Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
Ez már tavasz Friss színek, illatok, élénk munkazaj. Élettel teli a határ. Traktor pöfög. Kis időre eltűnik a domb mögött, de hangja máris felerősödik, nyomában szaporodnak a barázdák. Hivatalosan is eljött a tavaszi munkák ideje. Vetnek, kapálnak a termelőszövetkezeteik asszonyai, a férfiak. A korán vetett táblákban zöldedl az apró növény, a tavasz a kertészetekben meghozta az első primőröket. Salátát, retket, zöldhagymát kér a piac. Az emberek kiéheztek a vitaminra. Vida Nándor kertészetében 46 hollandi ágy sorakozik egymás mellett. Tizenhárom holdas kertészetet bíztak a Gyuláról jött kertészre Kápolnán. Az üvegeken megcsillan a napfény. A napnak ereje van. Gyöngyök rakódnak párából az üvegre és alatta bimbókat hajt a paradicsompalánta. A retek zöld levélzetét cseresznye nagyságú piros gömb nyomja magasba. Amelyik kiemelkedik legalább félig a földből, azt már ki lehet húzni. A hét elején még csak tíz—húsz, néhány nap múlva már több száz; a hét végére már ezer számra rakták ládákba a taÉletveszélyessé nyilvánítottak egy házat. Kiköltöztették lakóit, mert minden pillanatban bekövetkezhetett a tragédia. A megrepedt falaktól elváltak az ajtók, ablakok, a ház süllyedni kezdett, a közfalakat tenyérnyi repedések szeldesték darabokra és le is kellett bontani azokat. Aki azt hiszi, hogy egy városszéli öreg házról van szó, az téved. Nagyon téved. A szóban forgó ház az Egri Gyermekvárosban van. Vadonatúj. Egyszerre épült a gyermekváros többi épületeivel. Néhány hónappal ezelőtt adták át, lakói — az egyik nevelő család — jóformán meg sem melegedtek benne, máris köl- izniük kellett. Az új ház élet- veszélyes lett. Amikor a gyermekvárost építették, lapunk többször Is bírálta a kivitelezőt, az ÉM. 22-es Állami Építőipari Vállalatot, amely annak idején rossz szellemű kritikának vette megjegyzéseinket. Nemcsak az életveszélyessé nyilvánított épületről van szó. Sajnos nem. A többi nevelői lakás állapota is nagyon közel áll a most kiürített házhoz. Egvtől egyig beáznak, megrepedtek, megpenészedtek a falak, a téglák között mozog az ajtó, az ablak. A lakók szerint süllyednek is a lakások. Tízperces eső után még a villanyburából is öntözni kell a vizet, pedig ali'-'ho kel! magyarázni, hogy a villanyburék az Egri Gyermekvárosban is a tetők, a mennyezetek alatt vannak. Megrepedtek a falak, mozognak az ajtók, ablakok, pereg a vakolat. De nemcsak a nevelői lakásokban. Az étterem falai is úgy néznek ki, mintha bontás előtt állnának. Pedig nem bontja senki. Csak érthetetlenül nézik ennek a több millió forintos építkezésnek az omladozó épületeit. Megdöbbentő felelőtlenség, hanyagság. 1965. december .31- re kellett volna átadnia a kivitelező vállalatnak a víztárolót. Átadta? Nem is gondolnak rá. Senki sem törődik vele. A városi vízhálózat, amely ideiglenesen vizet ad, sokszor kihagy, gyenge a nyomás, ilyenkor a gyermekváros lakói víz nélkül vannak. Gyerekek főzés, tisztálkodás, víz nélkül... Ugyancsak december 31-ére kellett volna a durvább parkosítást elvégezni. A meszesgödrök, a földhegyek még most is ott vannak az épületek között. A nevelők, a gyerekek parkosítani szeretnének. De hogyan? ők végezzék el, amit a vállalatnak kellett volna? Nem! Nem azért épült a gyermekváros, és nem azért iöttek ide a gyerekek, a neve- ők. Gödrök, kövek, téglák között járunk. Még felnőtteknek it nehéz az út. Gyerekeknek9 Külön életveszély . . Az épület szennyvíz-csatornái 30 centivel rövidebbre sikerült — ennyi a távolság a lefolyóig. A 80 centiméteres széles gátat ott hagyták a csatorna és a lefolyó között. A szennyvizet egy darabig elnyelte a föld. de már nem bír vele, elárasztotta az udvart. A1 gyermekváros sok millióba került. Nagyon sokba. De nemesek a ráfordított pénz sok, hanem az is, ahogyan „a várost” az fi M. 22-es Állami Építőipari Vállalat felépítette. Teaz. a garancia mén érvényes. talán egyszer majd visz- szajönnek kijavítani, de az állam pénzét aligha lehet ilyen őrölni, brüni. Még a 22-es Állami Építőipari Vállalatnak sem. Reméljük, nemcsak az Építésügyi Minisztérium, hanem az igazságügyi szervek is mielőbb szétnéznek az Egri Gyermekvárosban. Koós József Életveszélyes lett az új ház Viz a villanyburában — Megdöbbentő fe^iőt'enség az Egri Gyermekváros építkezésén Elhangzott a javaslat, ml lett belőle Javult a helyzet, mondta Viktor János szállítási csoport- vezető. Alkoholt már csak lepecsételt hordóban szállítanak, nagyobb gondot fordítanak az átvett áru mennyiségi ellenőrzésére. De a budapesti tranzit- raktárat mindenképpen meg kell valósítani. Nemcmk a termelési tanácskozás iesvzőkönyve, hanem Nann Tibor belső ebener jelentése is Wzemdtjs az anyag- Veze'ési jrán—ívséenkat A bajok orvoslására joozvitói utasítás készíT1 Hr n- még nem é-* «■>! r’ol-ozókhoz. pil-pőrzés, fo’elc •«•****«» vóiiáa p7on • v»+ nf*vppTjrv tárolják, mint a felszólalás p’ótt. — hely. Már íT*á«:bin'n , _ po'cl Lá szló raktáros. Tgv valóban nagy kár keletkezik a raktárban. Pontosan mennyi? Azt nem tudják, mert a bakelitlemez árát a raktárban nem is merik. Fegyelmi, felelősségre vonás? Volt az Is, talán több is, mint amennyi kellene. Ügy véljük, a feltételek megteremtéséért kellene többet tenni az anyagosztálynak és a válaliat vezetőinek is. Mi lett a javaslatokból? Mi négy észrevétel sorsát kísértük figyelemmel. Az eredmény: 2:2. Lehet ezt a munkát felefele arányban végezni? Ügy gondoljuk, hogy nem. Rendet kell teremteni a diódaüzemben és a raktárakban is. De nem szabad a feladatoknak csupán gazdasági oldalát látni. A termelési tanácskozás a dolgozók legfőbb fóruma, az üzemi demokrácia érvényesülésének .egyik legfontosabb területe. Tehát politikai kérdés is, hogy mi lett a munkások javaslatainak sorsa. Ezért időt és anyagi feltételeket kell találni, hogy a dolgozók hasznos észrevételeit, javaslatait minél hamarabb és hiány nélkül megvalósítsák. Dr. Fazekas László rgyőztes ami Áruház seny végeredményét: első Eger... Az öt áruház vezetői szakmai tanácskozáson kölcsönös szerződéseket is kötöttek egyes momopolcikkékről. Ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy egy-egy fajta áru csak az Állami Áruházban lesz kapható. kafeltételek közé. Sürgősen rendet kell teremteni a diódában. Nem nehéz megtalálni hogy ez kire tartozik. És úgy véljük, hoay ennél nehezebb feladatokat is megoldottak már az Egyesült Izzéban. Juhász István autószerelő tömören, de szabatosan fogalmazta felszólalását. A szerelőakna mindi" teleszalad vízzel. A szerelőcsarnok világítása nem kielégítő. Müven következtetést lehet ebből levonni? Azt hosv i1v°n körülmények között nehéz és \rr* C7AIV6S (ír^.'?‘02‘OÍ. t°TTno1 T* cl PP \ \ egyetértett Fülön István fő- mechanikussal. ho®v hamarosan új varázst énítenek szere- 1 öcs«mokka!. A réeire nem érdemes sokat költeni. Megnyugtató volt a rendelkezés hogy március 31-ig négy higanygőz- lámpát szereljenek fel a műhelybe. Bizonyára az sem volt felet- hogy a napokban érdeklődtünk. Akkor tisztázódott, bhgy a lámpatestek megérkeztek. Előttünk adta ki az utasítást a főmechanikus, hogv a lámpákat ne tartsák a raktárban Czakó János, az elektromos részleg helyettes csoport- vezetője szereltesse fel azokat. Tetemes kár a raktárban Lánszki Pál — maga is raktáros, tehát ért hozzá — szóvá tette, hogy a regie-raktárban szabálytalanul tárolják a bakelitlemezeket. Tűzveszélyes, gátolja a mozgást, tehát balesetet is okozhat és meghajlanak. karcolódnak a lemezek. Mintha felébredt vo’- na a lelkiismeret, mert a termelési tanácskozáson többen elmondták, hogy a kocsikísérők és a raktári munkások is dobálják, törik, sokszor ellenőrzés és bizonylatok nélkül veszik át az árut. — Milyen intézkedést tettek? — kérdeztük Somodi Bélát, az anyagosztály vezetőjét. Az anyagkezelésre írásbeli ügyrendet adtak ki a kocsikísérőknek. Ez jó, de aligha elégséges. A kocsikísérők és a raktári munkások nem nagyon szeretnek ügyrendet olvasni. Az írásbeli utasítás nem pótolhatja a gyakorlati oktatást és a következetes ellenőrzést. Verseny az egri Áll Az egri Állami Áruház megőrizte az áruházak közötti munkaverseny vándorzászlóját az elmúlt év eredményei alapján is. Nemrég hozták nyilvánosságra Kecskeméten öt áruház: a békéscsabai, az egri, a kecskeméti, a szegedi és a szolnoki Állami Áruházak közötti verA termelési tanácskozásokon sok hasznos javaslat és jogos észrevétel hangzik el Ebből néha vita kerekedik érvek és ellenvélemények csatáznak. De sokszor nem lehet nyomban választ adni. Ekkor mondják: „a kérdést megvizsgáljuk.” „Intézkedünk”. De a jegyzőkönyv lapjai türelmesek az „illetékest” nem sürgetik és az ügy érdemi elintézéséről nem minden esetben szerez tudomást a kollektíva. Február végén az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának termelési tanácskozásain több észrevétel hangzón el. Azt vizsgáltuk, hogy mi lett a javaslatokkal, intézkedtek-e az illetékesek? Gyuris Imre, a tmk lakatosa t" te szóvn.hogy a gyár elől 14 25-kor indulnak az autóbuszok. Aki ezt nem éri el, annak sokáig kell várnia, amíg a 80-as lakótelepre ér. Az is előfordult, hogy a nagvfüge- diek lekéstek a buszt. Nemcsak a man. hanem munkástársai nevében is kérte, es veseiéség, hogy a túlzsúfoltság miatt ne 1 pc von áüandó veszekedés az autóbuszokon. Egy időben a gyár több részében tartanak termelési tanácskozást. így az igazgató mindegyiken nem vehet részt, de Gyuris Imre felszólalásáról a jegyzőkönyvből értesült. Riadta az utasítást, hogy intézkedjék a munkásellátási osztály. Kisegítő járatot állítottak be. Ha megtelik a busz, elindítják, és ha szükséges, Gyöngyösről visszajön a munkásokért. A probléma megoldódott. Érdemes volt. felszólalni — válaszolta kérdésünkre Gyuris Imre. A dióda-üzem arról volt híres, hogy olyan tiszta, mint egy fővárosi gvógyszertár. De úgy látszik, valami baj történt. Két felszólaló is panaszkodott (Buzásy és Szivákné), hogy tűrhetetlenül elszaporodtak a nagy, fekete bogarak. A. sarokban, az íróasztalokban mászkálnak, a gyártmányok közé, sőt, a telefonkagylóba is bebújnak. A dióda bogarai miatt Felle Lászlónét, a műhelybizottság titkárát kerestük. Mivel ő beteg, Szekrényes László művezetőhöz fordultunk. — Igen, a munkások követelték, hogy a vezetőség hathatós intézkedést tegyen a bogarak kiirtására. Ki is szórtak valami port, de attól mintha híznának és szaporodnának — hangzott a válasz. Mi nem állítjuk, hogy az utóbbi időben szaporodó selej- tet a bogarak okoznák. De a tisztátalanság, a sok bosszúság aligha tartozik a kedvező munA termelőszövetkezeti gazdálkodás eddigi éveit inkább a száraz időjárási periódus jellemezte. Ennek megfelelően az üzemek inkább az öntözésre készültek fel és keveset, vagy alig fordítottak gondot a víz levezetésére, a levezető árkok, csatornák tisztán tartására. A táblák kialakításakor sok helyen beszántották a levezető árkokat, rendezéssel eltüntették a természetes víztárolókat. Az erősen nedves, csapadékos évjáratra sajnos még a vízügyiek sem készültek fel. így állt elő az a helyzet, hogy például a hevesi járásban sok helyen nem tudják hová vezetni a belvizet, a mélyen átázott talaj pedig már nem képes magába fogadni a nedvességet Legnagyobb a kár a hevesi járásban Az elmúlt napokban a járások pontos felmérést készítettek. és körültekintő munkával megállapították a tényleges kárt. Ennek birtokában intézkedési tervek születtek a terméskiesés csökkentésére, illetve a pusztult állomány pótlására. A megyében jelenleg mintegv 16 ezer holdat borít még belvíz. Két héttel ezelőtt jobb volt a helyzet, de a már- »ius közepe táján hullott eső újból gondokat okozott. A hevesi járásban az említett néhány nap alatt újabb 56 milliméter eső esett, nőtt a belvizes terület. Megyénk legdélibb járásában — pillangósokkal együtt — a teljes állomány pusztulás 7300 hold. Csak kalászosból 6600 holdat ölt ki a belvíz és nem a tervezett termelési értéket, hanem csak a munkadíjat, vetőmagvakat számításba véve is, mintegy 5 millió a kár. Legsúlyosabb a helyzet Pélyen, Kiskörén, Tisza nánán, Tarnaszent- miklóson. Kiskörén például félezer holdon pusztult ki az őszi árpa. Jelentős a kipusztulás a füzesabonyi és a gyöngyösi járások déli részein is. Több gondot az árkokra, csatornákra A jövőben számítanunk kell arra, hogy a tavasz, a nyár csapadékos lesz. Feltétlenül szükséges a levezető árkok, csatornák tisztán tartása. A Víz és gond... 16 ezer holdat borit még belvíz Intézkedési tervek készültek községekben ma is látni még eltömődött árkokat, vízlevezetőket. Most a magunk kárán tanultuk meg, hogy ezekre szükség van és még a száraz idő esetén is érdemes velük törődni. A jövőben a tanácsok is nagyobb gondot fordíthatnának az