Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

A panaszkodók: a viszneki vezetők. S a gát, amelyre panasz van, ott húzódik a falu mellett, több kilométeren keresztül, szépen, gondosan megcsinálva, hogy gátat vessen a patakból kilépő árvíznek. Hát akkor mi lehet a panasz oka? Az, hogy a patakban alig van víz, de a szántóföldeken, a gát túlsó oldalán annál több... A patak felső részén, ahol még a gátak nincsenek készen, a lezúduló víz a viszneki — sőt, az adácsi és zaránki részen is —• a földekre ömlik és nem tud visszafolyni a patak medrébe... De nem tud visz- szafolyni az itt keletkező belvíz sem.

— Ügy csinálták meg a szolnoki vízügyi szakemberek — panaszkodik a község, a szövetkezet vezetősége —, hogy egyszerűen nem építettek átereszt a gátakon. Emiatt a víz ugyan már nem lép át a gátakon a patakból, de nem is tud visszafolyni a patakba,«

S csak Viszneken több mint 500 hold áll víz alatt most, de állt tavaly kétszer is, s minden nagyobb esőzés után víz alatt áll majd az idén is. Nem nehéz kiszámolni — ha csak az 1965-ös év egy holdra eső termelési értékét, az 1700 forintot vesszük is alapul az átereszek hiánya miatt majd egymillió forintos kieséssel lehet számolni évente. Ezt állítják a visznek! vezetők.

Emellett az összeg mellett igazán eltörpül az a költség, ami a rendi « res és bizony lassú, gyenge eredményt hozó szivattyúzás felemészt.

Mindez a viszneki határban néhány be nem épített áteresz miatt van. Nem vagyunk szakemberek a „vízügyben”, de úgy véljük, meg lehet és meg is kell találni a viszneki — de az adácsi, zaránki — határ víztelenítésének megnyugtató megoldását, t íi t i (gyurkó)

9,1 millió forintos munkaverseny-vállalás a Finomszerelvénygyárban

Újabb felajánlások az export és az új gyártmányok sikeréért

A határon történt•••

A rajtavesztett békaember

Sebestyén Béla és járőrtársa, Németh István határőr a megszokott módon rótták az erdő és a patakpart ölelkezésénél a jól ismert portyautat, amikor éles pattanást hallottak. A domboldalról gyorsan a patak partjára húzódtak és /e- szülten figyelni kezdtek.

Jó tíz perc telhetett el. S bár látszólag semmi nem történt, mégis lankadatlanul kémlelték a sötétséget. Aztán egyszer csak alig hallhatóan megpendült az egyik konzervesdo- boz, amely a sűrű alatt kifeszilett dróton függött.

Utána újból hosszú csend.

Már közvetlenül a vízpart mellett voltak, de a csobogáson kívül nem hallottak mást. A sötétség miatt látni is alig láttak valamit. Mégis úgy érezték, gyanújuk nem alaptalan.

Hirtelen bugyborékoló hangot hallottak, s már villant is a víz tükrén a járőrparancsnok lámpájának fénye. A látvány mindkettőjüket meglepte. Egy ember fejebúbja látszott ki a vízből, szájában gumicsövet tartott és éppen alámerült. A fényre azonban megrettent, és egy pillanatra felemelte a fejét, majd a határozott felszólilásra vizesen, a fagyos levegőtől vacogva, kimászott a partra.

Hiába lopakodott gumitalpú cipőben órákon át, hiAbm fűtötte magát pálinkával, hiába szerzett könnyűbúvár felszed relést, s merült vele viz alá. Terve nem sikerült.

A Finomszerelvénygyár dolgozói a második ötéves terv időszakában évről évre teljesítették termelési tervüket és eleget tettek a gazdaságosság ' követelményeinek is. Megbíz- 1 ható, egyenletes, jó munkájukkal rangot, elismerést és meg- becsülést vívtak ki maguknak; Hogyan vélekednek a gyár vezetői, miben látják a siker titkát?

_ Január 20-án tanácskozásra ült össze a gyár vezetősége. A párt-, a szakszervezeti és a gazdasági vezetők egyöntetűen megállapították, hogy a feladatok maradéktalan teljesítését főként a munka verseny-mozgalomnak köszönhetik. A Fi- nomszerelvénygyárban nem egy-két szocialista brigádra, nemcsak látványos vállalásokra korlátozódik a verseny, a mozgalomban minden üzem és műhely, a dolgozók egyre szélesebb rétege részt vesz.

A Finomszerelvénygyárban most

tovább szélesítik a munkaverseny- mozgalmat,

mert a harmadik ötéves terv, lés azon belül már az első év

mél már biztonságiban érezte j magát, szinte nekifutottak. Azí ötödik emeletnél felkiáltott: í Jaj! — a hang fájdalmast volt, éles. A nő semmit sémi értett, kérdezte, mi bajod. a\ férfi beszélni akart arról a; borzalmas fájdalomról, ame-j lyet immár hűsz éve, mint ! most is, hatalmas kötőtűszú-í rásnak vélt a derekában, ho-í lőtt csak a reumája tört rá; orvul, váratlanul. De lehet, í hogy isiász, zsába — az orvos; sem tudta megmondani soha; biztosan, hogy mi.

— Malőr, fiacskám! Malőr—í válaszolta, de eszébe jutott.! hogy ez a lány nem francia.,'

' ezért megmondta magyarul is.! , — így bukik le a vén be-|

tyár, kedves kislányom. Elka-l pott a reuma és ahogyan én í . ismerem ezt a dögöt, most nem! enged egy lépést sem tovább a I lépcsőn. j

— Sajnos, nálunk lift nincs.;

de szívesen hazakísérem Jenő; bácsit — fordította egyszerre a; lány magázásra is, bácsizásra' is a szót. ;

— Csak a kapuig gyere, fi-?

acskám. ;

F

ájdalomtól meggömyedt; derékkal baktatott ha- i zafelé. Esett az eső. Ütközben! . fogott egy taxit, alig tudott be-! leülni. Otthon az asszony me-í leg sót rakott a derekára és í kétszer is megcsókolta a szén- ; védő ember arcát. !

A lánya kissé későn érkezett! haza. Gyanús szemekkel vizs-í ■ gálta, tiszta tekintetében a! , bűnt kereste. Kérte, csókolja; ! ot meg. De csak azért: érezze; ; a leheletén, nem ivött-e? Meg-j nyugodott, de azért nagyokat' ■ nyögött még. ;

tatba) í

s, még nagyobb követeimé- r íyeket állít a dolgozók elé. g \ január 20-i tanácskozáson a r tyár vezetői meghatározták a löntő feladatokat, erre irányí- ották a dolgozók figyelmét; íztán a műszakiak és a mun- , tások segítségét kérték. i

A január 29-i műszaki konferenciára már kialakult a s .stratégiai terv”, kiosztották a \ feladatokat és késedelem nél- ! kül hozzákezdtek azok megva- , [ásításához. A műhelyek és a ] brigádok idejében megismerték 1 a legfontosabb célkitűzéseket, ' a kérő és biztató szó meghall- ; gatásra talált, minden munka- i hely megtette vállalását. 1

A február 16-i termelési tanácskozáson újból megvitatták és összesítették a Finomszerelvénygyár versenyvállalását. A , gyár kollektívája kötelezettséget vállalt, hogy tervkötelezettségüket az előrít gyártmányösszetétel szerint ütemesen és határidőre teljesítik, úgyhogy közben az új gyártmányokkal is a megadott időre elkészülnek. t ;

Az export fontosságát még a fiatal tanulók is vallják. A termelési tanácskozás úgy döntött, hogy az éves exporttervet december 20-ig teljesítik. Tömören és határozottan fogalmaztak, amikor az idei termelés növeléséről döntöttek: 100 százalékban a termelékenység növelésével vállalták.

Minden üzem és minden brigád „az asztalra tette” önköltségcsökkentési vállalását. Összegezték a munka- és az üzemszervezés, a létszámgazdálkodás, az anyag-, a szerszámtakarékosság, az újítómozgalom, a gyártmány- és a gyártásfejlesztés várható ered-r ményeit, és . ,

a végösszeg minden várakozást felülmúlt:

9,1 millió forintot akarnak megtakarítani.

Az üzemek és a brigádok

szerinti részletezsére most nincs hely, de a vállalt milliók önmagukért beszélnek. A közel négymillió forintos anyagmegtakarításban benne van például a kompresszor-, az autóvillamossági és a fecskendőgyártás dolgozóinak kezdeményezése, a rezsi és az egyéb költségek csökkentéséhez a karbantartók, a műszakiak és a munkások következetes erőfeszítése szükséges.

A munkafegyelem és a veszteségidők, illetve a balesetek csökkentése között kézenfekvő az összefüggés, de az is törvényszerű, hogy a vállalások teljesítéséhez az egész kollektíva együttes elhatározása és szorgalmas munkája szükséges.

Mi a garancia, hogy

a vállalásokat

tettek követik ?

Ügy véljük, hogy az elmúlt évek gyakorlata és eredményei biztos alapot adnak, a hírnév sok mindenre kötelezi a gyár dolgozóit A sikeres startról és akaratról tanúskodnak az újabb vállalások. A' gyár vezetősége mindent megtesz, hogy az eredményes munka feltételeit biztosítsa. A munkaverseny folyamatos értékelésével, a verseny nyilvánosságával, az anyagi és erkölcsi ösztönzők helyes alkalmazásával törekszenek a munkaverseny kiszélesítésére. Ezért hisszük, hogy a Finomszerelvénygyár dolgozóinak kezdeményezése 1966-ban is sikeres lesz. „ (

i F. L.

! Panasz a gátra...

Áprilisban, májusban

Kulturális és sportnapok

Heves megyében

Április 3-tól május 29-ig a megyei KISZ-bizottság rendezésében kulturális és sport programok sokaságára kerül sor. Tegnap tárgyalták a me- geyi KISZ-bizottságon a megyei pártbizottság és tanács, valamint a MÉSZÖV, a KI- SZÖV, az MTS és az MHS megyei elnöksége munkatár- . sainak részvételével a részle- . tes programot és el is fogad- ; ták azt végleges formájában.

Többek között megrendezik . a felsőfokú intézmények orszá- i gos néptánc-fesztiválját és fo- . tókiállítását, amelyekről a tv . is hírt ad. Az egri megyei szín- í pad egész estét betöltő műsor- . ral lép közönség elé Ifjúság r címmel. Megrendezik a megye legjobb klubjainak döntőjét és i a megye tánczenekarainak- fesztiválját. A programban há- rom napos úttörőtalálkozó és i több sportverseny is szerepel.

összetételén változtatni akadunk, akkar a fogyasztói árak irányain kell változtatni.

Időnként a termelői árak változtatása is szükséges. Az dacsony termelői ár a terme- és csökkentésére, a magas a ermelés bővítésére ösztönöz. A r ermelői árak átlagos színvona- 2 ának hosszabb időszakot néz- j /e csökkenie kell, vagy az átla- s ?os bérszínvonalnak növeked- ; aie.

A költségek nem minden te- ’ rületen csökkennek egyfor- 1 mán. A villamos-közlekedés i ma nagyjából ugyanannyi költ- '■ séget igényel, mint tíz évvel ez- ' előtt. A bérszínvonal viszont ' állandóan emelkedik. A legtöbb ágazatban ez nem növeli a termelési költségeket, hiszen a bérszínvonal emelkedése lassúbb, mint a termelékenységé. A technikailag lassan fejlődő területeken — szolgáltatásokban, közlekedésben, néhány mezőgazdasági területen — a bérszínvonal emelkedése a költségeket is növeli, a nyereséget csökkenti. Ezeken a helyeken a termelői ár már nem ösztönöz a termelés bővítésére. Emelni kell tehát az árakat. Ha nem emeljük, nem tudjuk növelni az ott dolgozók bérét, és az emberek otthagyják a rosszul fizető munkákat.

Az áraknak az a természete, hogy nem változatlanok. Egyik emelkedik, a másik csökken. Csak egy a fontos: ezektől a változásoktól nem csökkenhet a lakosság életszínvonala. Ellenkezőleg: hosszabb távon az ilyen intézkedéseknek is hozzá keH járulniuk az életszínvonal emelést eredményező egészséges gazdasági fejlődéshez.

Dr. Pirityi Ottó

ón termelnek ít Kerecsenden

különösen a kertészetben jelentős, ahol a melegágyak készítését már egy hete megkezdték és 20 hold paradicsom, 20 hold dohány palántáinak a neveléséhez is hozzákezdtek. A község ellátására termelnek zöldségféléket, valamint sárga- és görögdinnyét is. A szövetkezet már másodízben termel csemege uborkát, amiből az idén harminc holdat ültetnek eL A csemegeuborka jelentősi jövedelemhez juttatja majd a közös gazdaságot, hiszen a fogyasztók korlátlan mennyiségben átveszik azt a termelőszövetkezettől.

a forgalmi adót, a kereskedő- c lem költségeit, és létrejön a fo- r gyasztói ár.

A termelői árak fontos feladatokat teljesítenek. A legfontosabb ezek közül, hogy általa t megtérüljenek a termelés költ- £ ségei és a társadalom nem ter- 1 melési jellegű kiadásai. Felada- 1 tűk az is, hogy ösztönözzenek 1 a termelésre. Amelyik termék 1 árában több nyereség van, azt 1 érdemesebb termelni. Minden i vállalat azt a terméket gyártja 1 szívesebben, amelyik jobban fizet, vagyis amelyik árából ; több bér, nyereségrészesedés, 1 munkaegység, jutalom biztosít- ; ható. ;

A fogyasztói árak szoros kap- 1 csolatban állnak a bérekkel. \

Éppen az általános árszínvo- , nal szabja meg, hogy a bér áru- ' ban kifejezve mit ér: a névleges bér mekkora reálbérnek felel meg. A' fogyasztói árak feladata, hogy a keresletet és a kínálatot egyensúlyban tartsák. Ha valamiből kevés van, és az ára alacsony, akkor az áru el- , tűnik az üzletekből. Ha valamiből sokat termelnek, de az , ára magas, akkor ott porosodik az üzletek raktárában. Az ára- I kát úgy kell tehát megállapíta- . rri, hogy a termékekből lehe- , tőleg annyit keressenek, mint . amennyi azokból van.

1 Az állam egyes termékek , árát néha emeli, másokét a l költségekhez képest alacsony [ szinten tartja. Ennek oka gyak- • ran az, hogy egyes termékek ! fogyasztásának növekedését ■ lassítani akarja, mások megvá- sárlását pedig meg akarja köny- nyíteni. Az alapvető élelmisze1 rek ára nálunk igen alacsony,

, az orvosi ellátás ingyenes, a ! gyógyszerek, az oktatás majd- 1 nem ingyenes. A pálinka ára,

. vagy a személygépkocsiké pedig t igen magas. Ha a fogyasztás

t _____________________________

í Harminc hold : csemegeuborkí

5

(Tudósítónktól.)- A kerecsenéi Aranykalász Termelőszövetkezetben már

t megkezdődtek a kora tavaszi g munkák. Jelenleg a rendelke- zésre álló valamennyi szállító- L eszközzel a szerves trágya ki- .t hordását végzik, amiből eddig 1. mintegy 230 vagonnal vittek a z szántóföldekre.

Az arra alkalmas területe- z ken megkezdték a mák veté- t, sét, majd azután a borsót ve- 1- tik eb A jól szervezett mun- t kának köszönhető, hogy a cu- r korrépa is jól előkészített magi' ágyba kerül, mintegy hetven k holdon. A tavaszi készülődés

Mindenki által ismert és ter- a mószetesnek tartott dolog, hogy le a termékek előállítása költsé- gj gekkel jár. Ki kell fizetni a felhasznált anyagot, áramot, a< szerszámot; javítgatni, majd to cserélni kell a gépeket, fizetni m a munkásokat, tisztviselőket. A sé termékeket szállítják, csoma- m golják, raktározzák, - ez is ti pénze kerül. A tennék árában a ezeknek a költségeknek meg ál kell térülniük. Csakhogy az ár é többnyire nagyobb, mint az elő- vi állítás költsége. Miért? Hová sí teszi az állam, a szövetkezet a fi többletet, amit az üzletben a te vevő kifizet? ír

Sok helye van ennek a pénz- h nek. Felsorolni is nehéz, menynyi mindenre van szüksége az egyénnek és a társadalomnak, Cl ami nem áruként kerül forgalomba, tehát amit nem kell — n pénztárcánkból — kifizetni, b vagy amit sokkal kevesebbért S kapunk, mint amennyiért élő- 1< állítják. Az állam az öregeknek a nyugdíjat fizet, hozzájárul a k gyermekek eltartásához csalá- 1 di pótlékkal, óvodákkal, bölcső- á dékkéL A szocialista állam fe- t dezi az oktatás, a népművelés r költségeinek nagy részét ősz- á töndíjakat fizet, kórházakat s rendelőintézeteket tart fenn, 1 táppénzt folyósít. Utcákat, te- r reket tartanak rendben, gon- t d ózzák a parkokat, karbantart- í jak az állami lakásokat. Fenn kell tartani az államigazgatást, i a honvédelmet; fejleszteni kell 1 a tudományt Ez mind-mind £ igen sok pénzbe kerül. Fejlesz- 1 teniük kell a gazdaságot. Sok pénz megy évről évre új gépek- 1 re, épületekre, más szóval: be- s ruházásokra. 1

Mindezeknek a társadalmi ’ kiadásoknak forrása a termelő, : az értéket alkotó emberi mun- ! ka. Ezek a kiadások viszont a 1 termelő embert, a dolgozó tár- 1 sadalmat szolgálják. A árakat összességében úgy állapítják meg, hogy bennük ne csak a közvetlen előállítási költségek térüljenek meg, hanem a társadalom egyéb tevékenységeinek költségei is. Oktatás, egészségügy, közbiztonság stb. nélkül tulajdonképpen a termelő munkás sem volna képes például munkáját a mai színvonalon végezni.

A termelés költsége tehát minden olyan tevékenység költsége is, amelyik a társadalom normális életéhez kell. Ezért kerül többe az áru, mint amennyi a vállalati költsége. Ha a vállalati költségekhez hozzáadjuk az adószerűén befizetendő összegeket, így az SZTK-járulékot, illetményadót, eszközlekötési járulékot, kamatot stb., és az engedélyezett nagyságú nyereséget, akkor megkapjuk a termékek termelői árát Ehhez hozzászámítják

^\\\\\\\\\\VOTOTSSVRV»\\\\V»\\\\\\

A vén betyár íofortporter

volt és elég jól élt ^Szerette a családját. Okosan, franciás kedvességgel és szellemességgel vigyázott tizennyolc éves lányára. Idejekorán kezébe adta Fritz Kahn könyvét, mert sokkal helyesebbnek tartotta, ha a lány ebből és nem az ő dadogó .szavaiból érti meg a nemek párviadalát. Az asszonyt be sem kalkulálta ebbe, mert az ugyan már húsz éve a felesége, gyermeket is szült, de ma is megmaradt ártatlan naívsá- gában, legalábbis ami a dolgok szellemi oldalát illett Egyébként jól megfért az asszonnyal. Sok pénzt keresett és ha a felét hazaadta, akkor is többet adott, mint amennyit a házban, bármelyik férj tesz fizetés napján az asztalra. Ennek tudatában volt, nem beszéltek róla, de mindannyian tudták, hogy így van. Külföldről is hordták a cuccot, büszke volt, hogy magának semmit — a „nőknek” mindent! — Élvezte, hogy a szomszédok irigylik az asszonyt és a lányt a cipőkért, a kabátokért. Ez az irigység lelki nyugalmat adott neki. Egyébként külföldre nem szeretett járni. Fárasztotta és unta az utakat és utóbbi időben azon kapta magát, hogy fukarkodik, meggondolja a feketét és a narancslevet is.

Párizsban a Notre Dame melletti kis bisztróban határozta el, hogy évig nem hagyja el Pestet. Megmászta a templom tornyát, fáradtan leült egy teraszon egy fonott székbe és kért egy narancs- szörpöt. A pincér segítségével meghívta a szomszéd asztalnál, ülő fiatal nőt. Az átjött, leült, ►égivolt három abszintot, egy

Á VÉN I

feketét, egy narancsíevet, eí- majszolt egy sós süteményt és elköszönt. Amikor utolérhetetlen párizsi graciőzitással csókra nyújtotta a kezét és hősünk leheletfinoman megcsókolta azt, szintén utánozhatatlan pesti gondolatai támadtak a nő erkölcsét illetően, amit végül is tömören, egyetlen szóban fejezett ki. magyarul, de akkor már a nő messze járt.

P

éztárcája vékonyabb lett. szájíze keserű. Azért még csinált néhány képet a Sacre Coeur-ról, a Montmartre bolond öltözetű festőiről és hazajött.

— Te, anyukám, borzalmas erkölcstelenség van Párizsban. A nők olyanok, mint a hiénák, mint az alligátorok. Ráúsznak az emberre, férfi legyen a talpán, aki szabadulni tud. — Mindezt ásítva mondta és unott arccal pakolta az asztalra a sok finom holmit, mintha mindez őt nem is érdekelné, ezért hálát sem várna.

Másnap bement a redakcióba. Örömmel fogadták, jó képeket hozott. Délután kapott egy jó témát, kiküldték egy antialkoholista riportra. A Majakovszkij utca közel volt, oda ment és az Aranyfácán előtt lesbe állt gépével. A témára ..rálőtt” 24 kocka filmet. Jönnék a részegek, mennek a részegek, célprémiumos ripcsi lesz — gondolta. Fellelkesedett, elpakolta a gépet és bement ő is a kocsmába. Kiválasztott egy jó asztalt, a szomszédban egy fiatal nő ült. MegBETYÁR

ivott egy fél konyakot és minden pincéni segédlet nélkül meghívta a nőt asztalához. Huszonöt éves volt, szőke. Margitnak hívták, gépíró volt egy vállalatnál. Megivott ő is kél konyakot és közben elmondta — az életét. A megfagyott gyermek meséje — gondolta a férfi —, de sajnos, mi gyártjuk a sablonokat, az újságokat ilyesmivel tömjük meg. Némi behelyettesítéssel bármelyik bukott nő elmondhatja ezt s mesét. Vagy talán az esett, zilált családok élete ilyen sablonosán szomorú?

M

egittak még két konyakot. Közben a lányára gondolt, az otthon biztonságára, melynek elkölcsi és anyagi alapját ő teremtette meg. Margit befejezte rövid, de esemé nyékben gazdag életének történetét, ekkor úgy érezte, neki is kell valamit mondani, beszélt hát munkájáról, sikereiről, a nőkről, külföldi élményeiről, nagyon finoman célzást tett jövedelmére, biztos volt a sikerben.

Megnézte az óráját és meghívatta magát a lányhoz. Igen ez hazai pálya. Ismeri az ember a játékszabályokat. Aí Aranyfácánban fizetés után £ nő nem a kezét nyújtja csókra.

A lépcsőházban bukott le. A kapu alatt kissé sunyítva gyorsan átsiettek, egyébként mindössze egy halvány ki: szürke fényt terjesztő kört: égett fent a magasban, valahol a mennyezeten. A lépcsőTermelői ár — fogyasztói ár