadítási Front katonáinak hősi küzdel­mét ismertette meg a közön­séggel. Sugár András vetítettképes előadása színes beszámolót nyújtott arról az útról, amelyet a magyar kormányfő hat afri­kai és ázsiai országban tett meg. Nyerges Ágnes, a Magyaror­szág riportere a helyszínen ké­szített interjút dr. Lendvai Vilmossal, az Egri Városi Ta­nács vb-elnökével. Nem hiányzott ebből az „élő számból” a humor sem, jólle­het, ez az anyag csak karika­túrákban és szellemes meg­jegyzésekben, képaláírásokban jelentkezik a politikai lapban. Huszár László, az egri Gárdo­nyi Géza Színház művésze nagy derültséget keltett Novo- báczky Sándor két humoreszk­jével. A labdarúgás egykori kiváló­sága, Grosics Gyula kommen­tálta a magyar labdarúgás m*» helyzetét és óvatos jóslásokba bocsátkozott az idei angliai vi­lágbajnokság várható eredmé­nyeit illetően. ‘ A fiatal filmrendezők Balázs Béla Stúdiójának sikereiről és problémáiról beszélgetett a kri­tikus Sándor Pállal, aki ebben a szakmai polémiában Huszá- rik Zoltánt, az Elégia című kisfilm rendezőjét helyettesí­tette. A vita illusztrálásakép­pen levetítették az oberhau- seni fesztiválon nagydíjat nyert Elégiát. Sok-sok technikai bra­vúr és alkotói következetesség teszi hatásossá a filmet. A Magyarország által Eger­ben, a nagy nyilvánosság előtt megszerkesztett „Élő újság” új­donságot jelentett a közönség számára. A kezdeményezés hasznos és sok tanulságot jelent a közön­ség és a lapszerkesztők számá­ra egyaránt (farkas) a gyógymedencék mellett, már új ruhájukban állnak. Mint a kabinok. „Velük” már végez­tek: kifestették, s ügyesen ösz- szeválogatott színük vidáman csillog. Befestették a padokat is, s új tetőt kapott — igaz, hogy csak az erős napfény el­len véd, az eső ellen nem — a dögönyöző mögött félkotívben elhelyezkedő asztalsor. Sajnos, az új medence nem készül el a nyitásra. Ügy ígé­rik, hogy május 20-án átadják, s a főszezonban már itt is lu­bickolhatnak a vendégek. Van hétszáz kabin, s a közös öltö­ző négyszáz strandoló átöltözé­sét biztosítja. A hátsó meden­ce egy újdonságot is ad: víz­függönyt ,.szereltek” az egyik partjára, így a szökőkúthatás mellett, kánikulában maga kö­rül frissíti a levegőt is... A strand kicsinosítása, fel­készítése a nyárra, több mint nyolcszázezer forintba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom