Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-20 / 43. szám
500 ezer orvos, 45 ezer kutató Természetes, vagy szintetikus kávé? L^tm-Ameríkában, atwl a kávé a legjelentősebb termei, vények közé tartoztta, tizennégy ország gazdasági helyzete függ a világ kávéfogyasztásától. Érthetően nagy izgalmat keltett tehát az a nemrégiben közzétett hír, hogy a kutatók biztató eredményeiket értek el a szintetikus kávé előállításár- ban. A fcfeőrteteícke! eredetileg a vízben oldódó kávé — az ón. „Ness Coffee” — minőségiének megjavítására törekedtek. Aa oldódó kávé népszerűsége ugyanis világszerte évről évre nő, jóllehet aromában sakkal szegényebb, mint a főzött, természetes kává Egyre fokozódó felhasználását mégis csak annak köszönheti, hogy segítségével készíthető el leggyorsabban, legkönnyebben és legkényelmesebben a kávéital. Ma már évente csaknem 4 millió zsák kávét dolgoznak fel „Ness Ooffeeé-vá, a világ kávé termelésének 10—15 százalékát A hagyományos kávéfőzéskor a forró vízgőz az őrleményből kioldja, magával ragadja a színező-, izgató-, és aromaanyagokat. A visszamaradó jól ismert „zacc” már csak értéktelen rostanyag. A kávé összetevőit kutató vegyészeknek az aromaanyagok csoportja okozza a legtöbb gondot, hiszen a színező- és izgatóanyagok, valamint az ásványi sók összetételét már ismerik, azokat csupán megfelelő módon hozzá kellene adni a szintetikus aromákhoz. Eddig 30 alkotóelemet sikerült különválasztani a kávé mintegy 50 féle íz- és aroma- anyagából. A kutatások tovább folynak, s már csak idő kérdése, hogy az alkotóelemek mindegyikét felfedjék. Azt máris megállapították, hogy az alkotórészek olcsó vegyianyagokból, könnyen élőállíthatók lesznek. Amikor a vegyészek a kntaKiegészítők a boriak takarmányozásában tásban eddig jutottak, arra gondoltak, hogy a szintetikus aromaanyagokat nemcsak az oldódó kávé minőségének megjavítására, hanem a természetes kávé pótlására is felhasználhatnák. Az aromákat valamely olcsó rostos anyaghoz (pl. pörkölt gabonához) hozzáadva, az egyéb alkotóikat hozzákeverve, a babkávé tökéletes utánzatát lehetne előállítani. Az valójában majdnem mindegy, hogy a mű-kávé eellulózeanyagagát — a „zaccot” — hogyan választjuk meg. Lényeges, hogy a hozzáadott szintetikus aromák és ízek tökéletesen megfeleljenek a pörköltkávé ismert jellemzőinek. Nem ez terme az első eset, hogy a kutató ember a természet által Összeállított „receptet” feltárja és utánozza. Gondoljunk például arra, hogy a szintetikus vanilin is ma már jóformán kiszorította a természetes vaníliát! B. L Az Orosz SzSzK-ban több ezer orvos, 45 ezer kutatóorvos mint 136 milliót fordítanak és 1 millió 600 ezer egészséggyógyászati intézmények építé- ügyi dolgozó munkálkodik, sére 1966-ban. Ez az összeg 11 százalékkal haladja meg a múlt évi előirányzatot Befejezik az épülő kórházakat és poliklinikákat Moszkvában, Leningrádban, Szverd- lovszkban, Belgorodban, Kalu- gában és más városokban. Az egészségügyi létesítmények a legkorszerűbb berendezést és felszerelést kapják. A köztársaságon belül a kórházi ágyak száma 1966-ban 18 ezerrel növekszik. Ebben nem szereped a vállalati, vagy a szövetkezeti kórházak férőhelye. Tekintélyes összeget költenek a tudományos munkára. Moszkva mellett megnyitnak egy új klinikai létesítményt a vírusos fertőzések elleni módszerek tanulmányozására. Befejezik Leningrádban a gy«n- mek-orthopéd kutatóintézet építését. Űj épületeket kapnak a gorkiji, rjazanyi és tomszki főiskolák. A szovjet emberek cgfaart gének szolgálatában ma 500 X lakosság tejfogyasztása érdekében a borjak táplálásához főleg fölözött tejet használnak, s éppen ezért a korszerű borjúnevelésben egyre nagyobb szerepet kapnak a kiegészítők. A fölözött tejpor dúsításában többféle szempontra kell ügyelnünk. Elsősorban a hatóanyagokat kell megvizsgálnunk. Lényeges táplálkozási tényezők a vitaminok, vagy előanyagok, az aminósavak és a nyomelemek. Másodsorban olyan anyagok, amelyeknek „megtakarító” hatásuk van más tápanyagokra. Ilyenek az antibiotikumok, kérődzőknél elsősorban a karbamid. De gondolnunk kell olyan anyagokra is, amelyek elősegítik a tömeges tápanyagok emészthetőségét, és javítják használhatóságukat. Sőt olyan anyagokat ugyancsak használjunk, amelyek a kívánt hasznos termelést segítik elő. A szájon át alkalmazott anyagokkal (antibiotikumok, stb.) lehetőség nyűik például a fertőző betegségek megelőzésére és gyógyítására is. A fentiek biztosítására a legelőnyösebb az egyre inkább terjedő borjútápok használata. Alapanyaguk leginkább a sovány tejpor, amelyet növényi és állati eredetű zsírokkal, vitaminokkal, nyomelemekkel és egyéb szükséges kiegészítőkkel, biológiailag hatékony anyagokkal dúsítanak. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, megfelelő összetételű takarmányt magunk is előállíthatunk. Erre számos tanácsot kapunk a szakkönyvekben és a népszersűítő munkákban. Megéri a fáradtságot, hiszen ezzel is elősegíthetjük az olcsó hústermelést és a szarvasmarha-tenyésztés fejlődésének meggyorsítását. Végül pedig a megfelelő borjútápok alkalmazásával mind több tejet biztosíthatunk emberi fogyasztásra, a borjak megkárosítása nél- küL Számtanéra—állatoknál Sok „csodálatos történet" forog közszájon állatokról, melyek cirkuszokban vagy varietékben elkápráztatják a nézőkéi számolási tudományukkal. A leghíresebb állati „matematikusok” a kutyák és a lovak, de más állatok is benevezhetnének ebbe a „vetélkedőbe”. 1910-ben Németországban nagy feltűnést keltett egy cirkuszi produkció. Egy „csodaló” egymás után válaszolt a közönség köréből felvetett szorzást, osztási, négyzetre és köbre emelési (!) feladványokra, a patájával dobbantva ki az eredményt. A paripa híre elterjedt az egész világon, heves vitákat okozva. Tudós delegációk tartottak szigorú vizsgálatokat, azonban nem tudtak az idomító ravasz triikkjére rájönni. Mert csak ilyesmiről lehet szó, hiszen ismereteink mai állása szerint a legokosabb lovaknak sincs olyan képességük, hogy matematikai feladatokat megtudjanak oldani. A varjak különös fejtörést okoznák a kutatóknak. Bizonyított és igazolt kísérletek szerint, ha a vadászkunyhó közelében tartózkodó varjak látják, hogy három vadász ment be a kunyhóba, akkor egyikük sem közelíti azt meg mindaddig, amíg mind a három vadász el nem hagyta a területet. Ha csak két vadász ment ki, akkor a varjak addig vártak, amíg a harmadik is el nem hagyta a kunyhót. Matematikai nyelven szólva tehát a varjaknak a kivonás műveletét kellett végrehajtatok (3—2 = 1). így nemcsak emlékezetről van szó, hanem arról a képességről, hogy háromig tudnak számolni a varjak. Általánosságban tehát azt mondhatjuk: a magasabbrendű állatok mennyiségi fogalmakat érzékelni tudnak; bizonyos körülmények között fel tudják fogni a különbséget egy és több, vagy egy és sok között, de számlálni, — különösen számtani műveleteket végezni — nem tudnak. Autóparkolás a magasban A külföldi utakról hazatért autósok elbeszéléséből is tudjuk, hogy mekkora gondot okozott nekik a parkolóhelyek megkeresése. A nagyvárosok belső területein, üzleti negyedeiben ma már ez csaknem megoldhatatlan nehézség. Így van már, de a közeljövőben még inkább így lesz Magyar- országon, s főleg Budap>esten. A budapesti gépkocsitulajdonosok is felteszik maguknak a kérdést, hogy például a belvárosba kocsival menjenek-e, vagy inkább villamossal, autóbusszal. A gépkocsik számának növekedése világjelenség. Ezért foglalkoztatja a műszaki szakembereket az álló kocsik elhelyezésének megoldása. Annyi hely egyetlen város központjában sincs, hogy a várakozó autók számára hatalmas területeket jelölhessenek ki. A megoldás tehát abban kereshető, hogy a parkolásra szolgáló felületeket egymás fölé helyezzék. Külföldön már több ilyen parkológarázs épült, sőt a mérnöki fantázia igen érdekes elgondolásokat valósított meg. Valamennyinél az a törekvés, hogy minél több gépkocsi elhelyezhető legyen bennük. A főbb parkológarázs-típusok közül talán a legrégebbi az az elképzelés, hogy a parkolószintet a föld alá vigyék. Nagy előnye, hogy a városból — a leiáratokon kívül — Semmi helyet nem vesz el. hátránya viszont, hogy építése és üzemeltetése drága. A másik fő típus — és úrv látszik a jövő útja — a föld feletti parkolóház építése. Jóval olcsóbb, és jövedelmezőségét a tetőn, W? a földszinten elhelyezett szórakozóhelyekkel növelik. A zárt parkolóházakon belül a gépkocsik a magasságkülönbséget vagy saját vonóerejükkel, rámpákon teszik meg, vagy mechanikus berendezésekkel juttatják el az autót a megfelelő helyre. Az ilyen megoldású garázsoknál a rámpák meredeksége igen nagy, elérheti a 20 %- ot is, (tehát 100 méterenként 20 méter emelkedés). Érdekes, hogy ez ijesztő meredekségnek tűnik, mégis a megfigyelések szerint a gépkocsivezetőknek nem okoz nehézséget. Érdekesebb megoldású parkolóházak azok, amelyekben a gépkocsit mechanikus berendezés továbbítja a számára kijelölt helyre. Ennek többféle típusát valósították meg. A legegyszerűbb a felvonók alkalmazása: az autó beáll a liftbe és a megfelelő szint úthálózatán a megfelelő helyre hajt. A fordítókorong megoldásnál vagy a felvonó rögzített és az emeletek forognak a lift körül, vagy az emeletek rögzítettek és a felvonóba épített forgatókorong állítja be a gépkocsit a megfelelő irányba. Az autósilókban az autókat vízszintes irányban síneken elmozduló, daruszerűen működő felvonók szállítják a parkolóállás elé. A legötletesebb talán az a megoldás, hogy a járművet körben forgó kabinokban helyezik el. Az egyes kabinokban tárolt valamennyi gépkocsi egyszerre mozog. A szerkezet az óriáskerék, vagy a páternoszter elvén működik. A rámpás megoldású garázsnál a vezető maga állítja a kocsit a várakozó helyre. Ennek előnye, hogy tudja, hol a gép— Daganatok radioaktív anyaggal történő kezelésé*« áh bal más készülék. Gépalkatrészek védelme m űanyagmasszával A termelés mindennapos kérdése a legyártott, de azonnal felhasználásra nem kerülő alkatrészek, szerelvények, gépelemek védelme. Minél értékesebb a tennék, annál nagyobb kárt okoznak a tárolás, raktározás alatti sérülések. A kérdés jelentőségét növeli az a tény is, hogy hazai üzemeink között a kooperációs kapcsolatok száma növekszik, s az alkatrészek olykor 100—200 km-es „utaztatás” után kerülnek csak beépítésre. Ez a körülmény pedig fokozza a sérülés-veszélyt. A különböző, hőre lágyuló műanyagok térhódítása úgy látszik, megnyitja az utat a kérdés megoldásához. Legalábbis erre vall egy külföldi gyár által bevezetett technológia, melynek figyelemre méltó lehetőségeivel érdemes megismerkedni. A technológia lényege, hogy a sérülésre érzékeny szerszámokat megfelelő (ideiglenes) bevonatokkal látják el. Az említett gyár CONSKR- VAT típusú olvadó-mártómaszszákkal, valamint forróin szórható masszával végzi a gépelemek műanyagburkolását A CONSERVAT oldóanyag nélküli, cellulózé alapú műanyag- termék. A létrehozott hártyáit a gumihoz hasonlóan szívósan rugalmasak, átlátszóak, s így mindenféle jelzés és felirat jól olvasható a védőréteg alatt. Ez megkönnyíti a raktározást és az árukiadást. Fontos előfeltétel, hogy a műanyagburkolatok nem mérgezők és a bőrre ártalmatlanok. Felolvasztás után (120—180° C-os) mártásra készek. Az oldósaertartalmú termő, kekkel ellentétben a levegőn már néhány másodperc alatt 0,5—2 mm-es, megfelelő ütésbiztonságú védőhártyává szilárdulnak. A védőréteggel bevonandó daraboknak rozsda-, piszok-, nedvesség- és ujjlenyomatmen- teseknek kell lenniük. Az egyes darabokon található zsírt és olajat azonban nem kell okvetlenül eltávolítani. L. Gy, Páternoszter elvén működő mechanikus berendezés. kocsija és felkeresheti azt csomagok ki- és berakása miatt. Az ilyen garázsok inkább Európában kedveltek. Az Amerikában elterjedt mechanikus rendszerű garázsoknál a vezető nyitott ajtóval és slusszkulcscsal együtt a földszinten hagyja a kocsit, innen a személyzet vezeti a helyére. Az ilyen garázsok építése meglehetősen drága: egy álláshely építése annyi, mint egy új kocsi ára. Érthető tehát, hogy drága a parkírozási költség is. Az NSZK-ban például egy óra parkírozási díj 0.30— 0,50 márka, ami egy liter szuperbenzin árával azonos. H. 1. Növényi tej Üjszerű élelmiszerrel kísérleteznek Angliában. Plant- milknek nevezték el. A név is mutatja, hogy növényi eredetű tejről van szó. Először fehérjéket állítottak elő . különböző növényekből, pl. búzából, kukoricából, lóheréből, tehát olyan növényekből, amelyek biokémiai tulajdonságait már nagyjából ismerik. Később szőlőleveleket, káposztaféléket, sőt páfrányokat is felhasználtak. A levelekből kivont fehérjék különböző kémiai eljárások során barna porszerű anyaggá alakultak át. Ebből azután olyan folyadékot készítettek, amely már fehérítve is volt. A jelenleg gyártott növényi tej, a Plantmilk összetétele nem teljesen azonos a tehéntejjel. A nagy fehérjetartalmú gyártmánynak olyan területen mutatkozik óriási jelentősége, ahol a lakosság a klimatikus viszonyok miatt nem tarthat tejelő állatokat és a táplálkozás is nagyon fehér jesaegóo*. Súlytalanság és vesekő Nemrégen igen érdek«* megfigyeléseket tettek közzéi, amelyek szuperszonikus repülőgépek pilótáinak és az űrhajósok szervezetének ellenőrzése során születtek. Kiderült* hogy azoknál az embereknél, akik hosszasan tartózkodnak a súlytalanság állapotában, bizonyos elváltozások következnek be az anyagcseréjükben, így többek között ki lehetett mutatni, hogy megbomlik a szervezet kalciumháztartásá- nak egyensúlya és ennek során veseműködési zavarok állnak elő, amelyek vesekő-ké]*« ződésre vezethetnek. Ennek megelőzésére megszabják az űrhajések által elfogyasztható nanj v’'zmennvi- sé^et. Azt remélik ugyanis^ hogy a fokozott folvadékfo»- eyasztással együtt táró via»* letmermvisée-T- ”"“kedés eredményeként a Tricsapódif kalcium eltávozik a -^rvezeit* bői, s így nem jön ’ " - nana* szokat és bántalmaV- koaé vesekő.