ellenőrzésre, megkövetelve a lakosságtól, hogy a házaik, belterületeik mellett húzódó árkokat, csatornákat tartsák rendben, tisztítsák ki. Ugyanakkor a Vízügyi Igazgatóság, az Útkarbantartó Vállalat, de a mezőgazdasági üzemek felelőssége is felmerül. Mi kerül a kipusztult növények helyére? Tapasztalat, hogy ahol gyorsan felmérik a károkat és határozott intézkedéseket tesznek, ott jelentősen csökkenteni lehet a terméskiesést. Ebben a tekintetben mind a megye, mind a járások ezúttal jó munkát végeztek. Ügyszólván mindenütt — ahol csak belvíz pusztított — ismerik a károkat, SXVSXVVv>XVNXXVVvVVVVVVVVVVVVVVvVVVVVVVVVN.T y tudják, mit tesznek a víz levő-1 nulása után. ^ A hevesi tanácskozáson, ^ amelyen szövetkezeti és taná- ^ esi vezetők vettek részt, az a| vélemény alakult ki, hogy a f kipusztult vetések helyére el- £ sősorban tömeget adó, szálas ^ és abraktakarmány-növények, ^ kukorica kerüljön. Ahol erre ^ lehetőség van, növelik a zöld- ^ séges területeket. A megyei tanács mezőgaz- í dasági osztálya idejében jelez- ^ te a minisztériumoknak a víz- $ sújtotta területek vetőmagigé- nyét. A tanács a kárt szenve- ^ dett járásokat, a vetőmagiutta-^ tást illetően, megkülönböztetett £ figyelemben és előnyben része-í siti. < A károk pótlása, azok mér-? tékének csökkentése azonban \ mindenekelőtt az emberektől. ^ a szövetkezeti gazdák szorgal-^ mától függ. Ezért helyes a he- £ vési járás gyakorlata, ahol pre- cizen kidolgozott premizálási ? tervekkel várják a tavaszt. Ott, ahol tudják az emberek, mi a tennivalójuk, miiven munkáért. milyen díjazást, prémiumot kapnak, ott nem késlekednek majd a munkával sem. A tea parti — megyénk déli ••észében tett kőrútunk — arról avőzöt+ meg minket, hoav inarkodásban az idén sem lesz ■ hiány. —szalay— ívasz friss gyümölcsét. Huszon- ! ötezer csomó retek után május : 1-re cecei paprikát ígér a ! szakember. Április 20-án sza- ! szabadföldbe ülteti a paradi- ; csőm pa 1 án Iákat. A tavasz még ! háromszázezer szentesi fehér [karalábét is jelent ebből a í szövetkezetből. í A tamabodi Tamagyöngye (Termelőszövetkezetben öt hold ! korai káposzta kiültetéséhez (fogtak hozzá. A hevesi Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében tíz hold uborka magvait ültetik az asszonyok az ezerszámra sorakozó tápkockákba. A napnak ereie van. Herceg Ferenc főmezőgazdász véleménye az. hogy a korai tavasz ió hatással van a kerté- szeti növénvelrre. A közös gazdaság Vé+száz VaUóc?/»tób°Tl Tylin/iwn Spinről b/VaVnrttnnak log-libb 15 ezer forint ^értékű terméket. Egyhangú munkát jelent a növénytermesztés a traktorosok számára. A végtelennek tűnő táblában szalagnyi csíkot húznak a traktorhoz szerelt munkagépek. Egy nap mégis sokat jelent. A kerecsenéi Aranykalász Termelőszövetkezet tavaszi árpá’át munkálja földbe Császár József traktoros. A gvűrő«hen- gerek reggeltől estig legalább tíz holdon munkálták meg a talaj felületét. Szerte a megyében dolgoznak az emberek. A hosszúra nyúlt napokon egyre több lesz a szorgalmas munka teljesítménye. A napnak ereje van, ez már a tavasz. » P- e. Ilyen az idei retek. Vida Nándor kertész már egy hete szedi Kápolnán az első primőrt. (Foto: Kiss)
