Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

ff WIWjfflBW!! Feladattervek Heves megye sportmozgalmában % megyei sportszövetség — a kongresszusi határozatoknak megfelelően — éves feladatterv alapján végzi tevékenységét. Az elmúlt év tevékenységét össze­gezve megállapíthatjuk: az 1965. évi feladatterv végrehaj­tása sikeres és eredményes volt, sportmozgalmunkon határozot­tan mutatkoztak a fejlődés je­lei. A sportmozgalom helyzetéről és feladatáról egységesebbek lettek a nézetek. Elvétve ugyan találkozhatunk fejlődésellenes szemléletekkel, ezek azonban már nem számottevőek — kü­lönben is a vezetöségvál asztó közgyűlések során nagymérték­ben tisztázódtak. Növekedett a sportéletben foglalkoztatottak száma: 7 új sportkör, 51 szakosztály alakult, így a taglétszám megyénkben már meghaladja a 32 ezret! Persze még mindig sok a ki­használatlan lehetőség — a he­lyi erőforrások jobb megszer­vezésével és kihasználásával to­vábbi komoly eredményeket le­hetne elérni. A tömegsport megyei három éves intézkedési tervének vég­rehajtásában máris jelentkez­nek eredmények Növekedett a rendezvényeken részt vevők száma, s mintegy 300 tömeg­sport-csoport jött létre. A verseny-sport fejlődése is megnyugtató, úszóink, vízilab­dázóink, ökölvívóink, sportlö­vészeink változatlanul az or­szágos élvonalba tartoznak, az egri női kosárlabdázók betör­tek a legjobbak közé, súlyeme­lőnk, asztali teniszezőink, ter­mészetjáróink és vívóink terv­szerűen lépnek előre. Az Egri i labdarúgó-csapata ugyan egy osztállyal feljebb került, de a futball átlagszínvonala nem emelkedett. Néhány sport­ágban sem a megfelelő tárgyi, sem pedig a személyi feltétele­ket nem tudtuk biztosítani, azért itt az egyhelyben topogás a jellemző. Az utánpótlás nevelése terv­szerűbbé vált, az 1965. évi me­gyei sporttáborok kitűnő ta­pasztalatokat hoztak. Megnyug­tató az is, hogy a szervezeti fejlődéssel összhangban áll a megye sportmozgalmának er­kölcsi helyzete —, de még min­dig találkozhatunk fegyelme­zetlenséggel, hanyagsággal, in­dokolatlan „juttatásokkal”, amelyekkel szemben sportveze­tőink nem mindenütt léptek fel kellő határozottsággal. A' gazdasági helyzet tovább szilárdult. Arányosabb lett az elosztás, hatékonyabb az ellen­őrzés, javult a szakmai és a gazdasági munka összhangja. Gátlólag hat viszont, hogy a külső szervek (vállalatok, szak- szervezetek, termelőszövetkeze­tek stb.) anyagi támogatása bi­zonytalan, labilis, sőt sok he­lyen erősen csökkenő — a taka­rékossági intézkedések hely­telen értelmezése miatt. Mindezekből fakadnak a* 1966. év feladatai. A szervezeti keretek megszi­lárdítása, a kollektív vezetés kialakítása meghozhatja a sportolók és a sportköri tagok számának növekedését Me­gyénkben öt új sportkört, 25 új szakosztályt kell létrehozni — ami 800 új sportolót és mintegy félezer új sportköri tagot je­lent sportmozgalmunk számá­ra. A sport egyik legnagyobb tömegbázisa az általános iskola. DCi az cmsud)b ? Nem lehet vitás tehát, hogy az utánpótlás biztosítása főleg az általános iskolás tanulók mind nagyobb tömegeinek bevonásá­val történhet 1966 egyik legfontosabb ese­ménye az OSN. Valamennyi községben, városban, sportkör­ben meg kell rendezni, s a vá­rosi, járási, megyei rendezvé­nyek ünnepélyes keretek között folynak majd le. A megyei sportünnepély május 21—29-ig, egy héten át tart Nagyon fontos az üzemi baj­nokságok rendszerének kiszéle­sítése, a középfokú iskolai sportprogram megvalósítása, a körzeti rendszer megerősítése. Persze, nagy gondot kell fordí­tani a minőségi sport fejleszté­sére is. Az erőket lehetőleg úgy összpontosítsuk, hogy az egyes sportágakban megtarthassuk helyünket az országos élvonal­ban. Az idén sem szabad megfe­ledkezni az utánpótlás kérdé­séről — a tervek szerint új sportnapközik (Gyöngyös, Pető- fibánya, Makiár) születnek majd, s magasabb követelmé­nyekhez kötik a kiválogató ver­senyeket Kívánatos, hogy a sportkörökben, a legkitűnőbb szakemberek neveljék a fiata­lokat. A sportmozgalom a maga sa­játos eszközeivel hozzájárul a szocialista tudatformáláshoz, a nevelés társadalmi feladatai­ból megyénk sportszerveinek is ki kell venni részüket Állít­suk előtérbe a jó munkára, jó tanulásra nevelés elvét! Sport- mozgalmunk fejlődését nagy­ban elősegítheti a jó kádermun­ka — a füzesabonyi, az egri, a gyöngyösi és a pétervásári já­rásban az eddiginél nagyobb számban kell kiképezni sport­vezetőket A kormány takarékossági in­tézkedései az idén is érvény­ben maradnak, s azok érvénye­sítése minden sportolónak, sportvezetőnek kötelessége. El kell érni, hogy a sportmozga­lom feladatainak végrehajtása gazdaságos legyen! Reméljük; hogy az idén a költségvetésekből végre szám­űzik az úgynevezett fiktív té­teleket —, mert légvárakra nem lehet építeni sportmozgalmun­kat—, As angol futball zabbnak éreztük a futballt. A templomban egy nagykópű idegent láttál, furcsa, aranyos köntösben. A játékosokat vi­szont ismerted. Azok minden szombaton egyszerű, tiszta ingben futottak ki, a te nyel­vedet beszélték, nem pedig érthetetlen latin frázisokat... elájul és aztán kényelmese» áll dogálhatunk. A hangszóró ilyeneket mond: — Kérjük Johnny McLeod nyolcéves kisfiú édsapját, hogy az elveszett gyereket a mér­kőzés után vegye át a szertá­ros szobájában. London VB-jének küszöbén pár szó arról, hogy mit is je­lent a futball az angol embe­reknek. .. ★ Egy fővárosi hadimúzeumban kiszáradt bőrcaíaiot őriznek. Valaha futball-labda volt. 1916- ban Surrey Regiment azt a pa­rancsot kapta, hogy rohamoz­za meg a mintegy 400 méter­nyire húzódó német állásokat. W. P. Nevill százados minden szakasznak futball-labdát adott, hogy azt rugdossák előre a gyilkos tűz alatt. Az állást elfoglalták... Névül kapitány holttestét másnap néhány mé­terrel a német lövészárok előtt találták meg. A szögesdróton fennakadva egy ronggyá lőtt labda lógott­★ ■— Nehány évvel ezelőtt tré­fás rajz jelent meg a Daily Mirrorban. A sorozat hőse Andy Capp, a brit kisember figurája, keserűen panaszko- hott: — Megmondom úgy, ahogy van, no. A futball már nem a régiJ — Az isten szerelmére, Andy — szólt közbe az asszony, — Hagyjuk a vallást — ★ — En mindig is vallásnak tekintettem — mondta Danny Blanchflower, a brit futball egyik kimagasló alakja. — Az apa meccsre vitte a fiát, az meg az övét. Szabadtéri ka­tedráiig volt a pálya, a csa­pat az isten, a játékosok a szentek. Igen, a harmincas években minden vallásnál iga­Közép-Anglta füstös, komor városaiban, az ipari forradalom bölcsőjében a futball volt a dickensi nyomor egyetlen vész­kijárata. — Az élet nem volt valami romantikus azokban az évek­ben — mondja a prestoni sör­ház egyik amatőr szociológu­sa. — Nehéz volt, gyötrelmes. Az ember S0 éves korára rá­jött, hogy az álmaiból már semmi sem válik valóm, so­sem hódíthatja meg a világot. Semmi sem maradt az ifjúság­ból, csak a futball. A tribünön ő volt a főnök. Kemény, józan ítéletű, bátor pionír, aki or­szág-világ előtt is elmondja: mi a véleménye a menedzser­ről, meg a játékvezetőről. Igaz­ságot, egyenlőséget, szólássza­badságot kizárólag a futball- pályán találhatott. *** Ahol én nevelkedtem — mondja Alan Hardeker, az an­gol szövetség főtitkára —, ott mindenki gyanús volt, aki nem a futballról beszélt! Az ilyen ember a legzsúfoltabb csap­székben is mindig magára ma­radt. ★ Végigömlik a tömeg a főut­cán, homogén, megbonthatatlan massza. Az állóhely zsúfolt, mégis minden újonnan érke­zőt harsány, testvéri szívélyes­séggel fogad. — Csak ide, ide cimbora. Nem adok egy percet, valaki A center fölé lő. Egy idő­sebb szólista kapásból kom­mentál: — Előbb tojok egy struccto- jást, fiam, semhogy te egy egyenest rúgj a labdába! A következő pillanatban a center kiugrik, leráz két védőt, a szólista felvillan: — Gyere fiam, gyere! Cáfolj rám! Cáfolj rám! A center megint fölé lő, a szólista magába roskad. Az utolsó ütést azonban hazaviszi: — Nem cáfoltál rám, fiam. Igazoltál... ★ A hátsó sorokban valaki őss- szeesik. Csíkos kabátos men­tők hozzák a hordagyat. A második félidőben a hazaiak két gólt lőnek, s a boldog tö­meg újból végighömpölyög az utcán. Szájról szájra jár a fúr: akit a félidőben elvittek, meg­halt a mentőkocsiban. v— Szegény... — hangzik a csendes rezümé. — Legalább a két gólt várta volna meg, hogy aztán békéseb­ben mehessen el... Ki lehetett? Bizonyára valaki azok közül, akiknek az életét két, élesen elhatárolt szakaszra osztja a kisember sorsa. Hat munka­nap és aztán... a futball. Bárki is volt, valami igazán szépet és becsületességet kép­viselt. Anglia — valahol, nagyon mélyen — még mindig maga a futball. A vasárnap sportműsorából Labdarúgás. Barátságos mérkőzé­sek: Egri Dózsa—Budai Spartacus Eger, Népkert, 15 óra. Egri Honvéd —Somsalyi Bányász Eger, Népkert, 10.30 óra. Vívás: Heves megye 1966. évi kö­zépiskolai bajnoksága. Eger, Dobó gimnázium tornaterme, 8 Óra- Kosárlabda: A megyei férfi és városi női terembajnokság küz­delmek Eger, Szilágyi gimnázium tornaterme, 8 óra. Az E. Főiskola-* E. Helyiipar I. férfi rangadóra 10.5» órakor kerül sor, az utolsó mérkő­zés kezdete 13 óra. Sakk: Az egri városi bajnokság küzdelmei. Eger, JTS helyiség, (Széchenyi u. 23) 8 óra. Spartakiád: Az egri járás asztali- tenisz és sakk körzeti döntői. Mak­iár, Egerszalók, Noszvaj, Bélapát­falva, Egeresein — 9 óra. Az Egri Vasas birkózó szakosztálya nagy gondot fordít az utánpótlás biztosítására. A vezetők legutóbb az egri gyermek- város vezetőivel közösen úgy határoztak, hogy a gyermek- város fiú lakóit bevonják a rendszeres sportolásba. Az elha­tározást tett követte: a napokban megrendezett tehetségkuta­tó versenyen mintegy télszáz gyerek lépett szőnyegre, és kelt határtalan lelkesedéssel bírókra egymással. Eldöntötték: ki a legény a gáton, melyikük az erősebb? És a végén a győztesek boldogan vették át életük első érmeit — remélhe­tőleg azonban nem az utolsót! íme, Tangyes Zoli kétkaros kátraesést kezdeményez Gulyás Attilával. (Molnár I. felvétele) A tárgyalóteremből: Gondatlan emberölésért: félévi szabadságvesztés Nem fizetett hitelezőinek: feljelentette magát A sáskák éhesen maradtak: a „jósnőt” egy évre ítélték Fellebbezés után: emberölési kísérletért 8 esztendő Gondatlan emberöléi bűn­tettéért állt Topiák Jenőné 53 éves szajlai lakos a bíróság előtt. 1965. november 30-án Topiák Jenőmé egy nagy fazék forró vizet emelt le a tűzhely­ről és a földre tette. Két uno­kája, egy három és egy más­féléves kisgyerek a tűzhely körül játszadozott. A másfél éves Gyöngyike beleesett a forró vízzel telt fazékba, má­sodfokú égési sebeket szenve­dett, s belehalt sérüléseibe. A pétervásári járásbíróság dr. Berta Károly büntetőtanácsa az enyhítő körülmények fi­gyelembevételével hat hónapos felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélte a vádlottat Az ítélet jogerős. ★ Császár Antal 29 éves autó­szerelő, hogy ne kelljen gyer­mektartást fizetnie, nem vál­lalt állandó munkát. Helyette a pénzszerzésnek egy köny- nyebb módját választotta: Verpeléten. Recsken, Sírokban, Bátorban. Bodonyban és még egy sor más községben felke­reste egykori munkatársait és kisebb-nagyobb kölcsönt kért tőlük. Az 50—100, vagy 200 forintos kölcsönök megadásá­ról .természetesen megfeledke­zett. Egyik verpeléti ismerősé­től 50 forint kölcsönt kért — és kapott is —v e látogatás so­rán 150 forintot pedig ellopott hitelezőjétől. Később megbánta tettét — igaz, attól is tartott, hogy fel­jelentik —, összegyűjtötte ke­resetét, elment a rendőrségre feljelentette magát és vissza­adta tartozásait A Pétervásári Járásbíróság Császár Antalt tizenkilenc rendbeli visszaesőként elköve­tő csalásért és kétrendbeli ki­sebb lopásért hat hónapi vég­rehajtható szabadságvesztésre ítélte, rendszeres italozása mi­att pedig elrendelte a kényszer elvonókúrát. Az ítélet jogerős. Mint ahogy beszámoltunk olvasóinknak „A hármas ha­tárnál kilenc sáska vár” című riportunkban a Hevesi Járási Rendőrkapitányság egy „jós­nő” ellen folytatott eljárást. Gáspár Irén 35 éves isaszegi lakos 1965. április 9-én a he­vesi járás területén különböző ürüggyel kopogtatott be a la­kásokba. Az egyik helyen el­hitték iósnői tehetsegét s kü­lönböző rábeszélésekkel 300 forintot és mintegy 500 forint értékű élelmiszert és ágyne­műt csalt ki a hiszékeny há­ziaktól. — A hármas határnál Miene éhes sáska vár, azoknak kell az ennivaló — ezzel csalta ki a jósnő az egész oldal szalon­nát, sonkát, a sült kolbászt és a bődön zsírt. Első fokon a Hevesi Járásbí­róság hozott ítéletet Gáspár Irén bűnügyében, s a bünte­tett előéletű vádlottat magá­nosok sérelmére visszaesőként elkövetett csalásban mondotta ki bűnösnek, s ezért egy évi szabadságvesztésre ítélte, és három évre eltiltotta a köz- ügyek gyakorlásától. Fellebbezés után került az ügy a másodfokú bíróság elé. Az egri Megyei Bíróság a na­pokban tárgyalta a „jósnő” bűnügyét és a Hevesi Járás- bíróság ítéletét helyben hagyta. k A rendőrségi vizsgálat során beszámoltunk olvasóinknak az 1965. június 6-án, Visontán tör­tént bűnügyről. Berzsenyi József 26 éves fú­rómester visontai lakos több­ször kérte elvált feleségét, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony rendszereden vissza­utasította volt férjét, mert az még mindig italozó életmódot folytatott. Volt anyósával is többször összeveszett Berzsenyi József és egy alkalommal kije­lentette, „kiirtja a családot”. 1965. július 6-án délelőtt a vádlott kugli zás közben észre­vette az utcán közeledő fele­ségét: Utánament, s ismét kö­vetelte, hogy térjen vissza hozzá. Az elutasító válasz után Berzsenyi József így szólt: „Megbánja még ezt a kisasz- szony.” Néhány órával később Ber­zsenyi József né és édesanyja együtt mentek az utcában, amikor a vádlott hozzájuk lé­pett, s fenyegető hangon kér­dezte volt feleségétől: „Meg­gondoltad-e már?” — Vigyázz, kés van nála! — így kiáltott az anyós, de már elkésett a figyelmeztetés. Ber­zsenyi József zsebkésével há­tulról háromszor az asszony felső testébe szúrt. Ezután megszúrta a lánya segítségére siető, idős asszonyt is. Berzse­nyi Józsefné életveszélyes sé­rülést szenvedett, s hosszú gyógykezelés után sem nyer­te vissza egészségét. Az édes­anyja 30 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Első fokon az Egri Megyei Bíróság tárgyalta Berzsenyi Jó­zsef bűnügyet és egyre. , oeli emberölési kísérlet rt, vala­mint egyrendb b súlyos testi sértésért három év és egy hónapi szaoads g . -ztésre ítélte. Ügyészi fellebbezés után ke­rült az ügy a Legfelsőbb Bí­róság elé. A Legfelsőbb Bíró­ság Berzsenyi József bűntettét több emberen elkövetett em­berölési kísérletnek minősítet­te, s ezé: t 8 évi szabadságvesz­tésre ítélte és hat évre eltil­totta a kpzüg/ek gyakoi i oL A Legbelsőbb Bíróság az í élet indoklásában hangsúly ózta* hogy a támadás módja, körül­ményei, s a szúrás ereje ele­gendő lett volna mindkét em­berélet kioltására. (mj

Next

/
Oldalképek
Tartalom