Népújság, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései 10. A gazdasági kockázat ABC áru házat kérnek az új-hatvaniak Evek óta panaszkodnak a* új-hatvaniak városrészük furcsa módon elsorvadt ke* reskedelmi hálózatára. B* keseved ősükben olykor odá- lg jutnak, hogy már-már viszasírják a régi, maszek világot amelyben -—, ha volt pénzük — a vasúton túli embereknek sem oka* zott különösebb gondot a bevásárlása Mert mostanában —* kü­lönösen a korszerűségre vn ló törekvés jegyében végre» hajtott szakosítás ötén —« nap nap után problémát je* lent úgyszólván a legalap* vetőbb árucikkek beszerző, se is..! Egyetlen pumpa* tömlőért esetleg egy irkáért — át kell gyalogolni a bt* dón, kilométereket kefl menni! A városrészben ogyante a néhány élelmiszer-, zöld­ség- és hentesbolton kívül 1—1 konfekció-, Illetve mó- teráru üzlet, egy-egy kis­vendéglő, eszpresszó, teák bolt képviseli a kereskedet* met — a szolgáltatást pedig a női, férfifodrászat, üteg a cipészrészleg. Ez az egész. Az utóbbi húsz esztendő® ben mintegy 3—4 ezerrel növekedett az új-hatvani lakosság száma —> de en­nek ellentéteként nem ka* vesebb, mint hetven száza­lékkal zsugorodott aa üzlet, hálózat...! Ezek után esa* da-e, ha elégedetlenek, bosszúsak aa emberek... ? Túlzás-e, ha a sok jogoa igényből egyetlen kívánsá­got újra meg újra hangoz­tatnak? Evek óta kérnek egy megfelelő méretű, ellá­tású — ÁBC-áruhásat?? Egy olyan áruházai —v amelyről egyébként már régóta szó van a hivatalos berkekben, amelyet állító­lag jóváhagytak már az Il­letékes szervek, amelyre ta­lán megvan a pénz is —% do mindezek ellenére sem szá­míthatnak még rá egyelő­re... A tervezett ÄBC-áru ház­ról ugyanis mostanában mintha hallgatnának. Mint­ha le akarnának mondani megvalósításáról, el akar­nák felejteni azok. akik igenis tehetnének érte va­lamit ... Vajon miért... TI Mivel lehet ezt Indokolni? Hol lehet vajon nagyobb szükség, égetőbb szükség er­re az áruházra — mint ép­pen Oj-Hatvanban? f-nö \\\\\\\\\\\\\TO.\\\\\\\\\\V.V A tarnabodi Tamagyöngye Termelőszövetkezet kertészetében szorgos munka folyik. Idén 270 holdon termeltek zödségfélét szerződéses alapon. Kora tavasszal 80 hollandi ágyban készítették elő a vetőmagvakat, és már szépen fejtett palántákat ültettek ki. A szö­vetkezet kertészeti brigádja megkezdte 40 hold paradicsom kiültetését is. Ezekben a napok­ban Kassa József elnök gyakori látogatója a hajtatótelepnek, ahol Kalicz Jánosné és Ke­ihez Józsefné kertészeti brigádtagokkal elégedetten szemléli a szépen fejlett paradicsom- Ipolíí Htfllrnt A hevesi Kossuth Termelőszövetkezet tábláin munkába álltak a palántázó gépek is. Megkezdték 70 hold paradicsompalánta kiültetését. A nagyüzemi gazdaság az idén 200 holdon termel zöldségfélét, és az 50 hollandi ágyban két és fél millió paradicsom várja a kiültetést. Az ifjúsági munkacsapat naponta 4 holdon ülteti Id a jól fejlett növényeket. (Foto: Szabó Lajos jól haladnak . munkák amelyet a napokban fogasol- j tak. Elvégezték a szőlő metszé- 1 sét és első kapálását is. Oj termékféleségekkel is kí­sérleteznek az idén a szövet­kezet tagjai. Húsz holdon ter­mesztenek kapás lucernát és újabb húszholdas területen ter­mesztenek kukoricát — vegy­szeres gyomirtás segítségével. Az őszi vetések többsége jől átvészelte a telet, a kedvező tavaszi időjárás hatására jól megerősödött A szövetkezet növényvédelmi gépei hozzálát­tak a 250 holdas őszibúza-vetés vegyszeres növényvédelméhez és jelenleg a fajtaborsó vetés- területtel együtt Di kon irt ki­permetezését végzik. Szépen kikeltek és napról napra erő­södnek, fejlődnek a tavaszi ve­tések, így a tavaszi árpa, a borsó, a mák, a kapás lucerna és a tavaszi vetések utolsó sza­kaszaként a szövetkezet nö­vénytermesztési munkacsapata most már a kukorica vetésé­hez is hozzálátott Chl L 5t évesek Oj Erő Tsz másik ifjú szak­munkástanulója, a tizenöt éves Tóth Hona. — És sikerül pénzzel segíteni a családot? — Igen, minden hónapban tizenöt munkaegységet keresek, plusz öt-ötven ebédhozzájáru­lás. Az, ha a tavalyi harminc forintos munkaegységet szá­moljuk, több mint 450 forint — Tudod-e, hogy ennyit az ipari tanulók sem keresnek? Büszkén mosolyodik el a kis­lány ... — Milyen szakmát választot­tál a gimnázium helyett? — Tejkezelő-tanuló vagyok. Maga meséli el, hogy hogyan lett tejkezelővé: — A barátnőm bátyja mond­ta egy pályaválasztási előadás után, hogy ez jó szakma. Meg­ismertem, aztán megszeret­tem. .. Reggel hatkor kezdi Ilonka a munkát hétkor mintákat vesz a csarnokban. Aztán elő­kerülnek a szerszámai, a pipet­ták, butirométerek: fajsúlyt, zsírszázalékot savfokot szeny- nyezettségi fokot mér. — Tudod-e, hogy ezt a mun­kát komoly állatorvosok is végzik? Megint elmosolyodik.;. — Balassa gyarmaton végez­tem el a szakmunkásiskola el­ső három hónapját A szarvas­marha-tenyésztésről hallot­tunk idáig előadásokat meg a tejről, hisz ez a szakmánk... EZ A SZAKMÁJA. Úgy mo­solyog, lehetetlen elhinni, hogy rosszul választott. Ö már viszontlátással kö­szön, hiszen tizenöt éves nő... Tejkezelőnő... Fóti Péter Kompolton is a tavasai Időben megkezdődött és fo­lyamatosan halad a tavaszi munka a kompolti Üj Baráz­da Termelőszövetkezetben. A szövetkezet szárazabb, homo­kos talajadottságai az idén is lehetővé tették a tavaszi mun­kák korai kezdetét. Február közepén már elvetettek húsz hold korai étkezési borsót. Felszántották az őszi szán­tásból visszamaradt 150 holdas területet és megfelelően fej­trágyázták az őszi kalászoso­kat. Jól kihasználják a helyi adottságokat, tovább fejlesztik a szövetkezet kertészetét. A kertészet dolgozói többek kö­zött 15 hold paradicsomot, 10 hold babot, húsz hold étke­zési borsót és 15 hold dinnyét termesztenek. Időben megkez­dődött a palántanevelés, a megfelelő talajelőkészítés. Ed­dig két hold paradicsom pa­lántázását, öt hold étkezési zöldbab vetését és a dinnye­föld előkészítését fejezték be. Szépen kikelt és jól fejlődik a húsz hold étkezési borsó, >arfi tizen« — Tanultál-e már olyasmit, amit eddig felhasználtál? — Tanultunk a mesterséges megtermékenyítésről, a juhok betegségeiről, a gyapjúfajták­ról és a takarmánytermesztés- rőL A sántázásnál már tudtam hasznosítani a tanultakat. — Mi az a „sántázás”? — Nyáron a juhok körme bepállik, akkor a körmét ki kell tisztítani, levágni, letöröl­ni és saját készítésű porral behinteni — Milyen porral? — Azt nem lehet elárulni: juhásztitok. Igazi felnőtt juhászt!tok... És Lapu Pista mesélt még a többi juhászfortélyróL Mind­arról, amit a zsombék másik oldalán nap nap után, reggel héttől este hét óráig megcsi­nál Mert Lapu Pista jó ju­hász szeretne lenni ... — Még eddig helytállt a gyerkőc. Szereti az állatot, jön az kifelé minden reggel, mi­■ helyt felébred és este nehéz beparancsolni a legelőről — ■ mondja újra a főállattenyésztó. Lapu Pista búcsúzik. Megint ; nagy csókolommal köszön, de aztán már felnőttesen indul a • nyáj felé. Ahhoz a nyájhoz, ■ amelyet teljes egészében csak rá bíztak... A KÉT PULIKUTYA tovább ■ csahol, de a birkák abbahagy­■ ják a bégetést, mihelyt Lapu Pista közéjük érkezik... i — Szüleim azt szerették vol­■ na, ha gimnáziumban folyta­tom tanulmányaimat. De én i úgy gondoltam, inkább keresni . fogok. Elég nagy a család, jól - jön a pénz. Ilyen felnőttesen beszél w alizmusban végső soron a tár­sadalom viseli, de a veszteség mértéke lényegesen csökkent­hető, ha ebben a vállalat anya<- gilag is érdekelt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a vállalatok a kockázatot nyereségük ter­hére viselik. A technika gyors ütemű fej­lődése, a piaci viszonyok dina­mikus változása, stb. elkerül­hetetlenné teszi a kockázat- vállalást, olyan döntések meg­hozatalát, amelyeknek minden feltételét és következményét nem lehet előre látni. Ezért az a cél, hogy a vállalatokat ér­dekeltté tegyük az ésszerű kockázat vállalásában. Ezt úgy lehet elérni, hogy a válla­lat kockázatával arányosan ré­szesülhet a nyereségből, ame­lyet egyebek között arra is fel­használhat, hogy tartalékalapot képezzen az esetleges kocká­zati veszteségek ellensúlyozá­sára. Dr. Varga György A Tisza-J KÉT PULIKUTYA szegődött a nyomunkban. Éktelenül ugat­tak és csaholásukra a juhok is bégetni kezdtek. Egyetlenegy embert nem zavart a lárma, Lapu Pistát, a kétszáz juh ifjú őrét, a jövendő igazi juhászát — Gyere már át a zsombé- kon, ne kelljen kettőnknek be­legázolni a vízbe — mondja kísérőm, Czövek Sándor főál­lattenyésztő. És Lapu Pista, a poroszlói Oj Erő Tsz tizenöt éves »ju­hásztanulója", megindul ai egyik fűcsomóról a másikra ugorva. „Felnőtt" juhászbotját amely magasabb alacsony ter­meténél, ügyesen használja Nagyot lendül a boton, suppar a vízben, aztán továbbfoly­tatja a cirkuszi mutatványnál is beillő utat Lihegve érkezik meg. — Csókolom. így köszönt az ifjú juhász — Mondd, nem folyt be t viz a cipődbe? — Nem hát Reggel is ugyan így jöttem. Kihúzza magát, de a juhász bot még így is magasabb nála — Miért szeretnél juhás: lenni? — Édesapáim a szarvasmar hákkal foglalkozik, én a juho kát szeretem legeltetni. TÖBBET NEM MOND, tsa! büszkén és felnőttesen össze ráncolja szeplős bőrét a hóm lokán. — Hallom, hogy Iskolát I végzel, hogy igazi szakembe legyen belőled. — Igen, az első évet járón a szakmunkásképző iskolában Most itthon vagyok gyakorta ton. továbbgyűrűző hatásánál fog­va az ipari termelésre, a szál­lításra, és a külkereskedelemre s hatással van. Csak bizonyos értelemben jbjektiv bizonytalansági té­nyező a pontatlan informáci­ókból, a tervezés-technikai ki­forratlanságból származó ter­vezési hiba. Az új gazdasági mechaniz­mus egyik jellemző vonása a gazdálkodás kockázatának ésszerű megosztása. A jelenle­gi mechanizmusban minden kockázati veszteséget a társa­dalom, az állami költségvetés visel. A tervutasításokon ala­puló irányítási rendszer, to­vábbá az árrendszer és az ár- mechanizmus nem teszi lehető­vé a kockázatviselés ésszerű megosztását, hiszen gyakran az illetékesség sem állapítha­tó meg. Az új irányítási rendszer, mivel lehetővé teszi a hatás­körök ésszerű elhatárolását; mi vei a gazdasági döntéseik következményei jelentős rész­ben ott Jelentkeznek, ahol a döntést meghozták, lehetőséget teremt a a kockázat ésszerű megosztására. Természetesen a kockázati veszteséget a szoci­>ének helyzetéről onyi Járási Tanács tás miatt még inkább szükség van a kettős és a nyújtott mű­szakok bevezetésére. Fokozni kell a szakemberképzést, mi­vel egy traktoregységre jelen­leg még csak 1,3 traktoros jut A gépek élettartamának és üzembiztonságának növelése a karbantartások, a rendszeres javítások és a tárolási körül­mények további Javítását te­szik szükségessé. A gépjavító állomás általá­ban jól dolgozik, betölti hiva­tását. Az állomás három üzem­egységében tipizálták az egyes gépfajták Javítását, és évről évre egyre több gépszerelő szakembert képeztek ki. Jó munkájukat bizonyítja többek között az is, hogy a múlt évre szerződött 105 cseremotoros fő­javítással szemben 195-öt vé­geztek el a járás termelőszö­vetkezetei részére. Ez év első negyedében 95 erőgép javítását fejezték be, amelynek csaknem a fel« cseremotoros főjavítás volt. A tanácsülésen részt vevő termelőszövetkezeti vezetők, mezőgazdasági és gépészeti szakemberek, valamint a ta­nácstagok több hasznos hozzá­szólással egészítették ki a be­számolót, majd határozatokat fogadtak el a szövetkezetek gé­pi ellátásának továbbfejleszté­sére, a megfelelő szakember- utánpótlásra vonatkozólag. A kockázat a gazdasági te- 1 vákenység kísérője. Minél fej- ’ tettebbek a termelőerőik, minél I bonyolultabb a társadalmi j munkamegosztás, minél kitér­ed tebbek a piaci kapcsolatok, i arm ál inkább számolni kell a i kockázattal és az általa otoo- < zott esetleges veszteséggel. I A gazdaságirányítási rend- ' szer reformjának előkészületei során a népgazdasági tervezés- i rH alkotott korábbi fétfogá- | sunk is fejlődött. A terv nem < határozhatja meg pontosan és | részleteiben a fejlődés elérhető 1 ütemét és az erőforrások fel- i használását A tervekben aa objektív bizonytalansági té- i ’»yezőkkei is számolni beU. Melyek ezek? i 1. A világpiac él elsősorban a nem tervezhető tőkés világ- : nae konjunkturális változásai, i 2. Bizonyos értelemben • belső fogyasztói piac, hiszen a fogyasztói elhatározásra igen sok olyan körülmény hat, ame­lyek „betervezése" aligha le­hetséges (időjárás, (fivatválto- zás, bizonyos lélektani ténye­zők. stbj 3. Ac időjárás. Például ha es erőteljesebben befolyásolja a iBesfigazdasájjl termelést, úgy A tsz-ek gépesítés tárgyalt a Füzesab Füzesabonyban pénteken* ! 22-én délelőtt tartotta ülését a járási tanács, ahol Poczok Bar- i usbán, a járási tanács vb me- i ..őgaadaségi osztályának veze­tője ssámott be a termelőszö­vetkezetek gépesítésének hely­zetéről és a gépjavító állomás t euéfcecQnségérőL A beszámo­ló szexint a szocialista nagy­üzemi gazdaságok kifejlődése a gépesítés nagyarányú fejlő­désével járt együtt Az utóbbi években nagymértékben javult a termelőszövetkezetek gépi, műszaki ellátása, és a munka­folyamatok jelentős részét ma már nhextQl gépesíteni. Amíg 1981-ben mindössze 89 terme- ! ^szövetkezeti és 210 gépállo­mási erőgép dolgozott a Járás területén, addig jelenleg már 523 tra k tnsegységről beszélhet­nek. zések jelenőnk meg az utóbbi években, Így a szénaszáritó, trágyaszóró és markoló^ bálá­zó és növényvédő gépek. Sokat jártát a gépkfhasználás ta. A beszámoló az előbb emlí­tett eredmények mellett több lioblánát és megoldásra váró feladatot la megemlített. Ne­hezíti a javítást és alkatrész- ellátást, hogy jelenleg 12 féle géptípus található a járás szö­vetkezeteiben. A talajadottsá­goknak megfelelően még több lánctalpas nehéz gépre van «Bfcaég. A Jobb gépfluwzná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom