Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

A Kilián Testnevelési Mozgalom helyzete Heves megyében A mozgalom szép lassan elő­relépett 1965-ben is, a hang­súly azonban inkább a lassan, iránt a szép jelzőn van: a fej­lődés nem álta­lános és nem egyöntetű. Fő­leg akkor nem, ha a különböző jellegű sport­körök tevé­kenységén ke­resztül vizs­gáljuk. Rendkívül elgondolkodtató és korántsem megnyugtató pél­dául, hogy a megye közel 45 ezer általános iskolai tanulója közül csak 30 százaléka része­se a mozgalomnak, a középfo­kú iskolákban ennél ugyan jobb, mintegy 65 százalék az arany, — de itt is sok, nem­törődömségből eredő jelenség­gel találkozhatunk. A Gyön­gyösi Vak-Bottyán Gimnázium és a Gy. Mezőgazdasági Tech­nikum tanulói nem tagjai a KTM-nek — úgy látszik, 1961 óta itt még nem értek meg erre a feltételek... Nem jobb a helyzet az Egri Tanárképző Főiskolán sem, ahol az utóbbi négy évben senki sem szerzett jelvényt, a gyöngyösi és a hatvani felső­fokú technikumban pedig nem is ismerik a mozgalmat Beszédesen tükrözi a KTM helyzetét a járások szerinti megoszlás, az alant közölt ada­tok híven dokumentálják, hogy hol és mi a tennivaló a szer­vezés és a jelvényszerzés terü­letén. A jövő bajnokai lehetnek Hol szorít a cipő? Bén* vevőt új jelentke­zők JL félévben jelvényt szerzet* 1984 jú­lius és 1965 dec. között jelvényt sz. Eger 6963 1842 54 1718 Egri járás 5569 716 497 5523 Füzesabonyi járás 2133 489 310 1329 Gyöngyösi járás 3427 664 221 3011 Hatvani járás 2064 948 476 2752 Hevesi járás 2068 815 318 1661 Pctervásári járás 1861 250 — 510 Az i skolak területén viszony­lag az egri járásban folyt el­fogadható munka, mind a szer­vezést, mind pedig a jelvény­szerzést tekintve. A sportkö­rökben viszont alig-alig van valami mozgás. Eger város 12 általános iskolájában, 4 kö­zépiskolájában és 1 iparita- nuló-intézetében jóformáin nem jutottak túl a szervezésen, 1965. IX. félévében — írd és mondd — ősszsen 54-en sze­rezték jelvényt, ezek is a III. és IV. számú általános iskola tanulói közül kerültek ki. Az iskolákban — főleg a Gárdonyi Gimnáziumban és a Közgaz­dasági Technikumban — sür­gősen változtatni kell a KTM- mel szemben kialakult helyte­len szemléleten. M eg kétszereződött a létszám . .. A füzesabonyi járásban for­dított a helyzet. Itt az iskolák félvállról vették a mozgalmat: sem nem szervezték, sem nem szereztek jelvényt, örvendetes azonban, hogy a termelőszö­vetkezeti sportkörök megkét­szerezték a kiliánoeok létszá­mát, általában — falusi vi­szonylatban — fél év alatt többet fejlődött a mozgalom, mint az elmúlt négy év alatt összesen! A gyöngyösi járásban és Gyöngyös városában csak né­hány iskolában él a Kilián TM. Az ipari tanuló-intézetben valamennyi tanulót beszervez­ték — bár a jelvényesek szá­ma itt sem túl magas. Nem mondható ez el a Vak-Bottyán Gimnáziumról és a Mezőgaz­dasági Technikumról, ahol egyetlen tanuló sem tagja a mozgalomnak! Az üzemi és a tsz-sportkörökben a lehető leg­rosszabb a helyzet, csak az Elörénél tapasztalható némi mozgás. Elismerésreméltó, di­cséretes munkát végeztek a gyöngyösi I., V. és II. számú is­koláinak nevelői, ezekben az iskolákban csaknem valameny- nyi tanuló „kiliánozik”. És a többi vidéki általános iskolá­ban? Csak Atkáron, Mátrafü- red.en és Visontán... önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mit csinálnak a járás 20 községében a sportolók? A hatvani járás — az elmúlt évekhez viszonyítva — fejlő­dést mutat Igaz, hogy majd­nem kizárólag általános isko­lai vonalon. A Bajza Gimná­ziumban mindössze 42-en sze­reztek jelvényt, viszont a sely- pi iparitanuló-intézetben 236-an tevékenykednek a mozgalom­ban, s ezeknek csaknem 59 százaléka már megkapta a jel­vényt is! Szomorú dolog, hogy Heré­den, Hcrton, Kerekharaszton és Selypen az általános isko­lában, a hatvani iparitanuló­intézetben és a mezőgazdasági technikumban, a Selypi Gim­náziumban nincs semmi tö­megsport — de még szomo­rúbb, hogy a járás és a város 22 tsz- és üzemi sportkörében még csak nyoma sincs a moz­galomnak. A hevesi járás előrelépett A hevesi járás határozottan a fejlődés útjára lépett. A! hevesi gimnáziumban minden 1 tanuló részt vesz a KTM-ben, s 374 diák kabátjának hajtó­káján csillog már a szép jel­vény. De úgy hallottuk, hogy 4 tsz- és 3 üzemi sportkörben is gyűjtik a pontokat. Persze, itt is találkozunk elítélendő jelenségekkel: a hevesi Il-es számú iskolában például 1961 májusa óta várat magára a szervezést. Ugyanezt a szerve­zést várják a járás összes al­sótagozatos tanulói is... A pétervásárj járás hátul kullog a sport tömegesítésében. Itt hat hónap alatt egyetlen jelvény sem talált gazdára, s új tag is mindössze 250 került a mozgalomba. Ez bizony elég­gé silány eredmény! Általános tapasztalat, hogy sok helyen szükséges rossznak tartják a KTM-et Maguk a járásokban létrehozott Kilián bizottságok sem tesznek sokat sikeréért (kivéve a hatvani já­rást), a pedagógusok nagy ré­sze pedig a passzív reziszten­cia álláspontjára helyezkedik. Pedig kicsit nagyobb ügy­buzgalommal óriási eredmé­nyeket lehetne elérni Heves megyében is! \ Somödy József Nálunk a korcsolyázás első­sorban a tömegek sportját szolgálja. Ennek a szép, téli sportágnak azonban vannak szép hagyományai és számotte­vő eredményei is. Talán elég, ha a Rotter—Szollás páros régi, vagy Almássy Zsuzsi jelenlegi nagy sikerét említjük. Lehetőségek hiányában kor­csolyacsapatunk csaknem kizá­rólag a fővárosra korlátozódik — a vidék korcsolyasportja sajnos természetes függvénye az időjárásnak. Éppen ezért kell a legnagyobb elismerés hangján szólnunk azokról a vi­déki korcsolyázókról, akik a hátrányos helyzet ellenére is lépést tudnak tartani a fejlő­déssel, mint például az egri Szigeti—hőrinczy páros, amely még sok örömet szerezhet a megye sporttársadalmának. Ez a rendkívül tehetséges, még serdülőkorú kettős (Enikő még csak 12 éves) többszörös megyei bajnok páros műkorcsolyázás­ban és jégtáncban. Csillagai lehetnének a ma­gyar jégsportnak — ha sike­rülne javítani a feltételeken—! 'v* '' ■' V ' V* —.»M3«* í&ijkjü.! A tartás máris kifogástálat Sport és dohányzás Abtoaliagyiti? Jobb lenn« el sem kezd end! Sajnos, azonban többnyire abba kell hagyni. Abba kell hagyni, mert a dohányzást az Amerikai Hák Szövetség hivatalos megállapí­tása szerint a dohányosok 64 szá­zaléka (Amerikában) középiskolás korában kezdi el. Akkor, amikor még igen gyér fogalma lehet arról, hogy milyen ártalmas dolgot mű­vel. De még ebben a korban, sőt idősebb korban is, az ilyen „kuvi- kolásokra” nem szoktak sokat ad­ni. Miután azonban éppen a fiatal korral járó könyelműség jelentős szerepet játszik abban, hogy a do­hányzást már nagyon sokan fiatal korukban kezdik el, a testnevelő tanárok, edzők felelősségét, a ugyanakkor nagy lehetőségeit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Elsősor­ban nekik van lehetőségük (de éppen ezért kötelességük Is) spor­toló diákjaik tógarettázásának, do­hányzásának elejét venni, vagy véget vetni. VB -m&i'zsák 124 nap van hátra a futball világbajnokság rajtjáig, de so­ha nem tapasztalt készülődés :olyik világszerte. Az argentin válogatott máris edzőtáborba vonult. A Ward Kollégiumban Zubeldia Osvaldo edző néhány fekete táblát függesztett ki: ti­los a dohányzás; tilos látogatót ogadní; tilos ételt, italt a kol- giumon kívül vásárolni. Mi óbb: enni-inni kizárólag a kö- 7. is étkezések idején lehet, n kívül csak orvosi enge- Ivel. Sőt. az égjük tábla szi- • úan felhívja az argentin .bdarúgók figyelmét arra, ogy az étkezések alkalmával kötelesek más-más asztalhoz ülni, más-más partner társasá­gában elfogyasztani az ételeket. Megkezdődött az argentin válo­gatottnál is a lélektani hadvi­selés. .. Zene és futball — a kettő együtt jól megfér. Legalábbis a VB alkalmával. A francia labdarúgók például masukkal viszik Londonba Satha Distelt, 10 MmmM, 1966. március 20. vasárnap a kiváló sanzon- és dzsesszénc- kest. A szovjet VB-keret „tag­ja” Dmiirij Scsztalcovics, a vi­lághírű zeneszerző is. A szak­emberek ugyanis úgy vélik, hogy a kikapcsolódás, a pihenő idő megfelelő eltöltése nagyon fontos szerepet játszik majd a csapat teljesítményében. Éppen ezért felkérték a zeneszerzőt, hogy a pihenő napokon jó ze­nével szórakoztassa Jasint és társait. •A­A Világbajnokság Nagy Is­meretlené — a Koreai NDK csapata az érdeklődés közép­pontjában áll. Mindenki igyek­szik róluk megtudni: mire ké­pesek. Jean Vincent, az egykori francia labdarúgó csillag Kam­bodzsa fővárosában látta a ko­reaiakat játszani. Véleménye szerint elérik a francia váloga­tott tudását! A csapat edzője, Miung Re Jung íny vélekedik: Sokan összetévesztenek minket a dél-koreaiakkal, ök alapos leckét kaptak 19>4-ben az euró­pai labdarúgástól. Majd meg­látják: játékosaink lelkiismere­tesen. odaadóan dolgoznak, küzdenek. Becsülettel helytál- lunk, és szeretnénk bebizonyí­tani, hogy lassan Ázsia is fel­zárkózik Fúróvá és Latin-Ame- rika labdarúgása melléI Labdarúgás: NB m-as mérkőzé­sek: Petőfibánya—Hatvani Kinizsi 10.30, MÁV íIAC—Mátészalka 15, Egercsehi—Debreceni Elektromos 15. Megyei I. osztály: R.-szentmár- ion—Sírok 15, Gy. Vasas Izzó—E. Spartacus 11, E. Honvéd—Heves 10.30, Bervai Vasas—GYVSE 15, Verpelét—Mátraalji Bányász 14.30, Gyöngyösoroszi—E. Dózsa II. 15, Gy. Spartacus—Bélapátfalva 15, Becsk—Apc 15. Atlétika: Eger város mezei futó- bajnoksága, Eger. Népkert, 10 óra. Ökölvívás' A megye felnőtt, ifjú­sági és serdülő bajnoksága, Hat­van, Vasutas Klub, 10 óra. , Asztalitenisz: E. Dózsa—Kőbá­nyai Textiles (féri,), F.. Vörös Me­teor—Kiskunfélegyháza (női) NB TI-es mérkőzések Eger. Gárdonyi Gimn. 9 óra. A megyei bajnokság első fordulója. Torna: Heves megye serdülő baj­nokságának I. fordulója, Eger, Fő­iskola, 10 óra. Birkózás. Heves megye egyéni ifjúsági kötött- és szabadfogású bajnoksága, Eger, IV-es számú is­kola, 10 óra. Kosárlabda: E. Főiskola—VM KÖZÉRT, NB n-es férfi mérkőzés, Eger, Szilágyi Gimnázium, 10.30. Kézilabda: E. Lendület—Ferenc­város barátságos női mérkőzés, Eger. Lendület pálya. 11 óra. A megyei téli bajnokság utolsó for­dulója. Eger, Dohánygyári pálya, 8 óra. No, de ne vágjunk elébe a dol­gok sorrendjének. Amíg ugyanis az egyik oldalon orvosok, professzorok, tudósok se­rege kutatja, bizonyltja, igazolja a dohányzás káros mivoltát, addig — ugyancsak Amerikában — a má­sik oldalon ott áll velük szemben a dohány-trösztök gigantikus óriá­sa. Ott áll évente eladott 50« mil­liárd db cigarettájával, évi 8 mil­liárdos dohányiparával, egymillió alkalmazottjával, dolgozójával és évi 144 millió dollár értékű — hir­detéssel. S ezek a hirdetések ügye­sen, ravaszul, körmőnfontan mind azt propagálják, hogy a dohányzás elegáns, férfias, kellemes, sőt a modem ember életében a legter­mészetesebb dolog. Nézzük meg, hogy egy általános erőnléti edzésterv keretében mire törekszik az edző és versenyző kö­zös kondiclnáló munkájukban. 1. Az izmok hajszálereinek fej­lesztésére, ami az izomerő, s így az erőkifejtés és az állóképesség fejlesztésének egyik előfeltétele. 2. Erős izomzatú, egy lökésre sok vért kinyomó szívre, amely biztosítja az izmok jobb vérellátá­sát, alacsonyabbá teszi a pihenési pulzusszámot, s így — nagy igény­bevételek esetén — a szív alacso­nyabbról Indulhat a magas pulzus­számok felé. nagyobb az akoelerá- ciós lehetősége. 3. Az oxigént szállító, minél na­gyobb 6zámú hemoglobinra. 4. A vltáLkapacitás — a tüdő le­vegőt befogadó képessége — növe­kedésére, ami a hosszan tartó, erős igénybevételeknél nagy előnyt je­lent. 5. Arra, hogy a versenyző gyor­san összeszedje, kipihenje magáit s újra teljesítőképes legyen. 6. Hogy az ideg-ingerekre izmai minél gyorsabban válaszoljanak, amire főként játékos sportokban elengedhetetlenül szüksége van a sportolónak. ... és még folytathatnánk sokáig. A jó edzéstervvel, lelkiismeretesen dolgozó sportoló mindezeket és sok más tulajdonságát céltudatosan fejleszti. A dohány elégéséből származó füst elsősorban nikotint tartalmaz, de ezenkívül több más, káros mel­lékterméket: fe (ammónia, henry- Pirin. coUidin. furfural, kátrány stb.). Hogy ezekből mennyi kerül a szervezetbe, az függ a cigaretta hosszától ,a dohány szárazságától* a dohányzás módjától, a rövid* száraz, mohón szívott cigaretta árt a legtöbbet. Általában a bélég- zett nikotin 90 százaléka kerül » vérbe és a káros részecskék *8 százaléka a tüdő légútjaiba. Beszélhetnénk a dohány tőkéiét» len elégéséből származó szénmon» oxid bekerüléséről a vérbe, amä oxigénhiányra vezet. A szivet gyorsabb és gyakran „megszaladó” verésre készteti a dohányzás. Emellett a szivet alkal­matlanná teszi arra, hogy felnőjön a fokozódó, gyakran szupermaxi- mális igénybevételekhez. Ha pedig az ilyen szivet mégis rákényszeni­jük a nagyobb igénybevételek el­viselésére, idővel strukturális szív* károsodás is bekövetkezhetik. Amig tehát a sportoló erőnléil edzéssel igyekszik a szivét erőseb­bé, teherbíróbba, állóképesebb« tenni, a dohányzással minden szol­galmát, igyekezetét tönkreteszi. Közismerten káros a nikotin a véredényekre, az erekre, amelye­ket — elsősorban a hajszálereket — szűkít. Ez felviszi a vérnyomást és idővel az érszűkület néven is­mert betegségre vezet. Ami a dohányzás „férfias” jelle­gét illeti, a tudományos kutatások ennek is ellentmondanak. A Har­vard egyetem hallgatóival végzett vizsgálatok és statisztikai felméré­sek egyértelműén azt bizonyítot­ták, hogy az úgynevezett férfias vonások, tulajdonságok, a dohá­nyosoknál jelentősen kisebb mér­tékben voltak kifejlődve, mint a nemdohányosoknál. A legalacso­nyabb „férfiassági jellemzőket** époen a legerőoebb dohányosoknál állapították meg. A sportolót sem a cigaretta teszi férfiassá, hanem a teljesítménye, amit viszont — a férfiasságával együtt — éppen a dohányzás ront le. Nyilván azért van, hogy az erős dohányos álta­lában rossz sportoló, viszont alig akad jó sportoló, aki dohányoz­nék. EMBEREMLÉKEZET óta ked­velt kirándulóhely a kies szép­ségű felsőtárkányi völgy. Ko­ra tavasztól késő őszig sok-sok ezren kérésit: fel a hegyektől zárt tó környékéi, vagy a hosz- szán nyúló, ózondús levegőjű Barátrétet. Azt, hogy Tárkánynak és a Barátrélnek története van, szinte minden kiránduló tud­ja, hiszen sokat hallottam ma­gam is a „néma barátok”-ról és azok egyetlen mondását, a „memento mori”-t sokan idéz­ték. Emlékezz a halálra... Mi hát az igaz története a Barátrétnek? Valamikor Tarkő völgyének nevezték a Vaskapu által be­zárt, szűk völgyet. Későbben, a karthauzi kolostor alapításától kezdődően „Segedelem”, vagy „Nyugalom” völgyének, mivel a hadi úttól távoli területen volt és nyilván azért, mert a hadi úton bajba jutottak ide menekültek, itt segedelmet, nyugodalmat nyerhettek. Kandra Kabos egyik írásá­ban II. Miklós püspököt teszi a klastrom alapítóiának, akiről ma is nevezik a Térkőnktől a Tiba felé húzódó vplevet Pon­tos évszárn az alapífóévről nine«, mivei alap'tó lévé! nem maradt. Anovi azonban bizo- nvos. hogy az lázi—foco Vözöt- ti években, illetve a XTV. szá­jad első fe’ében a karthauziak ""ár itt. a Nvusalom vő1 evében éltek. A' természet- titkait für­készve néhánv nővénv ffyóoy- hatását icnorve. sogftséaflkre lehettek bajba jutott embertár­A feisőiárkányi Barátréf története saiknak. Innen van a másik el­nevezés, a „Segedelem” völgye. A „néma barátok” jelentős és kiterjedt birtokkal rendel­keztek. Felsőtárkány, Zsérc és Szentistván tartozott a szerze­tes „ispányok” kezelése alá. Ezekre — a lakosággal is érint­kező szerzetesekre — a hallga­tás sem volt teljes szigorral kö­telező. A SZERZET 1436-IG rendel­kezett Felsőtárkány birtoklásá­val, mert ekkor Rozgonyi Pé­ter c,rrri pürpök kívánságára a felső'árkánvi birtokukat Nosz- vejárt cserélték el. Kandra Kabos bizonyos ..hos- pitium”-ról, vagyis vendégfo­gadóról tesz említést, ahol a karthauziak elszállásolták a hozzájuk érkezőket, és amely sosem volt üres. Fzen községeken és a hozzá­tok tort vő birtokokon Trivül övék volt a budavári (Növi Montis Pesthienstsl ház. a m-óm.’hatásű egri fürdő, pmo- Vet — ok szerint — a törö­köket iőval m^vel Ő7ve már hasznosíthattak. És övék volt Egerben közel a „vadkert”-he-z malom. F«v évszázadot is merhatodó ideig működtek már a kar­fbouztok a t.árkúnvi Nvuv-dom völgyében, amikor kereskedést kezdtek a kövesetekkel, akik pusztították a zsérci és noszva- ji erdőségeket. Ezeknek és a más, alsó-ábrányi, felső-szomo- lyai pereskedéseknek a XV. század közepétől majdcsak a század végéig nyomára lehet bukkanni. Mind az örökös pe­reskedések, mind a Sajó mellé­kén megtelepedett cseh rablók zaklatásai zavarhatták a kar­thauziak békés életét. Ezért már a XVI. század eleién el­adogatják birtokaikat. Nyilván szerepet játszik ebben a török uralom mind nagyobb terüle­teimé való terjeszkedése. Egyik kutató, Fábry szerint a tatárjárásig, míg mások szerint Eger várának ostromáig volt Tárkány a karthauziak birto­kában. Oláh Miklós egri püs­pök 1560-ban íria, hogy a mo­nostor elhagyatott és egvetlen szerzetes sem lakta. Tinódi vi­szont utal arra. hóm* a ..né­ma” barátok nAs—t yf-ttok F”er vár védelmében: „...Jobbikat lám köztök elfeledtük volt. Néma barátoknak négy gyalogjok volt. Viadalhoz holtig ott minden kész volt”. BIZONYARA EGER vár ost­roma idején pusztult el a Nyu­galom völgyi klastrom, mint ahogyan a törökök fe! prédái lak minden lakott területet Eger környékén. 1552 után hosszú két évszáza­dig kihalt és lakatlan a Nyu­galom völgye. Mindössze annyi történt itt, hogy Estei Hippolyt püspöksége alatt, 1500-ban, megépül a később hírhedté vált Fuor Contrasti, a püspöki nya­raló. Barkóczy korában már ez is romos állapotban van, ő res­taurálja és szinte minden idejét itt tölti. Barkóczy kezdemé­nyezte a karthauzi romos ko­lostor helyreállítását is, ő tele­pítette be újra a Nyugalom völgyét 1756-ban a mezítlábas nazarénusokkal. Ezek a szerze­tesek magánadakozásból, kol­dulásból éltek. A kolduló barátok alig év­tizedig lakják a völgyet, ami­kor az új püspök, Eszterházy Károly 1766-ban lebontatja a sok szóbeszédre alkalmat adó Fuor Conírasíi-t. A pazar és nagy kényelemmel berendezett nya­raló hatalmas méretű falké­peit még a háború után is lát­hattuk a Líceum könyvtárfo­lyosóján. A képek szent László legendáját örökítették meg. A nazarénusok főnöke pedig a szentszék elé idéztetett és kö­zölték vele a helytartótanács feloszlató parancsát AZÓTA REGEN elhordták a klastrom köveit, romjait be­nőtte a gaz. Csák a neve ma­radt fenn a mai napig. Barátrét. Egyszer talán érdemes volna e romokat feltárni. Hátha ne#1 volna eredménytelen? Okos Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom