Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

500 ezer orvos, 45 ezer kutató Természetes, vagy szintetikus kávé? L^tm-Ameríkában, atwl a kávé a legjelentősebb termei, vények közé tartoztta, tizen­négy ország gazdasági helyzete függ a világ kávéfogyasztásá­tól. Érthetően nagy izgalmat keltett tehát az a nemrégiben közzétett hír, hogy a kutatók biztató eredményeiket értek el a szintetikus kávé előállításár- ban. A fcfeőrteteícke! eredetileg a vízben oldódó kávé — az ón. „Ness Coffee” — minőségiének megjavítására törekedtek. Aa oldódó kávé népszerűsége ugyanis világszerte évről évre nő, jóllehet aromában sakkal szegényebb, mint a főzött, ter­mészetes kává Egyre fokozódó felhasználását mégis csak an­nak köszönheti, hogy segítsé­gével készíthető el leggyorsab­ban, legkönnyebben és legké­nyelmesebben a kávéital. Ma már évente csaknem 4 millió zsák kávét dolgoznak fel „Ness Ooffeeé-vá, a világ ká­vé termelésének 10—15 száza­lékát A hagyományos kávéfőzés­kor a forró vízgőz az őrle­ményből kioldja, magával ra­gadja a színező-, izgató-, és aromaanyagokat. A visszama­radó jól ismert „zacc” már csak értéktelen rostanyag. A kávé összetevőit kutató vegyészeknek az aromaanya­gok csoportja okozza a legtöbb gondot, hiszen a színező- és izgatóanyagok, valamint az ásványi sók összetételét már ismerik, azokat csupán meg­felelő módon hozzá kellene adni a szintetikus aromákhoz. Eddig 30 alkotóelemet sike­rült különválasztani a kávé mintegy 50 féle íz- és aroma- anyagából. A kutatások to­vább folynak, s már csak idő kérdése, hogy az alkotóelemek mindegyikét felfedjék. Azt máris megállapították, hogy az alkotórészek olcsó vegyi­anyagokból, könnyen élőállít­hatók lesznek. Amikor a vegyészek a knta­Kiegészítők a boriak takarmányozásában tásban eddig jutottak, arra gondoltak, hogy a szintetikus aromaanyagokat nemcsak az oldódó kávé minőségének megjavítására, hanem a ter­mészetes kávé pótlására is fel­használhatnák. Az aromákat valamely olcsó rostos anyag­hoz (pl. pörkölt gabonához) hozzáadva, az egyéb alkotóikat hozzákeverve, a babkávé tö­kéletes utánzatát lehetne elő­állítani. Az valójában majd­nem mindegy, hogy a mű-ká­vé eellulózeanyagagát — a „zaccot” — hogyan választjuk meg. Lényeges, hogy a hozzá­adott szintetikus aromák és ízek tökéletesen megfeleljenek a pörköltkávé ismert jellem­zőinek. Nem ez terme az első eset, hogy a kutató ember a termé­szet által Összeállított „recep­tet” feltárja és utánozza. Gon­doljunk például arra, hogy a szintetikus vanilin is ma már jóformán kiszorította a ter­mészetes vaníliát! B. L Az Orosz SzSzK-ban több ezer orvos, 45 ezer kutatóorvos mint 136 milliót fordítanak és 1 millió 600 ezer egészség­gyógyászati intézmények építé- ügyi dolgozó munkálkodik, sére 1966-ban. Ez az összeg 11 százalékkal haladja meg a múlt évi előirányzatot Befejezik az épülő kórháza­kat és poliklinikákat Moszkvá­ban, Leningrádban, Szverd- lovszkban, Belgorodban, Kalu- gában és más városokban. Az egészségügyi létesítmények a legkorszerűbb berendezést és felszerelést kapják. A köztár­saságon belül a kórházi ágyak száma 1966-ban 18 ezerrel nö­vekszik. Ebben nem szereped a vállalati, vagy a szövetkezeti kórházak férőhelye. Tekintélyes összeget költe­nek a tudományos munkára. Moszkva mellett megnyitnak egy új klinikai létesítményt a vírusos fertőzések elleni mód­szerek tanulmányozására. Be­fejezik Leningrádban a gy«n- mek-orthopéd kutatóintézet építését. Űj épületeket kapnak a gorkiji, rjazanyi és tomszki főiskolák. A szovjet emberek cgfaart gének szolgálatában ma 500 X lakosság tejfogyasztása ér­dekében a borjak táplálásához főleg fölözött tejet használnak, s éppen ezért a korszerű bor­júnevelésben egyre nagyobb szerepet kapnak a kiegészítők. A fölözött tejpor dúsításában többféle szempontra kell ügyelnünk. Elsősorban a ható­anyagokat kell megvizsgál­nunk. Lényeges táplálkozási tényezők a vitaminok, vagy előanyagok, az aminósavak és a nyomelemek. Másodsorban olyan anyagok, amelyeknek „megtakarító” hatásuk van más tápanyagokra. Ilyenek az antibiotikumok, kérődzőknél el­sősorban a karbamid. De gondolnunk kell olyan anyagokra is, amelyek elősegí­tik a tömeges tápanyagok emészthetőségét, és javítják használhatóságukat. Sőt olyan anyagokat ugyancsak használ­junk, amelyek a kívánt hasz­nos termelést segítik elő. A szájon át alkalmazott anyagok­kal (antibiotikumok, stb.) lehe­tőség nyűik például a fertőző betegségek megelőzésére és gyógyítására is. A fentiek biztosítására a leg­előnyösebb az egyre inkább terjedő borjútápok használata. Alapanyaguk leginkább a so­vány tejpor, amelyet növényi és állati eredetű zsírokkal, vi­taminokkal, nyomelemekkel és egyéb szükséges kiegészítőkkel, biológiailag hatékony anyagok­kal dúsítanak. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, megfelelő összetételű takarmányt magunk is előállíthatunk. Erre számos tanácsot kapunk a szakköny­vekben és a népszersűítő mun­kákban. Megéri a fáradtságot, hiszen ezzel is elősegíthetjük az olcsó hústermelést és a szarvasmar­ha-tenyésztés fejlődésének meggyorsítását. Végül pedig a megfelelő borjútápok alkalma­zásával mind több tejet bizto­síthatunk emberi fogyasztásra, a borjak megkárosítása nél- küL Számtanéra—állatoknál Sok „csodálatos történet" fo­rog közszájon állatokról, me­lyek cirkuszokban vagy varie­tékben elkápráztatják a néző­kéi számolási tudományukkal. A leghíresebb állati „matema­tikusok” a kutyák és a lovak, de más állatok is benevezhetné­nek ebbe a „vetélkedőbe”. 1910-ben Németországban nagy feltűnést keltett egy cir­kuszi produkció. Egy „csodaló” egymás után válaszolt a közön­ség köréből felvetett szorzást, osztási, négyzetre és köbre eme­lési (!) feladványokra, a pa­tájával dobbantva ki az ered­ményt. A paripa híre elterjedt az egész világon, heves vitákat okozva. Tudós delegációk tar­tottak szigorú vizsgálatokat, azonban nem tudtak az idomító ravasz triikkjére rájönni. Mert csak ilyesmiről lehet szó, hi­szen ismereteink mai állása szerint a legokosabb lovaknak sincs olyan képességük, hogy matematikai feladatokat meg­tudjanak oldani. A varjak különös fejtörést okoznák a kutatóknak. Bizo­nyított és igazolt kísérletek szerint, ha a vadászkunyhó kö­zelében tartózkodó varjak lát­ják, hogy három vadász ment be a kunyhóba, akkor egyikük sem közelíti azt meg mindad­dig, amíg mind a három vadász el nem hagyta a területet. Ha csak két vadász ment ki, akkor a varjak addig vártak, amíg a harmadik is el nem hagyta a kunyhót. Matematikai nyelven szólva tehát a varjaknak a ki­vonás műveletét kellett végre­hajtatok (3—2 = 1). így nem­csak emlékezetről van szó, ha­nem arról a képességről, hogy háromig tudnak számolni a varjak. Általánosságban tehát azt mondhatjuk: a magasabbrendű állatok mennyiségi fogalmakat érzékelni tudnak; bizonyos kö­rülmények között fel tudják fogni a különbséget egy és több, vagy egy és sok között, de számlálni, — különösen számtani műveleteket végezni — nem tudnak. Autóparkolás a magasban A külföldi utakról hazatért autósok elbeszéléséből is tud­juk, hogy mekkora gondot oko­zott nekik a parkolóhelyek megkeresése. A nagyvárosok belső területein, üzleti negye­deiben ma már ez csaknem megoldhatatlan nehézség. Így van már, de a közeljövőben még inkább így lesz Magyar- országon, s főleg Budap>esten. A budapesti gépkocsitulajdo­nosok is felteszik maguknak a kérdést, hogy például a belvá­rosba kocsival menjenek-e, vagy inkább villamossal, autó­busszal. A gépkocsik számának növe­kedése világjelenség. Ezért foglalkoztatja a műszaki szak­embereket az álló kocsik elhe­lyezésének megoldása. Annyi hely egyetlen város központ­jában sincs, hogy a várakozó autók számára hatalmas terü­leteket jelölhessenek ki. A megoldás tehát abban keres­hető, hogy a parkolásra szolgá­ló felületeket egymás fölé he­lyezzék. Külföldön már több ilyen parkológarázs épült, sőt a mérnöki fantázia igen érdekes elgondolásokat valósított meg. Valamennyinél az a törekvés, hogy minél több gépkocsi el­helyezhető legyen bennük. A főbb parkológarázs-típu­sok közül talán a legrégebbi az az elképzelés, hogy a parkoló­szintet a föld alá vigyék. Nagy előnye, hogy a városból — a leiáratokon kívül — Semmi helyet nem vesz el. hátránya viszont, hogy építése és üzemeltetése drága. A má­sik fő típus — és úrv látszik a jövő útja — a föld feletti par­kolóház építése. Jóval olcsóbb, és jövedelmezőségét a tetőn, W? a földszinten elhelyezett szórakozóhelyekkel növelik. A zárt parkolóházakon belül a gépkocsik a magasságkülönb­séget vagy saját vonóerejükkel, rámpákon teszik meg, vagy mechanikus berendezésekkel juttatják el az autót a megfe­lelő helyre. Az ilyen megoldású gará­zsoknál a rámpák meredeksé­ge igen nagy, elérheti a 20 %- ot is, (tehát 100 méterenként 20 méter emelkedés). Érdekes, hogy ez ijesztő meredekségnek tűnik, mégis a megfigyelések szerint a gépkocsivezetőknek nem okoz nehézséget. Érdekesebb megoldású parkolóházak azok, amelyek­ben a gépkocsit mechanikus berendezés továbbítja a számá­ra kijelölt helyre. Ennek több­féle típusát valósították meg. A legegyszerűbb a felvonók al­kalmazása: az autó beáll a liftbe és a megfelelő szint út­hálózatán a megfelelő helyre hajt. A fordítókorong megol­dásnál vagy a felvonó rögzített és az emeletek forognak a lift körül, vagy az emeletek rögzí­tettek és a felvonóba épített forgatókorong állítja be a gép­kocsit a megfelelő irányba. Az autósilókban az autókat vízszintes irányban síneken el­mozduló, daruszerűen működő felvonók szállítják a parkoló­állás elé. A legötletesebb ta­lán az a megoldás, hogy a jár­művet körben forgó kabinok­ban helyezik el. Az egyes ka­binokban tárolt valamennyi gépkocsi egyszerre mozog. A szerkezet az óriáskerék, vagy a páternoszter elvén működik. A rámpás megoldású garázs­nál a vezető maga állítja a ko­csit a várakozó helyre. Ennek előnye, hogy tudja, hol a gép­— Daganatok radioaktív anyaggal történő kezelésé*« áh bal más készülék. Gépalkatrészek védelme m űanyagmasszával A termelés mindennapos kérdése a legyártott, de azon­nal felhasználásra nem kerülő alkatrészek, szerelvények, gép­elemek védelme. Minél értéke­sebb a tennék, annál nagyobb kárt okoznak a tárolás, raktá­rozás alatti sérülések. A kérdés jelentőségét növeli az a tény is, hogy hazai üzemeink között a kooperációs kapcsolatok száma növekszik, s az alkatrészek oly­kor 100—200 km-es „utaztatás” után kerülnek csak beépítésre. Ez a körülmény pedig fokozza a sérülés-veszélyt. A különböző, hőre lágyuló műanyagok térhódítása úgy látszik, megnyitja az utat a kérdés megoldásához. Leg­alábbis erre vall egy külföldi gyár által bevezetett technoló­gia, melynek figyelemre méltó lehetőségeivel érdemes megis­merkedni. A technológia lénye­ge, hogy a sérülésre érzékeny szerszámokat megfelelő (ideig­lenes) bevonatokkal látják el. Az említett gyár CONSKR- VAT típusú olvadó-mártómasz­szákkal, valamint forróin szór­ható masszával végzi a gépele­mek műanyagburkolását A CONSERVAT oldóanyag nél­küli, cellulózé alapú műanyag- termék. A létrehozott hártyáit a gumihoz hasonlóan szívósan rugalmasak, átlátszóak, s így mindenféle jelzés és felirat jól olvasható a védőréteg alatt. Ez megkönnyíti a raktározást és az árukiadást. Fontos előfel­tétel, hogy a műanyagburkola­tok nem mérgezők és a bőrre ártalmatlanok. Felolvasztás után (120—180° C-os) mártásra készek. Az oldósaertartalmú termő, kekkel ellentétben a levegőn már néhány másodperc alatt 0,5—2 mm-es, megfelelő ütés­biztonságú védőhártyává szi­lárdulnak. A védőréteggel bevonandó daraboknak rozsda-, piszok-, nedvesség- és ujjlenyomatmen- teseknek kell lenniük. Az egyes darabokon található zsírt és olajat azonban nem kell ok­vetlenül eltávolítani. L. Gy, Páternoszter elvén működő mechanikus berendezés. kocsija és felkeresheti azt cso­magok ki- és berakása miatt. Az ilyen garázsok inkább Eu­rópában kedveltek. Az Ameri­kában elterjedt mechanikus rendszerű garázsoknál a vezető nyitott ajtóval és slusszkulcs­csal együtt a földszinten hagy­ja a kocsit, innen a személy­zet vezeti a helyére. Az ilyen garázsok építése meglehetősen drága: egy állás­hely építése annyi, mint egy új kocsi ára. Érthető tehát, hogy drága a parkírozási költ­ség is. Az NSZK-ban például egy óra parkírozási díj 0.30— 0,50 márka, ami egy liter szu­perbenzin árával azonos. H. 1. Növényi tej Üjszerű élelmiszerrel kísér­leteznek Angliában. Plant- milknek nevezték el. A név is mutatja, hogy növényi eredetű tejről van szó. Először fehér­jéket állítottak elő . különböző növényekből, pl. búzából, ku­koricából, lóheréből, tehát olyan növényekből, amelyek biokémiai tulajdonságait már nagyjából ismerik. Később szőlőleveleket, káposztaféléket, sőt páfrányokat is felhasznál­tak. A levelekből kivont fehér­jék különböző kémiai eljárá­sok során barna porszerű anyaggá alakultak át. Ebből azután olyan folyadékot készí­tettek, amely már fehérítve is volt. A jelenleg gyártott nö­vényi tej, a Plantmilk össze­tétele nem teljesen azonos a tehéntejjel. A nagy fehérjetartalmú gyártmánynak olyan területen mutatkozik óriási jelentősége, ahol a lakosság a klimatikus viszonyok miatt nem tarthat tejelő állatokat és a táplálkozás is nagyon fehér jesaegóo*. Súlytalanság és vesekő Nemrégen igen érdek«* megfigyeléseket tettek közzéi, amelyek szuperszonikus repü­lőgépek pilótáinak és az űrha­jósok szervezetének ellenőrzé­se során születtek. Kiderült* hogy azoknál az embereknél, akik hosszasan tartózkodnak a súlytalanság állapotában, bi­zonyos elváltozások következ­nek be az anyagcseréjükben, így többek között ki lehetett mutatni, hogy megbomlik a szervezet kalciumháztartásá- nak egyensúlya és ennek so­rán veseműködési zavarok áll­nak elő, amelyek vesekő-ké]*« ződésre vezethetnek. Ennek megelőzésére meg­szabják az űrhajések által el­fogyasztható nanj v’'zmennvi- sé^et. Azt remélik ugyanis^ hogy a fokozott folvadékfo»- eyasztással együtt táró via»* letmermvisée-T- ”"“kedés eredményeként a Tricsapódif kalcium eltávozik a -^rvezeit* bői, s így nem jön ’ " - nana* szokat és bántalmaV- koaé vesekő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom