Népújság, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-18 / 65. szám
Négy és fél oldalas, francia- kockás papírra írt levelet kapott a napokban az egyik vállalat szakszervezeti titkára. Néhány scat idézünk a levélből: „Nem tudom megérteni, hogy milyen érdekek vezették önöket, amikor engem is felírtak az elküldendők névsorára. Lehet, hogy kitartanak elhatározásuk mellett, de majd meglátjuk, kinek lesz igaza. Mert ba önök azt hiszik, hogy a mai világban csak úgy el lehet küldeni egy munkást, akkor , mélységesen tévednek. Nem fogok belenyugodni, és tudom, hová kell menni ...” A következő eset egy termelési tanácskozáson történt. Elhangzott a beszámoló, a hozzászólások következtek. Szót kért egy negyven év körüli férfi és a következőket mondotta: „Engem és a váltómat a jövő hónap elsejével elküldenek a vállalattól. Csak azt tudnám, hogy miért Kétszáz ember dolgozik itt Mi ketten már nem férünk el? Ahol kétszáz 'ember dolgozik, ott két ember már nem oszt nem szoroz. Emberség kérdése ez csupán, kérem Nem hiszem el, hogy a vállalat nem bír el minket, de különben is, majd meglátjuk, hogy elmegyünk-e vagy sem Mi is ismerjük a törvényt Két embert nem lehet az utcára kitenni...” A harmadik példát egy főmérnök mesélte el: „Utasítást kaptunk a központból, hogy 27 emberrel csökkentsük a gyár létszámát. Összeültünk és egységes vélemény alapján kiválasztottuk a 27 embert. Tény, hogy kiesésükkel ugyanúgy tudjuk vinni a tervet, mint velük, tehát nincs rájuk szükség. Elküldtük őket Mi lett az eredménye? A 27 emberből 14-et különféle szervek, bizottságok visszahelyeztek az üzembe, itt vannak, dolgoznak, pedig hangsúlyozom, hogy nincs rájuk szükség.” Az utolsó példát egy igazgató mondja: „Nyolc év óta dolgozik nálunk egy ember. Különösebb kifogás, s érdem nélkül. Eddig négyszer próbáltuk elküldeni, mind a négyszer sikertelenül, Állítom, hogy munkájára vállalatunknak nincs szüksége, ahogyan azokra sem akiket vele együtt most ötödszörre is megpróbálunk elküldeni. Nincs kétségem afelől, hogy most sem sikerük Hangsúlyozom hogy a vállalatunknak, rajta keresztül a népgazdaságnak erre az emberre itt nálunk, nincs szüksége. Tehát a népgazdasági érdek is azt kívánja, hogy elküldjük. Már előre, tudjuk, hogy ismét jönnek a régi viták. De vajon egészséges dolog-e ez, hogy ilyen esetekben is vitatkoznunk, magyarázkodnunk kell Az érdekek és a2 igazságok kétoldalúak Egyéni érdekek, igazságok és társadalmi érdekek, igazságok. De mi domináljon, döntsön ilyen esetekben. Mindig az emberi, az egyéni érdek...?” Brigád — a „fekete csapatból” Á nagy szerelőcsarnok a szokottnál is sötétebb, komorabb: nem ég a villany, a segíteni akaró délutáni napsugaraknak pedig egy ajtó előtt türelmetlenkedő, társait siettető gőzös sűrű, fekete füstje állja útját Pihenő, hallgató, hosszú utak, messzi tájak, elsuhanó evek emlékeit őrző gépek sora az olajos ruhás, kormos arcú csapat előtt Mozdulatlansá- ííukban van talán valamiféle szakmát is lehet szeretni, ilyen munkához is lehet ragaszkodni. — Szép mesterség ez — dicséri egyikük —, s érdekes. És ekkora gépeket újra meg újra rendbe szedni, utolsó kis csavarjáig ismerni, gondolom megelégedésre, némi büszkeségre adhat okot a „fekete csapatnak”. — Mi a legnehezebb? — A tengelyágyak süllyeszAz érdekek és az igazságok kétoldalúak. Igaza van az igazgatónak. Nem, nem arról van szó, és nem az a baj, hogy nálunk valóban nehezen lehet egy munkást elküldeni, hogy nálunk mindenki fellebbezhet, hogy nálunk még mindig vannak kiskapuk, hogy nálunk mindenki tudja, hová kell menni. Nem, szó sincs róla. Ennél sokkal nagyobb baj az, hogy az érdekekhez és az igazságokhoz tartozó szemléletek kissé lemaradtak, sok esetben visszafejlődtek, nem változtak hozzá az igazi érdekekhez és az igazi igazsághoz. Mert mélységes tévedésben van az, aki a tányér elméletet — ha már kettőnek főznek, hárman is ehetnek — népgazdaságunk gazdasági életére is általánosítja Ha csak 200 emberre van szüksége egy üzemnek, akkor a plusz kettő már nem kell. Nem kell azért, mert nincs rájuk szükség. Abban a munkakörben, amelyben addig dolgoztak. A felmondás, áthelyezés nálunk nem az utcára kerülést jelenti. Vannak üzemek, vállalatok, ahol a szükség van az elküldött emberekre. Tehát megvan a pénz, a kenyér, a biztos megélhetés. Az érdekek és az igazságok kétoldalúak. De hogy csak az egyik oldalt szoktuk meg, és legtöbbször azt alkalmazzuk, arra jó példa, amit a főmérnök mondott: „27 elküldöttből 14-et különféle bizottságok, szervek visszahelyeztek. Pedig nincs rájuk szükség.” Nem arról van szó, hogy az említett szervek, bizottságok ne álljanak a dolgozók mellé, ne segítsenek mindig és mindenkor rajtuk. Nem. Hanem arról, hogy a segítség- adásnál vegyék figyelembe a népgazdaság erejét, terveit, fel adatait és ne csak úgy segítsenek, hogy egyoldalúan visz- szahelyezgetik őket. Ügy is segítenek, ha ezeket az embereket, mondjuk, oda küldik, irányítják, ahol valóban szükség van rájuk. Sőt, csak így segítenek. Az embereknek is és a népgazdaságnak is. Az érdekek és az igazságok kétoldalúak, mint ahogyan a felvetett téma is. Biztosan el- kültek már olyan embert vagy embereket is, akire vagy akikre szükség lett volna. Ilyenekről is tudunk. Ezért a szemlélet, amelyről beszélünk, nemcsak a fizikai munkásokra, hanem a vezetőkre is érvényes. Mindenkire. Ezért kell lépni egyet előre, ki-ki a maga munkahelyén, beosztásában, és ne csak hangoztassuk, hogy az érdekek és igazságok kétoldalúak, hanem alkalmazzuk is azokat. Az egyén és a társadalom oldaláról egyaránt. Jó dolog az, hogy nálunk nehezen küldhetnek el egy dolgozót, hogy joga van felleb- bezni, oda menni, ahová akar ügyében. Jó ez, éljünk is vele továbbra is. De ne csak az érdek és az igazság, hanem az érdekek és az igazságok alapján. Mert az érdekek és az igazságok kétoldalúak. Koós József éÉÉIIIPI Korszerű gabonatárolók épülnek országszerte. A tavalyi jó gabonatermés nem kis gondot okozott a Gabona Trösztnek, amely, bár Eelkészült a nagy mennyiségű szem tárolására, a feladat mégis próbára tette a vállalat vezetőit. Hogyan biztosították a sorábbinál nagyobb mennyiségű gabona tárolását és miképpen kívánják megoldani a jövőben a termés elhelyezését — kérdeztük a Gabona Tröszt illetékeseit. — Meg kell jegyeznünk —* mondották —, hogy a felszabadulás előttről csak kevés gabonasilót és raktárt örököltünk. Ezek java része is kézi erővel, tehát gazdaságtalanul működött. A magtárak, illetve a tárolók zömében zsákokban szállították és raktározták a gabonát, tehát nem a mai követelményeknek megfelelően. Megnehezítette a munkát a raktárhálózat szétszórtsága is. A mindinkább növekvő felvásárlás mellett arra kellett törekednünk, hogy a gabonatermést a felhasználásig olyan raktárakban, silókban helyezzük el, amelyek megfelelnek a mai követelményeknek. Elmondhatjuk, hogy a felvásárolt gabona mintegy 85 százalékát sikerült megfelelően elhelyeznünk és a fennmaradó meny- nyiséget is olyan szükségraktárakban tárolnunk, amelyek — ha ideiglenesen is —, de megfeleltek az alapvető feltételeknek. Lényegesen javítottuk a gabonatárolás és forgalmazás gazdaságosságát, elsősorban a raktározás koncentrálása révén, ugyanakkor raktárak átadásával elősegítettük a termelőszövetkezetek megerősödését — Az utóbbi két évben 300 ezer négyzetméter területű szükségtárolót építettünk és mintegy 80 ezer négyzetméter korszerű, fedett és csukott tárolót, amelyek mindenben megfelelnek a korszerűségnek. Még 1963-ban üzembe állítottuk a korszerű, 600 vagonos új- szászi tárházat és 1965-ben Kecskeméten, valamint Orosházán a hasonló befogadóképességű gabonatárházakat. Jelenleg Szombathelyen és Kiskunhalason egy-egy 600, Körmenden egy 400 vagonos gabonasiló építését végzik. Még ebben az évben megkezdik Törökszentmiklóson, Pécsett és Hevesen egyenként 600 és Bonyhádon egy 400 vagonos gabonasiló építését. Az ilyen nagyságú gabonasiló építési költsége mintegy 20 százalékSzocialista b értekezlete (Szűcs Ferenc tudósító.) A hatvani vasútállomás nagy oktatótermében gyűltek össze az állomás szocialista brigádvezetői. A szocialista brigádok elmúlt évi munkáját Kovács Kálmán, a hatvani állomásfőnök első helyettese értékelte. Beszélt az 1966. évi feladatokról is. Az értekezleten felszólaltak a szocialista brigádok vezetői, Pillanatkép a Gügyéila-brigádról. (Foto: Kiss Béla) sértődöttség is — mert ezek az emberek itt köznapi megszo- kottsággal csupán tesznek- vesznek az óriások körül, alkatrészeikre, panaszaikra kíváncsiak, s meséiket, érdekes történeteiket senki sem kérdezi. De a fűtőházban — ugyan kinek is lenne ideje meséket keresni...?! A műszakokba csak az ismétlődő megbízatás, az egyforma feladat, az ügyességet, erőt, kitartást nap nap után próbára tevő munka fér bele. Itt a hatvani csarnok szélén: éppen egy részlegvizsgálat... „Négyhuszonnégyes” körül Bzorgoskodik a Gugyella-bri- gád. Régi csapat, tagjai megszokták már a hideg szerelőaknát, a szennyet, s ők csodálkoznak — amikor azon csodálkozik az idegen, hogy ilyen tése a legnehezebb — mondja a brigád legöregebb lakatosa, a harminchat esztendős Morvái János. Az „öreg” huszonnégy éves korában szegődött a vasúthoz, itt szabadult a hatvani fűtőházban. Ügyes kezű, jó mun- kásembemek ismerik. S nemcsak őt, hanem társait is. Művezetőjük külön kiemeli, hogy Gugyelláékra a legnagyobb gépeket is rá lehet bízni. — Még a négy hengeres, négy tolattyús, külső-belső vezérlésű mozdonyokat is, a 301- es sorozatúakat. Érdekességként említem, hogy ebből a típusból összesen négy fut a magyar vasút vonalain. Ide járnak... Gyógyulni, felfrissülni, mint a többi gőzös. (—ni) — A KÖSZÖRŰK talpát erősítsék be a betonba, az égőre pedig tegyenek búrát! Ludányi Endre, az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályának gépesítési előadója és Kémeri István százados 16 tsz-t látogatott meg az elmúlt napokban. A tavaszi gépszemlékre érkeztek a járás termelőszövetkezeteibe. — Sem a lakatos-, sem a kerékgyártó műhelyben nincs mentődoboz. Kérem, mihamarább helyezzék el itt is azokat. Nagytályán, a Viharsarok Tsz-ben új bejegyzések kerültek a gépszemle jegyzőkönyvébe. A termelőszövetkezet udvarán egymás mellett tisztán, olajozottan sorakoznak az Utos és MTZ-traktorok. Pozsonyi Márton, aki alakulás óta dolgozik a tsz-ben, piros gépparipája mellett áll. — A reflektor és a kormány működését mutassa meg nekünk! A traktorista máris a nyeregben terem, A reflektor, majd az index is szabályosan felvillan. A kormánnyal sincs hiba. — A1 levegőszűrőt szedje szét! A másik traktorista indítani Szemlére sorakoznak a gépek — Jó ez, csak túlszívattam — magyarázkodik. És bizonyításul már fel is búg a motor. Pozsonyi pedig hozza a tökéletes levegőszűrőt. — Köszönöm... — A szerszámait szeretnénk megnézni. A traktorista máris előhozza a szerszámosládát. — Sallerszoritó nincs? Kérem, lássák el vele! — szól oda a brigádvezetőnek. — Tartalék cseresznyeégője van? — Nincs, de bárhová megyünk, nem lehet kapni, hiánycikk. Ez is bekerül a jegyzetfüzetbe. LACI BÁCSI szintén régi traktorista. A csapágyak zsírozását tökéletesnek találták a „vizsgáztatók”. — Friss zsírozás — mondják a többiek, szereti az öreg a gépet. Legszívesebben mindig zsírozná. Legtöbbször maga is ff 7<rfFOS' • ’• Kint az úton pedig három vizsgázott vontató várja a szemlét. A gépek egymás után megindulnak. A fék jól fog. A kerekek nagyot sikítva állnak meg a földúton. A harmadik vontatónál azonban hibát talál a százados. — Nem reagál azonnal a fék. Két métert is túlfutott. Azonnal javítsa ki, addig „ki ne merészkedjen” vele a közútra. Ludányi Endre közben a munkagépeket szemléli meg. — Hát bizony itt gyengébb az eredmény, mint az erőgépeknél. A tavaszi munkához szükséges gépek ugyan ki vannak javítva, de kettőt is találtunk, amelyik nincs leápolva. A jegyzet újabb bejegyzéssel gazdagodik. — Tizenhat tsz-t látogattunk meg eddig. Általános tapasztalatunk az, hogy az idei felkészülés jobb a tavalyinál. Bár az alkatrészhiány erősen zavarta a munkát. Egerbaktán például 20 tizenkettes csavar nem tudtak munkába állítani egy pótkocsit. — Egyes tsz-ek különösen sokat fejlődtek a múlt évben. Így például a maklári Rákóczi, a demjéni Haladás és a nosz- vaji Űj Élet. A legjobb felkészülésről pedig a kerecsendi Aranykalász és az itteni Viharsarok tett tanúbizonyságot. Elszomorító volt azonban a szemle Makiáron, a Béke Tsz-ben, ahol az egyik traktort sárra ráfújt gázolajjal tettek „szalonképessé”. Szalókon a Vőröe Csillag Tsz-ben egyszerűen fél sem készültek a tavaszi gépszemlére. Á tavaszi gépszemlék pedig nagyon fontosak. Ez a vizsgálat méri fel a járás felkészülését. A szemle alapján jelentés készül, amelyet minden tsz-nek elküldenek. Lesz tehát összehasonlítási alapjuk. NAGYTÁLYÁN jó munkát végeztek a gépjavítók. Ezt igazolja a szemle és ezt fogják bizonyítani a gépek is a földeken. (fóti) J/émsm 3 1966. március 1&, péntek — Az új gabonasilók magas Eokú gépesítéssel működnek, :eljesen kiküszöbölik a nehéz Eizikai munkát. Nincs zsákolás, j kombájnoktól az ömlesztett ;ahona a legrövidebb úton és ninimális emberi erő igénybevételével érkezik a modern silókba. Egyik fő törekvésünk, hogy a következő években mindenütt felkészüljünk a kombájntól közvetlenül — a Jó hír a | és a hatvani Több mint száz taggal megalakult a Magyar Autóklub helyi csoportja Gyöngyösön. Ez a csoport összefogja a gyöngyösi és a hatvani járás autótulajdonosait egy olyan érdek- védelmi szervbe, amely sok irányú támogatást és segítséget is tud nyújtani. Már a közeli napokban, március 27-én díjmentes műszeres felülvizsgálatot tartanak a klub tagjai számára Gyöngyösön, az Autószerviz üzemében. A biztonsági-, a világító- és a jelzőberendezések működését ellenőrzik. Bel- és külföldi túrák megrendezését is tervezik. Először 'igád vezet ők Hatvanban javaslatokat tettek az új feladatok végrehajtására. Az értekezleten felmerült javaslat alapján a vonatkísérők szocialista brigádja két másik brigáddal egyesült, így 18 tagú új szocialista brigád alakul. Ez a brigád munkájánál felhasználja a kassai vasútállomás szocialista brigádjainak tapasztalatát is. gabona befogadására alkatom silót Kaposvárott és Szentesen, egy kétezer vagonos silót Székesfehérvárott építünk. Ezek a korszerű terménytárolókkal szemben támasztott összes követelményeket kielégítik, és gazdaságosságuk minden eddiginél jobb lesz — mondották befejezésül a Gabona Trösztnél. ». k gyöngyösi autósoknak a Piszkéstetőn levő esillagvbsgálót látogatják meg, ahol csillagászati előadást is meghallgatnak. A programjukban szerepel ügyességi verseny megtartása is. A klubesteken minden altalommal foglalkoznak majd a KRESZ előírásaival, ezenkívül műszaki ismereteket elevenítenek fel, illetve útibeszámolókat tartanak. Az autóklub a tagjai számára jelentős szolgáltatásokat is biztosít. Ilyen például a díjmentes országúti javító- és segélyszolgálat, a gépkocsi-vámokmányok kedvezményes díjszabása. A helyi csoport gyöngyösi hivatali helyiségében, Fö tér 10. szám alatt beszerezhetők a külföldi utak alkalmával kötelező gépjárműnyilvántartási lapok és térképek is. A gyöngyösi és a hatvani járás területén lakó autósoknak tehát nem kell ügyeik intézésé- sére Egerbe utazniok, ha tagjai az autóklubnak. A gyöngyösi helyi csoport megalakulása várhatóan jó hatással lesz a magángépkocsik kulturált, balesetmentes közlekedésének elterjedésében is. Ez a célkitűzés is szerepel a klub programjában. í—űr) S\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\VÄ\\\\v, Ezer és kétezer vagonos gabonasilókat építenek Uj gabonasiló épül Hevesen kai kevesebb, mint a kisebbeké. Noha egy-egy modern gabonasiló építési költsége megközelíti a 15 millió forintot, mégis folytatnunk kell az ilyen magtárak építését. Nyitott színek körülfalazásával további 10—15 000 vagon gabona tárolását oldjuk meg. ■ kombájnszérük kikerülésévei i — beérkező gabona gyors át- s vételére, tisztítására, szükség ■ esetén szárítására. ! — Terveink szerint a kő■ vetkező esztendőkben még na- l gyobb befogadóképességű ga- - bonasilókat létesítünk. így az elsők között ezer-ezer vago*! Érdekek és igazságok
