Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-17 / 64. szám
Éberség vagy fontoskodás? PULÓVERKÖTOK Itt fogadják a motringban érkező import és hazai anyagot: az orsózással kezdődik az üzem munkája. (Kiss Béla felvétele) a negyedévet már túlteljesít téssel zárjuk. Ügy néz kt, hogy a tervezett 6300 helyett 7 500 pulóvert kötünk a hónap végéig ... Román Jánosnéék, meg a többiek csak egymás között vetélkednek: ki a gyorsabb, melyik az ügyesebb. Reméljük azonban, hogy rövidesen eljön an^ ideje annak is, hogy igazi* versenyt indítunk, valóban brigádokat szervezhetünk. Román Jánosné — az egyik „maszek versenyző” —, Kér©, csendről jár be a szövetkezetbe. Minden reggel ötkor indul, de azt mondja, hogy nem ez a fárasztó. — Inkább ez az örökös álló munka itt, a gép előtt, s a karunk állandó mozgatása. No, de szokni lehet ezt is... A varrodában kétségtelenül könnyebb dolga van Kovács Lajosnénak és társainak. — Kézelő vagyok — mondja szakmáját Kovácsáé — egész műszak alatt ülő munkát végzek: a pulóverek ujját, nyakát varrom, s ha kell, segítek a szabásznak is. Korábban az Eger és Gyöngyös környéki Háziipari Termelőszövetkezet bedolgozója voltam, de ott már annyi az ember, hogy alig jutott munka. Ez biztosabb állás, jobb jövedelem ... Maga . dolgozik a szabása* Sárközi Lászlóné. — Győzi...? — Bizony: iparkodnom kelt. Ez a sok szorgalmas asszony é* lány igencsak „sürget”. — Szorgalmasak a szövetkezetiek? — Azok — válaszol a részlegvezetőnő helyett Csóka György, a Pestről kihelyezett instruktor: műszaki irányító és tmk-mindenes. — Igazán, csak dicsérni tudom az igyekezetüket! Jól vélekedik róluk a mánő- ségellenőr, Bene Tibomé is. Azt mondja, hogy egyre kevesebb kifogást talál munkájukban. A szövetkezet pénteken tartja mérlegzáró közgyűlését... Mint a részlegvezetőnő elárulta, egyebek között szó esik majd a 6.8 százalékos nyereség- részesedésről, az egri üzem közeljövőben sorra kerülő fejlesztéséről, bővítéséről is. 8 új gépet vórnck a Szarvas-laktanyába, s remélhetően meg is érkeznek a következő negyedévben. A gépeket természetesen új munkatársak követik: 100—105-re duzzad a létszám. Az ország legnagyobb háziipari szövetkezetének számotb©» vő ÜTV'm#» egn. ígyóni) Az egri Almagyar-domb alján híre-hamva már az egykori vitézi életnek, fegyvercsörgés helyett gépek zaja, zenéje hallik: a régi Szarvas-laktanyában most nők „fújják” a sorakozót és — sok színű pulóverek gyülekeznek.. A hátsó fronton — kopott dik is hozzánk: a szaktársak többsége a törzsgárdához tartozik. Egy kivételével — most ismerkednek a szakmával. Az az egy pedig Gáspár Jó- zsefné, a legügyesebb kötő. — Ötvenhárom óta készítem a pulóvereket — mondja a — Ö, korai lenne — mondj« mosolyogva a részi eg vezető Csutak Emilné —, ha már egyre kevesebb is van hátra, egyelőre még tart a tanulóidő. Még nem vagyunk versenyképesek, hellyel-közzel botladozunk, s nagy eredménynek könyveljük el, hogy talán ezt fiatalasszony —, de mielőtt idejöttem, jó néhány esztendőt kihagytam. Kicsit szokatlan volt ismét elkezdeni, már csak azért is, mert új munkába csöppentem: soha ezelőtt nem foglalkoztam a szintetikus pulóverekkel. Ezek készítését én is itt tanultam ... — Jó helyre jött? — Eddig nincs okom a panaszra, nem mondhatok rosszat sem az üzemről, sem a munkatársaimról. A keresetemmel elégedett vagyok- nemegyszer fölül van a kettőezren. Persze, a túlórákkal együtt. No de még a túlóráim is beleférnek az „igazi műszakba”, nem mennek a szabad időm rovására. Nyolc órán túl még egyszer sem dolgoztam ... Két-két sfkkötőgép egymással szemközt: négy gép egy csoportban. Gazdáik együtt kezdték a munkát, valameny- nvien a régiek közé tartoznak. — Talán egy brigádot alkot ez a négyes? A MÁR EMLÍTETT tényezőkön kívül még az éhség és a szomjúság is kínozta a vöröskatonákat. Nem volt a ksnyér- zsákban 24 órai éielmiszertar- talék. De miből lett volna? A négyéves háború után éhezett az ország. De főleg a városi munkásság sínylette meg a spekulánsok által elrejtett élelmiszerek hiányát... .:. úgy éjféltájt járhatott az óramutató, amikor az ellenség állásai feilől harsány kiáltás hullámzott a századig. — Magyarok... vörösök! Elszaladtak a légionáriusok! Jöhettek ...,! :.. néhány dobócai férfi merészkedett a század állásai elé, hogy hírül hozza az ellenség visszavonulását. Az olasz felszereléssel, angol—francia zsol- don harcoló légionáriusok ugyanis időben tudomást szereztek arról, hogy a szárnyakor előretörő vörös csapatok bekerítéssel fenyegették őket Hát ezért kötötték fel ismét s nyúlcipőt. Dobóca község lakosainak . apraja-nagyja az utcákon to . longott ezen az éjszakán. Min- . denki a maga módján fogadU . a 3. századot. Az öregek — ; valószínűleg papjuk sugallató- . ra — az istent káromló ördö . göket jellemző lópatákat figyelték a vöröskatonák lábán [ Méltán csodálkoztak tehát a: . elnyűtt, lyukas bakancsok lát . tán, amelyek közül nem egy ta , posta már a Doberdo, vagy ; t Piave környéki csatatereket is (Folytat/uk) falak mögött — a város egyik új üzeme: a ,J3udapest’ Kötő Háziipari Termelőszövetkezet 6. számú mdéki részlege. — Már nem is olyan új — magyarázza a vezetésével megbízott Csutak Emilné —, lassan két esztendeje lesz, hogy elkezdtük a munkát. Kesztyűkkel indultunk, de tavaly óta már csak úgynevezett „felső kötött árukat’ készítünk. Szintetikus női, kártolt és sima gyapjú férfipulóvereket, valami tizenöt-húsz árnyalatban ... Feladataink jelenleg 78 egri, egerszólátl, ke- recsendi asszonynak, lánynak biztosítanak kereseti lehetőséget, ritka munkaalkalmat. Nálunk ugyanis csak hatórás a műszak, s dolgozóink gyermekeiről is gondoskodunk: itt az épületben, „saját” óvodánkban tölthetik az időt, amíg az édesanyák távol vannak tőlük Aki közénk került, ragaszkoLACZIK JÁNOS t A harmadik század "i.vugalomra intette a forró- <rérű cári fiúkat. Kezével a folyómenti fákra, bokrokra mulatott, amelyeket csupaszra taroltak a géppuska-sorozatok. — A védelmet nyújtó folyómeder elhagyása biztos pusztulást hoz, míg az itt-tartózko- dás esetleg náthát jelent. Az esti sötétség majd meghozza a fordulatot, — mondotta. És a vörösJkatonák, bízva parancsnokukban, egész nap, derékig a vízben állva várták az estét. ★ A nap, ez az örök kíváncsi égi madár, még egy utolsó pillantást vetett az csatatérre, majd fáradtan a hegyek gerince mögé bukott. Az alkonyat, mintha mágnesként szippantotta volna fel az ellenség buzgóságát. A lövöldözés egyre gyérült, majd teljesen megszűnt. A mély csendet csupán a parthoz verődő hullámok egyhangú csobogása törte meg. Azután ágak roppantak halkan, az óvatos léptek alatt. A század tizenöt órai kényszer- fürdő után elhagyta a folyómedert. Azonnal védelmi állást építettek, és várták a további parancsot. Mindenkit kimerített az egész napos ideg- feszültség, a pergőtűz, a vízben tartózkodás, de pihenésre esetleg alvásra, senki sem gondolt. Méltán, cselt gyanítottak az ellenség hallgatásában, ezért ébren figyelték a? éj.szaka legkisebb rezdülésed i& a folyó környékét. A becsapó- i dósok súlya alatt sustorgott a víz, hulltak a fák ágai. A folyóban levő katonák már nem tudtak szárazra jutná A parthoz lapulva találtak biztos menedéket a halált hozó lövedékek elől. A hegyen visszahagyott géppuska legénysége ekkor parancsot kapott a tüzelésre. A csehek tűzerejét azonban ellensúlyozni nem tudták, sőt, később el is hallgatott, mert az ellenséges tüzérség belőtte, és teljes megsemmisítéssel fenyegette. Itt halt hősi halált Víg Bertalan egri vöröskatona, a dormándi Nagy Vilmos pedig megsebesült A nap egyre magasabbra kúszott az égen. Sugarai tűz- ként perzselték a vízben álló katonák felsőtestét. A gyorsan rohanó, hideg hullámok pedig jégcsapként dermesztettek a mozdulatlanságra ítélt lábakat. AZ ÓRÁK PERGÉSÉVEL a hadihelyzet még kilátástalanabb lett. A délelőtt folyamán annyi géppuskát vont össze az ellenség ezen a ponton, hogy tüzűkkel azokat az egységeket is visszakényseerítették a védelmet nyújtó folyó medrébe, akiknek a reggeli támadás idején sikerült partra jutniuk. A katonák zúgolódtak, türelmetlenkedtek. A visszavonulásra senki sem gondolt, a szuronvrohamot sürgették. Ám Leide Richárd, ez a józan fejű a munkáshatalomhoz hű tiszt, :asz egy géppuskával megerő- . ítve, óvatosan közelebb hú- < ódik a Sajó-hídhoz, de úgy, • íogy az ellenség ne szerezzen udomást a jelenlétükről. A izázad másik három szakasza >edig, még ezen az éjszakán langonyon át a Haronac közég feletti erdőségbe vonult, ihol kézben tartott fegyverrel, ■ajvonalba fejlődve várták a íajnalt A nap első sugarai sűrű pá- •agombolyagokat csaltak fel a hölgyből, majd lassan láthatóvá lett a környék. Szemben Dobóca község házai húzódtak neg a tavaszi lombú fák körött, lent pedig az öreg, rücskös fűzesekkel szegélyezett Rima folyó. A PARANCSNOKOK kidolgozták a támadási tervet. Egy géppuska tüzelőállástoan maradt a hegytetőn. Feladata: fedezni a század előretörését. De csak akkor tüzelhet, ha az ellenség már felfedezte a támadó szakaszokat. ... vezényszó hangzott, és három szakasz elszánt vöröskatona indult támadásira a folyón túl tartózkodó ellenség állásai ellen. A partot kísérő, vizenyős réten keresztül észrevétlenül érték el a hideg vizű folyót, de a katonák megállás nélkül gázoltak a rohanó hullámokban. A szakaszok fele már hídfőt alkotva húzta meg magát a parti mélyedésekben, amikor megszólaltak az ellenséges géppuskák. Gyilkos tüzek pásztázták végig a partot, 4; EGYNAPI PIHENŐT kapott a. század. Tisztálkodtak, rendbe hozták a felszerelést. De az Ózdi lányok is szívesen fogadták. a harcban edzett, nyalka Vöröskatonák széptevését. Azután újabb parancs érkezett a dandártól: Irány Sajó- némedi! Tüzelőállást foglalni a községtől jobbra terpeszkedő begyen, arccal Putnok irányába! Jókedvűen meneteltek az új harci álláspontig. Néha még nóta is harsant. Sajónémedi környékén csend honolt. Az ellenség sem mozgolódott, hiszen őket is kifárasztotta a több napos futás. Változatosságot csak a késő délután megjelenő ellenséges repülőgép hozott. Néhány kört írt le a század és a szomszéd alakulatok állásai fölött, majd hangos berregéssel északi irányba távozott. Később — valószínűleg a repülőgép felderítése alapján — működni kezdett az ellenséges tüzérség. De a gránátok távol szaggatták a puha földet, — s az ijedelmen kívül más bajt nem okoztak. Mire pedig idejük lett volna belőni a magaslatot, a század elhagyta az állásait és bevonult a völgyben meghúzódó Sajóné- medibe. A szélső házak kertjei jól álcázott tüzelőállásokat biztosítottak. Késő este új harci feladatot kapott a század: az első szaMÉG NEM KAVART ilyen vihart egyetlen műkedvelő szín- előadás sem, mint a gyöngyösi. Az eltérő vélemények összecsapása a legfelsőbb fórumokig elhatott, igazságtételt kérve és sürgetve. Az ügy végére a vasárnapi előadás tett pontot. Az elmondottak alapján is megérdemel néhány megjegyzést ez az előadás. Kezdjük onnan, hogy az Egyesült Izzó, Csortos Gyuia nevét viselő, kitüntetett színjátszói hetekkel ezelőtt megkezdték Hunyadi—Csanak Lovaglás ügy című zenés vígjátékénak megtanulását. G.vÖn- gyössolymoson hallgatta meg őket. az a megyei bizottság, amelynek véleményétől függött az előadások további sorsa. A bizottság ítélete nagyon egyértelműen hangzott: az előadásokat nem engedélyezi. A műkedvelők fellebbeztek, így lett ügy a Lovagias ügyből. Kétségtelen, a vígjáték nem tartozik a magyar színműirodalom jeles, de még középszerű alkotásai közé sem. Szirupos limonádé, magán hordja születése korának kispolgári szenti- mentalizmusát, irrealitását, olcsó romantikáját. Az író szándéka feltehetően az volt, hogy a gépírókisasszonyok álmodozásainak talaj talanságát megmutassa. Tette ezt úgy, hogy az ellenkező végletbe csapott át, igy lett élettelen. A TÖRTÉNET végtelenül egyszerű. Giziké, a kissé móléit gépírókisasszony, el akarja kerülni sora- és geptársai csalódását. Nem álmodozik a csillogó autón érkező, dúsgazdag, de már idősecske férfiről, aki megszabadítaná anyagi gondjaitól. Tudja, hogy fölösleges kilóival nem kimondott íérfiideáL Mégis mindenki neki udvarol, mindenki belé lesz szerelmes: a gazdag főnök, az unokaöccse és a cégvezető, aki tisztességben megöregedett családapa, de rajtuk kívül a pék, a fodrász, a fogtechnikus, a női szabó, a hentes és mindenki más. Apró szolgáltatásokat fogad el tőlük, hogy kevéske fi- aetését pótolhassa. A drámai összecsapás tehát miatta robban ki a Salgó-cég- nél. A féltékeny férfiak összeverekednek miatta, hogy a harmadik felvonás végére az ál- szent polgári erkölcsök paragrafusai szerint elrendeződjék minden. Ennyi a soványka történet, amiből sehogy sem tellett három felvonásra elegendő bonyodalom. A kevés kis esemény is meglehetősen távol áll a ma emberétől. Persze, bizonyos társadalomkritikát bele lehet magyarázni a színdarabba Tény, hogy a színdarab ki- --------- " 1 ----- --vá lasztását nem tartjuk rni sem nagyon szerencsésnek. Azt mondhatjuk rá: azért elmegy. Különösen, ha meggondoljuk, hogy a városi művelődésügyi osztály a vígjáték betanulását annak idején engedélyezte. Igaz, a megtanulás és az előadás két különböző dolog, ugyanis jó színművet is lehet rosszul játszani. Ebben az esetben lehet a műkedvelőket sajnálni a hiábavaló fáradozás miatt, de a rossz teljesítmény nem kaphat menlevelet. A bemutatót meg kell akadályozni. A MEGYEI bizottság mindkét oldalról erős kifogásokat hozott fel. Ennek a Hunyaoi-da- rabnak a megítélésében nem vitatkozunk, legfeljebb annyit mondhatunk, elő lehet éppen adni. Láttunk már ettől gyengébb alkotást is, akár a tv-ben, akár egyik-másik esztradmű- sorban. Nem örülünk egyiknek sem, jobban szeretnénk művészi értékekkel találkozni, de a tömegigénynek is szabad engedményt adnunk, jól tudjuk. A' Csortos Gyuláról elnevezett színjátszó együttes teljesítményét azonban határozottan pozitívnak minősítjük. Méghozzá részrehajlás nélkül. E sorok írója már kemény bírálatban részesítette őket, amikor ezt kiérdemelték — véleményünk szerint. Az igazság azonban most azt követeli meg, Ifjú kommun tesznek fa ápriíii Az idén országszerte ifjúsági ünnepségek sorozata köszönti április 4-ót, hazánk fel- szabadulásának huszonegyedik évfordulóját — tájékoztatta Szabó János, a KISZ központi bizottságának titkára és Somo- | gyi Imre, a KISZ budapesti bi- ! zottságának első titkára szer- jdán az újságírókat Felújítják jés eredeti hivatásához méltóvá teszik az új KISZ-tagok fogadalomtételének hagyományát, s arra törekednek, hogy maradandó élménnyel ajándékozzák meg az ifjúkommunis- ' ták táborába most belépő fia- ' talokat. A városokban és falvakban ' már javában zajlanak a ran- : gos eseménysorozat előkészületed. Tízezrek részvételével , formálják, fiatalos szívvel, lel• kesedéssel ,sok ötlettel, új kez■ deményezéssel gazdagítják a jubileumi megemlékezéseik I programját. Az ország minden • részéből érkező hírek azt igé- rik, hogy az ünnepi köszöntők ■ | egyaránt méltók lesznek ifjúsá- | Kunkhoz és a felszabadulás év- fordulójához. hogy kiállj unk mellettük. A csoport egyenletes teljesítményt nyújtott. Közülük né- hányan pedig jó játékkal lepték meg a közönséget. Elég itt Kurcsinka László, Kovács Zsuzsanna, Juhász Pálné és Szalai Valéria alakítására hivatkoznunk. Mészáros Lajos tartozik még hozzájuk, ök a jó értelemben véve is alakítottak, színészetet adtak. A rendezés Magyar László munkája. Az elmondottakon túl még egyetlen megiegvzést szeretnénk a vitához és a vasárnap esti. jól sikerült gvönevösi előadáshoz fűzni. A iövnben a darab kiválasztásánál legyünk megfontoltabbak, a betanulás engedő’verésénél legyünk igényesebbek. Mert amennyire igaz, hoev a műkedvelő szín iá teresre igényt tartunk. annvira ieaz. bogv a mőVodvnln tr" - ■> tsz/. r-mn'IHoseknnk is mind a mű megvá- lasztáeában. mind annak sz’n- nnyi+n’őban törnemVtősf nevnln rőikitűzőscVot Ve’! szem előtt fnnfijn’ rvTr TT-g r> Vó+ól eyc-COfTi OK NÉLKÜL azonban nem szabad büntetnünk műkedvelőket. Annak a bizottság által látott gyöngyössolymo6Í előadásnak az ismert objektív nehézségeit is figyelembe kellett volna venni. G. Molnár Ferenc isták tízezrei tgad álmát s 4-én A legnagyobb • megmozdulásra Budapesten kerül sor; t KISZ központi bizottságának és budapesti bizottságának rend© zésében április 4-én nagygyűlést tartanak a Hősök terén. Hatvanezer részvevőt várnai. < demonstrációra, amelynek fórumán — a rádió és a televízic helyszíni közvetítésének jóvol tából — az egész ország nyilvánossága előtt tízezer fiata tesz fogadalmat a Kommunist; Ifjúsági Szövetség lobogójára. Hasonló, bár méretei bér természetesen kisebb ünnepsé geket tartanak vidéken is a fia talok. Sóik helyütt már áprili; 4-e előtt megkezdődik a meg emlékezések sorozata. A KISZ alapszervezetekben ünnepi tag gyűléseken készülnek az évfor dulera; baráti összejövetelekei látják vendégül az ellenállás mozgalom, a felszabadító har cok egykori magyar részvevőit a munkásmozgalom veterán iáit, a szovjet emberek hazánk ban tartózkodó képviselőit, s « ■ fiatalok megköszön’zzak ; szovjet hősök emlékműveit sírjait.
